OI/10/2014/RA

FELJEGYZÉS A NYOMON KÖVETÉSRŐL

Intézmény: Európai Bizottság

OI/10/2014/RA. sz. ügy: Átláthatóság és a nyilvánosság részvétele a transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerségről (TTIP) szóló tárgyalásokkal kapcsolatban

Az Európai Bizottság jelenleg tárgyalásokat folytat az Európai Unió nevében egy széles körű kereskedelmi és beruházási partnerségi megállapodásról az Egyesült Államokkal (transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerség – TTIP). A tárgyalások példátlan közérdeklődést váltottak ki, tekintettel a transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerség lehetséges gazdasági, társadalmi és politikai hatására.

2014 júliusában az ombudsman saját kezdeményezésű vizsgálatot indított annak biztosítása érdekében, hogy a nyilvánosság nyomon követhesse e tárgyalások előrehaladását, és hozzájárulhasson azok eredményének alakításához. A Bizottsághoz intézett nyitó levelében az ombudsman előterjesztette a tárgyalások átláthatóbbá és hozzáférhetőbbé tételét célzó első javaslatcsomagot. Az ombudsman a vizsgálat során a nyilvánosságtól is gyűjtött ötleteket. Az Európai Parlament és a civil társadalom által is megfogalmazott aggályokat követően a Bizottság 2014 novemberében egy sor ambiciózus átláthatósági intézkedést vázolt fel.

2015. január 6-i határozatában az ombudsman tíz további javaslatot terjesztett a Bizottság elé a TTIP-dokumentumok proaktívabb közzétételével, a közös tárgyalási szövegekkel és a TTIP-ülések fokozott átláthatóságával kapcsolatban. Az ombudsman úgy vélte, hogy e javaslatok követésével a Bizottság biztosítaná, hogy a TTIP-tárgyalási folyamat nagyobb legitimitást és közbizalmat élvezzen.

Az ombudsman honlapján elérhető nyomon követési válaszában a Bizottság megerősítette, hogy a TTIP-dokumentumok közzétételével kapcsolatos proaktívabb megközelítésére épít, és felvázolta a tárgyalások nagyobb átláthatósága érdekében hozott intézkedések teljes körét.

Az ombudsman üdvözli, hogy a Bizottság pozitívan viszonyult hozzá ezen a polgárok számára kulcsfontosságú területen. Üdvözli, hogy a Bizottság jó példával jár elöl, és meg van győződve arról, hogy a transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerségre vonatkozóan általa meghatározott ambiciózus átláthatósági menetrend jól illeszkedik a jövőbeli kereskedelmi és beruházási tárgyalásokhoz.

Az ombudsman a vizsgálat kezdetétől fogva hangsúlyozta különösen a TTIP-dokumentumok proaktív közzétételének fontosságát. A Bizottság időközben fokozta proaktív átláthatósági politikáját, különösen a 2014. november 25-i közleményét követően. A Bizottság első alkalommal tett közzé konkrét jogalkotási javaslatokat a kétoldalú kereskedelmi megállapodásról folytatott tárgyalások során. A Bizottság saját szavaival élve: „gyakorlati szempontból a transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerségről szóló legfontosabb tárgyalási dokumentumok röviddel a tárgyalásokon való ismertetésüket követően nyilvánosan hozzáférhetők lesznek”.

Bár többet lehetne tenni annak érdekében, hogy a közvélemény jobban megismerje a TTIP tartalmát és következményeit – különösen akkor, ha az uniós és az egyesült államokbeli álláspontok egységes szerkezetbe foglalt szövegeinek véglegesítése a végéhez közeledik –, az ombudsman elégedett azzal, ahogyan a Bizottság a már bevezetett átláthatósági intézkedésekre építve továbblépett. Az alábbi elemzése számos megfontolásra érdemes területet azonosít, amelyeket bízik abban, hogy a Bizottság hasznosnak fog találni a tárgyalások folytatása során. Az ombudsman elismerését fejezi ki továbbá az Európai Parlamentnek és a civil társadalmi csoportoknak, amelyek szintén szorgalmazták a nagyobb átláthatóságot. Rámutat arra, hogy most a választott képviselők demokratikus felelőssége, hogy választóik nevében ellenőrizzék a tárgyalásokat, együttműködjenek az európai polgárokkal, és döntsenek a TTIP jövőjéről.

E vizsgálat részeként az ombudsman több javaslatot is tett a Bizottságnak az érdekképviselőkkel való találkozók és kapcsolattartás átláthatóságával kapcsolatban. Bár a vizsgálat során jelentős előrelépés történt, különösen a 2014. november 25-én elfogadott két bizottsági határozat [1] eredményeként, még mindig van mit javítani. Az ombudsman továbbra is szorosan figyelemmel kíséri a fejleményeket, valószínűleg saját kezdeményezésű vizsgálat keretében, hogy egy évvel később megvizsgálja a biztosokra, a kabinet tagjaira és a főigazgatókra vonatkozóan 2014. december 1-jén hatályba lépett átláthatósági kötelezettségek meghosszabbításának lehetőségét. Az ombudsman különösen nincs meggyőződve arról, hogy nem hajlandó közzétenni azoknak a személyeknek a nevét, akik találkoznak a Bizottság képviselőivel, és továbbra is foglalkozni fognak ezzel a kérdéssel.

Az ombudsman egyes javaslatainak nyomon követése:

1. Az Egyesült Államok tájékoztatása különösen annak fontosságáról, hogy a TTIP-megállapodás véglegesítése előtt a közös tárgyalási szövegeket az EU rendelkezésére bocsássák. A Bizottságnak arról is tájékoztatnia kell az Egyesült Államokat, hogy indokolnia kell az adott dokumentum hozzáférhetővé tételének mellőzésére irányuló kérését. A Bizottságot meg kell győzni ezzel az érveléssel.

Nyomon követési válaszában a Bizottság megerősíti, hogy továbbra is meg fogja vitatni a lehetséges jövőbeli átláthatósági kezdeményezéseket partnereivel, köztük az Egyesült Államokkal, és fel fogja hívni a figyelmét az ombudsman által kifejtett álláspontokra. Ez fontos első lépés az ombudsman javaslatának kezelése felé.

Ami a közös tárgyalási szövegeknek a TTIP-megállapodás véglegesítése előtti rendelkezésre bocsátását illeti, a Bizottság kijelenti, hogy bevett gyakorlattá vált, hogy a kereskedelmi megállapodások teljes szövegét azok stabilizálásakor, azaz parafáláskor teszi közzé, jóval a megállapodás aláírással és megerősítéssel történő véglegesítése előtt. Bár ez üdvözlendő, az ombudsman megérti, hogy a megállapodás szövegét a parafálást követően már nem lehet érdemben módosítani. Az ombudsman jelen ügyben hozott határozatának 23. pontjában foglaltak szerint: „A közös tárgyalási szövegek korai közzététele lehetővé tenné, hogy a tárgyalók időben visszajelzést kapjanak a megállapodás azon szakaszaival kapcsolatban, amelyek különleges problémákat vetnek fel. Az ombudsman feltételezi, hogy az ilyen problémákról jobb előbb, mint később értesülni, hogy azokat hatékonyan lehessen kezelni." Ezért a leghasznosabb lenne, ha a Bizottság az Egyesült Államokkal folytatott, folyamatban lévő megbeszélései során törekedne a megállapodás "stabilizált" fejezetei közzétételének lehetőségére [2].

Az ombudsman tisztában van azzal, hogy az ilyen közzétételek csak részleges képet adnak az átfogó megállapodásról. Ugyanakkor a folyamat során a lehető legnagyobb átláthatóság a legjobb módja annak, hogy megalapozott vitát biztosítsunk a megállapodás végleges szövegéről annak közzétételekor, és elősegítsük annak megértését, hogy a tárgyaló felek hogyan jutottak el a végleges szöveghez.

Azzal kapcsolatban, hogy az USA-nak milyen mértékben kell megindokolnia azt a kérését, hogy bizonyos dokumentumokat ne tegyenek közzé, a Bizottság ismételten rámutat arra, hogy az USA kifejezett beleegyezése nélkül nem fog közzétenni semmilyen egyesült államokbeli dokumentumot vagy közös tárgyalási dokumentumot (az úgynevezett egységes szerkezetbe foglalt szövegeket, amelyek közös tulajdonban vannak). A Bizottság kifejti, hogy az Egyesült Államok arra kérte az EU-t, hogy ne tegye közzé az általuk készített dokumentumokat vagy az ezekből származó szövegeket tartalmazó „egységes szerkezetbe foglalt szövegeket”. Az Egyesült Államok főtárgyalója kifejezetten kérte a tárgyalási dokumentumok bizalmas kezelését azok érzékeny jellege miatt annak érdekében, hogy „lehetővé váljon a tárgyaló felek közötti kölcsönös bizalom, valamint mindkét fél számára az olyan harmadik országokkal kapcsolatos, taktikai okokból kialakított álláspontok megőrzése, amelyekkel [az EU és az USA] a jövőben tárgyal vagy tárgyalhat”.[3] A Bizottság szerint „ez fontos tényező, amelyet figyelembe kell venni a konkrét kérelmek eseti elbírálásakor”.

A Bizottság kijelenti továbbá, hogy az átláthatóság iránti politikai elkötelezettsége a saját dokumentumaira korlátozódik (utólagos kiemelés). A Bizottság ezért tudatában van annak, hogy az 1049/2001/EK rendelet szerinti jogi kötelezettsége a birtokában lévő valamennyi dokumentumra kiterjed, beleértve az egyesült államokbeli dokumentumokat is [4]. A Bizottság e tekintetben kifejti, hogy eseti alapon dönt arról, hogy mely, birtokában lévő dokumentumokat lehet kiadni vagy sem. Ennek során figyelembe kell vennie és a lehető legnagyobb mértékben tiszteletben kell tartania tárgyalópartnerei álláspontját és – ehhez kapcsolódóan – az EU nemzetközi kapcsolatait érintő lehetséges kockázatokat is.

Határozatában az ombudsman hangsúlyozta, hogy a Bizottságnak megfelelően indokolnia kell a titoktartási politikát. Például a kért dokumentum tartalma alapján bizonyítani kell, hogy annak hozzáférhetővé tétele sértené a nemzetközi kapcsolatokhoz fűződő közérdeket. A nemzetközi kapcsolatok tekintetében nem fűződik közérdek a dokumentumok hozzáférhetővé tételének megtagadására irányuló indokolatlan vagy ésszerűtlen kérelmek teljesítéséhez.

Elvben az Egyesült Államok főtárgyalója által nyújtott fenti magyarázat érvényes indok lehet a nyilvánosságra hozatal megtagadására. A nyilvános hozzáférés iránti konkrét kérelmek megválaszolása során azonban fontos szem előtt tartani a szóban forgó dokumentum konkrét tartalmát és az idő múlását. Mint ilyen, kivéve, ha nyilvánvaló, hogy a fenti indokra hivatkozni lehet egy adott dokumentum nyilvánosságra hozatala elmaradásának igazolására, a Bizottságnak legalább azt kell megkérdeznie az USA-tól, hogy ez az indok továbbra is alkalmazandó-e a szóban forgó ügyben.

Végezetül a Bizottság kifejti, hogy elkötelezett amellett, hogy széles körű hozzáférést biztosítson ezekhez a dokumentumokhoz az Európai Parlament és az uniós tagállamok számára, és már együttműködik a társjogalkotókkal e cél elérésének gyakorlati módozatairól. Az ombudsman elismeri a választott képviselők különleges demokratikus felelősségét mind európai, mind nemzeti szinten a tárgyalások választóik nevében történő ellenőrzésében. A polgárok azonban egyre inkább tudatában vannak annak, hogy a transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerség olyan szabályokat fog hozni, amelyek a jogszabályok rájuk gyakorolt hatásához hasonló módon érintik őket. Bár mindig lehetnek olyan körülmények, amikor a választott képviselők kiváltságos hozzáféréssel rendelkeznek, a polgárok közvetlen bevonását a lehető legnagyobb mértékben ösztönözni és elő kell segíteni, ahogyan az az uniós jogalkotási folyamatban is történik.

Bár a Bizottság válasza nagyrészt kielégítő, az ombudsman arra ösztönzi a Bizottságot, hogy folytassa az Egyesült Államokkal az átláthatóságról folytatott megbeszéléseket, és különösen arra, hogy a tárgyalások előrehaladtával törekedjen például a megállapodás stabilizált fejezeteinek közzétételére.

2. Annak értékelése, hogy a TTIP-dokumentum közzétehető-e, amint a szóban forgó dokumentumot belsőleg véglegesítették, majd ezt követően rendszeres és előre meghatározott időközönként (beleértve, de nem kizárólag a dokumentum tárgyalások során történő előterjesztését). Kivétel hiányában a Bizottságnak proaktív módon közzé kell tennie a szóban forgó dokumentumot. Ha egy dokumentumot nem lehet proaktív módon nyilvánosságra hozni, a dokumentum hivatkozását (és ha lehetséges, címét) közzé kell tenni, annak magyarázatával együtt, hogy a dokumentum miért nem tehető hozzáférhetővé.

Válaszában a Bizottság kifejti, hogy tekintettel az átláthatóságra helyezett megújult hangsúlyra és a TTIP-dokumentumok iránti kérelmek jelentős számára, a Bizottság proaktívan értékelte a releváns tárgyalási dokumentumokat annak megállapítása érdekében, hogy közzétehetők-e, vagy hogy közzétételük sértheti-e az EU-nak a folyamatban lévő tárgyalásokhoz fűződő érdekét. Ez olyasmi, amit a tárgyalások időtartama alatt is figyelembe vesznek, mondja. A tárgyalások során kidolgozott egyéb dokumentumokat automatikusan figyelembe veszik hasonló közzététel céljából. A Bizottság elkötelezett amellett, hogy továbbra is proaktív megközelítést alkalmazzon a dokumentumok megfelelő jelölése vagy minősítése tekintetében.

A Bizottság azonban azzal érvel, hogy „az általa nem kiadhatónak ítélt dokumentumok részleteinek szisztematikus átvilágítása és közzététele, valamint az egyes dokumentumok vagy azok részei indokolásának elkészítése” aránytalan terhet jelentene. Ezenkívül ez az állami források nem hatékony felhasználásához is vezetne, mivel jelentős időt fordítanának olyan témákkal vagy tárgyalási stratégiákkal kapcsolatos dokumentumokra, amelyek végül a tényleges tárgyalási folyamat során eldobhatók.

Amint azt a vizsgálat elején kifejtettük, a vizsgálat célja többek között az volt, hogy megoldásokat keressen egy sor gyakorlati kérdésre a hatékony és eredményes igazgatás előmozdítása érdekében, ezáltal csökkentve a Bizottsághoz és az ombudsmanhoz intézett egyéni kérelmek és panaszok szükségességét. A Bizottság által jelenleg végzett folyamatos értékelés arra vonatkozóan, hogy egy dokumentum közzétehető-e vagy sem, megfelelően figyelembe veszi az ombudsman javaslatát. Az ombudsman semmilyen módon nem ösztönözte a Bizottságot arra, hogy hiábavaló, bürokratikus gyakorlatot folytasson. Javaslata inkább azon alapult, hogy könnyítsék meg a Bizottság életét a tekintetben, hogy képes legyen gyorsan reagálni a dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmekre, sőt a tárgyalási dokumentumok proaktív közzétételével megelőzni azokat. A Bizottság most ezt teszi.

Az ombudsman üdvözli a Bizottság által jelenleg végzett folyamatos értékelést.

3. Biztosítsa, hogy a kereskedelempolitikával foglalkozó weboldalán közzéteendő TTIP-dokumentumok listája átfogó legyen.

Nyomon követési válaszában a Bizottság bejelentette, hogy nyilvánosságra hozza a Tanáccsal és a Parlamenttel megosztott összes TTIP-dokumentum listáját, ezáltal jelezve, hogy a nyilvánosságra hozott dokumentumokon kívül milyen dokumentumok léteznek. Ez a lista átfogó lesz, és tartalmazza az EU korlátozott hozzáférésű dokumentumainak részleteit is. A jegyzéket rendszeresen frissítik, többek között a korábbi dokumentumok státuszának vagy minősítésének változása tekintetében.

2015. március 20-án a Bizottság közzétette azon TTIP-dokumentumok listáját, amelyeket 2013-ban és 2014-ben megosztott a Tanáccsal és a Parlamenttel [5].

Az ombudsman határozottan üdvözli ezt a fejleményt, amelynek véleménye szerint meg kell könnyítenie a dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmek Bizottság általi kezelését. Amint azt határozatában kifejtette, észszerű és a nyilvános hozzáférésre vonatkozó szabályokkal összhangban álló lenne, ha a Bizottság a dokumentumokhoz való hozzáférés iránti pontatlan kérelmekre úgy válaszolna, hogy a felperest a TTIP-dokumentumok listájára irányítja annak érdekében, hogy a felperes pontosíthassa a kérelmet.

Bár a felsorolt dokumentumok túlnyomó többsége már nyilvánosan hozzáférhető, a lista néhány olyan dokumentum címét tartalmazza, amelyeket megosztottak a Tanáccsal és a Parlamenttel, de amelyek nyilvánosan nem hozzáférhetők: példaként: „TTIP: Az EU és az USA tárgyalási dokumentumainak listája”, amelyet 2014. március 21-én, 2014. június 5-én, 2014. július 25-én és 2014. október 9-én osztottak meg a Tanáccsal és a Parlamenttel. Az ilyen dokumentumok jegyzékbe vételével a Bizottság legalábbis megkönnyíti az azokhoz való nyilvános hozzáférés iránti kérelmeket.

Azt is meg kell jegyezni, hogy az átláthatóságról szóló, 2014. november 25-i bizottsági közleményben bejelentetteknek megfelelően a jegyzék a Tanáccsal és a Parlamenttel megosztott TTIP-dokumentumokat tartalmaz (utólagos kiemelés). Jelenleg nem tartalmaz más fontos tárgyalási dokumentumokat, nevezetesen egységes szerkezetbe foglalt szövegeket. Ezek a szövegek számos területen léteznek, például a távközlés és a kkv-k területén. Az egységes szerkezetbe foglalt szövegek nyilvánosan hozzáférhető listája is hasznos lenne, még akkor is, ha a Bizottság jelenlegi álláspontja szerint maguk a dokumentumok nem hozhatók nyilvánosságra.

Az ombudsman üdvözli a Parlamenttel és a Tanáccsal megosztott TTIP-dokumentumok listájának közzétételét. Arra ösztönzi a Bizottságot, hogy legyen még ambiciózusabb, és törekedjen más fontos TTIP-dokumentumok, nevezetesen a meglévő egységes szerkezetbe foglalt szövegek felsorolására.

4. A dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmekre válaszul már kiadott számos TTIP-dokumentum közzététele a weboldalán.

A Bizottság azt válaszolta, hogy ez egy átfogó kérdés, amely általános kérdést vet fel a dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmek kezelésével kapcsolatban. Jelenleg azonban azt vizsgálja, hogy a dokumentum-nyilvántartásán keresztül miként lehetne szisztematikusabban hozzáférhetővé tenni azokat a dokumentumokat, amelyekhez az 1049/2001/EK rendelet szerinti konkrét kérelmekre válaszul már biztosították a hozzáférést.

Bár az ombudsman üdvözli ezt a hírt, fontos emlékeztetni arra, hogy ezt a javaslatot már a Bizottságnak küldött, a vizsgálatot megindító levelében is megfogalmazta. Miután (a asktheeu.org-on keresztül) megvizsgálta a Bizottság által a dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmekre válaszul közzétett dokumentum típusát, az ombudsman azon a véleményen volt, hogy ezeket a dokumentumokat a Bizottságnak közzé kell tennie.

Az ombudsman továbbra is meg van győződve arról, hogy ez hatékonyságnövekedést jelentene, de a Bizottság azon álláspontjának fényében, hogy horizontális kérdésről van szó, a jelenlegi nyomon követés keretében nem fog foglalkozni ezzel a kérdéssel, eltekintve a következő általános megjegyzéstől. Ebben a kérdésben a Bizottságnak figyelembe kell vennie a közvetlen hozzáférésről szóló 1049/2001/EK rendelet 12. cikkét. Más szóval, ha a nyilvános hozzáférés iránti kérelemre válaszul a Bizottság olyan dokumentumokat tesz közzé, amelyekről úgy véli, hogy azokat már közvetlenül hozzáférhetővé kellett volna tennie, e dokumentumokat sürgősen közzé kell tenni a honlapján.

5. Figyelembe kell venni az ombudsman nyilvános konzultációról szóló jelentésének „Nyilvános részvétel” szakaszában körvonalazott vonatkozó javaslatokat.

Az ombudsman nyilvános konzultációról szóló jelentésének „nyilvános részvétel” szakasza a válaszadók javaslatainak széles körét tartalmazta. Néhány válaszadó például azt kérte, hogy a Bizottság folytasson több nyilvános konzultációt. Az erőforrásokkal kapcsolatos következményeket felvázolva a Bizottság kifejtette a konzultációra vonatkozó, testre szabott megközelítését, amely magában foglalja az azon konkrét kérdésnek leginkább megfelelő megközelítéstípus kiválasztását, amellyel kapcsolatban véleményt kérnek. Az ombudsman egyetért azzal, hogy a Bizottságnak testre szabott megközelítést kell alkalmaznia, és a nyilvánosság részvételének legmegfelelőbb eszközeit kell alkalmaznia.

Néhány válaszadó arra is felkérte a Bizottságot, hogy tegyen közzé részletesebb jelentést a TTIP tárgyalási fordulóiról. Válaszában a Bizottság kijelenti, hogy most minden tárgyalási fordulót követően érdemi jelentést tesz közzé. Ez a korábban közzétett összefoglaló „Jelenlegi helyzet” című dokumentum helyébe lép.

A TTIP tanácsadó csoport munkájával kapcsolatban számos javaslat született. Válaszában a Bizottság kijelentette, hogy a tagokkal konzultálva tovább fogja fejleszteni a csoport munkamódszereit, és várakozással tekint további szakértők bevonása elé, például az „alcsoport” konkrét témákkal foglalkozó ülésein (ezt a kérdést az ombudsman nyilvános konzultációjára adott válaszokban vetették fel). Az ombudsman jelentését követően a Bizottság 2015 januárjában felvetette ezeket a kérdéseket a TTIP tanácsadó csoportnak, és jelenleg megbeszéléseket folytat a csoporttal arról, hogy ez hogyan vihető tovább.

A Bizottság továbbá azt állítja, hogy átfogó információkkal látja el a csoportot, amelyek lehetővé teszik számára, hogy hatékonyan betöltse tanácsadói szerepét, többek között az egyes fordulók előtti és utáni rendszeres találkozók, valamint a minősített uniós dokumentumokhoz egy biztonságos olvasóteremben való hozzáférés révén. Ami az egységes szerkezetbe foglalt szövegekhez való hozzáférést illeti, a Bizottság felvetette ezt a kérdést az Egyesült Államoknak, de az Egyesült Államok továbbra is ellenzi ezt. Az Egyesült Államok hangsúlyozza a hasonló tanácsadó csoportokkal való együttműködés eltérő gyakorlatát, amelyek a saját oldalán is léteznek, bár eltérő struktúrával és jogalappal.

Nehéz összeegyeztetni ezt az álláspontot a Bizottság válaszának más pontjaival, amelyek szerint „az egyes felek szabályozáshoz való jogának tiszteletben tartása valóban olyan alapvető elv, amelyet a Bizottság a TTIP-tárgyalások során teljes mértékben tiszteletben kíván tartani”. Amint azt a Bizottság kifejtette, az Egyesült Államok a dokumentumok megosztása terén más gyakorlatot folytat, mint az EU. Tiszteletben kell tartani az Egyesült Államok azon jogát, hogy saját szabályozást fogadjon el ezen a területen, bár az eltér az uniós szabályozástól. Ugyanez vonatkozik egyértelműen az EU-ra is.

Amint azt a Bizottság kifejti, a TTIP tanácsadó csoport a Bizottság szakértői csoportokra vonatkozó általános szabályaival összhangban működik. A bizottsági szakértői csoportokra vonatkozó horizontális szabályok 11. cikkének (5) bekezdése előírja, hogy a Szerződésekben meghatározott szakmai titoktartási kötelezettség és az azokat végrehajtó szabályok alkalmazandók. Ezenkívül a szakértői csoportokra a 2001/884/EK, ESZAK, Euratom bizottsági határozat mellékletében meghatározott, az EU-minősített adatok védelmére vonatkozó bizottsági biztonsági szabályok rendelkezései alkalmazandók.

Ezenkívül a tanácsadó csoport feladatmeghatározása [6] a "Titoktartás" címszó alatt kifejezetten előírja, hogy:

„19. A szakértői csoportok tagjai és képviselőik, valamint a meghívott szakértők és megfigyelők betartják a Szerződésekben és azok végrehajtási szabályaiban megállapított szakmai titoktartási kötelezettségeket, valamint a 2001/844/EK bizottsági határozat mellékletében meghatározott, az EU-minősített adatok védelmére vonatkozó bizottsági biztonsági szabályokat. Amennyiben nem tartják be ezeket a kötelezettségeket, a Bizottság minden megfelelő intézkedést meghozhat.

20. A Bizottság által a csoport rendelkezésére bocsátott egyes információkat bizalmasan kell kezelni. Az elnök egyértelművé teszi, hogy mikor ez a helyzet. Különösen a tárgyalásokkal kapcsolatos nem nyilvános uniós dokumentumokat (beleértve, de nem kizárólag a tárgyalási dokumentumokat) és a felek tárgyalási álláspontjára vonatkozó nem nyilvános részleteket kell bizalmasan kezelni.

21. A csoport tagjai megállapodnak abban, hogy védik ezeket a bizalmas információkat, és minden tőlük telhetőt megtesznek annak megakadályozása érdekében, hogy azokat a TTIP tanácsadó csoporton vagy az EU TTIP tárgyalócsoportján kívüli személyekkel közöljék, illetve hogy mások birtokába vagy a nyilvánosság tudomására jussanak.”

E konkrét biztosítékok fényében nem egyértelmű, hogy a Bizottság miért fogadná el ilyen könnyen az Egyesült Államok álláspontját ebben a kérdésben.

Az ombudsman nagy vonalakban üdvözli, hogy a Bizottság nyomon követi a fejleményeket ezen a területen. A Bizottság azonban tovább vizsgálhatná annak lehetőségét, hogy a TTIP tanácsadó csoport számára hozzáférést biztosítson az egységes szerkezetbe foglalt szövegekhez.

6. A szakmai szervezetekkel vagy önfoglalkoztató személyekkel a transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerség keretében tartott találkozókkal kapcsolatos átláthatósági kötelezettségek kiterjesztése az igazgató, az egységvezető és a főtárgyaló szintjére. Ennek tartalmaznia kell az ilyen üléseken részt vevő valamennyi személy nevét.

7. Proaktívan közzéteszi az üzleti szervezetekkel, lobbicsoportokkal vagy nem kormányzati szervezetekkel a transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerségről tartott üléseinek napirendjét és jegyzőkönyveit.

8. Vizsgálja meg, hogyan terjeszthetők ki a biztosi szint alatti szintekre azok a kötelezettségek (többek között az átláthatósági nyilvántartással kapcsolatban), amelyek célja a megfelelő egyensúly és reprezentativitás biztosítása a szakmai szervezetekkel vagy önfoglalkoztató személyekkel a transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerségről tartott ülésein. Ezek a kötelezettségek kiterjeszthetők például az igazgatói, az egységvezetői és a tárgyalói szintre.

Meg kell jegyezni, hogy a Bizottsághoz intézett nyitó levelében az ombudsman azt javasolta a Bizottságnak, hogy a tárgyalások hátralévő részében és a lehetőségekhez mérten fontolja meg a TTIP-vel kapcsolatban az érdekelt felekkel tartott találkozók online listáinak, valamint a kapcsolódó dokumentumoknak a létrehozását és közzétételét. Az ombudsman ezt követően határozatában a fenti javaslatokat tette.

A Bizottság azt válaszolta, hogy 2014. december 1-je óta információkat tesz közzé az üzleti és nem kormányzati szervezetekkel vagy önfoglalkoztató személyekkel folytatott valamennyi találkozóról. Ez vonatkozik a biztosokra, a kabinet tagjaira és a főigazgatókra. Ez a két határozat annak politikai értékelésének eredménye volt, hogy mi minősül arányos válasznak az átláthatóság és az elszámoltathatóság (a gyakorolt felelősség szintje alapján), a személyes adatok védelme, az adminisztratív terhek minimalizálása és a hatékony szakpolitikai végrehajtás biztosítása iránti igények kiegyensúlyozására. A Bizottság úgy vélte, hogy a megfelelő egyensúly nem teszi szükségessé az ilyen ülések napirendjének és jegyzőkönyveinek közzétételét. Ez nem érinti az 1049/2001/EK rendelet alapján benyújtott, ilyen információk iránti kérelmeket.

A Bizottság véleménye szerint túl korai lenne visszatérni a fenti értékelésre, amelyet csak a tapasztalatok fényében lehet megítélni. Ezért jelenleg nem tervezi a fent említett kötelezettségek további kiterjesztését. Ezen túlmenően a Bizottság aggályosnak tartja a javasolt ajánlás egyik aspektusát, nevezetesen azt, hogy proaktív módon közzé kell tennie az ilyen üléseken részt vevő valamennyi fél nevét. A 45/2001/EK rendelettel és az ítélkezési gyakorlattal összhangban a Bizottság csak akkor teheti közzé azon személyek nevét, akik kifejezetten hozzájárultak a közzétételhez, vagy ha a 45/2001/EK rendelet 5. cikkében említett egyéb feltételek valamelyike teljesül.

Az ombudsman véleménye szerint az adatvédelmet nem szabad a TTIP keretében folytatott lobbitevékenységek nyilvános ellenőrzésének automatikus akadályaként használni. Általános politikai kérdésként az átláthatóság és különösen a részvételi demokrácia előmozdítása érdekében állna, ha a Bizottság a bizottsági alkalmazottakkal való találkozókat megelőzően rendszeresen tájékoztatná az érdekképviselőket arról, hogy a Bizottság közzé kívánja tenni az érdekképviselők nevét. Ebben az összefüggésben minden érdekképviselőnek lehetősége lenne arra, hogy a saját helyzetével kapcsolatos kényszerítő erejű jogos indokok alapján gyakorolja a személyes adatai nyilvánosságra hozatala elleni tiltakozáshoz való jogát [7].

Konkrétabban, a 45/2001/EK rendelet 5. cikkének d) pontjára („hozzájárulás”) való hivatkozás helyett a Bizottság a 45/2001/EK rendelet 5. cikkének a) pontját alkalmazhatná jogalapként, amely előírja, hogy személyes adatok akkor dolgozhatók fel, ha az „közérdekből végzett feladat végrehajtásához vagy az intézményre vagy szervre ruházott közhatalmi jogosítvány jogszerű gyakorlásához szükséges”. A Bizottság ily módon érvényesítené a nyitottság elvét, és különösen az EUMSZ 15. cikk (1) bekezdését, amely arra kötelezi az uniós intézményeket, szerveket és hivatalokat, hogy munkájukat a lehető legnyilvánosabban végezzék. A fent említett bizottsági határozatokat felül kell vizsgálni annak érdekében, hogy az érintettek számára egyértelmű legyen a Bizottság azon szándéka, hogy nyilvánosságra hozza a neveket. Az ilyen közzététel szükséges és arányos az elérni kívánt célhoz képest: azzal lehet érvelni, hogy ha az érintett személyek célja az uniós politikai döntéshozatal befolyásolása, nem túlzott a nevük nyilvánosságra hozatala. Mivel a személyes adatok nem hozhatók nyilvánosságra, ha adott körülmények között okkal feltételezhető, hogy a nyilvánosságra hozatal sértené egy adott érintett jogos érdekeit, az egyén számára biztosítani kell a tiltakozáshoz való jogot [8].

Ami a napirendeket és a nyilvántartásokat illeti, az ombudsman tudomása szerint a Bizottsághoz már most is jelentős számú kérelem érkezik a szóban forgó ülések napirendjeihez és nyilvántartásaihoz való nyilvános hozzáférés iránt. Az erőforrások leghatékonyabb felhasználása érdekében a Bizottság ezért mérlegelheti az ilyen anyagok proaktív közzétételének értékét, különösen a TTIP-ülésekkel kapcsolatban.

Végezetül az érdekelt felekkel tartott találkozók megfelelő egyensúlyának és reprezentativitásának biztosítása az ombudsman szempontjából szervesen kapcsolódik az ilyen találkozókra vonatkozó információk rendelkezésre bocsátásához. Amint azt „Az Európai Bizottság 2014–2019 közötti munkamódszerei”[9] című dokumentum felvázolja, a Bizottság ezt a kérdést az átláthatósági nyilvántartásban való nyilvántartásba vételhez kapcsolja. Nyomonkövetési válaszában azonban nem tesz ezzel kapcsolatban külön megjegyzést.

Az ombudsman továbbra is szorosan figyelemmel kíséri a fejleményeket, valószínűleg saját kezdeményezésű vizsgálat keretében, hogy egy évvel később megvizsgálja a biztosokra, a kabinet tagjaira és a főigazgatókra vonatkozóan 2014. december 1-jén hatályba lépett átláthatósági kötelezettségek meghosszabbításának lehetőségét. Az ombudsman különösen nincs meggyőződve arról, hogy nem hajlandó közzétenni azoknak a személyeknek a nevét, akik találkoznak a Bizottság képviselőivel, és továbbra is foglalkozni fognak ezzel a kérdéssel.

9. Erősítse meg, hogy az érdekelt felek által a TTIP keretében hozzá benyújtott valamennyi beadvány közzétételre kerül, kivéve, ha a feladó kellően megindokolja a bizalmas kezelést, és közzététel céljából nem bizalmas jellegű összefoglalót nyújt be.

A Bizottság azt válaszolta, hogy kész felkérni az érdekelt feleket, azaz a TTIP-vel kapcsolatos dokumentumokat a Bizottsághoz benyújtó üzleti szervezeteket, lobbicsoportokat és nem kormányzati szervezeteket, hogy jelezzék, hogy a vonatkozó dokumentum közzétehető-e, vagy benyújthatnak-e hozzá közzétételre egy nem bizalmas változatot is. Az erre a célra létrehozott TTIP-honlapon nyilvános nyilatkozatot lehet tenni erről a célról. A Bizottság kijelenti továbbá, hogy „az 1049/2001/EK rendelet szerinti konkrét kérelmek esetét kivéve a Bizottságnak nincs jogalapja ahhoz, hogy ragaszkodjon a közzététel konkrét megtagadásának indokolásához, és nem kérdőjelezi meg az e tekintetben neki adható indokokat sem”.

Az ombudsman tudomásul veszi a Bizottság azon álláspontját, hogy az 1049/2001/EK rendelettel összefüggésben csak jogi alapon ragaszkodik ahhoz, hogy megindokolják a közzététel konkrét megtagadását (vagy az ilyen indokok megkérdőjelezését). A megfelelő ügyintézés elvei azonban azt sugallják, hogy a Bizottság ennél tovább mehet és kell is mennie. Kellően indokolt esetek kivételével nem állhat fenn olyan jog vagy elvárás, hogy valaki bizalmasan kapcsolatba léphessen egy uniós közigazgatással, például a Bizottsággal. Ez a nyitottság elvéből, valamint a jó közigazgatás és a jó kormányzás elvéből következik.

Az ombudsman üdvözli, hogy a Bizottság készen áll arra, hogy ösztönözze az érdekelt feleket a nyilvános kapcsolattartásra, és felhívja a Bizottságot, hogy a lehető leghamarabb tegye közzé honlapján a vonatkozó nyilatkozatot.

10. Annak biztosítása, hogy az egyes harmadik felek számára kiadott dokumentumokat mindenki számára hozzáférhetővé tegyék, ezáltal biztosítva, hogy minden polgár egyenlő bánásmódban részesüljön.

A Bizottság azt állítja, hogy egyértelmű gyakorlata van arra, hogy proaktív módon meg tudja osztani a dokumentumokat az összes harmadik fél érdekelt féllel. Nincsenek olyan civil társadalmi csoportok vagy szervezetek, amelyek mások előtt kiváltságos hozzáférést kapnak. A frissített TTIP-honlap megkönnyíti a Bizottság számára az egyenlő hozzáférés biztosítását.

Az ombudsman üdvözli a Bizottság egyértelmű nyilatkozatát.

 

[1] Lásd a Bizottság tagjai és a szervezetek vagy önfoglalkoztató személyek közötti találkozókra vonatkozó információk közzétételéről szóló, 2014. november 25-i C(2014) 9051 final bizottsági határozatot, valamint a Bizottság főigazgatói és a szervezetek vagy önfoglalkoztató személyek közötti találkozókra vonatkozó információk közzétételéről szóló, 2014. november 25-i C(2014) 9048 final bizottsági határozatot.

[2] Míg az ombudsman határozatában elismerte, hogy a Bizottságnak olyan környezetet kell teremtenie, amelyben hatékonyan tárgyalhat az Egyesült Államokkal a transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerségről, úgy tűnik, hogy a „tárgyalások” egyes területei könnyebben védhetők, mint mások (nevezetesen olyan területek, amelyeket a Bizottság a „tárgyalások bizalmas részének lényegeként” ír le, mint például a vámok, a szolgáltatások, a beruházások és a közbeszerzés). A stabilizált fejezetek közzététele tekintetében hasznos lenne más területeken is folytatni a munkát. Például már a tárgyalások hatodik fordulójának végén, amely 2014. július 18-án zárult le, az EU főtárgyalója „az egységes szerkezetbe foglalt szövegek véglegesítéséről beszélt olyan területeken, mint a kkv-k vagy a kereskedelmi eljárások egyszerűsítése”. A tárgyalások nyolcadik fordulójáról szóló bizottsági jelentés a vámügyekkel és a kereskedelmi eljárások egyszerűsítésével kapcsolatban a következőképpen rendelkezett: „A megbeszélések megerősítették az előző fordulók előrehaladását, és a fejezet szövegének felülvizsgálatára és további konszolidálására összpontosítottak.” Lásd: http://trade.ec.europa.eu/doclib/press/index.cfm?id=1132 és http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2015/february/tradoc_153175.pdf.

[3] http://www.ustr.gov/sites/default/files/US%20signed%20conf%20agmt%20letter_0.pdf

[4] Az ombudsman megjegyzi, hogy az alábbi 9. javaslatra adott válaszában a Bizottság azt állítja, hogy „az 1049/2001/EK rendelet szerinti konkrét kérelmek esetét kivéve a Bizottságnak nincs jogalapja ahhoz, hogy ragaszkodjon a közzététel konkrét megtagadásának indokolásához, és nem kérdőjelezi meg az e tekintetben neki adható indokokat”. (utólagos kiemelés)

[5] http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2015/march/tradoc_153263.pdf

[6] http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2014/january/tradoc_152103.pdf

[7] A 45/2001/EK rendelet 18. cikke.

[8] Az ilyen megközelítéssel kapcsolatos további információkért lásd az európai adatvédelmi biztos által készített, „A személyes adatokat tartalmazó dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés a Bavarian Lager ügyben hozott ítéletet követően” című dokumentumot, és konkrétabban annak „A proaktív megközelítés” című III. szakaszát.

[9] Lásd: Az elnök közleménye a Bizottságnak – Az Európai Bizottság munkamódszerei 2014–2019 között, C(2014) 9004.