A panasz előzményei

Vázlat [1]

1. A „harmincak csoportja” (G30) olyan magánszervezet, amelynek kinyilvánított célja, hogy fórumként szolgáljon a globális gazdasági és pénzügyi kérdésekről folytatott megbeszélésekhez és eszmecseréhez, a nemzetközi gazdasági és pénzügyi kérdések mélyebb megértése céljából [2]. A csoportnak 33 „jelenlegi tagja”, két „idősebb tagja”, valamint több „végső” és korábbi tagja van. Ezek közé tartoznak a központi bankok korábbi és jelenlegi elnökei és elnökei, valamint a globális pénzügyi magánintézmények, a tudományos élet és a nemzetközi intézmények tagjai.

2. A G30-ak minden évben két, kizárólag tagokból álló, zártkörű plenáris ülést és egy nemzetközi banki szemináriumot tartanak, amely utóbbi a szélesebb közönség számára is nyitva áll.

3. A panaszos [3] az ombudsmanhoz fordult, és azzal érvelt, hogy az EKB új bankfelügyeleti feladatainak fényében az EKB G30-ban való részvétele összeegyeztethetetlen az EKB függetlenségével, hírnevével és feddhetetlenségével.

4. Az ombudsman vizsgálatot indított a panaszos azon aggályával kapcsolatban, hogy az EKB elnökének G30-ban való tagsága, valamint az EKB G30-ban való részvétele alááshatja az EKB függetlenségét, feddhetetlenségét és hírnevét.

Az EKB részvétele a harmincak csoportjában

Az ombudsman ajánlásai

5. Az ombudsman úgy vélte, hogy az EKB elnökének G30-tagsága azt a benyomást keltette, hogy függetlenségét aláásták. Az ombudsman azt is megállapította, hogy a G30 munkájában való részvétel csak akkor tekinthető összeegyeztethetőnek az EKB-ra irányadó szabályokkal és értékekkel, ha a részvétel bizonyos feltételekhez van kötve, nevezetesen: a G30-ak átláthatóságának növelése, az Igazgatóság tagjaira alkalmazandó, a külső kommunikációra vonatkozó iránymutatások további javítása, valamint a felügyeleti testület tagjaira alkalmazandó konkrét biztosítékok elfogadása.

Tagság

6. Elismerve az EKB pénzügyi szektorral való együttműködéséhez fűződő közérdeket, az ombudsman rámutatott arra, hogy a felügyelet és a felügyelet közötti tagság által teremtett közelség nem egyeztethető össze az EKB függetlenségi kötelezettségével, amely műveleteinek fémjele.

7. Figyelembe véve, hogy valamely csoporthoz vagy szervhez való tartozás a polgárok szemében általában egyesületet, társulást, kapcsolatot, kapcsolatot, hovatartozást és egyesek bevonását jelenti, mások kizárásával, az ombudsman úgy ítélte meg, hogy az elnöknek a G30-ban való hosszú távú tagsága a polgárok szemében legalábbis azt a benyomást keltheti, hogy közte és a G30 tagjai között informális kapcsolatok is vannak, amelyek nem tűnnek megfelelőnek a szabályozó és a szabályozott között. Az ombudsman úgy vélte, hogy ezt a felfogást a polgárok szemében tovább erősíti a G30 jellegét körülvevő „titok”, és különösen az a kérdés, hogy ki és hogyan válik a G30 tagjává. A G30-ak tagságát ellenőrző kuratórium neve még mindig nem nyilvános.

8. Az EKB-ra vonatkozó szabályrendszer minden olyan helyzet elkerülésére utal, amely azt a benyomást keltheti, hogy az EKB függetlensége sérül, vagy összeférhetetlenség állhat fenn. Az EKB szabályai konkrétan előírják a Kormányzótanács tagjai, köztük az EKB elnöke számára annak biztosítását, hogy a tevékenységek – még ha nem is kapcsolódnak a Központi Bankok Európai Rendszeréhez – „ne legyenek negatív hatással kötelezettségeikre, és ne rontsák az EKB-ról kialakult képet”. Az EKB szabályai kimondják továbbá, hogy az Igazgatóság tagjai, beleértve az EKB elnökét is, „elkerülnek minden olyan helyzetet, amely alkalmas arra, hogy [...] befolyásolja feladataik pártatlan és objektív ellátását, [beleértve] a saját maguk, családtagjaik, más rokonaik vagy baráti és ismerősi körük számára biztosított esetleges előnyöket ”.

9. Ezenkívül a megfelelő ügyintézés elve megköveteli, hogy a közhivatalt ellátó személyek objektív és pártatlan teljesítményét ne befolyásolják magánjogi kapcsolatok, vagy akár úgy tűnjön, hogy azokat befolyásolják.

10. Elemzésének fenti rövidített változata alapján az ombudsman arra a következtetésre jutott, hogy az EKB elnökének a G30-akban való további tagsága – azáltal, hogy azt a benyomást kelti, hogy az EKB függetlensége veszélybe került – szükségtelenül károsíthatja az EKB-ról kialakult képet, és ezáltal az EKB-ba vetett létfontosságú közbizalmat. Ez hivatali visszásságnak minősül, amelyet orvosolni lehet, ha az EKB elnöke felfüggeszti tagságát a G30-ban. E célból az ombudsman a következő ajánlásokat tette:

1. Az EKB elnökének a G30-akban való tagsága azt a közvélekedést keltheti, hogy az EKB függetlensége veszélybe kerülhet. Az EKB részéről hivatali visszásságnak minősül, ha lehetővé teszi, hogy ez a felfogás több éven keresztül kialakuljon. Az EKB-nak ezért gondoskodnia kell arról, hogy az EKB elnöke hivatali idejének hátralévő részére felfüggessze tagságát.

2. Az EKB-nak törekednie kell annak biztosítására, hogy sem az EKB következő elnöke, sem az EKB döntéshozó szerveinek bármely más tagja ne váljon a G30-ak tagjává.

Részvétel

11. Az ombudsman elismerte, hogy a G30-ak összetétele változatos, ami releváns és hasznos fórummá teszi őket. Ugyanakkor különbséget tett a „tagság” és a „részvétel” között. Az EKB részt vehet bizonyos G30-tevékenységekben, és továbbra is élvezheti az ilyen részvételből származó előnyöket, anélkül, hogy szükség lenne arra, hogy döntéshozó szerveinek bármely tagja a G30 tagja legyen.

12.  Ebben az összefüggésben az ombudsman értékelte, hogy az EKB hogyan tudná a legjobban biztosítani döntéshozó szervei tagjainak a G30-akban való részvételét, elkerülve ugyanakkor a feddhetetlenségére, hírnevére és függetlenségére gyakorolt esetleges hatásokat, illetve azt, hogy egy polgár úgy érzékelje, hogy ilyen hatás bekövetkezhet. Az ombudsman különösen az átláthatósággal kapcsolatos kérdéseket és a bevezetendő biztosítékokat vizsgálta meg alaposabban.

Átláthatóság

13. Az érdekképviseleti szervezetekkel és a civil társadalommal folytatott „nyílt, átlátható és rendszeres párbeszéd” követelményét az uniós szerződések határozzák meg (az EUSZ 11. cikkének (2) bekezdése). Ez azt jelenti, hogy a pénzügyi intézményekkel és a kapcsolódó szervekkel tartott valamennyi EKB-ülésen mindig a legmagasabb szintű átláthatósági normáknak kell megfelelni. Valójában, amikor az EKB párbeszédet folytat a piaci kapcsolattartó csoportok piaci szereplőivel (az intézményi befektetői párbeszéd [4] és a bankszektor párbeszéde [5]), az EKB közzéteszi az ülések napirendjét, az ülések résztvevőinek listáját és az összefoglalókat.

14. Ezek az információk nem állnak rendelkezésre a kizárólag a G30-ak tagjai számára nyitott ülések esetében. Bár az EKB kijelentette, hogy a G30 lépéseket tett átláthatóságának javítása érdekében, az ombudsman arra a következtetésre jutott, hogy a G30-ak átláthatósági normái elmaradnak az EKB által más fórumokon alkalmazott normáktól. Ennek orvoslása érdekében az ombudsman azt ajánlotta, hogy az EKB gondoskodjon arról, hogy amikor az EKB döntéshozó szerveinek valamely tagja részt vesz a G30-ak találkozóján, az EKB olyan szintű átláthatóságot biztosítson, amely összehasonlítható a pénzügyi ágazat képviselőivel tartott egyéb találkozókkal. Ellenkező esetben az EKB-nak tartózkodnia kell a részvételtől.

15. Az EKB tájékoztatta az ombudsmant, hogy a G30 minden ülés után elkezdi közzétenni a honlapon a napirendet és a felszólalók nevét, valamint a panelbeszélgetések jegyzőkönyveinek összefoglalását. Az ombudsman megjegyezte, hogy ajánlásai kiadásának időpontjáig nem hoztak ilyen átláthatósági intézkedéseket, amelyek a következőképpen szóltak:

3. Amennyiben az EKB döntéshozó szerveinek tagjai részt vesznek a G30-ak tagsággal nem rendelkező szervezeteinek rendezvényein, azokra ugyanazoknak az átláthatósági intézkedéseknek kell vonatkozniuk, mint az EKB tagjai és a bankszektor közötti egyéb találkozókra. Ez magában foglalja az ülések napirendjének és az ezeken az üléseken folytatott megbeszélések nem bizalmas összefoglalóinak nyilvánosságra hozatalát.

Biztosítékok

16. Az ombudsman úgy vélte, hogy javítani lehetne az EKB elnökének és döntéshozó szervei tagjainak etikus magatartására vonatkozó irányadó elveket. Jelenlegi állapotukban az irányadó elvek előírják, hogy az EKB személyzetének egy tagja csak (a) elvileg, (b) kétoldalú találkozókon és (c) adott esetben [6] kísérje az Igazgatóság tagjait. Az ombudsman úgy vélte, hogy az irányadó elveket minden nem nyilvános eseményre és minden esetre alkalmazni kell. E célból az ombudsman a következő ajánlást tette:

4. Az EKB-nak módosítania kell a vonatkozó szabályokat annak biztosítása érdekében, hogy az Igazgatóság tagjait a gyakorlatban minden ülésen elkísérje az EKB személyzetének egy tagja, és ne csak „elvileg”, „kétoldalú találkozókon” és „amennyiben megvalósítható”, mint jelenleg.

17. Az ombudsman továbbá azt ajánlotta, hogy az EKB fogadjon el a felügyeleti testületre vonatkozó olyan megfelelő szabályokat is, amelyek tükrözik az irányadó elveket, az alábbiak szerint:

5. Az EKB-nak egyértelmű szabályokat kell elfogadnia felügyeleti testületére vonatkozóan, amelyek tükrözik az EKB Igazgatóságának tagjaira már alkalmazandó szabályokat. Ez az egyértelműség és a jogbiztonság érdekében történik, és hozzájárulna az etikus magatartásra vonatkozó szabályok teljes körű és megfelelő alkalmazásához.

Az EKB válasza az ombudsman ajánlásaira

18. 2018. április 18-án az EKB megküldte válaszát az ombudsman ajánlásaira.

19. Ami az EKB elnökének a G30-ak tagságára vonatkozó első és második ajánlását illeti, az EKB nem értett egyet az ombudsman hivatali visszásságra vonatkozó megállapításával. Az EKB kijelentette, hogy mind az EKB, mind elődje, az Európai Monetáris Intézet (EMI) úgy vélte, hogy a G30 megfelelő fórum egy új központi bank számára, amely a főbb valuták főbb központi bankjai közé tartozik. Az EKB azzal érvelt, hogy a G30-tagok közötti eszmecsere hozzájárul a globális érdekű nemzetközi gazdasági és pénzügyi fejlemények jobb megértéséhez, és ezért az EKB érdekében áll.

20. Az EKB azt javasolta, hogy az Európai Parlament tekintse elfogadhatónak a felügyelt bankok vezetőit is magában foglaló fórumokban vagy más szervezetekben való tagságot [7]: i. ha összhangban van a globális szinten kialakult gyakorlattal; ii. ha más jelentős központi bankok is részt vesznek; iii. amikor megfelelő intézkedések vannak érvényben az EKB felügyeleti szerepébe való esetleges beavatkozás elkerülése érdekében; és iv. ha az EKB nem vesz részt a felügyelete alá tartozó egyes bankokkal kapcsolatos vitákban. Az EKB azzal érvelt, hogy teljes mértékben megfelel a Parlament állásfoglalásának.

21. Végül az EKB utalt az ombudsman által ugyanezen ügyben végzett korábbi vizsgálat során levont következtetésre [8], azzal érvelt, hogy a körülmények nem változtak, és rámutatott, hogy követte az ombudsman javaslatait. Ezért az EKB bízott az ombudsman azon korábbi értékelésének érvényességében, amely szerint az elnök G30-tagsága nem minősül hivatali visszásságnak.

22. Az EKB azt állította, hogy annak érdekében, hogy enyhítse azt a közvélekedést, amely szerint az EKB elnökének a G30-akban való tagsága veszélyeztetheti az EKB függetlenségét, az elnök és az Igazgatóság többi tagja mindig a legnagyobb körültekintéssel jár el, és részvételüket az EKB számára releváns kérdésekről folytatott intellektuális vitákban való részvételre korlátozza. Ezenkívül az EKB mindig tartózkodott attól, hogy bármilyen pénzügyi vagy „természetbeni” támogatást nyújtson a G30-aknak.

23. Az EKB elnöke soha nem vett részt egyetlen munkacsoportban sem, így részvételét a tagok plenáris ülésein való részvételre korlátozta. Ezenkívül függetlenségének megőrzése érdekében az EKB elnöke zártkörű rendezvényeken való részvétele során szigorúan betartja a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmányában, a Kormányzótanács tagjaira vonatkozó magatartási kódexben és az Igazgatóság tagjaira vonatkozó etikai kritériumok kiegészítő kódexében, valamint a külső kommunikációra vonatkozó irányadó elvekben meghatározott kötelezettségeket.

24. Összefoglalva, az EKB azt állította, hogy megfelelő biztosítékok megléte és tiszteletben tartása esetén a G30-akkal való interakciók (beleértve a tagságot is) nem veszélyeztetik az EKB függetlenségét; éppen ellenkezőleg, pozitívan járulnak hozzá az EKB megbízatásának teljesítéséhez, ezért a központi bankok gyakorlatával összhangban szükségesek, és engedélyezni kell őket.

25. Az EKB megjegyezte, hogy etikai bizottsága sem állapította meg, hogy a G30-tagság összeegyeztethetetlen lenne az EKB függetlenségével, hírnevével és integritásával.

26. Az EKB elismerte a közvélemény fontosságát, de úgy vélte, hogy a közvélemény megítéléséből eredő kérdéseket nagyobb átláthatósággal és jobb kommunikációval kell kezelni, nem pedig az EKB intézményi érdekeit szolgáló tevékenységekben való részvételről való lemondással.

27. Ebben a konkrét esetben az EKB azzal érvelt, hogy a G30 munkájával kapcsolatos fokozott átláthatóság a legjobb módja annak, hogy korrigáljuk a csoportról alkotott, olykor elfogult közmegítélést. Ennek eredményeként a G30 úgy döntött, hogy jelentősen növeli féléves plenáris üléseinek átláthatóságát.

28. Az EKB kijelentette, hogy a G30-ak részéről a lényegesen nagyobb átláthatóság az EKB etikai és feddhetetlenségi keretrendszerével együtt megfelel az Európai Parlament közelmúltbeli állásfoglalásának, és eloszlat minden olyan téves elképzelést, amely szerint az EKB elnökének a G30-akban való tagsága vagy részvétele veszélyeztetné a G30 függetlenségét.

29. Ami az átláthatóságra vonatkozó harmadik ajánlást illeti, az EKB utalt a G30-ak átláthatóság növelésére irányuló közelmúltbeli kezdeményezéseire: 2017. decemberi 78. plenáris ülésétől kezdve a G30 tükrözi azt a nyitott és átlátható megközelítést, amelyet az EKB alkalmaz a magas szintű párbeszédeire, és minden ülést követően közzéteszi a napirendet, beleértve a panelbeszélgetések témáit és tagjait, valamint az összefoglaló jegyzőkönyvet. Ezt követően kijelentette, hogy a fokozott átláthatóság azt mutatja, hogy a G30-ak eseményei nem foglalkoznak az egyes pénzügyi szervezetekkel kapcsolatos mikroprudenciális felügyeleti kérdésekkel.

30. Az EKB rámutatott, hogy a G30-ak kétféle rendezvényt szerveznek, amelyek nyitva állnak a tagsággal nem rendelkezők számára: az alkalmi előadásokat és a nemzetközi banki szemináriumokat. A G30 a közelmúltban lépéseket tett mindkét eseménytípus átláthatóságának növelése érdekében. 2017-ben az alkalmankénti előadásról készült felvételt elérhetővé tették a G30 honlapján, 2017-től pedig a médiát is meghívták, hogy vegyen részt a G30 nemzetközi banki szemináriumain, és számoljon be azokról. Ezenkívül a G30-ak jelentései és kiadványai szabadon hozzáférhetők az interneten; tájékoztatást nyújtanak a csoport érdeklődésére számot tartó témákról, és tanúsítják kutatásuk minőségét.

31. Az EKB továbbá azzal érvelt, hogy bár a G30-as események átláthatóságának szintjét végső soron maga a csoport határozza meg, és az egyértelműen kívül esik az EKB hatáskörén, az EKB elnöke és döntéshozó szerveinek tagjai teljes mértékben átláthatóak a G30-akkal való interakcióikat illetően. A külső felekkel folytatott interakciókhoz hasonlóan a G30-ak rendezvényein való részvétel is szerepel az Igazgatóság tagjainak közzétett naptárában. A G30-ak rendezvényein elhangzott beszédeket az EKB honlapján is közzéteszik. Az elnöknek a G30 73. nem nyilvános plenáris ülésén való részvételével kapcsolatos dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés iránti kérelmet követően az EKB közzétette az ülés napirendjét, sőt az EKB munkatársai által készített tájékoztató anyagokat is.

32. Az EKB úgy vélte, hogy a G30-ak jelentősen megnövekedett átláthatósága nagyon pozitív fejlemény, és „egyértelműen megfelelő” ahhoz, hogy eloszlassa az ombudsman által a G30-ak átláthatatlanságával kapcsolatban kifejezett aggályokat.

33. Ami a külső kommunikációra vonatkozó irányadó elvek megerősítésére és a felügyeleti testületre való alkalmazhatóságukra vonatkozó negyedik és ötödik ajánlást illeti, az EKB kijelentette, hogy bár úgy ítélte meg, hogy a külső felekkel való kapcsolattartás meglévő kerete szilárd és szilárd, hasznosnak találta az ombudsman ajánlásait. E tekintetben az EKB kijelentette, hogy elnöke javasolni fogja, hogy az irányadó elveket – amelyeket az Igazgatóság tagjai, valamint a Felügyeleti Testület elnöke, alelnöke és az EKB képviselői már aláírtak – a Felügyeleti Testület és a Kormányzótanács valamennyi tagjára alkalmazzák.

A panaszos észrevételei

34. 2018. május 6-án a panaszos észrevételeket tett az EKB válaszával kapcsolatban. Általános megjegyzésként a panaszos nem értett egyet az EKB azon álláspontjával, hogy az ombudsman 2012–2013-as vizsgálatának megállapításai továbbra is érvényesek, tekintettel az EKB-ban azóta bekövetkezett mélyreható változásokra.

35. A panaszos három további észrevétellel járult hozzá a vizsgálathoz:

1. „Globális szinten kialakított gyakorlat”

36. A panaszos azzal érvelt, hogy az EKB tévesen értelmezte az Európai Parlament állásfoglalását, amely arra kéri az EKB-t, hogy kerülje az olyan fórumokban vagy csoportokban való tagságot, amelyekben az általa felügyelt bankok vezetői is részt vesznek, kivéve, ha „az ilyen tagság összhangban van a globális szinten kialakult gyakorlattal, és az EKB más nagy központi bankokkal, például az Egyesült Államok Szövetségi Tartalékbankjával vagy a Japán Nemzeti Bankkal együtt vesz részt”.

37. E tekintetben a panaszos kijelentette, hogy „a Federal Reserve elnöke és alelnöke egyaránt elhagyta a G30-at, amikor 2010-ben, illetve 2014-ben a Federal Reserve alelnöki tisztségét töltötte be. Csak akkor csatlakoztak újra, amikor távoztak elnöki és alelnöki tisztségükből.” Ezért nem mondható el, hogy az EKB elnökének tagsága összhangban lenne a globális szintű „bevett” gyakorlattal.

2. Mikroprudenciális v makroprudenciális

38. A panaszos szerint, még ha a G30 nem is vitat meg „mikroprudenciális kérdéseket”, a bankszabályozással kapcsolatos alapvető kérdésekről folytatott valamennyi megbeszélésnek mindig közvetlen hatása van a G30 ülésein képviselt magán pénzügyi intézményekre.

3. A pénzügyi magánszektorral való interakcióra vonatkozó szabályok

39. A panaszos azzal érvelt, hogy az EKB szabályainak az irányító szerveinek tagjai és a pénzügyi magánszektor közötti interakciót érintő javításai lassan következnek be, és nem felelnek meg a legmagasabb szintű normáknak. Ezenkívül az EKB tanácsadó csoportjai egyértelműen a magán pénzügyi szektor felülreprezentáltságát jelzik, és a tanácsadóknak csak töredéke képvisel más társadalmi érdekeket.

40. Azzal is érvelt, hogy az „iránymutatási elvek” soha nem voltak elegendőek ahhoz, hogy megvédjék az EKB integritását és hírnevét a G30-akban való részvétele miatt. A panaszos véleménye szerint az EKB irányító testületei tagjainak teljes egészében ki kell lépniük a G30-ból.

Az ombudsman értékelése az ajánlások után

Első és második ajánlás

41. Az EKB által az elnöke G30-tagságával kapcsolatos álláspontjának alátámasztására felhozott érvek nem biztosítják az ombudsmant, a panaszost vagy általában az uniós polgárokat arról, hogy ez az álláspont megvédhető.

42. Az EKB azzal érvelt, hogy a G30-ak tagjai között a nemzetközi bankfelügyelet területén zajló intellektuális cserék az EKB javát szolgálják.

43. Az EKB azt is kijelentette, hogy elnökének a G30-ban való tagsága további előnyt jelent „a gazdasági és pénzügyi tárgyú dokumentumok gazdag forrásához való hozzáférés, valamint a központi banki tevékenység szempontjából releváns témákkal kapcsolatos szakirodalom” formájában. Az EKB szerint „minden tag hozzáférhet a plenáris üléseken használt prezentációs anyagokhoz, és közzétételük és közzétételük előtt megkapja a tanulmányozócsoportok jelentéseinek előzetes másolatait”. Feltételezve, hogy ezek az információcserék és információk hasznosak lehetnek az EKB megbízatásával kapcsolatos kérdések jobb megértése szempontjából, az ombudsman nem látja, hogy az ilyen előnyök hogyan nem érhetők el a G30-ban való részvétellel, nem pedig a G30-ban való tagsággal.

44. Elnöke G30-tagságának fontosságát demonstrálandó az EKB visszanyúlik az időben, és azt állítja, hogy az Európai Monetáris Intézet elnöke, Alexandre Lámfalussy, majd az EKB Igazgatóságának tagja, Tommaso Padoa-Schioppa, Jean-Claude Trichet korábbi elnök és jelenlegi elnöke mind tagjai voltak a G30-nak. Mivel azonban az EKB-nak soha nem volt olyan tudatos döntése, amely előírta volna, hogy elnöke a G30-ak tagja legyen, az EKB pusztán egy tisztán ténybeli helyzetre támaszkodik, hogy valahogy azt sugallja, hogy az EKB elnökének is a G30-ak tagjának kell lennie. Mindazonáltal, még ha nem is hivatkozunk arra a tényre, hogy az első elnök nem volt tagja a G30-nak, ez az érv távolról sem meggyőző.

45. Hasonlóképpen, az EKB azzal érvelt, hogy az uniós intézményeknek „nyílt, átlátható és rendszeres párbeszédet” kell fenntartaniuk az érdekképviseleti szervezetekkel és a civil társadalommal, amint azt az EUSZ 11. cikkének (2) bekezdése előírja. Az ombudsman egyetért ezzel az alkotmányos kötelezettséggel. Az ombudsman ajánlásai azonban nem zárják ki a G30-akkal és azok tagjaival folytatott párbeszédet. Az ombudsman egyszerűen azt ajánlja, hogy ilyen párbeszédre ne kerüljön sor olyan környezetben, ahol az EKB vezető beosztású munkatársai a G30 tagjai. 

46. Válaszában az EKB az Európai Parlament állásfoglalására hivatkozott, amely kimondja, hogy a Parlament „hangsúlyozza, hogy az EKB Igazgatósága tagjainak elvben tartózkodniuk kell attól, hogy egyidejűleg olyan fórumok vagy más szervezetek tagjai legyenek, amelyek az EKB által felügyelt bankok vezetőit is magukban foglalják, kivéve, ha ez a tagság összhangban van a globális szinten kialakult gyakorlattal, és az EKB más központi bankokkal, például az Egyesült Államok Szövetségi Tartalékbankjával vagy a Japán Nemzeti Bankkal együtt vesz részt”. Az ombudsman nem érti, hogy ez az állásfoglalás hogyan támogatja az EKB álláspontját. Amint arra a panaszos észrevételeiben is rámutatott, az alapelv az, hogy az EKB Igazgatósága tagjainak (beleértve annak elnökét is) tartózkodniuk kell attól, hogy olyan szervezetek tagjai legyenek, mint a G30. Kivétel - amelyet szigorúan kell értelmezni -, hogy az ilyen tagság megengedhető, ha összhangban van más központi bankok, például az amerikai Federal Reserve bevett gyakorlatával. A Federal Reserve elnöke azonban valójában nem tagja a G30-nak. Amint azt az ajánlásokban említettük, Janet Yellen a G30 tagja volt, mielőtt az Egyesült Államok Szövetségi Tartalékbankjának elnöke lett. Felfüggesztette tagságát a Federal Reserve-nél töltött hivatali ideje alatt, és nyugdíjba vonulása után gyorsan újra csatlakozott magas rangú tagként. Ezért nem tartható fenn, hogy a G30-ak tagsága összhangban van a globális szintű „bevett” gyakorlattal. Valójában a bizonyítékok ennek az ellenkezőjét sugallják. Amellett, hogy az Egyesült Államok nem képviselteti magát, Németország, Franciaország, Olaszország, Spanyolország, Lengyelország, India, Brazília, Oroszország, Kanada és Ausztrália központi bankjainak jelenlegi vezetői például szintén nem tagjai. Ha létezik az EKB-hoz hasonló központi banki gyakorlat, mint például az amerikai Federal Reserve esetében, ez a gyakorlat az ombudsman EKB-hoz intézett azon ajánlása irányába mutat, hogy az elnök függessze fel EKB-tagságát. Ez a gyakorlat egyáltalán nem támasztja alá az EKB álláspontját.

47. Vizsgálata során az ombudsman arra kérte az EKB-t, hogy fejtse ki, hogy a G30-ak releváns rendezvényein való részvétel – a tagsággal szemben – miért nem elégíti ki a külső érdekelt felekkel való együttműködés szükségességét. Az EKB azt állítja, hogy „a konferencián való részvétellel ellentétben a G30-ak találkozói – amelyeken a világ legnevesebb gazdasági, monetáris és pénzügyi szakemberei vesznek részt – dinamikus, ösztönző és célzott vitát tesznek lehetővé számos aktuális kérdésről”. Az ombudsman ezt a választ nem tartja meggyőzőnek; és úgy véli, hogy az ilyen kiváltságos hozzáférés, valamint a globális bankok magas rangú képviselői és az EKB elnöke közötti ilyen kapcsolat problematikus. Tekintettel arra, hogy a G30-ak kuratóriumának neve nem ismert, az ombudsmannak arról sincs tudomása, hogy ezeket a „legismertebb elméket” hogyan választották ki tagnak; Az sem ismert, hogy milyen kritériumok alapján hívták meg egyes globális bankok szereplőit, nem pedig másokat, és hogy egyes központi bankárokat, nem pedig másokat hívtak meg, hogy taggá váljanak. Az ombudsman problematikusnak tartja a sokféleség hiányát is, ami a G30-ak tagjai körében a „csoportgondolkodás” kockázatához vezethet. Egyértelműen hiányoznak a női tagok, és hiányoznak például a kis- és középméretű bankok képviselői és a bankszektor munkavállalóinak képviselői.

48. Végezetül az EKB több alkalommal hivatkozott az ombudsman 2013. februári határozatára, amelyben arra a következtetésre jutott, hogy „nem indokolt az az állítás, amely szerint az EKB elnökének a harmincak csoportjában való tagsága összeegyeztethetetlen az EKB függetlenségével, hírnevével és feddhetetlenségével”. Nyilvánvaló, hogy az EKB működésének jogi és szabályozási kerete – amint azt a panaszos is állította – 2013 óta gyökeresen megváltozott. Ezzel párhuzamosan jelentősen megnőttek az uniós polgárok elvárásai az elmúlt öt évben drámaian átalakult általános politikai környezetben. Az ombudsman, akinek tanácsát az EKB értékeli, kötelességének tartja, hogy riadót fújjon, és kimondja, hogy az olyan gyakorlatokat, amelyeket korábban el lehetett volna tűrni, már nem lehet elnézni. Ahhoz, hogy az EKB megőrizze és növelje legitimitását és hitelességét, folyamatosan arra kell törekednie, hogy magatartását az általa lakott dinamikus és érzékeny környezethez igazítsa. Arra kell törekednie, hogy a legszigorúbb szabályokat és a legszigorúbb etikai normákat tartsa be, nem pedig a tegnapiakat. Az ombudsman ezért ragaszkodik ahhoz az ajánlásához, hogy az EKB gondoskodjon arról, hogy jelenlegi elnöke felfüggessze tagságát a G30-ban, és hogy egyetlen jövőbeli elnök se váljon a G30 tagjává.

49. Ezen okok miatt az ombudsman úgy véli, hogy az EKB észrevételei nem oszlatják el a nyilvánosságnak az elnök G30-tagságával kapcsolatos kétségeit. Ehelyett megerősítik az ombudsman hivatali visszásságra vonatkozó megállapítását, amely az első és a második ajánlásához vezetett. Az ombudsman ezért megismétli megállapítását, és megerősíti ajánlásait.

Harmadik ajánlás

50. Az ombudsman tudomásul veszi, hogy a G30-ak [9] késve javították az átláthatóságot, és elismeri, hogy ez a javulás közelebb hozza az EKB-t ahhoz, hogy megfeleljen annak az átláthatósági normának, amely az EKB döntéshozó szervei tagjainak a G30-akban való részvételét összeegyeztethetővé teheti az EKB-ra irányadó szabályokkal és elvekkel.  

51. Ami azonban az átláthatóság EKB által végrehajtott javítását illeti, az ombudsman megjegyzi, hogy az EKB csak a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés iránti kérelmet követően hozta nyilvánosságra a 73. plenáris ülésre vonatkozó információkat. E tekintetben az ombudsman úgy véli, hogy nem szükséges, hogy a polgárok az EKB-hoz forduljanak, és dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés iránti kérelmet nyújtsanak be ezen információk megszerzése érdekében; éppen ellenkezőleg, az EKB-nak proaktív módon kell rendelkezésre bocsátania ezeket az információkat. Az átláthatósággal összefüggésben érdemes megjegyezni, hogy a tagságot ellenőrző G30-ak kuratóriumának neve még mindig nem ismert.

52. E célból az ombudsman két javítási javaslatot tesz e határozat végén.  

Negyedik és ötödik ajánlás

53. Az EKB utalt az elmúlt években az etikai normák és az átláthatóság terén elért javulására. Az ombudsman nyilvánosan elismerte és alkalmanként méltatta az EKB által ezen a területen elért eredményeket. Mindemellett ebben a vizsgálatban az ombudsman konkrét ajánlásokat tett, amelyek célja egy már viszonylag jól működő keret javítása volt.

54. Az EKB, bár kijelentette, hogy a jövőben az ombudsman ajánlásain túlmutató változtatásokat fog végrehajtani anélkül, hogy azokról konkrét tájékoztatást nyújtana, nem fogadta el az ombudsman által ajánlott konkrét változtatásokat. Ez nem kielégítő.

55. Az EKB ezzel kapcsolatos megközelítése azt a benyomást kelti, hogy az EKB a múltbeli eredményekre támaszkodik, de nem tesz konkrét lépéseket a további javulás érdekében. Ezen álláspont elfogadása helyett az EKB egyszerűen és gyorsan végrehajthatta volna az ombudsman célzott és konkrét ajánlásait. Ez nem sértette volna az ombudsman azon jogát, hogy a jövőben további fejlesztéseket hajtson végre, amely jogot az ombudsman támogatja, és amellyel kapcsolatban kérésre mindig kész szakértői tanácsot adni.

56. Sajnálatos módon az EKB ezt nem tette meg. Ezért az ombudsman e tekintetben további hivatali visszásságra vonatkozó megállapításokat tesz.

Következtetések

A vizsgálat alapján az ombudsman az alábbi következtetésekkel zárja le az ügyet:

Az EKB nem biztosította, hogy elnöke felfüggessze tagságát a G30-ban, és hogy a jövőbeli elnökök ne váljanak taggá. Mivel ez azt a közvélekedést kelti, hogy az EKB függetlensége veszélybe kerülhet, az ombudsman megerősíti az ezzel kapcsolatos hivatali visszásságra vonatkozó eredeti megállapítását.

Az EKB nem tett konkrét lépéseket az EKB Igazgatóságának tagjaira vonatkozó irányadó elvek javítása, valamint annak biztosítása érdekében, hogy az EKB Felügyeleti Testületének tagjaira vonatkozóan is hasonló továbbfejlesztett szabályokat fogadjanak el. Az ombudsman megállapítja, hogy az irányadó elvekben az EKB felügyeleti testülete tagjainak magatartására vonatkozó megfelelő rendelkezések hiánya hivatali visszásságnak minősül.

A panaszost és az Európai Központi Bankot tájékoztatják erről a határozatról.

Az Európai Parlamentet is tájékoztatni fogják erről a döntésről.

Javítási javaslatok

Az EKB-nak proaktívan biztosítania kell a lehető legnagyobb átláthatóságot az EKB döntéshozó szervei tagjainak a G30-ak rendezvényein való részvétele tekintetében, például azáltal, hogy honlapján közzéteszi a birtokában lévő valamennyi releváns információt.

A G30 Kuratóriuma azon tagjainak neve, akik a Csoport tagságát ellenőrzik, jelenleg nem ismert nyilvánosan. Az EKB-nak a honlapján közzé kell tennie a G30-ak Kuratóriuma tagjainak nevét.

 

Emily OÊReilly - Videó letöltés mp3-ban

Európai ombudsman

Strasbourg, 2018. 07. 03.

 

[1] Az ügy hátterével és az ombudsman vizsgálatával kapcsolatos további részletekért lásd az ombudsman ajánlásait, amelyek a https://www.ombudsman.europa.eu/cases/recommendation.faces/en/88592/html.bookmark címen érhetők el.

[2] További információkért lásd: http://www.group30.org/

[3] A „Corporate Europe Observatory” civil társadalmi szervezet

[4] https://www.ecb.europa.eu/paym/groups/iid/html/index.en.html

[5] https://www.ecb.europa.eu/pub/fsr/html/bid.en.html

[6] „Másodszor, a nem nyilvános rendezvényeken való felszólalásra vagy kétoldalú találkozók – például bankárokkal, ágazati képviselőkkel vagy különleges érdek- és érdekképviseleti csoportokkal való – elfogadására szóló meghívások mérlegelésekor az Igazgatóság tagjai biztosítják, hogy ne kerüljön sor a pénzügyi piacok szempontjából érzékeny információk közzétételére. Alapelvként és ahol lehetséges, az EKB személyzetének egy tagja jelen kell, hogy legyen a kétoldalú találkozókon.

Harmadszor, az Igazgatóság tagjai újólag megerősítik, hogy betartják a "csendes időszak" elvét, amely szerint a Kormányzótanács minden egyes tervezett monetáris politikai ülését megelőző hét napban tartott beszédek és nyilvános megjegyzések nem befolyásolhatják a soron következő monetáris politikai döntésekkel kapcsolatos várakozásokat.

Hasonlóképpen, az Igazgatóság tagjai ezen időszak alatt nem találkoznak és nem beszélnek a médiával, a piaci szereplőkkel vagy más külső érdekekkel monetáris politikai kérdésekben, és amennyiben akaratlanul is így tesznek, haladéktalanul értesíteniük kell az EKB kommunikációs és megfelelési funkcióit.”

[7] Az Európai Parlament 2018. február 6-i állásfoglalása az Európai Központi Bank 2016. évi éves jelentéséről (2017/2124(INI)), 44. bekezdés, elérhető a következő internetcímen: http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//TEXT+TA+P8-TA-2018-0025+0+DOC+XML+V0//EN&language=EN

[8] Az európai ombudsman határozata az Európai Központi Bank elleni 1339/2012/FOR panasszal kapcsolatos vizsgálat lezárásáról, elérhető a következő internetcímen: http://www.ombudsman.europa.eu/cases/decision.faces/en/49139/html.bookmark

[9] http://group30.org/események