Keresés a vizsgálatok között

Az európai ombudsman régóta olyan jelenségként azonosítja a köztisztviselők magánszektorba távozását jelentő „forgóajtó-effektust”, amely potenciálisan károsíthatja a közbizalmat, ha nem megfelelően kezelik.

Ez a hivatalból indított vizsgálat azt kívánta megvizsgálni, hogy az Európai Központi Bank (EKB) hogyan kezeli munkatársainak forgóajtós távozását.

Tekintettel az EKB-nak az árstabilitás biztosításában, valamint a pénzügyi és hitelintézetek felügyeletében betöltött szerepére, az EKB (korábbi) alkalmazottainak – különösen az EKB felügyelete alá tartozó – magán pénzügyi vagy hitelintézetekhez való távozása összeférhetetlenséget és hírnevet fenyegető kockázatot jelenthet, és közfelháborodást okozhat.

Az ombudsman vizsgálata egy konkrét esetet értékelt, amely kiváltotta a nyilvánosság aggodalmát, és megvizsgált 26 olyan esetet is, amikor az alkalmazottak arra irányuló kérelmet nyújtottak be, hogy végezhessenek szakmai tevékenységet akár fizetés nélküli szabadság alatt, akár az EKB-nál végzett munka befejezése után. Egy kivételével az összes vizsgált ügyben a magánszektorba távoztak az EKB alkalmazottai, beleértve az EKB felügyelete alatt álló intézményeket és bankokat.

Az ombudsman arra a következtetésre jutott, hogy az EKB-nak szilárdabb megközelítést kellene alkalmaznia a (korábbi) közép- és felsővezető beosztású alkalmazottainak a magánszektorbeli munkahelyekre, különösen a pénzügyi ágazatba való forgóajtós távozása kapcsán.

Az egyes esetekben felmerült hiányosságok orvoslása érdekében és általánosabban arra vonatkozóan, hogy az EKB hogyan kezelje e kihívást, az ombudsman egy sor javaslatot fogalmazott meg arra vonatkozóan, hogy az EKB hogyan erősítheti meg szabályait, többek között az EKB etikai keretrendszerének folyamatban lévő felülvizsgálatával összefüggésben.

Konkrétan az EKB-nak ki kell bővítenie azon alkalmazottak körét, akikre szigorúbb értesítési és/vagy várakozási követelmények vonatkoznak, vagy az EU személyzeti szabályzatának a szolgálat utáni szakmai tevékenységekre vonatkozó rendelkezéseihez hasonló általános minimumkövetelményeket kell alkalmaznia minden alkalmazottra vonatkozóan.

Az EKB-nak hat hónapról egy évre kellene meghosszabbítania azt a tilalmat is, amely alatt az EKB korábbi felsővezető beosztású alkalmazottai nem lobbizhatnak korábbi kollégáiknál.

Az EKB-nak tovább kellene javítania annak nyomon követését, hogy a (korábbi) alkalmazottak betartják-e etikai kötelezettségeiket és az EKB által támasztott feltételeket, például azzal, hogy nyilvánosságra hozzák a volt felsővezető beosztású alkalmazottak szolgálatának megszűnése utáni tevékenysége engedélyezésének feltételeit annak érdekében, hogy elkerüljék az állítólagos jogsértéseket.

Az ombudsman továbbá azt javasolta, hogy amennyiben az EKB úgy ítéli meg, hogy az alkalmazott azon kérelme, hogy fizetés nélküli szabadsága alatt szakmai tevékenységet folytasson, olyan kockázatokat rejt magában, amelyeket nem lehet megfelelően mérsékelni korlátozásokkal, vagy ha a korlátozások nem ellenőrizhetők vagy érvényesíthetők hatékonyan, ne adjon helyt e kérelemnek.

A panasz arra vonatkozott, hogy az Európai Bankhatóság (EBH) megtagadta a nyilvánosság számára a felügyeleti tanácsának (a továbbiakban: Tanács) szavazási jegyzőkönyveihez való hozzáférést, amely jegyzőkönyvek az uniós jog megsértésével (BUL) kapcsolatos két ajánlástervezetre vonatkoztak. BUL-ajánlások az uniós jognak a nemzeti felügyeleti hatóságok részéről történő esetleges megsértése kapcsán az EBH által végzett vizsgálatokat követően készülhetnek. A szóban forgó, Málta, Dánia és Észtország felügyeleti hatóságainak címzett BUL-ajánlástervezetek a máltai Pilatus Bank és a dán Danske Bank észtországi fiókja által elkövetett állítólagos pénzmosással kapcsolatosak.

A panaszos azt is állította, hogy összeférhetetlenség áll fenn, mivel gyanúja szerint a Tanács Málta, Dánia és Észtország nemzeti felügyeleti hatóságait képviselő tagjai részt vettek a vonatkozó szavazásokon.

Az ombudsman előzetes értékelésére válaszul az EBH közzétette a két szóban forgó szavazási jegyzőkönyvet. Az ombudsman üdvözölte ezt a lépést, és úgy vélte, hogy a dokumentumok nyilvánosságra hozatalával az EBH megoldotta a panasz ezen részét. Az ombudsman úgy véli, hogy a szavazási jegyzőkönyvek nyilvánosságra hozatala hozzájárul ahhoz, hogy az EBH Tanácsának tagjai függetlenül és az EU érdekében járjanak el. Arra ösztönzi az EBH-t, hogy a jövőben is így járjon el.

Az összeférhetetlenség kérdését illetően az ombudsman vizsgálati csoportja a dokumentumok áttekintése során feltárta, hogy a Tanács kérdéses tagjai valóban szavaztak arról, hogy az EBH-nak ki kell-e adnia egy, a saját felügyeleti hatóságaikra vonatkozó BUL-ajánlást. Bár az EBH szerint az akkor hatályos szabályok nem írták elő, hogy a Tanács bármely tagját kizárják a szavazásból, az ombudsman úgy vélte, hogy a független és az EU érdekében való cselekvés követelménye azt jelenti, hogy a Tanács tagjainak nem lett volna szabad szavazniuk.

Miután 2020 januárjában az EBH a Tanácsra vonatkozóan új eljárási szabályzatot, a személyzethez nem tartozók összeférhetetlenségére vonatkozóan pedig egy új irányelvet fogadott el, amelyek a jelek szerint megakadályozzák az összeférhetetlenségi helyzet újbóli kialakulását, az ombudsman úgy véli, hogy jelenleg további vizsgálatok nem indokoltak. Ezért lezárta a vizsgálatot, és ismét üdvözölte az EBH irányító testületeinek a nagyobb átláthatóságra való hajlandósága révén elért jelentős eredményeket.