Tisztelt X! 1996. december 12-én
Ön panaszt nyújtott be az ombudsmanhoz az Európai Bizottság DG1A által a PHARE program keretében pénzügyi igazgatói állásra kiírt pályázattal kapcsolatban. Az ombudsman alapokmánya 1. cikkének (3) bekezdésével összhangban Ön panaszának bizalmas kezelését kérte.
Azért írok most, hogy tájékoztassam Önöket az elvégzett vizsgálatok eredményeiről.
1997. január 15‐én továbbítottam a panaszt a Bizottság elnökének. A Bizottság 1997. április 21-én küldte meg véleményét, amelyet az Ön által 1997. június 24-én megküldött észrevételezési felhívással együtt továbbítottam Önnek.
1997. december 15-én levelet írtam a Bizottság Főtitkárságának, hogy javasoljak egy informális találkozót a Bizottság szolgálatai és az ombudsman szolgálatai között, hogy megvitassák panasza békés megoldásának lehetőségét. Szolgálataim telefonon tájékoztatták Önt erről a kezdeményezésről. A találkozóra 1998. február 2-án került sor. Szolgálataim mind a Bizottság Főtitkárságának, mind Önnek megküldték az ülés jegyzőkönyvét.
Az ülést követően a Bizottság tájékoztatta az ombudsmant, hogy megbeszélések folynak a Bizottság szolgálatai és Ön között. 1998. április 27-én faxon tájékoztattak arról, hogy megállapodtak a Bizottsággal panaszuk pénzügyi rendezésének feltételeiről. 1998. július 14‐én a Bizottság arról tájékoztatott, hogy békés rendezésre került sor.

A PANASZ

Összefoglalva, a panaszában ismertetett releváns tények a következők voltak:
1993 áprilisában pénzügyi vezetőként dolgozott a PHARE programkoordinációs egységénél. A munkavégzés helye Brüsszel volt. 1994 augusztusában a posztot áthelyezték egy másik országba. Miután informális biztosítékokat kapott arra vonatkozóan, hogy várhatóan mennyi ideig fog dolgozni, családjával a másik országba költözött. Körülbelül egy év elteltével a pénzügyi igazgatói álláshely pályázati eljárás tárgyát képezte, amelyben Ön sikertelen volt.
Az ombudsmanhoz benyújtott panaszában Ön azt állította, hogy a pályázati eljárást nem megfelelően folytatták le, és különösen azt, hogy:

1. a pályázati eljárást nem a PHARE-szabályokkal összhangban folytatták le;
2. az a személy, akinek a díjat odaítélték, még csak nem is felelt meg szorosan az álláshelyre vonatkozó feladatmeghatározásnak;
3. az a személy, akinek a díjat odaítélték, korábban olyan helyzetben volt, hogy megismerhette a korábban pénzügyi vezetőként kapott díjak szintjét.

A VIZSGÁLAT

A Bizottság véleménye
Véleményében a Bizottság tájékoztatást nyújtott a PHARE-program szervezeti és szerződéses keretéről.
Az Ön konkrét esetével kapcsolatban a vélemény számos észrevételt fogalmazott meg. Kijelentette különösen, hogy nem pénzügyi tisztviselői állásra vonatkozó ajánlati felhívásra került sor, hanem két pályázó képesítésének összehasonlító értékelésére, akik közül Ön az egyik. A vélemény több, a kiválasztási eljárással kapcsolatos csatolt dokumentumot is tartalmazott.
Észrevételeiben
Ön a Bizottság számos észrevételét vitatta. Különösen egy 1995. december 22-én kelt levélre hivatkozott, amelyet a Bizottság 1A. Főigazgatóságának egyik tisztviselője intézett Önhöz. Ez a levél, amelynek másolatát Ön megküldte az ombudsmannak, a következőképpen kezdődött:

„Sajnálattal tájékoztatom, hogy az ajánlati felhívásért felelős értékelő bizottság végső döntése (...) nem tartotta meg ajánlatát a legelőnyösebbnek.”

Azt is megjegyezte, hogy a Bizottság nem válaszolt panaszának ii. és iii. pontjára.

AZ OMBUDSMAN ERŐKIFEJTÉSEI A BARÁT MEGOLDÁS MEGVALÓSÍTÁSÁRA

A Bizottság véleményének és az Ön észrevételeinek vizsgálatát követően az ombudsman úgy ítélte meg, hogy prima facie bizonyíték van arra, hogy hivatali visszásság történt a Bizottság véleménye – amely szerint nem került sor ajánlati felhívásra – és a DG1A által Önnek címzett levél között, amely az ajánlattételi eljárás eredményére hivatkozott.
Az alapokmány 3. cikkének (5) bekezdésével összhangban az ombudsman ezért levelet intézett a Bizottság Főtitkárságához, amelyben informális találkozót javasolt a Bizottság szolgálatai és az ombudsman szolgálatai között, hogy megvitassák a panasz békés megoldásának lehetőségét.
Az 1998. február 2-án tartott találkozót követően a Bizottság tájékoztatta az ombudsmant, hogy megbeszélések folynak a Bizottság szolgálatai és Ön között. 1998. április 27-én faxon tájékoztattak arról, hogy megállapodtak a Bizottsággal panaszuk pénzügyi rendezésének feltételeiről. 1998. július 14‐én a Bizottság arról tájékoztatott, hogy békés rendezésre került sor.

A HATÁROZAT

1 Az ombudsman által ebben az ügyben végzett vizsgálatok nyilvánvalóvá tették a hivatali visszásság prima facie bizonyítékát.
2 Az ¹ alapokmány 3. cikkének (5) bekezdésével összhangban az ombudsman ezért informális találkozót javasolt a Bizottság szolgálatai és az ² szolgálatai között.
2 Az ombudsman kezdeményezését követően a Bizottság és a panaszos békés úton rendezte a panaszt. Az ombudsman ezért lezárja az ügyet.
Tisztelettel:
Jacob Söderman

---

¹ "Amennyire lehetséges, az ombudsman az érintett intézménnyel vagy szervvel együtt megoldást keres a hivatali visszásság megszüntetésére és a panasz orvoslására."

1997. október 22-én az európai ombudsman és a Bizottság főtitkára megállapodott abban, hogy az alapokmány 3. cikkének (5) bekezdésével összhangban egy informális találkozó bizonyos esetekben megfelelő megoldást jelenthet a panasz békés rendezésére.