A panasz előzményei

1. 2014. szeptember 4-én az Európai Központi Bank (EKB) elindította az eszközfedezetű értékpapír-vásárlási programot (ABSPP) és a harmadik fedezettkötvény-vásárlási programot (CBPP3). Mindkét vásárlási program célja az volt, hogy „tovább erősítse a monetáris politika transzmisszióját ^[1], megkönnyítse az euroövezet gazdaságának történő hitelnyújtást, pozitív tovagyűrűző hatásokat idézzen elő más piacokra, és ennek eredményeként megkönnyítse az EKB monetáris politikai irányvonalát, és hozzájáruljon ahhoz, hogy az inflációs ráták visszatérjenek a 2%-hoz közeli szintekre ^[2]”. A programokat 2017. március végéig, de mindenképpen addig kell végrehajtani, amíg az EKB Kormányzótanácsa az inflációs pálya olyan tartós kiigazítását nem látja, amely összhangban van azzal a célkitűzésével, hogy középtávon 2% alatti, de ahhoz közeli inflációs rátákat érjen el [3].

2. 2014. december 12-én a panaszos, egy londoni székhelyű pénzügyi újságíró nyilvános hozzáférést kért az EKB-tól a két vásárlási programmal kapcsolatban. Különösen egy „országonkénti, bankonkénti és termékenkénti bontású” hozzáférést kért az EKB eddigi vásárlási programkiadásaihoz, beleértve az értékpapírokért fizetett árakat, a vásárolt mennyiségeket, a közvetítői és/vagy elszámolóházi megállapodásokat, beleértve a díjakat, valamint a vonatkozó ISIN ^[4] kódokat.

3. 2015. január 30-án az EKB azt válaszolta, hogy ezek az adatok rendelkezésre állnak „a bizalmas belső jelentések elkészítéséhez használt belső adatbázisban” (utólagos kiemelés). Az EKB az EKB dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló EKB/2004/3 határozat [5] 4. cikke (1) bekezdése a) pontjának második francia bekezdése (a közérdek védelme az Unió vagy valamely tagállam pénzügyi, monetáris vagy gazdaságpolitikája tekintetében) és 4. cikke (2) bekezdésének első francia bekezdése (természetes vagy jogi személy kereskedelmi érdekeinek védelme) alapján megtagadta a hozzáférést:

i) a közérdek védelme az Unió vagy valamely tagállam pénzügyi, monetáris vagy gazdaságpolitikája tekintetében:

4. Az EKB kifejtette, hogy a két vásárlási program célja a monetáris politika transzmissziójának további erősítése volt (lásd a fenti 1. pontot). Mint ilyen, ez a két program az EKB által az elmúlt években hozott nem szokványos monetáris politikai intézkedések részét képezi.

5. Ami az eddig vásárolt értékpapírokat illeti (beleértve az országonkénti, bankonkénti és termékenkénti bontású vásárlásokat, ISIN-kódokat, bróker- vagy elszámolóházi megállapodásokat, beleértve a brókereknek fizetett díjakat), az EKB kifejtette, hogy az egyes állományokra vonatkozó részletes információk közzététele felfedné, hogy mely pénzügyi eszközöket vásárolták, valamint az érintett kibocsátókat. Megállapította, hogy a vásárlások kibocsátók közötti megoszlására vonatkozó információk közzététele a piac széttagoltságához vezethet, és alááshatja a kibocsátók és az értékpapírosítást kezdeményezők közötti egyenlő versenyfeltételeket. Ez aláásná az EKB azon szándékát, hogy támogassa az érintett piacok működését. Például a fedezett kötvények kibocsátói és a ténylegesen vásárolt eszközfedezetű értékpapírok értékpapírosítást kezdeményezői nevének közzététele nagy valószínűséggel növeli a felárak differenciálását azon kibocsátók/értékpapírosítást kezdeményezők javára, amelyek pénzügyi eszközeit megvásárolták. Ez viszont aláásná azon kibocsátók finanszírozási erőfeszítéseit, amelyek pénzügyi eszközeit nem vásárolták meg. Ezen túlmenően e nevek közzétételét a piac úgy érzékelheti, mint amely különbséget tesz a pénzügyileg stabil és a pénzügyileg gyenge kibocsátók és értékpapírosítást kezdeményezők között. Ez aláásná az eurorendszer arra irányuló erőfeszítéseit, hogy helyreállítsa a pénzügyi piacokba vetett bizalmat.

6. Az EKB arra a következtetésre jutott, hogy az aktív vásárlási programokra vonatkozóan kért adatok közzététele megkérdőjelezné azok hatékonyságát és a Kormányzótanács nem szokványos monetáris politikai műveleteinek eredményességét.

ii) Egy természetes vagy jogi személy kereskedelmi érdekeinek védelme

7. Az EKB kifejtette, hogy a kért adatok közzététele aláásná az EKB partnerei – köztük az eszközfedezetű értékpapír-vásárlási program keretében szerződésben kijelölt négy végrehajtó eszközkezelő (a továbbiakban: "kezelők") – kereskedelmi érdekeinek védelmét. Az eurorendszernek meg kell védenie az ügyfeleivel kapcsolatos egyedi tranzakciós adatok titkosságát. Az ilyen információk közzététele sértheti kereskedelmi érdekeiket. Ezenkívül a vezetőkkel (vagy magával az elszámoló társasággal) kötött szerződéses megállapodások közzététele, beleértve azok díjait is, aláásná kereskedelmi érdekeik védelmét. Az EKB ezt követően azzal érvelt, hogy a közzétételhez sem fűződik nyomós közérdek.

8. Az EKB azonban kijelentette, hogy a vásárlási programok átláthatóságának további növelése érdekében heti rendszerességgel részletes adatokat szolgáltat az amortizált bekerülési értéken nyilvántartott értékpapír-állományokról. Ez az információ az eurorendszer összevont heti pénzügyi kimutatásában és az EKB nyíltpiaci műveleteknek szentelt weboldalán jelenik meg. Emellett havonta közzéteszik a kibocsátók hátralévő futamidejének súlyozott átlagára vonatkozó információkat. Az EKB a fenti információkat tartalmazó honlapjának négy hiperlinkjét bocsátotta a panaszos rendelkezésére (nyílt piaci műveletek oldal, likviditáselemzési oldal, heti pénzügyi kimutatások oldal, valamint a vezetőkről szóló sajtóközlemény).

9. 2015. február 27-én a panaszos a határozat felülvizsgálatát kérte (a továbbiakban: megerősítő kérelem). Azzal érvelt, hogy teljes listát kért azokról az euróövezeti országokról és bankokról, amelyeket az EKB előnyben részesített, valamint arról, hogy mindegyikük mennyi pénzt kapott. Kijelentette, hogy mivel az EKB megtagadta a kért adatok nyilvánosságra hozatalát, „lefedettségben” bűnösnek bizonyult. Azzal érvelt, hogy a közpénzek felhasználásával kapcsolatos üzleti titoktartást sokan a korrupció és a hatalommal való visszaélés jelének tekintik. A panaszos mintegy 30 részletes kérdést és további információkérést intézett az EKB-hoz.

10. 2015. március 25-én az EKB elutasította a panaszos megerősítő kérelmét. A következő további érvekkel egészítette ki a hozzáférés megtagadását:

i) a közérdek védelme az Unió vagy valamely tagállam pénzügyi, monetáris vagy gazdaságpolitikája tekintetében:

11. Az EKB először is kijelentette, hogy a pénzügyi eszközök részletei, beleértve az ABSPP és a CBPP3 elfogadhatósági kritériumait, nyilvánosan elérhetők az EKB honlapján.

12. Az EKB megerősítette, hogy a kért adatok kiadása alááshatja a két vásárlási program kifejezett célját. Konkrétabban, míg az EKB vásárlásaival a piacsemlegességre törekszik, az ilyen elosztásra vonatkozó információk közzététele azzal a kockázattal jár, hogy a piaci szereplők félreértelmezik azokat. Ez utóbbi feltételezheti, hogy az adatok a vásárlási programok strukturális jellemzőit tükrözik, nem pedig a vásárlások puszta ideiglenes elosztását, tekintettel az adott időpontban fennálló piaci feltételekre. Tévesen azt is feltételezhetik, hogy az EKB eszközkezelői bizonyos kibocsátókra vagy értékpapírosítást kezdeményezőkre vonatkozóan kiváltságos információkkal rendelkeznek. Az EKB megismételte, hogy a kibocsátók és az értékpapírosítást kezdeményezők nevének közzétételét a piac a pénzügyileg stabil és a pénzügyileg gyenge kibocsátók és értékpapírosítást kezdeményezők közötti különbségtételként érzékelheti. Ez végső soron szükségtelen volatilitáshoz és piaci torzulásokhoz vezethet, ami viszont alááshatja a közérdek védelmét az EU monetáris politikája tekintetében. Az EKB arra a következtetésre jutott, hogy nem biztosít teljes vagy akár részleges hozzáférést a kért adatokhoz, mivel ez aláásná az eurorendszer kifejezett célját, a pénzügyi piacokba vetett bizalom helyreállítását és a monetáris politikai impulzusok transzmissziójának fokozását. Az EKB azt is hangsúlyozta, hogy a 4. cikk (1) bekezdésének a) pontjában foglalt, a pénzügyi, monetáris vagy gazdaságpolitikára vonatkozó kivételt nem korlátozta a nyomós közérdek vizsgálata.

ii) Egy természetes vagy jogi személy kereskedelmi érdekeinek védelme

13. Az EKB megismételte korábbi érveit, és hozzátette, hogy a panaszos nem támasztotta alá nyomós közérdek fennállását. Az EKB nem azonosított olyan közérdeket sem, amely felülírná a fent említett védett érdeket. Így nem lehetett részleges hozzáférést biztosítani a kért adatokhoz anélkül, hogy az ne sértené a szóban forgó kereskedelmi érdekeket.

14. A panaszosnak 2015. április 2-án és november 6-án adott további válaszában az EKB ismét rámutatott arra, hogy míg a vásárlási programokra vonatkozó összesített információk elérhetők voltak a honlapján, a programokra vonatkozó részletes és lebontott információkat nem lehetett megadni.

A vizsgálat

15. 2015. november 3-án a panaszos az ombudsmanhoz fordult, és a következő állítást és állítást tette:

Állítás:

Az EKB tévesen tagadta meg, hogy nyilvános hozzáférést biztosítson az EKB eszközfedezetű értékpapír-vásárlási programjának (ABSPP) és harmadik fedezettkötvény-vásárlási programjának (CBPP3) részletes adataihoz, többek között országonkénti, bankonkénti és termékenkénti bontásban, valamint az értékpapírokért fizetett árakhoz, a vásárolt mennyiségekhez, a közvetítői és/vagy elszámolóházi megállapodásokhoz, beleértve a díjakat és a vonatkozó nemzetközi értékpapír-azonosító számot (ISIN).

Igénypont:

Az EKB-nak nyilvános hozzáférést kell biztosítania a kért adatokhoz.

16. 2016. január 25-én az Ombudsmani Hivatal videokonferenciát tartott az EKB-val, amelyen további magyarázatokat és pontosításokat kért az EKB azon álláspontjával kapcsolatban, hogy a kért dokumentumokhoz nem lehet nyilvános hozzáférést biztosítani. 2016. február 22-i e-mailjében az Ombudsman hivatala tájékoztatta a panaszost az EKB által nyújtott kiegészítő információkról és magyarázatokról. A panaszos erre az e-mailre válaszul nem nyújtott be további észrevételeket. A vizsgálat lefolytatása során az ombudsman figyelembe vette a felek által előterjesztett érveket és véleményeket.

A kért dokumentumokhoz való hozzáférés állítólagos téves megtagadásáról

Az ombudsman elé terjesztett érvek

17. A panaszos azzal érvelt, hogy az EKB-nak átláthatónak kell lennie az általa vásárolt értékpapírok és fedezett kötvények kilétét, valamint azt illetően, hogy az egyes értékpapírokért mennyit fizetett. Emellett az EKB-nak nyilvánosságra kell hoznia a brókerek személyazonosságát és a nekik fizetett díjakat.  

18. A 2016. január 25-i videokonferencián az EKB képviselői kifejtették, hogy az EKB külön belső adatbázist hozott létre a vásárlási programokról, és hogy a belőle kinyert információk alapján az EKB heti bizalmas belső jelentéseket készít, amelyek lehetővé teszik az Igazgatóság számára, hogy figyelemmel kísérje a végrehajtott vásárlásokat, és döntsön az esetleges jövőbeli vásárlásokról. 

19. Az ülésen az EKB képviselői egy heti belső jelentésre vonatkozó példát mutattak be az ombudsmannak. A jelentés országonkénti bontásban tartalmazta a vásárlások részleteit tartalmazó táblázatokat. Az EKB képviselői kifejtették, hogy míg a vásárlási programok teljes összege nyilvánosan hozzáférhető információ, a részletes információk tagállamonkénti bontásban bizalmasak. Az EKB képviselői a nyilvános hozzáférés iránti kérelemre adott válaszukban kifejtették, hogy miért minősítették ezeket az információkat bizalmasnak (lásd a fenti 3–14. pontot).

20. Az EKB képviselői azt is kifejtették, hogy az a tény, hogy a vásárlási programot egy napon megszüntetik, nem jelenti azt, hogy automatikusan nyilvános hozzáférést lehetne biztosítani az összes létrehozott jelentéshez. Kijelentették, hogy az EKB-nak eseti elemzést kell végeznie, mivel a lezárt programokról szóló jelentések közzététele még mindig felfedheti az EKB monetáris politikai stratégiáját, és ezáltal alááshatja a programok működtetésének hatékonyságát.

21. Az EKB képviselői azt is kijelentették, hogy a vásárlási programokról sok általános információt tettek közzé az EKB honlapján, és hogy az EKB-hoz nem érkezett a panaszoséhoz hasonló nyilvános hozzáférési kérelem. 

Az ombudsman értékelése

22. Az ügyiratban szereplő információk és a 2016. január 25-i ülésen szerzett kiegészítő információk alapján az ombudsman helyesnek és az EKB birtokában lévő dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésre vonatkozó ítélkezési gyakorlatnak megfelelőnek tartja az EKB azon döntését, hogy megtagadja a kért dokumentumokhoz való hozzáférést.

Vonatkozó ítélkezési gyakorlat:

23. Ami az Unió vagy valamely tagállam pénzügyi, monetáris vagy gazdaságpolitikája tekintetében a közérdek EKB általi védelmére vonatkozó kivételt illeti (az EKB/2004/3 határozat 4. cikke (1) bekezdése a) pontjának második francia bekezdése), a Törvényszék a T-376/13. sz., Versorgungswerk kontra EKB ügyben 2015. június 4-én hozott ítéletében ^[6] (még nem tették közzé) már megállapította, hogy:

„... az EKB széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik annak meghatározása tekintetében, hogy az Unió vagy valamely tagállam [...] pénzügyi, monetáris vagy gazdaságpolitikájához fűződő közérdeket sértheti‐e a [megkeresett] információk hozzáférhetővé tétele [...]”, és hogy „[a]z uniós bíróság által az ilyen határozat jogszerűségére vonatkozóan gyakorolt felülvizsgálatnak tehát az eljárási szabályok és az indokolási kötelezettség tiszteletben tartásának, a tények tárgyi pontosságának, valamint a nyilvánvaló mérlegelési hiba és a hatáskörrel való visszaélés hiányának vizsgálatára kell korlátozódnia [...]. Mindazonáltal [...] a jelen ügyben az indokolási kötelezettség nem akadályozta meg az EKB-t abban, hogy olyan megfontolásokra támaszkodjon, amelyek figyelembe vették azt a hipotetikus magatartást, amelyet a piaci szereplők a [megkeresett] információk [...] nyilvánosságra hozatalát követően tanúsíthatnak, valamint azt, hogy az ilyen magatartás milyen hatással lehet a jövőbeli beavatkozásokra (53–55. pont).

24. A Törvényszék megállapította továbbá, hogy:

„ha a piaci szereplőknek hozzáférést biztosítanának a tőzsdei megállapodás A. és B. mellékletében szereplő részletes, lebontott információkhoz, az az intervenciós intézkedések hatékonyságát és végső soron a monetáris politikát, valamint az EKB és az eurorendszerbeli NKB-k belső pénzügyeit is érintené. Ebben a forgatókönyvben a piaci szereplők hajlamosak lennének előrejelzéseket készíteni annak érdekében, hogy pontosabban meghatározzák az EKB és az eurorendszerbeli NKB-k által vásárolt államkötvények típusát, és beszerzéseiket az ilyen típusú kötvényekre összpontosítsák. Egyrészt fennáll annak a kockázata, hogy ez magasabb árakat eredményezne a piaci szereplők által az EKB és az eurorendszerbeli NKB-k által felvásárolhatóként azonosított kötvénytípusok esetében”(80. bekezdés).

25. A Számvevőszék szerint, ha egy beavatkozás magában foglalja az EKB államkötvény-vásárlását, egyértelmű a kockázata annak, hogy a piaci szereplők az ilyen típusú múltbeli vásárlásokra vonatkozó információkra fognak támaszkodni annak érdekében, hogy azonosítsák az EKB bizonyos típusú államkötvényekre vonatkozó preferenciáit (96. bekezdés).

26. A jelen ügyet illetően az EKB információkat bocsátott rendelkezésre a két vásárlási programról. Az EKB honlapja általános (összesített kvantitatív) információkat tartalmaz a két vásárlási programról, beleértve az ABSPP és a CBPP3 elfogadhatósági kritériumait, az amortizált bekerülési értéken értékelt értékpapír-állományokra vonatkozó (az eurorendszer heti pénzügyi kimutatásában közzétett) (heti rendszerességű) részleteket, valamint kibocsátónként a súlyozott átlagos lejáratra vonatkozó (havi rendszerességű) információkat.

27. Ezen általános információkon kívül az EKB úgy véli, hogy a vásárlási programokra vonatkozó további részletes, lebontott (lebontott) adatok sem részben, sem egészben nem tehetők közzé.

28. Ami a közérdek védelmére vonatkozó kivételt illeti az EU vagy valamely tagállam pénzügyi, monetáris vagy gazdaságpolitikája tekintetében, az EKB kifejtette, hogy a két vásárlási program az EKB nem szokványos monetáris politikai intézkedéseinek részét képezi. A vásárlások kibocsátók közötti megoszlására vonatkozó részletes információk közzététele a piac széttagoltságához vezethet, és alááshatja a kibocsátók és az értékpapírosítást kezdeményezők közötti egyenlő versenyfeltételeket. Az EKB például kijelentette, hogy a fedezett kötvények kibocsátói és a ténylegesen vásárolt eszközfedezetű értékpapírok értékpapírosítást kezdeményezői nevének közzététele nagy valószínűséggel növeli a felárak differenciálását azon kibocsátók/értékpapírosítást kezdeményezők javára, amelyek pénzügyi eszközeit az eurorendszer megvásárolta, ami viszont aláásná azon kibocsátók finanszírozási erőfeszítéseit, amelyek pénzügyi eszközeit nem vásárolták meg. Az ombudsman egyetért azzal, hogy ez súlyosan sértené a közérdeket.

29. Az EKB továbbá kijelentette, hogy a kibocsátók és az értékpapírosítást kezdeményezők nevének közzétételét a piac a pénzügyileg stabil és a pénzügyileg gyenge kibocsátók és értékpapírosítást kezdeményezők közötti különbségtételként érzékelheti, ami további volatilitáshoz és torzulásokhoz vezet a piacon. Az ombudsman ismét egyetért azzal, hogy ha ez bekövetkezne, az súlyosan sértené a közérdeket.

30. Az ombudsman véleménye szerint - az EKB által a 2015. január 25-i ülésen adott válaszok és példa alapján - meggyőző, hogy az EKB megtagadta a panaszostól a kért dokumentumokhoz való hozzáférést. Amint azt az EKB kifejtette, és az uniós bíróságok ítélkezési gyakorlata is elfogadja, az ilyen típusú adatok közzététele nagy valószínűséggel aláásná az eurorendszer arra irányuló erőfeszítéseit, hogy helyreállítsa a pénzügyi piacokba vetett bizalmat, és fokozza a monetáris politikai impulzusok továbbítását. A fent említett ítélkezési gyakorlatban a Törvényszék megállapította, hogy az EKB a hozzáférés megtagadására vonatkozó indokolásában támaszkodhat a pénzügyi piacokon várható magatartásra.

31. Egy heti belső jelentés példájának igen részletes és átfogó vizsgálata alapján az ombudsman úgy véli továbbá, hogy helyes az EKB álláspontja, amely szerint részleges hozzáférést nem lehetett biztosítani. A jelentésben szereplő összes információ egyértelműen a rendkívül érzékeny pénzügyi információk körébe tartozott.

32. E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy – amint arra az EKB is rámutatott – a 4. cikk (1) bekezdésének a) pontjában foglalt, a közérdek pénzügyi, monetáris vagy gazdaságpolitikával kapcsolatos védelmére vonatkozó kivétel nem képezi a nyomós közérdek vizsgálatának tárgyát. Más szóval, ha a dokumentumok a kivétel hatálya alá tartoznak (amivel az EKB az ombudsman véleménye szerint meggyőzően érvelt), az EKB-nak meg kell tagadnia a dokumentumokhoz való hozzáférést.

33. Bár a törvény nem teszi lehetővé, hogy a hivatkozott kivételt bármely közérdek felülbírálja, az ombudsman a dokumentumokba való betekintés alapján úgy véli, hogy a szóban forgó dokumentumok kiadása nem szolgálná a közérdeket.

34. Az EKB egy második kivételre is hivatkozott (az EKB/2004/3 határozat 4. cikke (2) bekezdésének első francia bekezdése), amely az EKB partnerei – köztük az eszközfedezetű értékpapír-vásárlási program keretében szerződésben kinevezett négy vezető – kereskedelmi érdekeinek védelmére vonatkozott. Az EKB azzal érvelt, hogy az ügyfeleire vonatkozó egyedi ügyleti adatok (a részükre fizetett díjak és jutalékok) közzététele sértené kereskedelmi érdekeiket, csakúgy, mint a vezetőkkel vagy az elszámoló társasággal kötött szerződéses megállapodások közzététele. Az ombudsman ismét meggyőzőnek tartja az EKB érvelését, mivel az ilyen információk (fizetett díjak) kereskedelmi szempontból érzékenyek és bizalmasak. E tekintetben az ombudsman azt is megjegyzi, hogy az EKB versenyeztetéses közbeszerzési eljárást követően nevezte ki a szóban forgó négy vezetőt. Ezért nincs ok az EKB álláspontjának megkérdőjelezésére.

Következtetés

E panasz vizsgálata alapján az ombudsman a következő következtetéssel zárja le a panaszt:

Az EKB nem követett el hivatali visszásságot.

A panaszost és az EKB-t tájékoztatják erről a döntésről.

Emily O'Reilly

Európai ombudsman

Strasbourg, 2016. július 18.

 

[1] A monetáris politika transzmissziós mechanizmusa az a folyamat, amelynek során a monetáris politikai döntések általában hatással vannak a gazdaságra és különösen az árszintekre.

[2] Az eszközfedezetű értékpapír-vásárlási program végrehajtásáról szóló, 2014. november 19-i EKB/2014/45 EKB határozat (2) preambulumbekezdése, valamint a harmadik fedezettkötvény-vásárlási program végrehajtásáról szóló, 2014. október 15-i EKB/2014/40 EKB határozat (2) preambulumbekezdése.

[3] https://www.ecb.europa.eu/mopo/implement/omt/html/index.en.html

[4] "Nemzetközi értékpapír-azonosító szám" (ISIN).

[5] A 2011. május 9-i EKB/2011/6 határozattal (HL 2011. L 158., 37. o.) és a 2015. január 21-i EKB/2015/1 határozattal (HL 2015. L 84., 64. o.) módosított, az EKB dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2004. március 4-i EKB/2004/3 határozat (EKB/2004/3) (HL 2004. L 80., 42. o.).

[6] Ez az ügy, amely nagyon hasonló a jelen ügyhöz, arra vonatkozott, hogy az EKB megtagadta a hozzáférést a Görögország, az EKB és az eurorendszer nemzeti központi bankjai (NKB-k) között létrejött 2012. február 15-i tőzsdei megállapodás mellékleteihez. Ezt a tőzsdei megállapodást az EKB által 2010 májusában indított értékpapír-piaci program (SMP) keretében kötötték meg a monetáris politika transzmissziós mechanizmusa megfelelő működésének helyreállítása érdekében. Ebben az ügyben az EKB hasonló érvekre hivatkozott a hozzáférés megtagadása érdekében, mint a jelen ügyben. Konkrétabban az EKB lényegében azzal érvelt, hogy „az általa és az eurorendszerbeli NKB-k által az SMP keretében vásárolt államkötvényekre vonatkozó részletes, lebontott információk közzététele arra késztetheti a piaci szereplőket, hogy következtetéseket vonjanak le az SMP keretében alkalmazott stratégiáról, taktikáról és módszerről, és megjósolják a jövőbeli beavatkozások során esetlegesen alkalmazott stratégiát, taktikát vagy módszert. Ez alááshatja e beavatkozások hatékonyságát, és végső soron az Európai Unió monetáris politikáját, valamint az EKB és az eurorendszerbeli NKB-k belső pénzügyeit”(lásd a 67. bekezdést).