Háttér

1. Ez a vizsgálat az Európai Bizottság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatósága (DG AGRI) által összehívott civilpárbeszéd-csoportok kiválasztási folyamatára és összetételére vonatkozik. Általánosságban elmondható, hogy a CDG-k lehetővé teszik az Európai Bizottság számára, hogy rendszeres párbeszédet folytasson az érdekképviseleti szervezetekkel és a civil társadalommal a KAP-kérdésekről. Emellett tanácsot adnak a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóságnak a közös agrárpolitikával (KAP) kapcsolatos kérdésekben.

2. A Bizottság 1962 óta rendelkezik tanácsadó rendszerrel a KAP-pal kapcsolatos kérdésekben. A CDG-k jelenlegi rendszerét a 2013/767/EU bizottsági határozat ^[1] (a továbbiakban: a 2013. évi határozat) vezette be. A kiválasztási eljárást követően a Bizottság számos szervezetet nevez ki e csoportokba. A szervezetek viszont saját képviselőiket jelölik ki, és ezek a képviselők csoportonként eltérőek lehetnek. A 2013. évi határozat 4. cikkének (3) bekezdése előírja az érdekek kiegyensúlyozott képviseletét a csoportokban, és különösen a „gazdasági és nem gazdasági érdekek” kiegyensúlyozott képviseletét.

3. 2014. július 18-án a DG AGRI főigazgatója hivatalos határozatot hozott a jelenlegi CDG-k összetételéről és összetételéről.^[2] Jelenleg összesen 13 csoport működik.

A vizsgálat

4. E vizsgálat megindításakor az ombudsman tájékoztatta ^[3] a Bizottságot arról a szándékáról, hogy gondosan felül kívánja vizsgálni a jelenlegi csoportok kiválasztási folyamatát és végleges összetételét ^[4]. Kifejti, hogy a felülvizsgálat célja az volt, hogy megerősítse a polgárok bizalmát a kiválasztási folyamat és általában a csoportok munkája iránt. A csoportok a KAP-pal kapcsolatos kérdésekkel foglalkoznak, amely rendkívül érzékeny szakpolitikai terület, és amely a teljes uniós költségvetés igen jelentős részét – 2013-ban a teljes uniós költségvetés 39%-át – emészti fel. Ebben az összefüggésben, és tekintettel e csoportok azon képességére, hogy bizonyos mértékig befolyásolják a KAP-kérdéseket, egyértelmű, hogy a Bizottságnak e csoportok összeállítása során minden erőfeszítést meg kell tennie a kiegyensúlyozott érdekképviselet jogi követelményének érvényesítése érdekében.

5. Az ombudsman e vizsgálat részeként megvizsgálta a vonatkozó bizottsági aktákat. Ez a határozat figyelembe veszi ezeket az anyagokat, valamint más releváns, nyilvánosan hozzáférhető információkat, különösen a Bizottság és a Parlament közös átláthatósági nyilvántartását. Fontos volt annak vizsgálata is, hogy 2013 előtt hogyan működött a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság KAP-tanácsadó rendszere.

6. Az Európai Bizottság által rendelkezésre bocsátott információk igen széles körűek voltak. Ezen információk felhasználásával az ombudsman megkísérelte Excel-táblázatokban reprodukálni azt a folyamatot, amelyet a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság követett a képviselőcsoportok képviselői helyeinek a pályázó szervezetek számára történő kiosztása során. Az Excel-táblázatok a gazdasági és nem gazdasági érdekek arányát mutatják be mind abszolút számokban (székhelyek száma), mind relatív értékben (százalékos részesedés), a pályázati szakasztól a kiválasztási eljárás különböző szakaszáig. Ezek a táblázatok képezik az ombudsman elemzésének és értékelésének alapját.^[5] E határozat I. melléklete részletesen ismerteti az eljárás különböző szakaszait, valamint további magyarázó információkat tartalmaz. A II. melléklet az ombudsman által összeállított számadatokat tartalmazza, amelyek áttekintést nyújtanak a kiválasztási folyamatról.

Az ombudsman értékelése

A. A jogi keret

7. Az ombudsman nehezen értette meg világosan a Bizottságnak a CDG-k létrehozására irányuló szándékát. Ennek oka, hogy egyes alapeszközök nem egyértelműek, és némi bizonytalanság van azzal kapcsolatban, hogy a CDG-ket, amelyek elsősorban a civil párbeszédre összpontosítanak, milyen mértékben kell szakértői csoportoknak tekinteni. Míg a Bizottság a CDG-ket szakértői csoportokként hozta létre és kezeli, az ombudsman megérti, hogy a KAP tanácsadó rendszerének Bizottság általi reformját követően a CDG-k elsődleges feladata, hogy fórumot biztosítsanak a KAP-kérdésekről folytatott párbeszédhez. Az ombudsman ezért azt az álláspontot képviselte, hogy a CDG-k a szakértői csoportok egy sajátos típusa.

8. A CGD-ket a 2013. évi határozat alapján hozták létre, amely a csoportok feladatait a következőképpen sorolja fel:

• az érdekképviseleti szervezetekkel, a társadalmi-gazdasági érdekcsoportokkal, a civil társadalommal és a szakszervezetekkel a KAP-pal kapcsolatban folytatott párbeszéd lehetővé tétele;
• a tapasztalatok és a bevált gyakorlatok cseréjének elősegítése;
• tanácsadással és véleménnyel segíti a Bizottságot a KAP-pal és általában a mezőgazdasággal kapcsolatos kérdésekben;
• a KAP-pal és általában a mezőgazdasággal kapcsolatos szakpolitikai fejlemények nyomon követése.

Az említett határozat 1. cikke úgy rendelkezik, hogy a CDG-kre a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság főigazgatója [] a bizottsági szakértői csoportokra vonatkozó 2010. évi keret alapján] által létrehozott „csoportokként” kell hivatkozni. [6] Ez a keret (a továbbiakban: a 2010. évi közlemény) előírja a Bizottság által létrehozott tanácsadó szervek létrehozását azzal a céllal, hogy a Bizottság tanácsot és szakértelmet kapjon az alábbiakkal kapcsolatban:

• jogalkotási javaslatok és szakpolitikai kezdeményezések előkészítése a Bizottság kezdeményezési jogának keretében;
• felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése; és
• a meglévő uniós jogszabályok, programok és szakpolitikák végrehajtása, valamint a tagállamokkal és az érdekelt felekkel e tekintetben folytatott koordináció és együttműködés.^[7]

9. Míg a CDG-ket a bizottsági szakértői csoportok keretén belül hozták létre, célkitűzéseik (a 2013. évi határozat alapján) és a szakértői csoportok célkitűzései (a 2010. évi közlemény alapján) részben átfedik egymást. Az ombudsman elemzése azt sugallja, hogy a CDG-k elsődleges célja a releváns képviseleti érdekekkel folytatott párbeszéd megkönnyítése. A CDG-k célja az is, hogy tanácsadást és szakértelmet nyújtsanak, de ez másodlagos cél. A szakértői csoportok elsődleges célja viszont az, hogy magas szintű technikai tanácsadást és szakértelmet biztosítsanak a Bizottság számára; kifejezetten nem a releváns érdekek képviseletének elősegítésére szolgálnak [8]. Bár hasonló megfontolások alkalmazhatók mind a CDG-kre, mind a szakértői csoportokra, amennyiben funkcióik átfedik egymást [9], ez a megkülönböztetés fontos az ombudsmannak a CDG-rendszer működéséről szóló átfogó elemzése szempontjából.

B. Az "egyensúly" fogalma

10. Az, hogy a Bizottság elérte-e "az összes kifejezett érdek kiegyensúlyozott képviseletét" a jelenlegi CDG-k összetételében, nagyban függ attól, hogy mit értünk "kiegyensúlyozott képviselet" alatt. Sajnálatos módon a 2013. évi határozat rendelkezései e tekintetben nem nagyon hasznosak.

11. A 2013. évi határozat nem határozza meg az egyensúly fogalmát. A Bizottság egyébként általában véve sem fejtette ki az egyensúly fogalmát a szakértői csoportjainak összetételét illetően. A „kiegyensúlyozott képviselet” fogalmának további meghatározása hiányában és annak egyszerű jelentése alapján értelmezve minden érdek egyenlő képviseletre lenne jogosult. Az Oxford English Dictionary meghatározása szerint a "kiegyensúlyozott állapot"olyan állapot, amelyben két (vagy több) ellentétes erő kiegyensúlyozza egymást; egyensúly”. Az ombudsman megérti, hogy a Bizottságnak nem állt szándékában egyenlő képviseletet biztosítani minden egyes érdek tekintetében.[10] Szó szerint azonban ezt írta elő. A Bizottság ezért fontolóra veheti, hogy ebben az összefüggésben az egyensúly a megfelelő kifejezés-e.

12. Azokat a szervezeteket illetően is van némi bizonytalanság, amelyek között kiegyensúlyozott képviseletre van szükség. Egyértelmű, hogy egyensúlyt kell teremteni a "gazdasági és nem gazdasági érdekek" között. A 2013. évi határozat 4. cikkének (3) bekezdése azonban „a (2) bekezdésben említett valamennyi kifejezett érdek kiegyensúlyozott képviseletét” is előírja. A (2) bekezdés a maga részéről alig utal konkrét érdekekre; inkább „szervezetekre” utal („az átláthatósági nyilvántartásban bejegyzett nem kormányzati szervezetek, beleértve az érdekképviseleti szervezeteket, a társadalmi-gazdasági érdekcsoportokat, a civil társadalmi szervezeteket és a szakszervezeteket”). Előfordulhat, hogy itt az a cél, hogy a kiegyensúlyozott képviselet nemcsak a különböző érdekkategóriák (például gazdasági és nem gazdasági érdekek) között szükséges, hanem bármely egyedi kategórián belül is. Így például a gazdasági érdekkategórián belül kiegyensúlyozott képviseletre lenne szükség a termelési lánc különböző szintjein – azaz a termelők, a kereskedők, az ipar, a szövetkezetek, a munkavállalók és a szakszervezetek szintjén – tevékenykedő érdekek között. Ami a nem gazdasági kategóriát illeti - amely csak negatívan (mivel nem) különböztethető meg -, e kategórián belül egészen eltérő érdekek lehetnek, beleértve például a környezetvédelmi és a fogyasztói érdekeket.

13. Az ombudsman alapvető fontosságúnak tartja, hogy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság egyértelműen és általános jelleggel meghatározza, hogy mit szándékozik „kiegyensúlyozott képviseletre” utalni. Szükség esetén ezt a 2013. évi határozat módosításával kell megtenni. Ezt az általános meghatározást minden egyes CDG esetében alkalmazni lehetne. E vizsgálat céljából azonban és hivatalos pontosítás hiányában az ombudsmannak elő kell terjesztenie az egyensúly jelentésével kapcsolatos saját álláspontját.[11] Remélhetőleg a Bizottság hasznosnak fogja találni az alábbi megfontolásokat az egyensúly fogalmának meghatározásakor mind a DG AGRI CDG-k összetétele, mind általánosabban a szakértői csoportjai esetében.

14. Az ombudsman elismeri, hogy ebben az összefüggésben az egyensúly fogalma nem lehet pusztán a különböző érdekkategóriák közötti egyensúly elérésének kérdése, vagy akár egyetlen érdekkategórián belül is. Az ombudsman bizonyos mértékig már foglalkozott ezzel a kérdéssel, mivel az általában a szakértői csoportokra vonatkozik. Egy korábbi vizsgálat során hozott határozatában [12] az ombudsman megjegyezte, hogy egy szakértői csoport esetében a kiegyensúlyozott képviselet elérése „nem egyszerűen számtani feladat”; inkább i. az adott szakértői csoport konkrét feladatait, ii. a kért tanácsadás vagy szakértelem típusát, iii. a szakértői csoport tényleges működésének módját és iv. a különböző releváns érdekek szervezésének módját kell figyelembe venni. A közelmúltban az ombudsman a szakértői csoportokkal kapcsolatos, folyamatban lévő vizsgálatával [13] összefüggésben újra megerősítette ezt a megközelítést, és kiegészítette azt azzal a további megfontolással, hogy megfelelő egyensúlyt kell találni a gazdasági és a nem gazdasági érdekek között.

15. Ez a megközelítés arra a következtetésre vezet, hogy az egyensúly meghatározása az adott szakértői csoporttól és bizonyos változóktól függ, amelyeket az adott csoportra való hivatkozással kell figyelembe venni. Az ombudsman úgy véli, hogy ez a megközelítés a jelen vizsgálat tárgyát képező CDG-k esetében is releváns. Az egyensúlynak ebben a megbízatás-orientált koncepciójában egy adott CDG összetételének különösen megfelelően figyelembe kell vennie a képviselethez szükséges valamennyi érdeket, és törekednie kell arra, hogy ezeket az érdekeket összhangba hozza a csoport tárgyával és a rábízott feladatokkal. E megközelítést követve az „egyensúly” nemcsak annak biztosítására utal, hogy valamennyi érintett érdek képviselve legyen, hanem annak biztosítására is, hogy a képviselői helyek elosztása az egyes érdekeknek megfelelően történjen. Amennyiben egy CDG-ben az egyik érdekeltséghez rendelt helyek száma lényegesen nagyobb, mint egy másik érdekeltséghez rendelt helyek száma, ezt a csoport megbízatására tekintettel objektíven indokolni kell.

16. Egyértelmű, hogy a 2013. évi határozat célja az, hogy ideális esetben minden érintett érdeket képviseljenek bármely konkrét CDG-ben. Ugyanakkor az egyes érdekelt felek feladata, hogy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság pályázati felhívására válaszolva képviseletet kérjenek a CDG-vel kapcsolatban. Amennyiben a pályázati felhívásra adott válaszok nem tartalmaznak különleges érdeket, a főigazgatónak a válaszadó érdekek közül kell választania. Az is lehetséges, hogy olyan érdeklődési körökből érkeznek válaszok, amelyek nem relevánsak az adott csoport üzleti tevékenysége szempontjából. Ilyen esetekben nincs előnye annak, ha ez az érdek képviselteti magát a csoportban.

17. Ezenkívül nyelvi következetlenség áll fenn a 2013. évi határozat 4. cikke (3) bekezdésének harmadik mondatában, amely (az angol változatban) „a (2) bekezdésben említett valamennyi kifejezett érdek kiegyensúlyozott képviseletét” követeli meg (kiemelés tőlünk). Az ombudsman azt javasolja, hogy ezt a megfogalmazást [14] valamennyi nyelvi változatban módosítsák annak érdekében, hogy: „A főigazgató biztosítja a (2) bekezdésben említett valamennyi releváns érdek kiegyensúlyozott képviseletét, feltéve, hogy azokat kinyilvánították.”

18. Összefoglalva tehát a Bizottságnak törekednie kell arra, hogy eseti alapon "kiegyensúlyozott érdekképviseletet" valósítson meg, figyelembe véve az adott CDG üzleti tevékenységét és a releváns érdekektől kapott válaszokat. A kiegyensúlyozott képviselet azt is megköveteli, hogy megfelelő figyelmet fordítsanak az egyes érdekekhez rendelt képviselői helyek számára. Végül az esetleges részérdekek közötti ésszerű egyensúly elérése érdekében ügyelni kell a képviselői helyek elosztására bármely érdekeltségen belül [15].

C. Gazdasági és nem gazdasági érdekek

19. A 2013. évi határozat előírja, hogy a CDG-knek „különösen” egyensúlyban kell lenniük a gazdasági és a nem gazdasági érdekek között. Magától értetődően feltételezhető, hogy e két „mindenre kiterjedő” kategória egyikébe vagy másikába minden érdekeltség érvényesen beilleszthető. Érdemes ismételten felhívni a figyelmet arra, hogy a tényleges érdeklődés tekintetében jelentős különbségek lehetnek az azonos „mindent felölelő” kategóriába tartozóként kezelt szervezetek között (lásd a fenti 14. pontot).

20. A 2013. évi határozat nem határozza meg a gazdasági és nem gazdasági érdekek fogalmát, és nem határoz meg kritériumokat e két kategória megkülönböztetésére. Ha azonban a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóságnak meg kell felelnie az e két érdek közötti egyensúlyra vonatkozó jogi követelménynek, akkor a pályázó szervezeteket a két érdekkategória egyikébe vagy másikába tartozónak kell minősítenie.

21. Az ombudsman e tekintetben már tett néhány javaslatot a Bizottság szakértői csoportjainak sajátos összefüggésében. Javasolta, hogy „annak érdekében, hogy lehetővé váljon a szakértői csoportban képviselt gazdasági és nem gazdasági érdekek arányának felülvizsgálata, a Bizottság dolgozzon ki általános kritériumokat a gazdasági és nem gazdasági érdekek elhatárolására. [ ] Az ilyen kritériumok megállapítása elsősorban azt jelentené, hogy a Bizottság megjelöli, hogy az érdekelt felek mely csoportjait tekinti a gazdasági érdekek képviseletének, és mely érdekelt felek mely csoportjait tekinti a nem gazdasági érdekek képviseletének. E feladat végrehajtása során a Bizottságnak az átláthatósági nyilvántartás szakaszaira és alszakaszaira kell támaszkodnia.”[16] Tágabb értelemben ezek a javaslatok a CDG-k esetében is észszerűen megfogalmazhatók. 

22. A tagszervezetek kiválasztásával és a civil párbeszédben részt vevő csoportokban a szakértői helyek elosztásával foglalkozó választótestületekre vonatkozó belső iránymutatásokban (a továbbiakban: belső iránymutatások) maga a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság határozta meg a gazdasági és nem gazdasági érdekek megkülönböztetésének kritériumát. E kritérium szerint az átláthatósági nyilvántartás II. szakaszában (a „házon belüli lobbistákra és a kereskedelmi/üzleti/szakmai szövetségekre” kiterjedően) nyilvántartásba vett valamennyi szervezetet úgy tekintették, hogy gazdasági érdekeket képviselnek, míg az átláthatósági nyilvántartás másik öt szakaszában nyilvántartásba vett szervezeteket úgy tekintették, hogy nem gazdasági érdekeket képviselnek. A CDG-ben való tagságot kérelmező jogosult szervezetek mindegyike szerepel a nyilvántartás II. szakaszában vagy a III. szakaszban („nem kormányzati szervezetek, platformok és hálózatok és hasonlók”).

23. Az átláthatósági nyilvántartásról szóló felülvizsgált intézményközi megállapodás ^[17] I. melléklete szerint a II. szakasz a következő alszakaszokra oszlik: vállalatok és csoportok; kereskedelmi és vállalkozói szövetségek; szakszervezetek és szakmai szövetségek; bizonyos egyéb szervezetek. A kereskedelmi és üzleti szervezetek tekintetében a szöveg a következő pontosítással szolgál: „(nyereségorientált vagy nonprofit) nyereségorientált vállalatokat vagy vegyes csoportokat és platformokat képviselnek”. Az átláthatósági nyilvántartás III. szakasza a hatóságoktól vagy kereskedelmi szervezetektől független nonprofit szervezetekre vonatkozik. Az intézményközi megállapodás úgy rendelkezik, hogy „[b]ármely ilyen szervezetnek, amely a tagságában profitorientált elemeket is tartalmaz, regisztrálnia kell magát a II. szakaszban”.

24. Az ombudsman meggyőződött arról, hogy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság által választott kritérium megfelel korábbi javaslatának (lásd a fenti 21. pontot), azaz az átláthatósági nyilvántartás vonatkozó szakaszaira és alszakaszaira támaszkodik annak meghatározása érdekében, hogy mely szervezetek képviselnek gazdasági érdekeket, és mely szervezetek képviselnek nem gazdasági érdekeket. Sajnálatos módon azonban az ombudsman megjegyzi, hogy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság nem következetesen alkalmazta ezt a kritériumot.

25. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság valójában nem kizárólag az átláthatósági nyilvántartás szakaszaira és alszakaszaira támaszkodott a pályázó szervezetek kategorizálása során. olyan szervezetek, amelyek szerepelnek az átláthatósági nyilvántartás II. szakaszában, de úgy tűnik, hogy nem folytatnak jövedelemszerző tevékenységet / olyan szervezetek, amelyek szerepelnek az átláthatósági nyilvántartás III. szakaszában, de úgy tűnik, hogy rendelkeznek bizonyos nyereségszerzési elemekkel. Az ombudsman úgy véli, hogy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság problematikusan használja ezt a további kategóriát. Bár problémák merülhetnek fel az átláthatósági nyilvántartás bejegyzéseinek pontosságával és helyes kategorizálásával kapcsolatban, kérdéses, hogy ez a gyakorlat megfelel-e a 2013. évi határozat 4. cikkének. Az ombudsman ezért azt javasolja, hogy a CDG-k jövőbeli létrehozásakor a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság a gazdasági és nem gazdasági kategóriákat használja, amint azt az átláthatósági nyilvántartás II. és III. szakaszába vagy más szakaszába való felvétel tükrözi.

D. A CDG-k kialakítása

26. A KAP tanácsadó rendszerét szabályozó korábbi bizottsági határozatokkal [18] ellentétben a 2013. évi határozat nem sorolja fel a létrehozandó csoportokat, és nem határozza meg az egyes csoportok számára kiosztandó helyek számát sem. Ehelyett a 2013. évi határozat 4. cikkének (1) és (3) bekezdése e tekintetben rugalmasságot biztosít. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság főigazgatója jogosult dönteni a csoportok számáról, méretéről és összetételéről. A 2013. évi határozatot megelőzően a KAP tanácsadó rendszere 30 tanácsadó csoportból ^[19] állt, amelyek erősen termékspecifikusak voltak. A 30 tanácsadó csoport 943 képviselői hellyel rendelkezett.^[20] A jelenlegi szabályok értelmében a DG AGRI főigazgatója 13-ra korlátozta a CDG-k számát, és olyan megbízatásokat adott nekik, amelyek nagyrészt szélesebb termékcsoportokat fednek le, vagy több területet érintő kérdésekkel foglalkoznak. Az egyes csoportok mérete i. 53 ülőhely (standard méret), ii. 57 ülőhely vagy iii. 72 ülőhely. A jelenlegi CDG-rendszer összesen 773 képviselői helyből áll, ami körülbelül 20%-os csökkenést jelent a korábbi helyek számához képest. Úgy tűnik, hogy a CDG-k száma és megbízatásuk tükrözi a KAP 2013. évi reformját.

27. Ami a 13 CDG relatív méretét illeti, úgy tűnik, hogy azok megfelelnek a korábbi tanácsadó csoportok méretének a vonatkozó megfelelő megbízatásokkal. Az egyes CDG-khez rendelt képviselői helyek valamivel magasabb száma nem tűnik aránytalannak a KAP fejlődése, a tagság valamennyi releváns érdek előtti megnyitása és a rendszerbeli képviselői helyek általános csökkenése fényében. 

28. Az ombudsman szem előtt tartja azt a tényt, hogy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik a CDG-nkénti helyek teljes számát illetően, és hogy nem az ő feladata, hogy megpróbálja kikényszeríteni saját véleményét a képviselőcsoportok létrehozásával kapcsolatban. Ugyanakkor az ombudsman hangsúlyozza, hogy nagyon fontos, hogy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság teljes körűen kifejtse az általa hozott döntések mögött meghúzódó okokat. Ez különösen akkor van így, ha például egy csoport méretének növelésére vonatkozó döntés valószínűleg a gazdasági érdekek kategóriáját részesíti előnyben a nem gazdasági érdekekkel szemben. Tekintettel arra, hogy a gazdasági érdekek kategóriájába tartozó szervezetek valószínűleg jobb forrásokkal rendelkeznek, mint a nem gazdasági kategóriába tartozó szervezetek, nagyobb valószínűséggel lesznek abban a helyzetben, hogy további helyeket foglaljanak el, ha rendelkezésre állnak. Így az egy adott csoportba beosztandó helyek teljes számára vonatkozó döntés nagyon jelentős lehet az adott csoportban képviselt érdekek közötti egyensúly szempontjából.[21]

29. Bár az ombudsman nem tárt fel hivatali visszásságot az új CDG-k kialakítása tekintetében, hangsúlyozza annak fontosságát, hogy egyértelműen elmagyarázzák az egyes csoportok méretének növelésére vonatkozó döntéseket. Az ombudsman továbbá úgy véli, hogy a jövőbeli pályázati felhívásokban a Bizottságnak egyértelműen fel kell vázolnia az érdekképviselet releváns típusait. Ezenkívül a Bizottságnak először meg kell határoznia az egyes csoportokban betölteni kívánt helyek teljes számát, valamint azt, hogy miként javasolja a helyek elosztását a különböző releváns érdekek között. Ezáltal az érdekelt felek olyan számú helyet találhatnak, amely arányban áll azzal, amit a csoport általános üzleti tevékenysége szempontjából fontosnak tartanak. Mindezeket összesítve az ombudsman úgy véli, hogy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóságnak a kezdetektől fogva meg kell határoznia az egyensúly egyéni meghatározását az egyes csoportok számára.

E. Az ülőhelyek elosztása – átláthatósági hiányosságok

30. A DG AGRI főigazgatóját kiválasztási bizottságok segítették a jelenlegi CDG-k kidolgozásában. A kiválasztással foglalkozó tanácsadó testületek által követett eljárást a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság a kiválasztással foglalkozó tanácsadó testületekre vonatkozó belső iránymutatásokban határozta meg. A gyakorlatban az egyes CDG-k létrehozásakor a CDG-k helyeinek a feljogosító szervezetek közötti elosztása három szakaszból állt. Ezt a folyamatot az I. melléklet ismerteti részletesebben. Az első szakasz az volt, hogy minden egyes feljogosító szervezet számára egy alaphelyet osztottak ki. A második szakaszban (az I. mellékletben leírt feltételek mellett) fennállt annak a lehetősége, hogy egy szervezet földrajzi alapon egy kiegészítő helyet kapjon. A harmadik szakaszban a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság megengedte magának, hogy saját belátása szerint további helyeket biztosítson a szervezeteknek.

31. Az ombudsman megjegyzi, hogy az elosztási eljárás első két szakaszát (egy alap székhely és egyes esetekben egy földrajzi kiegészítő székhely) az összes jogosult szervezettel szembeni egyenlő bánásmód jellemzi, függetlenül attól, hogy azok gazdasági vagy nem gazdasági érdekeket képviselnek-e. A harmadik szakaszban azonban a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság igen jelentős mérlegelési jogkört hagyott magának arra, hogy további helyeket adjon hozzá, és ezeket a helyeket saját belátása szerint ossza ki.

32. Az ombudsman nem állapította meg, hogy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság önkényesen gyakorolta volna ezt a mérlegelési jogkört. Inkább úgy tűnik, hogy ezt a mérlegelési jogkört arra használta, hogy a szóban forgó CDG tényleges megbízatására tekintettel különleges képviseleti egyensúlyt alakítson ki. Az ezzel kapcsolatos kétségek azonban könnyen eloszlathatók lennének, ha a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság a pályázati és kiválasztási eljárás előtt meghatározná az egyes csoportokra vonatkozó saját egyensúlymeghatározását. Az átláthatóságot tovább fokozná, ha a CDG-k összetételéről szóló határozat előkészítésének szakaszában maga a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság [22] rögzítené döntésének indokait. Ez különösen fontos lenne abban a tekintetben, hogy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság gyakorolja mérlegelési jogkörét, amikor a folyamat harmadik szakaszában további helyeket oszt ki. Az ombudsman arra ösztönzi a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóságot, hogy a jövőben alkalmazza ezt a megközelítést.

33. Általánosabban fogalmazva, az ombudsman úgy véli, hogy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóságnak felelősséget kell vállalnia azért, hogy átlátható módon kommunikálja a nyilvánosság felé a CDG-k létrehozásának folyamatát, valamint a végeredményt.

34. Az ombudsman véleménye szerint a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság főigazgatójának a CDG-k összetételéről szóló határozata [23] e tekintetben számos aggályt vet fel. A határozat nem határozza meg i. az egy CDG-re jutó helyek teljes számát, valamint ii. az egyes csoportokban képviselt gazdasági és nem gazdasági érdekek arányát. Ráadásul a CDG számos tagszervezete nevének vagy rövidítésének helyesírása pontatlan és/vagy eltér az átláthatósági nyilvántartásban szereplőtől. Következésképpen a nyilvánosság nem tudja egyértelműen azonosítani a CDG tagszervezeteit. Bár a 2013. évi határozat előírja az átláthatósági nyilvántartásban való regisztrációt, a főigazgatói határozat elektronikus változata nem kapcsolja össze a CDG tagszervezeteit az átláthatósági nyilvántartásban szereplő profiljaikkal. A főigazgatói határozat sem határozza meg a határozat meghozatalának időpontját, azaz 2014. július 18-át.

35. A főigazgató e határozata alapján és teljesebb körű tájékoztatás hiányában az uniós polgárok nem tudnak véleményt alkotni a jelenlegi 13 CDG létrehozása során követett folyamat hitelességéről. Mivel ezeknek a CDG-knek közel hat év van hátra hivatali idejükből, továbbra is hasznos lenne, ha a nyilvánosság jobban megérthetné a DG AGRI által a jelenlegi csoportok létrehozása során követett folyamatot. Az ombudsman ezért sürgeti a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság főigazgatóját, hogy az ombudsman fenti észrevételeivel összhangban tegye közzé a CDG-k összetételéről szóló határozatának felülvizsgált változatát.

36. A mai napig sem általában a nyilvánosság, sem a CDG képviselői helyekért folyamodó szervezetek nem rendelkeznek konkrét információkkal a csoportok létrehozásának és a helyek elosztásának alapjáról. A CDG-k összetételéről szóló főigazgatói határozat egy bekezdésből álló összefoglaló leírást tartalmaz a helyek elosztásának rendszeréről. Bár az összefoglaló leírás megfelelően tükrözi a kiválasztással foglalkozó tanácsadó testületekre vonatkozó belső iránymutatások egyes szempontjait, ezeket az információkat csak a kiválasztás befejezését követően hozták nyilvánosságra. Ami eddig nem került nyilvánosságra, az a kiválasztási iránymutatásban szereplő, a gazdasági és nem gazdasági érdekek megkülönböztetésére szolgáló kritérium. Még ebben a késői szakaszban is az átláthatóság érdekét szolgálná a lehető legteljesebb információ nyilvánosságra hozatala, beleértve a gazdasági és nem gazdasági érdekek megkülönböztetésének alapját is. Az ombudsman ezért arra kéri a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóságot, hogy tegye közzé a „Belső iránymutatások a tagszervezetek kiválasztására és a civil párbeszédben részt vevő csoportokban a szakértői helyek elosztására vonatkozó választótestületek számára” című dokumentumot annak érdekében, hogy átláthatóbbá tegye a CDG-k létrehozásának általános folyamatát.

F. A kiválasztási eljárás eredménye

37. Minden ombudsmani vizsgálat során kulcsfontosságú teszt az, hogy a szóban forgó intézmény jogszerűen és a képviselőcsoportok érdekeinek elvével, és különösen a megfelelő ügyintézés elvei közötti kiegyensúlyozott képviselettel összhangban járt-e el. Ebben a vizsgálatban ezért kulcsfontosságú teszt az, hogy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság jogszerűen és a megfelelő ügyintézés elveivel összhangban járt-e el a 13 CDG-n belüli képviselői helyek elosztása során.

38. A 2013. évi határozat 4. cikkének (3) bekezdése előírja, hogy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság főigazgatója „biztosítja a gazdasági és nem gazdasági érdekek közötti egyensúlyt”. Az ombudsman ezért azzal az előfeltevéssel folytatta le vizsgálatát, hogy bármely feljogosított szervezetet úgy kell tekinteni, mint amely vagy gazdasági, vagy nem gazdasági érdekeket képvisel. Ez nem zárja ki, hogy a „gazdasági” és a „nem gazdasági” mindenre kiterjedő kategóriái számos konkrétabb érdekre kiterjedjenek.

39. Sajnálatos módon ezt a vizsgálatot hátráltatta, hogy az egyes CDG-k esetében nem határozták meg az egyensúlyt, amelyhez képest az ombudsman értékelhette volna végleges összetételüket. Az egyes javasolt CDG-k képviseleti típusainak részletes előzetes leírása hiányában [24] az ombudsmant korlátozták abban, hogy mit tehet. Valójában ennek a vizsgálatnak egyszerűen arra kellett összpontosítania, hogy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság a képviselői helyek elosztási rendszerének alkalmazása során elkövetett-e nyilvánvaló hibát. Az ombudsman ezt követő értékelése a kiválasztási eljárás különböző szakaszainak saját reprodukálásán alapul. Az értékelését alátámasztó ténybeli megfontolásokat e határozat I. melléklete tartalmazza (lásd "A kiválasztási eljárás eredménye - tények és számadatok" című részt).

40. Először is, az ombudsman úgy véli, hogy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság összességében következetesen alkalmazta a választótestületekre vonatkozó belső iránymutatásokban meghatározott helykiosztási rendszert.

41. Az ombudsman nem talált olyan bizonyítékot, amely arra utalna, hogy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság hibásan értékelte és/vagy újraértékelte volna a pályázó szervezetek támogathatóságát és minősítését. Amennyiben a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság a kiválasztási folyamat során megváltoztatta a pályázó szervezetek státuszát, erre annak érdekében került sor, hogy megoldják vagy megelőzzék a szervezetek CDG-k szerinti kezelésében általában tapasztalható következetlenségeket. Amennyiben egy szervezetet a különböző CDG-kben való támogathatósága és/vagy minősítése tekintetében eltérő bánásmódban részesítettek, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság az érintett csoportok megbízatása és/vagy a csoportok által kezelt ágazat(ok) alapján indokolta az ilyen döntéseket.

42. Az ombudsman úgy véli, hogy egyes feljogosított szervezeteknek a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság általi átsorolása gazdasági vagy nem gazdasági érdekeket képviselő szervezetként a legtöbb esetben indokoltnak tűnik. Ebben az összefüggésben az átsorolás arra utal, hogy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság úgy ítélte meg, hogy egyes, az átláthatósági nyilvántartás II. szakaszában ténylegesen nyilvántartásba vett szervezetek ennek ellenére nem gazdasági érdekeket képviselnek. Utal arra is, hogy egyes, az átláthatósági nyilvántartás III. szakaszában ténylegesen nyilvántartásba vett szervezetek gazdasági érdekeket képviselőnek minősülnek.

43. Úgy tűnik azonban, hogy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság nem vonta le a megfelelő következtetéseket abból a megállapításából, hogy egyes szervezeteket át kellett sorolni. Minden olyan esetben, amikor – a kiválasztási bizottságokra vonatkozó belső iránymutatásokat követve – megállapítást nyert az átsorolás szükségessége, úgy tűnik, hogy a szóban forgó szervezetet az átláthatósági nyilvántartás helytelen szakaszában vették nyilvántartásba. Az átláthatósági nyilvántartásról szóló felülvizsgált intézményközi megállapodás, amely 2015. január 1-je óta alkalmazandó, egyértelműen meghatározza a szervezetek nyereségorientált tevékenységek megléte vagy hiánya esetén történő nyilvántartásba vételének helyes szakaszát. Az ombudsman ezért sürgeti a Bizottságot, hogy az átláthatósági nyilvántartás közös titkárságának tagjaként vegye fel a kapcsolatot az érintett szervezetekkel, és amennyiben nem lehet megcáfolni a profitorientált tevékenységek meglétére/nem létezésére vonatkozó megállapításait, kérje, hogy azokat ismét regisztrálják az átláthatósági nyilvántartás megfelelő szakaszában [25].  

44. Egyes konkrét esetekben azonban az ombudsman kételkedik abban, hogy az átsorolás helyes volt. Ez a helyzet az EFNCP ^{[26] , az EFFAT [27]}, a FESASS [28] és az UEF ^[29] szervezetek átsorolása esetében. Feltételezve, hogy ezek az átsorolások nem voltak helyesek, a CDG-kben képviselt gazdasági és nem gazdasági érdekek aránya megváltozik. Ezért az ombudsman a kiválasztási eljárás reprodukálása során kiszámította a gazdasági és nem gazdasági érdekek megfelelő alternatív arányát. A Bizottság besorolása szerint a CDG-kben képviselt nem gazdasági és gazdasági érdekek végső súlyozott átlaga 21–79 %. Az EFNCP, az EFFAT, a FESASS és az UEF szervezetek átsorolásának elmulasztása azt eredményezné, hogy a nem gazdasági érdekek aránya 21%-ról 18%-ra csökkenne az összes CDG-ben. A különbség pontosabban 2,7 százalékpontot tenne ki. Az egyes CDG-kre gyakorolt hatás a nullától a legfeljebb 6 százalékpontos különbségig terjedne, a nem gazdasági érdekek rovására. E szervezetek helytelen átsorolásának hatása a nem gazdasági és a gazdasági érdekek arányára, bár kicsi, mégis kézzelfogható. Az ombudsman ezért arra kéri a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóságot, hogy indokolja meg az EFNCP, az EFFAT, a FESASS és az UEF átsorolására vonatkozó döntését. Abban az esetben, ha a Bizottság átsorolása hibásnak bizonyulna, helyénvaló lenne, ha a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság mérlegelné, hogy szükség van-e a képviselői helyek újraelosztására. Minden ilyen átcsoportosítás lehetőséget biztosítana a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság számára, hogy az egyes érintett CDG-k tekintetében megfogalmazza és közzétegye az egyensúlyra vonatkozó fogalommeghatározásait.

45. Vizsgálata alapján az ombudsman nem talált hivatali visszásságot a DG AGRI által a CDG képviselői helyek minősített szervezetek számára történő kiosztása vagy az egyes csoportok képviselői helyeinek meghatározása során követett eljárás során. Az ombudsman azonban nem tudja véglegesen megállapítani, hogy ez a folyamat volt-e a legalkalmasabb a gazdasági és nem gazdasági érdekek kiegyensúlyozott képviseletének elérésére. Ennek az az oka, hogy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság nem fejtette ki, hogy mi minősül valamennyi érdek (különösen a gazdasági és nem gazdasági érdekek) kiegyensúlyozott képviseletének; továbbá mind a 13 CDG esetében külön-külön sem határozta meg az egyensúlyt.

46. Az ombudsman megjegyzi, hogy a CDG-ket úgy alakították át, hogy azok tükrözzék a jelenlegi KAP-ot ^[30]. A korábbi tanácsadó csoportokhoz képest a CDG-k teljes mérete csökkent; jelenleg több mint 40 új szervezet képviselteti magát; és a legerősebb gazdasági szereplők elvesztették erejüket a csoportokban. A nem gazdasági érdekeltségek teljes aránya a csoportokban javult, bár csak kismértékben. A jogosult nem gazdasági szervezetek az általuk igényelt helyek szinte mindegyikét (körülbelül 95%-át) megszerezték. Ezt a tényt azonban óvatosan kell kezelni. Az egyes csoportoknak kiosztott helyek teljes számára vonatkozó információk hiányában egyetlen jogosult szervezet sem tudná, hogy hány helyet kell kérnie ahhoz, hogy olyan szintű képviseletet kapjon, amilyennek az adott csoportban lennie kellene.

47. E változások ellenére a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság feladata annak kifejtése, hogy véleménye szerint miért érte el az érdekek kiegyensúlyozott képviseletét az egyes csoportok összetételében. Az ombudsman aggodalommal jegyzi meg, hogy – amint az a II. mellékletben is szerepel – a nem gazdasági érdekek csak 4%-ot tesznek ki a CDG tej, 8%-ot a CDG bor, illetve 11%-ot a CDG szántóföldi növények és kertészet, olajbogyó és szeszes italok esetében.[31] Ezekben az esetekben különösen a DG AGRI-nak kell megindokolnia, hogy miért tartja ezeket a CDG-ket kiegyensúlyozottnak, különös tekintettel megbízatásukra.

48. A jövőben a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóságnak törekednie kell arra, hogy átlátható módon megmagyarázza és indokolja a CDG-k létrehozása során hozott döntéseit. Az ombudsman ezért felkéri a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóságot, hogy a jövőre nézve határozza meg és tegye közzé az egyensúly egyéni meghatározását az egyes CDG-kre vonatkozóan. Az egyensúly egyedi meghatározásának szerepelnie kell a pályázati felhívásokban, és tükröződnie kell a csoportokat létrehozó későbbi főigazgatói határozatban is. Az egyensúly egyéni meghatározását meg kell előznie a gazdasági és nem gazdasági érdekek megkülönböztetésére szolgáló általános kritériumok kidolgozásának és közzétételének.[32] Abban az esetben, ha a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság úgy dönt, hogy a hétéves időszak során módosítja a jelenlegi CDG-k bármelyikének összetételét, az ombudsman javasolja ezen új lépések megtételét.

49. Az ombudsmannak van még egy aggálya a jelenlegi CDG-k összetételével kapcsolatban. Ez az európai mezőgazdasági termelők (COPA) és az európai agrárszövetkezetek (COGECA) szervezeteinek képviseletéhez kapcsolódik. A Bizottság szakértői csoportjaival általában foglalkozó külön vizsgálat (OI/6/2014/NF) véleménykérésében az ombudsman felkérte a Bizottságot, hogy fejtse ki a COPA-val és a COGECA-val szembeni következetlen bánásmódját, néha egyetlen szervezetként, máskor pedig két külön szervezetként kezelve őket.^[33] Az ombudsman sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság az OI/6/2014/NF véleményében nem tisztázta ezt a kérdést.[34] A CDG-kben a COPA-t és a COGECA-t két külön szervezetként kezelik, amelyek mindegyike saját képviselői helyekkel rendelkezik. Ennek alapján a COPA/COCEGA az összes csoportban rendelkezésre álló 773 helyből együttesen 200-at (26%) birtokol.[35] Ha a Bizottság arra a következtetésre jutna, hogy a COPA-t és a COGECA-t a szakértői csoportokban és a CDG-kben való tagság szempontjából egyetlen szervezetnek kell tekinteni, az ombudsman úgy véli, hogy a DG AGRI köteles lenne újraosztani a COPA és a COGECA jogállásának megváltozása miatt a CDG-kben megüresedő helyek számát. Az ombudsman e tekintetben megjegyzi, hogy a Bizottság nem követte az e vizsgálat nyitólevelében megfogalmazott azon tanácsát, hogy tájékoztassa a CDG tagszervezeteit arról a lehetőségről, hogy kinevezésüket az ombudsman megállapításainak fényében felül kell vizsgálni.

50. Végezetül, ha a Bizottság arra törekszik, hogy a jövőben a nem gazdasági érdekek nagyobb relatív képviseletét érje el, fontolóra kell vennie a csoportok méretének korlátozását, vagy egyéb, e vizsgálat hatókörén túlmutató strukturális intézkedéseket kell hoznia.

Következtetés

Az ombudsman üdvözli a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság arra irányuló erőfeszítéseit, hogy javítsa a helyzetet a civil párbeszéddel foglalkozó csoportjaiban való képviselet egyensúlya tekintetében. E vizsgálat alapján az ombudsman számos javaslatot tesz, amelyek közül néhány a jelenleg működő 13 csoport helyzetének javítására, néhány pedig a civil párbeszéddel foglalkozó csoportok jövőbeli létrehozására irányul.

Ami azt a folyamatot illeti, amelynek során 2014 júliusában 13 civil párbeszédcsoportot hoztak létre, az ombudsman úgy véli, hogy e folyamat átláthatóságának további fokozása érdekében a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóságnak most:

1. A tagszervezetek kiválasztásával és a civil párbeszédben részt vevő csoportokban a szakértői helyek elosztásával foglalkozó választótestületekre vonatkozó 2014. évi belső iránymutatások közzététele.
2. Indokolja azon döntését, hogy az EFNCP, az EFFAT, a FESASS és az UEF szervezeteket nem gazdasági vagy gazdasági érdekeket képviselő szervezetekké minősíti át. Téves átsorolás esetén a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóságnak mérlegelnie kell, hogy szükség van-e a helyek újraelosztására.
3. Abban az esetben, ha a Bizottság a COPA-t és a COGECA-t egyetlen szervezetnek találja, komolyan vegye fontolóra, hogy e fejlemény következtében a csoportokban megüresedő helyeket újra ki kell osztani.
4. A civil párbeszédben részt vevő csoportok összetételéről szóló 2014. júliusi főigazgatói határozat felülvizsgált változatának közzététele, amely tartalmazza i. a csoportonkénti helyek teljes számát; és ii. az egyes csoportokban képviselt gazdasági és nem gazdasági érdekek aránya.
5. A civil párbeszédben részt vevő csoportok összetételéről szóló 2014. júliusi főigazgatói határozat felülvizsgált változatában i. helyesen határozza meg az egyes csoportok tagszervezeteit ^[36]; ii. összekapcsolják az egyes csoportok tagszervezeteit az átláthatósági nyilvántartásban szereplő profiljaikkal; és iii. tüntesse fel a határozat dátumát.
6. A 2013/767/EU bizottsági határozat 4. cikke (3) bekezdésének harmadik mondatában található nyelvi következetlenség megszüntetése.

Ami a civil párbeszéddel foglalkozó csoportok jövőbeli létrehozását illeti (és szem előtt tartva, hogy a jelenlegi csoportoknak további hat évük van a működésre), a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóságnak:

7. Általánosan határozza meg a kiegyensúlyozott képviselet fogalmát a civil párbeszédben részt vevő csoportok összetételét illetően.
8. Minden jövőbeli pályázati felhívásban meg kell határozni az egyensúly egyéni meghatározását a civil párbeszédben részt vevő egyes csoportok számára. Ugyanakkor meg kell határoznia az egyes csoportokban betölteni kívánt helyek teljes számát, valamint azt, hogy miként javasolja a helyek elosztását a különböző releváns érdekek között.
9. Együttműködés a gazdasági és nem gazdasági érdekek átfogó kategorizálásával a civil párbeszéddel foglalkozó csoportok létrehozásakor.
10. A civil párbeszédben részt vevő csoportok összetételére vonatkozó döntés előkészítésének szakaszában objektíven indokolja meg és írásban rögzítse, hogy miként gyakorolta mérlegelési jogkörét a képviselői helyek elosztása során.

A Bizottság tájékoztatást fog kapni erről a határozatról. A Bizottságnak meg kell mondania, hogyan és mikor hajtja végre az egyes javasolt intézkedéseket. Hasznos lenne, ha a Bizottság legkésőbb 2016. február 29-ig nyomon követhetné a fejleményeket.

 

Emily O'Reilly
Strasbourg, 2015. szeptember 7.

 

Az európai ombudsman OI/7/2014/NF számú hivatalból indított vizsgálatát lezáró határozatának I. melléklete

E melléklet célja, hogy részletesebb információkat nyújtson a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság CDG-inek összetételével kapcsolatban annak érdekében, hogy az olvasó jobban megérthesse az ombudsman határozatát alátámasztó ténybeli megfontolásokat.

A CDG reformjának háttere

1. Úgy tűnik, hogy az alábbi két megfontolás támasztotta alá a KAP tanácsadó rendszerének legutóbbi reformját.

2. Először is, a KAP számos reformon ment keresztül a tanácsadó rendszer korábbi jogi keretének ^[37] 2004-es elfogadása óta. Lényegében korszerűsítették és piacorientáltabbá tették a KAP-ot. A KAP 2013. évi reformja eltörölte a termékspecifikus rendeleteket, bevezette a közvetlen kifizetések új rendszerét, amely részben az ökologizálási követelményekhez kapcsolódik, valamint megerősítette a minőség és a promóció eszközeit ^[38].

3. Másodszor, 2011 novemberében a költségvetési hatóság úgy határozott, hogy az EU 2012-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetéséből 2 millió EUR-t tartalékba helyez. Az érintett költségvetési jogcím a bizottsági szakértői csoportokkal kapcsolatos kiadásokra vonatkozott, és a csoportok összetételével kapcsolatban észlelt problémák miatt befagyasztották. A tartalék felszabadításának konkrét feltételeit meghatározták, beleértve a szakértői csoportok kiegyensúlyozott összetételének követelményét, valamint a nyilvános pályázati felhívással rendelkező tagok nyílt kiválasztási eljárásának lefolytatását és a csoport megbízatásának közzétételét.^[39] Miután a Bizottság párbeszédet kezdett az Európai Parlamenttel, a költségvetési tartalékot 2012 szeptemberében felszabadították.

4. A 2013/767/EU bizottsági határozat (3) preambulumbekezdése mindkét fenti megfontolást elismeri annak előírásával, hogy „[a]z átláthatóság növelése és a képviselt érdekek jobb kiegyensúlyozása érdekében felül kell vizsgálni a mezőgazdasági kérdésekkel foglalkozó tanácsadó csoportokban folytatott párbeszédet, és biztosítani kell a mezőgazdaság és vidékfejlesztés területén folytatott civil párbeszéd keretét, beleértve annak nemzetközi vonatkozásait is, valamint meg kell határozni azok feladatait és szerkezetét”.

Az üléskiosztás rendszere - leírás

5. A DG AGRI főigazgatóját 14 kiválasztási bizottság segítette a CDG-k tagjainak kiválasztásában, amelyek mindegyike a 14 tervezett CDG-hez tartozott. Végül 13 CDG-t hoztak létre, míg egy CDG-t töröltek ^[40]. A munkacsoportok a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság személyzetéből álltak, és feladatuk az volt, hogy a csoportok összetételére vonatkozó ajánlásaikat teljes autonómiával a főigazgatónak adják át. A helyek elosztása során követendő eljárást a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság a kiválasztási bizottságokra vonatkozó belső iránymutatásokban határozta meg. A belső iránymutatások emlékeztették a választótestületeket arra, hogy a 2013/767/EU bizottsági határozat 4. cikkének (3) bekezdése értelmében biztosítani kell a képviselt érdekek egyensúlyát. 

6. A pályázó szervezeteknek meg kellett felelniük bizonyos jogosultsági és képesítési kritériumoknak ahhoz, hogy jogosultak legyenek a CDG-kben való tagságra. A támogathatósági kritériumok a következők voltak: szervezet; nem kormányzati; európai szinten; regisztrálva van az átláthatósági nyilvántartásban. A minősítési kritériumok a következők voltak: ernyőszervezet; kapacitás; stabilitás; érdeklődés a KAP iránt; szakértelem. A kritériumokat a pályázati felhívások is meghatározták. A kiválasztási bizottságok mérlegelési jogkörrel rendelkeztek az európai szintű kritériumok, az igazgatási kapacitás, a stabilitás, a KAP iránti érdeklődés és a szakértelem tekintetében.

7. Azoknak a pályázó szervezeteknek, amelyekről a kiválasztással foglalkozó tanácsadó testületek úgy ítélték meg, hogy megfelelnek a jogosultsági és minősítési kritériumoknak (a továbbiakban: minősített szervezetek), háromlépcsős rendszert alkalmaztak. Abból kiindulva, hogy az egy szervezet számára kiosztott helyek száma soha nem haladhatja meg az általa igényelt helyek számát, és a CDG-nként rendelkezésre álló helyek teljes számának határain belül a következő típusú helyek kiosztására került sor: (i) egy alapülés, (ii) esetleg egy földrajzi kiegészítő ülés, és (iii) esetleg további helyek belátás szerinti száma.

8. Minden feljogosító szervezet automatikusan egy alaphelyet kapott, és így garantálta képviseletét egy adott CDG-ben. A több mint 20 tagállamban taggal rendelkező minősített szervezetek számára egy földrajzi kiegészítő helyet lehetne biztosítani. Ha több hely állna rendelkezésre, a választótestületek diszkrecionálisan további helyeket oszthatnának ki „annak megfelelően, hogy a feljogosító tagszervezet küldöttségének bizonyítottan sokféle hangot kell képviselnie”. Ez a lehetőség azzal a fenntartással állt rendelkezésre, hogy a sokféle vélemény képviseletének szükségessége túlmutat azon az egyszerű tényen, hogy egy feljogosító szervezet különböző tagállamokban képviselteti magát, és nem vezethet a gazdasági és nem gazdasági ágazat közötti általános egyensúlyhiányhoz. A belső iránymutatások nem kimerítő jelleggel felsorolják azokat az okokat, amelyek a CDG megbízatásához kapcsolódnak, és amelyek bizonyítják, hogy a szervezetnek sokféle véleményt kell képviselnie. A felsorolt okok arra utalnak, hogy a kiegyensúlyozott összetétel követelményének fényében a gazdasági és nem gazdasági érdekelt felek két kategóriáján belül is biztosítani kell az egyensúlyt.

A kiválasztási eljárás eredménye – tények és számadatok

9. A pályázati felhívásokra 103 szervezet nyújtott be pályázatot, amelyekben összesen 1342 képviselői helyet kértek. A 103 pályázó szervezet közül 68 felelt meg a támogathatósági és képesítési követelményeknek. A 13 elfogadott CDG-ben végül 773 helyet osztottak ki a 68 feljogosító szervezet között. A szervezeteket a 2013/767/EU bizottsági határozat 4. cikke (5) bekezdésének megfelelően hét évre nevezték ki. Úgy tűnik, hogy a 68 feljogosító szervezetből több mint 40 új a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság KAP tanácsadó rendszerében.

10. A 68 feljogosító szervezet mintegy egyharmada nem gazdasági érdekeket, míg mintegy kétharmada gazdasági érdekeket képviselt (lásd e határozat II. mellékletét). A Bizottságnak e számok alapján kellett biztosítania a CDG-k kiegyensúlyozott összetételét.

11. A választótestületek kétszer tanácskoztak a CDG-k összetételéről. Első tanácskozásaik eredményeként a választótestületek azt javasolták, hogy minden egyes tervezett CDG-ben biztosítsanak bizonyos számú helyet, ami a legtöbb CDG-ben alacsonyabb volt, mint a tervezett 53 férőhelyes standard csoportméret. Azon csoportok betöltése érdekében, amelyekben még nem osztották ki az összes rendelkezésre álló 53 helyet, valamint a négy horizontális CDG ^[41] méretének növelése érdekében – a pályázó szervezetek részvétel iránti erős érdeklődése miatt – a Bizottság felkérte a választótestületeket, hogy különítsenek el további helyeket az érintett CDG-k számára. Ugyanakkor azt javasolta a választótestületeknek, hogy a beérkezett pályázatok alacsony száma miatt töröljék el a CDG Women in Rural Areas szervezetet. A választótestületek ezt követően másodszor is tanácskoztak. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság főigazgatója ezt követően elfogadta a kiválasztási bizottságok lényegében összesített ajánlásait a közös agrárpolitika hatálya alá tartozó kérdésekkel foglalkozó CDG-k összetételéről szóló határozata formájában.

12. A különböző szakaszokban több pályázó szervezet státusza megváltozott támogathatóságuk és képesítésük tekintetében, alapvetően a különböző CDG-kben részt vevő szervezetek kezelése közötti következetlenségek megoldása vagy megelőzése érdekében. Amennyiben egy szervezetet a különböző CDG-kben való támogathatósága és/vagy képesítése tekintetében eltérő bánásmódban részesítettek, a kiválasztással foglalkozó tanácsadó testületek megfelelően megindokolták döntésüket az adott csoportok megbízatása és/vagy a csoportok által érintett ágazat(ok) alapján.

13. Ezenkívül nem elhanyagolható számú minősített szervezetet soroltak át abból a szempontból, hogy gazdasági vagy nem gazdasági érdekeket képviselnek-e a székhelykiosztási folyamat különböző szakaszaiban. Ez azt jelenti, hogy a gazdasági és nem gazdasági érdekek elhatárolására vonatkozó kritérium ellenére a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az átláthatósági nyilvántartás II. szakaszában nyilvántartásba vett egyes szervezetek nem gazdasági érdekeket képviselnek, míg az átláthatósági nyilvántartás III. szakaszában nyilvántartásba vett egyes szervezetek gazdasági érdekeket képviselnek. A Bizottság ezt az átsorolást egy olyan szervezetre és annak tagjaira alapozta, amely jövedelemszerző tevékenységet folytat vagy nem folytat.

14. Ami azt illeti, a nem gazdasági érdekek a vitacsoportok első tanácskozásait követően megfogalmazott ajánlásoknak megfelelően erősebb relatív képviselettel rendelkeztek volna a CDG-k között, mint a képviselői helyek elosztásának végeredménye szerint, amely a vitacsoportok második tanácskozásait követő ajánlásokon alapul. E tekintetben azonban a következő megfontolások relevánsak.

15. Abszolút értékben kifejezve a 7 CDG-ben nem gazdasági érdekeket képviselő szervezetek ^[42] megkapták az általuk a vitacsoportok első tanácskozásainak szakaszában kért helyek teljes számát. A bizottságok az alkalmazandó helykiosztási rendszer keretében nem rendelkeztek mérlegelési jogkörrel arra vonatkozóan, hogy második tanácskozásuk szakaszában további helyeket osszanak ki a 7 CDG-ben részt vevő nem gazdasági szervezetek számára. Az a tény, hogy e hét CDG-ből 5 ^[43]-ban további helyeket osztottak ki, csökkentette az e csoportokban működő nem gazdasági szervezetek relatív súlyát. Három másik CDG-ben ^[44] a nem gazdasági szervezetek a vitacsoportok második tanácskozásai során kiosztott további képviselői helyeknek köszönhetően szerezték meg a kért képviselői helyek teljes számát. Így csak 3 CDG létezik, nevezetesen a KAP-ra, a környezetvédelemre és az éghajlatváltozásra, valamint a vidékfejlesztésre vonatkozó CDG, amelyekben a nem gazdasági érdekeket képviselő szervezetek nem kapták meg a kért helyek teljes számát. Összesen 5 ^[45] / 8 ^[46] helyet veszítenek. Fontos azonban, hogy ugyanebben a 3 CDG-ben a nem gazdasági szervezetek rendelkeznek a legerősebb relatív képviselettel, nevezetesen a CDG KAP-ban a helyek 28%-a / 32%-a, a CDG környezetvédelemben és éghajlatváltozásban a helyek 32%-a / 34%-a, a CDG vidékfejlesztésben pedig a helyek 32%-a / 31%-a.^[47] Összességében a nem gazdasági szervezetek az általuk igényelt helyek mintegy 97%-át ^[48] / 95%-át ^[49] kapták meg. A korábbi tanácsadó csoportok helyzetéhez képest a nem gazdasági szervezetek relatív képviselete valamennyi csoportban 15 %-ról 18 %-ra ^[50] / 21 %-ra ^[51] javult a CDG-kben. Ezenkívül az összes CDG-ben a képviselt nem gazdasági érdekek végső aránya - a kiosztott helyek teljes száma alapján - magasabb, mint a jogosult nem gazdasági szervezetek által igényelt helyek aránya az összes jogosult szervezet által a pályázati szakaszban igényelt helyek teljes számához viszonyítva. Például a CDG KAP-ban a minősített nem gazdasági szervezetek a helyek 21%-át igényelték, de a helyek 32%-át birtokolják; a CDG közvetlen kifizetések és zöldítés esetében a jogosult nem gazdasági szervezetek a helyek 14%-át igényelték, de a helyek 17%-ával rendelkeznek, a CDG ökológiai gazdálkodás esetében pedig a jogosult nem gazdasági szervezetek a helyek 15%-át igényelték, de a helyek 25%-ával rendelkeznek ^[52].

16. A nem gazdasági érdekek legalacsonyabb relatív képviselete azokban a CDG-kben található, amelyek erősen piacorientált megbízásokkal, azaz egy adott agrár-élelmiszeripari ágazattal vagy ilyen ágazatok egy csoportjával foglalkoznak.^[53] Ezzel összhangban a nem gazdasági szervezetek rendelkeznek a legmagasabb relatív képviselettel azokban a CDG-kben, amelyek megbízatása olyan kérdéseket foglal magában, amelyek túlnyomórészt nem piaci kérdésekkel kapcsolatosak, de nem gazdasági megfontolásokon is alapulnak.^[54] A gazdasági szervezetek relatív képviseletét fordított korreláció határozza meg: képviseletük az erősen piacorientált megbízatással rendelkező CDG-knél a legerősebb, míg az olyan CDG-knél a leggyengébb, amelyek megbízatása olyan kérdésekre terjed ki, amelyeket nem gazdasági érdekek is alátámasztanak.

17. Ami konkrétabban a választótestületek második tanácskozását illeti, a további helyek kiosztásának indoka az elosztási rendszer harmadik lépésében további helyek kiosztása volt, nevezetesen "a hangok sokszínűségének bizonyított szükségessége". Tekintettel a gazdasági és nem gazdasági szervezetek által igényelt képviselői helyek számára, a KAP jellegére és a CDG-k megbízatására, főként a gazdasági szervezetek részesültek további képviselői helyek kiosztásában. A vitacsoportok tanácskozásainak jegyzőkönyvei szerint a gyakorlatban alapvetően azt a kritériumot alkalmazták, hogy „bizonyítottan szükség van a vélemények sokféleségének képviseletére”, hogy az ellátási lánc különböző szintjein tevékenykedő szervezetek a gazdasági érdekek kategóriáján belül kiegyensúlyozott képviseletet kapjanak.

18. Általánosságban elmondható, hogy azok a nagy gazdasági szervezetek, amelyek régóta különösen erős pozícióval rendelkeznek a KAP tanácsadó rendszerében, relatív értelemben jelentős erőt vesztettek. Ez igaz például a COPA-ra és a COGECA-ra, amelyek együttesen 443 képviselői hellyel (vagy a képviselői helyek 47%-ával) rendelkeztek a tanácsadó csoportok korábbi rendszerében. Az összes CDG-ben jelenleg összesen 200 helyet foglalnak el, ami 26%-os relatív reprezentációt jelent. Ugyanez vonatkozik a kereskedőket képviselő két fő szervezetre is. A CELCAA és a SACAR együttesen 150 helyet töltött be az előző tanácsadó csoportokban, míg a jelenlegi CDG-kben 68 helyet kaptak.^[55] Ez azt jelenti, hogy a CELCAA és a SACAR összesített relatív képviselete a tanácsadó csoportokban mért 16%-ról a CDG-kben 9%-ra csökkent. Következésképpen a jogosult nem gazdasági szervezetek magasabb végső relatív képviselettel rendelkeznek a CDG-kben, mint amennyit a jelentkezési szakaszban benyújtottak volna.

 

Az európai ombudsman OI/7/2014/NF számú hivatalból indított vizsgálatát lezáró határozatának II. melléklete

E melléklet célja a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság CDG-iben részt vevő tagszervezetek kiválasztási folyamatát bemutató néhány számadat bemutatása annak érdekében, hogy az olvasó jobban megérthesse az ombudsman határozatát alátámasztó tényeket.

A támogathatósági és minősítési kritériumoknak megfelelő pályázó szervezetek (a továbbiakban: minősített szervezetek) száma érdeklődési körök szerinti bontásban:

	Osztályozás DG AGRI	Osztályozás Ombudsman
Nem gazdasági érdekek	25	23
Gazdasági érdekek	43	45

Összesen: 773 férőhely 68 szervezet számára

Az ombudsman besorolása azon az előfeltevésen alapul, hogy az EFNCP, az EFFAT, a FESASS és az UEF szervezeteket a Bizottság potenciálisan tévesen sorolta át gazdasági vagy nem gazdasági érdekeket képviselő szervezetekként.

A választótestületek első tanácskozásai – a helyek tervezett CDG-nkénti száma:

Első tanácskozásaik eredményeként a választótestületek a következő helyek kiosztását javasolták a tervezett CDG-k számára:

• Állati termékek: 57 férőhely
• Szántóföldi növények: 58 hely
• KAP: 53 ülőhely
• Közvetlen kifizetések és zöldítés: 44 ülőhely
• Környezetvédelem és éghajlatváltozás: 49 férőhely
• Erdészet és parafa: 35 ülőhely
• Kertészet, olajbogyó és szeszes italok: 43 férőhely
• A mezőgazdaság nemzetközi vonatkozásai: 40 ülőhely
• Tej: 39 férőhely
• Ökológiai gazdálkodás: 36 ülőhely
• Minőség és promóció: 35 ülőhely
• Vidékfejlesztés: 43 férőhely
• Bor: 39 férőhely
• Nők a vidéki térségekben: 11 ülőhely

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság egyes CDG-k kitöltésére/méretének növelésére vonatkozó utasításai:

Azon csoportok betöltése érdekében, amelyekben még nem osztották ki az összes rendelkezésre álló 53 helyet, valamint a négy horizontális CDG ^[56] méretének növelése érdekében – a pályázó szervezetek részvétel iránti erős érdeklődése miatt – a Bizottság 2014. június 25-én felkérte a választótestületeket, hogy az állati termékekre és a szántóföldi növényekre vonatkozó CDG-k kivételével különítsenek el további helyeket valamennyi CDG számára:

• KAP: 20 ülőhely
• Közvetlen kifizetések és zöldítés: 30 ülőhely
• A mezőgazdaság nemzetközi vonatkozásai: 32 férőhely
• Vidékfejlesztés: 31 ülőhely
• Környezetvédelem és éghajlatváltozás: 5 ülőhely
• Erdészet és parafa: 21 ülőhely
• Kertészet, olajbogyó és szeszes italok: 10 ülőhely
• Tej: 14 ülőhely
• Ökológiai gazdálkodás: 18 férőhely
• Minőség és promóció: 15 ülőhely
• Bor: 14 ülőhely

A kiválasztási folyamat végeredménye – a helyek száma megállapított CDG-nként:

2014. július 18-i határozatával a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság főigazgatója a következő 13 CDG létrehozásáról határozott:

• Állati termékek: 57 férőhely
• Szántóföldi növények: 57 férőhely
• KAP: 72 férőhely
• Közvetlen kifizetések és zöldítés: 72 férőhely
• Környezetvédelem és éghajlatváltozás: 53 ülőhely
• Erdészet és parafa: 53 ülőhely
• Kertészet, olajbogyó és szeszes italok: 53 ülőhely
• A mezőgazdaság nemzetközi vonatkozásai: 72 férőhely
• Tej: 53 ülőhely
• Ökológiai gazdálkodás: 53 ülőhely
• Minőség és promóció: 53 ülőhely
• Vidékfejlesztés: 72 férőhely
• Bor: 53 ülőhely

A kiválasztási folyamat végeredménye – a megállapított CDG-kben képviselt nem gazdasági és gazdasági érdekek végső súlyozott átlaga

	Osztályozás DG AGRI	Osztályozási ombudsman
Nem gazdasági érdekek (%-ban)	21.03	18.38
Gazdasági érdekek (%-ban)	78.97	81.62

 

Helyek végleges száma megállapított CDG-nként  

Állati termékek	Szántóföldi növények	KAP	Közvetlen kifizetések és zöldítés	Környezetvédelem és éghajlatváltozás	Erdészet és parafa	HOS*	Az AGRI bizottság belső szempontjai	Tej	Ökológiai gazdálkodás	Minőség és promóció	Vidékfejlesztés	Bor
57	57	72	72	53	53	53	72	53	53	53	72	53
Horizontális csoportok
Különleges karakter
Szabványos méret
A kiosztott helyek száma: 773 A feljogosított szervezetek által igényelt helyek száma: 1 342 *"HOS": Kertészet, olajbogyó és szeszes italok

 

Annak mértéke, hogy a nem gazdasági érdekeket képviselő szervezetek milyen mértékben kapták meg a kért helyek teljes számát, a szervezetek ombudsman általi besorolása 

Állati termékek

Szántóföldi növények

KAP

Közvetlen kifizetések és zöldítés

Környezetvédelem és éghajlatváltozás

Erdészet és parafa

HOS*

Az AGRI bizottság belső szempontjai

Tej

Ökológiai gazdálkodás

Minőség és promóció

Vidékfejlesztés

Bor

✓

✓

x

✓

x

✓

✓

✓

✓

✓

✓

x

✓

2 képviselői hellyel

2 képviselői hellyel

A növekedésnek köszönhetően

A növekedésnek köszönhetően

A növekedésnek köszönhetően

1 üléssel

✓: A nem gazdasági érdekeket képviselő feljogosított szervezetek megkapták a kérelmükben kért helyek teljes számát. x: A nem gazdasági érdekeket képviselő feljogosított szervezetek nem kapták meg a kérelmükben kért helyek teljes számát. A növelésnek köszönhetően: A kért helyek teljes számát a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság R Igazgatósága igazgatójának 2014. június 25-i utasításai alapján további helyek kiosztásával határozták meg.

 

A nem gazdasági érdekeket képviselő szervezetek kezdeti aránya a gazdasági érdekekhez képest (a kiválasztással foglalkozó tanácsadó testületek első tanácskozásai szerint), a szervezetek ombudsman általi besorolása

	Állati termékek	Szántóföldi növények	KAP	Közvetlen kifizetések és zöldítés	Környezetvédelem és éghajlatváltozás	Erdészet és parafa	HOS*	Az AGRI bizottság belső szempontjai	Tej	Ökológiai gazdálkodás	Minőség és promóció	Vidékfejlesztés	Bor	Súlyozott átlag
%-ban	✓	✓	x	✓	x	✓	✓	✓	✓	✓	✓	x	✓	%-ban
Nem- gazdasági	16	10	33	29	31	25	14	30	5	28	24	39	10	23.51
Gazdasági	84	90	67	71	69	75	86	70	95	72	76	61	90	76.49

 

 

A nem gazdasági érdekeket képviselő szervezetek végleges aránya a gazdasági érdekekhez képest, a szervezetek ombudsman általi besorolása

	Állati termékek	Szántóföldi növények	KAP	Közvetlen kifizetések és zöldítés	Környezetvédelem és éghajlatváltozás	Erdészet és parafa	HOS*	Az AGRI bizottság belső szempontjai	Tej	Ökológiai gazdálkodás	Minőség és promóció	Vidékfejlesztés	Bor	Súlyozott átlag
%-ban	✓	✓	x	✓	x	✓	✓	✓	✓	✓	✓	x	✓	%-ban
Nem- gazdasági	16	11	28	17	32	17	11	18	4	21	17	32	8	18.38
Gazdasági	84	89	72	83	68	83	89	82	96	79	83	68	92	81.62
Növekedés üléseken	0	-1	20	30	5	21	10	32	14	18	15	31	14

 

A nem gazdasági érdekeket képviselő szervezetek kezdeti aránya a gazdasági érdekekhez képest (a kiválasztással foglalkozó tanácsadó testületek első tanácskozásai szerint), a szervezetek Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság általi végleges kétoldalú osztályozása

	Állati termékek	Szántóföldi növények	KAP	Közvetlen kifizetések és zöldítés	Környezetvédelem és éghajlatváltozás	Erdészet és parafa	HOS*	Az AGRI bizottság belső szempontjai	Tej	Ökológiai gazdálkodás	Minőség és promóció	Vidékfejlesztés	Bor	Súlyozott átlag
%-ban	✓	✓	x	✓	x	✓	✓	✓	✓	✓	✓	x	✓	%-ban
Nem- gazdasági	18	14	37	29	33	34	17	33	10	33	24	37	15	26.41
Gazdasági	82	86	63	71	67	66	83	68	90	67	76	63	85	73.68

 

A nem gazdasági érdekeket képviselő szervezetek végleges aránya a gazdasági érdekekhez képest, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság végleges kétoldalas szervezetosztályozása

	Állati termékek	Szántóföldi növények	KAP	Közvetlen kifizetések és zöldítés	Környezetvédelem és éghajlatváltozás	Erdészet és parafa	HOS*	Az AGRI bizottság belső szempontjai	Tej	Ökológiai gazdálkodás	Minőség és promóció	Vidékfejlesztés	Bor	Súlyozott átlag
%-ban	✓	✓	x	✓	x	✓	✓	✓	✓	✓	✓	x	✓	%-ban
Nem gazdasági	18	14	32	17	34	23	13	24	8	25	17	31	11	21.03
Gazdasági	82	86	68	83	66	77	87	76	92	75	83	69	89	78.97
Ülések számának növekedése	0	-1	20	30	5	21	10	32	14	18	15	31	14

 

[1] A közös agrárpolitika keretébe tartozó ügyekben a civil párbeszéd kereteinek meghatározásáról és a 2004/391/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 16-i 2013/767/EU bizottsági határozat (HL 2013. L 338., 115. o.).

[2] Lásd a közös agrárpolitika hatálya alá tartozó kérdésekkel foglalkozó civilpárbeszéd-csoportok összetételéről szóló határozatot, R4-Ares(2014)2596788, elérhető a következő internetcímen:

http://ec.europa.eu/agriculture/civil-dialogue-groups/decision-composition_en.pdf

[3] Lásd: http://www.ombudsman.europa.eu/en/cases/correspondence.faces/en/54297/html.bookmark

[4] Ez a vizsgálat kiegészíti az ombudsman OI/6/2014/NF számú, a bizottsági szakértői csoportok összetételével és átláthatóságával kapcsolatos rendszerszintű kérdésekre vonatkozó saját kezdeményezésű vizsgálatát. Lásd: http://www.ombudsman.europa.eu/en/cases/correspondence.faces/en/58861/html.bookmark

[5] Ez a vizsgálat nem foglalkozik azzal, hogy a létrehozott CDG-k eddig hogyan végezték munkájukat, azaz hogyan szervezték meg üléseiket és mit értek el.

[6] A Bizottság közleménye: A bizottsági szakértői csoportok kerete: Horizontális szabályok és közhiteles nyilvántartás, 2010.11.10. (C(2010) 7649, SEC(2010) 1360).

[7] Lásd a Bizottság közleményét: A bizottsági szakértői csoportok kerete: Horizontális szabályok és közhiteles nyilvántartás, 2010.11.10. (C(2010) 7649, SEC(2010) 1360), a melléklet 2. és 3. szabálya.

[8] Ez a leírás a Bizottság főtitkárának leírása, amelyet az ombudsman az 1682/2010/BEH sz. panasszal kapcsolatos vizsgálatát lezáró határozatában idézett.

[9] Amint azt az ombudsman a bizottsági szakértői csoportok összetételére vonatkozó külön, saját kezdeményezésű vizsgálata során általánosságban jelezte, a Bizottság 2013. évi határozatának rendelkezései számos előnnyel rendelkeznek a 2010. évi közleményben meghatározott általánosabb szabályokhoz képest. Ezek az előnyök a következők: kötelező pályázati felhívás, az átláthatósági nyilvántartásra mutató link, és legfőképpen az érdekek kiegyensúlyozott képviseletére vonatkozó jogi követelmény, különösen a gazdasági és nem gazdasági érdekek tekintetében.

[10] Lásd például a Bizottság által a szakértői csoportokra vonatkozó általános szabályokban használt megfogalmazást (lásd a NOTEREF _Ref428975286 \h 6 08D0C9EA79F9BACE118C8200AA004BA90B02000000080000000E0000005F005200666003400320038003900370035003200380036000000 lábjegyzetet), amelyben teljes hivatkozásként megállapítja, hogy az érdekelt felek kiegyensúlyozott képviseletének figyelembe kell vennie a szakértői csoport konkrét feladatait és a szükséges szakértelem típusát.

[11] Ez nem érinti a Parlament e fontos területen végzett esetleges munkáját.

[12] Lásd az ombudsmannak az 1682/2010/BEH sz. panasszal kapcsolatos vizsgálatát lezáró határozatát, 139. pont.

[13] Lásd az ombudsman OI/6/2014/NF sz. véleménykérésének "A. A horizontális szabályok (jogi) jellege és a kiegyensúlyozott összetétel elérése" című 2. javaslatát.

[14] A francia nyelvi változat az angol változat szövegét tükrözi ("les intérêts exprimés, visés au paragraphe 2"), a "kifejezett" szó néhány más nyelvi változatban nem található meg. A német, a spanyol és a holland nyelvi változat például megköveteli a 4. cikk (2) bekezdésében említett érdekek, azaz bármely releváns érdek kiegyensúlyozott képviseletét („A csoportokban való tagság nyitva áll minden releváns érdeket képviselő szervezet előtt”). Az ombudsman úgy véli, hogy az érdekek akkor „nyilvánulnak meg”, ha azokat egy CDG-ben való tagság iránti kérelemben fogalmazzák meg. A pályázati felhívásra adott válaszként azonban nem feltétlenül fejeződik ki minden olyan érdek, amely egy adott CDG megbízatása szempontjából releváns. Más szóval a releváns érdekek és a kifejezett érdekek nem feltétlenül esnek egybe.

[15] Lásd az ombudsmannak az EBH elleni 1966/2011/(EIS)LP panasszal kapcsolatos vizsgálatát lezáró határozatát, 25. pont.

[16] Lásd az ombudsman OI/6/2014/NF sz. véleménykérésének "A. A horizontális szabályok (jogi) jellege és a kiegyensúlyozott összetétel elérése" című 3. javaslatát.

[17] Megállapodás az Európai Parlament és az Európai Bizottság között az uniós szakpolitikák kialakításában és végrehajtásában részt vevő szervezetekre és önálló vállalkozókra vonatkozó átláthatósági nyilvántartásról (HL 2014. L 277., 11. o.).

[18] Lásd: a Bizottság 1981. március 16-i 81/195/EGK határozata, HL L 1990., 172. o.; a Bizottság 1987. január 7-i 87/70/EGK–87/93/EGK határozata, HL L 45., 1–68. o.; az 1989. október 20-i 89/567/EGK bizottsági határozat (HL 1989. L 309., 39. o.); a Bizottság 1990. június 29-i 90/351/EGK határozata (HL L 172., 33. o.); az 1998. március 11-i 98/235/EK bizottsági határozat (HL L 88., 59. o.); valamint a 2004. április 23-i 2004/391/EK bizottsági határozat (HL L 120., 50. o.).

[19] Lásd a 2004/391/EK bizottsági határozatot, amely I. mellékletében 30 tanácsadó csoportot hozott létre. Emellett a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság az agrárpolitika nemzetközi vonatkozásaival foglalkozó informális tanácsadó csoportnak is otthont adott, lásd például: http://ec.europa.eu/agriculture/events/advisory-group-international-2012_en.htm. 

[20] Lásd a 2004/391/EK bizottsági határozat II. mellékletét.

[21] Amint arra e határozat I. melléklete rámutat, a kiválasztási bizottságok második tanácskozásai során a további helyek elosztásának indoka az volt, hogy "bizonyítottan szükség van a vélemények sokféleségének képviseletére". Tekintettel a gazdasági és nem gazdasági szervezetek által igényelt képviselői helyek számára, a KAP jellegére és a CDG-k megbízatására, főként a gazdasági szervezetek részesültek további képviselői helyek kiosztásában.

[22] A választótestületeknek az ülés jegyzőkönyvében rögzített magyarázatai mellett.

[23] Határozat a közös agrárpolitika hatálya alá tartozó kérdésekkel foglalkozó civilpárbeszéd-csoportok összetételéről, R4-Ares(2014)2596788.

[24] A 2013/767/EU határozat 4. cikkének (2) bekezdésében szereplő szemléltető példák, nevezetesen "az európai szintű nem kormányzati szervezetek, beleértve az érdekképviseleti szervezeteket, a társadalmi-gazdasági érdekcsoportokat, a civil társadalmi szervezeteket és a szakszervezeteket (...)", semmiképpen sem elég részletesek ahhoz, hogy a kért szakértelem típusainak ilyen előzetes leírását képezzék.

[25] Az ombudsman az OI/6/2014/NF dokumentumban a "C. Az átláthatósági nyilvántartásra mutató link" cím 3. pontjában szereplő véleménykérésében rámutatott annak rendszerszintű ellenőrzésének fontosságára, hogy a nyilvántartottak az átláthatósági nyilvántartás megfelelő szakaszában regisztráltak-e.

[26] Európai Természetvédelmi és Lelkipásztori Fórum (EFNCP).

[27] Élelmiszeripari, Mezőgazdasági és Idegenforgalmi Szakszervezetek Európai Szövetsége (EFFAT).

[28] Fédération Européenne pour la Santé Animale et la Sécurité Sanitaire (FESASS).

[29] Európai Erdészek Uniója (UEF).

[30] A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság (DG AGRI) KAP-tanácsadó rendszerének jogi kerete korábbi formáiban előírta a Bizottság számára, hogy elsősorban az agrárpolitikai döntések által közvetlenül érintett gazdasági szereplőktől, de a fogyasztóktól és a környezetvédőktől is kérjen szakértelmet. Úgy tűnik, hogy az érdekelt felek különböző kategóriái egy adott időpontban tükrözték a KAP kialakítását és hatályát, különösen azáltal, hogy egyre szélesebb körű érdekelt feleket öleltek fel, miközben továbbra is a termelési láncok különböző szintjein tevékenykedő gazdasági érdekelt felekre, nevezetesen a termelőkre, a kereskedőkre, az iparra, a szövetkezetekre, a munkavállalókra és a szakszervezetekre összpontosítottak.

[31] A szervezetek ombudsmani besorolása szerinti számadatok.

[32] Ezek a javaslatok részletesebben szerepelnek az ombudsman OI/6/2014/NF sz. vizsgálatában kért véleményben; ez a vizsgálat általában a bizottsági szakértői csoportok összetételével foglalkozik.

[33] Lásd az OI/6/2014/NF, "A. A horizontális szabályok (jogi) jellege és a kiegyensúlyozott összetétel elérése" cím alatti véleménykérés 4. pontját.

[34] A Bizottság véleménye itt érhető el: http://www.ombudsman.europa.eu/en/cases/correspondence.faces/en/60019/html.bookmark

[35] A korábbi KAP-tanácsadó csoportokban a COPA/COCEGA 443 helyet, azaz a rendelkezésre álló helyek 47%-át töltötte be.

[36] Gyakorlatilag a CDG-k tagszervezeteit teljes nevükkel és adott esetben betűszavaikkal kell azonosítani. A Bizottságnak biztosítania kell, hogy mindkettő helyesírása megfeleljen az átláthatósági nyilvántartásban szereplő információknak. Ugyanilyen ellenőrzéseket kell végeznie a CDG-tagszervezeteknek a Bizottság szakértői csoportjainak nyilvántartásába való felvétele tekintetében is.

[37] Lásd a 2004/391/EK bizottsági határozatot.

[38] Lásd a megreformált KAP-ról szóló négy alaprendeletet: Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló, 2013. december 17-i 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2013. L 347., 487. o.); A közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról szóló, 2013. december 17-i 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2013. L 347., 549. o.); A közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2013. december 17-i 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2013. L 347., 608. o.); valamint a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2013. L 347., 671. o.).

[39] Lásd az „I/A” MEGJEGYZÉS 5. FÜGGELÉKÉT, Tárgy: Az Európai Unió 2012-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetése – A közös szövegtervezet jóváhagyása: Módosítások költségvetési soronként – Egységes szerkezetbe foglalt dokumentum (a költségvetési tervezetre vagy a tanácsi álláspontra vonatkozóan elfogadott módosítások beépítése), 17470/11, ADD 5, FIN 958, 2011. november 24., 18. o.

[40] A vidéki térségekben élő nőkre vonatkozó, tervezett CDG-t törölték, tekintettel a pályázatok alacsony számára. Lásd az alábbi 11. pontot.

[41] A Bizottság úgy véli, hogy a következő CDG-k horizontális jellegű megbízatással rendelkeznek: KAP; közvetlen kifizetések és környezetbarátabbá tétel; a mezőgazdaság nemzetközi vonatkozásai; Vidékfejlesztés.

[42] A vonatkozó CDG-k a következők: Állati termékek; Szántóföldi növények; közvetlen kifizetések és környezetbarátabbá tétel; Kertészet, olajbogyó és szeszes italok; tej; Minőség és promóció; és a bor. 

[43] A vonatkozó CDG-k a következők: közvetlen kifizetések és környezetbarátabbá tétel; Kertészet, olajbogyó és szeszes italok; tej; Minőség és promóció; Bor.

[44] A vonatkozó CDG-k a következők: Erdészet és parafa; a mezőgazdaság nemzetközi vonatkozásai; Ökológiai gazdálkodás.

[45] Az ombudsman szervezetekre vonatkozó besorolása szerinti ábra.

[46] A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság szervezet-átsorolása szerinti ábra.

[47] Az első megfelelő számadat az ombudsman szervezetekre vonatkozó besorolásán alapul, a második megfelelő számadat a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság szervezetekre vonatkozó átsorolásán alapul.

[48] Az ombudsman szervezetekre vonatkozó besorolása szerinti ábra.

[49] A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság szervezet-átsorolása szerinti ábra.

[50] Az ombudsman szervezetekre vonatkozó besorolása szerinti ábra.

[51] A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság szervezet-átsorolása szerinti ábra.

[52] A számadatok a szervezeteknek az ombudsman által gazdasági vagy nem gazdasági érdekeket képviselő szervezetekként való besorolásán alapulnak.

[53] Ez a megállapítás különösen a következő CDG-kre vonatkozik, amelyekben a képviselt nem gazdasági érdekek aránya a következő: CDG Tej, 4 % / 8%; CDG bor, 8% / 11%; CDG Kertészet, olajbogyó és szeszes italok, 11% / 13%; CDG Szántóföldi növények 11% / 14%. Az első számadat megfelel az ombudsman szervezetekre vonatkozó besorolásának, a második számadat pedig a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság szervezetekre vonatkozó átsorolásának.

[54] Ez a megállapítás különösen a következő CDG-kre vonatkozik, amelyekben a képviselt nem gazdasági érdekek aránya a következő: CDG KAP, 28% / 32%; CDG Környezet és éghajlatváltozás, 32% / 34%; CDG International Aspects of Agriculture (A mezőgazdaság nemzetközi vonatkozásai), 18 % / 24%; CDG Vidékfejlesztés, 32%/31%. Az első számadat megfelel az ombudsman szervezetekre vonatkozó besorolásának, a második számadat pedig a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság szervezetekre vonatkozó átsorolásának.

[55] A helyek száma és a COPA és a COGECA, valamint a CELCAA és a SACAR teljes relatív képviselete az előző tanácsadó csoportokban az ellenőrzött dokumentumokból származik.

[56] A Bizottság úgy véli, hogy a következő CDG-k horizontális jellegű megbízatással rendelkeznek: KAP; közvetlen kifizetések és környezetbarátabbá tétel; a mezőgazdaság nemzetközi vonatkozásai; Vidékfejlesztés.