Háttér

1. Ez a vizsgálat az Európai Bizottság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatósága (DG AGRI) által összehívott civil párbeszéddel foglalkozó csoportok kiválasztási folyamatára és összetételére vonatkozik. Általánosságban elmondható, hogy a CDG-k lehetővé teszik a Bizottság számára, hogy rendszeres párbeszédet folytasson az érdekképviseleti szervezetekkel és a civil társadalommal a KAP-kérdésekről. Emellett tanácsot adnak a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóságnak a közös agrárpolitikával (KAP) kapcsolatos kérdésekben.

2. A Bizottság 1962 óta rendelkezik a KAP-ügyekre vonatkozó tanácsadó rendszerrel. A CDG-k jelenlegi rendszerét a 2013/767/EU bizottsági határozat ^[1] (a továbbiakban: a 2013. évi határozat) hozta létre. A kiválasztási eljárást követően a Bizottság számos szervezetet nevez ki, amelyek részt vesznek ezekben a csoportokban. A szervezetek pedig saját képviselőiket jelölik ki, és ezek a képviselők csoportonként eltérőek lehetnek. A 2013. évi határozat 4. cikkének (3) bekezdése előírja az érdekek „kiegyensúlyozott képviseletét” a csoportokban, és különösen a „gazdasági és nem gazdasági érdekek” kiegyensúlyozott képviseletét.

3. 2014. július 18-án a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság főigazgatója hivatalos határozatot hozott a jelenlegi CDG-k összetételéről és összetételéről ^[2] Jelenleg összesen 13 csoport működik.

A vizsgálat

4. E vizsgálat megindításakor az ombudsman tájékoztatta ^[3] a Bizottságot azon szándékáról, hogy gondosan felülvizsgálja a jelenlegi csoportok kiválasztási folyamatát és végső összetételét ^[4]. Kifejti, hogy a felülvizsgálat célja, hogy megerősítse a polgároknak a kiválasztási folyamatba és általában a csoportok munkájába vetett bizalmát. A csoportok KAP-kérdésekkel foglalkoznak, amely rendkívül érzékeny szakpolitikai terület, és amely a teljes uniós költségvetés igen jelentős részét – 2013-ban a teljes uniós költségvetés 39%-át – emészti fel. Ebben az összefüggésben, és tekintettel arra, hogy e csoportok bizonyos mértékig képesek befolyásolni a KAP-kérdéseket, egyértelmű, hogy a Bizottságnak e csoportok összeállítása során minden erőfeszítést meg kell tennie annak érdekében, hogy érvényt szerezzen a kiegyensúlyozott érdekképviselet jogi követelményének.

5. Az ombudsman e vizsgálat részeként megvizsgálta a vonatkozó bizottsági aktákat. Ez a határozat figyelembe veszi ezeket az anyagokat, valamint más releváns, nyilvánosan hozzáférhető információkat, különösen a Bizottság és a Parlament közös átláthatósági nyilvántartását. Fontos volt megvizsgálni azt is, hogy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság KAP-tanácsadó rendszere hogyan működött 2013 előtt.

6. Az Európai Bizottság által rendelkezésre bocsátott információk igen széles körűek voltak. Ezen információk felhasználásával az ombudsman megkísérelte Excel-táblázatokban reprodukálni a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság által a képviselőcsoportok képviselői helyeinek a kérelmező szervezetek számára történő kiosztása során követett folyamatot. Az Excel-táblázatok meghatározzák a gazdasági és nem gazdasági érdekek arányát, mind abszolút számban (a helyek száma), mind relatív értékben (százalékos részesedés), a pályázati szakasztól a kiválasztási eljárás különböző szakaszáig. Ezek a táblázatok képezik az ombudsman elemzésének és értékelésének alapját.^[5] E határozat I. melléklete részletesen ismerteti az eljárás különböző szakaszait, valamint további magyarázó információkat tartalmaz. A II. melléklet az ombudsman által összeállított számadatokat tartalmazza, amelyek áttekintést nyújtanak a kiválasztási folyamatról.

Az ombudsman értékelése

A. A jogi keret

7. Az ombudsman nehezen értette meg világosan a Bizottság CDG-k létrehozására irányuló szándékát. Ennek az az oka, hogy egyes alapeszközök nem egyértelműek, és némi bizonytalanság áll fenn azzal kapcsolatban, hogy az elsősorban a civil párbeszédre összpontosító CDG-ket milyen mértékben kell szakértői csoportoknak is tekinteni. Bár a Bizottság létrehozta és szakértői csoportként kezeli a CDG-ket, az ombudsman megérti, hogy a KAP tanácsadó rendszerének Bizottság általi reformját követően a CDG-k elsődleges feladata, hogy fórumot biztosítsanak a KAP-kérdésekről folytatott párbeszédhez. Az ombudsman ezért arra az álláspontra helyezkedett, hogy a CDG-k különleges típusú szakértői csoportnak minősülnek.

8. A CGD-ket a 2013. évi határozat alapján hozták létre, amely a csoportok feladatait a következőképpen sorolja fel:

• párbeszéd lehetővé tétele az érdekképviseleti szervezetekkel, a társadalmi-gazdasági érdekcsoportokkal, a civil társadalommal és a szakszervezetekkel a KAP-pal kapcsolatban;
• a tapasztalatok és a bevált gyakorlatok cseréjének elősegítése;
• tanácsadás és véleménynyilvánítás a Bizottság számára a KAP-pal és általában a mezőgazdasággal kapcsolatos kérdésekben;
• a KAP-pal és általában a mezőgazdasággal kapcsolatos szakpolitikai fejlemények nyomon követése.

Az említett határozat 1. cikke úgy rendelkezik, hogy a CDG-kre „a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság [] under the (2010) framework for Commission expert groups] által létrehozott „csoportokként” kell hivatkozni.[6] Ez a keret (a továbbiakban: a 2010. évi közlemény) a Bizottság által azzal a céllal létrehozott konzultatív szervek létrehozásáról rendelkezik, hogy tanácsokkal és szakértelemmel lássák el a Bizottságot az alábbiakkal kapcsolatban:

• jogalkotási javaslatok és szakpolitikai kezdeményezések előkészítése a Bizottság kezdeményezési jogának keretében;
• felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése; valamint
• a meglévő uniós jogszabályok, programok és szakpolitikák végrehajtása, valamint a tagállamokkal és az érdekelt felekkel e tekintetben folytatott koordináció és együttműködés ^[7].

9. Míg a CDG-ket a Bizottság szakértői csoportjainak keretében hozták létre, célkitűzéseik (a 2013. évi határozat alapján) és a szakértői csoportok célkitűzései (a 2010. évi közlemény alapján) részben átfedik egymást. Az ombudsman elemzése azt sugallja, hogy a CDG-k elsődleges célja a releváns képviseleti érdekekkel folytatott párbeszéd megkönnyítése. A CDG-k célja az is, hogy tanácsot és szakértelmet nyújtsanak, de ez másodlagos cél. A szakértői csoportok elsődleges célja ezzel szemben az, hogy magas szintű technikai tanácsadást és szakértelmet nyújtsanak a Bizottságnak; kifejezetten nem céljuk a vonatkozó érdekek képviseletének megkönnyítése [8]. Bár hasonló megfontolások alkalmazhatók mind a CDG-kre, mind a szakértői csoportokra, amennyiben feladataik átfedik egymást [9], ez a különbségtétel fontos az ombudsmannak a CDG-rendszer működésére vonatkozó átfogó elemzése szempontjából.

B. Az "egyensúly" fogalma

10. Az, hogy a Bizottság elérte-e az "összes kifejezett érdek kiegyensúlyozott képviseletét" a jelenlegi CDG-k összetételében, nagyban függ attól, hogy mit értünk "kiegyensúlyozott képviselet" alatt. Sajnálatos módon a 2013. évi határozat rendelkezései e tekintetben nem sokat segítenek.

11. A 2013. évi határozat nem határozza meg az egyensúly jelentését. A Bizottság egyébként a szakértői csoportjainak összetételét illetően sem fejtette ki az egyensúly fogalmát. A "kiegyensúlyozott képviselet" fogalmának további meghatározása hiányában, és ha azt annak egyszerű jelentése alapján értelmeznék, minden érdek egyenlő képviseletre lenne jogosult. Az Oxford English Dictionary a "kiegyensúlyozott állapotot" olyan állapotként határozza meg, amelyben két (vagy több) ellentétes erő egyensúlyban van; egyensúly. Az ombudsman megérti, hogy a Bizottságnak nem állt szándékában minden egyes érdek tekintetében egyenlő képviseletet biztosítani.[10] Mégis, szó szerint véve, ezt írta elő. A Bizottság ezért mérlegelheti, hogy ebben az összefüggésben az egyensúly a megfelelő kifejezés-e.

12. Némi bizonytalanság áll fenn azon jogalanyokat illetően is, amelyek között kiegyensúlyozott képviseletre van szükség. Egyértelmű, hogy egyensúlyt kell teremteni a "gazdasági és nem gazdasági érdekek" között. A 2013. évi határozat 4. cikkének (3) bekezdése azonban „a (2) bekezdésben említett valamennyi kifejezett érdek kiegyensúlyozott képviseletét” is előírja. A (2) bekezdés a maga részéről alig említ konkrét érdekeket, inkább „szervezetekre” utal („az átláthatósági nyilvántartásba bejegyzett nem kormányzati szervezetek, beleértve az érdekképviseleti szervezeteket, a társadalmi-gazdasági érdekcsoportokat, a civil társadalmi szervezeteket és a szakszervezeteket”). Elképzelhető, hogy itt nemcsak a különböző érdekkategóriák (például gazdasági és nem gazdasági érdekek) közötti, hanem az egyes kategóriákon belüli kiegyensúlyozott képviseletre is szükség van. Így például az érdekeltségek gazdasági kategóriáján belül kiegyensúlyozott képviseletre lenne szükség a termelési lánc különböző szintjein tevékenykedő érdekek, nevezetesen a termelők, a kereskedők, az ipar, a szövetkezetek, a munkavállalók és a szakszervezetek között. Ami a nem gazdasági kategóriát illeti - amely csak negatívan különböztethető meg (ami nem az) -, e kategórián belül meglehetősen eltérő érdekek lehetnek, beleértve például a környezetvédelmi és a fogyasztói érdekeket.

13. Az ombudsman alapvető fontosságúnak tartja, hogy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság világosan és általános jelleggel meghatározza, hogy mit kíván elérni a „kiegyensúlyozott képviselet” kifejezéssel. Szükség esetén ezt a 2013. évi határozat módosításával kell megtenni. Ezt az általános meghatározást minden egyes CDG esetében alkalmazni lehetne. E vizsgálat céljából azonban és hivatalos pontosítás hiányában az ombudsmannak elő kell terjesztenie saját véleményét az egyensúly jelentéséről.[11] Remélhetőleg a Bizottság hasznosnak fogja találni az alábbi megfontolásokat az egyensúly fogalmának meghatározásához mind a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság CDG-inek összetétele, mind általánosabban a szakértői csoportjai esetében.

14. Az ombudsman elfogadja, hogy a jelen összefüggésben az egyensúly fogalma nem lehet egyszerűen a különböző érdekkategóriák közötti egyensúly elérésének kérdése, vagy akár egyetlen érdekkategórián belül sem. Az ombudsman bizonyos mértékig már foglalkozott ezzel a kérdéssel, mivel az általában a szakértői csoportokra vonatkozik. Egy korábbi vizsgálat során hozott határozatában [12] az ombudsman megjegyezte, hogy a szakértői csoport esetében a kiegyensúlyozott képviselet elérése „nem egyszerűen számtani feladat”, hanem figyelembe kell venni i. az adott szakértői csoport konkrét feladatait, ii. a kért tanácsadás vagy szakértelem típusát, iii. a szakértői csoport tényleges várható működését és iv. a különböző releváns érdekek megszervezését. A közelmúltban az ombudsman a szakértői csoportokkal kapcsolatos, folyamatban lévő vizsgálatával [13] összefüggésben ismét megerősítette ezt a megközelítést, és hozzátette, hogy további megfontolás tárgyává kell tenni a gazdasági és nem gazdasági érdekek közötti megfelelő egyensúly megtalálásának szükségességét.

15. Ez a megközelítés ahhoz a következtetéshez vezet, hogy az egyensúly meghatározása az adott szakértői csoporttól és bizonyos változóktól függ, amelyeket az adott csoport vonatkozásában kell figyelembe venni. Az ombudsman úgy véli, hogy ez a megközelítés a jelen vizsgálat konkrét tárgyát képező CDG-k esetében is releváns. Az egyensúly e megbízatás-orientált koncepciójában egy adott CDG összetételének különösen megfelelően figyelembe kell vennie a képviselethez szükséges valamennyi érdeket, és törekednie kell arra, hogy ezeket az érdekeket összhangba hozza a csoport tárgyával és a rábízott feladatokkal. E megközelítést követve az "egyensúly" nemcsak annak biztosítására utal, hogy valamennyi releváns érdek képviselve legyen, hanem annak biztosítására is, hogy az egyes érdekekhez rendelt helyek megfelelőek legyenek. Ha egy CDG-ben az egy érdekeltséghez rendelt helyek száma lényegesen nagyobb, mint egy másik érdekeltséghez rendelt helyek száma, akkor ezt objektíven indokolni kell a képviselőcsoport megbízatása tekintetében.

16. Egyértelmű, hogy a 2013. évi határozat célja az, hogy ideális esetben minden releváns érdek képviselve legyen bármely adott CDG-ben. Ugyanakkor az egyes érdekelt felek feladata, hogy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság pályázati felhívására válaszolva képviseletet kérjenek a CDG-kben. Amennyiben a pályázati felhívásra adott válaszokban nem jelenik meg különleges érdek, a főigazgató a válaszadó érdekek közül választ. Az is lehetséges, hogy a válaszok olyan érdekektől érkeznek, amelyek nem relevánsak az adott csoport üzleti tevékenysége szempontjából. Ilyen esetekben nem jár előnnyel, ha ez az érdek képviselteti magát a csoportban.

17. Ezenkívül nyelvi következetlenség áll fenn a 2013. évi határozat 4. cikke (3) bekezdésének harmadik mondatában, amely (az angol nyelvi változatban) megköveteli „a (2) bekezdésben említett valamennyi kifejezett érdek kiegyensúlyozott képviseletét”(kiemelés tőlünk). Az ombudsman azt javasolja, hogy ezt a megfogalmazást [14] valamennyi nyelvi változatban módosítsák a következőképpen: "A főigazgató biztosítja a (2) bekezdésben említett valamennyi releváns érdek kiegyensúlyozott képviseletét, feltéve, hogy azokat kifejezésre juttatták."

18. Összefoglalva tehát, a Bizottságnak arra kell törekednie, hogy eseti alapon elérje az érdekek "kiegyensúlyozott képviseletét", figyelembe véve az adott CDG üzleti tevékenységét és a releváns érdekektől kapott válaszokat. A kiegyensúlyozott képviselet azt is megköveteli, hogy megfelelő figyelmet fordítsanak az egyes érdekekhez rendelt helyek számára. Végül a részérdekek közötti ésszerű egyensúly elérése érdekében ügyelni kell a helyek egy adott érdeken belüli elosztására [15].

C. Gazdasági és nem gazdasági érdekek

19. A 2013. évi határozat előírja, hogy a CDG-knek egyensúlyban kell lenniük „különösen” a gazdasági és nem gazdasági érdekek között. Van egy hallgatólagos feltételezés, hogy minden érdekeltség érvényesen elhelyezhető e két mindenre kiterjedő kategória egyikében vagy másikában. Érdemes ismételten felhívni a figyelmet arra, hogy az azonos gyűjtőkategóriába tartozóként kezelt szervezetek között jelentős tényleges érdekkülönbségek lehetnek (lásd a fenti 14. pontot).

20. A 2013. évi határozat nem tartalmazza a gazdasági és nem gazdasági érdekek meghatározását, és nem határoz meg kritériumokat e két kategória megkülönböztetésére. Ha azonban a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóságnak meg kell felelnie az e két érdek közötti egyensúlyra vonatkozó jogi követelménynek, akkor a kérelmező szervezeteket a két érdekkategória egyikébe vagy másikába tartozónak kell minősítenie.

21. Az ombudsman már tett néhány javaslatot e tekintetben a Bizottság szakértői csoportjainak sajátos összefüggésében. Javasolta, hogy „a Bizottság – annak érdekében, hogy lehetővé tegye a szakértői csoportban képviselt gazdasági és nem gazdasági érdekek arányának felülvizsgálatát – dolgozzon ki általános kritériumokat a gazdasági és nem gazdasági érdekek körülhatárolására vonatkozóan. [ ] Az ilyen kritériumok megállapítása elsősorban azt vonná maga után, hogy a Bizottság meghatározza, hogy az érdekelt felek mely csoportjait tekinti gazdasági érdekeket képviselőnek, és az érdekelt felek mely csoportjait tekinti nem gazdasági érdekeket képviselőnek. E feladat elvégzése során a Bizottságnak az átláthatósági nyilvántartás szakaszaira és alszakaszaira kell támaszkodnia.”[16] Tágabb értelemben ezek a javaslatok a CDG-k esetében is észszerűen megfogalmazhatók. 

22. A tagszervezetek kiválasztására és a civil párbeszédben részt vevő csoportokban a szakértői helyek elosztására vonatkozó belső iránymutatásokban (a továbbiakban: belső iránymutatások) maga a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság is meghatározta a gazdasági és nem gazdasági érdekek közötti különbségtétel kritériumát. E kritérium alapján az átláthatósági nyilvántartás II. szakaszában („Belső lobbisták és kereskedelmi/üzleti/szakmai szövetségek”) nyilvántartásba vett valamennyi szervezet gazdasági érdekeket képviselőnek minősült, míg az átláthatósági nyilvántartás másik öt szakaszában nyilvántartásba vett szervezetek nem gazdasági érdekeket képviselőnek minősültek. Történetesen a CDG-ben való tagságért folyamodó támogatható szervezetek mindegyikét nyilvántartásba vették a nyilvántartás II. szakaszában vagy a III. szakaszban (amely a „nem kormányzati szervezetekre, platformokra, hálózatokra és hasonlókra” vonatkozik).

23. Az átláthatósági nyilvántartásról szóló felülvizsgált intézményközi megállapodás ^[17] I. melléklete szerint a II. szakasz a következő alszakaszokra oszlik: vállalatok és csoportok; szakmai és vállalkozói szövetségek; szakszervezetek és szakmai szövetségek; bizonyos egyéb szervezetek. A kereskedelmi és üzleti szervezetek tekintetében a következő pontosítást kell tenni: „(akár nyereségérdekelt, akár nem nyereségérdekelt) nyereségérdekelt társaságokat vagy vegyes csoportokat és platformokat képviselő szervezetek”. Az átláthatósági nyilvántartás III. szakasza a hatóságoktól vagy kereskedelmi szervezetektől független nonprofit szervezetekre vonatkozik. Az intézményközi megállapodás előírja, hogy „[b]ármely ilyen szervezetnek, beleértve a tagjai között szereplő nyereségérdekelt elemeket is, regisztrálnia kell magát a II. szakaszban”.

24. Az ombudsman meggyőződött arról, hogy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság által választott kritérium megfelel korábbi javaslatának (lásd a fenti 21. pontot), azaz az átláthatósági nyilvántartás vonatkozó szakaszaira és alszakaszaira támaszkodik annak meghatározása érdekében, hogy mely szervezetek képviselnek gazdasági érdekeket és mely szervezetek képviselnek nem gazdasági érdekeket. Sajnálatos módon azonban az ombudsman megjegyzi, hogy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság nem alkalmazta következetesen ezt a kritériumot.

25. A DG AGRI valójában nem kizárólag az átláthatósági nyilvántartás szakaszaira és alszakaszaira támaszkodott a kérelmező szervezetek kategorizálásához. Időnként egy harmadik kategóriát használt: olyan szervezeteket, amelyek szerepelnek az átláthatósági nyilvántartás II. szakaszában, de úgy tűnik, hogy nem folytatnak jövedelemszerző tevékenységet / olyan szervezeteket, amelyek szerepelnek az átláthatósági nyilvántartás III. szakaszában, de úgy tűnik, hogy rendelkeznek bizonyos nyereségérdekelt elemekkel. Az ombudsman úgy véli, hogy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság problematikusan használja ezt a további kategóriát. Bár problémák merülhetnek fel az átláthatósági nyilvántartás bejegyzéseinek pontosságával és helyes kategorizálásával kapcsolatban, kérdéses, hogy ez a gyakorlat megfelel-e a 2013. évi határozat 4. cikkének. Az ombudsman ezért azt javasolja, hogy a CDG-k jövőbeli létrehozásakor a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság a gazdasági és nem gazdasági kategóriákat használja, amint azt az átláthatósági nyilvántartás II. és III. szakaszába vagy más szakaszába való felvétel is tükrözi.

D. A CDG-k kialakítása

26. A KAP tanácsadó rendszerét szabályozó korábbi bizottsági határozatokkal [18] ellentétben a 2013. évi határozat nem sorolja fel a létrehozandó csoportokat, és nem határozza meg az egyes csoportok számára kiosztandó helyek számát. Ehelyett a 2013. évi határozat 4. cikkének (1) és (3) bekezdése rugalmasságot biztosít e tekintetben. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság főigazgatója jogosult dönteni a csoportok számáról, méretéről és összetételéről. A 2013. évi határozat előtt a KAP tanácsadói rendszere 30 tanácsadó csoportból ^[19] állt, amelyek erősen termékspecifikusak voltak. A 30 tanácsadó csoport 943 képviselői hellyel rendelkezett.^[20] A jelenlegi szabályozás szerint a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság főigazgatója 13-ra korlátozta a CDG-k számát, és olyan megbízatásokkal ruházta fel őket, amelyek többnyire szélesebb termékcsoportokat fednek le, vagy horizontális kérdésekkel foglalkoznak. Az egyéni csoport mérete vagy (i) 53 ülőhely (standard méret), (ii) 57 ülőhely vagy (iii) 72 ülőhely. A jelenlegi CDG-rendszer összesen 773 ülőhelyet foglal magában, ami a korábbi ülőhelyek számához képest mintegy 20%-os csökkenést jelent. Úgy tűnik, hogy a CDG-k száma és megbízatása tükrözi a KAP 2013-as reformját.

27. Ami a 13 CDG relatív méretét illeti, úgy tűnik, hogy azok korrelálnak a korábbi tanácsadó csoportok méretével és a megfelelő megbízatásokkal. Az egyes CDG-khez rendelt helyek valamivel magasabb száma nem tűnik aránytalannak a KAP fejlődése, a tagság valamennyi releváns érdek előtti megnyitása és a rendszerben elfoglalt helyek általános csökkenése fényében. 

28. Az ombudsman tudatában van annak, hogy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik a CDG-nkénti helyek teljes számát illetően, és hogy nem az ő feladata, hogy a csoportok létrehozásával kapcsolatos saját álláspontját érvényesítse. Ugyanakkor az ombudsman hangsúlyozza, hogy nagyon fontos, hogy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság teljes körűen kifejtse az általa hozott döntések mögött meghúzódó okokat. Ez különösen igaz akkor, ha például egy csoport méretének növelésére vonatkozó döntés valószínűleg a gazdasági érdekek kategóriáját részesíti előnyben a nem gazdasági érdekekkel szemben. Tekintettel arra, hogy a gazdasági érdekeltségek kategóriájába tartozó szervezetek valószínűleg jobb forrásokkal rendelkeznek, mint a nem gazdasági kategóriába tartozó társaik, nagyobb valószínűséggel lesznek abban a helyzetben, hogy további helyeket foglaljanak el, amennyiben rendelkezésre állnak. Így az egy adott csoportba beosztandó helyek teljes számára vonatkozó döntés nagyon jelentős lehet az adott csoportban képviselt érdekek közötti egyensúly szempontjából [21].

29. Bár az ombudsman nem tárt fel hivatali visszásságot az új CDG-k kialakítása tekintetében, hangsúlyozza annak fontosságát, hogy egyértelműen megindokolják az egyes csoportok méretének növelésére irányuló döntéseket. Az ombudsman továbbá úgy véli, hogy a jövőbeli pályázati felhívásokban a Bizottságnak egyértelműen fel kell vázolnia az érdekképviselet releváns típusait. Ezenkívül a Bizottságnak először is meg kell határoznia az egyes csoportokban betölteni kívánt helyek teljes számát, valamint azt, hogy hogyan javasolja a helyek elosztását a különböző releváns érdekek között. Ezáltal az érdekelt felek olyan számú helyet szerezhetnek, amely arányban áll azzal, amit a csoport általános üzleti tevékenysége szempontjából fontosnak tartanak. Mindezeket összesítve az ombudsman úgy véli, hogy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóságnak a kezdetektől fogva meg kell határoznia az egyes csoportok egyensúlyának egyedi meghatározását.

E. A helyek elosztása – átláthatósági hiányosságok

30. A DG AGRI főigazgatóját kiválasztási bizottságok segítették a jelenlegi CDG-k meghatározásában. A kiválasztással foglalkozó tanácsadó testületek által követett eljárást a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság a kiválasztással foglalkozó tanácsadó testületekre vonatkozó belső iránymutatásokban határozta meg. A gyakorlatban az egyes létrehozandó CDG-k esetében a CDG-k képviselői helyeinek a jogosult szervezetek közötti elosztása három szakaszban történt. Ezt a folyamatot részletesebben az I. melléklet ismerteti. Az első szakasz az volt, hogy minden egyes feljogosító szervezet számára egy alaphelyet osztottak ki. A második szakaszban (az I. mellékletben ismertetett feltételek mellett) lehetőség volt arra, hogy egy szervezet földrajzi alapon egy további helyet kapjon. A harmadik szakaszban a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság megengedte magának azt a lehetőséget, hogy saját belátása szerint további helyeket biztosítson a szervezeteknek.

31. Az ombudsman megjegyzi, hogy az elosztási eljárás első két szakaszát (egy alaphely és egyes esetekben egy földrajzi kiegészítő hely) az összes jogosult szervezettel szembeni egyenlő bánásmód jellemzi, függetlenül attól, hogy azok gazdasági vagy nem gazdasági érdekeket képviselnek-e. A harmadik szakaszban azonban a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság igen széles mérlegelési jogkört hagyott magának arra, hogy további helyeket adjon hozzá, és ezeket a helyeket saját belátása szerint ossza ki.

32. Az ombudsman nem állapította meg, hogy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság önkényesen gyakorolta volna ezt a mérlegelési jogkört. Sokkal inkább úgy tűnik, hogy ezt a mérlegelési jogkört arra használta fel, hogy a szóban forgó CDG konkrét megbízatására tekintettel különleges képviseleti egyensúlyt alakítson ki. E tekintetben azonban minden kétség könnyen eloszlana, ha a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság a pályázati és kiválasztási eljárás előtt meghatározná az egyes csoportokra vonatkozó saját egyensúlymeghatározását. Az átláthatóságot tovább fokozná, ha a CDG-k összetételéről szóló határozat előkészítésének szakaszában maga a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság [22] rögzítené a meghozott döntések indokait. Ez különösen fontos lenne a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság mérlegelési jogkörének gyakorlása tekintetében, amikor a folyamat harmadik szakaszában további helyeket oszt ki. Az ombudsman arra ösztönzi a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóságot, hogy a jövőben alkalmazza ezt a megközelítést.

33. Általánosabb értelemben az ombudsman úgy véli, hogy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóságnak felelősséget kell vállalnia azért, hogy átlátható módon tájékoztassa a nyilvánosságot a CDG-k kidolgozásának folyamatáról és a végeredményről.

34. Az ombudsman véleménye szerint a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság főigazgatójának a CDG-k összetételéről szóló határozata [23] számos aggályt vet fel e tekintetben. A határozat nem határozza meg i. a CDG-nkénti helyek teljes számát és ii. az egyes csoportokban képviselt gazdasági és nem gazdasági érdekek arányát. Ráadásul számos CDG tagszervezet nevének vagy rövidítésének helyesírása pontatlan és/vagy eltér az átláthatósági nyilvántartásban szereplőtől. Következésképpen a nyilvánosság nem tudja egyértelműen azonosítani a CDG tagszervezeteit. Bár a 2013. évi határozat előírja az átláthatósági nyilvántartásba való felvételt, a főigazgatói határozat elektronikus változata nem kapcsolja össze a CDG tagszervezeteit az átláthatósági nyilvántartásban szereplő profiljukkal. A főigazgató határozata sem határozza meg a határozat meghozatalának időpontját, azaz 2014. július 18-át.

35. A főigazgató e határozata alapján és teljesebb körű információk hiányában az uniós polgárok nem tudnak véleményt alkotni a jelenlegi 13 CDG létrehozása során követett folyamat feddhetetlenségéről. Tekintettel arra, hogy ezeknek a CDG-knek csaknem hat év van hátra a hivatali idejükből, továbbra is hasznos lenne, ha a nyilvánosság jobban megismerhetné a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság által a jelenlegi csoportok létrehozása során követett folyamatot. Az ombudsman ezért sürgeti a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság főigazgatóját, hogy az ombudsman fenti észrevételeivel összhangban tegye közzé a CDG-k összetételéről szóló határozatának felülvizsgált változatát.

36. A mai napig sem általában a nyilvánosság, sem a CDG helyekért folyamodó szervezetek nem rendelkeznek konkrét információkkal arról, hogy milyen alapon hozták létre a csoportokat, és milyen helyeket osztottak ki számukra. A CDG-k összetételéről szóló főigazgatói határozat egy bekezdésből álló összefoglaló leírást tartalmaz a képviselői helyek elosztási rendszeréről. Bár az összefoglaló leírás megfelelően tükrözi a kiválasztással foglalkozó tanácsadó testületekre vonatkozó belső iránymutatások egyes szempontjait, ezeket az információkat csak a kiválasztás befejezése után tették közzé. Ami eddig nem került nyilvánosságra, az a kiválasztási iránymutatásban szereplő, a gazdasági és nem gazdasági érdekek megkülönböztetésére vonatkozó kritérium. Még ebben a késői szakaszban is az átláthatóság érdekét szolgálná, ha a lehető legteljesebb információkat hoznák nyilvánosságra, beleértve azt is, hogy milyen alapon különböztetik meg a gazdasági és nem gazdasági érdekeket. Az ombudsman ezért arra kéri a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóságot, hogy tegye közzé „A tagszervezetek kiválasztására és a civil párbeszédben részt vevő csoportokban a szakértői helyek elosztására vonatkozó belső iránymutatások a választótestületek számára” című dokumentumot annak érdekében, hogy átláthatóbbá tegye a CDG-k létrehozásának általános folyamatát.

F. A kiválasztási eljárás eredménye

37. Az ombudsman vizsgálatának egyik kulcstesztje az, hogy a szóban forgó intézmény jogszerűen és a képviselőcsoportok érdekeinek elvével összhangban járt-e el, és különösen az, hogy kiegyensúlyozott képviseletet biztosított-e a megfelelő ügyintézési módok között. Ebben a vizsgálatban ezért kulcsfontosságú teszt, hogy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság jogszerűen és a megfelelő ügyintézés elveivel összhangban járt-e el a 13 CDG-n belüli helyek elosztása során.

38. A 2013. évi határozat 4. cikkének (3) bekezdése előírja, hogy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság főigazgatója „biztosítja a gazdasági és nem gazdasági érdekek közötti egyensúlyt”. Az ombudsman ezért azzal az előfeltevéssel folytatta le vizsgálatát, hogy bármely feljogosító szervezetet úgy kell tekinteni, mint amely gazdasági vagy nem gazdasági érdekeket képvisel. Ez nem zárja ki, hogy a "gazdasági" és a "nem gazdasági" mindenre kiterjedő kategóriája számos konkrétabb érdeket ragadjon meg.

39. Sajnálatos módon ezt a vizsgálatot hátráltatta az egyes CDG-k egyensúlyára vonatkozó egyedi meghatározás hiánya, amely alapján az ombudsman értékelhette volna végleges összetételüket. Az egyes javasolt CDG-k tekintetében kért képviselettípusok részletes előzetes leírásának hiányában [24] az ombudsman korlátozott volt abban, hogy mit tehet. E vizsgálatnak valójában csak arra kellett összpontosítania, hogy a DG AGRI a képviselői helyek elosztási rendszerének alkalmazása során követett-e el nyilvánvaló hibát. Az ombudsman következő értékelése a kiválasztási eljárás különböző szakaszainak saját reprodukcióján alapul. Az értékelését alátámasztó ténybeli megfontolásokat e határozat I. melléklete tartalmazza (lásd "A kiválasztási eljárás eredménye - tények és számadatok" című részt).

40. Először is, az ombudsman úgy véli, hogy a DG AGRI összességében következetesen alkalmazta a képviselői helyek elosztásának a választótestületekre vonatkozó belső iránymutatásokban meghatározott rendszerét.

41. Az ombudsman nem talált olyan bizonyítékot, amely arra utalna, hogy a DG AGRI értékelése és/vagy a pályázó szervezetek támogathatóságának és képesítésének újraértékelése hibás vagy következetlen lett volna. Amennyiben a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság a kiválasztási folyamat során megváltoztatta a pályázó szervezetek státuszát, erre annak érdekében került sor, hogy megoldják vagy megelőzzék a CDG-kben általában a szervezetekkel szembeni következetlenségeket. Amennyiben egy szervezetet a különböző CDG-kben való támogathatósága és/vagy minősítése tekintetében eltérően kezeltek, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság az ilyen döntéseket az adott csoportok megbízatása és/vagy a csoportok által kezelt ágazat(ok) alapján indokolta.

42. Az ombudsman úgy véli, hogy egyes minősítő szervezeteknek a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság általi átsorolása a gazdasági vagy nem gazdasági érdekeik tekintetében a legtöbb esetben indokoltnak tűnik. Ebben az összefüggésben az átsorolás arra utal, hogy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság úgy ítélte meg, hogy egyes, az átláthatósági nyilvántartás II. szakaszában ténylegesen nyilvántartásba vett szervezetek nem gazdasági érdekeket képviselnek. Utal továbbá arra, hogy egyes, az átláthatósági nyilvántartás III. szakaszában ténylegesen nyilvántartásba vett szervezeteket gazdasági érdekeket képviselő szervezetnek tekintenek.

43. Úgy tűnik azonban, hogy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság nem vonta le a megfelelő következtetéseket azon megállapításából, hogy egyes szervezeteket át kell sorolni. Minden olyan esetben, amikor – a kiválasztással foglalkozó tanácsadó testületekre vonatkozó belső iránymutatásokat követve – az átsorolás szükségességét állapították meg, úgy tűnik, hogy a szóban forgó szervezetet az átláthatósági nyilvántartás helytelen szakaszában vették nyilvántartásba. Az átláthatósági nyilvántartásról szóló felülvizsgált intézményközi megállapodás, amely 2015. január 1-je óta alkalmazandó, egyértelműen meghatározza a szervezetek nyereségérdekelt tevékenységek jelenlétében vagy azok hiányában történő nyilvántartásba vételének megfelelő szakaszát. Az ombudsman ezért sürgeti a Bizottságot, hogy az átláthatósági nyilvántartás közös titkárságának tagjaként lépjen kapcsolatba az érintett szervezetekkel, és amennyiben a nyereségszerzési célú tevékenységek meglétére/létezésének hiányára vonatkozó megállapításai nem cáfolhatók, kérje azok újbóli nyilvántartásba vételét az átláthatósági nyilvántartás megfelelő szakaszában ^[25].  

44. Egyes konkrét esetekben azonban az ombudsman kételkedik abban, hogy az átsorolás helyes volt. Ez a helyzet az EFNCP ^{[26], az EFFAT [27],} a FESASS [28] és az UEF ^[29] szervezetek átsorolása esetében. Feltételezve, hogy ezek az átsorolások nem voltak helyesek, megváltozik a CDG-kben képviselt gazdasági és nem gazdasági érdekek aránya. Ezért az ombudsman kiszámította a gazdasági és nem gazdasági érdekek releváns alternatív arányait a kiválasztási folyamat általa történő reprodukálása során. A Bizottság besorolása szerint a CDG-kben képviselt nem gazdasági és gazdasági érdekek végső súlyozott átlagaránya 21–79 %. Az EFNCP, az EFFAT, a FESASS és az UEF szervezetek átsorolásának elmaradása azt eredményezné, hogy a nem gazdasági érdekek aránya az összes CDG-ben 21 %-ról 18 %-ra csökkenne. A különbség pontosabban 2,7 százalékpontot tenne ki. Az egyes CDG-kre gyakorolt hatás a nullától a legfeljebb 6 százalékpontos különbségig terjedne, ami hátrányosan érintené a nem gazdasági érdekeket. E szervezetek helytelen átsorolásának a nem gazdasági érdekek gazdasági érdekekhez viszonyított arányára gyakorolt hatása, bár csekély, mégis kézzelfogható. Az ombudsman ezért arra kéri a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóságot, hogy indokolja meg az EFNCP, az EFFAT, a FESASS és az UEF átsorolására vonatkozó döntését. Abban az esetben, ha a Bizottság átsorolása hibásnak bizonyulna, helyénvaló lenne, ha a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság mérlegelné, hogy szükség van-e a képviselői helyek újraelosztására. Az ilyen átcsoportosítások lehetővé tennék a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság számára, hogy minden egyes érintett CDG tekintetében megfogalmazza és közzétegye az egyensúlyra vonatkozó fogalommeghatározásait.

45. Vizsgálata alapján az ombudsman nem talált hivatali visszásságot a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság által a CDG-k képviselői helyeinek a minősítő szervezetek számára történő kiosztása vagy az egyes csoportok képviselői helyeinek meghatározása során követett eljárásban. Az ombudsman azonban nem tudja véglegesen megállapítani, hogy ez a folyamat volt-e a legalkalmasabb a gazdasági és nem gazdasági érdekek kiegyensúlyozott képviseletének elérésére. Ennek az az oka, hogy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság nem fejtette ki, hogy mi minősül az összes érdek (különösen a gazdasági és nem gazdasági érdekek) kiegyensúlyozott képviseletének, és nem határozta meg az egyensúly egyedi meghatározását sem a 13 CDG mindegyikére vonatkozóan.

46. Az ombudsman megjegyzi, hogy a CDG-ket úgy alakították át, hogy azok tükrözzék a jelenlegi KAP-ot ^[30]. A korábbi tanácsadó csoportokhoz képest a CDG-k teljes mérete csökkent; jelenleg több mint 40 új szervezet képviselteti magát; és a legerősebb gazdasági szereplők veszítettek némi erejükből a csoportokban. A nem gazdasági érdekek aránya összességében javult a csoportokban, bár csak kismértékben. A feljogosított nem gazdasági szervezetek az általuk igényelt helyek csaknem teljes (körülbelül 95%-át) megszerezték. Ezt a tényt azonban óvatosan kell kezelni. Az egyes csoportoknak kiosztott helyek teljes számára vonatkozó információk hiányában a feljogosító szervezetek nem tudnák, hogy hány helyet kell igényelniük ahhoz, hogy olyan szintű képviseletet kapjanak, amelyről úgy vélik, hogy az adott csoportban meg kell jelenniük.

47. E változtatások ellenére a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság feladata annak kifejtése, hogy véleménye szerint miért érte el az érdekek kiegyensúlyozott képviseletét az egyes csoportok összetételében. Az ombudsman aggodalommal állapítja meg, hogy – amint azt a II. melléklet mutatja – a nem gazdasági érdekek csak 4%-ot tesznek ki a CDG Milk esetében, 8%-ot a CDG wine esetében, illetve 11%-ot a CDG Arable Crops and Horticulture, Olives és Spirits esetében.[31] Ezekben az esetekben különösen a DG AGRI feladata annak indokolása, hogy miért tekinti ezeket a CDG-ket kiegyensúlyozottnak, különös tekintettel azok megbízatására.

48. A jövőre nézve a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóságnak törekednie kell arra, hogy átlátható módon megmagyarázza és megindokolja a CDG-k meghatározása során hozott döntéseit. Az ombudsman ezért felkéri a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóságot, hogy a jövőre nézve határozza meg és tegye közzé az egyensúly egyedi meghatározását az egyes CDG-kre vonatkozóan. Az egyensúly egyedi meghatározásának szerepelnie kell a pályázati felhívásokban, és tükröződnie kell a csoportokat létrehozó későbbi főigazgatói határozatban is. Az egyensúly egyéni meghatározását a gazdasági és nem gazdasági érdekek megkülönböztetésére szolgáló általános kritériumok kidolgozásának és közzétételének kell megelőznie.[32] Abban az esetben, ha a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság úgy dönt, hogy a jelenlegi CDG-k bármelyikének összetételét módosítja, a hétéves ciklus során az ombudsman ezen új lépések megtételét javasolja.

49. Az ombudsmannak van még egy aggálya a jelenlegi CDG-k összetételével kapcsolatban. Ez az európai mezőgazdasági termelők (COPA) és az európai agrárszövetkezetek (COGECA) szervezeteinek képviseletére vonatkozik. A bizottsági szakértői csoportokkal általában foglalkozó külön vizsgálat (OI/6/2014/NF) során megfogalmazott véleménykérésében az ombudsman felkérte a Bizottságot, hogy fejtse ki a COPA és a COGECA következetlen kezelését, olykor egyetlen szervezetként kezelve őket, máskor pedig két külön szervezetként kezelve őket.^[33] Az ombudsman sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság az OI/6/2014/NF. sz. véleményében nem tisztázta ezt a kérdést. [34] A CDG-kben a COPA-t és a COGECA-t két külön szervezetként kezelik, amelyek mindegyike saját képviselői helyekkel rendelkezik. Ennek alapján a COPA/COCEGA az összes csoportban rendelkezésre álló 773 képviselői helyből együttesen 200-at (26%) birtokol.[35] Ha a Bizottság arra a következtetésre jutna, hogy a COPA-t és a COGECA-t egyetlen szervezetnek kell tekinteni a szakértői csoportokban és a CDG-kben való tagság szempontjából, az ombudsman azon a véleményen lenne, hogy a DG AGRI köteles lenne újra kiosztani a CDG-kben megüresedő képviselői helyek számát a COPA és a COGECA jogállásának változása miatt. Az ombudsman e tekintetben megjegyzi, hogy a Bizottság nem követte a vizsgálatot megindító levelében megfogalmazott tanácsát annak érdekében, hogy tájékoztassa a CDG tagszervezeteit arról a lehetőségről, hogy kinevezésüket a megállapításai fényében esetleg felül kell vizsgálni.

50. Végezetül, ha a Bizottság arra törekszik, hogy a jövőben a nem gazdasági érdekek nagyobb relatív képviseletét érje el, fontolóra kell vennie a csoportok méretének korlátozását, vagy más olyan strukturális intézkedéseket kell hoznia, amelyek túlmutatnak e vizsgálat hatókörén.

Következtetés

Az ombudsman üdvözli a DG AGRI arra irányuló erőfeszítéseit, hogy javítsa a helyzetet a civil párbeszéddel foglalkozó csoportjain belüli képviseleti egyensúly tekintetében. E vizsgálat alapján az ombudsman számos javaslatot tesz, amelyek közül néhány a jelenleg működő 13 csoport helyzetének javítására, néhány pedig a civil párbeszéddel foglalkozó csoportok jövőbeli létrehozására irányul.

Ami azt a folyamatot illeti, amelynek keretében 2014 júliusában 13 civilpárbeszéd-csoportot hoztak létre, az ombudsman úgy véli, hogy e folyamat átláthatóságának további fokozása érdekében a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóságnak most:

1. A tagszervezetek kiválasztásával és a civil párbeszédben részt vevő csoportokban a szakértői helyek elosztásával foglalkozó választótestületekre vonatkozó 2014. évi belső iránymutatások közzététele.
2. Indokolja az EFNCP, az EFFAT, a FESASS és az UEF szervezetek nem gazdasági vagy gazdasági érdekeket képviselő szervezetekként való átsorolására vonatkozó döntését. Hibás átsorolás esetén a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóságnak mérlegelnie kell, hogy szükség van-e a képviselői helyek újraelosztására.
3. Abban az esetben, ha a Bizottság a COPA-t és a COGECA-t egyetlen szervezetként azonosítja, komolyan fontolja meg, hogy e fejlemény következtében újra kell-e osztani a csoportokban megüresedő helyeket.
4. A civil párbeszédben részt vevő csoportok összetételéről szóló, 2014. júliusi főigazgatói határozat felülvizsgált változatának közzététele, biztosítva i. az egyes csoportokban képviselt helyek teljes számának, valamint ii. az egyes csoportokban képviselt gazdasági és nem gazdasági érdekek arányának feltüntetését.
5. A civil párbeszéddel foglalkozó csoportok összetételéről szóló, 2014. júliusi főigazgatói határozat felülvizsgált változatában i. helyesen határozza meg az egyes csoportok tagszervezeteit ^[36]; ii. kapcsolja össze az egyes csoportok tagszervezeteit az átláthatósági nyilvántartásban szereplő profiljukkal; és iii. adja meg a határozat dátumát.
6. A 2013/767/EU bizottsági határozat 4. cikke (3) bekezdésének harmadik mondatában szereplő nyelvi következetlenség megszüntetése.

Ami a civil párbeszéddel foglalkozó csoportok jövőbeli létrehozását illeti (és szem előtt tartva, hogy a jelenlegi csoportoknak további hat év áll rendelkezésükre), a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóságnak:

7. A kiegyensúlyozott képviselet fogalmának általános meghatározása a civil párbeszédben részt vevő csoportok összetétele tekintetében.
8. Minden jövőbeli pályázati felhívásban határozza meg az egyensúly egyedi meghatározását az egyes civil párbeszédben részt vevő csoportok számára. Ugyanakkor meg kell jelölnie az egyes csoportokban betölteni kívánt helyek teljes számát, valamint azt, hogy hogyan javasolja a helyek elosztását a különböző érintett érdekek között.
9. Együttműködés a gazdasági és nem gazdasági érdekek átfogó kategorizálásával a civil párbeszédben részt vevő csoportok létrehozásakor.
10. A civil párbeszédben részt vevő csoportok összetételéről szóló határozat előkészítésének szakaszában tárgyilagosan indokolja és írásban rögzítse, hogy miként élt mérlegelési jogkörével a helyek elosztása során.

A Bizottság tájékoztatást fog kapni erről a határozatról. A Bizottságnak meg kell határoznia, hogyan és mikor hajtja végre az egyes javasolt intézkedéseket. Hasznos lenne, ha a Bizottság legkésőbb 2016. február 29-ig nyomon követhetné a fejleményeket.

 

Emily O'Reilly
Strasbourg, 2015. szeptember 7.

 

Az európai ombudsman OI/7/2014/NF számú, hivatalból indított vizsgálatát lezáró határozatának I. melléklete

E melléklet célja, hogy részletesebb tájékoztatást nyújtson a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság CDG-inek összetételéről annak érdekében, hogy az olvasó jobban megérthesse az ombudsman határozatát alátámasztó tényszerű megfontolásokat.

A CDG-reform háttere

1. Úgy tűnik, hogy az alábbi két megfontolás támasztja alá a KAP tanácsadó rendszerének legutóbbi reformját.

2. Először is, a KAP számos reformon ment keresztül a tanácsadó rendszer korábbi jogi keretének ^[37] 2004-es elfogadása óta. Lényegében korszerűsítették és piacorientáltabbá tették a KAP-ot. A KAP 2013. évi reformja eltörölte a termékspecifikus rendeleteket, bevezette a közvetlen kifizetések új rendszerét, amely részben a zöldítési követelményekhez kapcsolódik, valamint megerősítette a minőség és a promóció eszközeit ^[38].

3. Másodszor, 2011 novemberében a költségvetési hatóság úgy határozott, hogy az EU 2012-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetéséből 2 millió EUR-t tartalékba helyez. A vonatkozó költségvetési jogcím a bizottsági szakértői csoportokkal kapcsolatos kiadásokra vonatkozott, és a csoportok összetételével kapcsolatban észlelt problémák miatt befagyasztották. Meghatározták a tartalék felszabadításának konkrét feltételeit, beleértve a szakértői csoportok kiegyensúlyozott összetételére vonatkozó követelményt, a nyilvános pályázati felhívással rendelkező tagokra vonatkozó nyílt kiválasztási eljárás lefolytatását és a csoport megbízatásának közzétételét.^[39] Miután a Bizottság párbeszédet kezdett az Európai Parlamenttel, a költségvetési tartalékot 2012 szeptemberében felszabadították.

4. A 2013/767/EU bizottsági határozat (3) preambulumbekezdése elismeri mindkét fenti megfontolást, mivel úgy rendelkezik, hogy „[a]z átláthatóság növelése és a képviselt érdekek jobb egyensúlyának biztosítása érdekében felül kell vizsgálni a mezőgazdasági kérdésekkel foglalkozó tanácsadó csoportokban folytatott párbeszédet, és rendelkezni kell a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés területén folytatott civil párbeszéd keretéről, beleértve annak nemzetközi vonatkozásait is, valamint meg kell határozni azok feladatait és struktúráját”.

Az üléskiosztás rendszere – leírás

5. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság főigazgatóját a CDG-k tagjainak kiválasztásában 14 kiválasztási testület segítette, a 14 tervezett CDG mindegyikéhez egy-egy. Végül 13 CDG-t hoztak létre, míg egy CDG-t töröltek ^[40]. A bizottságok a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság munkatársaiból álltak, és az volt a feladatuk, hogy teljes önállósággal ajánlásokat tegyenek a főigazgatónak a csoportok összetételére vonatkozóan. A helyek elosztása során követendő eljárást a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság a választótestületekre vonatkozó belső iránymutatásokban határozta meg. A belső iránymutatások emlékeztették a kiválasztással foglalkozó tanácsadó testületeket arra, hogy a 2013/767/EU bizottsági határozat 4. cikkének (3) bekezdése értelmében biztosítani kell a képviselt érdekek közötti egyensúlyt. 

6. A pályázó szervezeteknek meg kellett felelniük bizonyos jogosultsági és képesítési kritériumoknak ahhoz, hogy jogosultak legyenek a CDG-kben való tagságra. A támogathatósági kritériumok a következők voltak: szervezet; nem kormányzati; európai szintű; nyilvántartásba vett az átláthatósági nyilvántartásban. A minősítési kritériumok a következők voltak: ernyőszervezet; kapacitás; stabilitás; érdeklődés a KAP iránt; szakértelem. A kritériumokat a pályázati felhívásokban is meghatározták. A választótestületek mérlegelési jogkörrel rendelkeztek az európai szintű kritériumok, az igazgatási kapacitás, a stabilitás, a KAP iránti érdeklődés és a szakértelem tekintetében.

7. A helyek azon pályázó szervezetek számára történő kiosztása, amelyekről a kiválasztással foglalkozó tanácsadó testületek úgy ítélték meg, hogy megfelelnek a jogosultsági és képesítési kritériumoknak (a továbbiakban: képesítő szervezetek), háromlépcsős rendszert követett. Abból az előfeltevésből kiindulva, hogy az egy szervezet számára kiosztott helyek száma soha nem haladhatja meg az általa igényelt helyek számát, és a CDG-nként rendelkezésre álló helyek teljes számának korlátain belül a következő típusú helyeket kellett kiosztani: i. egy alaphely, ii. esetleg egy földrajzilag feltöltött hely, és iii. esetleg további helyek tetszőleges száma.

8. Minden jogosult szervezet automatikusan egy alaphelyet kapott, és így garantált volt a képviselete egy adott CDG-ben. A több mint 20 tagállamban tagsággal rendelkező feljogosított szervezetek számára egy földrajzi hely biztosítható. Ha több hely állna rendelkezésre, a választótestületek tetszőleges számú további helyet oszthatnának ki „aszerint, hogy bizonyítottan szükség van-e arra, hogy a feljogosító tagszervezet küldöttsége a vélemények sokféleségét képviselje”. Ez a lehetőség azzal a kikötéssel állt rendelkezésre, hogy a különböző vélemények képviseletének túl kell mutatnia azon az egyszerű tényen, hogy a feljogosító szervezet különböző tagállamokban rendelkezik képviselettel, és nem vezethet a gazdasági és nem gazdasági ágazat közötti általános egyensúlyhiányhoz. A belső iránymutatások nem kimerítő jelleggel felsorolják azokat a CDG-k megbízatásához kapcsolódó okokat, amelyekről úgy vélték, hogy bizonyítják, hogy a szervezetnek sokféle véleményt kell képviselnie. A felsorolt okok arra utalnak, hogy a gazdasági és nem gazdasági érdekelt felek két kategóriáján belül is biztosítani kell az egyensúlyt, tekintettel a kiegyensúlyozott összetétel követelményére.

A kiválasztási eljárás eredménye – tények és számadatok

9. A pályázati felhívásokra 103 szervezet nyújtott be pályázatot, amelyekben összesen 1342 helyet kértek. A 103 pályázó szervezet közül 68 felelt meg a jogosultsági és képesítési követelményeknek. Végül 773 helyet osztottak ki a 13 létrehozott CDG-ben részt vevő 68 feljogosító szervezet között. A szervezeteket a 2013/767/EU bizottsági határozat 4. cikke (5) bekezdésének megfelelően hét évre nevezték ki. Úgy tűnik, hogy a 68 jogosult szervezet közül több mint 40 új a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság KAP-tanácsadói rendszerében.

10. A 68 feljogosító szervezet mintegy egyharmada nem gazdasági érdekeket képviselt, míg körülbelül kétharmada gazdasági érdekeket képviselt (lásd e határozat II. mellékletét). A Bizottságnak e számok alapján kellett biztosítania a CDG-k kiegyensúlyozott összetételét.

11. A választótestületek kétszer is megvitatták a CDG-k összetételét. Az első tanácskozások eredményeként a választótestületek azt javasolták, hogy a tervezett CDG-k mindegyikében osszanak ki bizonyos számú helyet, ami a legtöbb CDG-ben alacsonyabb volt a tervezett 53 fős standard csoportméretnél. Azon csoportok feltöltése érdekében, amelyekben még nem osztották ki az összes rendelkezésre álló 53 helyet, valamint a négy horizontális CDG ^{méretének növelése érdekében [41]} – a pályázó szervezetek részvételi szándéka miatt – a Bizottság felkérte a kiválasztással foglalkozó tanácsadó testületeket, hogy biztosítsanak meghatározott számú további helyet az érintett CDG-k számára. Ugyanakkor azt javasolta a választótestületeknek, hogy töröljék el a „Nők a vidéki térségekben” elnevezésű CDG-t, tekintettel a beérkezett pályázatok alacsony számára. A választótestületek ezt követően másodszor is tanácskoztak. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság főigazgatója ezt követően elfogadta a választótestületek kumulatív ajánlásait a közös agrárpolitika hatálya alá tartozó kérdésekkel foglalkozó CDG-k összetételéről szóló határozat formájában.

12. A különböző szakaszokban több pályázó szervezet státusza megváltozott jogosultságuk és képesítésük tekintetében, elsősorban annak érdekében, hogy megoldják vagy megelőzzék a különböző CDG-kben részt vevő szervezetekkel való bánásmód következetlenségeit. Amennyiben egy szervezetet a különböző CDG-kben való támogathatósága és/vagy minősítése tekintetében eltérően kezeltek, a kiválasztással foglalkozó tanácsadó testületek megfelelően megindokolták döntéseiket az adott csoportok megbízatása és/vagy a csoportok által kezelt ágazat(ok) alapján.

13. Ezenkívül nem elhanyagolható számú minősített szervezetet soroltak át a képviselői helyek elosztási folyamatának különböző szakaszaiban gazdasági vagy nem gazdasági érdekeket képviselő szervezetekként. Ez azt jelenti, hogy a gazdasági és nem gazdasági érdekek elhatárolásának azon kritériuma ellenére, amelyen alapult, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az átláthatósági nyilvántartás II. szakaszában nyilvántartásba vett egyes szervezetek nem gazdasági érdekeket képviselnek, míg az átláthatósági nyilvántartás III. szakaszában nyilvántartásba vett egyes szervezetek gazdasági érdekeket képviselnek. A Bizottság az ilyen átsorolást olyan szervezetre és tagjaira alapozta, amelyek jövedelemszerző tevékenységet folytatnak vagy nem folytatnak.

14. Ami azt illeti, a nem gazdasági érdekek az első tanácskozást követően a vitacsoportok ajánlásai szerint nagyobb relatív képviselettel rendelkeztek volna a CDG-k között, mint a helyek elosztásának végeredménye szerint, amely a vitacsoportok második tanácskozást követő ajánlásain alapul. E tekintetben azonban a következő megfontolások relevánsak.

15. Abszolút értékben 7 CDG-ben ^[42] a nem gazdasági érdekeket képviselő szervezetek megkapták a panelek első tanácskozásának szakaszában kért helyek teljes számát. A bírálóbizottságok az alkalmazandó helykiosztási rendszer keretében nem rendelkeztek mérlegelési jogkörrel arra vonatkozóan, hogy a második tanácskozásuk szakaszában további helyeket osszanak ki a 7 CDG nem gazdasági szervezetei számára. Az a tény, hogy e 7 CDG-ből 5 ^[43] esetében további helyeket osztottak ki, csökkentette az e csoportokba tartozó nem gazdasági szervezetek relatív súlyát. Három másik CDG-ben ^[44] a nem gazdasági szervezetek azért kapták meg a kért helyek teljes számát, mert a bizottságok második tanácskozásai során további helyeket osztottak ki. Így csak három CDG van, nevezetesen a KAP, a környezetvédelem és az éghajlatváltozás, valamint a vidékfejlesztés, amelyekben a nem gazdasági érdekeket képviselő szervezetek nem kapták meg az általuk kért helyek teljes számát. Összesen 5 ^[45] / 8 ^[46] helyet veszítettek. Fontos azonban, hogy a nem gazdasági szervezetek ugyanebben a három CDG-ben rendelkeznek a legnagyobb relatív képviselettel, nevezetesen a CDG CAP-ban a helyek 28%-a / 32%-a, a CDG Environment and Climate Change-ban a helyek 32%-a / 34%-a, a CDG Rural Development-ben pedig a helyek 32%-a / 31%-a.^[47] Összességében a nem gazdasági szervezetek az általuk igényelt helyek mintegy 97%-át ^[48] / 95%-át ^[49] kapták meg. A korábbi tanácsadó csoportok helyzetéhez képest a nem gazdasági szervezetek relatív képviselete valamennyi csoportban 15%-ról 18%-ra ^[50] / 21%-ra ^[51] javult a CDG-kben. Emellett valamennyi CDG esetében a képviselt nem gazdasági érdekek végső aránya – a kiosztott helyek teljes száma alapján – magasabb, mint a feljogosító nem gazdasági szervezetek által igényelt helyek aránya az összes feljogosító szervezet által a jelentkezési szakaszban igényelt helyek teljes számához viszonyítva. Például a KAP CDG-ben a feljogosított nem gazdasági szervezetek a helyek 21%-át igényelték, de a helyek 32%-át birtokolták; a közvetlen kifizetésekkel és a környezetbarátabbá tétellel foglalkozó CDG-ben a feljogosított nem gazdasági szervezetek a helyek 14%-át igényelték, de a helyek 17%-át birtokolták, a biogazdálkodással foglalkozó CDG-ben pedig a feljogosított nem gazdasági szervezetek a helyek 15%-át igényelték, de a helyek 25%-át birtokolták ^[52].

16. A nem gazdasági érdekek legalacsonyabb relatív képviselete azokban a CDG-kben található, amelyek erősen piacorientált megbízatásokkal foglalkoznak, azaz egy adott agrár-élelmiszeripari ágazatban vagy ezen ágazatok egy csoportjában.^[53] Ezzel összhangban a nem gazdasági szervezetek rendelkeznek a legmagasabb relatív képviselettel azokban a CDG-kben, amelyek megbízatása olyan kérdéseket is magában foglal, amelyek nem elsősorban piaci kérdésekhez kapcsolódnak, de amelyeket nem gazdasági megfontolások is alátámasztanak.^[54] A gazdasági szervezetek relatív képviseletét az inverz korreláció határozza meg: képviseletük az erősen piacorientált megbízatással rendelkező CDG-kben a legerősebb, míg a leggyengébb azokban a CDG-kben, amelyek megbízatása olyan kérdésekre terjed ki, amelyeket nem gazdasági érdekek is alátámasztanak.

17. Ami konkrétabban a kiválasztással foglalkozó tanácsadó testületek második tanácskozását illeti, a további helyek kiosztásának indoka az volt, hogy az elosztási rendszer harmadik lépésében további helyeket osztottak ki, vagyis "bizonyos igény mutatkozott arra, hogy a vélemények sokféleségét képviseljék". Tekintettel a gazdasági és nem gazdasági szervezetek által igényelt helyek számára, a KAP jellegére és a CDG-k megbízatására, elsősorban a gazdasági szervezetek részesültek a további helyek kiosztásából. A bírálóbizottságok tanácskozásainak jegyzőkönyvei szerint a gyakorlatban lényegében azt a kritériumot alkalmazták, hogy "bizonyítottan sokféle véleményt kell képviselni" annak érdekében, hogy a gazdasági érdekek kategóriáján belül kiegyensúlyozottan képviseljék az ellátási lánc különböző szintjein tevékenykedő szervezeteket.

18. Általánosságban elmondható, hogy azok a nagy gazdasági szervezetek, amelyek régóta különösen erős pozícióval rendelkeznek a KAP tanácsadói rendszerében, relatív értelemben jelentősen veszítettek erejükből. Ez igaz például a COPA és a COGECA esetében, amelyek együttesen 443 képviselői hellyel (azaz a képviselői helyek 47%-ával) rendelkeztek a tanácsadó csoportok korábbi rendszerében. A CDG-k jelenleg összesen 200 helyet foglalnak el, ami 26%-os relatív képviseletet jelent. Ugyanez igaz a kereskedőket képviselő két fő szervezetre is. A CELCAA és a SACAR együttesen 150 helyet töltött be a korábbi tanácsadó csoportokban, míg a jelenlegi CDG-kben 68 helyet kaptak.^[55] Ez azt jelenti, hogy a CELCAA és a SACAR kumulatív relatív képviselete a tanácsadó csoportok 16%-áról a CDG-kben 9%-ra csökkent. Következésképpen a részvételre jogosult nem gazdasági szervezetek magasabb végső relatív képviselettel rendelkeznek a CDG-kben, mint amilyennel a jelentkezési szakaszban rendelkeztek volna.

 

Az európai ombudsman OI/7/2014/NF számú, hivatalból indított vizsgálatát lezáró határozatának II. melléklete

E melléklet célja a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság CDG-iben részt vevő tagszervezetek kiválasztásának folyamatát bemutató néhány számadat bemutatása annak érdekében, hogy az olvasó jobban megérthesse az ombudsman határozatát alátámasztó tényeket.

A támogathatósági és képesítési kritériumoknak megfelelő pályázó szervezetek (a továbbiakban: képesítő szervezetek) száma érdekeltségek szerint:

	Osztályozás DG AGRI	Besorolás ombudsman
Nem gazdasági érdekek	25	23
Gazdasági érdekek	43	45

Összesen 773 helyet osztottak ki 68 szervezetnek

Az ombudsman besorolása azon az előfeltevésen alapul, hogy az EFNCP, az EFFAT, a FESASS és az UEF szervezeteket a Bizottság potenciálisan tévesen sorolta át a gazdasági vagy nem gazdasági érdekeket képviselő szervezetekként.

A választótestületek első tanácskozásai – helyek száma tervezett CDG-nként:

Első tanácskozásaik eredményeként a választótestületek a következő számú képviselői hely kiosztását javasolták a tervezett CDG-k számára:

• Állati termékek: 57 ülőhely
• Szántóföldi növények: 58 ülőhely
• KAP: 53 hely
• Közvetlen kifizetések és zöldítés: 44 hely
• Környezetvédelem és éghajlatváltozás: 49 hely
• Erdészet és parafa: 35 ülőhely
• Kertészet, olajbogyó és szeszes italok: 43 hely
• A mezőgazdaság nemzetközi vonatkozásai: 40 hely
• Tej: 39 ülőhely
• Biogazdálkodás: 36 ülőhely
• Minőség és promóció: 35 ülőhely
• Vidékfejlesztés: 43 hely
• Bor: 39 ülőhely
• Nők a vidéki területeken: 11 hely

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság utasításai egyes CDG-k kitöltésére / méretének növelésére:

Azon csoportok feltöltése érdekében, amelyekben még nem osztották ki az összes rendelkezésre álló 53 helyet, valamint a négy horizontális CDG ^{méretének növelése érdekében [56]} – a pályázó szervezetek részvételi szándéka miatt – a Bizottság 2014. június 25-én felkérte a választótestületeket, hogy az állati termékekre és a szántóföldi növényekre vonatkozó CDG-k kivételével minden CDG számára biztosítsanak meghatározott számú további helyet:

• KAP: 20 hely
• Közvetlen kifizetések és zöldítés: 30 hely
• A mezőgazdaság nemzetközi vonatkozásai: 32 hely
• Vidékfejlesztés: 31 hely
• Környezetvédelem és éghajlatváltozás: 5 hely
• Erdészet és parafa: 21 hely
• Kertészet, olajbogyó és szeszes italok: 10 hely
• Tej: 14 ülőhely
• Biogazdálkodás: 18 ülőhely
• Minőség és promóció: 15 ülőhely
• Bor: 14 ülőhely

A kiválasztási folyamat végeredménye – képviselői helyek száma létrehozott CDG-nként:

2014. július 18-i határozatával a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság főigazgatója úgy határozott, hogy a következő 13 CDG-t hozza létre:

• Állati termékek: 57 ülőhely
• Szántóföldi növények: 57 ülőhely
• KAP: 72 hely
• Közvetlen kifizetések és zöldítés: 72 hely
• Környezetvédelem és éghajlatváltozás: 53 hely
• Erdészet és parafa: 53 hely
• Kertészet, olajbogyó és szeszes italok: 53 hely
• A mezőgazdaság nemzetközi vonatkozásai: 72 hely
• Tej: 53 ülőhely
• Biogazdálkodás: 53 ülőhely
• Minőség és promóció: 53 férőhely
• Vidékfejlesztés: 72 hely
• Bor: 53 ülőhely

A kiválasztási folyamat végeredménye – a megállapított CDG-kben képviselt nem gazdasági érdekek és gazdasági érdekek végső súlyozott átlagaránya

	Osztályozás DG AGRI	Osztályozási ombudsman
Nem gazdasági érdekek (%-ban)	21.03	18.38
Gazdasági érdekek (%-ban)	78.97	81.62

 

A helyek végleges száma megállapított CDG-nként  

Állati termékek	Szántóföldi növények	KAP	Közvetlen kifizetések és zöldítés	Környezetvédelem és éghajlatváltozás	Erdészet és parafa	HOS*	Az AGRI bizottság belső szempontjai	Tej	Ökológiai gazdálkodás	Minőség és promóció	Vidékfejlesztés	Bor
57	57	72	72	53	53	53	72	53	53	53	72	53
Horizontális csoportok
Különleges karakter
Szabványos méret
Elosztott helyek száma: 773 A jogosult szervezetek által igényelt helyek száma: 1 342 *'HOS': Kertészet, olajbogyó és szeszes italok

 

Annak mértéke, hogy a nem gazdasági érdekeket képviselő szervezetek milyen mértékben szerezték meg a kért helyek teljes számát, a szervezetek ombudsman általi besorolása 

Állati termékek

Szántóföldi növények

KAP

Közvetlen kifizetések és zöldítés

Környezetvédelem és éghajlatváltozás

Erdészet és parafa

HOS*

Az AGRI bizottság belső szempontjai

Tej

Ökológiai gazdálkodás

Minőség és promóció

Vidékfejlesztés

Bor

✓

✓

x

✓

x

✓

✓

✓

✓

✓

✓

x

✓

2 hellyel

2 hellyel

A növekedésnek köszönhetően

A növekedésnek köszönhetően

A növekedésnek köszönhetően

1 ülőhellyel

✓: A nem gazdasági érdekeket képviselő feljogosított szervezetek megkapták a pályázatukban igényelt helyek teljes számát. x: A nem gazdasági érdekeket képviselő feljogosított szervezetek nem kapták meg a pályázatukban kért helyek teljes számát. A növelésnek köszönhetően: A kért helyek teljes számát a DG AGRI „R” Igazgatósága igazgatójának 2014. június 25-i utasításait követve további helyek kiosztásával szerezték meg.

 

A nem gazdasági érdekeket képviselő szervezetek kezdeti aránya a gazdasági érdekekhez képest (a választótestületek első tanácskozásai szerint), a szervezetek ombudsman általi osztályozása

	Állati termékek	Szántóföldi növények	KAP	Közvetlen kifizetések és zöldítés	Környezetvédelem és éghajlatváltozás	Erdészet és parafa	HOS*	Az AGRI bizottság belső szempontjai	Tej	Ökológiai gazdálkodás	Minőség és promóció	Vidékfejlesztés	Bor	Súlyozott átlag
%-ban	✓	✓	x	✓	x	✓	✓	✓	✓	✓	✓	x	✓	%-ban
Nem- gazdasági	16	10	33	29	31	25	14	30	5	28	24	39	10	23.51
Gazdasági	84	90	67	71	69	75	86	70	95	72	76	61	90	76.49

 

 

A nem gazdasági érdekeket képviselő szervezetek végleges aránya a gazdasági érdekekhez képest, a szervezetek ombudsman általi besorolása

	Állati termékek	Szántóföldi növények	KAP	Közvetlen kifizetések és zöldítés	Környezetvédelem és éghajlatváltozás	Erdészet és parafa	HOS*	Az AGRI bizottság belső szempontjai	Tej	Ökológiai gazdálkodás	Minőség és promóció	Vidékfejlesztés	Bor	Súlyozott átlag
%-ban	✓	✓	x	✓	x	✓	✓	✓	✓	✓	✓	x	✓	%-ban
Nem- gazdasági	16	11	28	17	32	17	11	18	4	21	17	32	8	18.38
Gazdasági	84	89	72	83	68	83	89	82	96	79	83	68	92	81.62
Növekedés ülésekben	0	-1	20	30	5	21	10	32	14	18	15	31	14

 

A nem gazdasági érdekeket képviselő szervezetek kezdeti aránya a gazdasági érdekekhez képest (a kiválasztással foglalkozó tanácsadó testületek első tanácskozásai szerint), a szervezetek végleges kétoldalú besorolása a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság szerint

	Állati termékek	Szántóföldi növények	KAP	Közvetlen kifizetések és zöldítés	Környezetvédelem és éghajlatváltozás	Erdészet és parafa	HOS*	Az AGRI bizottság belső szempontjai	Tej	Ökológiai gazdálkodás	Minőség és promóció	Vidékfejlesztés	Bor	Súlyozott átlag
%-ban	✓	✓	x	✓	x	✓	✓	✓	✓	✓	✓	x	✓	%-ban
Nem- gazdasági	18	14	37	29	33	34	17	33	10	33	24	37	15	26.41
Gazdasági	82	86	63	71	67	66	83	68	90	67	76	63	85	73.68

 

A nem gazdasági érdekeket képviselő szervezetek végleges aránya a gazdasági érdekekhez képest, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság szervezeteinek végleges kétoldalú osztályozása

	Állati termékek	Szántóföldi növények	KAP	Közvetlen kifizetések és zöldítés	Környezetvédelem és éghajlatváltozás	Erdészet és parafa	HOS*	Az AGRI bizottság belső szempontjai	Tej	Ökológiai gazdálkodás	Minőség és promóció	Vidékfejlesztés	Bor	Súlyozott átlag
%-ban	✓	✓	x	✓	x	✓	✓	✓	✓	✓	✓	x	✓	%-ban
Nem gazdasági jellegű	18	14	32	17	34	23	13	24	8	25	17	31	11	21.03
Gazdasági	82	86	68	83	66	77	87	76	92	75	83	69	89	78.97
Ülések számának növelése	0	-1	20	30	5	21	10	32	14	18	15	31	14

 

[1] A közös agrárpolitika keretébe tartozó ügyekben a civil párbeszéd keretének létrehozásáról és a 2004/391/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 16-i 2013/767/EU bizottsági határozat (HL 2013. L 338., 115. o.).

[2] Lásd a közös agrárpolitika hatálya alá tartozó kérdésekkel foglalkozó civil párbeszédben részt vevő csoportok összetételéről szóló határozatot, R4-Ares(2014)2596788, elérhető a következő internetcímen:

http://ec.europa.eu/agriculture/civil-dialogue-groups/decision-composition_en.pdf

[3] Lásd: http://www.ombudsman.europa.eu/en/cases/correspondence.faces/en/54297/html.bookmark

[4] Ez a vizsgálat kiegészíti az ombudsman OI/6/2014/NF számú, a bizottsági szakértői csoportok összetételével és átláthatóságával kapcsolatos rendszerszintű kérdésekre vonatkozó, hivatalból indított vizsgálatát. Lásd: http://www.ombudsman.europa.eu/en/cases/correspondence.faces/en/58861/html.bookmark

[5] Ez a vizsgálat nem foglalkozik azzal, hogy a létrehozott CDG-k eddig hogyan végezték munkájukat, azaz hogyan szervezték meg üléseiket, és mit értek el.

[6] A Bizottság közleménye: A bizottsági szakértői csoportok kerete: horizontális szabályok és nyilvános nyilvántartás, 2010.11.10. (C(2010) 7649, SEC(2010) 1360).

[7] Lásd: A Bizottság közleménye: A bizottsági szakértői csoportok kerete: horizontális szabályok és nyilvános nyilvántartás, 2010.11.10. (C(2010) 7649, SEC(2010) 1360), a melléklet 2. és 3. szabálya.

[8] Ez a leírás megegyezik a Bizottság főtitkárának leírásával, amelyet az ombudsman az 1682/2010/BEH sz. panasz vizsgálatát lezáró határozatában idézett.

[9] Amint azt az ombudsman a bizottsági szakértői csoportok összetételének általános, saját kezdeményezésű vizsgálata során jelezte, a Bizottság 2013. évi határozatának rendelkezései számos előnnyel járnak a 2010. évi közleményben meghatározott általánosabb szabályokhoz képest. Ezek az előnyök a következők: kötelező pályázati felhívás, az átláthatósági nyilvántartásra mutató link, és legfőképpen az érdekek kiegyensúlyozott képviseletére vonatkozó jogi követelmény, különösen a gazdasági és nem gazdasági érdekek tekintetében.

[10] Lásd például a Bizottság által a szakértői csoportokra vonatkozó általános szabályokban használt megfogalmazást (teljes hivatkozásként lásd a NOTEREF _Ref428975286 \h 6 08D0C9EA79F9BACE118C8200AA004BA90B02000000080000000E0000005F005200650066003400320038003900370035003200380036000000 lábjegyzetet), amely kimondja, hogy az érdekelt felek kiegyensúlyozott képviseletének figyelembe kell vennie a szakértői csoport konkrét feladatait és a szükséges szakértelem típusát.

[11] Ez nem érinti azt a munkát, amelyet a Parlament esetleg végezni kíván ezen a fontos területen.

[12] Lásd az ombudsman 1682/2010/BEH sz. panasz vizsgálatát lezáró határozatának 139. pontját.

[13] Lásd az ombudsman OI/6/2014/NF sz. véleménykérésének "A. A horizontális szabályok (jogi) jellege és a kiegyensúlyozott összetétel elérése" című 2. javaslatát.

[14] A francia nyelvi változat az angol változat szövegét tükrözi ("les intérêts exprimés, visés au paragraphe 2"), a "expresszált" szó nem található meg néhány más nyelvi változatban. A német, a spanyol és a holland nyelvi változat például megköveteli a 4. cikk (2) bekezdésében említett érdekek, azaz bármely releváns érdek kiegyensúlyozott képviseletét („A csoportokban való tagság nyitva áll bármely releváns érdeket képviselő szervezetek számára”). Az ombudsman úgy véli, hogy az érdekek akkor „nyilvánulnak meg”, ha azokat a CDG-ben való tagság iránti kérelemben fejezik ki. A pályázati felhívásra adott válaszban azonban nem feltétlenül fejeződik ki minden olyan érdek, amely egy adott CDG megbízatása szempontjából releváns. Más szóval a releváns érdekek és a kifejezett érdekek nem feltétlenül esnek egybe.

[15] Lásd az ombudsman határozatát, amely lezárja az EBH elleni 1966/2011/(EIS)LP panasszal kapcsolatos vizsgálatát, 25. pont.

[16] Lásd az ombudsman OI/6/2014/NF számú véleménykérésének "A. A horizontális szabályok (jogi) jellege és a kiegyensúlyozott összetétel elérése" című 3. javaslatát.

[17] Megállapodás az Európai Parlament és az Európai Bizottság között az uniós politikák kialakításában és végrehajtásában közreműködő szervezetek és önálló vállalkozók átláthatósági nyilvántartásáról, HL 2014. L 277., 11. o.

[18] Lásd az 1981. március 16-i 81/195/EGK bizottsági határozatot (HL L 1990. 172., 33. o.); az 1987. január 7-i 87/70/EGK–87/93/EGK bizottsági határozatot (HL L 45., 1–68. o.); az 1989. október 20-i 89/567/EGK bizottsági határozatot (HL L 309., 39. o.); az 1990. június 29-i 90/351/EGK bizottsági határozatot (HL L 172., 33. o.); az 1998. március 11-i 98/235/EK bizottsági határozatot (HL L 88., 59. o.) és a 2004. április 23-i 2004/391/EK bizottsági határozatot (HL L 120., 50. o.).

[19] Lásd a 2004/391/EK bizottsági határozatot, amely I. mellékletében 30 tanácsadó csoportot hozott létre. Emellett a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság az agrárpolitika nemzetközi vonatkozásaival foglalkozó informális tanácsadó csoportnak is otthont adott, lásd például: http://ec.europa.eu/agriculture/events/advisory-group-international-2012_en.htm. 

[20] Lásd a 2004/391/EK bizottsági határozat II. mellékletét.

[21] Amint arra e határozat I. melléklete rámutat, a választótestületek második tanácskozása során a további helyek kiosztásának indoka az volt, hogy "bizonyítottan sokféle véleményt kell képviselni". Tekintettel a gazdasági és nem gazdasági szervezetek által igényelt helyek számára, a KAP jellegére és a CDG-k megbízatására, elsősorban a gazdasági szervezetek részesültek a további helyek kiosztásából.

[22] A választótestületeknek az ülés jegyzőkönyvében rögzített magyarázatai mellett.

[23] Határozat a civil párbeszéddel foglalkozó, a közös agrárpolitika által érintett kérdésekkel foglalkozó csoportok összetételéről, R4-Ares(2014)2596788.

[24] A 2013/767/EU határozat 4. cikkének (2) bekezdésében szereplő szemléltető példák, nevezetesen az „európai szintű nem kormányzati szervezetek, beleértve az érdekképviseleti szervezeteket, a társadalmi-gazdasági érdekcsoportokat, a civil társadalmi szervezeteket és a szakszervezeteket (...)”, egyáltalán nem kellően részletesek ahhoz, hogy a kért szakértelem típusainak ilyen előzetes leírását képezzék.

[25] Az ombudsman az OI/6/2014/NF. sz. vélemény iránti kérelmében a "C. Link az átláthatósági nyilvántartáshoz" cím 3. pontjában rámutatott annak fontosságára, hogy szisztematikus ellenőrzéseket végezzenek arra vonatkozóan, hogy a regisztrálók regisztráltak-e az átláthatósági nyilvántartás megfelelő szakaszában.

[26] Európai Természetvédelmi és Lelkipásztori Fórum (EFNCP).

[27] Élelmiszeripari, Mezőgazdasági és Idegenforgalmi Szakszervezetek Európai Szövetsége (EFFAT).

[28] Fédération Européenne pour la Santé Animale et la Sécurité Sanitaire (FESASS).

[29] Európai Erdészek Szövetsége (UEF).

[30] A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság KAP-tanácsadási rendszerének jogi kerete korábbi formáiban lehetővé tette a Bizottság számára, hogy szakértelmet kérjen elsősorban az agrárpolitikai döntések által közvetlenül érintett gazdasági szereplőktől, de a fogyasztóktól és a környezetvédőktől is. Úgy tűnik, hogy az érdekelt felek különböző kategóriái egy adott időpontban tükrözték a KAP kialakítását és hatályát, különösen azáltal, hogy egyre szélesebb körben ölelték fel az érdekelt feleket, miközben továbbra is a termelési lánc különböző szintjein tevékenykedő gazdasági érdekelt felekre, nevezetesen a termelőkre, a kereskedőkre, az iparra, a szövetkezetekre, a munkavállalókra és a szakszervezetekre összpontosítottak.

[31] Az ombudsman szervezetbesorolása szerinti adatok.

[32] Ezek a javaslatok részletesebben szerepelnek az ombudsman OI/6/2014/NF számú vizsgálatában megfogalmazott véleménykérésében; ez a vizsgálat általában a Bizottság szakértői csoportjainak összetételével foglalkozik.

[33] Lásd a vélemény iránti kérelmet az OI/6/2014/NF "A. A horizontális szabályok (jogi) jellege és a kiegyensúlyozott összetétel elérése" című részének 4. pontjában.

[34] A Bizottság véleménye itt érhető el: http://www.ombudsman.europa.eu/en/cases/correspondence.faces/en/60019/html.bookmark

[35] A korábbi KAP tanácsadó csoportokban a COPA/COCEGA 443 helyet, azaz a rendelkezésre álló helyek 47%-át töltötte be.

[36] Gyakorlati szempontból a CDG-k tagszervezeteit mind teljes nevükkel, mind adott esetben rövidítésükkel azonosítani kell. A Bizottságnak biztosítania kell, hogy mindkettő helyesírása megfeleljen az átláthatósági nyilvántartásban szereplő információknak. Ugyanezeket az ellenőrzéseket kell elvégeznie a CDG-tagszervezeteknek a Bizottság szakértői csoportjainak nyilvántartásába való felvétele tekintetében is.

[37] Lásd a 2004/391/EK bizottsági határozatot.

[38] Lásd a megreformált KAP-ra vonatkozó négy alaprendeletet: az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló, 2013. december 17-i 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2013. L 347., 487. o.); a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról szóló, 2013. december 17-i 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2013. L 347., 549. o.); a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2013. december 17-i 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2013. L 347., 608. o.) és a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2013. L 347., 671. o.).

[39] Lásd az „I/A” JEGYZŐKÖNYV 5. FÜGGELÉKÉT, Tárgy: Az Európai Unió 2012-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetése – A közös szövegtervezet jóváhagyása: Módosítások költségvetési soronként – Egységes szerkezetbe foglalt dokumentum (a költségvetési tervezetre vagy a tanácsi álláspontra vonatkozó elfogadott módosítások beillesztése), 17470/11, ADD 5, FIN 958, 2011. november 24., 18. o.

[40] A „Nők a vidéki térségekben” elnevezésű, tervezett CDG-t a pályázatok alacsony száma miatt törölték. Lásd az alábbi 11. pontot.

[41] A Bizottság úgy véli, hogy a következő CDG-k rendelkeznek horizontális jellegű megbízatással: KAP; közvetlen kifizetések és zöldítés; a mezőgazdaság nemzetközi vonatkozásai; vidékfejlesztés.

[42] A vonatkozó CDG-k a következők: állati termékek; szántóföldi növények; közvetlen kifizetések és zöldítés; kertészet, olajbogyó és szeszes italok; tej; minőség és promóció; valamint bor. 

[43] A vonatkozó CDG-k a következők: közvetlen kifizetések és zöldítés; Kertészet, olajbogyó és szeszes italok; Tej; Minőség és promóció; Bor.

[44] A vonatkozó CDG-k a következők: Erdészet és parafa; A mezőgazdaság nemzetközi vonatkozásai; és Ökológiai gazdálkodás.

[45] Az ombudsman szervezetbesorolása szerinti ábra.

[46] A szervezetek DG AGRI általi átsorolása szerinti ábra.

[47] Az első számadat a szervezetek ombudsman általi besorolásán, a második számadat pedig a szervezetek DG AGRI általi átsorolásán alapul.

[48] Az ombudsman szervezetbesorolása szerinti ábra.

[49] A szervezetek DG AGRI általi átsorolása szerinti ábra.

[50] Az ombudsman szervezetbesorolása szerinti ábra.

[51] A szervezetek DG AGRI általi átsorolása szerinti ábra.

[52] A számadatok az ombudsman által a gazdasági vagy nem gazdasági érdekeket képviselő szervezetek besorolásán alapulnak.

[53] Ez a megállapítás különösen a következő CDG-kre vonatkozik, amelyekben a nem gazdasági érdekek aránya a következő: CDG Milk, 4 % / 8%; CDG Wine, 8% / 11%; CDG Horticulture, Olives and Spirits, 11% / 13%; CDG Arable Crops 11% / 14%. Az első számadat megfelel az ombudsman szervezetbesorolásának, a második számadat pedig a DG AGRI szervezetbesorolásának.

[54] Ez a megállapítás különösen a következő CDG-kre vonatkozik, amelyekben a nem gazdasági érdekek aránya a következő: CDG CAP, 28% / 32%; CDG Environment and Climate Change, 32% / 34%; CDG International Aspects of Agriculture, 18 % / 24%; CDG Rural Development, 32 % / 31%. Az első számadat megfelel az ombudsman szervezetbesorolásának, a második számadat pedig a DG AGRI szervezetbesorolásának.

[55] A korábbi tanácsadó csoportokban a COPA és a COGECA, valamint a CELCAA és a SACAR képviselői helyeinek száma és teljes relatív képviselete a megvizsgált dokumentumokból származik.

[56] A Bizottság úgy véli, hogy a következő CDG-k rendelkeznek horizontális jellegű megbízatással: KAP; közvetlen kifizetések és zöldítés; a mezőgazdaság nemzetközi vonatkozásai; vidékfejlesztés.