A panasz előzményei

1. A jelen panasz arra vonatkozik, hogy az EPSO megtagadta, hogy részletes tájékoztatást nyújtson a pályázónak arról, hogy miért nem felelt meg a munkaerő-felvételi versenyvizsgán.

2. 2012-ben a panaszos titkársági asszisztensek felvételére irányuló versenyvizsgán vett részt (EPSO/AST/117/11 nyílt versenyvizsga). A pályázókat általános és speciális készségek alapján értékelték. A speciális készségek értékelése két gyakorlati tesztből állt, nevezetesen a) a tagállami Word/Excel dokumentum elkészítéséből és/vagy feldolgozásából, valamint b) a szövegezési készségek értékelésére szolgáló gyakorlati tesztből.

3. A panaszos nem felelt meg az a) és b) gyakorlati vizsgán. A készségútlevélben szereplő pontszámok lebontása során az EPSO észrevételeket tett arra vonatkozóan, hogy az általános készségfelmérés esetében miért ítélték oda az adott pontszámokat. A gyakorlati vizsgákon szerzett pontszámokkal kapcsolatban azonban nem érkezett észrevétel.

4. A panaszos ezt követően arra kérte az EPSO-t, hogy a gyakorlati vizsgákhoz ugyanazokat az információkat küldje meg számára, mint az általános készségeket felmérő vizsgákhoz.

5. Az EPSO azt válaszolta, hogy a nyílt versenyvizsgákhoz készült útmutató 6.2. pontja („Információhoz való hozzáférés”) szerint a pályázókat csak az egyes értékelt kompetenciákra vonatkozó összpontszámukról tájékoztatják, és nem tudnak további információkkal szolgálni a panaszosnak [1]. 2012 augusztusában a panaszos az ombudsmanhoz fordult.

A vizsgálat

6. Az ombudsman vizsgálatot indított a panasszal kapcsolatban, és a következő állítást és állítást azonosította:

Állítás:

Az EPSO a kompetenciaútlevélben nem nyújtotta be a panaszosnak az a) és b) gyakorlati vizsgán szerzett pontszámait magyarázó megjegyzéseket.

Igénypont:

Az EPSO-nak további tájékoztatást kell nyújtania a panaszos számára az a) és b) gyakorlati vizsgán nyújtott teljesítményéről.

7. A vizsgálat során az ombudsman megkapta az EPSO véleményét a panaszról, amellyel kapcsolatban a panaszos nem nyújtott be észrevételeket. A vizsgálat lefolytatása során az ombudsman figyelembe vette a felek által előterjesztett érveket és véleményeket.

A. Az EPSO állítólagos mulasztása arra vonatkozóan, hogy észrevételeket tegyen a panaszosnak az a) és b) gyakorlati vizsgán nyújtott teljesítményével kapcsolatban

Az ombudsman elé terjesztett érvek

8. Véleményében az EPSO jelezte, hogy belső felügyelet miatt korábban nem bocsátotta a panaszos rendelkezésére a gyakorlati vizsgáinak egy példányát, most azonban megküldte a panaszosnak a kijavítatlan gyakorlati vizsgáinak egy példányát. Az EPSO azonban arról tájékoztatta a panaszost, hogy a vizsgabizottság munkájának bizalmas jellegére tekintettel nem tud részletesebb információkkal szolgálni a vizsgákról, például az értékelési szempontokról. Az EPSO elnézést kért a panaszosnak esetlegesen okozott kellemetlenségért.

9. Az EPSO tisztázta, hogy a múltban és az ombudsman OI/5/2005/PB számú, hivatalból indított vizsgálatát követően kötelezettséget vállalt arra, hogy javasolja a vizsgabizottságnak, hogy bocsásson a pályázók rendelkezésére egy értékelőlapot, amely tartalmazza a) a versenyvizsga-felhívásban meghatározott értékelési kritériumokat (beleértve azokat a különböző elemeket, amelyeket a vizsgabizottság az egyes szempontok tekintetében értékelhet) és az elért teljesítményszintet (a kiválótól az elégtelenig), valamint b) a teljes pontszámon felül a vizsgabizottság által a versenyvizsga-felhívásban meghatározott egyes szempontok tekintetében adott részpontokat. 2010-ben azonban az EPSO új versenyvizsga-eljárásokat vezetett be ezen eljárások átláthatóságának fokozása érdekében. A 2010 óta meghirdetett versenyvizsgák esetében az EPSO a kompetenciákon alapuló szabványos értékelőközpont-modellt alkalmazza.

10. Az új versenyvizsga-eljárásokkal az EPSO új, továbbfejlesztett versenyvizsga-felhívási mintát és a nyílt versenyvizsgákhoz készült útmutatót is bevezetett, amely valamennyi versenyvizsga-eljárásra alkalmazandó közös szabályokat tartalmaz. Ezek a dokumentumok részletes tájékoztatást nyújtanak a pályázóknak a versenyvizsga különböző vizsgáinak és gyakorlatainak jellegéről. Minden versenyvizsga-felhívás egyértelműen megjelöli, hogy mely készségeket értékelik (az értékelési szempontokkal egyenértékűnek tekinthetők), mely vizsgákon és gyakorlatokon, és hogyan értékelik azokat. A készségeket a nyílt versenyvizsgákhoz készült útmutató részletezi. A versenyvizsga-felhívások és az útmutató, amelyek az ítélkezési gyakorlat szerint kötelezőek a vizsgabizottságokra nézve, új dokumentumformátumot, nevezetesen „kompetencia-útlevelet” hoznak létre, amely lehetővé teszi a pályázók számára, hogy megküldjék az értékelőközpont vizsgáin elért eredményeiket. A kompetenciaútlevél tartalmazza i. a „kompetenciakeret” általános leírását, ii. a pályázó által elért összpontszámot, valamint a pályázó főbb erősségeinek és gyengeségeinek áttekintését grafikus formában, és iii. minden egyes értékelt készség esetében a vizsgabizottság által adott részleges pontszámokat, valamint a vizsgabizottságnak a pályázó teljesítményére vonatkozó főbb következtetéseit. Az EPSO ezért úgy véli, hogy az ombudsman ajánlásaival összhangban jelentős előrelépést tett a kiválasztási eljárások átláthatóságának fokozására irányuló folyamatban.

11. A jelen ügyet illetően az EPSO azt állította, hogy a törvény által előírtnál több információt nyújtott a panaszosnak. Az EPSO nem értett egyet a panaszossal abban, hogy nem indokolta meg megfelelően a gyakorlati vizsgákon nyújtott teljesítményére vonatkozó döntését. Azzal érvelt, hogy a helyes hivatali magatartás európai kódexe olyan jogszabálytervezet, amelyet nem hagytak jóvá teljes mértékben, és amely nem alkalmazandó az EPSO-ra. Az EPSO jelezte, hogy a pályázók értékelése során a vizsgabizottság eljárásai összehasonlító jellegűek, és az ilyen eljárásokat övező titoktartás hatálya alá tartoznak. Így az állandó ítélkezési gyakorlatnak megfelelően a megszerzett védjegyek közlése megfelelő indokolásnak minősül. Az EPSO mindazonáltal további információkkal látta el a panaszost.

12. Az EPSO rámutatott, hogy a panaszos gyakorlati vizsgáit a vizsgabizottság által jóváhagyott részletes és átfogó táblázat alapján értékelték, és azokat valamennyi pályázóra egyformán alkalmazták. A jelölőket megfelelően tájékoztatták a jelölési eljárásról és a kritériumokról annak biztosítása érdekében, hogy ezeket valamennyi pályázóra helyesen alkalmazzák. Ezenkívül a panaszos másolatokat kapott a tesztjeiről.

13. Az ombudsman, amikor felkérte az EPSO-t, hogy nyújtson be véleményt, rámutatott arra, hogy a 2022/2011/RT és a 2430/2011/RT ügyekben kiadott véleményeiben, amelyek ugyanazt a kérdést érintették, mint a jelen panasz, az EPSO kijelentette, hogy e tesztek „technikai jellege” miatt nem tud több információval szolgálni a pályázók gyakorlati vizsgákon nyújtott teljesítményéről. Az ombudsman ezért felkérte az EPSO-t annak tisztázására, hogy e vizsgák technikai jellege miért nem teszi lehetővé az EPSO számára, hogy több információt szolgáltasson, amikor a múltban a pályázók értékelőlapokat kaphattak az ilyen típusú vizsgákhoz. Az EPSO kifejtette, hogy tekintettel az a) és b) teszt technikai jellegére, a vizsgabizottság úgy határozott, hogy a pályázók speciális készségeivel kapcsolatban nem tesz észrevételeket a kompetencia-útlevelekben.

14. Az EPSO tisztázta, hogy az értékelési táblázatok meghatározták a vonatkozó értékelési kritériumokat és az egyes kritériumok tekintetében a pályázó teljesítményének megfelelően kiosztandó pontok számát. Az a) teszttel kapcsolatban az értékelőlap meghatározta azokat a kritériumokat, amelyeket figyelembe kell venni számos tagállami Word/Excel eszköz használatával kapcsolatban (például a helyes sorköz, a helyes betűtípus, az aláhúzott, félkövér vagy dőlt betűs vagy szöveges fejlécek helyes használata stb.). A b) teszttel kapcsolatban a kritériumok között szerepelt a helyes írásmód, a szintaxis és a nyelvtan pályázó általi használata, valamint a tervezet általános minősége.

15. A jelölők ezt követően kitöltötték az értékelő lapokat, és kiszámították az egyes vizsgálatok végső pontszámát. Tekintettel e vizsgák gyakorlati jellegére, a vizsgabizottság úgy ítélte meg, hogy a végső pontszámok megfelelő indokolást jelentenek. Ezért úgy határozott, hogy a kompetenciaútlevelekben nem tesz megjegyzéseket a pályázók konkrét készségeire vonatkozóan. Az EPSO szerint ez a döntés összhangban van a vizsgabizottság széles mérlegelési jogkörével a vizsgák módszereit és részletes tartalmát, valamint azok értékelését és a korrekciós módszerek kiválasztását illetően.

16. Az EPSO arra a következtetésre jutott, hogy a panaszos az indokolási kötelezettség teljesítéséhez szükséges valamennyi információt megkapta. Még további magyarázatokat is kapott, amelyek túlmutattak az alkalmazandó jog által előírtakon.

Az ombudsman értékelése

17. Miután az ombudsman megindította vizsgálatát, az EPSO 2012. szeptember 6-án megküldte a panaszosnak az a) és b) gyakorlati vizsga (helyesbítés nélküli) másolatát. Mivel azonban ezek kijavítatlan másolatok voltak, a panaszos a birtokában lévő információk alapján nem tudta megállapítani, hogy a gyakorlati vizsgákon miért nem érte el a minimálisan elérendő pontszámot. Így a gyakorlati vizsgák kijavítatlan példányainak a panaszossal való közlése nem változtat azon az állításon, hogy az EPSO a kompetenciaútlevélben nem nyújtott be a panaszosnak az a) és b) gyakorlati vizsgán szerzett pontszámait magyarázó észrevételeket.

18. Az EPSO kifejtette, hogy az új versenyvizsga-eljárások 2010-es bevezetésével a kompetenciaútlevél referenciadokumentummá vált a pályázók értékelőközpontbeli vizsgákon elért eredményeinek közléséhez. A kompetenciaútlevél mind a 7 értékelt általános készségre vonatkozóan tartalmazza i. a pályázó részletes pontszámát, valamint ii. a vizsgabizottság megjegyzését, amely ismerteti a pályázó teljesítményét (lehetővé téve ezáltal a pályázó számára, hogy megértse, milyen jól teljesített). Ugyanakkor, bár tartalmazza a két gyakorlati vizsgára kapott pontszámokat, nem fejti ki ezeket a pontszámokat.

19. Igaz, hogy az EPSO további magyarázatokkal szolgált a panaszosnak arról, hogy az a) és b) gyakorlati vizsgák értékelőlapjain milyen értékelési kritériumokat alkalmaztak. Az ombudsman azonban nincs meggyőződve arról, hogy e vizsgák gyakorlati jellege megakadályozta a vizsgabizottságot abban, hogy vagy közölje a panaszossal az értékelő lapokat, vagy a kompetencia-útlevélbe részletes észrevételeket foglaljon bele a panaszos a) és b) vizsgán nyújtott teljesítményére vonatkozóan. Az ombudsman már több esetben is bírálta az EPSO-t, amiért nem nyújtott részletesebb tájékoztatást a pályázóknak a gyakorlati vizsgákon nyújtott teljesítményükről [2], hangsúlyozva, hogy az EPSO eltért az ombudsman OI/5/2005/PB számú, hivatalból indított vizsgálatával összefüggésben tett kötelezettségvállalásaitól.

20. A Közszolgálati Törvényszék azonban 2014. február 12-én ítéletet hozott a De Mendoza Asensi kontra Bizottság ügyben, amelyben megállapította, hogy a vizsgabizottságnak nem kell közölnie a pályázókkal a vizsgáik javított változatát, a válaszok hibás voltának okait vagy az írásbeli és szóbeli vizsgákhoz használt értékelési táblázatokat, mivel ezek a dokumentumok a vizsgabizottság összehasonlító értékelésének részét képezik, és a vizsgabizottság eljárásának titkossága alá tartoznak [3]. Ez az ítélet korlátozza az Európai Unió foglalkoztatási kiválasztási eljárásainak átláthatóságát. Az ombudsman köteles figyelembe venni az uniós bíróságok ítélkezési gyakorlatának e közelmúltbeli alakulását, és azt vizsgálatai során figyelembe venni. A panaszos állításával és állításával kapcsolatos további vizsgálatok ezért nem indokoltak.

21. A fenti következtetéstől függetlenül az ombudsman felhívja az EPSO figyelmét arra, hogy ez az új fejlesztés csak az értékelőlapok közzétételére vonatkozó kötelezettség alól mentesíti. Ugyanakkor nem mentesíti az EPSO-t és a vizsgabizottságokat azon kötelezettség alól, hogy részletes és egyértelmű értékelési és értékelési táblázatokat hozzanak létre, amelyek biztosítják, hogy a értékelők és a vizsgabizottságok tagjai tisztességes és objektív értékelést végezzenek, és értékeljék a pályázók dokumentumait. Előírja továbbá, hogy az EPSO-nak különös figyelmet kell fordítania a pályázók kompetenciaútlevelének tartalmára. Mivel a kompetenciaútlevél az egyetlen olyan dokumentum, amely lehetővé teszi a pályázók számára, hogy megértsék, miért nem feleltek meg a vizsgán, elengedhetetlen, hogy tartalmazza a pályázó teljesítményére – többek között a gyakorlati vizsgákra – vonatkozó szükséges információkat.

22. Az ombudsman megjegyzi, hogy vizsgálata során az EPSO további releváns információkkal látta el a panaszost. Az EPSO a panaszos rendelkezésére bocsátotta az a) és b) gyakorlati vizsga egy példányát, és ismertette a mutatók által alkalmazott értékelési kritériumokat. Azonban nem minden elutasított jelölt nyújt be panaszt az európai ombudsmanhoz. Azok, akik nem tesznek panaszt, úgy érezhetik, hogy az EU kiválasztási politikája következetlen, rejtélyes és igazságtalan, és hiányzik belőle az átláthatóság. Az uniós intézmények bizonyosan nem ezt a képet kívánják közvetíteni a polgárok felé. E tekintetben az ombudsman az alábbiakban további észrevételt tesz.

23. Az ombudsman végül határozottan el kívánja utasítani az EPSO azon érvét, hogy nem kötnék a helyes hivatali magatartás európai kódexének elvei. Szigorúan jogi értelemben a kódex nem kötelező erejű jogi dokumentum.  Az ombudsman azonban hangsúlyozza, hogy a helyes hivatali magatartás európai kódexe tartalmazza az uniós jog elveit, például azt az elvet, hogy az intézményeknek indokolniuk kell döntéseiket (a kódex 18. cikke), amelyek minden uniós intézményre vonatkoznak, függetlenül attól, hogy szerepelnek-e a kódexben vagy sem. A kódexben foglalt elvek többsége az uniós ítélkezési gyakorlatban is elfogadott elv. Az ombudsman ezért elfogadhatatlannak tartja az EPSO minden olyan állítását, amely szerint nem kötik a kódex elvei. Az ombudsman ebben az összefüggésben arra is rámutat, hogy az Európai Bizottság saját helyes hivatali magatartásra vonatkozó szabályzattal [4] rendelkezik, és hogy az EPSO-t, amely igazgatási szempontból a Bizottság részét képezi, ez a szabályzat köti.

B. Következtetések

E panasz kivizsgálása alapján az ombudsman a következő következtetéssel zárja le a panaszt:

A Közszolgálati Törvényszék ítélkezési gyakorlatának közelmúltbeli fejleményei fényében az ombudsmannak nincs oka arra, hogy további vizsgálatokat folytasson a jelen panasszal kapcsolatban.

A panaszost és az EPSO-t tájékoztatják erről a döntésről.

További megjegyzés

A Közszolgálati Törvényszék ítélkezési gyakorlatában a közelmúltban bekövetkezett fejlemények fényében jelenleg a kompetenciaútlevél az egyetlen olyan dokumentum, amely lehetővé teszi a pályázók számára annak megértését, hogy miért nem feleltek meg egy adott vizsgán. Ezért a nyílt versenyvizsgák szervezése során az EPSO-nak különösen ügyelnie kell arra, hogy a kompetencia-útlevél tartalmazza az összes szükséges információt, beleértve a pályázók gyakorlati vizsgákon nyújtott teljesítményének részleteit is.

Emily O'Reilly

Kelt Strasbourgban, 2014. június 27-én.