A panasz előzményei

1. 2012. február 2-án a panaszos nyilvános hozzáférés iránti kérelmet nyújtott be az Európai Tanácshoz a gazdasági és monetáris unióbeli stabilitásról, koordinációról és kormányzásról szóló szerződéssel (a továbbiakban: a költségvetési paktumról szóló szerződés) összefüggésben kidolgozott jogi véleményhez. 2012. március 16-án az Európai Unió Tanácsának Főtitkársága [1] elutasította a panaszos eredeti kérelmét. 2012. március 30-án a panaszos az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa vagy az Európai Bizottság birtokában lévő dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001/EK rendelet [2] (a továbbiakban: 1049/2001/EK rendelet) 8. cikkének rendelkezéseivel összhangban megerősítő kérelmet nyújtott be, de nem kapott választ.

2. 2012. április 25-én a panaszos első alkalommal fordult az ombudsmanhoz [3], és 2012. május 22-én az ombudsman vizsgálatot indított a panasszal kapcsolatban (hivatkozási szám: 862/2012/RT). 2012. május 29-én a panaszos arról tájékoztatta az ombudsman szolgálatait, hogy 2012. május 24-én a Tanács elutasító választ adott megerősítő kérelmére. 2012. október 4-én a panaszos visszavonta eredeti állítását, miszerint a Tanács nem kezelte megfelelően és időben a dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmét, ehelyett új állítást és állítást fogalmazott meg. Ilyen körülmények között az ombudsman lezárta a 862/2012/RT számú ügyet, és új panaszként nyilvántartásba vette a panaszos 2012. október 4-i levelét (jelenlegi panasz: 167/2013/RT). Mivel az új állításra és állításra a panaszos és a Tanács közötti korábbi kapcsolatfelvételek már kiterjedtek, az ombudsman új vizsgálatot indított, amelyre ez a határozat vonatkozik.

A vizsgálat tárgya

3. Panaszában a panaszos a következő állítást és állítást nyújtotta be:

Állítás:

Az Európai Unió Tanácsa tévesen utasította el a panaszos arra irányuló kérelmét, hogy hozzáférhessen Jogi Szolgálatának a Bíróságnak a költségvetési paktumról szóló szerződéssel összefüggésben betöltött szerepével kapcsolatos jogi véleményéhez (hivatkozási szám: 5788/12).

Igénypont:

Az EU Tanácsának hozzáférést kell biztosítania a kért dokumentumhoz.

A vizsgálat

4. 2013. január 30-án az ombudsman vizsgálatot indított, és felkérte a Tanácsot, hogy 2013. április 30-ig nyújtson be véleményt a panaszos állításáról és állításáról.

5. A Tanács 2013. május 6-án nyilvánított véleményt.

6. 2013. május 14-én az ombudsman alapokmánya [4] 3. cikkének (2) bekezdésével összhangban az ombudsman szolgálatai megvizsgálták a Tanács aktájában szereplő vonatkozó dokumentumot. A Tanács a megvizsgált dokumentumot bizalmasnak minősítette [5]. Ez azt jelentette, hogy a nyilvánosság és a panaszos nem férhetett hozzá.

7. 2013. május 23-án az ombudsman továbbította a panaszosnak a Tanács véleményének és az ellenőrzési jelentésnek a másolatát, és felkérte, hogy 2013. június 30-ig nyújtsa be az azokra vonatkozó észrevételeit. A panaszos nem nyújtott be észrevételeket.

Az ombudsman elemzése és következtetései

A. A jogi véleményhez való hozzáférés iránti kérelem állítólagos téves elutasítása

Az ombudsman elé terjesztett érvek

8. Ezen állítás alátámasztására a panaszos azzal érvelt, hogy a jogi vélemény egyes részleteit, amelyekhez a Tanács megtagadta a hozzáférést, már közzétették az Egyesült Királyság Alsóházi Könyvtárának kutatási anyagában.

9. Véleményében a Tanács először is megjegyezte, hogy az a dokumentum, amelyhez hozzáférést kérnek, a Jogi Szolgálatnak a költségvetési paktumról szóló szerződésre irányuló kormányközi tárgyalások keretében kidolgozott véleménye. Ez a szerződés az uniós szerződések által létrehozott jogi és intézményi kereteken kívül kötött megállapodás [6]. A Tanács felvázolta, hogy a költségvetési paktumról szóló szerződés egy súlyos gazdasági és pénzügyi helyzetből eredő, rendkívül érzékeny és politikai tárgyalások eredménye.

10. A jogi véleményt 2012. január 23-án kérték ki a költségvetési paktum tervezetéről tartott miniszteri találkozón. Megvizsgálja, hogy összeegyeztethető-e az uniós joggal a költségvetési paktumról szóló szerződés 8. cikke, amely hatáskört ruház az Európai Bíróságra az úgynevezett „kiegyensúlyozott költségvetési szabály” tagállamok általi betartása tekintetében. A Tanács azt is megállapította, hogy a költségvetési paktumról szóló szerződés nem uniós jogszabály, hanem 25 tagállam által aláírt és megerősített nemzetközi megállapodás, amelyet az uniós szerződések által létrehozott jogi és intézményi kereten kívül írtak alá és erősítettek meg. A Tanács ezért azt állította, hogy a kért dokumentum önmagában nem vonatkozik az 1049/2001/EK rendelet 3. cikke értelmében a Tanács hatáskörébe tartozó politikákra, tevékenységekre és határozatokra. A Tanács azonban megállapodott abban, hogy a hozzáférés iránti kérelmet e rendelet rendelkezéseinek figyelembevételével bírálja el.

11. A Tanács megismételte azon álláspontját, hogy a dokumentum, amelyhez a panaszos hozzáférést kér, az 1049/2001/EK rendeletben előírt két kivétel hatálya alá tartozik, amelyek i. az Unió vagy valamely tagállam pénzügyi, monetáris vagy gazdaságpolitikájának védelmére (4. cikk (1) bekezdés a) pont negyedik francia bekezdés) és ii. a jogi tanácsadás védelmére (4. cikk (2) bekezdés második francia bekezdés) vonatkoznak.

12. A Tanács szerint az Unió vagy valamely tagállam pénzügyi, monetáris vagy gazdaságpolitikájának védelmére vonatkozó kivétel i. azért alkalmazandó, mert a kért dokumentum jogi tanácsadást nyújt egy olyan végrehajtási mechanizmussal kapcsolatban, amely elengedhetetlen a költségvetési paktumról szóló szerződés hatálya alá tartozó tagállamok gazdasági és pénzügyi politikájának hatékony végrehajtásához. Olyan kérdésekre terjed ki, amelyek e tekintetben különösen jogi és politikai szempontból érzékenyek, és amelyek intenzív vita tárgyát képezték és képezik. A költségvetési paktumról szóló szerződést „az Unió és a tagállamok pénzügyi, monetáris és gazdaságpolitikáját közvetlenül érintő rendkívüli gazdasági és pénzügyi válságra válaszul kötötték meg, és az az Unió e válságra adott válaszának kulcsfontosságú részét képezi”. Az említett szerződés célja a gazdasági kormányzás megerősítése egy úgynevezett „kiegyensúlyozott költségvetési szabály” bevezetésével. Az a jogi vélemény, amelyhez a hozzáférést kérik, közvetlenül az e szabály tiszteletben tartását biztosító rendelkezésekkel foglalkozik.

13. A Tanács továbbá azzal érvelt, hogy a hozzáférés iránti kérelem benyújtásának időpontjában a költségvetési paktumról szóló szerződés csak nemrégiben lépett hatályba, és a ratifikációs folyamat még folyamatban volt. A kért dokumentum közzététele ezért hatással lehet erre a politikai és jogi vitára, valamint a folyamatban lévő ratifikációs folyamatra. A közzétételre továbbá „olyan gazdasági helyzetben kerülne sor, amelyben alapvető fontosságú a részt vevő tagállamok pénzügyi és gazdaságpolitikája ezen új elemének zökkenőmentes kialakítása és működése”.

14. A Tanács felvázolta, hogy a költségvetési paktumról szóló szerződéssel kapcsolatos megbeszélések középpontjában az Unió pénzügyi, monetáris és gazdaságpolitikája áll, és tekintettel annak tartalmára és tárgyára, valamint a kérdés folyamatos érzékenységére, a szóban forgó vélemény egészéhez való hozzáférés aláásná a közérdeket az Unió és a tagállamok ilyen szempontokkal kapcsolatos politikái tekintetében.

15. A Tanács azt is megállapította, hogy az Unió vagy valamely tagállam pénzügyi, monetáris vagy gazdaságpolitikájának védelmére vonatkozó kivétel kötelező kivétel. Amennyiben megállapítást nyer, hogy a kért dokumentum hozzáférhetővé tétele veszélyeztetné a közérdek védelmét a pénzügyi, monetáris vagy gazdaságpolitika tekintetében, az intézménynek meg kell tagadnia a nyilvános hozzáférést. Az 1049/2001/EK rendelet 4. cikke (1) bekezdésének a) pontja nem teszi lehetővé az intézmény számára, hogy egyensúlyt teremtsen a védett érdek és más érdekek között.

16. Ezenkívül a jogi tanácsadás védelmére vonatkozó kivétel (ii) azért alkalmazandó, mert a vonatkozó dokumentum jogi tanácsadást tartalmaz, nevezetesen azt elemzi, hogy összeegyeztethető-e az uniós joggal a költségvetési paktum tervezetének 8. cikke, amely hatáskört ruház az Európai Bíróságra a költségvetési egyensúlyi szabály nemzeti jogba való átültetésére vonatkozó kötelezettség aláírók általi teljesítése tekintetében. Tartalmazza továbbá a költségvetési paktumról szóló szerződés vonatkozó cikkének és preambulumbekezdéseinek közbülső tervezetéből származó idézeteket, valamint annak a háttérnek, okoknak és politikai keretnek a rövid vázlatát, amelyben azt kérték. Ezek az elemek szervesen kapcsolódnak a jogi tanácsadáshoz, és ezért úgy tekintették, hogy e tanácsadás részét képezik.

17. A dokumentum jogi tanácsokat tartalmaz a költségvetési paktumról szóló szerződéssel kapcsolatos rendkívül érzékeny kérdésekben, amely szerződés folyamatos és intenzív politikai folyamat tárgyát képezi, és amely a legnagyobb gazdasági és pénzügyi jelentőséggel bíró, folyamatban lévő ügyekkel foglalkozik. A Tanács véleménye szerint valós és konkrét kockázata van annak, hogy a költségvetési paktumról szóló szerződés egyes elemeit – beleértve annak 8. cikkét is – a nemzeti és uniós bíróságok jogi ellenőrzésnek vetik alá. A Jogi Szolgálat véleményére – annak közzététele esetén – hivatkozni lehet az ilyen eljárásokban. Ilyen esetben a kért dokumentum nyilvános közzététele negatívan befolyásolná a részt vevő tagállamok azon képességét, hogy megvédjék álláspontjukat a bíróság előtt, amint azt fentebb említettük, egy olyan gazdasági helyzetben, amely a részt vevő tagállamok pénzügyi és gazdaságpolitikája ezen új elemének zökkenőmentes kialakítását teszi szükségessé. Az érzékeny körülmények ilyen kombinációja azzal a különös kockázattal járna, hogy a tagállamokat és a Tanácsot visszatartaná attól, hogy hasonló helyzetekben a jövőben ilyen érzékeny jogi tanácsot kérjenek.

18. Mivel a költségvetési paktumról szóló szerződés nem uniós jogszabály, hanem a tagállamok közötti nemzetközi megállapodás, a kért dokumentum nem tartozik a Turco-ügyben hozott ítéletből következő (megdönthető) vélelem hatálya alá, amely a jogalkotási folyamattal kapcsolatos jogi vélemények tekintetében a nyitottság mellett szól [7]. Ezenkívül ugyanebben az ítéletben a Bíróság elismerte annak lehetőségét, hogy egy intézmény megtagadja a nyilvánosság hozzáférését egy adott jogi véleményhez, amely „különösen érzékeny jellegű, vagy amelynek alkalmazási köre különösen széles, és meghaladja a szóban forgó jogalkotási folyamat összefüggéseit”[8]. Ezek a megfontolások még inkább érvényesek ebben az esetben, amikor a dokumentum nem jogalkotási folyamathoz kapcsolódik, mivel a költségvetési paktumról szóló szerződés nemzetközi megállapodás.

19. A szóban forgó érdekek gondos mérlegelését követően a Tanács arra a következtetésre jutott, hogy a panaszos által hivatkozott közérdekek, nevezetesen az átláthatóság, a nyitottság és a nyilvánosság részvétele nem alapoz meg a közzétételhez fűződő nyomós közérdeket, amely mindenesetre csak a jogi tanácsadás védelmével kapcsolatos kivétel szempontjából lenne releváns.

20. A panaszos megerősítő kérelmére adott válasz óta azonban a Tanács megvizsgált egy másik, ugyanahhoz a dokumentumhoz való hozzáférés iránti kérelmet, és úgy határozott, hogy részleges hozzáférést biztosít a kért dokumentum „Külön megállapodás” című 2. pontjának nyilvánosságra hozatalával. Ez a rész egy olyan kérdéssel foglalkozik, amelyet az Európai Unió Bíróságának az Európai Stabilitási Mechanizmus létrehozásáról szóló szerződéssel (ESM-Szerződés) kapcsolatos ügyben hozott közelmúltbeli ítélete [9] megoldott. A Tanács véleményéhez csatolta a dokumentum szerkesztett változatát, és hozzátette, hogy a dokumentumból kitakart részek a 8. cikk azon elemeivel foglalkoznak, amelyek lényegesen eltérnek az ESM-Szerződésben előírt mechanizmustól, és amelyek ezért megoldatlanok és érzékenyek maradnak, és ezért nem hozhatók nyilvánosságra.

21. Ami a panaszos azon érvét illeti, hogy a kért dokumentum már hozzáférhető a nyilvánosság számára, a Tanács kifejtette, hogy csak részleges hozzáférést biztosított a kért dokumentumhoz, és nem járult hozzá a dokumentum más részeinek vagy egészének nyilvánosságra hozatalához. E tekintetben „a Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata szerint”, amennyiben egy dokumentum jogosulatlan hozzáférhetővé tétel tárgyát képezte, amely nem érinti és nem befolyásolhatja az 1049/2001/EK rendelet alkalmazását, és különösen az említett rendeletnek a hozzáférés megadására vagy megtagadására vonatkozó kötelezettségét. Ebből következik, hogy még ha feltételezzük is, hogy a nyilvánosság egyes tagjai ilyen engedély nélküli hozzáférhetővé tétel következtében a teljes dokumentum birtokában voltak, ez nem kötelezi a Tanácsot a dokumentum hozzáférhetővé tételére.

Az ombudsman értékelése

22. Az ombudsman megjegyzi, hogy a Tanács a kért dokumentum teljes körű hozzáférhetővé tételének megtagadása érdekében az 1049/2001/EK rendelet alapján két kivételre támaszkodott: i. az Unió vagy valamely tagállam pénzügyi, monetáris vagy gazdaságpolitikájának védelmére (4. cikk (1) bekezdés a) pont negyedik francia bekezdés) és ii. a jogi vélemények védelmére (4. cikk (2) bekezdés második francia bekezdés).

23. Az első kivétel alkalmazhatóságát illetően a Bíróság elismerte az 1049/2001/EK rendelet 4. cikke (1) bekezdésének a) pontja által védett érdekek különösen érzékeny és alapvető jellegét, amely a hozzáférés iránti kérelemre vonatkozó határozatot összetett és kényes jelleggel ruházza fel [10]. Ez a döntés mérlegelési jogkört igényel [11], és felhívja az intézményt, hogy a hozzáférés iránti kérelem elbírálása során különös gondossággal járjon el. Az intézménynek a fenti rendelkezés alapján meg kell tagadnia a hozzáférést, ha valamely dokumentum nyilvánosságra hozatala sértené ezen érdekeket. Következésképpen a Törvényszék a dokumentumokhoz való hozzáférést az 1049/2001/EK rendelet 4. cikke (1) bekezdésének a) pontjában előírt közérdeken alapuló kivételek alapján megtagadó intézményi határozatok felülvizsgálatát az eljárási szabályok és az indokolási kötelezettség betartásának, a tények tárgyi pontosságának, valamint a tények nyilvánvaló értékelési hibája vagy hatáskörrel való visszaélés fennállásának vizsgálatára korlátozta [12]. Az ombudsman ezért felülvizsgálat céljából ugyanazokat a normákat fogja elfogadni, mint a Számvevőszék.

24. A dokumentum vizsgálata alapján az ombudsman úgy véli, hogy a Tanács véleményében pontos leírást adott annak tartalmáról (összefoglalva a fenti 9–10. pontban). E tekintetben egyértelmű, hogy az a dokumentum, amelyhez a panaszos hozzáférést kért, a Tanács Jogi Szolgálatának véleménye, amelyet a költségvetési paktumról szóló szerződés elfogadására irányuló tárgyalásokkal összefüggésben adtak ki. Amint azt a Tanács kifejtette, a jogi vélemény lényegében arra vonatkozik, hogy összeegyeztethető-e a Szerződéssel a költségvetési paktumról szóló szerződés 8. cikke, amely hatáskörrel ruházza fel a Bíróságot a tekintetben, hogy az aláírók eleget tesznek-e a kiegyensúlyozott költségvetésre vonatkozó szabály nemzeti jogba való átültetésére vonatkozó kötelezettségüknek.

25. A dokumentumot kifejezetten a tagállamok közötti tárgyalások keretében dolgozták ki azzal a céllal, hogy megtalálják a költségvetési paktumról szóló szerződésben foglalt kiegyensúlyozott költségvetési szabálynak való megfelelést biztosító intézkedéseket. Tekintettel e jogi vélemény tartalmára és szövegkörnyezetére, e vélemény valóban az Unió vagy valamely tagállam pénzügyi, monetáris vagy gazdaságpolitikájának védelmére vonatkozó kivétel hatálya alá tartozhat.

26. Ilyen körülmények között az ombudsmannak most elemeznie kell, hogy a Tanács bizonyította-e, hogy a kitakart bekezdésekhez való hozzáférés konkrétan és ténylegesen alááshatja az érintett közérdeket [13].

27. E tekintetben a Tanács csupán azt az érvet hozta fel, hogy a védett érdek veszélybe kerül, mivel a kért dokumentum közzététele hatással lehet a folyamatban lévő politikai és jogi vitára, valamint a folyamatban lévő ratifikációs folyamatra, mivel olyan, különösen jogi és politikai szempontból érzékeny kérdésekre utal, amelyek intenzív vita tárgyát képezték és képezik.

28. Az ombudsmant nem győzte meg teljes mértékben a Tanács általános álláspontja. Nem érti, hogy a kormányközi szerződések valamely rendelkezésének (vagy a nemzetközi szerződések valamely rendelkezésének) az uniós joggal való összeegyeztethetőségére vonatkozó tanácsi jogi elemzés közzététele hogyan állapíthatná meg az Unió vagy valamely tagállam pénzügyi, monetáris vagy gazdaságpolitikáját fenyegető veszély fennállását. Ez a fenyegetés aligha vezethető le abból a politikai vagy jogi vitából, hogy a Bíróság ellenőrizheti-e, hogy a tagállamok betartják-e az úgynevezett „kiegyensúlyozott költségvetési szabályt”. Megjegyzi továbbá, hogy az a tény, hogy egy dokumentum közzététele „hatással lehet egy folyamatban lévő jogi és politikai vitára”, nyilvánvalóan nem azonos annak bizonyításával, hogy konkrétan és ténylegesen alááshat egy védett érdeket.

29. Ezenkívül a kormányközi szerződések valamely rendelkezésének az uniós joggal való összeegyeztethetőségére vonatkozó jogi elemzés objektív érveken alapul, amelyek bírósági felülvizsgálat tárgyát képezhetik. Az ilyen kérdésekkel kapcsolatos vélemények eltérése eltér a például az Unió vagy a tagállamok által végrehajtandó konkrét pénzügyi, monetáris vagy gazdaságpolitika megválasztásával kapcsolatos kérdésekről folytatott vitától.

30. Az ombudsman ezzel szemben úgy véli, hogy a szóban forgó dokumentum nyilvánosság általi megismerése csak a védett érdek szempontjából lehet előnyös. Amint azt a Bíróság megállapította [14], figyelembe kell venni azokat az előnyöket, amelyek – amint arra az 1049/2001 rendelet (2) preambulumbekezdése rámutat – a fokozott nyitottságból erednek, mivel ez lehetővé teszi a polgárok számára, hogy szorosabban részt vegyenek a döntéshozatali folyamatban, és garantálja, hogy a közigazgatás nagyobb legitimitással rendelkezzen, valamint hatékonyabb és elszámoltathatóbb legyen a polgárok felé egy demokratikus rendszerben. A tagállamok gazdasági és pénzügyi politikájának hatékony végrehajtásához elengedhetetlen végrehajtási mechanizmusról folytatott bármely politikai vagy jogi vita csak erősítheti és erősítheti a polgárok bizalmát abban, hogy az EU képes megfelelően kezelni az érzékeny gazdasági és pénzügyi kérdéseket.

31. Ilyen körülmények között az ombudsman úgy véli, hogy a Tanács nem állapította meg az Unió vagy valamely tagállam pénzügyi, monetáris vagy gazdaságpolitikája terén a közérdek veszélyeztetésének kockázatát a kért dokumentum nyilvánosságra nem hozott részei tekintetében.

32. Ami a Tanács által hivatkozott második kivételt illeti, és ami azt a kérdést illeti, hogy a dokumentum hozzáférhetővé tétele veszélyeztetheti-e a jogi vélemények védelmét, az ombudsman megjegyzi, hogy az 1049/2001/EK rendelet 4. cikke (2) bekezdésének második francia bekezdése magában foglalja annak szükségességét, hogy az intézmények őszinte, objektív és átfogó jogi véleményeket kapjanak. Mindazonáltal, amint arra a Bíróság rámutatott, ahhoz, hogy a szóban forgó érdek sérelmének kockázatára hivatkozni lehessen a nyilvános hozzáférés megtagadásának indokaként, e kockázatnak észszerűen előreláthatónak és nem pusztán hipotetikusnak kell lennie [15].

34. A Tanács azzal érvel, hogy a dokumentum hozzáférhetővé tétele visszatartaná a tagállamokat attól, hogy hasonló jövőbeli helyzetekben ilyen érzékeny jogi tanácsot kérjenek. Az ombudsman megállapítja, hogy ezt az általános állítást nem támasztja alá semmilyen konkrét, részletes bizonyíték, amely alátámasztaná, hogy észszerűen előrelátható és nem pusztán hipotetikus fenyegetés állna fenn a Tanács/tagállamok azon érdekére nézve, hogy őszinte, objektív és átfogó tanácsot kérjenek és kapjanak.

35. Ami a Tanács második érvét illeti, amely annak kockázatára vonatkozik, hogy veszély fenyegeti a tagállamok azon képességét, hogy megvédjék álláspontjukat a nemzeti és uniós bíróságok előtti eljárásokban, még akkor is, ha az ilyen eljárások még nem kezdődtek meg, az ombudsman emlékeztet arra, hogy – amint azt a Bíróság több alkalommal megjegyezte – egy ilyen általános jellegű érv nem indokolhatja az 1049/2001 rendeletben előírt átláthatóság alóli kivételt [16].

35. A fentiek fényében az ombudsman úgy véli, hogy a Tanács nem indokolta meg, hogy a jelen ügyben miért alkalmazta a szóban forgó két kivételt. Ebből következik, hogy nem szükséges megvizsgálnia a Tanácsnak a hozzáférhetővé tételhez fűződő nyomós közérdekre vonatkozó magyarázatát.

36. A Tanács e mulasztása hivatali visszásságnak minősül. Mivel úgy tűnik, hogy a dokumentum a panaszos birtokában van, és a panaszos nem nyújtott be észrevételeket a Tanács véleményével kapcsolatban, az ombudsman nem vizsgálja tovább az ügyet, hanem az alábbi kritikai megjegyzéssel zárja le azt.

B. Következtetés

E panasz kivizsgálása alapján az ombudsman a következő kritikai észrevételt teszi:

A Tanács – mivel nem indokolta meg, hogy miért nem biztosíthat teljes körű hozzáférést a kért dokumentumhoz – hivatali visszásságot követett el.

A panaszost és a Tanácsot tájékoztatják erről a döntésről.

 

Emily O'Reilly

Kelt Strasbourgban, 2014. január 17-én.

---

[1] Az Európai Tanácshoz benyújtott dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmeket az Európai Unió Tanácsának Főtitkársága kezeli.

[2] HL 2001. L 145., 43. o.

[3] Akkoriban Nikiforos Diamandouros professzor töltötte be az európai ombudsman hivatalát. 2013. október 1-jétől Emily O'Reilly az európai ombudsman.

[4] Az ombudsman alapokmánya 3. cikkének (2) bekezdése a következőképpen szól: „A közösségi intézmények és szervek kötelesek az ombudsman rendelkezésére bocsátani minden általa kért információt, és hozzáférést biztosítani számára az érintett iratokhoz. A minősített információkhoz vagy dokumentumokhoz, különösen az 1049/2001/EK rendelet 9. cikke szerinti minősített dokumentumokhoz való hozzáférés feltétele az érintett közösségi intézmény vagy szerv biztonsági szabályainak betartása.”

[5] Az ellenőrzött dokumentum a következő volt: A Tanács Jogi Szolgálatának véleménye a gazdasági és monetáris unióbeli stabilitásról, koordinációról és kormányzásról szóló szerződés 8. cikkének az uniós joggal való összeegyeztethetőségéről (hivatkozási szám: 5788/12).

[6] E tekintetben az euróövezeti tagállamok állam-, illetve kormányfői 2011. december 9-én úgy határoztak, hogy az EU egyre nehezebb gazdasági és pénzügyi helyzetének sürgős kezelése érdekében létrehozzák a „gazdasági és monetáris unió megerősített struktúráját”. Ezt követően, az eurócsoport költségvetési stabilitási unióval foglalkozó ad hoc munkacsoportja keretében folytatott intenzív tárgyalásokat követően az euróövezeti tagállamok állam-, illetve kormányfői 2012. január 30-án megállapodtak a költségvetési paktum tervezetéről. 2012. március 2-án 25 tagállam írta alá a költségvetési paktumról szóló szerződést, de még nem minden euróövezeti tagállam ratifikálta azt. A Szerződés csak 2013. január 1-jén lépett hatályba, miután 12 euróövezeti tagállam megerősítette azt. Ez a feltétel akkor teljesült, amikor Finnország, a szerződést megerősítő tizenkettedik euróövezeti tagállam 2012. december 21-én letétbe helyezte megerősítő okiratát.

[7] A C-39/05. P. és C-52/05. P. sz. Svédország és Turco kontra Tanács egyesített ügyekben hozott ítélet (EBHT 2008., I-4723. o.) 68. pontja.

[8] Lásd az ítélet 69. pontját.

[9] A C-370/12. sz. ügyben 2012. november 27-én hozott ítélet 172. pontja.

[10] A T-331/11. sz., Leonard Besselink kontra Tanács ügyben hozott ítélet (az EBHT-ban nem tették közzé) 32–34. pontja.

[11] A C-266/05. P. sz., Sison kontra Tanács ügyben hozott ítélet (EBHT 2007., I-1233. o.) 29. és 35. pontja.

[12] A T-529/09. sz., Sophie in ’t Veld kontra Tanács ügyben hozott ítélet (az EBHT-ban nem tették közzé) 25. pontja.

[13] A T-529/09. sz., Sophie in ’t Veld kontra Tanács ügyben hozott ítélet (az EBHT-ban nem tették közzé) 30. pontja és a T-167/10. sz., Evropaïki Dynamiki kontra Bizottság ügyben hozott ítélet (az EBHT-ban nem tették közzé) 64. pontja.

[14] A C-39/05. P. és C-52/05. P. sz., Svédország és Turco kontra Tanács ügyben hozott ítélet (EBHT 2008., I-4723. o.) 45. pontja.

[15] Lásd a T-2/03. sz., Verein für Konsumenteninformation kontra Bizottság ügyben hozott ítélet (EBHT 2005., II-1121. o.) 69. pontját és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot. Lásd még a fent hivatkozott Svédország és Turco kontra Tanács ügyben hozott ítélet 40., 42. és 43. pontját.

[16] Lásd ebben az értelemben a fenti 64. pontban hivatkozott Svédország és Turco kontra Tanács ügyben hozott ítélet 65. pontját, valamint a C-506/08. P. sz., Svédország kontra MyTravel és Bizottság ügyben hozott ítélet 116. pontját. Lásd még a T-529/09. sz., Sophie in ’t Veld kontra Tanács ügyben hozott ítélet (az EBHT-ban nem tették közzé) 78. és 79. pontját.