A PANASZ HÁTTERE

1. A panaszt a klagenfurti új gázgőz-erőmű ellen kampányoló Plattform gegen Großkraftwerk Klagenfurt-Ost polgári kezdeményezés szóvivője nyújtotta be. Ez az új erőmű hivatott felváltani a régi klagenfurti erőművet (a továbbiakban: FHKW). A panasz arra vonatkozik, hogy az Európai Bizottság hogyan kezelte azt a panaszt, amely szerint az osztrák hatóságok megsértették az uniós jogot az FHKW tekintetében (SG/CDC/2007/A/5384. sz. panasz).

2. Az említett jogsértési panaszt Ebenthal önkormányzata 2007. július 3-án nyújtotta be a Bizottsághoz. Az önkormányzat azt állította, hogy az Osztrák Köztársaság az FHKW vonatkozásában megsértette az EK-Szerződés 10. cikkét (jelenleg az Európai Unióról szóló szerződés 4. cikkének (3) bekezdése) a 96/61/EK tanácsi irányelv [1] (a továbbiakban: IPPC-irányelv) 3., 5., 8., 13. és 15. cikkével összefüggésben. Az önkormányzatot kezdetben L. ügyvéd képviselte, akit később U., egy másik ügyvéd váltott fel.

3. Az IPPC-irányelv arra kötelezi a tagállamok ipari létesítményeinek üzemeltetőit, hogy minimalizálják a szennyezést. Az érintett üzemeltetőknek ezért engedélyt (a továbbiakban: IPPC-engedély) kell beszerezniük az adott tagállam hatóságaitól. Kötelezettségszegési panaszában Ebenthal önkormányzata azzal érvelt, hogy az FHKW működése nem volt összhangban az IPPC-irányelvvel.

4. 2007. augusztus 7‐én L. levelet küldött a Bizottságnak, amelyben felszólította, hogy a következő fűtési idény előtt intézkedjen.

5. 2008. június 23‐án L. újabb levelet küldött a Bizottságnak a jogsértési panasszal kapcsolatban. Rámutat arra, hogy a nemzeti közigazgatási jogorvoslati lehetőségeket kimerítették, és tájékoztatást kér a jogsértési panasz állásáról.

6. 2009. január 9-én a panaszos az ombudsmanhoz fordult (194/2009/VL sz. panasz). Rámutat arra, hogy több levelet is küldtek a Bizottságnak, különösen a 2007-es és 2008-as fűtési idényben, amelyekben cselekvésre sürgették. A panaszos úgy vélte, hogy a Bizottságnak gyorsabban kellett volna eljárnia. Ezenkívül több érvet is előadott a jogsértési kifogás megalapozottságával kapcsolatban. Ügyét azonban nem támasztotta alá bizonyítékokkal. Ezért az ombudsman nem talált elegendő indokot a vizsgálat lefolytatására, és 2009. február 16-án lezárta az ügyet. Mindazonáltal az ombudsman tájékoztatta a panaszost, hogy megújíthatja panaszát, feltéve, hogy elegendő alátámasztó bizonyítékot és a Bizottsággal folytatott megfelelő levelezést nyújt be.

7. 2009. február 24-én a panaszos megismételte korábbi panaszát, és igazoló dokumentumokat nyújtott be.

A VIZSGÁLAT TÁRGYA

8. Az európai ombudsmanhoz benyújtott panaszában a panaszos a következő állításokat tette:

1. A Bizottság nem kezelte ésszerű időn belül az SG/CDC/2007/A/5384 számú jogsértési panaszt.
2. A Bizottságnak jogi lépéseket kellett volna tennie az Osztrák Köztársasággal szemben az SG/CDC/2007/A/5384. számú jogsértési panasz alapján.

9. A panaszos azt állította, hogy a Bizottságnak gyorsabban kellene foglalkoznia a panasszal.

10. A panaszos második állítása a jogsértési panasz érdemére vonatkozott. Mivel azonban a Bizottságnak az FHKW erőművel kapcsolatos álláspontja a jelen panasz benyújtásának időpontjában nem volt egyértelmű, az ombudsman úgy ítélte meg, hogy nem volt elegendő indok arra, hogy a második állítást belefoglalja az akkori vizsgálatába. Következésképpen csak a panaszos első állításával és állításával kapcsolatban indítottak vizsgálatot.

A VIZSGÁLAT

11. 2009. április 27-én az ombudsman vizsgálatot indított, és kikérte a Bizottság véleményét a panasszal kapcsolatban.

12. 2009. június 3-i levelében U. arról tájékoztatta az ombudsmant, hogy a panaszos ügyvédjeként jár el.

13. A Bizottság 2009. július 13-án nyilvánított véleményt. A véleményt továbbították a panaszosnak és ügyvédjének azzal a felhívással, hogy tegyék meg észrevételeiket.

14. Mivel az ombudsmanhoz nem érkezett észrevétel, szolgálatai 2009. november 24-én érdeklődtek a panaszos ügyvédjétől, hogy kíván-e észrevételeket tenni. U. megerősítette, hogy ez a helyzet áll fenn, és 2009. december 11-én a panaszos nevében észrevételeket nyújtott be.

AZ OMBUDSMAN ELEMZÉSE ÉS KÖVETKEZTETÉSEI

Előzetes megjegyzések

15. A panaszos első állítása szorosan kapcsolódik állításához. Ezért célszerű ezeket együttesen megvizsgálni.

A. Az SG/CDC/2007/A/5384. számú jogsértési panasz ésszerű időn belüli kezelésének elmulasztására vonatkozó állítás és a kapcsolódó állítás

Az ombudsman elé terjesztett érvek

16. A panaszos azt állította, hogy a Bizottság nem foglalkozott ésszerű időn belül az Ebenthal önkormányzata által benyújtott jogsértési panasszal, és azt állította, hogy azt a lehető leggyorsabban kell kezelnie.

17. Véleményében a Bizottság rámutatott arra, hogy 2007-ben panasz érkezett hozzá Ebenthal önkormányzatától. A panaszt alátámasztották, majd ellentmondásos szakértői vélemények egészítették ki, amelyek az FHKW közösségi joggal való összeegyeztethetősége mellett és ellen szóltak.

18. Ami az Ebenthal településsel vagy annak képviselőivel folytatott későbbi levelezését illeti, a Bizottság a következő magyarázatokkal szolgált.

19. 2007. október 25-i válaszában kifejtette, hogy nincs elegendő indok az Ausztria elleni kötelezettségszegési eljárás megindítására. A PM ₁₀, SO ₂ és NO _x tekintetében a nagy tüzelőberendezésekről szóló, 2006. júliusi „Elérhető legjobb technikák referenciadokumentumában”(BREF)[2] megállapított határértékek ebben a szakaszban nem tekinthetők jogilag kötelező erejűnek.

20. 2008. július 11‐én a Bizottság válaszolt L. újabb, 2008. június 23‐i levelére. Ebben a levélben a Bizottság megjegyezte, hogy az ügy további értékeléséhez további dokumentumokra lesz szüksége, különösen a korábbi levelezésben említett szakértői véleményekre és a karintiai független közigazgatási bíróság jogerős határozatára, amelyet az ügyben lefoglaltak.

21. Egy másik levélben, amelyet tévesen 2008. június 23-án kelt, de a Bizottság 2008. július 11-i levelére hivatkozott, L. arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy keresetet nyújtottak be az Alkotmánybírósághoz és a Közigazgatási Felsőbírósághoz a karintiai független közigazgatási bíróság határozatával, valamint Klagenfurt városának az FHKW engedélyének megújításáról szóló határozatával kapcsolatban. L. azonban nem hivatkozott a Bizottságnak a 2008. július 11‐i levelében foglalt, kiegészítő dokumentumok iránti kérelmére.

22. 2009. január 13‐án U. tájékoztatta a Bizottságot, hogy átvette Ebenthal település jogi képviseletét. Hozzátette, hogy a karintiai független közigazgatási bírósághoz benyújtott újabb panasz olyan határozatot eredményezett, amely szerint az FHKW 2015-ig folytathatja működését. Tájékoztatta továbbá a Bizottságot, hogy az ausztriai alkotmánybíróság előtt folyamatban lévő ügy még folyamatban van.

23. 2009. január 30-án a Bizottság emlékeztette U.-t, hogy még mindig nem kapta meg a kért dokumentumokat, és hogy koherens leírást szeretne kapni az addig nemzeti szinten hozott valamennyi jogi intézkedésről, valamint azok eredményeiről, mivel a korábban kapott információk következetlennek és következetlennek tűntek. Ezenkívül részletes magyarázattal szolgált arra vonatkozóan, hogy a kapott információk alapján miért vélte úgy, hogy nem áll fenn észszerű ok annak feltételezésére, hogy megsértették az IPPC-irányelvet.

24. 2009. február 10‐én és 17‐én U. két szakértői véleményt küldött a Bizottságnak, amelyeket a karintiai független közigazgatási bíróság előtti eljárásban felhasználtak. Kifejtette, hogy e bíróság ítéletei még nem hozzáférhetők. Megerősítette továbbá, hogy az Alkotmánybíróság és a Közigazgatási Felsőbíróság előtti eljárások még folyamatban vannak.

25. 2009. március 27-én kelt további levelében a Bizottság kifejtette, hogy az időközben kapott információk nem indokolják a 2009. január 30-i levelében kifejtett álláspontjának megváltoztatását.

26. Tekintettel arra, hogy a kapott információk nem voltak egyértelműek vagy hiányosak voltak, a Bizottság 2009. március 20-i elektronikus levelében megkérdezte U.-t, hogy az FHKW-re vonatkozó jelenlegi IPPC-engedély az osztrák jog szerint érvényes-e. A Bizottság megjegyezte, hogy a jelen panaszra vonatkozó véleményének kidolgozásakor nem kapott választ erre az e-mailre. U. 2009. februári levelében jelezte, hogy „egyelőre abból kell kiindulni”, hogy az erőmű érvényes engedély nélkül működik. U. által az osztrák alkotmánybírósághoz 2009. január 5-én benyújtott beadványból azonban az következik, hogy valójában nem tudta, hogy az erőmű érvényes engedély nélkül működik-e.

27. A Bizottság jelezte, hogy kötelezettségszegési eljárást kell indítania, ha az FHKW nem érvényes IPPC-engedély alapján működik. Mivel azonban Ebenthal önkormányzata nem válaszolt a fenti kérdésre, a Bizottságnak nem volt oka kételkedni abban, hogy az erőmű érvényes engedély alapján működik.

28. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy a benyújtott információk alapján megfelelően és időben válaszolt Ebenthal település kérdéseire. Azt állította továbbá, hogy minden szükséges lépést megtett az ebenthali önkormányzat ügyvédei által benyújtott ügyiratok vizsgálata érdekében, és időben válaszolt a kérdéseikre. A Bizottság kiemelte, hogy azt is részletesen kifejtette, hogy a benyújtott információk alapján miért nem állt rendelkezésre elegendő bizonyíték a közösségi jog megsértésének feltételezéséhez.

29. Észrevételeiben a panaszos nem tett észrevételt a Bizottság véleményének tartalmával kapcsolatban. Ehelyett bizonyos információkat szolgáltatott az FHKW engedélyével kapcsolatban, és kérte a jogsértési panasz felülvizsgálatát.

Az ombudsman értékelése

30. Elöljáróban az ombudsman megjegyzi, hogy sem a panaszos, sem a Bizottság nem bocsátotta rendelkezésére a jelen ügy szempontjából releváns valamennyi levelezés másolatát. Azt is megjegyzi azonban, hogy a panaszos nem vitatta a levelezés részletes leírását, amelyet a Bizottság véleményében nyújtott be.

31. A hozzá benyújtott bizonyítékok alapján az ombudsman úgy véli, hogy a Bizottság aktívan és gyorsan járt el ebben az ügyben. A Bizottság azon érve, miszerint nem tehetett további lépéseket a 2009. január 30-án kért információk beszerzése nélkül, ésszerűnek tűnik. A panaszos nem érvelt azzal, hogy a vonatkozó információkat a Bizottság rendelkezésére bocsátották.

32. A fentiek fényében az ombudsman úgy véli, hogy a vonatkozó kötelezettségszegési ügy kezelését a Bizottság láthatóan nem késleltette indokolatlanul. A vizsgálat tárgyát képező állítással és állítással kapcsolatban tehát nem állapítottak meg hivatali visszásságot.

33. Úgy tűnik, hogy a panaszos a Bizottság véleményével kapcsolatos észrevételeiben igyekezett megadni a Bizottság által kért információk egy részét. Ezeket az információkat azonban be kellett volna nyújtani a Bizottságnak, amely a vonatkozó jogsértési panasszal foglalkozik. Az ügyek egyszerűsítése érdekében az ombudsman továbbítja a Bizottságnak a panaszos e határozattal kapcsolatos észrevételeinek egy példányát.

C. Következtetések

A panasszal kapcsolatos vizsgálata alapján az ombudsman a következő következtetésekkel zárja le a panaszt:

A jelen ügyben nem állapítottak meg hivatali visszásságot.

A panaszost és az Európai Bizottságot tájékoztatják erről a döntésről.

P. Nikiforos DIAMANDOUROS

Kelt Strasbourgban, 2010. július 5-én.

[1] A környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről szóló, 1996. szeptember 24-i 96/61/EK tanácsi irányelv (HL 1996. L 257., 26. o.). Ezt az irányelvet később a 2008/1/EK irányelv (HL 2008. L 24., 8. o.) váltotta fel.

[2] Az elérhető legjobb technikákról szóló referenciadokumentum, HL 2006. C 253., 5. o.