A PANASZ HÁTTERE

1. A panaszos orvos. Sikeresen részt vett az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal (EPSO) által orvosok felvétele céljából szervezett nyílt versenyvizsga előválogató vizsgáin. A felperest azonban nem vették fel a kiválasztási eljárás második szakaszába, azaz a szóbeli vizsgára. Az EPSO szerint nem felelt meg a versenyvizsga-felhívás I.B.b) pontjának 2. alpontjában meghatározott releváns pályázati feltételeknek.

2. Az I.B.b) 2. pont vonatkozó szakasza a következő feltételeket határozza meg:

„...

A szükséges képesítés megszerzése óta Önnek legalább tízéves szakmai tapasztalattal kell rendelkeznie; ezt a tapasztalatot az alábbi területek közül legalább kettőn kell megszerezni: foglalkozás-orvostan, általános orvostan, sürgősségi orvostan, belgyógyászat, trópusi orvoslás, ergonómia, fizikai sérülés értékelése, az ellátandó feladatokhoz kapcsolódó orvosi szakosodás.”

Az I.B.b)2) pontban említett elvégzendő feladatokat a közlemény I.A) pontja határozza meg:

„A. VÁMOK

Orvosi vagy foglalkozás-egészségügyi tiszti feladatok ellátása az Európai Unió intézményein belül: felvételt megelőző vizsgálatok, éves ellenőrzések, rokkantsági bizottságok, orvosi vészhelyzetek, orvosi konzultációk, megelőző orvoslás, egészségügyi tanácsadás, orvosi és igazgatási vélemények. Részvétel különböző bizottságokban: munkahelyi egészségvédelem és biztonság, a munkahelyek ergonomikus kialakítása, rokkantság, az Európai Unió intézményei vezető orvosi tanácsadóinak testülete.”

3. 2008. szeptember 8-án az EPSO arról tájékoztatta a panaszost, hogy megítélése szerint nem felel meg az I.B.b) pontban meghatározott alkalmassági feltételeknek.2)

4. 2008. szeptember 10-én a panaszos arra kérte az EPSO-t, hogy vizsgálja felül álláspontját. Azzal érvelt, hogy a szükséges 10 évnél jóval több szakmai tapasztalatot szerzett a környezetgyógyászat és a higiénia területén egy német egyetemen végzett munkája révén. Kijelentette, hogy a trópusi gyógyászatban szerzett szakmai tapasztalata és a környezetgyógyászatban – nevezetesen a megelőzésben, az egészségügyi tanácsadásban és az orvosi vélemények elkészítésében – ellátott feladatai megfelelnek a közlemény I.B.b)2. pontjában foglalt követelményeknek. A fenti állítás alátámasztására csatolta a vonatkozó képzési szabályzat kivonatát, amelyet az illetékes németországi orvosi kamara adott ki.

5. Az EPSO 2008. október 9-én válaszolt. Ismételten utalt a közlemény alkalmassági kritériumaira, és pontosította, hogy megítélése szerint a panaszos német egyetemen végzett szakmai feladatai nem feleltek meg a közlemény I.A. pontjában meghatározott feladatoknak. Az EPSO továbbá rámutatott arra, hogy a panaszos német kórházban szerzett műtéti szakmai tapasztalata sem tekinthető relevánsnak. A fentiek fényében az EPSO megerősítette korábbi határozatát, amely szerint a panaszos nem felelt meg a felhívás I.B.b)2) pontjában foglalt pályázati feltételeknek.

A VIZSGÁLAT TÁRGYA

6. 2008. október 29-én a panaszos az ombudsmanhoz fordult, és a következő állítást és kérelmet nyújtotta be:

Az EPSO megtagadta tőle a felvételi eljárás következő szakaszába való felvételt, annak ellenére, hogy megfelelt a pályázati feltételeknek.

Az EPSO-nak haladéktalanul lehetővé kell tennie számára, hogy részt vegyen a kiválasztási eljárás következő szakaszában.

A VIZSGÁLAT

7. A panaszt véleményezésre továbbították az EPSO-nak, amelyet az 2009. március 6-án megküldött. Az EPSO véleményét az észrevételei megtételére való felhívással együtt továbbították a panaszosnak, amelyet az 2009. május 22-én küldött meg.

AZ OMBUDSMAN ELEMZÉSE ÉS KÖVETKEZTETÉSEI

Előzetes megjegyzések

8. Tekintettel szoros ténybeli kapcsolataikra, helyénvaló a panaszos állítását és állítását együttesen vizsgálni.

9. A panaszos azt állította, hogy véleménye szerint az EPSO a jelentkezési lapjából idézett. Azzal érvelt, hogy az EPSO azzal, hogy csak bizonyos feladatait említette, másokat pedig nem említett, azt a hamis benyomást keltette, hogy csupán egy laboratóriumot felügyel és minőség-ellenőrzést végez, ami nem áll fenn. A panaszos hozzátette, hogy – amint az az általa benyújtott igazolásokból kitűnik – az általa ellátott valamennyi feladat a betegek kezelésére és az emberekkel való munkavégzésre vonatkozott. Az ombudsman megjegyzi, hogy a panaszos által az EPSO-hoz benyújtott jelentkezési lap az ügyirat részét képezi. Az alábbiakban ezért figyelembe veszi a panaszos jelentkezési lapján megadott valamennyi releváns információt, valamint a panaszos és az EPSO által hozzá benyújtott valamennyi egyéb dokumentumot.

A. A támogathatósági követelmények állítólagos be nem tartása és a kapcsolódó kérelem

Az ombudsman elé terjesztett érvek

10. A panaszos azt állította, hogy az EPSO nem indokolta meg megalapozottan, hogy miért nem engedte be a versenyvizsga szóbeli vizsgájára. Úgy vélte, hogy a munkaszerződéséből egyértelműen kitűnik, hogy szakmai tapasztalata még az előírt tíz évet is meghaladta (lásd a fenti 4. pontot). E tényekre tekintettel azt állította, hogy az EPSO megtagadta tőle a kiválasztási eljárás következő szakaszába való felvételt, annak ellenére, hogy megfelelt a pályázati feltételeknek. Azt kérte, hogy az EPSO haladéktalanul tegye lehetővé számára a kiválasztási eljárás következő szakaszában való részvételt.

11. Véleményében az EPSO rámutatott arra, hogy megvizsgálta a panaszos által a kérelmével együtt benyújtott különböző foglalkoztatási igazolásokat. Megállapította, hogy a panaszos egy német kórházban szerzett 1 éves és 8 hónapos belgyógyászati tapasztalata pontosan megfelel a közleményben meghatározott követelményeknek. Az EPSO azonban úgy ítélte meg, hogy a panaszos által egy másik német kórházban sebészként szerzett egyéb szakmai tapasztalat nem felel meg a felhívásban felsorolt követelmények egyikének sem. Ami a panaszosnak egy német egyetem higiéniai intézetében való foglalkoztatását illeti, az EPSO megjegyezte, hogy a benyújtott igazolás szerint a panaszos a következő területeken dolgozott: környezeti higiénia; a védőoltásokkal kapcsolatos orvosi konzultációk; kórházi higiénia; orvosi vélemények; tudományos tevékenységek; Előadói és vizsgatevékenységek. A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy ezek a vámok nem kapcsolódnak a közleményben meghatározott vámokhoz.

12. Az EPSO kijelentette, hogy a fentiekre tekintettel a vizsgabizottság arra a következtetésre jutott, hogy a panaszos szakmai tapasztalata nem felel meg a felhívásban meghatározott egyedi profilnak. Hivatkozott továbbá a közösségi bíróságok ítélkezési gyakorlatára, amely szerint a pályázók szakmai tapasztalatát kizárólag a versenyvizsga céljainak fényében kell értelmezni. A célokat a közlemény a feladatok jellegének általános magyarázata alatt vázolja fel. Ami a korábbi munkaviszonyban végzett feladatok jellegét és időtartamát illeti, az EPSO-t kötik a felhívásban meghatározott feltételek. A vizsgabizottság ezért nem tudott további alkalmassági kritériumot hozzáadni.

13. Következésképpen az EPSO kijelentette, hogy a vizsgabizottság helyesen jutott arra a következtetésre, hogy a panaszos nem felelt meg az I.B.b)2. pontban előírt kiválasztási kritériumoknak.

14. Észrevételeiben a panaszos előadta, hogy nyilvánvaló, hogy az EPSO határozata helytelen volt. Kijelenti, hogy részletesen kifejtette, hogy miért felel meg a felhívásban foglalt feltételeknek, és hogy soha nem kérte az EPSO-t további alkalmassági kritérium hozzáadására. Véleménye szerint egyértelmű volt, hogy az EPSO az ő esetében nem tartotta tiszteletben a pályázati feltételeket.

15. A panaszos felhívta a figyelmet a közlemény szakmai tapasztalatra vonatkozó követelményeire (lásd a fenti 2. pontot). Azt állította, hogy szakmai tapasztalata a hirdetményben meghatározott alábbi négy területre terjed ki: „sürgősségi gyógyászat”, „belső gyógyászat”; „trópusi gyógyászat”; és „az ellátandó feladatokhoz kapcsolódó orvosi szakosodás”. A közleményben meghatározott feladatok tekintetében (lásd a fenti 2. pontot) előadta, hogy „higiéniai és környezetgyógyászati szakorvosi” feladatai a közleményben leírt alábbi feladatokhoz kapcsolódnak: „orvosi vészhelyzetek, orvosi konzultációk, megelőző orvoslás, egészségügyi tanácsadás, orvosi és igazgatási vélemények”. Ennek ellenére az EPSO csak a belgyógyászat terén szerzett szakmai tapasztalatát ismerte el (lásd a fenti 11. pontot).

16. A panaszos pontosan hivatkozott az általa benyújtott foglalkoztatási igazolásokra, és annak bizonyítására törekedett, hogy az EPSO hibát követett el, amikor nem ismerte el fő szakmai tapasztalatát. A „sürgősségi gyógyászattal” kapcsolatban kijelentette, hogy az általa benyújtott igazolás szerint egy sebészeti osztály sürgősségi szolgálatában dolgozott. Úgy vélte, hogy még egy laikus számára is egyértelmű lenne, hogy egy sürgősségi orvos foglalkozik sürgősségi gyógyszerrel. Azt állította, hogy 2 éves, 9 hónapos és 29 napos sebészi munkája során releváns szakmai tapasztalatot szerzett a sürgősségi orvostudomány területén. Ezenkívül egyértelmű kapcsolat állt fenn az „orvosi vészhelyzetek” kötelezettségével.

17. Előadta továbbá, hogy a német egyetemen végzett munkájára vonatkozó foglalkoztatási igazolások egyértelműen azt mutatják, hogy 16 év és 10 hónap alatt szakmai tapasztalatot szerzett a „trópusi orvoslás” és az „orvosi konzultációk” terén, beleértve az „egészségügyi tanácsadást” is. Az „orvosi véleményekkel” kapcsolatban úgy véli, hogy ezek az igazolások egyértelműen bizonyítják, hogy 16 év, 9 hónap és 1 nap alatt szerezte meg a megfelelő szakmai tapasztalatot. Előadta továbbá, hogy ugyanebben az időszakban aktív volt a „megelőző orvoslás” területén, beleértve az „egészségügyi tanácsadást” is. Kifejezetten hivatkozott továbbá az illetékes németországi orvosi kamara által kiadott, a higiéniára és a környezetgyógyászatra szakosodott orvosok képzésére vonatkozó szabályozásra. Véleménye szerint e rendeletből nyilvánvaló volt, hogy a megelőző orvoslás és az egészségügyi tanácsadás a higiénia és a környezetgyógyászat területére tartozik.

18. Következésképpen a panaszos azt állította, hogy több mint 19 éves szakmai tapasztalatot igazoló dokumentumokat nyújtott be, amelyek nagymértékben, akár szó szerint is megfeleltek a közleményben meghatározott feltételeknek.

Az ombudsman értékelése

19. Az ombudsman kezdettől fogva hangsúlyozza, hogy a közösségi bíróságok állandó ítélkezési gyakorlata szerint a kinevezésre jogosult hatóságot és a vizsgabizottságot köti a versenyvizsga-felhívás szövege: „a versenyvizsga-felhívás alapvető funkciója az, hogy az érdekeltek számára a lehető legpontosabb tájékoztatást nyújtsa a szóban forgó állásra való jelentkezés feltételeiről annak érdekében, hogy meg tudják ítélni, hogy pályázhatnak-e a versenyvizsga-felhívásra.”[1]

20. Ezenkívül az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a kinevezésre jogosult hatóság és a vizsgabizottság széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik az álláshelyre vonatkozó követelmények megállapítása, a pályázók képesítéseinek értékelése, valamint annak megítélése tekintetében, hogy a képesítések elegendőek-e az adott versenyvizsgára való felvételhez [2]. Erre tekintettel az ombudsman feladata tehát annak megállapítására korlátozódik, hogy a vizsgabizottság ítélete nem tartalmazott-e nyilvánvaló értékelési hibát. Az ombudsman feladata tehát nem az, hogy saját ítéletével helyettesítse a vizsgabizottság ítéletét.

21. Az ombudsman gondosan elemezte a versenyvizsga-felhívást. Megjegyzi, hogy a pályázóknak legalább tízéves szakmai tapasztalatot kell szerezniük az alábbi területek közül legalább kettőn: foglalkozás-orvostan, általános orvostan, sürgősségi orvostan, belgyógyászat, trópusi orvoslás, ergonómia, fizikai sérülés értékelése, valamint az elvégzendő feladatokhoz kapcsolódó orvosi szakosodás. A sikeres pályázók által ellátandó feladatok tekintetében a közlemény a következőket tartalmazza: „Az Európai Unió intézményein belül az orvos vagy a foglalkozás-egészségügyi tisztviselő számára előírt feladatok ellátása: felvételt megelőző vizsgálatok, éves ellenőrzések, rokkantsági bizottságok, orvosi vészhelyzetek, orvosi konzultációk, megelőző orvoslás, egészségügyi tanácsadás, orvosi és igazgatási vélemények. Részvétel különböző bizottságokban: munkahelyi egészségvédelem és biztonság, a munkahelyek ergonomikus kialakítása, rokkantság, az Európai Unió intézményei vezető orvosi tanácsadóinak testülete.”

22. A panaszos lényegében azt kifogásolja, hogy az EPSO nem ismerte el, hogy i. egy német kórházban szerzett sebészi tapasztalata és ii. egy német egyetemen tudományos munkatársként („wissenschaftlicher Mitarbeiter”) szerzett tapasztalata megfelel a pályázati feltételeknek. A panaszos szerint az i. pontban említett tapasztalata 11 hónapig és 15 napig tartott. Így egyértelmű, hogy még ha az EPSO el is ismerné ezt a szakmai tapasztalatot, annak időtartama nem lenne elegendő a felhívásban meghatározott küszöbérték eléréséhez. Az ombudsman úgy véli, hogy ezért meg kell vizsgálni, hogy a vizsgabizottságnak a ii. pontban említett tapasztalatára vonatkozó értékelése nem tartalmazott-e nyilvánvaló értékelési hibát, mivel csak ez a szakmai tapasztalat tette lehetővé a panaszos számára, hogy az időtartamára tekintettel megfeleljen a szükséges feltételeknek.

23. Véleményében az EPSO kifejtette, hogy a panaszos egy német egyetemen a következő feladatokat látta el: környezeti higiénia; az oltásokkal kapcsolatos orvosi konzultációk; kórházi higiénia; orvosi vélemények; tudományos tevékenységek; előadások; és vizsgatevékenységek. Véleménye szerint e feladatok egyike sem kapcsolódott a közleményben meghatározott feladatokhoz.

24. A panaszos három igazolást nyújtott be az EPSO-hoz és az ombudsmanhoz az érintett egyetemen való foglalkoztatásával kapcsolatban. Az ombudsmanhoz benyújtott másolatokon kiemelt bizonyos szavakat, amelyek szerinte azt bizonyítják, hogy megfelel a jogosultsági kritériumnak. Az alábbiakban e tanúsítványok tartalmát csak annyiban elemezzük, amennyiben azokra a panaszos hivatkozott.

25. Az első oklevél szerint foglalkoztatásának célja az volt, hogy "higiéniai és környezetvédelmi orvos szakorvosként" ismerjék el. E tanúsítvány szerint a panaszos képzése a higiénia teljes területére kiterjedt, különös tekintettel a kórházi és környezeti higiéniára, valamint a környezetgyógyászatra. A tanúsítvány felsorolja azokat a különböző higiéniai területeket, amelyeken a panaszos aktív volt, mint például a kórházi higiénia, a víz-, a levegő- és az élelmiszer-higiénia, valamint az egyéni higiénia. A tanúsítvány tehát megerősíti, hogy a panaszos felügyelte a kórházak működését, fertőtlenítését és sterilizálását, valamint a víztisztító telepek és a közfürdők üzemeltetését. Ami az egyéni higiéniát illeti, a tanúsítvány hangsúlyozza, hogy az utazással és a trópusi gyógyászattal kapcsolatos fertőzések megelőzésére helyezték a hangsúlyt. Az igazolvány azt is megemlíti, hogy a panaszos felelős volt az oltásokkal kapcsolatos heti konzultációért. Ez magában foglalta a trópusi és utazási gyógyszerekkel kapcsolatos tanácsadást, valamint az oltások beadását. A panaszos 1500 konzultációt folytatott, ahol oltásokat adtak be. A tanúsítvány hivatkozik továbbá a panaszos által írt 11 részletes tudományos véleményre.

26. A második igazolást akkor állították ki, amikor a panaszos felettese nyugdíjba vonult. Megállapítja, hogy a panaszos elvégezte a higiénia és a környezetgyógyászat szakorvosává váláshoz szükséges vizsgálatokat, majd folytatta a higiénia és a környezetgyógyászat területén végzett munkáját. Az igazolás különösen azt tanúsítja, hogy a panaszos aktívan foglalkozott a fürdővizek és az ivóvíz, valamint a levegőben található káros anyagok értékelésével. Továbbra is tanácsokat adott a kórházaknak a higiéniával kapcsolatos kérdésekben. Folytatta továbbá az oltásokkal kapcsolatos konzultációkat, és széles körben részt vett az utazóknak szóló telefonos konzultációs szolgáltatásban.

27. A harmadik benyújtott igazolás a panaszos álláshelyének munkaköri leírása. A tanúsítvány számos olyan területet sorol fel, ahol a panaszos dolgozik. Az ombudsmanhoz benyújtott másolaton a panaszos a következő területeket emelte ki: vakcinázással kapcsolatos konzultációk; kórházi higiénia; környezetgyógyászat; Orvosi vélemények.

28. Véleményében az EPSO rámutatott arra, hogy a pályázók szakmai tapasztalatát kizárólag a versenyvizsga-felhívásban [3], az ellátandó feladatok jellegének általános magyarázatában ismertetett célok fényében kell értelmezni. Az ombudsman osztja ezt az álláspontot. A közlemény I. pontjából kitűnik, hogy a nyílt versenyvizsgát az uniós intézményeken belül orvostól vagy foglalkozás-egészségügyi tisztviselőtől megkövetelt feladatokat ellátó orvosok felvétele céljából hirdették meg. A közlemény e tekintetben konkrét feladatokat sorol fel, amelyek összességében az uniós intézmények által alkalmazott személyzetnek nyújtott egészségügyi szolgáltatásokhoz és az érintett bizottságokban való részvételhez kapcsolódnak.

29. A versenyvizsga-felhívásban felsorolt feladatok azt jelzik, hogy a versenyvizsga célja olyan orvosok felvétele, akik orvosi szolgáltatásokat nyújtanak az uniós intézmények által felvett személyzet számára, és részt vesznek az illetékes bizottságokban. Az ombudsman úgy értelmezi az EPSO álláspontját, hogy a versenyvizsga céljára tekintettel a panaszos nem felel meg a felhívás I.B.b)2) pontjában meghatározott feltételeknek. Annak értékelése során, hogy a panaszos rendelkezik-e legalább 10 éves releváns szakmai tapasztalattal, az EPSO csak a panaszos által benyújtott igazoló dokumentumokat veheti figyelembe. Amint az a benyújtott igazolásokból kitűnik, a panaszos higiéniai és környezetgyógyászati szakorvosként dolgozott. Ezekből a dokumentumokból az is kitűnik, hogy a panaszos szakmai tapasztalata főként a higiénia területén szerzett tapasztalatot, amely például a kórházak működésének felügyeletét is magában foglalta.

30. Az ombudsmanhoz benyújtott igazolásokon a panaszos kiemelt bizonyos szavakat, például a „profilaktikus” kifejezést. Így például, hogy bizonyítsa a megelőző orvostudományban szerzett tapasztalatait, utalt a kórházak tervezése során a fertőzés elleni megelőző intézkedésekkel kapcsolatos tanácsadására. Azt is kiemelte például, hogy ő volt a felelős az oltásokkal kapcsolatos heti konzultációért, amely magában foglalta a trópusi és utazási gyógyszerekkel kapcsolatos tanácsadást, valamint az oltások beadását. Az ombudsmannak még akkor is szem előtt kell tartania a versenyvizsga célját, valamint azt a tényt, hogy a vizsgabizottság széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik annak megítélésében, hogy a pályázó képesítései elegendőek-e az adott versenyvizsgára való felvételhez, ha egyes elvégzett feladatokra történő egyedi hivatkozások a panaszos álláspontját alátámasztónak tekinthetők. Mindezen tényezők figyelembevételével az ombudsman nem tudja megállapítani, hogy a vizsgabizottság határozata nyilvánvaló értékelési hibát tartalmaz.

32. A fentiekre tekintettel az ombudsman úgy véli, hogy a panaszos szakmai tapasztalatának a vizsgabizottság általi értékelését nem befolyásolta nyilvánvaló hiba. Az ombudsman úgy véli, hogy a vizsgabizottság mérlegelési jogkörében maradt, amikor úgy határozott, hogy a panaszos szakmai tapasztalata nem releváns a versenyvizsga területén. Ezért a panaszos állítása nem fogadható el. Ebből következik, hogy keresetének sem lehet helyt adni.

B. Következtetések

E panasz kivizsgálása alapján az ombudsman a következő következtetéssel zárja le a panaszt:

A panaszos állításával és állításával kapcsolatban nem történt hivatali visszásság az EPSO tevékenysége során.

A panaszost és az EPSO-t tájékoztatják erről a döntésről.

P. Nikiforos DIAMANDOUROS

Kelt Strasbourgban, 2009. október 27-én.

[1] Lásd a T-132/89. sz., Gallone kontra Tanács ügyben hozott ítélet (EBHT 1990., II-549. o.) 27. pontját; valamint a T-237/95. sz., Carbajo Ferrero kontra Parlament ügyben hozott ítélet (EBHT 1997., II-429. o.) 47. pontját.

[2] Lásd a T-54/91. sz., Antunes kontra Parlament ügyben hozott ítélet (EBHT 1992., II-1739. o.) 39. pontját; valamint a T-249/01. sz., Boixader Rivas kontra Parlament ügyben hozott ítélet (EBHT 2003., II-749. o.) 29. pontját.

[3] Lásd a T-146/99. sz., Teixera Neves kontra Bíróság ügyben hozott ítélet (EBHT 2000., II-731. o.) 34. és 36. pontját.