- HU Magyar
A gépi fordításokban előfordulhatnak az egyértelműséget és a pontosságot potenciálisan csökkentő hibák; az ombudsman nem vállal felelősséget az esetleges eltérésekért. A legmegbízhatóbb és jogilag korrekt tájékoztatásért olvassa el a fenti linken található, angol nyelvű forrásverziót.
Bővebb információért tekintse meg nyelvi és fordítási politikánkat.
Az európai ombudsman határozata az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal ellen benyújtott 1569/2007/IP sz. panasz kivizsgálásának lezárásáról
Határozat
Ügy 1569/2007/IP - Vizsgálat megindítása Péntek | 27 július 2007 - Határozat Szerda | 10 június 2009
A PANASZ HÁTTERE
1. 2006. szeptember 28-án az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal (EPSO) közzétette az EPSO/AD/73/06 nyílt versenyvizsgát a konferenciatolmácsolás területén dolgozó nyelvi tanácsosok tartaléklistájának összeállítása céljából [1]. A panaszos jelentkezett a versenyvizsgára.
2. 2007. február 13-án az EPSO arról tájékoztatta a panaszost, hogy nem rendelkezik a szükséges felsőfokú képesítéssel, mivel az általa benyújtott oklevél nem „konferenciatolmács”(interprete di conferenza), hanem „fordító és tolmács”(traduttore e interprete) oklevél. Ezért nem vették fel a versenyre.
3. A panaszos írásban fordult az EPSO-hoz, azzal érvelve, hogy a versenyvizsgáról való kizárása téves volt. Kijelentette, hogy bár oklevele nem tartalmazott kifejezetten konferenciatolmácsolásra vonatkozó utalást, az megfelelt a versenyvizsga-felhívás követelményeinek. Ezen túlmenően a diploma megszerzésekor (2000-ben) az ő diplomája volt az egyetlen Olaszországban. Ezért arra kérte az EPSO-t, hogy vizsgálja felül jelentkezését, és engedje be a versenyvizsgára.
4. Válaszában az EPSO kifejtette, hogy a vizsgabizottság felülvizsgálta pályázatát, és megerősítette döntését. A Testület rámutatott arra, hogy a konferenciatolmácsolás jellege megköveteli, hogy egy személy szinkrontolmácsolást és konszekutív tolmácsolást is végezzen. Hozzátette, hogy a panaszos kérelme nem tartalmazott elegendő bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy mindkét készség tekintetében rendelkezik a szükséges képzéssel. A panaszos ezt követően újabb üzenetet küldött az EPSO-nak, amelyben felsorolta azokat a vizsgákat, amelyeket a Scuola superiore per interpreti e traduttorinál folytatott tanulmányai során tett .
5. 2007. április 10-én és május 14-én az EPSO válaszolt a panaszosnak, megismételve álláspontját. 2007. május 28-án a panaszos az ombudsmanhoz fordult.
A VIZSGÁLAT TÁRGYA
6. 2007. július 27-én az ombudsman vizsgálatot indított a következő állításokkal és állításokkal kapcsolatban:
Állítások:
- A panaszos azon az alapon történő kizárása az EPSO/AD/73/06 nyílt versenyvizsgáról, hogy nem felelt meg a versenyvizsga-felhívásban előírt felsőfokú végzettségnek, a felsőfokú végzettségének téves értékelésén alapult;
- Az EPSO nem fejtette ki kellő részletességgel, hogy miért döntött úgy, hogy kizárja őt a versenyvizsgából.
Igénypont:
Az EPSO-nak fel kell vennie a panaszost az EPSO/AD/73/06 nyílt versenyvizsgára.
A VIZSGÁLAT
7. 2007 júliusában az ombudsman vizsgálatot indított, és kikérte az EPSO véleményét a panaszos állításairól és állításairól. A vizsgálatot megindító levelében az ombudsman felkérte az EPSO-t, hogy adjon részletes magyarázatot arra, hogy a panaszos diplomája miért nem felelt meg a versenyvizsga követelményeinek. Kérte továbbá az EPSO-t, hogy pontosítsa, milyen információkat kellett volna a panaszosnak a diplomáján kívül benyújtania annak bizonyítására, hogy pályázata megfelel a versenyvizsga-felhívás követelményeinek.
8. 2007. november 30-án az EPSO megküldte véleményét, amelyet 2007. december 20-án továbbítottak a panaszosnak. 2008. február 27-én az ombudsman megkapta a panaszos észrevételeit.
AZ OMBUDSMAN ELEMZÉSE ÉS KÖVETKEZTETÉSEI
A. Az az állítás, amely szerint a panaszos nyílt versenyvizsgából való kizárása az egyetemi végzettségének téves értékelésén alapult
Az ombudsman elé terjesztett érvek
A panaszos álláspontja
9. A panaszos azzal érvelt, hogy a Scuola superiore per interpreti e traduttori által kiállított „fordítói és tolmácsi” oklevele megfelel a vonatkozó versenyvizsga-felhívás követelményeinek. Következésképpen a nyílt versenyvizsgáról való kizárása szerinte az egyetemi végzettségének téves értékelésén alapult. Rámutatott, hogy az ő diplomája volt az egyetlen Olaszországban, amikor megszerezte azt. Ezenkívül, bár az oklevél nem tartalmazta kifejezetten, hogy konferenciatolmácsolásra vonatkozik, azzal érvelt, hogy az megfelel a versenyvizsga-felhívás követelményeinek.
Az EPSO véleménye
10. A panaszos pályázatának értékelését követően a vizsgabizottság arra a következtetésre jutott, hogy a panaszos nem felel meg a versenyvizsga-felhívás A.II.1.a) és A.II.2. pontjában meghatározott kritériumoknak. A következő megjegyzéseket teszi:
11. A „konferenciatolmács” munkájának elvégzéséhez a megfelelő jelölteknek szinkrontolmácsolást és konszekutív tolmácsolást kell tudniuk végezni. Ezért „konferenciatolmács” oklevélre van szükségük, amely szükségszerűen magában foglalja ezt a két készséget.
12. A panaszos kérelme csak a következő dokumentumokat tartalmazta:
- Idegen nyelvek és irodalom diploma [2];
- Tolmács- és fordítói diploma [3];
- Tolmács- és fordítói diploma tolmácsolási szakirányon [4].
13. A panaszos által benyújtott képesítések egyike sem említette kifejezetten, hogy azok „konferenciatolmács” készségeire vonatkoznának, és a panaszos e tekintetben nem nyújtott további tájékoztatást. Ezért az általa benyújtott információk alapján a vizsgabizottság nem feltételezhette, hogy a panaszos rendelkezik a versenyvizsga-felhívásban előírt releváns készségekkel, nevezetesen a szinkrontolmácsolás és a konszekutív tolmácsolás elvégzésének képességével.
14. Az EPSO megjegyezte, hogy számos tolmácsolási technika létezik. A pályázóknak tehát az összes vonatkozó igazoló dokumentum bemutatásával bizonyítaniuk kellett, hogy tanulmányozták a szóban forgó versenyvizsgához szükséges technikákat. A versenyvizsga-felhívás kifejezetten kimondta, hogy „[a] pályázó felelőssége annak biztosítása, hogy a megfelelően kitöltött, aláírt és az összes igazoló dokumentummal ellátott jelentkezési lapot ajánlott postai küldeményként időben elküldjék.”
15. Az EPSO szerint a panaszos nem járt el kellő gondossággal a pályázat benyújtásakor. A panaszos csak 2007. március 26-án küldött további dokumentumokat annak bizonyítására, hogy tanulmányai során szinkrontolmácsolással és konszekutív tolmácsolással kapcsolatos tanfolyamokon és vizsgákon vett részt. Mivel a panaszos csak a jelentkezési határidő lejárta után küldte el ezeket az információkat, a vizsgabizottság azokat nem tudta figyelembe venni. Az EPSO továbbá azt állította, hogy a tanulmányaikra vonatkozó egyéb releváns bizonyítékok hiányában egyetlen más, a panaszoséval azonos szintű pályázót sem vettek fel a nyílt versenyvizsgára.
A panaszos észrevételei
16. A panaszos fenntartotta panaszát.
17. Mivel a) a versenyvizsga-felhívás nem tartalmazta a pályázattal együtt benyújtandó dokumentumok részletes listáját, és b) a benyújtandó dokumentumok kiválasztása a pályázók döntésétől függött, a panaszos úgy döntött, hogy csak az általa relevánsnak ítélt minősítéseket csatolja. Az általa benyújtott oklevelek voltak az egyetlenek, amelyek ezen a területen léteztek Olaszországban, amikor azokat megszerezte. A panaszos ezért úgy ítélte meg, hogy nincs szükség további dokumentumokra.
18. 2007. február 13‐i levelében az EPSO nem fejtette ki, hogy képesítései miért nem felelnek meg a kritériumoknak, és nem tájékoztatta arról, hogy mely dokumentumokat kell benyújtania ahhoz, hogy a vizsgabizottság értékelhesse képességeit. Az EPSO csak a vizsgabizottság felülvizsgálatát követően, 2007. március 23-i levelében tájékoztatta arról, hogy az általa benyújtott dokumentumok nem bizonyítják, hogy szinkrontolmácsolási és konszekutív tolmácsolási készségekkel rendelkezik.
19. E pontosítás alapján a panaszos 2007. március 26-án megküldte az EPSO-nak azon vizsgák másolatát, amelyeket tanulmányai során tett annak érdekében, hogy intepreterré váljon, beleértve a szinkrontolmácsolást és a konszekutív tolmácsolást is. Azzal érvelt, hogy a vonatkozó dokumentumok késedelmes benyújtását nem neki, hanem az EPSO-nak kell tulajdonítani, amely 2008. február 13-i levelében nem indokolta megfelelően álláspontját.
20. A panaszos megemlítette a T-133/89. sz., Burban kontra Parlament ügyet [5] is, amelyben az Elsőfokú Bíróság megállapította, hogy a vizsgabizottságnak lehetősége van arra, hogy további információkat kérjen a pályázótól, ha kétségei vannak a pályázattal együtt benyújtott dokumentumok jelentőségével kapcsolatban.
Az ombudsman értékelése
21. Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a versenyvizsga-bizottságot köti a vonatkozó versenyvizsga-felhívás szövege és különösen a felvételi feltételek [6]. A versenyvizsga-felhívás alapvető funkciója, hogy az állásokra való jelentkezés feltételeiről a lehető legpontosabb tájékoztatást adja az érdeklődőknek. Ez lehetővé teszi számukra annak eldöntését, hogy alkalmazzák-e őket vagy sem [7]. A pályázóknak a vizsgabizottság rendelkezésére kell bocsátaniuk minden olyan információt és dokumentumot, amelyet szükségesnek ítélnek annak értékeléséhez, hogy megfelelnek-e a vonatkozó versenyvizsga-felhívásban [8] meghatározott kritériumoknak. Az igazgatótanács csak a pályázó által benyújtott dokumentumokat és információkat veheti figyelembe [9]. Az a lehetőség, hogy további információkat kérjen a pályázóktól, ha kétségei vannak a benyújtott dokumentum pontos jelentőségét illetően, nem több, mint "lehetőség". A versenyvizsga-bizottság nem köteles arra kérni a pályázókat, hogy a pályázatukhoz csatolt dokumentumokon kívül további dokumentumokat is nyújtsanak be [10].
22. A pályázók képesítéseinek értékelésekor a vizsgabizottság széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik [11]. Az ombudsman felülvizsgálata ezért annak vizsgálatára korlátozódik, hogy a testület értékelése nem tartalmaz-e nyilvánvaló hibát.
23. A jelen ügyben az EPSO/AD/73/06 nyílt versenyvizsga-felhívás három alternatív felvételi feltételt írt elő. Az A.II.1. pontnak megfelelően az EPSO/AD/73/06 nyílt versenyvizsga valójában azon pályázók számára volt nyitva, akik az online regisztráció határidejének időpontjában:
„i. sikeresen befejezett legalább hároméves konferenciatolmács-képzést és megszerezte a megfelelő egyetemi szintű képesítést, vagy ii. sikeresen befejezett egy legalább hároméves és okleveles egyetemi képzést ÉS egyéves igazolt konferenciatolmácsi tapasztalattal rendelkezik, vagy sikeresen befejezett egy legalább hároméves és okleveles egyetemi képzést ÉS egyéves igazolt konferenciatolmácsi tapasztalattal rendelkezik.”
24. Ezenkívül részletes leírást tartalmazott az elvégzendő feladatokról. Többek között pontosította, hogy a szóban forgó munka „szinkron-vagy konszekutív tolmácsolást is magában foglalhat”. Ami a jelentkezési laphoz csatolandó dokumentumokat illeti, a versenyvizsga-felhívás jelezte, hogy a pályázóknak minden részletet meg kell adniuk többek között tanulmányaikról és képzésükről. Ezenkívül világosan és egyértelműen kijelentette, hogy a teljes papíralapú pályázatot ajánlott levélben kell megküldeni az EPSO-nak a jelentkezési határidő, azaz 2006. november 14. előtt.
25. A jelen ügyben a panaszos által benyújtott egyik minősítés sem utalt kifejezetten arra, hogy konferenciatolmácsolásról van szó. A felperes csak 2007. március 26‐án, a dokumentumok benyújtására vonatkozó határidő lejártát követően küldött további dokumentumokat annak bizonyítására, hogy tanulmányai során tanfolyamokon vett részt, valamint szinkrontolmácsolással és konszekutív tolmácsolással kapcsolatos vizsgákat tett. Az ombudsman megjegyzi továbbá, hogy maga a panaszos, akinek lehetősége volt eldönteni, hogy a kérelméhez mely igazoló dokumentumokat nyújtja be, azt állította, hogy csatolta azokat a dokumentumokat, amelyeket akkor relevánsnak tartott.
26. Ami a vizsgabizottság számára biztosított azon lehetőséget illeti, hogy felvilágosítást kérjen a kérelmével együtt benyújtott dokumentumokkal kapcsolatban, az ombudsman – figyelembe véve a fenti 21. pontban említett vonatkozó ítélkezési gyakorlatot – úgy véli, hogy nem kapott olyan releváns érvet vagy bizonyítékot, amely bizonyítaná a vizsgabizottság hivatali visszásságát.
27. A fenti megállapítások fényében az ombudsman arra a következtetésre jutott, hogy nem történt ennek az állításnak megfelelő hivatali visszásság.
B. Az arra vonatkozó állításról, hogy az EPSO nem fejtette ki azokat az okokat, amelyek miatt a panaszost kizárták a nyílt versenyvizsgából
Az ombudsman elé terjesztett érvek
A panaszos álláspontja
28. A panaszos azzal érvelt, hogy az EPSO 2007. február 13-i levele az EPSO/AD/73/06 nyílt versenyvizsgáról való kizárásáról túlságosan általános és nem kellően indokolt.
Az EPSO véleménye
29. Az EPSO kifejtette, hogy a panaszost azért zárták ki az EPSO/AD/73/06 nyílt versenyvizsgából, mert a vizsgabizottság arra a következtetésre jutott, hogy pályázata nem felel meg a versenyvizsga-felhívásban meghatározott egyetemi képesítési kritériumoknak.
30. Az ombudsman azon kérésére válaszolva, hogy határozza meg, hogy a panaszosnak milyen információkat kellett volna megadnia képesítésének igazolásához, az EPSO hangsúlyozta, hogy a szinkrontolmácsolás és a konszekutív tolmácsolás terén meglévő jártasságáról bizonyítékot kellett volna benyújtania. A benyújtandó dokumentumokat saját belátása szerint választotta ki.
A panaszos észrevételei
31. A panaszos fenntartotta állítását.
Az ombudsman értékelése
32. Az állandó ítélkezési gyakorlat [12] szerint a jogi aktus indokolásának a jogi aktus jellegéhez kell igazodnia, és abból világosan ki kell tűnnie az azt elfogadó intézmény érvelésének. Ezt úgy kell megtenni, hogy a) az érintett személyek megérthessék annak alapját, és b) a felülvizsgáló szervek megvizsgálhassák annak jogszerűségét. Ezenkívül a vám mértékét az egyes ügyek konkrét tényei alapján kell meghatározni [13].
33. A nyílt versenyvizsgára bocsátást elutasító határozatok tekintetében a versenyvizsga-bizottságnak pontosan meg kell jelölnie, hogy a versenyvizsga-felhívás mely feltételeit tekinti úgy, hogy a pályázó nem teljesítette azokat [14].
34. 2007. február 13-i levelében az EPSO arról tájékoztatta a panaszost, hogy pályázatát elutasították, mivel az nem felelt meg a versenyvizsga-felhívás A.II.1a) és A.II.2. pontjában előírt elfogadhatósági feltételeknek. Ezt követő, 2007. március 23-i levelében az EPSO részletesebb választ adott a panaszosnak. Hangsúlyozta, hogy a „konferenciatolmács” munkájának elvégzéséhez szinkrontolmácsolási és konszekutív tolmácsolási készségekre egyaránt szükség van. Az EPSO kifejtette továbbá, hogy a panaszos esetében a vizsgabizottság úgy ítélte meg, hogy pályázata nem tartalmazott elegendő igazoló dokumentumot annak bizonyítására, hogy képes mindkét készség gyakorlására.
35. A fentiek fényében az ombudsman úgy véli, hogy az EPSO által a panaszosnak az EPSO/AD/73/06 nyílt versenyvizsgára való felvételének megtagadásáról szolgáltatott információk megfelelőek voltak. Ezért arra a következtetésre jut, hogy nem történt ennek az állításnak megfelelő hivatali visszásság.
C. A panaszos azon kérelme, hogy vegyék fel a nyílt versenyvizsgára
36. A fenti A. és B. részben foglalt megállapítások fényében a panaszos állítása nem állja meg a helyét.
D. Következtetés
A panasszal kapcsolatos vizsgálatai alapján az ombudsman a következő következtetéssel zárja le a panaszt:
A panaszos állításainak megfelelően nem történt hivatali visszásság. Állítása tehát nem állja meg a helyét.
Az ombudsman tájékoztatja a panaszost és az EPSO-t e határozatról.
P. Nikiforos DIAMANDOUROS
Kelt Strasbourgban, 2009. június 10-én.
[1] HL 2006. C 233A., 3. o.
[2] "Laurea di dottore in lingue e letterature straniere".
[3] "Diploma di interprete - traduttore corrispondente lingue estere".
[4] "Diploma di traduttore e interprete - indirizzo interprete".
[5] A T-133/89. sz., Jean Louis Burban kontra Európai Parlament ügyben hozott ítélet (EBHT 1990., II-245. o.) 35. pontja.
[6] A T-386/00. sz., Gonçalves kontra Parlament ügyben hozott ítélet (EBHT-KSZ 2002., I-A-13. o. és II-55. o.) 73. pontja.
[7] A T-132/89. sz., Gallone kontra Tanács ügyben hozott ítélet (EBHT 1990., II-549. o.) 27. pontja.
[8] A 225/87. sz., Patricia Belardinelli és társai kontra az Európai Közösségek Bírósága ügyben hozott ítélet (EBHT 1989., 2353. o.) 24. pontja és a T-133/89. sz., Jean-Luois Burban kontra Európai Parlament ügyben hozott ítélet (EBHT 1990., II-245. o.) 34. pontja.
[9] A T-145/02. sz., Petrich kontra Bizottság ügyben hozott ítélet (EBHT-KSZ 2004., I-A-101. o. és II-447. o.) 45. és 49. pontja.
[10] A T-133/89. sz., Jean Louis Burban kontra Európai Parlament ügyben hozott ítélet (EBHT 1990., II-245. o.) 35. pontja.
[11] A T-249/01. sz., Boixader Rivas kontra Parlament ügyben hozott ítélet (EBHT-KSZ 2003., I-A-153. o. és II-749. o.) 29. pontja és a T-214/99. sz., Carrasco Benítez kontra Bizottság ügyben hozott ítélet (EBHT-KSZ 2000., I-A-257. o. és II-1169. o.) 69. és 70. pontja.
[12] A T-25/07. sz., Iride SpA és Iride Energia SpA kontra Bizottság ügyben 2009. február 11-én hozott ítélet (az EBHT-ban még nem tették közzé) 66. pontja.
[13] A 69/83. sz., Lukx kontra Számvevőszék ügyben hozott ítélet (EBHT 1984., 2447. o.) 36. pontja.
[14] A fent hivatkozott T-214/99. sz. ügy 173. pontja.