A PANASZ HÁTTERE

1. A panaszos részt vett az EPSO/AD/47/06 nyílt versenyvizsgán, amelyet az európai közigazgatás, jog, közgazdaságtan és ellenőrzés területén bolgár és román állampolgársággal rendelkező tanácsosok (AD5) tartaléklistájának összeállítása céljából szerveztek. Sikeresen letette a felvételi és írásbeli vizsgákat, ezért meghívták a végső interjúra.

2. 2006 júliusában és augusztusában, interjúja előtt a panaszos részt vett egy brüsszeli magánszervezet által szervezett, az uniós intézményekről szóló fizetett képzésen. A tanfolyam, amely magas rangú uniós tisztviselők előadásait foglalta magában, elsősorban azoknak a pályázóknak szólt, akik felvételt nyertek az EPSO-versenyvizsgákon tartott interjúkra. Az egyik tanfolyam során a panaszos megkérdőjelezte egy oktató-tisztviselő által adott válaszok pontosságát. Elmondása szerint a tisztviselő "arrogánsnak"tartotta beavatkozását, és a résztvevők előtt kijelentette, hogy "megbukna a versenyen, ha interjút készítene vele."[1]

3. Egy évvel később, 2007. július 11-én a panaszos részt vett az EPSO-interjún, amelyet később meghiúsított. A fent említett magas rangú tisztviselő a panaszos teljesítményét értékelő vizsgabizottság tagja volt. Úgy vélte, hogy kudarca annak tudható be, hogy az említett tisztviselő a vizsgabizottság tagja volt.

4. Kérte az EPSO-t, hogy ezen az alapon vizsgálja felül pályázatát, de kérelmét elutasították. Válaszában az EPSO kijelentette, hogy a szóban forgó tisztviselő beleegyezett abba, hogy részt vegyen a panaszos pályázatának értékelésében, „mivel nem emlékezett rá”. Hozzátette, hogy a panaszos interjú során nyújtott teljesítményét a vizsgabizottság mind a hét tagja értékelte.

5. A panaszos 2008. március 7-én fordult az ombudsmanhoz.

A VIZSGÁLAT TÁRGYA

6. A panaszos azt állította, hogy:

1. tekintettel a vizsgabizottság összetételére és a tagok pártatlanságának hiányára vonatkozó érvére, az EPSO nem fejtette ki kellő részletességgel, hogy pályázatát miért utasították el.

Azt is állította, hogy:

1. az EPSO-nak részletesen ki kell fejtenie, hogy pályázatát miért utasították el; és
2. Az EPSO-nak újabb interjút kell szerveznie számára, amelyet egy másik összetételű vizsgabizottság értékel, és amely felülvizsgálja pályázatát.

A VIZSGÁLAT

7. Az ombudsman 2008. április 10-én vizsgálatot indított. Az EPSO 2008. július 8-án küldte meg véleményét. Ezt a véleményt továbbították a panaszosnak, és felkérték, hogy nyújtsa be észrevételeit. Észrevételek tőle nem érkeztek.

AZ OMBUDSMAN ELEMZÉSE ÉS KÖVETKEZTETÉSEI

A. Állítólagosan nem fejtették ki kellőképpen, hogy miért utasították el a panaszos pályázatát, tekintettel a vizsgabizottság pártatlanságának hiányára vonatkozó érvére. A panaszos állításai

Az ombudsman elé terjesztett érvek

8. Fent említett állításának alátámasztására a panaszos azzal érvelt, hogy összeférhetetlenség áll fenn, mivel a vizsgabizottság egyik tagja oktató volt egy magánszervezet által szervezett, díjazáson alapuló képzésen, amelynek célja az volt, hogy felkészítse a pályázókat az EPSO-versenyvizsgákon tartandó interjúkra. A panaszos szerint ez a tag a képzés során kijelentette, hogy a panaszos „megbukna a versenyen, ha interjút készítene vele”.

9. A panaszos azt kérte, hogy az EPSO i. részletesen fejtse ki, hogy pályázatát miért utasították el, és ii. szervezzen számára egy másik interjút, amelyet egy eltérő összetételű vizsgabizottság értékel, és vizsgálja felül pályázatát.

10. Véleményében az EPSO kifejtette a pályázók értékelésére vonatkozó eljárását. Rámutatott többek között arra, hogy a felvételi beszélgetések során a vizsgabizottság nem korlátozza értékelését arra, hogy „a pályázók jó vagy rossz választ adtak-e”. A vizsgabizottság értékeli például „a pályázó multikulturális környezetben való munkavégzésre való képességét”.

11. A panaszos interjún nyújtott teljesítményét a vizsgabizottság hét tagja értékelte, köztük a szóban forgó tisztviselő is. Mindannyian kérdéseket tettek fel a panaszosnak, és értékelték a válaszait. A vizsgabizottság tagjai konszenzussal állapították meg a végleges pontszámot, amelyet közöltek a panaszossal. A közösségi ítélkezési gyakorlattal összhangban ez a vizsgabizottság határozatának megfelelő indokolását jelenti.

12. Az EPSO hivatkozott továbbá a személyzeti szabályzatnak az esetleges összeférhetetlenségről szóló 11a. cikkére, valamint a pártatlanság elvére, amely arra kötelezi a vizsgabizottság tagjait, hogy tájékoztassák az EPSO-t a pályázókkal fennálló esetleges kapcsolataikról. Ide tartozhatnak a családi, pénzügyi vagy szakmai kapcsolatok. A jelen ügyben nem állt fenn ilyen kapcsolat a panaszos és a szóban forgó tisztviselő között. A panaszosnak a fenti versenyvizsgára benyújtott pályázatának felülvizsgálatára irányuló kérelmének vizsgálata során az EPSO meghallgatta a szóban forgó tisztviselőt. Kijelentette, hogy "nem emlékezett a panaszosra"[2].

13. Végül, ezzel összefüggésben az EPSO kifejtette, hogy 2007-ben a jelen panaszhoz „hasonló ügyre” hívta fel a figyelmét. Az EPSO igazgatótanácsa arra a következtetésre jutott, hogy a tisztviselőnek a vizsgabizottság tagjaként és az EPSO-versenyvizsgák pályázói számára szervezett képzések oktatójaként végzett munkáját el kell különíteni egymástól. Az említett versenyvizsga vizsgabizottságában csak azok a tisztviselők vehetnek részt, akik a versenyvizsgát megelőző tizenkét hónapban nem dolgoztak ilyen tanfolyamokon előadóként, és akik a versenyvizsga befejezését követő évben sem fognak ilyen tevékenységet végezni.

14. A panaszos ii. állítását illetően az EPSO megjegyezte, hogy az egyenlő bánásmód elve megköveteli, hogy ugyanaz a vizsgabizottság értékelje az EPSO-versenyvizsga valamennyi pályázóját. Az „ad hoc” vizsgabizottság egyetlen pályázó számára történő kinevezése ellentétes lenne a versenyvizsga-eljárások következetességének alapelvével.

Az ombudsman értékelése

15. Ami i. a panaszos azon állítását illeti, hogy az EPSO nem fejtette ki azokat az okokat, amelyek miatt a szóbeli vizsgát követően elutasították, valamint ii. az ezzel kapcsolatos állítását illeti, az EPSO a panaszosnak az eredményei felülvizsgálatára irányuló kérelmére adott eredeti válaszában csak azt állította, hogy teljesítményét a vizsgabizottság mind a hét tagja értékelte, és hogy az érintett tisztviselő részt vett ebben az értékelésben „, mivel nem emlékezett rá”. Véleménye szerint azonban az EPSO gondosan megválaszolta a panaszosok ezzel kapcsolatos aggályait. Mivel ezt a véleményt megküldték a panaszosnak, az ombudsman úgy véli, hogy az EPSO válaszának teljességével kapcsolatban további vizsgálat nem indokolt.

16. Az ombudsmant azonban aggasztja az EPSO álláspontja a panaszos összeférhetetlenséggel kapcsolatos érveivel kapcsolatban.

17. Először is, a panaszos azzal érvelt, hogy összeférhetetlenség áll fenn egy olyan ügyben, mint a sajátja, amelyben a vizsgabizottságban tagsággal rendelkező tisztviselőt a pályázók azért is fizetik, hogy megtanítsák nekik, hogyan lehet sikeres az EPSO-versenyvizsgák felvételi beszélgetésein. A panaszos érvelése szerint, mivel a jelöltek fizettek a tanfolyamért, ésszerűen feltételezhető, hogy az oktatók munkájukért fizettek, és nem önkéntes alapon dolgoztak.

18. Másodszor, rámutatott arra, hogy a képzés során vitája volt e tisztviselővel. Vitájuk arra késztette, hogy azt higgye, nem pártatlan, és személyes érdeke fűződik ahhoz, hogy megbuktassa az interjút. Véleményében az EPSO nem vitatta, hogy a szóban forgó tisztviselő a képzés során kijelentette, hogy „a [panaszos] megbukik a versenyvizsgán, ha interjút készít vele”.

19. Amint arra az EPSO véleményében helyesen rámutatott, a személyzeti szabályzat 11a. cikkének megfelelően a tisztviselőnek feladatai ellátása során tartózkodnia kell minden olyan ügytől, amelyhez közvetlenül vagy közvetve olyan személyes – különösen családi vagy pénzügyi – érdeke fűződik, amely veszélyeztetheti függetlenségét [3].

20. Amint arra az Európai Közösség bíróságai rámutattak, e rendelkezés célja a tisztviselők függetlenségének és pártatlanságának biztosítása feladataik ellátása során. Ezért ez a rendelkezés az egyenlő bánásmód közösségi elve kifejeződésének tekinthető [4]. Ez a szabály biztosítja az európai közigazgatás átláthatóságát is.

21. Az EPSO versenyvizsga vizsgabizottságának tagjává váló tisztviselőnek be kell tartania a vizsgabizottság teljesítményére vonatkozó szabályokat. Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a versenyvizsga-bizottság pártatlansága e szabályok egyike. A közösségi bíróságok úgy ítélték meg, hogy a pártatlanság elve minden olyan körülményre kiterjed, amelyről a nyilvánosság úgy értelmezheti, hogy feladatai ellátása során hatással volt a tisztviselő függetlenségére [5]. E tekintetben a szóban forgó tisztviselőnek észszerűen tudnia kell erről a tényről.

22. Ami a panaszos első érvét illeti, az ombudsman megjegyzi, hogy az EPSO nem foglalt állást a panaszos azon kritikájával kapcsolatban, hogy magas rangú tisztviselőket, akik egyben vizsgabizottsági tagok is voltak, fizettek a pályázóknak szóló képzéseken való előadásokért. Ez azonban azon intézmények hatáskörébe tartozik, amelyekhez a tisztviselők tartoznak, és egyértelműen kívül esik az EPSO hatáskörén. A személyzeti szabályzat 12b. cikkére és az ezzel kapcsolatos esetleges belső szabályokra tekintettel ugyanis az egyes intézmények feladata, hogy tisztviselőik számára engedélyezzék vagy megakadályozzák a szóban forgó képzéshez hasonló, fizetés nélküli vagy fizetett külső tevékenységek gyakorlását. Az ombudsman ezért e határozatban nem foglalkozik ezzel a kérdéssel.

23. Mindazonáltal az EPSO elismerte, hogy tisztában van az ilyen jellegű potenciális problémákkal. Igazgatótanácsa arra a következtetésre jutott, hogy a tisztviselőnek a vizsgabizottság tagjaként és az EPSO-versenyvizsgák pályázói számára szervezett képzések oktatójaként végzett munkáját el kell különíteni egymástól. Az EPSO utalt továbbá új belső szabályaira, amelyek megakadályozzák, hogy a tisztviselők a vizsgabizottságban üljenek, ha a versenyvizsgát megelőző 12 hónapban ilyen tanfolyamokon oktatóként dolgoztak, vagy a versenyvizsga befejezését követő évben fognak dolgozni. Az EPSO azzal érvelt, hogy a jelen ügyben a képzésre egy évvel a meghallgatás előtt került sor.

24. Az ombudsman tudomásul veszi, hogy az EPSO által hivatkozott új szabályokat a vizsgabizottsági tagok pártatlanságának biztosítása érdekében állapították meg. Ezeket a szabályokat a kiválasztási eljárások pontosságának és tisztességességének biztosítása érdekében fogadták el, de azért is, hogy biztosítsák a potenciális pályázók bizalmát az említett eljárásokban való részvétel során.

25. Kérdéses azonban, hogy az ilyen szabályok elegendőek-e e célok eléréséhez a jelen ügyhöz hasonló esetekben. A képzés és a pályázó interjúja közötti egyéves időbeli távolság nem nyújt elegendő garanciát arra, hogy nem merül fel összeférhetetlenség.

26. Az interjúk jellegüknél fogva nem névtelenek, mivel a pályázók és a vizsgabizottság tagjai közvetlen kapcsolatba kerülnek egymással. Lehetséges, hogy az a tisztviselő, aki egy évvel az interjú előtt tanította a jelöltet, nem emlékszik rá. Az is lehetséges azonban, hogy egy tisztviselő emlékszik egy ilyen jelöltre. A jelen ügyben ez nem változtat azon, hogy a pályázó egyértelműen emlékezett az igazgatótanács azon tagjára, aki a képzés során tanította őt. A panaszos különösen azzal érvelt, hogy a magas rangú tisztviselő olyannyira vitatkozott vele, hogy elvesztette a türelmét, és előre megjósolta, hogy nem fog részt venni a vele folytatott esetleges interjún (a panaszos második érve).

27. A fenti megállapítások fényében az ombudsman úgy véli, hogy az EPSO megfelelő lépéseket tehetne a fent említett szabályok módosítása érdekében. Az EPSO felhívhatná az intézmények figyelmét arra, hogy a felvételi bizottság tagjaiként általuk javasolt tisztviselők nem vehetnek részt a pályázóknak az EPSO versenyvizsgáihoz kapcsolódó interjúk sikeres lebonyolításáról szóló képzésében. E tekintetben az ombudsman az alábbiakban további észrevételt tesz.

28. Ami a panaszos azon kérését illeti, hogy az EPSO szervezzen számára egy másik interjút, amelyet egy másik vizsgabizottság értékel, és a 22–23. pontban foglalt első és második érve alapján vizsgálja felül a pályázatát, az ombudsman a következőkre mutat rá.

29. Először is, a panaszos által benyújtott bizonyítékok alapján egyáltalán nincs oka kételkedni abban, hogy a szóban forgó tisztviselő tisztességesen és pártatlanul járt el az igazgatótanács tagjaként. Másodszor, a panaszos nem bizonyította, hogy az a tény, hogy a szóban forgó tisztviselő képzésben részesítette és vitába keveredett vele, kedvezőtlenül befolyásolta volna az eredményeit és/vagy befolyásolta volna a meghallgatás során nyújtott teljesítményét.

30. Ezenkívül az ombudsman rámutat arra, hogy az EPSO szerint a panaszos interjú során nyújtott teljesítményét nemcsak a szóban forgó tisztviselő értékelte, hanem hat másik tag is, akik mind kérdéseket tettek fel neki, valamint meghallgatták és értékelték a válaszait. Az EPSO vizsgabizottságai kollegiális testületek, és – amint azt az EPSO véleményében kifejtette – egy tag egyéni véleménye nem döntő; valamennyi tagnak konszenzusra kell jutnia. Ezenkívül az értékelési kritériumokat előre megállapítják, és a vizsgabizottságnak követnie kell azokat.

31. A fentiek fényében az ombudsman úgy véli, hogy a panaszos követelése nem tartható fenn.

C. Következtetések

Tekintettel arra, hogy véleménye szerint az EPSO gondosan megválaszolta a panaszos aggályait, és ezzel kiegészítette eredeti válaszát, nem indokolt további vizsgálatot folytatni a panaszos azon állításával kapcsolatban, hogy az EPSO válasza nem volt kellően részletes. Következésképpen helyt kell adni azon kérelmének, hogy az EPSO adjon ilyen választ.

Ami a panaszos azon kérését illeti, hogy az EPSO szervezzen számára egy másik felvételi bizottság által értékelendő újabb interjút, és vizsgálja felül pályázatát, az ombudsman úgy véli, hogy az a fenti 29. és 30. pontban kifejtett okok miatt nem tartható fenn.

A panaszost és az EPSO igazgatóját tájékoztatják erről a döntésről.

További megjegyzés

Az ombudsman úgy véli, hogy az EPSO fontolóra vehetné szabályainak felülvizsgálatát a vizsgabizottsági tagok összeférhetetlenségének megelőzése érdekében. Az EPSO felhívhatná az intézmények figyelmét arra, hogy a felvételi bizottság tagjaiként általuk javasolt tisztviselőknek nem kellett volna részt venniük a pályázóknak az EPSO-versenyvizsgákon tartott interjúk sikeres lebonyolításával kapcsolatos képzésében.

P. Nikiforos DIAMANDOUROS

Kelt Strasbourgban, 2008. december 22-én.

[1] franciául "(...) si jamais je [passait] l'examen oral avec lui, je rate[rais] le concours."

[2] francia nyelven: "Le membre du jury a déclaré ne pas se souvenir de la candidate en tant que participantse à une action de formation à laquelle il avait participé précédemment."

[3] A személyzeti szabályzat 11a. cikkének szövege a következő: A tisztviselő feladatai ellátása során és az alábbi rendelkezések kivételével nem foglalkozhat olyan üggyel, amelyhez közvetlenül vagy közvetve olyan személyes – különösen családi vagy pénzügyi – érdeke fűződik, amely csorbíthatja függetlenségét.

2. Az a tisztviselő, akinek feladatai ellátása során a fent említett ügyekkel kell foglalkoznia, erről haladéktalanul tájékoztatja a kinevezésre jogosult hatóságot. A kinevezésre jogosult hatóság megteszi a megfelelő intézkedéseket, és különösen felmentheti a tisztviselőt az ügyben fennálló felelőssége alól (...)”

[4] Az F-16/07. sz., Dragoman kontra Bizottság ügyben 2008. április 30-án hozott ítélet (az EBHT-ban még nem tették közzé) 41. pontja és az F-44/05. sz., Strack kontra Bizottság ügyben 2008. szeptember 25-én hozott ítélet (az EBHT-ban még nem tették közzé) 132. pontja.

[5] A T-89/01. sz., Willeme kontra Bizottság ügyben hozott ítélet (EBHT 2002., CS I-A-153. és II-803. o.) 47. pontja és a T-157/04. sz., De Bry kontra Bizottság ügyben hozott ítélet (EBHT 2005., CS I-A-199. és II-901. o.) 33. pontja.