Strasbourg, 2008. június 19.

Tisztelt B. Asszony!

2006. június 28-án Ön panaszt nyújtott be az európai ombudsmanhoz az Európai Személyzeti Felvételi Hivatallal (EPSO) szemben az EPSO/AD/29/05 nyílt versenyvizsga előválogató vizsgáin való részvételével kapcsolatban.

2006. augusztus 11‐én továbbítottam a panaszt az EPSO igazgatójának, és felkértem, hogy 2006. november 30‐ig nyilvánítson véleményt. Ennek megfelelően tájékoztattam. 2006. október 25-én az EPSO megküldte véleményének olasz nyelvű fordítását, amelyet 2006. november 27-én továbbítottam Önnek azzal a felhívással, hogy 2006. december végéig tegye meg észrevételeit. 2006. december 29-én megküldte észrevételeit.

Azért írok most, hogy tájékoztassam Önöket az elvégzett vizsgálatok eredményeiről. Elnézést kérek a jelen vizsgálat lezárásához szükséges idő tartamáért.

A PANASZ

A panaszos szerint a releváns tények összefoglalva a következők.

2006. március 31-én a panaszos részt vett az EPSO/AD/29/05 nyílt versenyvizsgán, amelynek célja a közgazdasági és statisztikai tanácsosok tartaléklistájának összeállítása volt. Az előválogató tesztekre Rómában, az „Ergife Palace Hotel” vizsgaközpontban (a továbbiakban: a római vizsgaközpont) került sor. A vizsgálat során az audiorendszer technikai problémája miatt a körülbelül 15 percig tartó fülsiketítő zaj lehetetlenné tette a koncentrálást. A pályázók így nem tudtak megfelelő környezetben továbbra is megfelelni az a) teszten.

Az egyik felügyelő azt javasolta, hogy a jelöltek tartsanak szünetet, és állítólag megígérte nekik, hogy a probléma megoldásához szükséges időnek megfelelő többletidőt kapnak. A pályázóknak azonban állítólag csak két további percet biztosítottak a vizsgákra rendelkezésre álló rendes idő lejártakor.

2006. április 5-én a panaszos üzenetet küldött az EPSO-nak, amelyben arra kérte az EPSO-t, hogy tájékoztassa arról, hogy a római vizsgaközpontban a pályázók által elszenvedett kényelmetlenséget figyelembe veszik-e a vonatkozó vizsgák kijavítása során. 2006. április 6-án az EPSO visszaigazolta a panaszos üzenetének kézhezvételét, és tájékoztatta, hogy 2006. május közepéig választ fog kapni. Ugyanezen a napon a panaszos újabb üzenetet küldött az EPSO-nak, amelyben lényegében megismételte az előző napi üzenetének tartalmát.

2006. április 7-én az EPSO a következő üzenettel válaszolt a panaszosnak:

„Kedves jelölt!

Az EPSO/AD/26-27-28-29/05 nyílt versenyvizsga a) és b) előválogató vizsgáján, amelyre ez év március 31-én került sor a Róma-Ergife vizsgaközpont IV. Olimpia termében, valóban sajnálatos zajzavarral kapcsolatos esemény történt. Sajnálatos módon az audiorendszerből származó időszakos zaj körülbelül tizenöt percig tartott. Elnézést kérünk a zavarásért.

Mindazonáltal szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy az EPSO munkatársai azonnal intézkedtek a zaj forrásának azonosítása és a helyzet megoldása érdekében. Miután azonosították, a problémát néhány perc múlva megoldották. Az a) és b) teszt fennmaradó része, majd a c) teszt és a d) írásbeli teszt további probléma nélkül folytatódott.

Úgy tűnik, hogy az a) (a szakterületre vonatkozó kérdések) és a b) (az EU-ra vonatkozó kérdések) teszt jellege és a javasolt időtartam (1 óra és 10 perc) nem okozott időbeli problémákat. A pályázók nagy többsége jól teljesítette a teszteket az engedélyezett 70 percen belül. Bár az EPSO nagyra értékelte, hogy a zaj elvonta egyes pályázók figyelmét, úgy véljük, hogy a zaj nem befolyásolta negatívan az előválogató tesztek lebonyolítását.

Az előválogató tesztek eredményeiről 2006 májusában EPSO-profilján keresztül valószínűleg tájékoztatást fog kapni.”

Ugyanezen a napon a panaszos kiegészítő üzenetet küldött az EPSO-nak. Megköszönte az EPSO válaszát, és azt állította, hogy i. a zaj diszkriminatív tényező, és hogy nem tartották tiszteletben az esélyegyenlőség elvét a vizsgákon különböző helyeken részt vevő valamennyi pályázó esetében; és ii. az egyik felügyelő által a római pályázóknak adott tájékoztatással ellentétben a pályázóknak csak további két percet adtak a vonatkozó vizsga befejezésére.

2006. június 28-án a panaszos panaszt nyújtott be az európai ombudsmanhoz. Az ombudsman a panaszból megértette, hogy a panaszos azt állította, hogy azok a pályázók, akik előválogató vizsgáikat a római vizsgaközpont IV. Olimpia termében tették le, nem rendelkeztek ugyanazokkal a lehetőségekkel, mint azok a pályázók, akik máshol tették le a vizsgákat. Összefoglalva, a zaj hátrányosan megkülönböztető tényezőnek minősült, és ezért nem tartották tiszteletben az esélyegyenlőség elvét a vizsgákon különböző helyeken részt vevő valamennyi pályázó tekintetében. Bár elismerte, hogy az EPSO nem tehető felelőssé a római vizsgaközpont audiorendszerével kapcsolatos problémáért, a panaszos úgy vélte, hogy a pályázóknak – az egyik felügyelő ígéretének megfelelően – a megadott idő után további 15 percet kellett volna kapniuk a vizsgák befejezésére. Az a tény, hogy a pályázóknak csak további két percet adtak, méltánytalan volt, és nem felelt meg a nekik adott tájékoztatásnak.

Az ombudsman megértette, hogy a panaszos azt állította, hogy azoknak a pályázóknak, akik Rómában letették az előválogató teszteket, lehetőséget kell biztosítani arra, hogy megismételjék az a) tesztet, vagy hogy írásbeli tesztjüket az előválogató teszteken elért eredményektől függetlenül helyesbítsék.

A VIZSGÁLAT

Az EPSO véleménye

Az EPSO véleménye a következőképpen foglalható össze:

Ténybeli háttér

A panaszos kérelmet nyújtott be az EPSO/AD/29/05 nyílt versenyvizsgán való részvételre, amelynek célja a közgazdasági és statisztikai tanácsosok tartaléklistájának összeállítása volt.

2006. március 6-án a panaszos hivatalos meghívást kapott, hogy 2006. március 31-én Rómában vegyen részt a vizsgákon.

Az előválogató teszteken való részvételt követően a panaszos 2005. április 5-én e-mailt küldött az EPSO-nak, amelyben utalt a római vizsgaközpont IV. Olimpia termében az előválogató teszteken részt vevő pályázók által a hibás audiorendszer miatt elszenvedett kellemetlenségekre. 2006. április 6-án a panaszos ugyanezen tárgyban egy második e-mailt küldött az EPSO-nak.

2006. április 6-án az EPSO átvételi elismervényt küldött a panaszosnak, és 2006. április 7-én válaszolt az üzeneteire. Válaszában az EPSO megerősítette, hogy az a) és b) előválogató tesztek során valóban zajt okozó technikai probléma merült fel az audiorendszerben. Az EPSO elnézést kért ezekért a problémákért, és magyarázattal szolgált a megtett intézkedésekről. Az EPSO kifejtette, hogy az időszakos zaj az audiorendszerből eredt, és körülbelül 15 percig tartott. A vizsgaközpont IV. Olimpia termében jelen lévő ESPO munkatársak azonnal megpróbálták azonosítani és megoldani a problémát. Miután azonosították a problémát, néhány perc alatt megoldották. Az a) és b) előválogató tesztek fennmaradó részére, majd ezt követően a c) tesztre és a d) írásbeli tesztre tehát további nehézségek nélkül került sor. Válaszában az EPSO arról is tájékoztatta a panaszost, hogy az a) és b) teszt (a tesztek 1 óra 10 percig tartottak) jellege és időtartama a jelek szerint nem okozott problémát a rendelkezésre álló idő tekintetében. A pályázók többsége valójában jóval a megadott időn belül teljesítette a vizsgáit. Az EPSO úgy vélte, hogy a zaj láthatóan nem gyakorolt negatív hatást a vizsga lebonyolítási módjára, annak ellenére, hogy zavarhatott néhány pályázót.

2006. április 7-én a panaszos azt válaszolta az EPSO-nak, hogy az audiorendszerben az előválogató tesztek során felmerült technikai probléma hátrányos megkülönböztetésnek és az esélyegyenlőség megsértésének minősül. A panaszos hangsúlyozta, hogy az egyik felügyelő kétszer is azt mondta a jelölteknek, hogy tartsanak szünetet a zavargás alatt, mert a megadott idő lejárta után több időt kapnak. E biztosítékokkal ellentétben azonban csak további két percet kaptak.

Az előválogató tesztek kijavítását követően az EPSO 2006. május 15-én tájékoztatta a panaszost az eredményeiről, amelyek nem érték el a versenyvizsga következő szakaszába való felvételhez szükséges minimumot. Kérésére a panaszos megkapta a helyes válaszok és az általa adott válaszok listáját.

A panaszról

A panaszos által az ombudsmanhoz benyújtott panasz érdemét illetően az EPSO pontosította, hogy szervezési okokból az a), b) és c) előválogató vizsgára, valamint a d) írásbeli vizsgára ugyanazon a napon, azaz 2006. március 31-én került sor. Az a) és b) teszt 10:00-kor kezdődött és 11:10-kor ért véget. A 30 perces szünet után a pályázók letették a c) tesztet, amely a nyílt versenyvizsga-felhívásban foglaltak szerint 1 órán át tartott. A d) írásbeli vizsgára délután 14:30 és 17:00 óra között került sor.

Az audiorendszerben fellépő műszaki probléma által okozott zaj körülbelül fél órával az a) és b) vizsga kezdete után, azaz 10:30-kor kezdődött. Amint a zaj jelentkezett, az EPSO személyzete ellenőrizte a vizsgaközpont valamennyi audiovezeték-kapcsolatát. Azonban nem lehetett azonnal teljesen megállítani a zajt.

Ezenkívül a mikrofonnal kapcsolatos probléma miatt az a) és b) vizsgálat befejezésének jelzésére szolgáló jelet erősítés nélkül adták, míg a zajszint kevésbé volt intenzív. Attól a pillanattól kezdve, hogy a szóvivő megadta a jelzést, a felügyelők engedélyt kaptak a vonatkozó válaszlapok összegyűjtésére. Mivel az audiorendszer üzemképtelen volt, nem volt kizárva, hogy a felügyelők röviddel a jel után elkezdték összegyűjteni a válaszlapokat.

Az a) és b) tesztet követő 30 perces szünet alatt egy technikus megoldotta a műszaki problémát, és kicserélte és kicserélte a hibás kábeleket. További problémák nem merültek fel.

Az EPSO azt is tisztázta, hogy amint a technikai probléma felmerült, a római főfelügyelő felvette a kapcsolatot a nyílt versenyvizsga megszervezéséért felelős brüsszeli személyzettel, hogy elmagyarázza, mi történt. A versenyvizsgáért felelős személyzet úgy döntött, hogy a körülmények nem indokolják a határidő-hosszabbítást. Amikor egyes jelöltek azt kérdezték, hogy kapnak-e többletidőt, a felügyelők közölték a felelős személyzet által az imént hozott döntést. Ellentétben azzal, amit a panaszos a panaszában jelzett, nem tűnt lehetségesnek, hogy a római felügyelők ígéretet tettek volna a pályázóknak a hosszabbítás megadására, mivel ilyen döntést csak a nyílt versenyvizsga megszervezéséért felelős, brüsszeli székhelyű személyzet hozhatott volna.

Az EPSO elismerte, hogy az incidens "sajnálatos" esemény volt, és sajnálatát fejezte ki. A panaszostól is elnézést kért az esetlegesen elszenvedett kellemetlenségért.

Az EPSO azonban hangsúlyozta, hogy a zaj ellenére a pályázók nagy többségének nem voltak különösebb problémái a vizsgák megválaszolásával és a megadott határidőn belüli teljesítésével. Az EPSO ezért úgy ítélte meg, hogy az esemény nem gyakorolt negatív hatást a nyílt versenyvizsga lebonyolítására.

A panaszos észrevételei

Az EPSO véleményével kapcsolatos észrevételeiben a panaszos összefoglalva három érvet hozott fel.

Először is a panaszos fenntartotta azon álláspontját, hogy az audiorendszer műszaki problémája, még ha nem is az EPSO-nak tudható be, valójában egyenlőtlen bánásmódot eredményezett egyrészt a római vizsgaközpont Olimpia IV. termében előválogató vizsgát tevő pályázók, másrészt pedig azon pályázók között, akik máshol tették le a vizsgákat. A panaszos meglepetését fejezte ki amiatt, hogy a nyílt versenyvizsga megszervezéséért felelős személyzet nem egyezett bele abba, hogy az a) és b) teszt végén többletidőt biztosítsanak, mivel az a) teszt során 15 percig gyakorlatilag lehetetlen volt koncentrálni. Hangsúlyozza, hogy az a) teszt olyan kérdéseket tartalmazott, amelyek szóbeli és numerikus érvelést követeltek meg a pályázóktól, amelyeket az audiorendszer által okozott állandó zaj közepette kell megválaszolni.

Másodszor, a panaszos hangsúlyozta, hogy – legalábbis a szobájában – az audiorendszer problémái által okozott általános rossz hangulatot ideiglenesen enyhítették egy felügyelő szavai, aki felkérte a pályázókat, hogy tegyék le tollaikat, amíg a zaj tart, és hozzátette, hogy a vizsga végén hosszabb időt kapnak. A panaszos megjegyezte, hogy úgy véli, hogy abban a pillanatban a szóban forgó felügyelő nem ismerte a brüsszeli nyílt versenyvizsga megszervezéséért felelős személyzet által hozott döntés eredményét, mivel a zaj éppen csak megkezdődött. Amikor az a) és b) vizsgára rendelkezésre álló idő végén összegyűjtötték a válaszlapokat, néhány pályázó tiltakozott. Ekkor közölték a pályázókkal, hogy a brüsszeli nyílt versenyvizsga megszervezéséért felelős személyzet úgy döntött, hogy nem hosszabbítja meg a határidőt. A panaszos tisztázta, hogy véleménye szerint a felügyelő jóhiszeműen járt el. Véleménye szerint azonban a brüsszeli nyílt versenyvizsgáért felelős személyzet nem értékelte a zavar súlyosságát. A fentiek fényében a panaszos kijelentette, hogy méltányos lenne újra elvégezni az a) tesztet. Mindazonáltal az a) és b) teszt eredményeinek megsemmisítésével járó szervezési nehézségek tudatában a panaszos azt állította, hogy legalább a jövőbeli nyílt versenyvizsgákra vonatkozó hirdetményeknek tartalmazniuk kell egy, az esélyegyenlőségre és a pályázókkal szembeni egyenlő bánásmódra vonatkozó szabályt, amely a jelen panaszban szereplőhöz hasonló esetekben lenne alkalmazandó. A panaszos úgy vélte, hogy még ha a problémát vis maior okozta is, azt bizonyos fokú szervezeti rugalmassággal gyorsan meg lehetett volna oldani.

Harmadszor, a panaszos úgy vélte, hogy statisztikai bizonyítékokkal kellett volna alátámasztani az EPSO azon állítását, amely szerint a pályázók nagy többségének nem voltak különösebb problémái az a) és b) teszt kérdéseinek megválaszolásával és azoknak a megadott időn belül történő kitöltésével. Például fontos lenne tudni, hogy hány római pályázó felelt meg az a) és b) előválogató vizsgán, és hogy voltak-e jelentős eltérések a más vizsgaközpontok pályázói által elért eredményekhez képest.

A HATÁROZAT

1 Arra vonatkozó állítás, hogy a zaj a hátrányos megkülönböztetés egyik tényezője, és hogy nem tartották tiszteletben a vizsgán különböző helyeken részt vevő pályázók közötti esélyegyenlőség elvét

1.1 A panaszos részt vett az EPSO/AD/29/05 nyílt versenyvizsgán, amelynek célja a közgazdasági és statisztikai tanácsosok tartaléklistájának összeállítása volt. 2006. március 31-én Rómában az „Ergife Palace Hotel” vizsgaközpontban (a továbbiakban: római vizsgaközpont) elvégezte az előválogató teszteket és az írásbeli vizsgát. Az (a) és (b) előválogató tesztek első félórája után az audiorendszer műszaki problémája fülsiketítő zajt okozott, amely körülbelül 15 percig tartott.

Az európai ombudsmanhoz benyújtott panaszában a panaszos azt állította, hogy azok a pályázók, akik Rómában tették le előválogató tesztjüket, nem rendelkeztek ugyanazokkal a lehetőségekkel, mint azok a pályázók, akik máshol tették le tesztjüket. A zaj a hátrányos megkülönböztetés egyik tényezője volt, és nem tartották tiszteletben az esélyegyenlőség elvét a vizsgákon különböző helyeken részt vevő valamennyi pályázó esetében.

1.2 Véleményében az EPSO elismerte, hogy az a) és b) előválogató tesztek során technikai probléma merült fel a hangrendszerrel kapcsolatban. A Bizottság elnézést kért a panaszostól az esetlegesen elszenvedett kellemetlenségekért.

Az EPSO kifejtette továbbá, hogy amint a hangrendszerrel kapcsolatos probléma megkezdődött, az EPSO személyzete az egész hangrendszert ellenőrizte. A problémát azonban nem lehetett azonnal megoldani. Ezt az (a) és (b) tesztet követő 30 perces szünet alatt oldották meg. Az EPSO azt is tisztázta, hogy amint a hangrendszerrel kapcsolatos probléma felmerült, a római főfelügyelő felvette a kapcsolatot a nyílt versenyvizsga megszervezéséért felelős brüsszeli személyzettel, hogy elmagyarázza, mi történt. A nyílt versenyvizsgáért felelős munkatársak úgy döntöttek, hogy a körülmények nem indokolják a határidő-hosszabbítást.

Tekintettel arra, hogy a hangok ellenére a pályázók többségének nem voltak különösebb problémái a vizsgákra való válaszadással és azok meghatározott időn belüli teljesítésével, az EPSO úgy ítélte meg, hogy az esemény nem gyakorolt negatív hatást a nyílt versenyvizsga lebonyolítására.

1.3 Észrevételeiben a panaszos fenntartotta azt az álláspontját, hogy bár a hangrendszerrel kapcsolatos technikai probléma nem az EPSO-nak tudható be, valójában egyenlőtlen bánásmódot eredményezett egyrészt a római vizsgaközpont IV. Olimpia termében előválogató vizsgát tett pályázók, másrészt a máshol előválogató vizsgát tett pályázók között.

1.4 A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján az ombudsman azt is megjegyzi, hogy az EPSO nem vitatja, hogy a 2006. március 31-én tartott nyílt versenyvizsga a) és b) vizsgája során technikai probléma merült fel.

1.5 Az ombudsman megjegyzi, hogy az EPSO feladata, hogy minden szükséges intézkedést megtegyen a nyílt versenyvizsgák megfelelő megszervezésének biztosítása érdekében. E tekintetben az Elsőfokú Bíróság több ítéletében kimondta, hogy:

„(...) a megfelelő ügyintézés és az egyenlő bánásmód elve alapján a közösségi intézmények kötelesek a versenyvizsga valamennyi pályázója számára biztosítani, hogy a vizsgákat a lehető legzökkenőmentesebben és legszabályosabban bonyolítsák le. E célból az adminisztráció köteles biztosítani a versenyvizsga megfelelő megszervezését (...)”(1).

Ebben az összefüggésben az ombudsman úgy véli, hogy a megfelelő ügyintézés elvei megkövetelik, hogy ésszerű óvintézkedéseket tegyenek az előre látható problémák elkerülése érdekében. Továbbá, ha a vizsgálat során valóban probléma merül fel, megfelelő intézkedéseket kell hozni az e problémából eredő negatív következmények korrekciója érdekében.

1.6 Az ombudsman megjegyzi, hogy amikor a hangrendszerrel kapcsolatos probléma felmerült, a jelenlévő felügyelők azonnal intézkedtek a probléma forrásának azonosítása, minimalizálása és végső soron megoldása érdekében. Az ombudsman úgy véli, hogy az EPSO helyesen járt el.

1.7 A kérdés azonban továbbra is fennáll, még ha az EPSO minden lehetséges intézkedést meg is tett annak érdekében, hogy csökkentse, majd megszüntesse a megbízható rendszer problémáját: a hangrendszerrel kapcsolatos probléma jelentős hatással volt-e a jelöltekre?

1.8 Az ombudsman emlékeztet arra, hogy az Elsőfokú Bíróság megállapítása szerint "(...) a versenyvizsga vizsgáinak lebonyolítása során elkövetett szabálytalanság nem érinti a vizsgák jogszerűségét, kivéve, ha az érdemi jellegű, és torzíthatja a vizsgák eredményeit."(2) A jelen állítással összefüggésben a jogszerűség konkrét kérdése a hátrányos megkülönböztetés tilalmának elvéhez kapcsolódik. Mint ilyen, a hangprobléma csak akkor tekinthető relevánsnak a hivatali visszásság esetleges megállapítása szempontjából, ha „lényeges jellegű, és alkalmas a vizsgálatok eredményeinek torzítására”(az ombudsman kiemelése)

1.9 A hanghatások megállapításához, és következésképpen annak megállapításához, hogy a szóban forgó hang "a vizsgák eredményének torzítására alkalmas lényeges szabálytalanságnak"minősül-e, meg kell vizsgálni az e teremben lévő pályázókat érintő hang intenzitását.

1.10 Az ombudsman tudomásul veszi, hogy az EPSO álláspontja szerint a hang nem volt olyan intenzív, hogy negatív hatással lett volna a nyílt versenyvizsga lebonyolítására (3).

E tekintetben az ombudsman először is megjegyzi, hogy úgy tűnik, az EPSO azon következtetését, hogy a római előválogató tesztek során történt incidens nem gyakorolt negatív hatást a szóban forgó versenyvizsga lebonyolítására, arra a tényre alapozta, hogy „a pályázók nagy többségének” nem voltak különösebb problémái a tesztek megválaszolásával és a kitűzött határidőn belüli teljesítésével. Az ombudsmant nem győzte meg ez a megközelítés. Amint az a fenti 1.5. pontban megállapításra került, az intézmények a versenyvizsga valamennyi pályázójával szemben kötelesek biztosítani, hogy a vizsgákat a lehető legzökkenőmentesebben és legszabályosabban bonyolítsák le. Az ombudsman ezért úgy véli, hogy az a tény, hogy a pályázók „többsége” a megadott időn belül elvégezhette a vonatkozó vizsgát, önmagában nem bizonyítja, hogy a panaszost nem érte negatív következmény a római vizsgaközpont IV. Olümpia termének hangrendszerével kapcsolatos probléma miatt.

1.11 Az ombudsman megjegyzi, hogy észrevételeiben a panaszos kijelentette, hogy az EPSO-nak álláspontja fenntartása érdekében olyan statisztikai adatokat kell szolgáltatnia, amelyek összehasonlítják a római vizsgaközpont IV. Olimpia termében vizsgázó pályázók eredményeit a máshol vizsgázó pályázók eredményeivel. Az ombudsman megjegyzi, hogy hatáskörébe tartozik, hogy statisztikai adatokat kérjen az EPSO-tól. Az ombudsman azonban megjegyzi, hogy a fenti 1.10. pontban megállapítást nyert, hogy az EPSO által előterjesztett azon érv, amely szerint a pályázók „többsége” időben befejezte a vizsgákat, nem releváns az EPSO álláspontjának védelme szempontjából. Összefoglalva, az a tény, hogy a legtöbb pályázó 70 percen belül befejezte a vizsgákat, nem bizonyítja, hogy az ebben a teremben lévő pályázókat az összes többi pályázóhoz képest egyenlő bánásmódban részesítették. Ebben az összefüggésben az ombudsman nem tartja szükségesnek, hogy e vizsgálat céljából ilyen információkat kérjen az EPSO-tól.

1.12 Az ombudsman úgy véli, hogy a főfelügyelet hatáskörébe tartozik a vizsgálatok során előforduló rendellenességek tényszerű értékelése, beleértve a túlzott hanggal kapcsolatos rendellenességeket is. A főfelügyelő tényértékelő kötelezettségvállalásának kifejezetten annak megállapítására kell irányulnia, hogy az anomália olyan „jelentős szabálytalanságot” eredményez-e, „amely torzíthatja a vizsgálatok eredményeit”(4).

Az ombudsman azt is helyénvalónak tartja, hogy egy vezető felügyelő kérjen utasításokat a brüsszeli székhelyű EPSO-alkalmazottaktól, akiknek az a feladata, hogy Unió-szerte koordinálják az egyidejűleg lebonyolított vizsgákat.

Az ombudsman rendkívül fontosnak tartja, hogy a főfelügyelő által végzett tényszerű értékelés minden lehetséges információt megadjon a koordináló személyzetnek, különösen azt, hogy az adott esemény olyan anomáliának minősült-e, amely „a vizsgálatok eredményeinek torzítására alkalmas lényegi szabálytalanságot” eredményezett. Ilyen esetben a koordináló személyzet feladata, hogy utasításokat adjon arra vonatkozóan, hogy milyen intézkedéseket kell tenni, mint például a pályázóknak biztosított többletidő.

1.13 Az ombudsman az EPSO véleménye alapján megjegyzi, hogy amikor felvette a kapcsolatot a brüsszeli koordináló személyzettel, a római főfelügyelő elmagyarázta, hogy mi"történik"a vizsgaközpontban. Az EPSO véleménye szerint azonban nincs konkrét megállapítás arra vonatkozóan, hogy a római főfelügyelő konkrétan beszámolt volna a brüsszeli koordinációs személyzetnek a hangprobléma intenzitásáról, pontosabban arra vonatkozóan, hogy a főfelügyelő kifejezetten tájékoztatta-e a brüsszeli koordinációs személyzetet arról, hogy a hangprobléma nem eredményez „olyan érdemi szabálytalanságot, amely torzíthatja a vizsgák eredményeit”. E tekintetben az ombudsman további észrevételt tesz. Az ombudsman reméli, hogy ez a további megjegyzés a jövőben segíteni fogja az EPSO-t annak biztosításában, hogy valamennyi felügyelő ismerje a megfelelő eljárásokat, ezáltal biztosítva a tesztek megfelelő működését és incidensek esetén a megfelelő korrekciós intézkedések elfogadását.

1.14 Az ombudsman azonban úgy véli, hogy a zaj intenzitására és ezen intenzitásnak a pályázók koncentrációs képességére gyakorolt valószínű hatására vonatkozó konkrét bizonyítékok, illetve a vezető felügyelő és a brüsszeli koordinációs személyzet közötti kommunikáció pontos jellegére vonatkozó bizonyítékok hiányában nem állapítható meg, hogy az EPSO az ügy e vonatkozását illetően hivatali visszásságot követett-e el.

Az ombudsman ezért arra a következtetésre jut, hogy az ügy e vonatkozásával kapcsolatban további vizsgálatok nem tűnnek indokoltnak.

2 Az az állítás, amely szerint az egyik felügyelő által a pályázóknak nyújtott tájékoztatás ellenére az a) és b) vizsgára rendelkezésre álló idő végén a pályázóknak csak további két percet biztosítottak a vonatkozó vizsgák befejezésére

2.1 Panaszában a panaszos azt állította, hogy amikor az Olimpia IV. teremben az audiorendszerrel kapcsolatos technikai probléma felmerült, egy felügyelő felhívta a pályázókat, hogy tegyék le tollaikat, és jelezte, hogy a vizsga végén további időt kapnak annak érdekében, hogy visszaszerezzék a zavar miatt elvesztegetett időt.

A panaszos azt állította, hogy a felügyelő által adott tájékoztatás ellenére a pályázóknak csak két percet adtak az a) és b) vizsgák befejezésére a vizsgákra előírt standard idő lejártakor. A panaszos véleménye szerint ez méltánytalan volt, és nem felelt meg a pályázóknak nyújtott tájékoztatásnak.

2.2 Véleményében az EPSO tisztázta, hogy amint a technikai probléma felmerült, a római főfelügyelő elmagyarázta a brüsszeli koordinációs személyzetnek a vonatkozó helyzetet. A brüsszeli koordinációs személyzet úgy határozott, hogy a körülmények nem indokolják a határidő meghosszabbítását. Az EPSO megjegyezte, hogy a panaszos állításával ellentétben a felügyelők nem tehettek ígéretet a pályázóknak a hosszabbításra vonatkozóan, mivel ilyen döntést csak a brüsszeli koordinációs személyzet hozhatott.

2.3 Észrevételeiben a panaszos ragaszkodott ahhoz, hogy legalább a római vizsgaközpont IV. Olimpia termében egy felügyelő felhívja a pályázókat, hogy tegyék le tollaikat, amikor a IV. Olimpia terem audiorendszerével kapcsolatos technikai probléma felmerült, és tájékoztatta a pályázókat, hogy a vizsga végén további időt kapnak annak érdekében, hogy visszaszerezzék a zavar miatt elvesztett időt.

2.4 Az ombudsman megjegyzi, hogy kétségtelen eltérés van a panaszos és az EPSO által azzal kapcsolatban kifejtett álláspontok között, hogy a felügyelő valóban ígéretet tett-e arra, hogy az a) és b) vizsgák végén többletidőt biztosít.

Az ombudsman megjegyzi, hogy a megfelelő eljárások megkövetelik, hogy a pályázók egy csoportjának hosszabb időt biztosító döntésről csak olyan alkalmazottak dönthessenek, akiknek az a feladata, hogy az egész EU-ban egyidejűleg lebonyolított vizsgákat koordinálják. Ilyen körülmények között, ha az egyes felügyelők jelezték volna, hogy az a) és b) vizsgálat végén többletidőt biztosítanak, ez rendkívül sajnálatos esemény lett volna. Ilyen esetben az ombudsman hivatali visszásságot állapítana meg az EPSO részéről.

A panasz kivizsgálása érdekében az ombudsmannak lehetősége van további vizsgálatok lefolytatására. A jelen ügyben azonban az ombudsman úgy véli, hogy tekintettel az EPSO által a véleményében már kifejtett kifejezett álláspontra, nevezetesen arra, hogy a felügyelőknek nem volt lehetőségük arra, hogy ilyen ígéretet tegyenek a pályázóknak, a további vizsgálatok nem szolgálnának további pontosítással az ügy e vonatkozását illetően.

2.5 Az ombudsman rendelkezésére álló információk alapján úgy tűnik, hogy a panasz e vonatkozásával kapcsolatban nem lehet megállapítani a tényeket.

Az ombudsman ezért arra a következtetésre jut, hogy az ügy e vonatkozásával kapcsolatban további vizsgálatok nem tűnnek indokoltnak.

3 Az az állítás, hogy a panaszos írásbeli vizsgáját helyesbíteni kell

3.1 Az ombudsman tudomásul veszi, hogy panaszában a panaszos azt állította, hogy az előválogató teszteken Rómában részt vevő pályázók írásbeli vizsgáját az előválogató teszteken elért eredményektől függetlenül ki kell javítani.

3.2 Úgy tűnik, hogy az EPSO véleményében nem tett konkrét megjegyzéseket erre az állításra vonatkozóan. Úgy tűnik továbbá, hogy a panaszos észrevételeiben nem ismételte meg ezt az állítást.

3.3 Az ombudsman emlékeztet arra, hogy a versenyvizsga-felhívás egyértelműen kimondja, hogy:

„Szervezeti okokból a d) írásbeli vizsgára ugyanazon a napon kerül sor, mint az a), b) és c) előválogató vizsgára. A vizsgabizottság akkor minősíti a pályázó írásbeli vizsgáját (d), ha pályázatának elbírálását követően megállapítja, hogy a pályázó valamennyi pályázati feltételnek megfelel. Az a tény, hogy Önt az a), b) és c) előválogató vizsgával egyidejűleg meghívták a d) írásbeli vizsgára, nem jelenti azt, hogy Ön részt vett a versenyvizsgán.”(5)

Az ombudsman emlékeztet továbbá arra, hogy a versenyvizsga-felhívás kimondja, hogy:

„Az előválogató teszteken az egyes teszteken a legjobb pontszámot elérő és a minimálisan elérendő pontszámot elérő pályázóknak (...) teljes pályázatot kell benyújtaniuk a versenyvizsgára való felvétel céljából.” (kiemelés tőlem).

3.4 A fentiek fényében megállapítható, hogy a vizsgabizottság csak azon pályázók írásbeli vizsgáit értékelhette volna, akik az előválogató teszteken nemcsak a minimálisan elérendő pontszámot, hanem a legjobb pontszámot is megszerezték.

A panaszos az egyes előválogató teszteken nem érte el a minimálisan elérendő pontszámot. Az a) teszten, amelyet 0-tól 60 pontig terjedő skálán 30-as minimális pontszámmal jelöltek meg, a panaszos 24 324 pontot kapott, ami az előírt minimum alatt volt.

3.5 Figyelembe véve, hogy a vizsgabizottságot jogilag kötik a versenyvizsga-felhívás feltételei, az ombudsman úgy véli, hogy a panaszos követelése nem tartható fenn.

4. Az előválogató teszt (a) megismétlésére vonatkozó állítás

4.1 Panaszában a panaszos egy második állítást tett, amelyet az első állításának alternatívájaként kellett értelmezni, amely szerint a Rómában az előválogató teszteken sikeresen megfelelt pályázók írásbeli vizsgáját az előválogató teszteken elért eredményektől függetlenül ki kell javítani. Második kérelmében a panaszos azt állította, hogy azoknak a pályázóknak, akik az a) vizsgát a római vizsgaközpont IV. Olimpia termében tették le, és így a zajtól szenvedtek, lehetőséget kell biztosítani a vizsga újbóli letételére.

4.2 Úgy tűnik, hogy az EPSO ezzel az állítással kapcsolatban nem tett konkrét észrevételeket a véleményében.

4.3 Az ombudsman megjegyzi, hogy észrevételeiben a panaszos azon a véleményen volt, hogy méltányos lenne lehetővé tenni a hangprobléma által érintett pályázók számára az a) teszt újbóli elvégzését. Ugyanakkor azt is jelezte, hogy megérti a vizsga eredményeinek érvénytelenítésére és egy új vizsga megszervezésére vonatkozó döntésből eredő szervezési nehézségeket.

4.4 A fenti 1.14. bekezdésben foglalt következtetés fényében az ombudsman arra a következtetésre jutott, hogy ez az állítás nem tartható fenn.

5 Következtetések

Az ombudsman e panasszal kapcsolatos vizsgálatai alapján úgy tűnik, hogy a panaszos állításaival kapcsolatban további vizsgálatok nem indokoltak. A panaszos állításait illetően az ombudsman úgy véli, hogy azok nem tarthatók fenn.

Erről a döntésről az EPSO igazgatója is tájékoztatást kap.

TOVÁBBI MEGJEGYZÉSEK

Az egyes vizsgaközpontok vezető felügyelőjének feladata a vizsgák során felmerülő rendellenességek tényszerű értékelése, valamint az érintett koordináló személyzet alapos és pontos tájékoztatása. A vezető felügyelőnek a koordináló személyzethez továbbítandó tényszerű értékelésének kifejezetten annak meghatározására kell irányulnia, hogy az anomália olyan „lényeges szabálytalanságot” eredményez-e, „amely torzíthatja a vizsgálatok eredményeit”. Ha a szóban forgó esemény „olyan lényeges szabálytalanságot” eredményez, „amely torzíthatja a vizsgálatok eredményeit”, az érintett koordináló személyzet feladata, hogy utasításokat adjon a vezető felügyelőnek a meghozandó intézkedésekre vonatkozóan. Magától értetődik, hogy a vezető felügyelőnek gondoskodnia kell arról, hogy minden jelenlévő felügyelő ugyanazt az elfogadott üzenetet közvetítse minden jelöltnek.

Tisztelettel:

 

P. Nikiforos DIAMANDOUROS

---

(1) A T-371/03. sz., Le Voci kontra Tanács ügyben hozott ítélet (EBHT-KSZ 2005., I-A-209. o. és II-957. o.) 78. pontja. Lásd még a T-193/00. sz., Felix kontra Bizottság ügyben hozott ítélet (EBHT-KSZ 2002., I-A-23. o. és II-101. o.) 45. pontját; a T-159/98. sz., Torre és társai kontra Bizottság ügyben hozott ítélet (EBHT-KSZ 2001., I-A-83. o. és II-395. o.) 46. pontját; valamint a T-102/98. sz., Papadeas kontra Régiók Bizottsága ügyben hozott ítélet (EBHT-KSZ 1999., I-A-211. o. és II-1091. o.) 68. pontját; A T-5/04. sz., Scano kontra Bizottság ügyben hozott ítélet (EBHT-KSZ 2005., I-A-205. o. és II-931. o.) 43. pontja.

(2) A T-371/03. sz., Le Voci kontra Tanács ügyben hozott ítélet (EBHT 2005., FP-I-A-209. o. és II-957. o.) 79. pontja. Lásd még a T-159/98. sz., Torre és társai kontra Bizottság ügyben hozott ítélet (EBHT-KSZ 2001., I-A-83. o. és II-395. o.) 47. pontját; A T-193/00. sz., Felix kontra Bizottság ügyben hozott ítélet (EBHT-KSZ 2002., I-A-23. o. és II-101. o.) 45. pontja.

(3) Az ombudsman azonban megjegyzi, hogy a panaszosnak küldött 2006. április 6-i levelében „az [E]PSO nagyra értékelte, hogy a zaj elvonta egyes jelöltek figyelmét”.

(4) Az ombudsman egyetért azzal, hogy az ilyen értékelés általában szubjektív jellegű, mivel nem állnak rendelkezésre olyan technikai eszközök, amelyek lehetővé tennék a főfelügyelő számára a hangprobléma intenzitásának mérését (például decibelben) és/vagy a hangprobléma intenzitásának a jelöltek koncentrálóképességére gyakorolt valószínű hatását. Az ombudsman egyetért azzal, hogy a vezető felügyelő széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik az ilyen értékelések elvégzése során.

(5) EPSO AD/25/26/27/28/29/05 nyílt versenyvizsga-felhívás, közzétéve: HL 2005. C 178., A/01.