Strasbourg, 2008. április 4.

Tisztelt T. Úr!

2006. május 29-én Ön panaszt nyújtott be az európai ombudsmanhoz az európai adatvédelmi biztos ellen az Ön által hozzá benyújtott panasznak a 2005. évre vonatkozó éves jelentésében történő bemutatásával kapcsolatban.

2006. július 3-án továbbítottam a panaszt az európai adatvédelmi biztosnak. 2006. október 31‐én az európai adatvédelmi biztos megküldte véleményének eredeti angol nyelvű változatát, és 2006. november 20‐án annak német nyelvű fordítását. Ez utóbbi dokumentumot 2006. november 27-én továbbítottam Önnek azzal a felhívással, hogy tegye meg észrevételeit, amelyet 2006. december 22-én küldött meg.

2007. július 11-én levelet írtam az európai adatvédelmi biztosnak, hogy békés megoldást találjak panaszára. Erről még aznap tájékoztattam. Kértem, hogy az európai adatvédelmi biztos válaszát 2007. szeptember 30-ig nyújtsák be.

2007. október 9-én az európai adatvédelmi biztos arról tájékoztatott, hogy válasza a vártnál több időt igényel a belső konzultációra, és kérte a határidő 2007. október 31-ig történő meghosszabbítását. Megadtam ezt a hosszabbítást.

2007. november 5-én az európai adatvédelmi biztos megküldte a javaslatomra adott válaszának eredeti angol nyelvű változatát, és 2007. november 19-én annak német nyelvű fordítását. Ezeket a dokumentumokat 2007. november 12-én, illetve 21-én továbbítottam Önnek azzal a felkéréssel, hogy tegye meg észrevételeit, amelyeket 2007. november 29-én küldött meg.

Azért írok most, hogy tájékoztassam Önöket az elvégzett vizsgálatok eredményeiről.

A PANASZ

Háttér

A panaszos egy német újságíró, aki egy német hetilap, a Stern brüsszeli tudósítójaként dolgozott. A 2002-ben megjelent két cikkben az újság egy uniós tisztviselő, V. B. jelentésében felvetett állítólagos szabálytalanságokkal kapcsolatos számos vádról, valamint az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által e vádakkal kapcsolatban végzett vizsgálatokról számolt be. A cikkek V. B. jelentésén és az OLAF bizalmas dokumentumain alapultak, amelyeket az újság szerzett be. Ezt követően az OLAF vizsgálatot folytatott a bizalmas dokumentumok kiszivárogtatásának körülményeiről, beleértve a vesztegetésre vonatkozó állításokat is. 2004. március 19-én a belga ügyészség átkutatta a panaszos brüsszeli irodáját és házát, és számos dokumentumot lefoglalt. Később kiderült, hogy ezek a bizonyításfelvételek az OLAF által a belga és a német hatóságoknak továbbított információkon alapultak.

2005. július 1-jén a panaszos panaszt nyújtott be az OLAF ellen az európai adatvédelmi biztoshoz. Azt állította, hogy az OLAF egyrészt téves információkat szolgáltatott a rá vonatkozó, általa megőrzött adatok tekintetében, másrészt pedig a rá vonatkozó téves adatokat megőrizte és továbbította. Az első állítás az OLAF tisztviselői által tett azon nyilatkozatokra vonatkozott, amelyek szerint az OLAF a hivatali címén és telefonszámán kívül egyetlen személyes adatával sem rendelkezett. A második állítás az OLAF által a belga és a német hatóságoknak továbbított információkra vonatkozott, nevezetesen arra, hogy a panaszos Washingtonba költözik, ami a panaszos szerint a brüsszeli lakásának és irodájának átkutatásához vezetett. A panaszos szerint az OLAF tudta, hogy nem Washingtonba, hanem Hamburgba kíván költözni.

2005. december 1-jén a panaszos megkapta az európai adatvédelmi biztos e panaszra vonatkozó határozatát, amelyet az európai adatvédelmi biztos helyettese írt alá. Első állítását illetően az európai adatvédelmi biztos arra a következtetésre jutott, hogy az OLAF nem indokolta megfelelően álláspontját, és ezért nem alkalmazott helyes megközelítést a panaszos jogait illetően. Az európai adatvédelmi biztos azonban megjegyezte, hogy az ombudsman a 2485/2004/GG panaszról szóló különjelentésében már megállapította, hogy az OLAF e tekintetben tett nyilatkozatai helytelenek voltak. Az európai adatvédelmi biztos szerint a további beavatkozása nem változtatna az ombudsman elemzésén és kijelentésein, és nem is egészítené ki azokat, ezért nem lenne indokolt.

Ami a panaszos második állítását illeti, az európai adatvédelmi biztos úgy vélte, hogy a szóban forgó adatok pontosságának értékelésére szolgáló kritériumok távolról sem tényszerűek, és szorosan kapcsolódnak az OLAF vizsgálatának megalapozottságához, ezért azokat az európai adatvédelmi biztos feladatán kívül esőnek kell tekinteni. Véleménye szerint ezért nem lenne helyénvaló az adatok értékelésére és adott esetben helyesbítésének elrendelésére irányuló beavatkozás.

A panaszos nem volt elégedett panaszának eredményével, és 2006. április 10-én panaszt nyújtott be az ombudsmanhoz (1034/2006/WP. sz. panasz).

A jelen kifogásról

2006. május 29-én a panaszos egy második panaszt nyújtott be az európai adatvédelmi biztos ellen, amelyben felhívta az ombudsman figyelmét az európai adatvédelmi biztoshoz benyújtott panaszának összefoglalójára, amelyet ez utóbbi 2005. évi, 2006. április 19-én közzétett éves jelentése tartalmazott. A jelentés vonatkozó része a következőképpen szól:

„Egy újságíró panaszt nyújtott be, amelyben azt állította, hogy az OLAF egyik sajtóközleménye (2005–190) vesztegetési ügyben – nem kifejezetten – nyilvánosságra hozta a nevét. Kérelmeit a tisztességes eljárás (4. cikk) és a helyesbítéshez való jog (14. cikk) alapján nyújtotta be. A panaszos már panaszt nyújtott be az ombudsmanhoz. Az európai adatvédelmi biztos lezárta az ügyet, mivel nem tudott semmit hozzátenni az ombudsman ebben az ügyben tett megállapításaihoz.”

A panaszos az európai adatvédelmi biztoshoz intézett 2006. április 24-i e-mailjében vitatta ügyének ismertetését. Úgy vélte, hogy az anonimizált, de félreérthetetlenül rá vonatkozó állításokat teljes egészében kitalálták. Panasza nem az OLAF sajtóközleménye ellen irányult, és nem olyan keresetek ellen, amelyeket már az ombudsman előtt megtámadtak. A panaszos azzal vádolta az európai adatvédelmi biztost, hogy ezeket a helytelen nyilatkozatokat jobb tudomása ellenére tette, ami véleménye szerint különösen súlyosan sértette a megfelelő ügyintézés és a pártatlanság elvét. Ezenkívül a panaszos a nyilatkozatokat rágalmazónak tekintette, mivel azt a benyomást keltették, hogy ugyanazon tárgyban visszaélésszerűen panaszt tett különböző szerveknél. A panaszos továbbá azzal érvelt, hogy a vonatkozó bekezdés kijelentette, hogy ügyét lezárták, bár az európai adatvédelmi biztos 2006. január 17-i levelében kijelentette, hogy panaszát még vizsgálják.

A panaszos arra kérte az európai adatvédelmi biztost, hogy helyesbítse a nyilatkozatokat egy helyesbített éves jelentés és az éves jelentésről tájékoztatott közönségnek szóló sajtóközlemény útján. Azt állította továbbá, hogy amennyiben az európai adatvédelmi biztos továbbra is foglalkozik az ügyével, ezt helyesbített éves jelentésében és sajtóközleményben kell bejelentenie.

2006. május 16-án kelt válaszlevelében az európai adatvédelmi biztos arra az álláspontra helyezkedett, hogy a szóban forgó szövegben semmi sem tekinthető nem megfelelőnek vagy a panaszos érdekeit sértőnek. Ez különösen igaz akkor, ha az ügyet az ombudsman különjelentésének hátterében vizsgáljuk, amelyre a szöveg hallgatólagosan utalt. Az ombudsmanhoz benyújtott panasz természetesen nem tekinthető negatív ténynek. Az európai adatvédelmi biztos kijelentette, hogy a szöveg valóban nagyon rövid összefoglalója az ügynek. Az első két mondat azonban megfelelően utalt a kifogás hátterére és lényeges elemeire. Önmagában a rövidség nem volt szokatlan egy olyan éves jelentés esetében, amelynek szélesebb területet kellett lefednie. Az európai adatvédelmi biztos kijelentette, hogy sajnálatos, hogy az éves jelentést azelőtt tették közzé, hogy a panaszos megkapta volna az európai adatvédelmi biztos e levelét. Ez azonban semmilyen módon nem befolyásolta a panaszos kifogásaira adott válaszainak lényegét. Ezenkívül az ügyet valóban lezárták, így nem volt indokolt helyesbítő nyilatkozatot tenni az éves jelentéshez.

Az ombudsmanhoz benyújtott panaszában a panaszos kijelentette, hogy nem tartja kielégítőnek az európai adatvédelmi biztos válaszát. Fenntartotta az európai adatvédelmi biztossal kapcsolatos állításait és állításait. Ezenkívül a panaszos azzal érvelt, hogy 2006. május 16-i levelében az európai adatvédelmi biztos az éves jelentésének vonatkozó szakaszát túlzó, ha nem rosszindulatú módon értelmezte. Valóban panaszt tett az OLAF által közzétett sajtóközlemény ellen, de az ombudsmanhoz (1840/2002/GG. sz. ügy), nem pedig az európai adatvédelmi biztoshoz. Az éves jelentés ennek ellenkezőjét sugallja. Továbbá nem értette, hogy a szöveget hogyan kell „az ombudsman különjelentésének hátterében” olvasni, mivel ezt a különjelentést az éves jelentés nem említi. Egy tájékozatlan olvasó tehát nem lett volna képes ezt a kapcsolatot megteremteni.

Összefoglalva, a panaszos a következő állításokat tette:

1. Helytelenül mutatták be ügyét az európai adatvédelmi biztos 2005. évi éves jelentésében. A panaszos azt állította, hogy a hamis nyilatkozatokat szándékosan és tudatosan tették, ezért közzétételük különösen súlyosan sérti a megfelelő ügyintézés és a pártatlanság elvét.
2. Ügyének az éves jelentésben való bemutatása rágalmazó volt, mivel arra utalt, hogy ugyanazon tárgyban visszaélésszerűen fordult különböző szervekhez.
3. Az éves jelentés nyilvánosságra hozta azt az információt, hogy ügyét a megfelelő tájékoztatás előtt lezárták, ami a megfelelő ügyintézés elvének súlyos megsértését jelenti.

Összefoglalva, a panaszos azt állította, hogy az európai adatvédelmi biztosnak (1) ki kell javítania éves jelentését az ügyének ismertetése tekintetében; és 2. ugyanannak a közönségnek címezze a megfelelő sajtóközleményt, amely tájékoztatást kapott az éves jelentés közzétételéről.

A VIZSGÁLAT

Az európai adatvédelmi biztos véleménye

A panaszos első állításával kapcsolatban az európai adatvédelmi biztos azt állította, hogy az éves jelentésében szereplő szöveg nem volt helytelen. A szöveg nagyon rövid, de pontos összefoglalója volt az ügynek, amely összehasonlítható volt a 2005-ben tárgyalt elfogadható panaszok egyéb leírásaival. A panaszost nem említette, de azok, akik ismerik az ügyet, könnyen megállapíthatták a kapcsolatot az ombudsman különjelentésével, hogy pozitív következtetéseket vonhassanak le. Abban a következtetésben sem volt semmi helytelen, hogy az ombudsman megállapítása nem vezetett az európai adatvédelmi biztos további fellépéséhez. A szándékosan és tudatosan tett hamis állításokra való bármilyen hivatkozás ezért teljesen megalapozatlan és teljesen helytelen volt.

Ami a panaszos második állítását illeti, az európai adatvédelmi biztos hangsúlyozta, hogy a panaszosoknak jó okuk lehet arra, hogy ugyanazt az ügyet megfontolás és esetleges intézkedés céljából különböző szervek elé terjesszék. E szerveknek azonban ezt követően az alkalmazandó szabályok és elvek keretében meg kell vizsgálniuk ezeket a kérdéseket, és dönteniük kell azokról. Ez olyan döntésekhez vezethet, mint az európai adatvédelmi biztosnak a panaszos ügyében hozott határozata. Az európai adatvédelmi biztos ezért úgy ítélte meg, hogy a panaszos második állítása teljes mértékben megalapozatlan.

Ami a panaszos harmadik állítását illeti, az európai adatvédelmi biztos emlékeztetett arra, hogy ügyének lezárása azzal a ténnyel függött össze, hogy a panaszos panaszával kapcsolatban nem lehetett további lépéseket tenni. Ezt az európai adatvédelmi biztos 2006. május 16-i levele részletesen kifejtette. Az európai adatvédelmi biztos hangsúlyozta, hogy valóban sajnálatos, amint azt kifejezetten említette, hogy a 2005. évi éves jelentést azelőtt tették közzé, hogy a panaszos megkapta volna ezt a levelet. Ez azonban semmilyen módon nem befolyásolta az európai adatvédelmi biztos reakciójának lényegét, ami azt jelentette, hogy az ügyet lezárták. Az európai adatvédelmi biztos hozzátette, hogy magától értetődik, hogy az ezzel kapcsolatos releváns fejleményeket adott esetben figyelembe fogják venni a 2006-os éves jelentés elkészítésekor. Úgy vélte, hogy a panaszos harmadik állítása sem megalapozott.

Következésképpen az európai adatvédelmi biztos elutasította a panaszos állításait. Elfogadta azonban, hogy a panaszos harmadik állításával kapcsolatban említett események sorozata szerencsétlen volt, és hogy előnyösebb lett volna, ha a panaszost korábban tájékoztatják. Az európai adatvédelmi biztos azonban kijelentette, hogy meg van győződve arról, hogy az ügynek a 2005. évi éves jelentésben való bemutatása megfelelő volt, és hogy ezért nincs ok helyesbítő nyilatkozatra vagy az üggyel kapcsolatos megfelelő sajtóközleményre.

A panaszos észrevételei

Észrevételeiben a panaszos arra az álláspontra helyezkedett, hogy az éves jelentés vonatkozó részéből egyértelműen kitűnik, hogy az európai adatvédelmi biztos azt állította, hogy a panaszos panaszt nyújtott be hozzá az OLAF sajtóközleményével kapcsolatban. Az ombudsmanhoz benyújtott panaszát csak egy későbbi időpontban említették, így nem értette, hogy az európai adatvédelmi biztos hogyan állíthatja, hogy a szöveg helyes. A panaszos továbbra is úgy vélte, hogy megalapozott az az állítása, miszerint az európai adatvédelmi biztos szándékosan és tudatosan helytelen nyilatkozatokat tett közzé.

A panaszos azt is megkérdőjelezhetőnek tartotta, hogy az európai adatvédelmi biztos azt állította, hogy az éves jelentés közzététele nem befolyásolta a neki adott későbbi válaszát. Véleménye szerint egy döntést nagymértékben befolyásolhatna, ha annak eredményét még a véglegessé válása előtt közzétennék. A panaszos ezért üdvözölte, hogy az európai adatvédelmi biztos „legalábbis sajnálatát fejezte ki az események sorozata miatt”.

A panaszos arra a következtetésre jutott, hogy egyik állítását sem rendezték. Az 1034/2006/WP. sz. korábbi panaszával összefüggésben és a békés rendezés érdekében azonban azt javasolta, hogy hajlandó lenne visszavonni az európai adatvédelmi biztossal szembeni mindkét panaszát, ha ez utóbbi most beleegyezne abba, hogy kivizsgálja az OLAF által a lakóhelyének megváltoztatásával kapcsolatban továbbított téves információkra vonatkozó állítását.

AZ OMBUDSMAN ERŐKIFEJTÉSEI A BARÁT MEGOLDÁS MEGVALÓSÍTÁSÁRA

Az ombudsman javaslata

Az európai adatvédelmi biztos véleményének és a panaszos észrevételeinek gondos mérlegelését követően az ombudsman nem volt meggyőződve arról, hogy az európai adatvédelmi biztos megfelelően reagált a panaszos állításaira és állításaira. Ezért a következő javaslatot tette az európai adatvédelmi biztos számára békés megoldásra:

Az európai adatvédelmi biztos fontolóra vehetné a panaszos ügyének összefoglalójában szereplő helytelen állítások megfelelő módon történő helyesbítését a 2005-ös éves jelentésében.

Az európai adatvédelmi biztos válasza

Válaszában az európai adatvédelmi biztos kijelentette, hogy nagyra értékeli, hogy az ombudsman gondosan elemezte a panasz különböző elemeit. Ezen elemzés fényében elfogadja, hogy az éves jelentésében szereplő vonatkozó szöveg más megfogalmazása lett volna előnyösebb. Megismételte továbbá azon véleményét, hogy az események sorrendje ebben az esetben sajnálatos, és üdvözölte azt a tényt, hogy az ombudsman értékelésében egyértelműen megjegyezte ezt az elismerést.

Az európai adatvédelmi biztos rámutatott, hogy – amint azt véleményében bejelentette – a panaszos ügyével kapcsolatos releváns fejleményeket figyelembe vették a 2006. évi éves jelentésben. Ebben az éves jelentésben a következő bekezdésre hivatkozik:

„Közzététel a 2005. évi éves jelentésben

Egy további panasz a 2005-ös (2005-190) éves jelentésben említett ügy nyomon követésével összefüggésben merült fel, amelyet [] a panaszos az európai ombudsmanhoz benyújtott panaszában követett. A panaszos azt is kifogásolta, hogy ügyét röviden ismertették a 2005-ös éves jelentésben, azt állítva, hogy az helytelen és idő előtti volt. Az európai adatvédelmi biztos elutasította a panaszt. Ez a szempont most már az európai ombudsman elé is kerül.”(1)

Az európai adatvédelmi biztos hozzátette, hogy végül a 2007. évre vonatkozó éves jelentése „megfelelő tájékoztatást nyújt majd az ügyről, és annak szövege hasznosítani fogja az [ombudsman] e panasz első részével kapcsolatos észrevételeit”. Kijelentette, hogy bízik abban, hogy ez a frissítés teljes mértékben eloszlatja az ombudsman levelében kifejezett aggályokat, és a panaszost is kielégíti.

A panaszos észrevételei

Észrevételeiben a panaszos üdvözölte azt a tényt, hogy az európai adatvédelmi biztos most elismerte, hogy az éves jelentésében szereplő vonatkozó szövegrész más megfogalmazása lett volna előnyösebb. Üdvözölte továbbá az európai adatvédelmi biztos bejelentését, miszerint 2007-es éves jelentésében orvosolni fogja a hibát. A panaszos azonban hozzátette, hogy mindaddig nem nyilvánított végleges véleményt erről a kérdésről, amíg meg nem látta ezt a jelentést és a vonatkozó megfogalmazást.

A panaszos sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az európai adatvédelmi biztos elutasította az ombudsman békés megoldásra irányuló javaslatát, és nem volt hajlandó megváltoztatni a 2005-ös évre vonatkozó éves jelentését, még a honlapján közzétett változatban sem. Sajnálatát fejezte ki amiatt is, hogy a válaszadási határidő meghosszabbítása és a további késedelem ellenére az európai adatvédelmi biztos nem tartotta szükségesnek megindokolni az ombudsman javaslatának elutasítását.

Következésképpen a panaszos arra az álláspontra helyezkedett, hogy az, hogy az európai adatvédelmi biztos indokolatlanul megtagadta az általa helytelennek ítélt információk helyesbítését, szándékosan elkövetett hivatali visszásságnak minősül.

A HATÁROZAT

1 Előzetes megjegyzések

1.1 A panaszos, egy német újságíró, aki egy német hetilap, a Stern brüsszeli tudósítójaként dolgozott, panaszt nyújtott be az európai adatvédelmi biztoshoz az Európai Csalás Elleni Hivatallal (OLAF) szemben. Azt állította, hogy az OLAF egyrészt téves információkat szolgáltatott a rá vonatkozó, általa megőrzött adatok tekintetében, másrészt pedig a rá vonatkozó téves adatokat megőrizte és továbbította. Az első állítás az OLAF tisztviselői által tett azon nyilatkozatokra vonatkozott, amelyek szerint az OLAF a hivatali címén és telefonszámán kívül egyetlen személyes adatával sem rendelkezett. A második állítás az OLAF által a belga és a német hatóságoknak továbbított információkra vonatkozott, nevezetesen arra, hogy a panaszos Washingtonba költözik, ami a panaszos szerint a brüsszeli lakásának és irodájának átkutatásához vezetett. A panaszos szerint az OLAF tudta, hogy nem Washingtonba, hanem Hamburgba kíván költözni. A panaszos nem volt elégedett panaszának eredményével, és panaszt nyújtott be az ombudsmanhoz (1034/2006/WP. sz. panasz).

Ezt követően a panaszos egy második panaszt nyújtott be az ombudsmanhoz az európai adatvédelmi biztos ellen (1576/2006/WP. sz. panasz), amelyben felhívta az ombudsman figyelmét az európai adatvédelmi biztoshoz benyújtott panaszának összefoglalójára, amelyet ez utóbbi 2005. évi éves jelentése tartalmazott. A jelentés vonatkozó része a következőképpen szól:

„Egy újságíró panaszt nyújtott be, amelyben azt állította, hogy az OLAF egyik sajtóközleménye (2005–190) vesztegetési ügyben – nem kifejezetten – nyilvánosságra hozta a nevét. Kérelmeit a tisztességes eljárás (4. cikk) és a helyesbítéshez való jog (14. cikk) alapján nyújtotta be. A panaszos már panaszt nyújtott be az ombudsmanhoz. Az európai adatvédelmi biztos lezárta az ügyet, mivel nem tudott semmit hozzátenni az ombudsman ebben az ügyben tett megállapításaihoz.”

1.2 Összefoglalva, a panaszos a következő állításokat tette: (1) Helytelenül mutatták be ügyét az európai adatvédelmi biztos 2005. évi éves jelentésében. A panaszos azt állította, hogy az európai adatvédelmi biztos szándékosan és tudatosan hamis nyilatkozatokat tett, ezért azok közzététele különösen súlyosan sérti a megfelelő ügyintézés és a pártatlanság elvét. (2) Ügyének az éves jelentésben való bemutatása rágalmazó volt, mivel arra utalt, hogy ugyanazon tárgyban visszaélésszerűen fordult különböző szervekhez. (3) Az éves jelentés nyilvánosságra hozta azt az információt, hogy ügyét a megfelelő tájékoztatás előtt lezárták, ami a megfelelő ügyintézés elvének súlyos megsértését jelenti. A panaszos azt állította, hogy az európai adatvédelmi biztosnak (1) ki kell javítania éves jelentését az ügyének ismertetése tekintetében; és 2. ugyanannak a közönségnek címezze a megfelelő sajtóközleményt, amely tájékoztatást kapott az éves jelentés közzétételéről.

2 A panaszos ügyének helytelen bemutatása az éves jelentésben és a kapcsolódó állításokban

2.1 A panaszos első állításával kapcsolatban az európai adatvédelmi biztos azt állította, hogy a szóban forgó szövegben nem volt semmi helytelen. Az ügy nagyon rövid, de pontos összefoglalása volt, amely összehasonlítható a 2005-ben tárgyalt egyéb elfogadható panaszok leírásával. Abban a következtetésben sem volt semmi helytelen, hogy az ombudsman megállapításai nem vezettek az európai adatvédelmi biztos további fellépéséhez. A szándékosan és tudatosan tett hamis állításokra való bármilyen hivatkozás ezért teljesen megalapozatlan és teljesen helytelen volt.

2.2 Észrevételeiben a panaszos azt állította, hogy a vonatkozó szövegrészből egyértelműen kitűnik, hogy az európai adatvédelmi biztos azt állította, hogy az OLAF sajtóközleményével kapcsolatban panasszal fordult hozzá. Az ombudsmanhoz benyújtott panaszát csak egy későbbi időpontban említették. Ezért nem értette, hogy az európai adatvédelmi biztos hogyan állíthatja, hogy a szöveg helyes.

2.3 Az európai adatvédelmi biztos véleményének és a panaszos észrevételeinek alapos vizsgálatát követően az ombudsman emlékeztetett arra, hogy a megfelelő ügyintézés elvei megkövetelik a közösségi intézményektől és szervektől, hogy amennyire csak lehetséges, biztosítsák az általuk közzétett információk helyességét. Az ombudsman megjegyezte, hogy az 1034/2006/WP. sz. panaszra vonatkozó véleményében, amely lényegében arra vonatkozott, hogy az európai adatvédelmi biztos hogyan kezelte a panaszos által benyújtott panasz lényegét, az európai adatvédelmi biztos összefoglalót adott az ügyről, amely helyesnek és teljesnek tűnt. Ezzel szemben megjegyezte, hogy ugyanezen ügynek az európai adatvédelmi biztos 2005. évi éves jelentésében szereplő összefoglalójának első mondata kimondja, hogy a panaszos panaszt tett a (nem kifejezett) „nevének az OLAF sajtóközleményében való nyilvánosságra hozatala” ellen. Az ombudsman birtokában lévő információk alapján úgy tűnt, hogy a panaszos által az európai adatvédelmi biztoshoz benyújtott panasz nem kapcsolódott az OLAF sajtóközleményéhez. Az európai adatvédelmi biztos 1034/2006/WP. sz. véleményében foglalt összefoglaló sem utalt ilyen sajtóközleményre. Ezért az ombudsman arra az előzetes következtetésre jutott, hogy a panaszos ügyének az európai adatvédelmi biztos éves jelentésében való bemutatása valóban nem volt teljesen helyes. Az ombudsman azonban úgy ítélte meg, hogy nincs olyan bizonyíték, amely alátámasztaná a panaszos azon véleményét, hogy ügyének összefoglalása szándékosan és tudatosan helytelen. Ezért az ombudsman úgy ítélte meg, hogy a panaszos nem bizonyította azon álláspontját, hogy a helytelen nyilatkozatok közzététele a megfelelő ügyintézés és a pártatlanság elvének különösen súlyos megsértését jelenti.

2.4 Ami a panaszos állításait illeti, az ombudsman emlékeztetett arra, hogy alapokmánya 3. cikkének (5) bekezdése értelmében azokban az esetekben, amikor hivatali visszásságot talál, az érintett intézménnyel olyan megoldást kell keresnie, amely megszünteti a hivatali visszásságot, és amely a panaszos számára kielégítő. Az ombudsman úgy vélte, hogy ennek során megvalósítható és arányos megoldásokat kell keresnie. Ebben az ügyben az ombudsman megállapította, hogy a panaszos ügyének az európai adatvédelmi biztos éves jelentésében szereplő összefoglalása helytelen volt, de nem volt rágalmazó. Ezért az ombudsman úgy ítélte meg, hogy helyénvaló lenne, ha az európai adatvédelmi biztos az éves jelentésében helyesbítené a panaszos ügyének összefoglalójában szereplő helytelen állításokat. Az ombudsman azonban nem volt meggyőződve arról, hogy a megfelelő sajtóközlemény közzététele az adott körülmények között megfelelő lenne.

2.5 A fentiekre tekintettel az ombudsman a következő javaslatot tette az európai adatvédelmi biztosnak békés megoldásra:

Az európai adatvédelmi biztos fontolóra vehetné a panaszos ügyének összefoglalójában szereplő helytelen állítások megfelelő módon történő helyesbítését a 2005-ös éves jelentésében.

2.6 Válaszában az európai adatvédelmi biztos elfogadta, hogy az éves jelentés vonatkozó szövegének más megfogalmazása lett volna előnyösebb. Megismételte azt a nézetét is, hogy az események sorrendje ebben az esetben szerencsétlen volt. Az európai adatvédelmi biztos rámutatott arra, hogy a panaszos ügyével kapcsolatos releváns fejleményeket figyelembe vették a 2006. évi éves jelentésben, és hozzátette, hogy végül a 2007. évi éves jelentése „megfelelően frissítené az ügyet, és szövegének javára válnának [az ombudsman] e panasz első részével kapcsolatos észrevételei”. Kijelentette, hogy bízik abban, hogy ez a frissítés teljes mértékben eloszlatja az ombudsman levelében kifejezett aggályokat, és a panaszost is kielégíti.

2.7 Észrevételeiben a panaszos üdvözölte azt a tényt, hogy az európai adatvédelmi biztos most elismerte, hogy a szóban forgó szöveg más megfogalmazása lett volna előnyösebb. Üdvözölte továbbá az európai adatvédelmi biztos bejelentését, miszerint 2007-es éves jelentésében orvosolni fogja a hibát. A panaszos azonban hozzátette, hogy e kérdésben mindaddig nem nyilvánított végleges véleményt, amíg meg nem látta a jelentést és a vonatkozó megfogalmazást. A panaszos sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az európai adatvédelmi biztos elutasította az ombudsman békés megoldásra irányuló javaslatát, és nem volt hajlandó megváltoztatni 2005. évi éves jelentését, még a honlapján közzétett változatban sem. Sajnálatát fejezte ki amiatt is, hogy a válaszadási határidő meghosszabbítása és a további késedelem ellenére az európai adatvédelmi biztos nem tartotta szükségesnek megindokolni az ombudsman javaslatának elutasítását. Következésképpen a panaszos arra az álláspontra helyezkedett, hogy az, hogy az európai adatvédelmi biztos indokolatlanul megtagadta az általa helytelennek ítélt információk helyesbítését, szándékosan elkövetett hivatali visszásságnak minősül.

2.8 Az ombudsman örömmel veszi tudomásul, hogy a békés megoldásra irányuló javaslatára válaszul az európai adatvédelmi biztos bejelentette, hogy bizonyos lépéseket fog tenni az ügyek rendezése érdekében. Mivel azonban a panaszos nem elégedett ezzel a bejelentéssel, az ombudsman köteles arra a következtetésre jutni, hogy ebben az ügyben nem tudott békés megoldást találni.

2.9 Az ombudsmannak ezért meg kell vizsgálnia, hogy az európai adatvédelmi biztos által bejelentett lépések elegendőek-e a békés megoldásra irányuló javaslatban azonosított hivatali visszásságok megszüntetéséhez, vagy az európai adatvédelmi biztos e bejelentésére tekintettel nincs szükség további intézkedésre a részéről.

2.10 Az ombudsman békés megoldásra irányuló javaslatában azt javasolta, hogy az európai adatvédelmi biztos"megfelelő módon" helyesbítse a panaszos ügyének összefoglalójában szereplő helytelen állításokat. Ez a megfogalmazás azt jelenti, hogy az ombudsman az európai adatvédelmi biztosra bízta a helytelen információk helyesbítésére szolgáló eszköz megválasztását, amennyiben az megfelel a céljának. Az ombudsman úgy véli, hogy a panaszos ügye összefoglalójának helyesbítése az európai adatvédelmi biztos következő éves jelentésében ilyen megfelelő eszköz lehet.

2.11 Az ombudsman azonban megjegyzi, hogy válaszában az európai adatvédelmi biztos utalt arra a szándékára, hogy "megfelelő tájékoztatást" tegyen közzé az ügyről, nem pedig korrekciót. Az ombudsman úgy véli, hogy válaszának e döntő fontosságú részében az európai adatvédelmi biztos némileg kétértelmű megfogalmazást használt, amely nem elégítette ki a panaszost. Az ombudsman azonban azt is megjegyzi, hogy az európai adatvédelmi biztos bízik abban, hogy a „frissítés” teljes mértékben eloszlatja az ombudsman békés megoldásra irányuló javaslatában kifejezett aggályokat. E nyilatkozat alapján az ombudsman bízik abban, hogy az európai adatvédelmi biztos által a panaszos ügyével kapcsolatban 2007-es éves jelentésében közzéteendő szöveg megfelelő módon helyesbíteni fogja a 2005-ös éves jelentésében szereplő helytelen állításokat.

2.12 Tekintettel arra, hogy a szóban forgó helytelen információ tisztán tényszerű, és így nagyon könnyen helyesbíthető, az ombudsman úgy véli, hogy nem tűnik ésszerűtlennek a panaszos azon álláspontja, hogy az európai adatvédelmi biztosnak magának a 2005-ös éves jelentésnek a javítását is el kell végeznie, legalábbis annak online változatában. Az ombudsman úgy véli, hogy az a mód, ahogyan az európai adatvédelmi biztos megfogalmazta az üggyel kapcsolatban a 2005. évi éves jelentésben közölt információk naprakésszé tételére vonatkozó kötelezettségvállalását, nyitva hagyja annak lehetőségét, hogy ezt a naprakésszé tételt magára a 2005. évi éves jelentésre is kiterjesszék. Ezért az ombudsman üdvözölné, ha az európai adatvédelmi biztos a 2007-es éves jelentésében közzéteendő helyesbítés mellett a honlapján közzétett 2005-ös éves jelentésének megfelelő megjegyzést is csatolhatna.

2.13 Mindezek alapján az ombudsman úgy véli, hogy jelenleg nincs szükség a részéről további intézkedésre a panasz e vonatkozásával kapcsolatban. Ha azonban a panaszos a vonatkozó kiadványok tudomásul vételét követően nincs meggyőződve arról, hogy ezek az intézkedések megfelelően helyesbítik a szóban forgó helytelen nyilatkozatokat, természetesen továbbra is szabadon nyújthat be új panaszt az ombudsmanhoz.

3 A panaszos ügyének állítólagos rágalmazó jellege

3.1 Ami a panaszos azon állítását illeti, hogy ügyének az európai adatvédelmi biztos éves jelentésében való bemutatása rágalmazó volt, mivel azt sugallta, hogy ugyanazon kérdésekkel kapcsolatban visszaélésszerűen fordult különböző szervekhez, az európai adatvédelmi biztos hangsúlyozta, hogy a panaszosoknak jó okuk lehet arra, hogy ugyanazt az ügyet különböző szervek elé terjesszék megfontolás és esetleges fellépés céljából. Úgy vélte, hogy a panaszos állítása megalapozatlan.

3.2 A panaszos nem tett észrevételt az európai adatvédelmi biztos véleményének e vonatkozásával kapcsolatban.

3.3 A fenti 2. pontban leírtak szerint az ombudsman arra a következtetésre jutott, hogy a panaszos ügyének bemutatása az európai adatvédelmi biztos 2005. évi éves jelentésében helytelen volt. Az ombudsman azonban nem talált a szóban forgó szövegben olyan kijelentést, amely rágalmazó jellegűnek tekinthető. Ezért nem állapít meg hivatali visszásságot a panasz e részével kapcsolatban.

4 A vizsgálati eredmények állítólagosan korai közzététele

4.1 A panaszos azt állította, hogy az európai adatvédelmi biztos 2005-ös éves jelentése nyilvánosságra hozta azt az információt, hogy ügyét lezárták, mielőtt ennek megfelelően tájékoztatták volna. Erre az állításra válaszul az európai adatvédelmi biztos hangsúlyozta, hogy valóban sajnálatos, hogy az éves jelentést azelőtt tették közzé, hogy a panaszos megkapta volna 2006. május 16-i levelét, amelyben további információkkal szolgált a panaszos ügyében hozott döntéséről. Véleménye szerint azonban ez semmilyen módon nem befolyásolta a panaszos kifogásaira adott válaszának lényegét.

4.2 Észrevételeiben a panaszos kijelentette, hogy kérdéses, hogy az éves jelentés közzététele nem befolyásolta-e az európai adatvédelmi biztos későbbi válaszát. Véleménye szerint egy döntést nagymértékben befolyásolhatna, ha annak eredményét még a véglegessé válása előtt közzétennék. A panaszos ezért üdvözölte, hogy az európai adatvédelmi biztos „legalábbis sajnálatát fejezte ki az események sorozata miatt”.

4.3 A békés megoldásra irányuló javaslatában az ombudsman rámutatott arra, hogy valóban hivatali visszásságnak minősülhet, ha a nyilvánosságot még azelőtt tájékoztatják a hatóság határozatáról, hogy az érintett személy megkapta volna ezt az információt. Megjegyezte azonban, hogy a jelen ügyben nem magának az európai adatvédelmi biztosnak a határozatát kérdőjelezték meg, hanem a panaszos e határozatot vitató levelére adott válaszát. Az ombudsman megjegyezte továbbá, hogy az európai adatvédelmi biztos sajnálatát fejezte ki az események sajnálatos sorozata miatt, és hogy a panaszos üdvözölte ezt a tényt. Ilyen körülmények között az ombudsman úgy ítélte meg, hogy indokolt lenne, ha az ügy e vonatkozását csak akkor vizsgálná tovább, ha valóban lennének arra utaló jelek, hogy az európai adatvédelmi biztos 2006. május 16-i válaszát befolyásolta éves jelentésének előzetes közzététele. E tekintetben az ombudsman megjegyezte, hogy a panaszos nem jelezte, hogy az európai adatvédelmi biztos neki adott válaszának mely részét és milyen módon befolyásolhatta a közzététel.

4.4 Ezért az ombudsman úgy ítélte meg, hogy a panasz e vonatkozásával kapcsolatos további vizsgálatok nem indokoltak.

4.5 Az európai adatvédelmi biztosnak a békés megoldásra irányuló javaslatra adott válaszával kapcsolatos észrevételeiben a panaszos nem nyújtott be további észrevételeket panaszának e vonatkozásával kapcsolatban. Az ombudsman ezért megismétli azon véleményét, hogy az e szemponttal kapcsolatos további vizsgálatok nem indokoltak.

Következtetés

Az ombudsman e panasszal kapcsolatos vizsgálatai alapján úgy tűnik, hogy az európai adatvédelmi biztos 2005. évi éves jelentésében szereplő helytelen információkkal kapcsolatos további vizsgálatok jelenleg nem lennének indokoltak. Ami a vizsgálati eredmények állítólagosan idő előtti közzétételét illeti, további vizsgálatok nem indokoltak. A panaszos azon állításával kapcsolatban, hogy az európai adatvédelmi biztos kiadványa rágalmazó volt, az ombudsman nem állapít meg hivatali visszásságot.

Az ombudsman ezért lezárja az ügyet.

Tisztelettel:

 

P. Nikiforos DIAMANDOUROS

---

(1) Az európai adatvédelmi biztos 2006. évi éves jelentése, 2.4.2. bekezdés, 32. o.