Strasbourg, 2005. december 12.

Tisztelt T. Úr!

2004. november 15-én Ön panaszt nyújtott be az európai ombudsmanhoz az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) honlapján közzétett információkkal kapcsolatban.

2004. december 13‐án továbbítottam a panaszt az OLAF főigazgatójának. Az OLAF véleményének angol nyelvű változatát 2005. április 5-én, német nyelvű fordítását pedig 2005. április 18-án kaptam meg. A véleményt 2005. április 7-én (angol eredeti) és 2005. április 19-én (német fordítás) továbbítottam Önnek azzal a felkéréssel, hogy tegye meg észrevételeit, amelyeket Ön 2005. április 19-én küldött meg.

2005. május 31-én ajánlástervezetet intéztem az OLAF-hoz.

Az OLAF 2005. július 29-én kelt levelében arról tájékoztatott, hogy kész elfogadni az ajánlástervezetet, és három lehetőséget javasolt annak végrehajtására. Az OLAF felkért, hogy jelöljem meg, e lehetőségek közül melyiket kell választania az ajánlástervezet követelményeinek való megfelelés érdekében.

2005. augusztus 30-i válaszomban tájékoztattam az OLAF-ot, hogy az OLAF által ismertetett lehetőségek közül az első kettő alkalmasnak tűnik a jelen ügyben felvetett probléma megoldására. Rámutattam azonban, hogy helyénvalónak tartottam az Ön véleményének kikérését is. Az OLAF 2005. július 29-i levelét és az arra adott válaszomat ezért 2005. augusztus 30-án megküldtük Önnek.

2005. szeptember 5-i válaszában Ön rámutatott, hogy az OLAF által felvázolt lehetőségek közül a másodikat különösen alkalmasnak tartja.

2005. szeptember 7-én továbbítottam válaszának másolatát az OLAF-nak.

2005. szeptember 28-án válasz hiányában részletes véleményt kértem az OLAF-tól az ajánlástervezetemről.

2005. október 24-én az OLAF benyújtotta az ajánlástervezetemre vonatkozó részletes véleményének angol nyelvű változatát. A német fordítást 2005. december 8-án követték. 2005. október 27-én (angol nyelvű változat) és 2005. december 8-án (német nyelvű fordítás) továbbítottam Önnek az észrevételek megtételére való felhívással együtt, amelyet 2005. november 21-én küldött meg.

Azért írok most, hogy tájékoztassam Önöket az elvégzett vizsgálatok eredményeiről.

A PANASZ

Háttér

A panaszos, egy német újságíró, egy német hetilap, a Stern brüsszeli tudósítója volt. 2002. március 7-én az újság egy uniós tisztviselő, Paul van Buitenen által felhozott állítólagos szabálytalanságokkal kapcsolatos számos vádról, valamint az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által e vádakkal kapcsolatban végzett vizsgálatokról számolt be. A cikk Van Buitenen úr jelentésén és egy bizalmas OLAF-dokumentumon alapult, amelyet az újság szerzett be. A panaszos szerint addigra egyetlen más újság sem kapott másolatot ezekről a dokumentumokról.

2002. március 27‐én az OLAF sajtóközleményt tett közzé, amelyben emlékeztetett arra, hogy „egy újságíró” számos dokumentumot szerzett be a Van Buitenen úr által felvetett kérdésekkel kapcsolatos vizsgálatával kapcsolatban, és hogy az OLAF ezért úgy határozott, hogy belső vizsgálatot indít a bizalmas adatok feltételezett hozzáférhetővé tételével kapcsolatban. A sajtóközlemény szerint ez a belső vizsgálat kiterjedne arra az állításra is, hogy a vonatkozó dokumentumokat „köztisztviselő fizetésével” szerezték be. A European Voice című napilap 2002. április 4-i számában idézte az OLAF egyik szóvivőjét, aki azt állította, hogy az OLAF „prima facie bizonyítékot kapott arra vonatkozóan, hogy kifizetésre kerülhetett sor”.

A panaszos és újságja úgy vélte, hogy bár az OLAF sajtóközleményében nem szerepel név, az abban szereplő vesztegetési vádat úgy kell értelmezni, mint amely rájuk vonatkozik. A panaszos szerint ez a vád megalapozatlan volt.

Az 1840/2002/GG. sz. panasz

2002 októberében a panaszos az ombudsmanhoz fordult (1840/2002/GG panasz).

Az ombudsman úgy vélte, hogy a vonatkozó sajtóközleményt úgy kell értelmezni, hogy az a panaszosra vonatkozik, és hogy az OLAF nem terjesztett elő bizonyítékot az abban megfogalmazott vád alátámasztására. Ezért ajánlástervezetet intézett az OLAF-hoz, amely szerint az OLAF-nak fontolóra kell vennie a közzétett és valószínűleg a panaszosra irányuló vesztegetési vádak visszavonását.

Részletes véleményében az OLAF tájékoztatta az ombudsmant, hogy elfogadta az ajánlástervezetet, és 2003. szeptember 30-án új sajtóközleményt tett közzé, amely a következő nyilatkozatot tartalmazta: „Az OLAF vizsgálatai még nem zárultak le, de az OLAF mindeddig nem szerzett bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy sor került volna ilyen kifizetésre.”

Az ombudsman úgy ítélte meg, hogy az OLAF így nem hajtotta végre megfelelően ajánlástervezetét. Az ügyet lezáró határozatában a következő kritikai észrevételt tette: „Azáltal, hogy a vesztegetésre vonatkozó állításokat elegendő és a nyilvánosság számára is hozzáférhető ténybeli alap nélkül tette, az OLAF túllépte a tevékenysége által elérni kívánt céllal arányos mértéket. Ez hivatali visszásságnak minősül.”

Későbbi fejlemények

A Süddeutsche Zeitung 2004. június 9–10-i számában „Much too thin - The T. case ('Stern')” címmel cikket közölt a panaszos ügyéről: Egy hivatal bukásának mélysége. E cikk fő tartalma a következőképpen foglalható össze: a szerző szerint az általános kép a hatóságok dilettantizmusának mélysége volt, és egy tankönyvi példa arra, hogy az újságírók milyen következményekkel járnak. G. úr, a Bizottság egyik tagjának korábbi szóvivője 2002. március 22-én arról tájékoztatta az OLAF szóvivőjét, hogy a panaszos bizalmas dokumentumokat kapott az OLAF egyik tisztviselőjétől 8 000 euró vagy 8 000 DM összegű díjazás ellenében. Miután az OLAF felkérte, hogy ellenőrizze a történetét, G. ezt követően a Sterntől származó K.-t nevezte meg forrásként, aki megerősítette, hogy a Stern ugyanúgy fizethet az információkért, mint a panaszos esetében. K. hevesen tagadta, hogy az elmúlt években beszélt volna G.-vel. G. ezt később megerősítette, és azt mondta a Süddeutsche Zeitungnak, hogy a szóban forgó beszélgetés nem volt "igazán konkrét". Azt is elmondta az újságnak, hogy nem fordult K. úrhoz a jelen üggyel kapcsolatban, hanem inkább azt kérdezte, hogy „még mindig szokásos”-e, hogy a Stern újságírói fizetnek az információért.

2004. június 9-én az EUobserver cikket írt az ügyről, amelyben összefoglalta a fent említett cikk fő tartalmát. Az EUobserver végezetül megemlítette, hogy az OLAF helyettes szóvivője azt mondta neki, hogy első látásra nem lát okot a Süddeutsche Zeitungban közzétett cikkel kapcsolatos felelősségkizáró nyilatkozatra.

Az OLAF a honlapján közzétett 2004. júniusi sajtószemle során a Süddeutsche Zeitung és az EUobserver által közzétett két cikkre hivatkozott. E szöveg szerint a Süddeutsche Zeitung cikkéből kiderült, hogy a Bizottság egyik tagjának újságírója és korábbi szóvivője 2002-ben azt mondta az OLAF szóvivőjének, hogy egy kollégája tájékoztatta arról, hogy a panaszos fizethetett az érintett információért. Az OLAF szövege továbbá megállapította, hogy az EUobserver által közzétett cikk szerint a Bizottság korábbi szóvivője megerősítette, hogy a panaszos 8 000 EUR-t vagy 8 000 DM-et fizetett ki, és a Stern személyzetének egyik tagját nevezte meg forrásként. Az OLAF szövege azt is megemlítette, hogy az EUobserver arról számolt be, hogy az OLAF helyettes szóvivője azt mondta neki, hogy első látásra nincs ok a felelősségkizárásra a Süddeutsche Zeitungban közzétett cikkel kapcsolatban.

2004. szeptember 1-jén a panaszos írásban kérte az OLAF-ot, hogy helyesbítse az általa tévesnek és félrevezetőnek ítélt állításokat ebben a sajtószemlében és az OLAF egyik sajtóközleményében említett dokumentumban. A panaszos különösen azt kifogásolta, hogy az OLAF szövege azt a benyomást keltette, hogy vitathatatlan és megerősített tény, hogy a Stern egyik munkatársától kapott információk alapján köztisztviselő fizetésével vádolták. A panaszos szerint azonban a Süddeutsche Zeitung cikke nem említette, hogy K. volt a forrása annak a nyilatkozatnak, amely szerint a Stern vagy 8000 eurót, vagy 8000 DM-et fizetett valakinek. Rámutatott továbbá arra, hogy ez a cikk egyértelműen kimondta, hogy ez a kolléga tagadta, hogy beszélt volna G. úrral. A panaszos véleménye szerint az OLAF ezért elmulasztotta megemlíteni azokat a tényeket, amelyek elengedhetetlenek voltak a Süddeutsche Zeitungban közzétett cikk megfelelő megértéséhez.

A panaszos hozzátette, hogy az OLAF szövege helyesen idézte az EUobserver nyilatkozatát, amely szerint az OLAF sajtószóvivő-helyettese nem látta indokoltnak a Süddeutsche Zeitungban szereplő cikkel kapcsolatos felelősségkizárást. A panaszos véleménye szerint azonban ez a rész félrevezető volt mindaddig, amíg a honlap olvasóit nem tájékoztatták arról, hogy ez a cikk az OLAF munkájának elmarasztaló értékelését tartalmazta, és az OLAF által tett téves nyilatkozatokról számolt be. A panaszos rámutatott, hogy az EUobserver helyesen számolt be erről a cikkről, de az OLAF szövege azt helytelenül és félrevezető módon tüntette fel.

2004. szeptember 21-i válaszában az OLAF főigazgatója tájékoztatta a panaszost, hogy a sajtóelemzési rész vonatkozó szakaszát az általa tett észrevételek fényében módosították.

E sajtóelemzési szakasz 2004 júniusára vonatkozó átdolgozott szövege a következőképpen szól:

"1. Az OLAF vizsgálata egy korrupcióval gyanúsított és/vagy folyamatban lévő vizsgálatokkal kapcsolatos bizalmas információkat felfedő uniós tisztviselő esetleges kötelességszegésével kapcsolatban.

Júniusban néhány kritikus cikket tettek közzé egy korrupcióval gyanúsított uniós tisztviselő esetleges kötelességszegésével kapcsolatos OLAF-vizsgálatról. Az EUObserver például június 2-án arról számolt be, hogy Stern brüsszeli levelezője „az Európai Bizottság ellen keresetet nyújtott be az elsőfokú bíróságon, amelyben 250 000 euró összegű kártérítést kért, és kérte az ellene indított ügy megsemmisítését” (1. melléklet). (...)

Ugyanez az online szolgáltatás számolt be a Suddeutsche Zeitungban június 9-én megjelent cikkről a következő címmel: „Much too thin – The T. case („Stern”) (Túl vékony – A T.-ügy („Stern”)): Egy hivatal kudarcának mélysége” (2. melléklet), amely szerint „mielőtt az OLAF egy sajtóközleményében az első nyilvános vesztegetési vád elhangzott volna”, egy újságíró és az Európai Bizottság volt szóvivője 2002-ben találkozott az OLAF szóvivőjével, és megemlítette, hogy egy kollégájától azt hallotta, hogy a Stern tudósítója fizethetett az információért”. A cikk szerint az Európai Bizottság korábbi szóvivője „megerősítette azokat az állításokat, amelyek szerint a Stern tudósítója 8000 márkát vagy eurót fizetett, és forrásként egy szigorú alkalmazottat említ”.

Ami a Suddeutsche-cikket illeti, az EUobserver arról számol be, hogy "az OLAF helyettes szóvivője azt mondta nekik, hogy első látásra nincs ok a felelősségkizárásra".

(...)”

A jelen kifogásról

Az ombudsmanhoz 2004 novemberében benyújtott panaszában a panaszos azt állította, hogy a fent említett szöveg még mindig félrevezető.

A panaszos azt állította, hogy az OLAF azáltal, hogy a Süddeutsche Zeitung és az EUobserver vonatkozó cikkeit olyan módon idézte, amely eltorzította azok jelentését, és amely célirányos volt, nem tanúsított objektív és pártatlan magatartást, amint azt az Európai Közösségek tisztviselői személyzeti szabályzatának 11. cikke előírja.

A panaszos azt kérte, hogy az OLAF haladéktalanul vonja vissza vagy javítsa ki félrevezető szövegét.

A VIZSGÁLAT

Az OLAF véleménye

Véleményében az OLAF a következő észrevételeket tette.

Az OLAF sajtóelemzésének célja az volt, hogy összefoglalja az OLAF-ról havonta közzétett sajtócikkeket. A sajtóelemzést, amely nyomtatott változatban készült, az abban említett cikkek teljes változatát tartalmazó mellékletekkel együtt, az OLAF Felügyelő Bizottsága és a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának titkára rendelkezésére bocsátották, és az OLAF-on belül köröztették. Az átláthatóság érdekében az elemzést az OLAF honlapján is hozzáférhetővé tették a nyilvánosság számára.

A panaszos által kifogásolt bekezdés a következőket tartalmazta, amikor eredetileg felkerült a honlapra:

„[Az uniós megfigyelő] beszámolt a Süddeutsche Zeitungban június 9-én közzétett cikkről (2. melléklet), amely szerint „mielőtt az OLAF sajtóközleményében az első nyilvános vesztegetési vád elhangzott”, egy újságíró és az Európai Bizottság volt szóvivője 2002-ben találkozott az OLAF szóvivőjével, és megemlítette, hogy egy kollégájától azt hallotta, hogy a Stern tudósítója fizetett az információért”. A cikk szerint az Európai Bizottság korábbi szóvivője „megerősítette azokat az állításokat, amelyek szerint a Stern tudósítója 8000 márkát vagy eurót fizetett, és forrásként egy szigorú személyzet tagját említette meg”.

2004. szeptember 1-jén a panaszos írásban fordult az OLAF-hoz, amelyben az ombudsmanhoz benyújtott jelenlegi panaszában kifejtettekhez hasonló aggályokat fogalmazott meg. 2004. szeptember 21‐én az OLAF tájékoztatta a felperest, hogy az aggodalmaira válaszul módosította a 2004. júniusi sajtóelemzést. A szöveg kiegészült különösen a Süddeutsche Zeitungban megjelent cikk címével.

A panaszos azt állította, hogy a 2004. júniusi sajtóelemzésben szereplő, a Süddeutsche Zeitung és az EUobserver cikkeire vonatkozó nyilatkozat „súlyosan meghamisítja és elferdíti” e cikkek tartalmát, mivel azt a benyomást kelti, hogy „vitathatatlan tény, hogy a Stern egyik munkatársától kapott információk alapján azzal vádolnak, hogy fizetett egy tisztviselőnek”. A panaszos azzal érvelt, hogy az OLAF nem idézte G. úr nyilatkozatait, ami megkérdőjelezné korábbi nyilatkozatait.

Az idézett nyilatkozatokban azonban nem szerepelt ilyen nyilatkozat. Ehelyett a panaszos 2004. szeptember 1-jei levelének kézhezvételét követő címsor beillesztésével egyértelmű volt, hogy a Süddeutsche Zeitung és az EUobserver cikkei bírálják az OLAF-ot, mivel azt sugallják, hogy a panaszossal szembeni bizonyítékok „túl vékonyak”. (Ez a három szó valójában G. úr idézete volt.) Ezenkívül a sajtóelemzés e részének egészével összefüggésben vizsgálva egyértelmű volt, hogy ezek a cikkek alapvetően bírálták az OLAF-ot. Így a bemutatott összefoglaló nem értelmezhető úgy, mint amely súlyosan meghamisítja és torzítja a vonatkozó cikkeket.

Az OLAF nem volt hajlandó módosítani ezt a bekezdést a panaszos által kért valamennyi részlettel együtt, mivel a sajtóelemzésnek nem volt célja az egyes cikkek kimerítő leírása. Sokkal inkább az volt a célja, hogy rövid áttekintést nyújtson az OLAF-nak az adott hónapra vonatkozó főbb sajtóvisszhangjáról, valamint néhány kiemelt témáról, amelyekről e cikkek beszámolnak.

A fenti megfontolások alapján az OLAF előadta, hogy a vonatkozó sajtócikkek tisztességes összefoglalását bemutatta a sajtóelemzési részében.

A panaszos észrevételei

Észrevételeiben a panaszos fenntartotta panaszát. Rámutatott arra, hogy G. egy 2004. augusztus 6-án kelt eskü alatt tett nyilatkozatban (amelynek másolatát a panaszos benyújtotta az ombudsmannak) kijelentette, hogy azt mondta a Süddeutsche Zeitungnak, hogy a jelen ügyben nem fordult K.-hoz, hanem általánosságban azt kérdezte, hogy továbbra is szokásos-e az információért fizetni . G. hozzátette, hogy a Süddeutsche Zeitung 2004. június 9‐i cikkében ennek megfelelően hivatkozott rá. A panaszos szerint az OLAF ismerte az ezen eskü alatt tett nyilatkozatban szereplő nyilatkozatokat.

A panaszos továbbá azt állította, hogy az OLAF egyértelműen helytelen nyilatkozatokat tett az általa 2005. március 11-én közzétett (a 2485/2004/GG panaszra vonatkozó) sajtóközlemény „háttéranyagában”. Ebben a dokumentumban az OLAF azt állította, hogy a panaszos elvesztette G. úr elleni ügyét a német bíróságok előtt, mivel G. úr a panaszost terhelő nyilatkozatokat tett egy „hatóságon belüli” információcsere keretében. A panaszos ezt helytelennek ítélte, mivel véleménye szerint G.-t csak azért nem ítélték el, mert volt uniós köztisztviselőként mentességben részesült.

AZ OMBUDSMAN AJÁNLÁSTERVEZETE

Az ajánlástervezet

2005. május 31-én az ombudsman a következő ajánlástervezetet intézte az OLAF-hoz:

Az OLAF-nak felül kell vizsgálnia és helyesbítenie kell a Süddeutsche Zeitung és az EUobserver által közzétett két cikkre vonatkozó információkat, amelyek a 2004. júniusi sajtóelemzési részben találhatók.

Ez az ajánlástervezet az alábbi megfontolásokon alapult.

1 Bevezető megjegyzések

1.1 2004 novemberében benyújtott panaszában a panaszos, egy német újságíró kifogásolta az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által készített és az OLAF honlapján közzétett, 2004. júniusi sajtóelemzés tartalmát. A panaszos úgy vélte, hogy a vonatkozó szöveg félrevezető.

1.2 Az ombudsman a panaszt véleményezésre megküldte az OLAF-nak. Az OLAF véleményével kapcsolatos észrevételeiben a panaszos egy további állítást is benyújtott, amely szerint az OLAF a 2005. március 11-én közzétett sajtóközleményéhez csatolt „háttéranyagában” helytelen nyilatkozatokat tett.

1.3 Az európai ombudsman alapokmánya 2. cikkének (4) bekezdése előírja, hogy az ombudsmanhoz benyújtott panaszt az érintett intézményekhez és szervekhez intézett megfelelő közigazgatási eljárásoknak kell megelőzniük . Mivel úgy tűnik, hogy a panaszos a második állításával kapcsolatban nem fordult ilyen módon az OLAF-hoz, az ombudsman jelenleg nem tudott foglalkozni ezzel az állítással. A panaszos továbbra is szabadon nyújthat be új panaszt ezzel az állítással kapcsolatban, miután megtette a megfelelő előzetes lépéseket az OLAF-nál.

2 Az OLAF 2004. júniusi sajtóelemzésében tett állítólagosan félrevezető vagy tendenciózus kijelentések

2.1 A Süddeutsche Zeitung 2004. június 9-10-i számában megjelent egy cikk a panaszos OLAF-fal folytatott vitájáról (1). 2004. június 9-én az EUobserver közzétett egy cikket, amelyben összefoglalta a fent említett cikk fő tartalmát. Az OLAF a honlapján közzétett 2004. júniusi sajtószemle során a Süddeutsche Zeitung és az EUobserver által közzétett két cikkre hivatkozott. Miután a panaszos 2004. szeptember 1-jei levelében kifogásolta ezt a szöveget, az OLAF 2004. szeptember 21-i levelében arról tájékoztatta, hogy a szöveget módosították.

Az OLAF 2004. júniusi sajtószemle módosított szövegének vonatkozó része a következőképpen szól:

"1. Az OLAF vizsgálata egy korrupcióval gyanúsított és/vagy folyamatban lévő vizsgálatokkal kapcsolatos bizalmas információkat felfedő uniós tisztviselő esetleges kötelességszegésével kapcsolatban

Júniusban néhány kritikus cikket tettek közzé egy korrupcióval gyanúsított uniós tisztviselő esetleges kötelességszegésével kapcsolatos OLAF-vizsgálatról. Az EUObserver például június 2-án arról számolt be, hogy Stern brüsszeli levelezője „az Európai Bizottság ellen keresetet nyújtott be az elsőfokú bíróságon, amelyben 250 000 euró összegű kártérítést kért, és kérte az ellene indított ügy megsemmisítését” (1. melléklet). (...).

Ugyanez az online szolgáltatás számolt be a Suddeutsche Zeitungban június 9-én megjelent cikkről a következő címmel: „Much too thin – The T. case („Stern”) (Túl vékony – A T.-ügy („Stern”)): Egy hivatal kudarcának mélysége” (2. melléklet), amely szerint „mielőtt az OLAF egy sajtóközleményében az első nyilvános vesztegetési vád elhangzott volna”, egy újságíró és az Európai Bizottság volt szóvivője 2002-ben találkozott az OLAF szóvivőjével, és megemlítette, hogy egy kollégájától azt hallotta, hogy a Stern tudósítója fizethetett az információért”. A cikk szerint az Európai Bizottság korábbi szóvivője „megerősítette azokat az állításokat, amelyek szerint a Stern tudósítója 8000 márkát vagy eurót fizetett, és forrásként egy szigorú alkalmazottat említ”.

Ami a Suddeutsche-cikket illeti, az EUobserver arról számol be, hogy "az OLAF helyettes szóvivője azt mondta nekik, hogy első látásra nincs ok a felelősségkizárásra".

(...)”.

2.2 Az ombudsmanhoz benyújtott panaszában a panaszos azt állította, hogy a fent említett szöveg még mindig félrevezető. A panaszos különösen azért kritizálta az OLAF szövegét, mert az azt a benyomást keltette, hogy vitathatatlan és megerősített tényről van szó, hogy a Stern egyik munkatársától kapott információk alapján azzal vádolták, hogy egy köztisztviselőnek fizetett. A panaszos szerint azonban a cikk nem ezt mondta. A panaszos azt állította, hogy az OLAF azáltal, hogy a Süddeutsche Zeitung és az EUobserver vonatkozó cikkeit olyan módon idézte, amely eltorzította azok jelentését, és amely tendenciózus volt, nem tanúsított objektív és pártatlan magatartást az Európai Közösségek tisztviselői személyzeti szabályzatának 11. cikkében előírtaknak megfelelően. Azt kérte, hogy az OLAF haladéktalanul vonja vissza vagy javítsa ki félrevezető szövegét.

2.3 Elöljáróban meg kell jegyezni, hogy a jelen ügy nem arra a kérdésre vonatkozik, hogy megalapozottak-e a G. úr által a panaszossal szemben felhozott (vagy esetlegesen felhozott) vádak. A jelen panasz kizárólag arra a kérdésre összpontosít, hogy az OLAF a 2004. júniusi sajtóelemzésében félrevezető információkat szolgáltatott-e két, 2004 júniusában közzétett cikkel kapcsolatban.

2.4 Véleményében az OLAF kifejtette, hogy sajtóelemzésének célja, hogy összefoglalja az OLAF-ról havonta közzétett sajtócikkeket. Az OLAF szerint ezt a sajtóelemzést az említett cikkek teljes változatát tartalmazó mellékletekkel ellátott nyomtatott változatban készítik el, amelyet az OLAF Felügyelő Bizottsága és a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának titkára rendelkezésére bocsátanak, és amelyet az OLAF-on belül köröztetnek. Az OLAF hozzátette, hogy az átláthatóság érdekében az elemzést az OLAF honlapján is elérhetővé teszik a nyilvánosság számára.

2.5 Az ombudsman úgy véli, hogy helyes igazgatási gyakorlat annak biztosítása, hogy az uniós intézmények és szervek által szolgáltatott információk helyesek és nem félrevezetőek legyenek, valamint az esetlegesen felmerülő hibák haladéktalan kijavítása.

2.6 Az ombudsman véleménye szerint az OLAF 2004. júniusi sajtóelemzésének vonatkozó része, amelyet a panaszos által az OLAF-nak tett beszámolókat követően felülvizsgáltak, a következő két nyilatkozatot tartalmazza: (1) A Süddeutsche Zeitungban közzétett cikk szerint egy újságíró és a Bizottság korábbi szóvivője 2002-ben találkozott az OLAF szóvivőjével, és megemlítette, hogy egy kollégájától azt hallotta, hogy a panaszos fizethetett az általa megszerzett bizalmas információkért; (2) Ugyanezen cikk szerint a Bizottság korábbi szóvivője "megerősítette azokat az állításokat, hogy a Stern tudósítója 8000 márkát vagy eurót fizetett, és forrásként egy szigorú alkalmazottat említ".

2.7 Az ombudsman úgy véli, hogy e két állítás közül az első alapvetően helyes. Igaz, hogy a Süddeutsche Zeitung cikke azt is megemlíti, hogy az a személy (K.), akit G. (az „újságíró és az Európai Bizottság korábbi szóvivője”) végül forrásként megnevezett, tagadta, hogy beszélt volna G.-vel a vesztegetés kérdésében. Az ombudsman azonban úgy véli, hogy ez a tény nem befolyásolja az OLAF sajtóelemzésében tett, fent említett nyilatkozat helyességét. K. nyilatkozata kétségessé teheti annak a nyilatkozatnak az értékét, amelyet G. tett az OLAF sajtószóvivőjének 2002-ben, de nem változtat azon a tényen, hogy ezt a nyilatkozatot tették.

2.8 Ami a fent említett nyilatkozatok közül a másodikat illeti, az OLAF szövege egyértelműen arra utal, hogy G. úr megerősítette (vagy az OLAF szavaival élve újból megerősítette) a panaszossal szembeni vádjait, miután az újság kikérdezte. Az ombudsman azonban megjegyzi, hogy a cikk egyértelműen nem ezt mondta. A Süddeutsche Zeitung által közzétett cikk szerint G., amikor K. nyilatkozatával szembesült, elismerte, hogy a szóban forgó beszélgetés nem volt „valóban konkrét”. E cikk szerint G. azt is elmondta az újságnak, hogy a jelen ügyben nem K.-hoz fordult, hanem inkább azt kérdezte, hogy „még mindig szokásos”-e, hogy a Stern újságírói fizetnek az információért. Egyértelmű tehát, hogy az OLAF sajtóelemzésével ellentétben a Süddeutsche Zeitung cikkéből nem derül ki, hogy G. „megerősítette azokat az állításokat, amelyek szerint a Stern tudósítója 8000 márkát vagy eurót fizetett, és forrásként egy szigorú személyzet tagját említi”(2). Ilyen körülmények között az OLAF sajtóelemzésének vonatkozó részét valóban félrevezetőnek kell tekinteni. Ezt a következtetést nem kérdőjelezi meg az a tény, hogy az OLAF szövegének jelenlegi változata megemlíti a Süddeutsche Zeitungban közzétett cikk címét, amely azt mutatja, hogy szerzője nagyon kritikus volt az OLAF magatartásával szemben. Az ombudsman úgy véli, hogy aligha valószínű, hogy bárki, aki elolvasta a fent említett nyilatkozatok közül a másodikat, azt feltételezné, hogy e cikk címe magát G. urat idézi, aki a cikk szerint azt mondta az újságnak, hogy az OLAF-nak szolgáltatott információk véleménye szerint „túl vékonyak” voltak ahhoz, hogy vizsgálatot indítsanak.

2.9 A 2004. júniusi sajtóelemzési részben a fent említett szakaszt egy bekezdés követi, amelynek szövege a következő: „A Suddeutsche-cikket illetően az EUobserver arról számol be, hogy »az OLAF helyettes szóvivője azt mondta nekik, hogy első látásra nincs ok a felelősségkizárásra«.” Meg kell jegyezni, hogy az EUobserver cikke arról számolt be, amit a Süddeutsche Zeitung , cikkében írtak, nevezetesen, hogy G. úr elismerte, hogy nem beszélt „nagyon konkrétan” K. úrral, és csak azt kérdezte, hogy a Stern személyzete általában továbbra is alkalmazza-e a tájékoztatásért való fizetés gyakorlatát. Az ombudsman úgy véli, hogy ezen információk kihagyása eltorzítja annak a nyilatkozatnak az értelmét, amely szerint az OLAF helyettes szóvivője nem tartotta szükségesnek, hogy reagáljon a Süddeutsche Zeitung . cikkében szereplő cikkre. Mivel a két újságban megjelent cikkek releváns tartalmáról nem áll rendelkezésre pontos információ, az OLAF 2004. júniusi sajtóelemzésében szereplő ezen állítást is félrevezetőnek kell tekinteni.

2.10 A jelen panasszal kapcsolatos vizsgálata alapján az ombudsman arra a következtetésre jut, hogy az OLAF valóban, amint azt a panaszos állította, továbbra is félrevezető információkat szolgáltatott a 2004. júniusi sajtóelemzésében. Ez hivatali visszásságnak minősül.

Az OLAF részletes véleménye
Előkészítő levelezés

Az OLAF 2005. július 29-én kelt levelében tájékoztatta az ombudsmant, hogy kész elfogadni az ajánlástervezetet, és három lehetőséget javasolt annak végrehajtására. Az OLAF felkérte az ombudsmant, hogy jelölje meg, e lehetőségek közül melyiket kell választania az ajánlástervezet követelményeinek való megfelelés érdekében.

2005. augusztus 30-i válaszában az ombudsman tájékoztatta az OLAF-ot, hogy az OLAF által leírt lehetőségek közül az első kettő valószínűleg megoldja a jelen ügyben felvetett problémát, de helyénvalónak tartja a panaszos véleményének kikérését is. Az OLAF 2005. július 29-i levelének és az ombudsman arra adott válaszának másolatát ezért 2005. augusztus 30-án továbbították a panaszosnak.

2005. szeptember 5-i válaszában a panaszos rámutatott, hogy az OLAF által felvázolt lehetőségek közül a másodikat különösen alkalmasnak tartja.

2005. szeptember 7-én az ombudsman továbbította e válasz másolatát az OLAF-nak.

A részletes vélemény

2005. október 24-én az OLAF benyújtotta részletes véleményét az ombudsman ajánlástervezetéről. Az OLAF jelezte, hogy a 2005. július 29-i levelében megjelölt lehetőségek közül a másodikat választotta, és így megváltoztatta az érintett sajtórészlet egyik bekezdésének szövegét. A részletes véleményhez csatolták a felülvizsgált változat egy példányát (angol, francia és német nyelven).

A módosított (és a következő, változatlanul maradt) bekezdés szövege a következő:

„Ugyanez az online szolgáltatás számolt be a Süddeutsche Zeitungban június 9-én megjelent cikkről, amelynek címe: „Much too thin – The T. case („Stern”) (Túl vékony – A T.-ügy („Stern”)): Egy hivatal kudarcának mélysége” (2. melléklet), amely szerint „mielőtt az OLAF egy sajtóközleményében az első nyilvános vesztegetési vád elhangzott volna”, egy újságíró és az Európai Bizottság volt szóvivője 2002-ben találkozott az OLAF szóvivőjével, és megemlítette, hogy egy kollégájától azt hallotta, hogy a Stern tudósítója fizethetett az információért”. Süddeutsche Zeitung idézi őt, mondván, hogy a kollégájával folytatott beszélgetés nem volt "nagyon konkrét", és csak azt kérdezte, hogy a Stern személyzete általában még mindig az információért való fizetés gyakorlatát alkalmazza-e. Azt is idézi, hogy „ezeket az állításokat túl vékonynak tartottam volna”.

Ami a Suddeutsche-cikket illeti, az EUobserver arról számol be, hogy "az OLAF helyettes szóvivője azt mondta nekik, hogy első látásra nincs ok a felelősségkizárásra". „

A panaszos észrevételei

Észrevételeiben a panaszos elismerte, hogy az OLAF elvégezte a szükséges korrekciókat, és megköszönte az ombudsman beavatkozását. Megjegyzi azonban, hogy nem érti, hogy az OLAF miért várt több mint egy évet e korrekciók elvégzésével. A panaszos azon a véleményen volt, hogy az OLAF szándékosan járt el, és hogy egy hatóság ilyen magatartása teljes mértékben elfogadhatatlan.

A HATÁROZAT

1 Az OLAF 2004. júniusi sajtóelemzésében tett állítólagosan félrevezető vagy tendenciózus kijelentések

1.1 2004 novemberében benyújtott panaszában a panaszos, egy német újságíró kifogásolta az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által készített és az OLAF honlapján közzétett, 2004. júniusi sajtóelemzés tartalmát. A panaszos azt állította, hogy az OLAF azáltal, hogy a Süddeutsche Zeitung és az EUobserver vonatkozó cikkeit olyan módon idézte, amely eltorzította azok jelentését, és amely tendenciózus volt, nem tanúsított objektív és pártatlan magatartást az Európai Közösségek tisztviselői személyzeti szabályzatának 11. cikkében előírtaknak megfelelően. Azt kérte, hogy az OLAF haladéktalanul vonja vissza vagy javítsa ki félrevezető szövegét.

1.2 2005. május 31-én az ombudsman ajánlástervezetet intézett az OLAF-hoz, amelyben azt ajánlotta, hogy az OLAF vizsgálja felül és javítsa ki a Süddeutsche Zeitung és az EUobserver által közzétett, a 2004. júniusi sajtóelemzési részben szereplő két cikkre vonatkozó információkat.

1.3 2005. július 29-én az OLAF tájékoztatta az ombudsmant, hogy kész elfogadni az ajánlástervezetet, és három lehetőséget javasolt annak végrehajtására. Az OLAF felkérte az ombudsmant, hogy jelölje meg, e lehetőségek közül melyiket kell választania az ajánlástervezet követelményeinek való megfelelés érdekében. 2005. augusztus 30-i válaszában az ombudsman tájékoztatta az OLAF-ot, hogy az OLAF által leírt lehetőségek közül az első kettő valószínűleg megoldja a jelen ügyben felvetett problémát, de helyénvalónak tartja a panaszos véleményének kikérését is. Az OLAF 2005. július 29-i levelének és az ombudsman arra adott válaszának másolatát ezért 2005. augusztus 30-án továbbították a panaszosnak. 2005. szeptember 5-i válaszában a panaszos rámutatott, hogy az OLAF által felvázolt lehetőségek közül a másodikat különösen alkalmasnak tartja. E levél másolatát továbbították az OLAF-nak.

1.4 2005. október 24-én benyújtott részletes véleményében az OLAF arról tájékoztatta az ombudsmant, hogy a 2005. július 29-i levelében ismertetett lehetőségek közül a másodikat választotta, és így megváltoztatta az érintett sajtórészlet egyik bekezdésének szövegét. A részletes véleményhez csatolták a felülvizsgált változat egy példányát (angol, francia és német nyelven).

1.5 Észrevételeiben a panaszos elismerte, hogy az OLAF elvégezte a szükséges korrekciókat, és megköszönte az ombudsman beavatkozását. Megjegyzi azonban, hogy nem érti, hogy az OLAF miért várt több mint egy évet, mielőtt elvégezte volna ezeket a korrekciókat. A panaszos azon a véleményen volt, hogy az OLAF szándékosan késlekedett, és hogy egy hatóság ilyen magatartása teljes mértékben elfogadhatatlan.

2 Következtetések

A fentiekre tekintettel az ombudsman úgy véli, hogy az OLAF elfogadta ajánlástervezetét, és a végrehajtására hozott intézkedések kielégítőek.

Az ombudsman megjegyzi, hogy a panaszos kifogásolja, hogy az OLAF korábban nem tette meg a szükséges lépéseket. Úgy tűnik azonban, hogy a panaszos ebben az összefüggésben nem tesz további állításokat és állításokat.

Az ombudsman ezért lezárja az ügyet.

E határozatról az OLAF főigazgatója is tájékoztatást kap.

Tisztelettel:

 

P. Nikiforos DIAMANDOUROS

---

(1) E vita hátterét részletesen ismerteti az ombudsman által a 2485/2004/GG ügyben 2005. május 12-én az Európai Parlamenthez intézett különjelentés. A különjelentés elérhető az ombudsman honlapján (http://www.ombudsman.europa.eu).

(2) Tekintettel arra, hogy a fenti eredmény már magából a cikk értelmezéséből következik, nem szükséges figyelembe venni G. úrnak a panaszos által az OLAF véleményére vonatkozó észrevételeivel együtt benyújtott eskü alatt tett nyilatkozatát (amely mindenképpen megerősítené ezt az értelmezést).