FOR PREVIEWING & TESTING PURPOSES ONLY.
This notification will disappear once the page will be published.
This link is available for less than 30 minutes.
  • Könnyen olvasható
  • Szöveg mérete

Önnek panasza van egy uniós intézménnyel vagy szervvel szemben?

Jelenlegi nyelv: 
  • Magyar
Forrásnyelv: 
Nyelvek: 
Ezt az oldalt gépi fordítással fordították le.
A gépi fordításokban előfordulhatnak az egyértelműséget és a pontosságot potenciálisan csökkentő hibák; az ombudsman nem vállal felelősséget az esetleges eltérésekért. A legmegbízhatóbb és jogilag korrekt tájékoztatásért olvassa el a fenti linken található, angol nyelvű forrásverziót.
Bővebb információért tekintse meg nyelvi és fordítási politikánkat.

Az európai ombudsman határozata az Európai Bizottság ellen benyújtott 2110/2004/TN sz. panaszról


Strasbourg, 2005. október 6.

Tisztelt G. Úr!

2004. július 7-én Ön panaszt nyújtott be az európai ombudsmanhoz az Európai Bizottság ellen a nyílt versenyvizsga lezárásának állítólagos késedelme és annak bizonyos következményei miatt.

Mivel az ombudsmanhoz számos hasonló panasz érkezett több versenyvizsgával kapcsolatban (COM/A/1/02, COM/A/2/02, COM/A/3/02 és COM/A/9/01), úgy határozott, hogy közös vizsgálatot indít az ügyben.

2004. július 27-én továbbítottam panaszát a Bizottság elnökének. A Bizottság 2004. december 17-én küldte meg véleményét, amelyet megküldtem Önnek azzal a felhívással, hogy amennyiben kívánja, tegye meg észrevételeit. Úgy tűnik, Öntől nem érkezett észrevétel.

Azért írok most, hogy tájékoztassam Önöket az elvégzett vizsgálatok eredményeiről.


A PANASZ

A panaszos szerint a releváns tények összefoglalva a következők:

A szóban forgó versenyvizsgákat 2001-ben és 2002-ben hirdették meg, és a versenyvizsga-felhívások azt jelezték, hogy azok körülbelül egy éven belül lezárulnak, és hogy az ebből eredő tartaléklisták 2003 végén lejárnak. A legtöbb verseny azonban sokkal tovább tartott. Például a COM/A/3/02 versenyvizsga sikeres pályázóiról szóló végleges értesítést a 2004. április 21-i levélben küldték meg. A versenyvizsgák befejezésének e késedelme azt eredményezte, hogy számos sikeres pályázót a 2004. május 1-jén hatályba lépett új személyzeti szabályzat XIII. mellékletének 12. cikkében foglalt átmeneti intézkedések lényegesen kedvezőtlenebb feltételei mellett vettek fel.

Az eredeti versenyvizsga-felhívások a következő megjegyzést tartalmazták, jelezve, hogy a sikeres pályázókra új személyzeti szabályzat vonatkozhat:

„A Bizottság hivatalosan benyújtotta a Tanácsnak a személyzeti szabályzat módosítására irányuló javaslatot. Ez a javaslat többek között új előmeneteli rendszert tartalmaz. A versenyvizsga sikeres pályázóinak ezért az új személyzeti szabályzat alapján állást ajánlhatnak fel, amennyiben azokat a Tanács elfogadta.”

A feljegyzés azonban egyáltalán nem utalt az új személyzeti szabályzat és XIII. melléklete hatálybalépése előtt és után felvett személyek besorolása és előmeneteli kilátásai közötti jelentős különbségre. Ez nem felel meg az ésszerű elvárások elvének. A XIII. melléklet 12. cikkében foglalt átmeneti intézkedések alkalmazása továbbá sérti a személyzeti szabályzat 31. cikkének (1) bekezdését.

Ezenkívül a feljegyzés téves volt, mivel az új személyzeti szabályzat valójában nem volt alkalmazandó az érintett versenyvizsgákra, amelyekre ehelyett egy mellékletben szereplő kivételi záradék vonatkozott. A feljegyzésben ki kellett volna fejteni, hogy a sikeres pályázókat nem az új személyzeti szabályzat alapján, hanem egy mellékletben szereplő külön rendelkezés alapján kell felvenni.

A jelölteket később nem értesítették a XIII. melléklet 12. cikkében vázolt átmeneti intézkedéseknek a 2004. május 1-je után felvettekre gyakorolt jelentős hatásáról. Az egyetlen információ a sikeres pályázóknak küldött levél volt, amelyben feltüntették az átmeneti intézkedések szerinti új besorolási fokozatukat. Ezek a levelek nem tartalmaztak semmilyen információt az új besorolási fokozatok és a versenyvizsga-felhívásokban feltüntetett besorolási fokozatok közötti tényleges különbségről. Ezeket az információkat még csak nem is hozták a Bizottság azon illetékes szolgálatainak tudomására, amelyek a versenyvizsgákat kérték. Ha a jövőbeli személyzeti szabályzat feltételei bizonytalanok lennének, a Bizottságnak nem kellett volna megindítania a felvételi eljárásokat, amíg ezek a feltételek nem egyértelműek. Amennyiben a versenyvizsgák lebonyolítása során a feltételek meglepetésként érték a Bizottságot, a Bizottságnak haladéktalanul tájékoztatnia kellett volna valamennyi pályázót. Ezenkívül a sikeres pályázókat tévesen tájékoztatták arról, hogy lehetséges-e a 2004. május 1-je előtti kinevezés. Néhány belső pályázó pályázatát 2004. május 1-je előtt gyorsított eljárásban nyújtották be. Mások eltérő tájékoztatást kaptak arról, hogy 2004. május 1-je előtt nem kerül sor kinevezésre a sikeres pályázók listájáról; 2004. május 1-je előtt csak bizonyos típusú belső pályázókat lehetett felvenni; vagy hogy 2004. május 1-je előtt csak külső pályázókat lehetett felvenni.

Ezenkívül a 2002. július 25-én közzétett valamennyi versenyvizsgát (COM/A/1/02, COM/A/2/02 és COM/A/3/02) különböző időpontokban fejezték be, ami azt eredményezte, hogy egyes versenyvizsgák pályázói számára több lehetőség nyílt a régi személyzeti szabályzat alapján történő felvételre, majd az új személyzeti szabályzat alapján felvett pályázókhoz képest jelentősen magasabb besorolási fokozatokban történő áthelyezésre. Ez azt is jelentette, hogy egyes olyan pályázókat, akik sikeresen teljesítettek egy A8-as versenyvizsgát, amelyhez csak hároméves egyetemi diplomára volt szükség, 2004. május 1-je előtt magasabb szinten vettek fel, mint az A6/A7-es versenyvizsga sikeres pályázóit, akiket 2004. május 1-je után vettek fel. A versenyvizsgák befejezésének késedelme még valószínűbbé tette a pályázók közötti egyenlőtlen bánásmódot. Megkérdőjelezhető, hogy a Bizottság nem késleltette-e az eljárást azzal a céllal, hogy főként az új személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó személyeket vegyen fel. Ebben az esetben a Bizottságnak az új személyzeti szabályzat közzétételéig nem kellett volna megindítania a felvételi eljárásokat.

A versenyvizsgák befejezésének késedelme, és ennek következtében az átmeneti intézkedések alkalmazása is kérdéseket vet fel az életkoron alapuló megkülönböztetéssel kapcsolatban. A szóban forgó versenyvizsgák többségét a korhatárok eltörlése után tették közzé először. Ezért nagyszámú rangidős és tapasztaltabb pályázót vonzottak, akik számára a versenyvizsga-felhívásokban közzétett eredeti besorolási fokozatok megfelelőek voltak. A most felkínált junior besorolási fokozatok nem alkalmasak ezekre a jelöltekre, ami helyrehozhatatlanul rontja a karrierlehetőségeket.

Végül az átmeneti intézkedések alkalmazása hátrányosan megkülönbözteti azokat a potenciális pályázókat, akiket szakmai tapasztalat hiányában kizártak az érintett versenyvizsgákon való részvételből. E potenciális pályázók az új személyzeti szabályzat XIII. mellékletének 12. cikkében szereplő új felvételi besorolási fokozatok alapján lettek volna jogosultak a részvételre.

Az érintett jelöltek – a szakszervezetek (Alliance confédérale des syndicats libres) támogatásával – 2004. május 18-án levelet írtak Kinnock úrnak, amelyben kifejtették a helyzetet, és korrekciós intézkedéseket kértek. Választ azonban nem kaptak.

Az összes panaszban közös állítás, hogy az érintett versenyvizsgák Bizottság általi kezelése a következőket eredményezte:

  1. indokolatlan késedelem a versenyvizsgák lezárásában;
  2. az átláthatóság hiánya azáltal, hogy a pályázókat nem tájékoztatták az új személyzeti szabályzat XIII. mellékletének 12. cikkében foglalt átmeneti intézkedések hatásáról;
  3. a Bizottság saját szolgálatai nem ismerik az átmeneti intézkedések hatását;
  4. a sikeres pályázók félretájékoztatása azzal kapcsolatban, hogy lehetséges-e a 2004. május 1-je előtti kinevezés;
  5. A 2004. május 1-je előtt és után foglalkoztatott sikeres pályázók közötti egyenlőtlen bánásmód, beleértve a következőket:

  6. 5a. életkoron alapuló megkülönböztetés;
  7. A versenyvizsgákon való részvételből szakmai tapasztalat hiánya miatt kizárt potenciális pályázókkal szembeni hátrányos megkülönböztetés: az ilyen pályázók az új személyzeti szabályzat XIII. mellékletének 12. cikkében szereplő új felvételi besorolási fokozatok alapján jogosultak lettek volna a részvételre; és
  8. A panaszosoknak az üggyel kapcsolatos közös és egyéni levelezésére való válaszadás elmulasztása.

A közös állítások a következők:

  1. A 2004. május 1-je előtt közzétett listákon szereplő valamennyi sikeres pályázót az eredeti versenyvizsga-felhívásban szereplő besorolási fokozatokkal egyenértékű besorolási fokozatokba kell kinevezni, és az értékelő bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy figyelembe vegye a képesítéseket és a tapasztalatokat, és ezáltal valamennyi sikeres pályázó számára egyenértékű kinevezési szintet és előmeneteli kilátásokat érjen el, függetlenül attól, hogy 2004. május 1-je előtt vagy után nevezték-e ki őket; és
  2. A régi besorolási rendszerrel meghirdetett, folyamatban lévő versenyvizsgák pályázóit teljes körűen tájékoztatni kell az új személyzeti szabályzat szerinti átmeneti intézkedések következményeiről.

A VIZSGÁLAT

A Bizottság véleménye

Véleményeiben a Bizottság összefoglalva a következő észrevételeket teszi:

Háttér

2004. április 30-ig az intézmények által szervezett felvételi versenyvizsgák sikeres pályázóit a 723/04 tanácsi rendelet (1) módosításai révén az új személyzeti szabályzat hatálybalépése előtt hatályos rendelkezéseknek megfelelően vették fel. Ez azt jelentette, hogy a sikeres pályázókat az egyik (alapállásnak megfelelő) előmeneteli csoportba vették fel, ahol minden előmeneteli csoport egy vagy több besorolási fokozatot tartalmazott.

A 2004. április 30. előtt hatályos rendszerben a szolgálatba lépéskor történő besorolást a személyzeti szabályzat 31. cikke (az előmeneteli csoport egyik besorolási fokozatába való besorolás) és 32. cikke (kiegészítő szolgálati idő) határozta meg. A besorolás mind a besorolási fokozathoz (alacsonyabb vagy magasabb előmeneteli csoport), mind a fizetési fokozathoz (1., 2. vagy 3.) kapcsolódik.

Az új személyzeti szabályzat jelentős változást hozott a munkaerő-felvételi folyamatban. A lineáris előmenetel elvének elfogadásával megszűnt az alapállások fogalmához kapcsolódó besorolási fokozatok fogalma. A versenyvizsgák most már konkrét besorolási fokozatokhoz kapcsolódnak, és csak a további szolgálati idő kérdése maradt lezáratlan (legfeljebb a 2. fizetési fokozatra korlátozva).

Az új személyzeti szabályzat 2004. május 1-jei hatálybalépésekor még mindig jelentős tartaléklisták álltak rendelkezésre a régi előmeneteli rendszer szerint összeállított sikeres pályázókról. A Tanács az új személyzeti szabályzat XIII. melléklete keretében átmeneti rendelkezéseket dolgozott ki, amelyek a XIII. melléklet 12. cikkében meghatározzák az új személyzeti szabályzat hatálybalépését követően e sikeres pályázók felvételére és besorolására vonatkozó eljárásokat.

A közös állítások
Állítólag ésszerűtlen késedelem a versenyvizsgák befejezésében

A versenyvizsga-felhívásokban szereplő információk, amelyek szerint az eljárások a pályázók számától függően körülbelül 12 hónapot vesznek igénybe, csak iránymutatásul szolgáltak. Mivel a nyílt versenyvizsga időtartama nagymértékben függ a pályázók számától, a versenyvizsga-felhívás közzétételekor nem lehet pontosabb tájékoztatást adni. A 12 hónapos időtartam a versenyvizsga átlagos időtartamának felel meg.

Közel 19 000 pályázó jelentkezett a 2002. július 25-én közzétett COM/A/1/02, COM/A/2/02 és COM/A/3/02 versenyvizsgákra. A pályázatok benyújtásának határideje 2002. szeptember 27. volt. Az előválogató tesztekre 2003. március 21-én került sor. E vizsgák eredményeinek vizsgálatát követően a kiválasztott pályázók a COM/A/1/02 és COM/A/2/02 versenyvizsgák esetében 2003. július 11-én, a COM/A/3/02 versenyvizsga esetében pedig 2003. szeptember 12-én tették le írásbeli vizsgáikat. A szóbeli vizsgákra 2003 novembere és 2004 februárja között került sor a COM/A/1/02 és a COM/A/2/02 versenyvizsga esetében, valamint 2004 januárja és áprilisának eleje között a COM/A/3/02 versenyvizsga esetében. Tekintettel a kérelmek meglehetősen nagy számára, az előválogató tesztek és a szóbeli tesztek vége közötti időszak - 11 és 13 hónap között - tökéletesen ésszerűnek tűnik. Azt is meg kell jegyezni, hogy a Bizottság és az EPSO által szervezett versenyvizsgák esetében az átlagos 12 hónap kevesebb, mint a más európai intézmények által korábban szervezett versenyvizsgák esetében.

A Bizottság nem kívánta szándékosan lelassítani a szóban forgó versenyvizsgák folyamatát. Annak érdekében, hogy szigorú határidőkön belül eleget lehessen tenni a szervezeti egységek és az intézmények igényeinek, számos nyílt versenyvizsgát kellett egyidejűleg előkészíteni és megszervezni, beleértve a bővítéssel összefüggésben közzétett versenyvizsgákat is. A különböző intézmények szervezeti egységei által kifejezett igények nem teszik lehetővé a kiválasztási eljárás akadályozását vagy lelassulását.

Az átláthatóság állítólagos hiánya

A COM/A/1/02, COM/A/2/02 és COM/A/3/02 versenyvizsga-felhívások tartalmaztak egy, a személyzeti szabályzat módosítására irányuló javaslattal kapcsolatos, valamennyi pályázó tájékoztatását szolgáló feljegyzést. A feljegyzés kifejti, hogy a sikeres pályázók felvételét az új személyzeti szabályzat rendelkezései alapján lehet felajánlani.

A szóban forgó versenyvizsga-felhívásokat 2002. július 25-én tették közzé a Hivatalos Lapban. Az új személyzeti szabályzatot a Tanács 2004. március 22-én hagyta jóvá, és 2004. május 1-jén lépett hatályba. A szóban forgó versenyvizsga-felhívások közzétételekor, és tekintettel a személyzeti szabályzat reformjának folyamatban lévő jellegére, a Bizottság nem tehetett mást, mint hogy rendelkezésre bocsátotta a feljegyzésben szereplő információkat.

A panaszosok azon érveit illetően, miszerint a Bizottság nem tájékoztatta a sikeres pályázókat az új személyzeti szabályzat következményeiről, vagy hogy az információ késedelmet szenvedett, a Bizottság rámutat, hogy a Tanács 2004. március 22-én elfogadta a személyzeti szabályzat módosításait. A módosításokat 2004. április 27-én hirdették ki a Hivatalos Lapban. Ezenkívül a személyzeti szabályzat XIII. mellékletének 12. cikke azon cikkek közé tartozik, amelyeket a Tanács egészen a folyamat végéig megvitatott. A felvételi osztályoknak nem volt más választásuk, mint megvárni az új személyzeti szabályzat végleges elfogadását, amely jogi szempontból mérvadó lenne. Ebben az időszakban tehát lehetetlen volt előre megítélni az átmeneti szabályok hatását, és pontos tájékoztatást adni a sikeres pályázóknak.

A Bizottság azonban azzal érvel, hogy a Személyzeti és Igazgatási Főigazgatóság (DG ADMIN) személyes levelet küldött minden olyan versenyvizsga sikeres pályázójának, amelyen a tartaléklisták 2003. december 31-ig voltak érvényesek, és amelyben a Bizottság meghosszabbította a határidőt – beleértve a COM/A/9/01 dokumentumot is –, amely a következő figyelmeztetést tartalmazta:

„A Bizottság hivatalosan benyújtotta a Tanácsnak a személyzeti szabályzat módosítására irányuló javaslatot. Szeretném felhívni a figyelmét arra, hogy a személyzeti szabályzat e módosítása többek között egy új előmeneteli rendszert is magában foglal, amely módosítaná az intézményeken belüli felvétel feltételeit és szintjét.

A jelenlegi tervek szerint ez a módosítás 2004. május 1-jén lép hatályba. Ezért fontos tudni, hogy a hatálybalépést követően az intézményeknél szolgálatba lépő valamennyi személyt várhatóan automatikusan felveszik ezen új személyzeti szabályzat rendelkezései alapján.

Tájékoztatom, hogy a Bizottság javaslata megtekinthető a Bizottság honlapján: http://ec.europa.eu/reform/index_en.htm. A javaslat XIII. mellékletének 11. cikke tartalmazza a jelenlegi versenyvizsgák szerinti előmenetelek és a módosított személyzeti szabályzat hatálybalépését követő felvételi besorolási fokozatok közötti megfelelési táblázatot.

Tudomásul veszi, hogy hivatalos döntés hiányában jelenleg nem tudunk további tájékoztatást nyújtani azoknak a sikeres pályázóknak, akik a személyzeti szabályzat e módosításának hatálybalépését követően tölthetnek be álláshelyet az intézményeknél.”

A Bizottság arra is rámutat, hogy az új személyzeti szabályzat elfogadását követően a sikeres pályázónak címzett minden ajánlattételi levél a következőket tartalmazta:

„Az Önnek ...-án/-én küldött ajánlati levelet követően tájékoztatom, hogy a Tanács 2004. március 22-én hivatalosan elfogadta a személyzeti szabályzat Bizottság által javasolt módosítását, és a terveknek megfelelően ezek az új rendelkezések 2004. május 1-jén lépnek hatályba. Ezek az új rendelkezések, amelyek új előmeneteli rendszert is tartalmaznak, 2004. május 1-jétől minden szolgálatba lépő személyre alkalmazandók.

Részletes információk a http://ec.europa.eu/reform/index_en.htm weboldalon találhatók. A XIII. melléklet 12. cikke meghatározza a versenyvizsga besorolási fokozatai és az új felvételi besorolási fokozatok közötti megfelelést 2004. május 1-jétől.

Ennek eredményeként, mivel Ön ...-án/-én lép szolgálatba, mint a szakmai előmeneteli versenyvizsga sikeres pályázója, felvételére az új besorolási fokozatba, az 1. fizetési fokozatba (ideiglenes besorolás) kerül sor. Az e besorolásnak megfelelő bruttó alapilletmény ... EUR. Az új személyzeti szabályzat úgy rendelkezik, hogy a 2. fizetési fokozatba sor kerülhet az alkalmazott szakmai tapasztalatának figyelembevétele érdekében, és az Ön végleges besorolását a lehető leghamarabb megállapítják.”

A fentiekre tekintettel pontatlan azt állítani, hogy a Bizottság által a sikeres pályázóknak a személyzeti szabályzat XIII. mellékletének 12. cikkében meghatározott átmeneti intézkedések hatásáról nyújtott tájékoztatás nem volt átlátható.

Egyes panaszosok azon érvére válaszul, miszerint a Bizottságnak az új személyzeti szabályzat elfogadásáig tartózkodnia kellett volna a versenyvizsgák szervezésétől, a Bizottság kijelenti, hogy a belső reform célja, beleértve különösen a személyzeti szabályzat módosítását, Prodi elnök egyik prioritása volt. Ezt a célkitűzést hivatali idejének elején, 1999 szeptemberében jelentették be. Meg kell állapítani, hogy a szolgálati érdek nem tette lehetővé a Bizottság számára, hogy 1999 és 2004 között tartózkodjon a versenyvizsgák szervezésétől.

Állítólagos tájékozatlanság a Bizottság saját szolgálatain belül

A Bizottság azzal érvel, hogy nem terjesztettek elő olyan bizonyítékot, amely alátámasztaná azt az állítást, hogy a Bizottság szolgálatai nem tudtak az átmeneti intézkedések hatásáról. Ellenkezőleg, a Bizottság úgy véli, hogy teljes körű tájékoztatást nyújtott alkalmazottainak. Általánosságban elmondható, hogy a személyzeti szabályzat reformfolyamatának előkészítő munkálatai az intézmény teljes személyzete és a nyilvánosság számára folyamatos tájékoztatási művelet tárgyát képezték. Az információkat elsősorban a Bizottság intranetes oldalán és az interneten (http://europa.eu) tették közzé a folyamatosan frissített oldalakon. A szóban forgó időszakban számos kiadványt juttattak el a Bizottság munkatársaihoz is.

Különös hangsúlyt kapott a főigazgatóságok és szervezeti egységek humánerőforrás-vezetőinek hálózata, akik rendszeresen találkoztak, konzultáltak velük és tájékoztatást kaptak erről a témáról. Az operatív osztályok felé közvetített pozíciójuk lehetővé tette számukra, hogy továbbítsák az információkat ez utóbbiaknak, valamint a sikeres pályázóknak, akik gyakran közvetlenül nekik írnak az üres álláshelyek keresésére.

A sikeres pályázók állítólagos félretájékoztatása

A Bizottság azzal érvel, hogy nem nyújtottak be olyan bizonyítékot, amely alátámasztaná azt az állítást, hogy a sikeres pályázókat tévesen tájékoztatták a 2004. május 1‐je előtti felvételi lehetőségekről.

A DG ADMIN – és különösen a tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak felvételéért felelős személyek – feladata, hogy a lehető leggyorsabban és leghatékonyabban kielégítse az intézmény humánerőforrás-igényeit a szolgálat folytonosságának biztosítása érdekében, a költségvetési forrásokkal összhangban és a létszámtervben meghatározott korlátokon belül. Ezért ez egy folyamatos folyamat, amelyet a betöltetlen álláshelyek – akár további, akár a tisztviselők távozásából eredő álláshelyek – betöltésének állandó szükségessége vezérel.

Az alábbi adatok azt mutatják, hogy a Bizottság bizonyosan nem lassította le a munkaerő-felvételt a szóban forgó időszakban. A statisztikák a 2003 januárja (az az időpont, amikor a 2001-es versenyvizsga-sorozat tartaléklistái jelentős munkaerő-felvételt eredményezőnek tekinthetők) és a 2004. április 30. (közvetlenül az új személyzeti szabályzat hatálybalépése előtt) közötti időszakra vonatkoznak. Ezen időszak alatt a Bizottság 1 563 főt vett fel az A kategóriába, 545 főt a B kategóriába és 601 főt a C kategóriába. Tekintettel a létszámterv lehetőségeire, a B és C kategóriában nagyon nehéz lett volna, ha nem lehetetlen az A kategóriába több személyt felvenni ebben az időszakban, amint azt a 2004. április 1-jén megüresedett álláshelyek száma is mutatja (2): 4 az A/LA kategóriában, 173 a B kategóriában és 76 a C kategóriában. Ezenkívül a betöltetlen álláshelyek teljes száma (3) a szóban forgó időszakban 459-ről 253-ra csökkent, ami lényegében az A/LA kategóriában 283-ról 4-re való csökkenésnek tudható be. Az sem helytálló, ha azt állítjuk, hogy a Bizottság az állandó álláshelyeket mesterségesen ideiglenes alkalmazottakkal töltötte be. A 2b. típusú ideiglenes alkalmazottak száma az A és C kategóriában stabil (269, illetve 270 2003. január 1-jén és 265, illetve 290 2004. április 1-jén), a B kategóriában pedig lassan növekszik (169, 2003. január 1-jén és 232, 2004. április 1-jén).

Az sem helytálló, hogy a Bizottság késleltette a kifogásolt versenyvizsgák tartaléklistáiról való felvételt. A Bizottság grafikonokkal szolgál e tartaléklisták felhasználásáról. A Bizottság azzal érvel, hogy ezek a grafikonok nemcsak a jellemző „logisztikai görbe” formát mutatják, hanem az új személyzeti szabályzat hatálybalépése előtti felvétel enyhe többletét is jelzik. Általánosabban, a 15 tagállam (EUR-15) listáiból származó havi munkaerő-felvételi statisztikák hasonló tendenciát mutatnak a 2003/2004-es időszakban. Ezek a statisztikák, amelyek grafikonként is rendelkezésre állnak, megerősítik, hogy az új tisztviselők kinevezése nagyrészt követi a betöltetlen álláshelyek számát mutató görbét. A helyzet itt is ellentétes a panaszosok állításával, mivel 2004. május 1-je előtt magas volt a munkaerő-felvétel.

A fentiekre tekintettel a Bizottság azzal érvel, hogy meg kell cáfolni minden olyan állítást, amely szerint a felvételi osztály tájékoztatást nyújtott arról, hogy 2004. május 1-je előtt csak belső pályázókat lehetett felvenni. Számos, az intézményen kívüli sikeres pályázót is felvettek. A 2004. január 1. és 2004. április 30. közötti időszakban a Bizottság 863 A/LA-t, 354 B-t és 306 C-t vett fel. Ha ezeket a számadatokat kiigazítjuk az ideiglenes alkalmazottak kutatási költségvetésből történő felvételének megszüntetésével, a „tényleges” felvétel 222 A/LA-t, 103 B-t és 125 C-t tesz ki. A belső jelöltek száma mindössze 38 A, 44 B és 15 C volt. Más szóval, a külső felvételek száma ebben az időszakban 178 A, 52 B és 107 C. Megjegyzendő, hogy a belső jelöltek aránya a külső jelöltekhez képest meglehetősen magas, elsősorban a B kategóriában. Ez azonban jól ismert jelenséget tükröz. Nyilvánvaló, hogy egy adott versenyvizsga sikeres pályázói közül azokat, akik már az intézmény alkalmazásában állnak, átlagosan gyorsabban veszik fel, mint a külső pályázókat. Ez a tény összefügg a szolgálat érdekeivel, mivel a belső pályázók gyorsabban kezdik meg működésüket, és ezért a főigazgatóságok jobban keresik őket. Ez nem új jelenség, és semmiképpen sem kapcsolódik a személyzeti szabályzat módosításához.

Állítólagos egyenlőtlen bánásmód

2004. május 1-jétől a Bizottságnak nem volt más választása, mint hogy alkalmazza a hatályos új személyzeti szabályzatot, beleértve a felvételi besorolási fokozatra vonatkozókat is. Más szabályok alkalmazása teljesen illegális lett volna. Igaz ugyan, hogy ugyanazon versenyvizsga sikeres pályázóit különböző feltételek mellett vették fel attól függően, hogy a kinevezésre 2004. május 1-je előtt vagy után került-e sor, ez nem változtat azon, hogy az, amit a panaszosok egyenlőtlen bánásmódnak tekintenek, valójában csak két különböző jogi és objektív összefüggés eredménye. Ezenkívül a feltételek közötti különbség nem korlátozódik a felvételi besorolási fokozatra, hanem a személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó számos szempontot érint.

A nyílt versenyvizsgán sikeres és tartaléklistára került pályázó nem jogosult felvételre. Az intézmény nem köteles felvenni ezeket a jelölteket. Ezek viszont szabadon elutasíthatják az intézmény állásajánlatát. A tartaléklista csupán a felvételre való jogosultságot állapítja meg.

Ezenkívül a régi és az új személyzeti szabályzat III. mellékletének („Versenyvizsgák”) 5. cikke kimondja, hogy „[a]z eljárás befejezésekor a felvételi bizottság összeállítja a személyzeti szabályzat 30. cikkében előírt alkalmassági listát; a listának lehetőség szerint legalább kétszer annyi nevet kell tartalmaznia, mint a betöltendő álláshelyek száma” (kiemelés az eredetiben). Ez a rendelkezés tehát azt mutatja, hogy i. nagyon valószínű, hogy az adott tartaléklistán szereplő valamennyi pályázó felvételéhez nem áll rendelkezésre elegendő álláshely a lista lejárta előtt; és ii. figyelembe veszik azt a lehetőséget is, hogy a tartaléklistán szereplő egyes jelöltek a későbbiekben esetleg nem kívánnak belépni az intézménybe.

A Bizottság szerint ebből tehát az következik, hogy i. a nyílt versenyvizsgán való sikeres részvétel és a tartaléklistára való felvétel nem biztosít sem felvételi jogot, sem felvételi kötelezettséget az intézmény számára; és ii. azok a pályázók, akiket a nevüket tartalmazó tartaléklista lejártáig nem vettek fel, a szóban forgó nyílt versenyvizsga alapján már nem vehetők fel. A gyakorlatban előfordulhat és meg is történik, hogy a lejáró tartaléklistán szereplő pályázók közül egyeseket nem vettek fel, míg másokat felvettek. A jelen ügyben az előbbiek nem hivatkozhatnak megalapozottan arra, hogy hátrányos megkülönböztetést alkalmaztak velük szemben, vagy hogy megsértették a bizalomvédelem elvét.

Az életkoron alapuló állítólagos hátrányos megkülönböztetés

A panaszosok szerint az idősebb pályázók hátrányos megkülönböztetésben részesülnek, mivel a régi személyzeti szabályzat értelmében magasabb besorolási fokozatba kellett volna őket felvenni előmeneteli csoportjukban, és ezért az új személyzeti szabályzat értelmében jobban szenvednek.

A Bizottság azzal érvel, hogy – amint azt fent kifejtettem – semmi esetre sem térhet el az új személyzeti szabályzat XIII. melléklete 12. cikkének rendelkezéseitől. Ezenkívül az állítás azon a téves feltevésen alapul, hogy a régi rendszerben a magasabb besorolási fokozatba történő felvételt az idősebb sikeres pályázóknak szánták. Valójában a régi rendszerben a magasabb besorolási fokozatba való besorolásról szóló határozat meghozatalakor nem vették figyelembe az életkort. Ami a szakmai tapasztalat időtartamát illeti, amely csak nagyon közvetetten kapcsolódik az életkorhoz, az csak egyike volt a magasabb besorolási fokozatba való besorolás során figyelembe vett számos kumulatív kritériumnak, a többi pedig az egyetemi képzés jellege és relevanciája, a szakmai tapasztalat relevanciája és a jelölt szakmai hátterének szűkössége a munkaerőpiacon.

A potenciális tagjelöltekkel szembeni állítólagos hátrányos megkülönböztetés

A Bizottság nehezen érti meg a szóban forgó állítást. Úgy véli, hogy nem világos, hogy a panaszosoknál kevésbé képzett potenciális pályázókkal szembeni állítólagos előítéletek hogyan érinthetik hátrányosan a panaszosokat.

A panaszosok levelezésére való válaszadás állítólagos elmulasztása

A DG ADMIN osztályainak tudomása szerint a hozzá intézett megkeresésekre a beérkezésük szerinti formában (levélben, e-mailben, telefonon) egyedi választ adtak.

A versenyvizsga-felhívásokban közzétett besorolási fokozatoknak megfelelő besorolási fokozatokba történő felvétel

A Bizottság azzal érvel, hogy az új személyzeti szabályzat alapján jogilag lehetetlen, hogy az intézmények a személyzeti szabályzat XIII. mellékletének 12. cikkében meghatározottakon kívül bármely más besorolási fokozatba felvegyék a sikeres pályázókat. A XIII. melléklet rendelkezései szerint a felvétel szintjét (besorolását) a kinevezés időpontja határozza meg.

A folyamatban lévő versenyvizsgák pályázóinak tájékoztatása

A Bizottság szerint a 2002. július 25. óta közzétett versenyvizsga-felhívások mindegyike tartalmaz egy, a pályázóknak szóló feljegyzést, amely tájékoztatja őket a személyzeti szabályzat módosítására irányuló javaslatnak a sikeres pályázókra gyakorolt lehetséges következményeiről. Úgy tűnik, hogy ez az eljárás a legmegfelelőbb módja a pályázók tájékoztatásának. A 2002. július 25. előtt közzétett nyílt versenyvizsgák, azaz a személyzeti szabályzat módosítására irányuló javaslattal kapcsolatos információkat nem tartalmazó felhívások esetében a sikeres pályázók e tárgyban egyéni levelet kaptak a Bizottságtól.

A panaszosok észrevételei

Nem minden panaszos nyújtott be észrevételeket a Bizottság véleményével kapcsolatban, és néhány panaszos csak rövid észrevételeket nyújtott be. Számos panaszos azonban benyújtott egy dokumentumot, amely kollektív észrevételeket tartalmazott. Mivel a közös észrevételek voltak a legrészletesebbek, és az egyes panaszosok rövidebb észrevételeinek tartalmára is kiterjedtek, az ombudsman a közös vizsgálat tárgyát képező valamennyi határozatot a közös észrevételek alábbi összefoglalójára alapozza:

Általános észrevételek

A Bizottság úgy jár el, mintha megbízatása kizárólag a meglévő személyzeti szabályzat alkalmazására terjedne ki, és mintha a személyzeti szabályzatot módosító intézménytől eltérő intézményről lenne szó. A panaszosok véleménye szerint azonban a Bizottságnak erkölcsi kötelessége, hogy ne javasoljon diszkriminatív jogszabályt. A Bizottság felelőssége annak biztosítása, hogy a Tanácsnak benyújtott új jogszabályjavaslatai ne eredményezzenek megkülönböztető bánásmódot a felvételi tartaléklistákon szereplő pályázókkal szemben. Azzal, hogy véleménye szerint a Tanács dolgozta ki az átmeneti rendelkezéseket, miközben a Bizottság valójában ugyanezeket a rendelkezéseket javasolta a Tanácsnak, a Bizottság megpróbálja elrejteni azt a tényt, hogy hivatali visszásságot követett el.

A panaszosok azzal érvelnek, hogy jelenleg a rendelkezésükre álló csatornákon keresztül tesznek panaszt, ami végső soron azt jelenti, hogy a Bizottságot a közösségi bíróságok elé viszik, ami hatalmas munkateherrel jár a Bizottság számára. A panaszosok ezért megkérdőjelezik, hogy nem lenne-e érdemes megoldást találni az ügyre az eljárások e korábbi szakaszában.

A panaszosok továbbá rámutatnak arra, hogy a felvételi versenyvizsgák résztvevőiként, nem pedig a Bizottság személyzeteként tesznek panaszt, és főként az egyenlőtlen bánásmódra és a megkülönböztetésre panaszkodnak.

Konkrét észrevételek a Bizottság véleményével kapcsolatban
Állítólag ésszerűtlen késedelem a versenyvizsgák lezárásában

A panaszosok szerint a késedelem tény: A 2002 szeptembere (a jelentkezési határidő) és 2004 áprilisa (a tartaléklisták közzététele) közötti időszak 20 hónap, nem pedig 13 hónap, és az e késedelem által az érintett versenyvizsgák résztvevőinek okozott kár nem igazolható.

A Bizottság évente több száz ajánlattételi, pályázati és versenypályázati felhívást tesz közzé, mint például a hatodik keretprogram, a Leonardo és a Socrates program. A Bizottság egyetlen más szolgálata sem indokolhatja a késedelmeket a Bizottság döntéshozatali eljárása vagy a magas szintű részvétel alapján. Valamennyi bizottsági szolgálatnak megbízható előrejelzéseket kell készítenie és hatékony tervezést kell végrehajtania.

A szóban forgó versenyvizsgákat évek óta szervezik, aminek lehetővé kellett volna tennie a Bizottság számára, hogy pontosan megjósolja az előválogató tesztek résztvevőinek számát. A versenyvizsgák következő szakaszaiban részt vevők számát a versenyvizsga-felhívások határozták meg, és ezért a Bizottság kezdettől fogva tudta. Ezért nem észszerű azzal érvelni, hogy a versenyvizsgák későbbi szakaszaiban részt vevők száma hozzájárult a késedelemhez. A versenyvizsgák egyes szakaszaiban a résztvevők száma ezért független volt a „magas szintű részvételtől”. A résztvevők száma csak a versenyvizsgák első szakaszában, azaz az előválogató teszteken okozhatott volna késedelmet. Ezeket a teszteket azonban elektronikus úton javították, ezért a korrekciónak a résztvevők számától függetlenül gyorsnak kellett volna lennie.

A Bizottság véleménye nem ad magyarázatot arra, hogy a szóban forgó versenyvizsgák átlagos befejezési ideje miért került majdnem kétszeresére.

A késedelem súlyosan leértékelte a pályázók potenciális foglalkoztatási besorolási fokozatát, szükségtelenül meghosszabbította azt a bizonytalansági időszakot, amelynek során más szakmai lehetőségeket felfüggesztettek vagy elvesztettek, és növelte azon stresszt, hogy a pályázóknak hosszabb ideig kell tanulniuk ahhoz, hogy frissen tartsák ismereteiket. A panaszosok ezért úgy érzik, hogy hátrányos megkülönböztetés éri őket más versenyvizsgák résztvevőivel szemben, amelyek betartották a versenyvizsga-felhívásokban meghatározott várható időkeretet.

Az átláthatóság állítólagos hiánya

A panaszosok szerint a Bizottság véleménye ellentmondásos állításokat tartalmaz. A Bizottság egyrészt azzal érvel, hogy minden releváns információ elérhető volt az Europa honlapon. Másrészt jelzi, hogy az új osztályozási rendszer teljes hatása csak 2004. március 22-én vált ismertté. A panaszosok azzal érvelnek, hogy az eredeti javaslatot jóval korábban ismerték a Tanácsban és a Parlamentben folytatott megbeszélések során. A XIII. melléklet 2. és 11. cikkével szembeni magyar álláspont 2004. január 8-án kelt. Ennek megfelelően a Bizottság már ebben az időpontban, vagy akár korábban is jelezhette volna a jelölteknek a szóban forgó javaslatok lehetséges következményeit, annál is inkább, mivel a jogalkotási kezdeményezéssel rendelkező Bizottság már korai szakaszban tudott a lehetséges következményekről. A Bizottság első javaslata a Tanácshoz és a Parlamenthez az írásbeli vizsgák előtt, azaz nyolc hónappal azelőtt érkezett, hogy a jelöltek konkrét tájékoztatást kaptak volna. Még ha a javaslatok kimenetele nem is volt egyértelmű, a Bizottságnak figyelmeztetnie kellett volna a jelölteket a lehetséges következményekre, tekintettel a súlyos következményekre. Ha a felvételi besorolási fokozatok leértékelése egyértelmű lett volna, sok pályázó úgy döntött volna, hogy kilép a szóban forgó felvételi eljárásokból annak érdekében, hogy erőfeszítéseit más szakmai lehetőségeknek szentelje.

A versenyvizsga-felhívásokban szereplő azon puszta információ, hogy a sikeres pályázóknak az új személyzeti szabályzat alapján állást ajánlhatnak fel, nem volt megfelelő, mivel az információ nem volt kellően konkrét. Azt is meg kell jegyezni, hogy a 2001-ben és 2002-ben közzétett egyes versenyvizsga-felhívások egyáltalán nem hivatkoztak a javasolt új besorolási struktúrára.

Állítólagos tájékozatlanság a Bizottság saját szolgálatain belül

A panaszosok azzal érvelnek, hogy az a tény, hogy a Bizottság szolgálatai tisztában voltak azzal a ténnyel, hogy új személyzeti szabályzat lép hatályba, nem azonos azzal, hogy tisztában voltak a XIII. melléklet 12. cikkének következményeivel.

A Bizottság által hivatkozott honlapok jóval 2004. május 1-je után is a régi osztályozási rendszerre hivatkoztak. A Bizottság „Milyen lesz a besorolásom?” című intranetes oldala már 2005. február 14-én is a régi rendszerre utal. A panaszosok azzal érvelnek, hogy bizonyítékkal tudnak szolgálni számos olyan esetről, amikor a pályázók interjúik során megkérdezték a felvételkor lehetséges besorolási fokozatukat, és tájékoztatták őket a régi besorolási rendszerről. Több pályázó kapott olyan ajánlatot, amely szerint a legalacsonyabb besorolási fokozatban kezdik, majd az értékelő bizottságon keresztül átsorolják őket. A 2004. május 1-je utáni felvételkor közölték velük, hogy ez már nem igaz. Az egyik pályázó 2004. április 29-én orvosi vizsgálatra kapott meghívást, amely megemlítette az értékelő bizottságot, bár nyilvánvaló volt, hogy a pályázót 2004. május 1-je előtt nem veszik fel. Ez meggyőző bizonyíték arra, hogy még a Bizottság DG ADMIN-jén belül is hiányzik a tudatosság.

A sikeres pályázók állítólagos félretájékoztatása

A panaszosok azzal érvelnek, hogy a Bizottság csak arról ad tájékoztatást, hogy hány alkalmazottat vettek fel 2004 májusa előtt, de nem tisztázza, hogy a felvett személyek közül hányan mentek át a kifogásolt versenyvizsgákon. A panaszosok szerint a bepanaszolt versenyvizsgák sikeres pályázóinak nagy része már az uniós intézményeknél dolgozott. Némelyikük évek óta dolgozott az intézményeknél, de nem elég hosszú ideig ahhoz, hogy lehetővé tegye számukra a belső versenyvizsgákon való részvételt. A rendelet indokolása szerint: „Végül átmeneti megállapodásokról is rendelkeztek, amelyek lehetővé teszik az új intézkedések és szabályok fokozatos alkalmazását, és biztosítják a szerzett jogokat.” A Bizottságnál már dolgozó személyek közül sokakat rövid időn belül fel lehetett volna venni, anélkül, hogy orvosi vizsgálaton kellett volna átesniük. A Bizottság azonban nem követte a Tanács és a Parlament ajánlását. Ennek következtében az uniós intézményekben már dolgozó személyeket hátrányos megkülönböztetés érte, mivel legfeljebb öt fizetési fokozatot veszítettek el besorolási fokozatukban. A panaszosok arra kérik az ombudsmant, hogy elemezze az intézményekben már dolgozó egyes személyek felvételét, amelyre 2004. május 1-je előtt került sor a „sürgős eljárások” témájában, és vizsgálja meg, hogy a felvételi egységek vagy egyes jelöltek részesültek-e bizalmas információkban. A panaszosok szerint vannak olyan e-mailek és találkozókról készült jegyzőkönyvek, amelyek azt jelzik, hogy 2004. május 1-je előtt lehetséges volt a jelöltek egyes kategóriáinak felvétele, másoké azonban nem. A DG ADMIN 2004. március 23-án jelezte a humánerőforrás-osztályoknak, hogy azok a sikeres pályázók, akik már ideiglenes alkalmazottak voltak, 2004. május 1-je előtt felvehetők, de a személyzet más kategóriáit, például a kisegítő alkalmazottakat nem lehet felvenni.

Állítólagos egyenlőtlen bánásmód

A panaszosok teljes mértékben tisztában vannak azzal, hogy a sikeres pályázók nem szerzik meg automatikusan a felvételhez való jogot. Ugyanakkor elvárhatják, hogy ugyanazon a szinten vegyék fel őket, mint az ugyanazon versenyvizsga más sikeres pályázóit.

Egy véleményben (1/2004, HL L 124., 2004.4.27.) a Számvevőszék kiemelte az új alkalmazottak esetleges hátrányos megkülönböztetését a besorolásra vonatkozó átmeneti rendelkezések alapján: „A Bizottság módosított javaslatát illetően a Számvevőszék megjegyzi, hogy a módosított személyzeti szabályzatra való áttérés diszkriminatív anomáliákhoz fog vezetni az új alkalmazottak felvételét és besorolását illetően. A Bizottságnak javaslatokat kell tennie az ilyen jellegű kérdések kezelésére.” A panaszosok azzal érvelnek, hogy a Bizottság fő szerepe az, hogy jogalkotóként járjon el, és csalódottak amiatt, hogy a Bizottság tudatosan javaslatot tett a Tanácsnak és a Parlamentnek azzal a szándékkal, hogy ténylegesen leminősítse az összes folyamatban lévő versenyvizsgát, ami kifejezetten ellentmondott az új személyzeti szabályzat 31. cikkének. A panaszosokat ezért hátrányos megkülönböztetés éri más versenyvizsgák résztvevőivel szemben, amelyek esetében a Bizottság tiszteletben tartotta a versenyvizsga-felhívásokban meghatározott besorolási fokozatokat.

Az a tény, hogy a Bizottság 2004. április 30-án több személyt vett fel, miközben általában csak a hónap 1. vagy 16. napján vesz fel személyeket, bizonyítja a személyzeti szabályzat reformjának hátrányosan megkülönböztető hatásait.

Az életkoron alapuló állítólagos hátrányos megkülönböztetés

A panaszosok szerint semmi nem utal arra, hogy a Bizottság figyelmeztette volna a Tanácsot vagy a Parlamentet az új személyzeti szabályzat XIII. melléklete 12. cikkének potenciálisan hátrányosan megkülönböztető hatásaira, különös tekintettel arra, hogy az érintett versenyvizsgák a korhatárok eltörlése óta szervezett első versenyvizsgák közé tartoztak. Jogalkotási kezdeményezőként a Bizottság feladata volt, hogy figyelmeztessen ezekre a potenciálisan negatív hatásokra. E kötelezettség elmulasztásával a korhatárok eltörlése olyan szimbolikus gesztussá vált, amely hatástalan volt, gúnyt űzve az ombudsman intézményéből, amely az eltörlést szorgalmazta. A XIII. melléklet 12. cikke azt jelenti, hogy a Bizottság hajlandó bármilyen korú személyt felvenni, de ezeket az embereket csak úgy fogják kezelni, mintha 28 évesek lennének. A szakmai tapasztalat időtartama, relevanciája, szintje és minősége semmilyen körülmények között nem választható el az életkortól.

A potenciális tagjelöltekkel szembeni állítólagos hátrányos megkülönböztetés

Egyes panaszosok szerint a tisztességesség érzetét sérti, ha olyan versenyvizsgákon vesznek részt, amelyek a kevésbé képzett személyek számára megfelelő álláshelyekre történő felvételhez vezetnek. A kiválasztási eljárás során elutasított fiatal jelöltek közül sokakat ki lehetett volna nevezni a végül felajánlott álláshelyekre. Csendben élő európai polgárok ezrei érezhetik úgy, hogy hátrányos megkülönböztetés éri őket, ha tudatában vannak annak a lehetőségnek, amelyet elszalasztottak. A panaszosok a nevükben szeretnének panaszt tenni.

A panaszosok levelezésére való válaszadás állítólagos elmulasztása

A panaszosok azzal érvelnek, hogy okirati bizonyítékot tudnak szolgáltatni az ombudsmannak számos olyan esetről, amikor a jelöltek kérdéseket tettek fel a Bizottságnak, és vagy egyáltalán nem, vagy nem megfelelő és késedelmes választ adtak.

Követelések
A versenyvizsga-felhívásokban közzétett besorolási fokozatokkal egyenértékű besorolási fokozatokba történő felvétel

A panaszosok megértik a Bizottság azon kifogását, hogy csak a jogot alkalmazza. A panaszosok azonban a jogértelmezést kérdőjelezik meg. A panaszosok nem értik, hogy a Bizottság hogyan hivatkozhat a személyzeti szabályzat XIII. mellékletének 12. cikkében foglalt kötelezettségre, ugyanakkor figyelmen kívül hagyja az ugyanezen szabályzat 31. cikkének alkalmazására vonatkozó kötelezettséget. A 31. cikket a XIII. melléklet nem érvényteleníti, így az továbbra is alkalmazandó az érintett pályázókra. A 31. cikk a rendeletek főszövegében szerepel, ezért nagyobb jogi kötőerővel bír, mint a mellékletben szereplő rendelkezés. A XIII. melléklet 12. cikke bizonyos versenyvizsgák esetében közigazgatási eljárást ír elő, azaz azt, hogy bizonyos versenyvizsgák résztvevőit meghatározott módon kell felvenni. A 31. cikk azonban alapelv. A személyzeti szabályzat az új besorolási fokozatokra „névváltoztatásként” hivatkozik. Az új személyzeti szabályzat tehát csak névváltoztatást jelent, nem pedig új besorolási fokozatokat. A 31. cikk tiszteletben tartása érdekében a panaszosok jogilag lehetetlennek találják az érintett sikeres pályázók felvételét, kivéve a besorolási fokozatnak a vonatkozó versenyvizsga-felhívásban meghatározott új neve alatt.

A Bizottság köteles elkerülni az olyan jogi ellentmondásokat, mint amelyek a személyzeti szabályzat XIII. mellékletének 31. és 12. cikkéből erednek. A Bizottságnak vagy biztosítania kellett volna, hogy a) a XIII. melléklet 12. cikke előírja a besorolási fokozatok közvetlen átszámítását a régi rendszerről az új rendszerre; b) egyáltalán nem javasolták a XIII. melléklet 12. cikkét; c) alkalmazta a 31. cikket; vagy pedig azt, hogy a szóban forgó versenyvizsgák eredeti menetrendjét betartották. Mindenesetre, és amint az a személyzeti szabályzatban is szerepel, a legkedvezőbb szabályt kell alkalmazni.

Egyes panaszosok azt javasolják, hogy az ombudsman javasolja a Bizottságnak a személyzeti szabályzat módosítását.

A folyamatban lévő versenyvizsgák pályázóinak tájékoztatása

A panaszosok úgy vélik, hogy a versenyvizsga-felhívásokban szereplő feljegyzés nem elegendő. A szóban forgó feljegyzés csak a személyzeti szabályzat módosítására irányuló javaslatra irányítja a pályázók figyelmét, amely egy 300 oldalas dokumentum. A feljegyzés nem tájékoztatja megfelelően a jelölteket a módosítás lehetséges következményeiről.

A HATÁROZAT

1 Háttér

1.1 Az ombudsman emlékeztet arra, hogy a közösségi személyzeti ügyekre, amelyekre a jelen panaszok vonatkoznak, a személyzeti szabályzat az irányadó. A személyzeti szabályzatot 2004. május 1-jén a 723/04 tanácsi rendelet (4) módosította, amely mind a meglévő, mind az újonnan felvett személyzetet érinti. Ami a 2004. május 1-je után felvett alkalmazottakat illeti, az eredeti alkalmazási feltételek - mint például a díjazás és a nyugdíjak - jelentősen kedvezőtlenebbé váltak, míg a meglévő alkalmazottak jogai legalább bizonyos mértékig megmaradtak. A meglévő és az új alkalmazottak közötti egyenlőtlen bánásmód tehát az új személyzeti szabályzat rendszerének szerves részét képezi. Ez az egyenlőtlenség az ombudsmanhoz benyújtott panaszok mögött meghúzódó fő aggodalom. Ebben a helyzetben az a fő kérdés merül fel, hogy az új személyzeti szabályzat rendszerében megtestesülő egyenlőtlen bánásmód objektíve igazolható-e jogszerű céllal.

1.2 Az ombudsman e tekintetben emlékeztet arra, hogy csak a Bíróság jogosult megsemmisíteni olyan jogi aktusokat, mint a személyzeti szabályzatot módosító 723/04 tanácsi rendelet (5). Ezenkívül az ombudsman tudomást szerzett a közösségi bíróságok előtt folyamatban lévő olyan bírósági eljárásokról, amelyekben a felperesek jogellenességi kifogásokat terjesztettek elő különösen a módosított személyzeti szabályzat XIII. mellékletének 12. cikkével kapcsolatban az alkalmazási feltételeikre vonatkozó állításuk alátámasztására (6).

1.3 Tekintettel arra, hogy az ügy a közösségi bíróságok előtt van, az ombudsman úgy véli, hogy nem lenne sem hasznos, sem helyénvaló, ha a személyzeti szabályzat módosításai által előidézett egyenlőtlen bánásmód esetleges jogellenességét vizsgálná. A panaszokban felvetett többi kérdéssel azonban az alábbiakban foglalkozunk.

2 Állítólag indokolatlan késedelem a versenyvizsgák teljesítésében

2.1 A panasz az Európai Bizottságnak a nyílt versenyvizsga kiírásával kapcsolatos állítólagos késedelmére és annak bizonyos következményeire vonatkozik. Mivel az ombudsmanhoz számos hasonló panasz érkezett több versenyvizsgával kapcsolatban, úgy határozott, hogy közös vizsgálatot folytat az ügyben.

2.2 A panaszosok szerint a szóban forgó versenyvizsgákat 2002-ben hirdették meg, és a versenyvizsga-felhívások azt jelezték, hogy a versenyvizsgák körülbelül egy éven belül lezárulnak, és az így létrejött tartaléklisták 2003 végén lejárnak. A legtöbb verseny azonban sokkal tovább tartott. Megkérdőjelezhető, hogy a Bizottság nem késleltette-e az eljárást azzal a céllal, hogy főként az új személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó személyeket vegyen fel. A panaszosok azt állítják, hogy a versenyvizsgák Bizottság általi kezelése indokolatlan késedelmet okozott a versenyvizsgák lezárásában.

2.3 Az Európai Bizottság azzal érvel, hogy a versenyvizsga-felhívásokban szereplő információk, amelyek szerint az eljárások körülbelül 12 hónapot vesznek igénybe, csak tájékoztató jellegűek. Mivel a nyílt versenyvizsga időtartama nagymértékben függ a pályázók számától, a versenyvizsga-felhívás közzétételekor nem lehet pontosabb tájékoztatást adni. A 12 hónapos időtartam a versenyvizsga átlagos időtartamának felel meg. Közel 19 000 pályázó jelentkezett a 2002. július 25-én közzétett COM/A/1/02, COM/A/2/02 és COM/A/3/02 versenyvizsgákra. A pályázatok benyújtásának határideje 2002. szeptember 27. volt. Az előválogató tesztekre 2003. március 21-én került sor. E vizsgák eredményeinek vizsgálatát követően a kiválasztott pályázók a COM/A/1/02 és COM/A/2/02 versenyvizsgák esetében 2003. július 11-én, a COM/A/3/02 versenyvizsga esetében pedig 2003. szeptember 12-én tették le írásbeli vizsgáikat. A szóbeli vizsgákra 2003 novembere és 2004 februárja között került sor a COM/A/1/02 és a COM/A/2/02 versenyvizsga esetében, valamint 2004 januárja és áprilisának eleje között a COM/A/3/02 versenyvizsga esetében. Tekintettel a kérelmek meglehetősen nagy számára, az előválogató tesztek és a szóbeli tesztek vége közötti időszak - 11 és 13 hónap között - tökéletesen ésszerűnek tűnik. A Bizottság nem kívánta szándékosan lelassítani a szóban forgó versenyvizsgák folyamatát, ami a szervezeti egységek által kifejezett igények miatt nem lehetséges.

2.4 Észrevételeikben a panaszosok azzal érvelnek, hogy a 2002 szeptemberétől (a jelentkezési határidő) 2004 áprilisáig (a tartaléklisták közzététele) tartó időszak 20 hónap, nem pedig 13 hónap. A Bizottság nem indokolhatja a késedelmeket a részvétel magas szintje alapján. A Bizottságnak képesnek kellett volna lennie arra, hogy pontosan előre jelezze az előválogató tesztek résztvevőinek számát. A versenyvizsga következő szakaszainak résztvevőit a versenyvizsga-felhívások határozták meg, ezért a Bizottság kezdettől fogva ismerte őket, és azok függetlenek voltak a „magas szintű részvételtől”. A résztvevők száma csak a versenyvizsgák első szakaszában, azaz az előválogató teszteken okozhatott volna késedelmet. Ezeket a teszteket azonban elektronikus úton javították, ezért a korrekciónak a résztvevők számától függetlenül gyorsnak kellett volna lennie.

2.5 Az ombudsman egyetért a panaszosok azon elemzésével, hogy az előválogató teszteket követő szakaszokban részt vevő pályázók száma kezdettől fogva ismert volt, és ezért független volt a magas szintű részvételtől. Az ombudsman megjegyzi azonban, hogy az érintett versenyvizsgák különböző szakaszai között a leghosszabb időtartam a pályázatok benyújtásának határideje és az előválogató tesztek között (körülbelül 6 hónap), valamint az előválogató tesztek és az írásbeli tesztek között (körülbelül 4, illetve 6 hónap) volt, amelyeket a résztvevők száma befolyásolhat.

2.6 Az ombudsman tudomásul veszi a panaszosok azon érvét is, hogy az Európai Bizottság nem indokolhatja a késedelmeket a részvétel magas szintje alapján. E tekintetben az ombudsman úgy véli, hogy a megnövekedett munkateher miatt az intézményeknek valóban minden tőlük telhetőt meg kell tenniük a helyzet kezelése érdekében. Az ombudsman emlékeztet arra, hogy a megfelelő ügyintézés elvei megkövetelik, hogy az intézmények ésszerű határidőn belül és késedelem nélkül járjanak el (7).

2.7 Az ombudsman megjegyzi továbbá, hogy a COM/A/1/02, COM/A/2/02 és COM/A/3/02 versenyvizsga-felhívások a D.3. szakaszban a "megközelítő ütemterv" cím alatt arról tájékoztatták a pályázókat, hogy "a versenyvizsga-eljárások a pályázók számától függően körülbelül 12 hónapot vesznek igénybe"(8).

2.8 A szóban forgó versenyvizsgák lebonyolítása valójában jóval több mint 12 hónapot vett igénybe. Az ombudsman azonban nem talált arra utaló bizonyítékot, hogy a Bizottság szándékosan késleltette volna a szóban forgó versenyvizsgákat, vagy hogy nem tett volna megfelelő erőfeszítéseket a megnövekedett munkateher kezelésére. Az ombudsman továbbá úgy véli, hogy a hozzávetőleges ütemtervre hivatkozó D.3. szakasz megfogalmazása nem kelt jogos bizalmat a pályázókban arra vonatkozóan, hogy a versenyvizsgákat 12 hónapon belül le kell zárni.

Az ombudsman azonban úgy véli, hogy amikor a Bizottság felismerte, hogy a versenyvizsga-eljárások a versenyvizsga-felhívásokban az eljárás várható időtartamára vonatkozó becslésként megadott „körülbelül 12 hónapnál” hosszabb időt vesznek igénybe, megfelelő ügyintézés lett volna, ha a pályázókat naprakész információkkal látják el az ütemtervről. Mivel azonban a panaszosok e tekintetben nem tettek állítást, az ombudsman nem foglalkozik tovább az üggyel.

2.9 A fentiek alapján az ombudsman nem állapít meg hivatali visszásságot az Európai Bizottság részéről a panasz ezen aspektusát illetően.

3 Az átláthatóság állítólagos hiánya

3.1 A panaszosok szerint az eredeti versenyvizsga-felhívások tartalmaztak egy megjegyzést, amely szerint a sikeres pályázókra új személyzeti szabályzat vonatkozhat. A feljegyzés azonban egyáltalán nem utalt az új személyzeti szabályzat és XIII. melléklete hatálybalépése előtt és után felvett személyek besorolása és előmeneteli kilátásai közötti jelentős különbségre. Ez nem felel meg az ésszerű elvárások elvének. Ezenkívül a feljegyzés téves volt, mivel az új személyzeti szabályzat nem vonatkozott az érintett versenyvizsgákra, amelyekre ehelyett egy mellékletben szereplő kivételi záradék vonatkozott. A feljegyzésben ki kellett volna fejteni, hogy a sikeres pályázókat nem az új személyzeti szabályzat alapján, hanem egy mellékletben szereplő külön rendelkezés alapján kell felvenni. A 2004. május 1-je után felvett pályázókat később nem értesítették a XIII. melléklet 12. cikkében vázolt átmeneti intézkedések jelentős hatásáról. Az egyetlen információ a sikeres pályázóknak küldött levél volt, amelyben feltüntették az átmeneti intézkedések szerinti új besorolási fokozatukat. Ezek a levelek nem tartalmaztak semmilyen információt az új besorolási fokozatok és a versenyvizsga-felhívásokban feltüntetett besorolási fokozatok közötti tényleges különbségről. A panaszosok azt állítják, hogy az érintett versenyvizsgák Bizottság általi kezelése az átláthatóság hiányára utalt, mivel a pályázókat nem tájékoztatták az új személyzeti szabályzat XIII. mellékletének 12. cikkében foglalt átmeneti intézkedések hatásáról.

3.2 Az Európai Bizottság úgy véli, hogy a személyzeti szabályzat reformjának előrehaladására tekintettel az Európai Bizottság nem tehetett többet a szóban forgó versenyvizsga-felhívások közzétételekor, mint hogy megadja a feljegyzésben szereplő információkat. A Bizottság emlékeztet arra, hogy a Tanács 2004. március 22-én elfogadta a személyzeti szabályzat módosításait, és hogy a személyzeti szabályzat XIII. mellékletének 12. cikke azon cikkek közé tartozik, amelyeket a Tanács egészen a folyamat végéig megvitatott. A felvételi osztályoknak nem volt más választásuk, mint megvárni az új személyzeti szabályzat végleges elfogadását, amely jogi szempontból mérvadó lenne. Ebben az időszakban tehát lehetetlen volt előre megítélni az átmeneti szabályok hatását, és pontos tájékoztatást adni a sikeres pályázóknak. Azon versenyvizsgák valamennyi sikeres pályázója, amelyek tartaléklistái 2003. december 31-ig voltak érvényesek, és amelyek esetében a Bizottság meghosszabbította a határidőt – beleértve a COM/A/9/01 dokumentumot is – személyes levelet kapott, amelyben figyelmeztettek arra, hogy a személyzeti szabályzat javasolt módosítása új előmeneteli rendszert hozna létre, amely módosítaná az intézményeken belüli felvétel feltételeit és szintjét. A levél tájékoztatta a pályázókat azon honlapról is, ahol a Bizottság javaslata megtekinthető, jelezve, hogy a XIII. melléklet 11. cikke tartalmazott egy táblázatot, amely feltünteti a régi előmeneteli struktúra és a személyzeti szabályzat módosításának hatálybalépését követő felvételi besorolási fokozatok közötti megfelelést.

3.3 Észrevételeikben a panaszosok azzal érvelnek, hogy az eredeti javaslat már jóval 2004. március 22-e előtt ismert volt a Tanácsban és a Parlamentben folytatott megbeszélések során, különösen mivel az Európai Bizottság a jogalkotási kezdeményezéssel rendelkező szerv. Még ha a javaslatok kimenetele nem is volt egyértelmű, a Bizottság jelezhette volna a jelölteknek a javaslatok lehetséges következményeit. A versenyvizsga-felhívásokban szereplő azon puszta információ, hogy a sikeres pályázóknak az új személyzeti szabályzat alapján állást ajánlhatnak fel, nem volt megfelelő, mivel az információ nem volt kellően konkrét. Azt is meg kell jegyezni, hogy a 2001-ben és 2002-ben közzétett egyes versenyvizsga-felhívások egyáltalán nem hivatkoztak a javasolt új besorolási struktúrára.

3.4 Az ombudsman először is megjegyzi, hogy a COM/A/9/01 versenyvizsgát 2001. augusztus 28-án tették közzé, jóval a személyzeti szabályzat módosításáról szóló rendeletre irányuló, 2002. április 24-i bizottsági javaslat (9) előtt. Az ombudsman ezért ésszerűnek tartja azt a tényt, hogy a COM/A/9/01. sz. versenyvizsga-felhívás nem tartalmazott a pályázókat az esetleges új személyzeti szabályzatról tájékoztató feljegyzést.

3.5 Az ombudsman emlékeztet arra, hogy a COM/A/1/02, COM/A/2/02 és COM/A/3/02 versenyvizsgákat 2002. július 25-én, azaz a személyzeti szabályzat módosításáról szóló rendeletre irányuló európai bizottsági javaslatot követően tették közzé. Ami a panaszosok azon érvét illeti, hogy az e versenyvizsga-felhívásokban szereplő feljegyzés nem tartalmazott kellően egyértelmű információt a besorolási fokozat közelgő változásáról, az ombudsman megjegyzi, hogy abban az időben a Bizottság javaslata a XIII. melléklet 11. cikkében csupán azt írta elő, hogy „a közzétett besorolási fokozat és a felvételi besorolási fokozat közötti megfelelést az intézmények közös megegyezéssel állapítják meg, a személyzeti szabályzati bizottsággal folytatott konzultációt követően”. Továbbá, ami a panaszosok azon érvét illeti, hogy a feljegyzés nem tartalmazott információt a „karrierkilátások” változásáról, az ombudsman úgy véli, hogy a panaszosok nem fejtették ki, hogy véleményük szerint milyen információkat kellett volna szolgáltatni a karrierkilátásokkal kapcsolatban. Az ombudsman azon a véleményen van, hogy az ilyen kilátások számos szemponttól függnek, és nem kizárólag a felvételi besorolási fokozattól. A fentiekre tekintettel az ombudsman ésszerűnek tartja a Bizottság magyarázatát, miszerint a szóban forgó versenyvizsga-felhívások közzétételekor nem lehetett több információt szolgáltatni, mint amennyit a feljegyzés ténylegesen tartalmazott.

3.6 Ami a panaszosok azon érvét illeti, hogy a feljegyzés helytelen volt, mivel az új személyzeti szabályzat valójában nem vonatkozott az érintett versenyvizsgákra, amelyekre ehelyett egy mellékletben szereplő kivételi záradék vonatkozott, az ombudsman úgy véli, hogy a mellékletek a személyzeti szabályzat részét képezik.

3.7 Továbbra is foglalkozni kell tehát a panaszosok azon érveivel, amelyek szerint a pályázókat még egy későbbi időpontban sem tájékoztatták az új személyzeti szabályzat XIII. mellékletének 12. cikkében felvázolt átmeneti intézkedések jelentős hatásáról, és hogy még ha a javaslatok eredménye nem is volt végleges, az Európai Bizottság jelezhette volna a pályázóknak azok lehetséges következményeit.

3.8 Az ombudsman megjegyzi, hogy úgy tűnik, a panaszosok nem kérdőjelezik meg, hogy megkapták az Európai Bizottság által említett levelet, amelyben tájékoztatták őket a személyzeti szabályzat javasolt módosításáról. Úgy tűnik, a panaszosok azzal sem érvelnek, hogy ezt a levelet későn küldték el. Úgy tűnik tehát, hogy a panaszosok fő aggálya az, hogy az új személyzeti szabályzat hatásáról és következményeiről nem tájékoztatták a pályázókat.

3.9 Az ombudsman egyetért a panaszosokkal abban, hogy az új személyzeti szabályzat valóban jelentős hatást gyakorolt a szakmai előmeneteli kilátásokra és a szolgálati feltételekre. Az ombudsman ezért úgy véli, hogy a Bizottság feladata volt, hogy figyelmeztesse azokat, akiket valószínűleg érintenek e tény változásai, és hogy a lehető legegyértelműbb tájékoztatást adja az üggyel kapcsolatban. Az ombudsman megjegyzi, hogy úgy tűnik, a Bizottság levele elmagyarázta a pályázóknak, hogy a személyzeti szabályzat javasolt módosítása új előmeneteli rendszert hozna létre, amely módosítaná a felvétel feltételeit és szintjét. A levél kifejezetten hivatkozott a javasolt személyzeti szabályzat XIII. mellékletének (akkori) 11. cikkére, és megadta azt a honlapcímet, ahol ez a cikk megtekinthető. A levél kifejtette, hogy a XIII. melléklet 11. cikke tartalmazza „a jelenlegi versenyvizsgák szerinti előmenetel és a módosított személyzeti szabályzat hatálybalépését követő felvételi besorolási fokozatok közötti megfelelési táblázatot”(10).

3.10 Az ombudsman megjegyzi, hogy a XIII. melléklettel való konzultáció révén a pályázók nemcsak a javasolt besorolási fokozatokról szereznének tudomást, amelyek alapján az új személyzeti szabályzat hatálybalépését követően felveszik őket, hanem az intézményekben tisztviselőként már dolgozó személyek javasolt új besorolási fokozatairól, valamint a javasolt új besorolási fokozatok javasolt havi alapilletményét bemutató táblázatokról is.

3.11 Az ombudsman emlékeztet továbbá arra, hogy az új személyzeti szabályzat XIII. mellékletének végleges változata eltér a 2003. november 18-i módosított bizottsági javaslattól, csakúgy, mint a 2003. november 18-i módosított bizottsági javaslat az eredeti, 2002. április 24-i bizottsági javaslattól. Az ombudsman továbbá úgy véli, hogy az, amit a panaszosok az új személyzeti szabályzatra irányuló javaslatok „következményeinek” neveznek, nem tekinthető pusztán az alapilletmény megváltoztatásának.

3.12 A fentiekre tekintettel az ombudsman úgy véli, hogy a jelöltek elegendő információval rendelkeztek ahhoz, hogy tanulmányozhassák a vonatkozó információforrásokat annak érdekében, hogy értékelhessék az új személyzeti szabályzatra vonatkozó, a jogalkotási eljárás során megvitatott javaslatok lehetséges következményeit. Az ombudsman továbbá ésszerűnek tartja a Bizottság azon döntését, hogy nem nyújt részletesebb tájékoztatást az új alkalmazottakat érintő várható következményekről, mivel az új rendelkezések végleges változata a jogalkotási eljárás lezárásáig nem volt ismert. Az ombudsman ezért nem állapít meg hivatali visszásságot a Bizottság részéről a panasz e vonatkozását illetően.

4 A Bizottság saját szolgálatainak állítólagos tájékozatlansága

4.1 A panaszosok azt állítják, hogy az érintett versenyvizsgák Európai Bizottság általi kezelése azt jelentette, hogy az Európai Bizottság saját szolgálatai nem voltak tisztában az átmeneti intézkedések hatásával.

4.2 Az Európai Bizottság úgy véli, hogy teljes körű tájékoztatást nyújtott munkatársainak. A személyzeti szabályzat reformfolyamata az intézmény teljes személyzetét érintő, folyamatban lévő tájékoztatási művelet tárgyát képezte. Információkat szolgáltattak az intra- és az interneten, és számos kiadványt osztottak meg a személyzettel a szóban forgó időszakban. Különös hangsúlyt kapott a főigazgatóságok és szervezeti egységek humánerőforrás-vezetőinek hálózata.

4.3 A panaszosok azzal érvelnek, hogy az a tény, hogy az Európai Bizottság szolgálatai tudatában voltak annak, hogy új személyzeti szabályzat lép hatályba, nem azonos azzal, hogy tisztában voltak a XIII. melléklet 12. cikkének következményeivel. A Bizottság által hivatkozott honlapok jóval 2004. május 1-je után is a régi osztályozási rendszerre hivatkoztak. A panaszosok azzal érvelnek, hogy bizonyítékot tudnak szolgáltatni számos olyan esetről, amikor a pályázókat félrevezető információkkal látták el az alkalmazandó szabályokról. Az ilyen esetek még a Bizottságon belül is a tájékozottság hiányának döntő bizonyítékát jelentik.

4.4 Az ombudsman egyetért a panaszosokkal abban, hogy az a tény, hogy az új személyzeti szabályzat hamarosan hatályba lép, nem azonos az új személyzeti szabályzat részletes következményeinek ismeretével. Az ombudsman azonban úgy véli, hogy a Bizottság által szolgáltatott bizonyítékok azt mutatják, hogy valódi és arányos erőfeszítést tett annak érdekében, hogy figyelmeztesse a személyzetet a személyzeti szabályzat módosításainak fontosságára, és tájékoztassa őket e változtatások lényegéről, mivel az új rendelkezések végleges változata csak a jogalkotási eljárás lezárultával vált ismertté. Az ombudsman a saját szolgálatai tagjainak tapasztalatai alapján tudatában van annak, hogy 2004. május 1-jén nem frissítették azonnal a Bizottság intranetes oldalán található összes információt (amelyek egy része az EU valamennyi alkalmazottja számára hozzáférhető). Ez a körülmény azonban nem változtat azon az általános megállapításon, hogy a Bizottság nem követett el hivatali visszásságot a panasz ezen aspektusát illetően.

5 A sikeres pályázók állítólagos félretájékoztatása

5.1 A panaszosok szerint néhány belső pályázó pályázatát 2004. május 1-je előtt gyorsított eljárásban nyújtották be. Mások eltérő tájékoztatást kaptak arról, hogy 2004. május 1-je előtt nem kerül sor kinevezésre a sikeres pályázók listájáról; 2004. május 1-je előtt csak bizonyos típusú belső pályázókat lehetett felvenni; vagy hogy 2004. május 1-je előtt csak külső pályázókat lehetett felvenni. A panaszosok azt állítják, hogy a versenyvizsgák Bizottság általi kezelése félretájékoztatta a sikeres pályázókat arról, hogy lehetséges-e a 2004. május 1-je előtti kinevezés.

5.2 Az Európai Bizottság úgy véli, hogy a tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak felvételéért felelős személyek feladata, hogy a lehető leggyorsabban és leghatékonyabban elégítsék ki az intézmény humánerőforrás-szükségleteit annak érdekében, hogy a költségvetési forrásokkal összhangban és a létszámtervben meghatározott korlátokon belül biztosítsák a szolgálat folytonosságát. A Bizottság olyan számadatokat közöl, amelyek véleménye szerint bizonyítják, hogy a szóban forgó időszakban bizonyosan nem lassította a munkaerő-felvételt. A Bizottság statisztikákat is közöl az érintett tartaléklisták használatáról, azzal érvelve, hogy ezek a statisztikák az új személyzeti szabályzat hatálybalépése előtt némi többletet mutatnak a munkaerő-felvétel terén, mivel a felvett személyek közül sokan nem belső jelöltek. A Bizottság szerint ez cáfolja azt az érvet, amely szerint a felvételi osztály azt az információt szolgáltatta, hogy 2004. május 1‐je előtt csak belső pályázókat lehetett felvenni.

5.3 Észrevételeikben a panaszosok azzal érvelnek, hogy az Európai Bizottság csak arról ad tájékoztatást, hogy hány alkalmazottat vettek fel 2004 májusa előtt, de nem tisztázza, hogy a felvett személyek közül hányan mentek át a kifogásolt versenyvizsgákon.

5.4 Az ombudsman megjegyzi, hogy a Bizottság statisztikákat nyújtott be arról, hogy a felvételre a 2004. május 1-je előtt és után bepanaszolt valamennyi versenyvizsga tartaléklistájáról került sor (kivéve a COM/A/3/02 tartaléklistáját, amelyet 2004. május 18-án tettek közzé). Annak ellenére, hogy a Bizottság nem mutatott be olyan számadatokat, amelyek azt jeleznék, hogy az e versenyvizsgákról felvett pályázók – azaz az intézményeknél már dolgozó személyek – milyen arányban belső pályázók, az ombudsman nem kapott olyan bizonyítékot, amely arra utalna, hogy a kifogásolt versenyvizsgákról származó belső pályázókat vagy csak 2004. május 1-je előtt, vagy csak azt követően vették volna fel.

5.5 Az ombudsman tudatában van annak, hogy a fenti tények nem jelentenek döntő bizonyítékot azon információk tekintetében, amelyeket a Bizottság adott volna a jelölteknek a 2004. május 1-je előtti vagy utáni felvételi lehetőségekről. Mivel azonban nem áll rendelkezésre konkrét bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a Bizottság félretájékoztatta volna a sikeres pályázókat, az ombudsman úgy véli, hogy a Bizottság nem követett el hivatali visszásságot a panasz ezen aspektusát illetően.

5.6 Az ombudsman megjegyzi, hogy észrevételeiben a panaszosok arra kérik az ombudsmant, hogy elemezze bizonyos, már az intézményekben dolgozó személyek felvételét, amelyre 2004. május 1-je előtt került sor a "sürgős eljárások" tárgyában, annak megállapítása érdekében, hogy a felvételi egységek vagy bizonyos jelöltek kaptak-e bizalmas információkat. A panaszosok szerint vannak olyan e-mailek és találkozók jegyzőkönyvei, amelyek állítólag azt jelzik, hogy 2004. május 1-je előtt lehetséges volt bizonyos kategóriákba tartozó jelölteket felvenni, más kategóriákba tartozókat azonban nem.

5.7 Az ombudsman számára nem világos, hogy a panaszosok milyen "kiváltságos információkat" kívánnak a tudomására hozni, vagy milyen hivatali visszásságra vonatkozó állítást kívánnak e tekintetben előterjeszteni. A panaszosok azonban fontolóra vehetik új panasz benyújtását az ombudsmanhoz, biztosítva, hogy egyértelműen elmagyarázzák, mit tekintenek hivatali visszásságnak, és bizonyítékokat nyújtsanak be állításuk alátámasztására.

6 Állítólagos egyenlőtlen bánásmód és életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetés

6.1 A panaszosok azzal érvelnek, hogy mivel a 2002. július 25-én közzétett valamennyi versenyvizsgát (COM/A/1/02, COM/A/2/02 és COM/A/3/02) különböző időpontokban fejezték be, az eredmény az volt, hogy egyes versenyvizsgák pályázóinak több lehetőségük volt a régi személyzeti szabályzat alapján történő felvételre, majd az új személyzeti szabályzat alapján felvett pályázóknál lényegesen magasabb besorolási fokozatban történő áthelyezésre. Ez azt is jelentette, hogy egyes, A8-as versenyvizsgát sikeresen teljesítő pályázókat 2004. május 1-je előtt magasabb szinten vettek fel, mint a 2004. május 1-je után felvett A6/A7-es versenyvizsga sikeres pályázóit. A versenyvizsgák befejezésének késedelme, és ennek következtében az átmeneti intézkedések alkalmazása is kérdéseket vet fel az életkoron alapuló megkülönböztetéssel kapcsolatban. A szóban forgó versenyvizsgák többségét a korhatárok eltörlése után tették közzé először. Ezért nagyszámú rangidős és tapasztaltabb pályázót vonzottak, akik számára a versenyvizsga-felhívásokban közzétett eredeti besorolási fokozatok megfelelőek voltak. Az új személyzeti szabályzat hatálybalépését követően felkínált alacsonyabb besorolási fokozatok nem megfelelőek e pályázók számára, és helyrehozhatatlanul rontják a szakmai előmeneteli kilátásokat. A panaszosok azt állítják, hogy a versenyvizsgák Bizottság általi kezelése a 2004. május 1-je előtt és után alkalmazott sikeres pályázók közötti egyenlőtlen bánásmódra utalt, beleértve az életkoron alapuló megkülönböztetést is.

6.2 Az Európai Bizottság azzal érvel, hogy 2004. május 1-jétől nem volt más választása, mint hogy alkalmazza a hatályos új személyzeti szabályzatot, beleértve a felvételi besorolási fokozatra vonatkozókat is. Igaz ugyan, hogy ugyanazon versenyvizsga sikeres pályázóit különböző feltételek mellett vették fel attól függően, hogy a kinevezésre 2004. május 1-je előtt vagy után került-e sor, ez nem változtat azon, hogy az, amit a panaszosok egyenlőtlen bánásmódnak tekintenek, valójában csak két különböző jogi és objektív összefüggés eredménye. Ezenkívül a feltételek közötti különbség nem korlátozódik a felvételi besorolási fokozatra, hanem a személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó számos szempontot érint. Ezenkívül a nyílt versenyvizsga sikeres és tartaléklistára került pályázónak nincs joga a felvételhez.

Az életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetésre vonatkozó állítást illetően a Bizottság azzal érvel, hogy az azon a téves feltevésen alapul, hogy a régi rendszerben a magasabb besorolási fokozatba történő felvételt az idősebb sikeres pályázóknak szánták. Valójában a régi rendszerben a magasabb besorolási fokozatba való besorolásról szóló határozat meghozatalakor nem vették figyelembe az életkort. Ami a szakmai tapasztalat időtartamát illeti, amely csak nagyon közvetetten kapcsolódik az életkorhoz, az csak egyike volt a magasabb besorolási fokozatba való besoroláshoz figyelembe vett öt kumulatív kritériumnak.

6.3 A panaszosok az Európai Bizottság véleményével kapcsolatos általános észrevételeikben és az erre a konkrét állításra vonatkozó észrevételeikben azzal érvelnek, hogy az Európai Bizottság úgy jár el, mintha csak a meglévő személyzeti szabályzatot alkalmazná, és mintha a személyzeti szabályzatot módosító intézménytől eltérő intézmény lenne. A panaszosok azonban úgy vélik, hogy a Bizottságnak erkölcsi kötelezettsége, hogy ne javasoljon diszkriminatív jogszabályt. A Bizottság felelőssége annak biztosítása, hogy a Tanácsnak benyújtott új jogszabályjavaslatai ne eredményezzenek megkülönböztető bánásmódot a munkaerő-felvételi tartaléklistákon szereplő pályázókkal szemben. Azzal, hogy véleménye szerint a Tanács dolgozta ki az átmeneti rendelkezéseket, miközben a Bizottság valójában ugyanezeket a rendelkezéseket javasolta a Tanácsnak, a Bizottság megpróbálja elrejteni azt a tényt, hogy hivatali visszásságot követett el.

A panaszosok csalódottak a Bizottság miatt, amely tudatosan tett javaslatot a Tanácsnak és a Parlamentnek azzal a szándékkal, hogy ténylegesen leminősítse az összes folyamatban lévő versenyvizsgát, és amely kifejezetten ellentmondott az új személyzeti szabályzat 31. cikkének. Jogalkotási kezdeményezőként a Bizottság feladata volt, hogy figyelmeztesse a Tanácsot és a Parlamentet az átmeneti intézkedések lehetséges negatív hatásaira. E kötelezettség elmulasztásával a korhatárok eltörlése egy hatástalan szimbolikus gesztussá vált, ami gúnyt űzött az ombudsman intézményéből, amely az eltörlést szorgalmazta. A XIII. melléklet 12. cikke azt jelenti, hogy a Bizottság hajlandó bármilyen korú személyt felvenni, de ezeket az embereket csak úgy fogják kezelni, mintha 28 évesek lennének. A szakmai tapasztalat időtartama, relevanciája, szintje és minősége semmilyen körülmények között nem választható el az életkortól.

A panaszosok megértik a Bizottság azon kifogását, hogy csak a jogot alkalmazza. Ugyanakkor a jogértelmezést kérdőjelezik meg. A panaszosok nem értik, hogy a Bizottság hogyan hivatkozhat a személyzeti szabályzat XIII. mellékletének 12. cikkében foglalt kötelezettségre, miközben figyelmen kívül hagyja az ugyanezen szabályzat 31. cikkének alkalmazására vonatkozó kötelezettséget. A 31. cikket a XIII. melléklet nem érvényteleníti, így az továbbra is alkalmazandó az érintett pályázókra. A 31. cikk a rendeletek főszövegében szerepel, ezért nagyobb jogi kötőerővel bír, mint a mellékletben szereplő rendelkezés. A személyzeti szabályzat az új besorolási fokozatokra „névváltoztatásként” hivatkozik. Az új személyzeti szabályzat tehát csak névváltoztatást jelent, nem pedig új besorolási fokozatokat. A 31. cikk tiszteletben tartása érdekében a panaszosok jogilag lehetetlennek találják az érintett sikeres pályázók felvételét, kivéve a besorolási fokozatnak a vonatkozó versenyvizsga-felhívásban meghatározott új neve alatt.

A panaszosok most a rendelkezésükre álló csatornákon keresztül tesznek panaszt, ami végül azt jelenti, hogy a Bizottságot a közösségi bíróságok elé kell vinniük. Egyes panaszosok azt javasolják, hogy az ombudsman javasolja a Bizottságnak a személyzeti szabályzat módosítását.

6.5 Az ombudsman gondosan megvizsgálta a panaszosok panaszaiban és észrevételeiben felhozott érveket. Bár az ombudsman nem zárja ki annak általános lehetőségét, hogy a jogalkotási javaslatok kidolgozásával kapcsolatban hivatali visszásság merülhet fel, az ombudsman úgy véli, hogy a jelen ügyben a panaszosoknak az egyenlőtlen bánásmódra és az életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetésre vonatkozó állításai főként az új személyzeti szabályzat és különösen a XIII. melléklet 12. cikkének jogszerűségét kérdőjelezik meg.

6.6 Emlékeztetve a fenti 1. részben foglalt megállapításokra, az ombudsman úgy véli, hogy a határozat e részében vizsgált állítás e vonatkozásával kapcsolatban további vizsgálatok nem indokoltak.

6.7 Ami az új személyzeti szabályzat Bizottság általi értelmezését és alkalmazását illeti, az ombudsmannak nincs tudomása olyan szabályról vagy elvről, amely a mellékletek rendelkezéseit a szabályzat főszövegének rendelkezéseinél alacsonyabb jogi státusszal ruházná fel. Általános elvként az ombudsman úgy véli, hogy a XIII. melléklet 12. cikke konkrét helyzetre vonatkozó különös rendelkezéseket tartalmaz, és ezért észszerűnek tűnik, hogy ezek a rendelkezések elsőbbséget élvezzenek egy olyan általános szabállyal szemben, mint a 31. cikk. Az ombudsman azonban e tekintetben ismételten emlékeztetni kíván arra, hogy a személyzeti szabályzat XIII. melléklete 12. cikkének jogszerűsége bírósági eljárás tárgyát képezi.

6.8 Az ombudsman megjegyzi továbbá, hogy a besorolási fokozatoknak a panaszosok által említett átnevezését a XIII. melléklet 2. cikke említi, amely a jelek szerint csak azon személyek besorolási fokozataira vonatkozik, akik az új személyzeti szabályzat 2004. május 1-jei hatálybalépésekor már tisztviselőként dolgoztak. A 2004. május 1-je után felvett személyek besorolását a XIII. melléklet 12. cikke szabályozza, amely nem tartalmaz utalást az átnevezésre.

6.9 A fentiekre való tekintettel az ombudsman úgy véli, hogy a Bizottság nem követett el hivatali visszásságot a határozat e részében vizsgált állítással kapcsolatban.

7 A potenciális tagjelöltekkel szembeni állítólagos hátrányos megkülönböztetés

7.1 A panaszosok azt állítják, hogy a versenyvizsgák Európai Bizottság általi kezelése hátrányos megkülönböztetést jelentett azon potenciális pályázókkal szemben, akiket szakmai tapasztalat hiányában zártak ki a versenyvizsgákon való részvételből: az ilyen pályázók az új személyzeti szabályzat XIII. mellékletének 12. cikkében szereplő új felvételi besorolási fokozatok alapján jogosultak lettek volna a részvételre.

7.2 Az Európai Bizottság nehezen érti a szóban forgó állítást. A Bizottság úgy véli, hogy nem világos, hogy a panaszosoknál kevésbé képzett potenciális pályázókkal szembeni állítólagos előítéletek hogyan érinthetik hátrányosan a panaszosokat.

7.3 Egyes panaszosok lényegében azzal érvelnek, hogy a tisztességesség érzetét sérti, ha olyan versenyvizsgákon vesznek részt, amelyek a kevésbé képzett személyek számára megfelelő álláshelyekre történő felvételhez vezetnek. A kiválasztási eljárás során elutasított fiatal jelöltek közül sokakat ki lehetett volna nevezni a végül felajánlott álláshelyekre. Csendes európai polgárok ezrei érezhetik úgy, hogy hátrányos megkülönböztetés éri őket, ha tudatában vannak annak a lehetőségnek, amelyet elszalasztottak. A panaszosok a nevükben szeretnének panaszt tenni.

7.4 Az ombudsman először is hangsúlyozni kívánja, hogy az Európai Bizottság véleményében javasoltakkal ellentétben nem kell személyesen érintettnek lennie egy állítólagos hivatali visszásságnak ahhoz, hogy panaszt tegyen az ombudsmannál az üggyel kapcsolatban.

7.5 Ezt követően az Ombudsman tudomásul veszi és megérti a panaszosok méltányossággal kapcsolatos aggályait. Az ombudsman ezzel összefüggésben emlékeztet arra, hogy a meglévő és az új alkalmazottak közötti egyenlőtlen bánásmód az új személyzeti szabályzat rendszerének szerves részét képezi, és hogy az a kérdés, hogy ez az egyenlőtlenség jogilag indokolt-e, a közösségi bíróságok előtt van.

7.6 Ami azonban a panaszosoknak a potenciális pályázókkal szembeni hátrányos megkülönböztetésre vonatkozó állítását illeti, az ombudsman úgy véli, hogy az Európai Bizottság a szóban forgó versenyvizsga-felhívások megszövegezésekor és közzétételekor ésszerűnek tartotta, hogy az akkor hatályos szabályokat, azaz a "régi" személyzeti szabályzatot alkalmazza és azokra támaszkodjon. Ezenkívül az ombudsman úgy véli, hogy a 2004. május 1-jén hatályba lépett szabályokra nem lehet hivatkozni annak alátámasztása érdekében, hogy az alkalmas pályázók kiválasztása hátrányosan megkülönböztető volt, holott az érintett versenyvizsgákra alkalmas pályázók kiválasztását már 2001-ben és 2002-ben el kellett végezni. Az ombudsman ezért nem állapít meg hivatali visszásságot a Bizottság részéről a panasz e vonatkozását illetően.

8 A panaszosok levelezésére való válaszadás állítólagos elmulasztása

8.1 A panaszosok azt állítják, hogy az érintett versenyvizsgák Európai Bizottság általi kezelése azzal járt, hogy nem válaszoltak az üggyel kapcsolatos közös és egyéni levelezésükre.

8.2 Az Európai Bizottság azzal érvel, hogy a DG ADMIN osztályainak tudomása szerint a hozzá intézett kérelmekre a beérkezésük szerinti formában (levélben, e-mailben, telefonon) egyedi választ adtak.

8.3 Észrevételeikben a panaszosok azzal érvelnek, hogy okirati bizonyítékot tudnak szolgáltatni az ombudsmannak számos olyan esetről, amikor a jelöltek kérdéseket tettek fel a Bizottságnak, és vagy egyáltalán nem kaptak választ, vagy nem megfelelő és késedelmes válaszokat kaptak.

8.4 Az ombudsman tudomásul veszi a panaszosok azon érvét, miszerint bizonyítani tudják, hogy a Bizottság nem válaszolt. E tekintetben azonban részletes információk vagy konkrét bizonyítékok hiányában az ombudsman nem tartja indokoltnak döntésének elhalasztását annak érdekében, hogy további vizsgálatokat folytasson a panaszok e vonatkozásával kapcsolatban. A panaszosok azonban, amennyiben úgy kívánják, megfelelő igazoló dokumentumokkal alátámasztva új panaszokat nyújthatnak be arra vonatkozóan, hogy a Bizottság nem válaszolt.

9 A felvételi besorolási fokozatokra vonatkozó igényről

9.1 A panaszosok azt állítják, hogy a 2004. május 1-je előtt közzétett listákon szereplő valamennyi sikeres pályázót az eredeti versenyvizsga-felhívásban szereplő besorolási fokozatokkal egyenértékű besorolási fokozatokba kell kinevezni, és hogy az értékelő bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy figyelembe vegye a képesítéseket és a tapasztalatokat, és ezáltal valamennyi sikeres pályázó számára egyenértékű kinevezési szintet és előmeneteli kilátásokat érjen el, függetlenül attól, hogy 2004. május 1-je előtt vagy után nevezték-e ki őket.

9.2 A Bizottság azzal érvel, hogy az új személyzeti szabályzat alapján jogilag lehetetlen, hogy az intézmények a személyzeti szabályzat XIII. mellékletének 12. cikkében meghatározottakon kívül bármely más besorolási fokozatba felvegyék a sikeres pályázókat. A XIII. melléklet rendelkezései szerint a felvétel szintjét (besorolását) a kinevezés időpontja határozza meg.

9.3 A hivatali visszásság hiányára vonatkozó fenti megállapítások, valamint a fenti 6.7. pontban az új személyzeti szabályzat Bizottság általi értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatban végzett elemzés alapján az Ombudsman nem találja indokoltnak ezen állítás további vizsgálatát.

10 A folyamatban lévő versenyvizsgák pályázóinak tájékoztatására vonatkozó igényről

10.1 A panaszosok azt állítják, hogy a folyamatban lévő, a régi besorolási rendszerrel meghirdetett versenyvizsgák pályázóit teljes körűen tájékoztatni kell az új személyzeti szabályzat szerinti átmeneti intézkedések következményeiről.

10.2 A Bizottság azzal érvel, hogy a 2002. július 25-e óta közzétett versenyvizsga-felhívások mindegyike tartalmaz egy, a pályázóknak szóló feljegyzést, amely tájékoztatja őket a személyzeti szabályzat módosítására irányuló javaslatnak a sikeres pályázókra gyakorolt lehetséges következményeiről. Úgy tűnik, hogy ez az eljárás a legmegfelelőbb módja a pályázók tájékoztatásának. A 2002. július 25. előtt közzétett nyílt versenyvizsgák, azaz a személyzeti szabályzat módosítására irányuló javaslattal kapcsolatos információkat nem tartalmazó felhívások esetében a sikeres pályázók e tárgyban egyéni levelet kaptak a Bizottságtól.

10.3 A panaszosok nem tartják elégségesnek a versenyvizsga-felhívásban szereplő megjegyzést. A szóban forgó feljegyzés csak a személyzeti szabályzat módosítására irányuló javaslatra irányítja a pályázók figyelmét, amely egy 300 oldalas dokumentum. A feljegyzés nem tájékoztatja megfelelően a jelölteket a módosítás lehetséges következményeiről.

10.4 Ezzel az állítással kapcsolatban az Ombudsman emlékeztet a fenti 2. részben foglalt elemzésére és megállapításaira. Az ombudsman megjegyzi továbbá, hogy az új személyzeti szabályzat hatálybalépése előtt közzétett versenyvizsga-felhívások, mint például az EPSO/A/12/04 (11), az EPSO/A/13/04, az EPSO/A/14/04 és az EPSO/A/15/04 (12), amelyeket 2004. március 2-án és 3-án tettek közzé, és amelyek még folyamatban vannak, hivatkoznak a XIII. melléklet 12. cikkére, és tájékoztatják a potenciális pályázókat a 2004. május 1-jétől alkalmazandó konkrét felvételi besorolási fokozatokról. A fentiekre tekintettel az ombudsman nem találja indokoltnak ezen állítás további vizsgálatát.

11 Következtetések

Az ombudsman e panasszal kapcsolatos vizsgálatai alapján úgy tűnik, hogy a Bizottság nem követett el hivatali visszásságot. Az ombudsman ezért lezárja az ügyet.

Az ombudsman azonban emlékeztet arra, hogy az új személyzeti szabályzatban rejlő egyenlőtlen bánásmód jogszerűségének kérdése a közösségi bíróságok előtt van.

Erről a határozatról a Bizottság elnökét is tájékoztatni fogják.

Tisztelettel:

 

P. Nikiforos DIAMANDOUROS


(1) HL L 124., 2004.4.27., 1. o.

(2) Nem beleértve az EUR-10 állampolgároknak szánt álláshelyeket, amelyek nem relevánsak a panaszok szempontjából.

(3) Nem beleértve az EUR-10 állampolgároknak szánt álláshelyeket, amelyek nem relevánsak a panaszok szempontjából.

(4) HL L 124., 2004.4.27., 1. o.

(5) Az EK-Szerződés 230. és 231. cikke.

(6) Lásd például a T-58/05. és a T-192/05. sz. ügyet.

(7) Lásd például a helyes hivatali magatartás európai kódexének 17. cikkét, amely elérhető az ombudsman honlapján: http://www.ombudsman.europa.eu.

(8) A COM/A/9/01 versenyvizsga tekintetében a versenyvizsga-felhívás nem tartalmazott menetrendet.

(9) COM(2002) 213 végleges.

(10) Az ombudsman megjegyzi, hogy úgy tűnik, hogy az új személyzeti szabályzatra vonatkozó 2003. november 18-i módosított bizottsági javaslat (COM(2003) 721 végleges) bevezette a XIII. mellékletbe a megfelelő besorolási fokozatok táblázatát.

(11) HL C 54. A/1., 2004.3.2.

(12) HL C 55. A, 2004.3.3., 13. o.

Mit gondol erről a gépi fordításról? Ossza meg velünk véleményét!