A panasz előzményei

1. A panaszos fordítási és nyelvi szolgáltatóként részt vett az Európai Parlament által szervezett, lengyel nyelvű fordítási szolgáltatások nyújtására irányuló keretszerződésre irányuló ajánlati felhívásban. A felhívást 2024 februárjában tették közzé [1].

2. A felhívás keretében a Parlament egy fő keretszerződést kívánt kötni a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlattevővel, és legfeljebb négy másodlagos szerződést kívánt kötni. Az ajánlattevők rangsorolását az ajánlatuk minősége [2] (legfeljebb 100 pont) és ára (legfeljebb 50 pont) alapján határoznák meg.[3] Az ajánlattevőknek be kell nyújtaniuk az ajánlatukban említett valamennyi fordító aláírt nyilatkozatát, amelyben jelzik, hogy készek együttműködni az ajánlattevővel abban az esetben, ha nekik ítélik oda a szerződést [4].

3. 2024. október 23-án a Parlament arról tájékoztatta a panaszost, hogy ajánlata sikeres volt, és a harmadik helyre került. Ez azt jelentette, hogy a Parlament másodlagos keretszerződést írt alá a panaszossal.

4. 2024. november 3-án a panaszos arra kérte a Parlamentet, hogy indokolja meg, miért került a harmadik helyre, valamint szolgáltasson további részleteket a két magasabb rangú ajánlattevőről, beleértve ajánlataik teljes árát is.

5. 2024. november 4-én a Parlament megadta a panaszosnak a két magasabb rangú ajánlattevő nevét, pontszámaikat és ajánlati áraikat. Az első helyre rangsorolt ajánlattevő, amely oldalanként 9 eurós árat ajánlott, és 91 minőségi pontszámot kapott, 127,5 pontot ért el. A második helyezett ajánlattevő, amely oldalanként 11,90 EUR árat ajánlott, és 80,2 minőségi pontszámot kapott, 88,32 pontot ért el. A panaszos, aki oldalanként 22,08 EUR árat ajánlott, és 86,5 minőségi pontszámot kapott, 86,63 pontot ért el.

6. 2024. november 5-én a panaszos megkérdezte a Parlamentet, hogy az első két ajánlattevő által kínált árakat az uniós költségvetési rendelet [5] értelmében „kirívóan alacsonynak” tekintette-e, és hogy kért-e pontosítást tőlük ebben a kérdésben.

7. A panaszos megjegyezte, hogy különösen az első helyre rangsorolt ajánlattevő esetében a kiváló minőségi pontszám és a nagyon alacsony ár kombinációja állt fenn. Megjegyezte, hogy a pályázati ár csak kismértékben haladja meg a lengyelországi minimálbért. A panaszos kétségeit fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy ez az ár elegendő lenne-e ahhoz, hogy reálisan lehetővé tegye azon „vizsgált fordítók”[6] tényleges részvételét, akik jelezték, hogy készek együttműködni az ajánlattevővel. A panaszos azt is megkérdőjelezte, hogy az ajánlattevő képes lenne-e ezen az áron biztosítani a kért minőségű fordításokat. A panaszos hozzátette, hogy az alacsony ajánlati árak problémát jelentenek a fordítási piacon, ösztönözve a negatív versenyt, ami hátrányosan érinti a jövőbeli közbeszerzési eljárások fenntarthatóságát és méltányosságát.

8. 2024. november 7-én a Parlament azt válaszolta, hogy elemezte az ajánlatban szereplő árakat, és úgy ítélte meg, hogy nincs elegendő indok a költségvetési rendelet kirívóan alacsony összegű ajánlatokra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazására. Kijelentette, hogy jelenlegi lengyel nyelvű fővállalkozója az előző ajánlati felhívásban [7] azonos áron (9,00 EUR/oldal) nyerte el a szerződést. Hozzátette, hogy e szerződés végrehajtása általában jó minőségi szintet eredményezett, ami minden kétséget kizáróan bizonyítja az ajánlatban szereplő ár megvalósíthatóságát. A Parlament biztosította a panaszost arról, hogy szorosan nyomon fogja követni a jövőbeli szerződés szerinti teljesítést, és szükség esetén intézkedéseket fog hozni.

9. 2024. november 8-án a panaszos elégedetlen volt azzal, ahogyan a Parlament kezelte az ügyet, és az ombudsmanhoz fordult.

A vizsgálat

10. Az ombudsman vizsgálatot indított a panasszal kapcsolatban, és felkérte a Parlamentet, hogy fejtse ki, hogyan kezeli a potenciálisan kirívóan alacsony árakkal kapcsolatos kérdéseket, figyelembe véve az Európai Unió Bíróságának ítéletét is, amely kimondja, hogy amennyiben egy sikertelen ajánlattevő megalapozottan hivatkozik a nyertes ajánlat kirívóan alacsony árú jellegével kapcsolatos kétségek fennállására, az ajánlatkérő szervnek a „felülvizsgálat második szakaszába” kell lépnie, amikor további információk beszerzése érdekében felveszi a kapcsolatot a nyertes ajánlattevővel (ajánlattevőkkel), és értékeli az ajánlat összetételét annak biztosítása érdekében, hogy az ár ne legyen kirívóan alacsony [8].

11. A vizsgálat során az ombudsman megkapta a Parlamentnek a panaszra adott válaszát, majd ezt követően a panaszosnak a válaszra vonatkozó észrevételeit.

Az ombudsman elé terjesztett érvek

12. Az ombudsmanhoz benyújtott panaszában a panaszos azzal érvelt, hogy a Parlament nem alkalmazta megfelelően a kirívóan alacsony összegű ajánlatok vizsgálatára vonatkozó szabályokat. Azzal is érvelt, hogy az első két ajánlattevő által ajánlott árak kétségeket vetnek fel azzal kapcsolatban, hogy az ajánlattevők képesek-e szakképzett fordítókat alkalmazni és magas színvonalú fordításokat készíteni. Ezen túlmenően az ilyen alacsony árak megkérdőjelezik az ajánlattevők azon képességét is, hogy olyan fordítókat alkalmazzanak, akik megfeleltek az ajánlattételhez szükséges dokumentációban előírt speciális fordítási vizsgán.[9] A panaszos hozzátette, hogy az ilyen alacsony árak elfogadásával a Parlament olyan precedenst teremtene, amely az árak csökkenő tendenciájához vezetne, ami aláásná a tisztességes versenyt és a fenntarthatóságot a fordítóiparban.

13. A panaszos azt is állította, hogy az ágazati adatok [10] olyan minimális fordítási díjakat jeleznek, amelyek nem tartalmazzák a működési költségeket és az ajánlattevő árrését, és amelyek az első két ajánlattevő által kínált árakhoz képest legalább kétszeresek. A panaszos azt is megjegyezte, hogy az Európai Bizottság egy közelmúltbeli közbeszerzési eljárása [11] során megpályázott árak 15,70 EUR és 15,93 EUR között mozogtak.

14. A panaszos azt is vitatta, hogy a Parlament egy korábbi eljárásban hivatkozott az árra, azzal érvelve, hogy az más időpontban történt, és más ügyet érintett.

15. A Parlament kijelentette, hogy a költségvetési rendelet nem határozza meg a kirívóan alacsony összegű ajánlatok fogalmát. Az ajánlatkérő szerv feladata, hogy objektív és megkülönböztetésmentes módszert határozzon meg az ilyen ajánlatok azonosítására.[12] A Parlament Fordítási Főigazgatósága, amely ebben az esetben az ajánlatkérő szerv volt, matematikai kritériumot alkalmaz a kirívóan alacsonynak tűnő ajánlatok felderítésére: egy ajánlat akkor tűnik kirívóan alacsonynak, ha az ajánlatban szereplő ár legalább 40%-kal alacsonyabb, mint a tételenként megpályázott összes ár számtani átlaga. Az uniós jog ezt lehetővé teszi.[13] Ebben az esetben e kritérium alkalmazása nem utalt arra, hogy az ajánlatban szereplő árak kirívóan alacsonynak tűnnek.[14]

16. A Parlament megkérdőjelezte, hogy az ombudsman által hivatkozott ítélkezési gyakorlat vonatkozó része tekinthető-e úgy, mint amely a Bíróság kötelező erejű értelmezését tartalmazza. Ebben az ügyben a Bíróság az ügy tényállása alapján és az ombudsman kérelmében említett bekezdésre való tekintet nélkül állapította meg álláspontját. Csak a ténylegesen eldöntött kérdések tekinthetők res iudicata-nak. Amikor a Bíróság olyan ügyekben határoz, amelyeket nem terjesztettek elé, obiter dictumról van szó.

17. Mindenesetre a Parlament megjegyezte, hogy ahhoz, hogy az ajánlatkérőnek be kelljen nyújtania a második szakaszbeli felülvizsgálatot, az ajánlattevőknek megalapozott kétségeket kell felvetniük annak megkérdőjelezése érdekében, hogy az ajánlatkérő prima facie értékelése megalapozott-e. [15] A Parlament úgy ítélte meg, hogy az ajánlattevőnek állításait olyan bizonyítékokkal kell alátámasztania, amelyeket az ajánlatkérő ezt követően mérlegel a magasabb rangú ajánlattevő által a második szakaszbeli felülvizsgálat során előterjesztett bizonyítékokkal szemben.[16]

18. A Parlament kifejtette, hogy a felvetett kétségek megalapozottságát a ténybeli háttér figyelembevételével kell értékelni. Meg kell állapítani, hogy az ombudsman által hivatkozott ítélkezési gyakorlatban kizárólag ezen ügy tényállása volt releváns a Bíróság megállapításai szempontjából. A Parlament úgy ítélte meg, hogy a jelen ügy körülményei jelentősen eltérnek azon ügy körülményeitől, amelyben i. csak két ajánlatot nyújtottak be; ii. az árkritérium meghatározó volt a rangsorolás szempontjából; iii. a nyertes ajánlat ára volt az egyetlen relatív előnye; iv. a sikertelen ajánlattevőnek volt korábbi tapasztalata a Bizottsággal mint szerződő féllel kapcsolatban, és a Bizottságnak több hitelt kellett volna adnia a szociális dömpinggel kapcsolatos állításainak. Ebben az esetben a lengyel nyelvi részre tíz különböző ajánlat érkezett, és az árkritérium nem volt meghatározó a rangsorban. A rangsort a pályázatok minősége és ára egyaránt meghatározta. Ebben az esetben az első helyre rangsorolt ajánlattevő még akkor is a panaszosnál előrébb került volna, ha ugyanazt az árat ajánlotta volna, mint a panaszos. A Parlament továbbá úgy véli, hogy a panaszosnak adott 2024. november 7-i válasz eleget tett az indokolási kötelezettségnek, mivel úgy ítélte meg, hogy az ajánlat nem tűnik kirívóan alacsonynak, mivel jelezte, hogy az ajánlatkérő szerv egy korábbi felhívás során szerzett tapasztalatai alapján úgy ítélte meg, hogy az ajánlati ár megvalósítható.

19. A Parlament azzal is érvelt, hogy 2024. november 5-i e-mailjében a panaszos nem támasztotta alá azokat a kétségeket, amelyek arra kötelezték volna az ajánlatkérő szervet, hogy részt vegyen a második szakaszbeli felülvizsgálatban. A panaszos nem pontosította, hogy mit tekintene a lengyelországi minimálbérnek, és azt sem, hogy az ajánlatban szereplő ár hogyan viszonyul az ajánlattevő költségeihez. A környezetvédelmi, szociális és munkajogi kötelezettségek ajánlattevő általi állítólagos be nem tartására vonatkozó állításokat bizonyítékokkal kell alátámasztani. A Parlament továbbá úgy ítélte meg, hogy a panaszosnak a fordítási ágazat esetleges negatív versenyével, valamint a jövőbeli eljárások fenntarthatóságára és méltányosságára gyakorolt következményekkel kapcsolatos érvei túl homályosak ahhoz, hogy azokat ellenőrizni lehessen.

20. Ezenkívül az ajánlattevők minden fordító nyilatkozatát benyújtották, amelyben kijelentik, hogy készek együttműködni az ajánlattevővel, amennyiben az elnyeri a szerződést. A fordítók tehát szükségszerűen tisztában voltak a díjazásuk feltételeivel, és a Parlamentnek nem volt oka megkérdőjelezni a nyilatkozatok valódiságát.

21. A Parlament hozzátette, hogy az előző felhívás keretében a lengyel nyelvi fordítások fővállalkozója következetesen bizonyította, hogy a jelen ügyben az első helyre rangsorolt ajánlattevővel azonos áron képes kielégítően teljesíteni. A Parlament kijelentette, hogy a két felhívás minőségi követelményei nagyrészt azonosak.

22. Míg a Parlament úgy ítélte meg, hogy a panaszos által az ombudsmanhoz benyújtott panaszban szolgáltatott kiegészítő információk nem képezhetik annak újraértékelésének alapját, hogy az ajánlatkérő szervnek be kell-e vonnia a második szakasz felülvizsgálatát, a Parlament az ombudsmanhoz intézett válaszában foglalkozott ezekkel az információkkal.

23. A Bizottság megalapozatlannak ítélte a panaszosnak a lengyelországi minimálbérre vonatkozó érvét. A panaszos nem határozta meg az érvelésében használt referencia-kamatlábat, és azt sem fejtette ki, hogy az oldalankénti ár hogyan viszonyulna az óránkénti költséghez. Mindenesetre a Parlament megjegyezte, hogy az ajánlatok értékelésekor az első két ajánlattevő ára magasabb volt, mint a munkaszerződésektől eltérő szerződések minimális óradíja [17], valamint Lengyelországban az óránkénti minimálbér [18].

24. A Parlament elutasította azt az érvet is, amely szerint az ajánlatok nem feleltek meg az alkalmazandó szociális és munkajogi szabályoknak, amint azt a költségvetési rendelet előírja.[19] Megjegyezte, hogy nincs olyan jogerős ítélet vagy hivatalos közigazgatási határozat, amely megállapítaná, hogy az ajánlattevők megszegték kötelezettségeiket. A közbeszerzési eljárás részeként az ajánlattevők benyújtották az illetékes nemzeti szervektől származó, a társadalombiztosítási járulékok befizetését igazoló bizonyítékokat, amelyek alátámasztják nyilatkozataikat. Ez a bizonyíték azt is mutatja, hogy az ajánlattevők az illetékes nemzeti hatóságok szabályozási ellenőrzése alatt állnak, és az alkalmazandó jogszabályokkal összhangban folytatják üzleti tevékenységüket.

25. A Parlament azzal is érvelt, hogy az automatikus fordítás fejlődése növeli a termelékenységet és csökkenti az árakat a fordítási piacon. A vállalkozók szabadon szervezhetik meg munkafolyamataikat, maximalizálhatják termelékenységüket és optimalizálhatják költségeiket. Így nincs rögzített időegység fordítónként és oldalanként. Emellett a Parlament gyakran biztosít előre lefordított csomagokat a vállalkozók számára. Az ilyen előre lefordított csomagok a szöveg érdemi részeire is kiterjedhetnek. Csak akkor csökken a szerződés szerinti ár, ha az előre lefordított részek meghaladják a lefordítandó dokumentum 81%-át.[20] Előfordulhatnak tehát olyan esetek, amikor a fordítók akkor is teljes mértékben fizetnek, ha a dokumentum 20%-át kell lefordítaniuk, és csak a fennmaradó részt kell lektorálniuk.

26. A panaszosnak az ágazati árakkal kapcsolatos érveit illetően a Parlament megjegyezte, hogy a panaszos által említett, a weboldalon szereplő adatok nem tekinthetők az ágazat által elfogadott minimális díjazásnak. Maga a weboldal jelzi, hogy az adatok csak a felhasználók által megadott árak összessége, és nem ellenőrzik, hogy azok tükrözik-e a tényleges árakat.

27. A Parlament azt is megjegyezte, hogy a Bizottság panaszos által említett közbeszerzési eljárása egyértelműen kevésbé releváns összehasonlítási elem, mint a Parlament korábbi eljárása, mivel a Bizottság eljárása eltérő minőségi és teljesítési követelményeket tartalmazott.

28.  A panaszos azon érvét illetően, hogy az ajánlati árak befolyásolják a fordítási piac fenntarthatóságát, a Parlament kijelentette, hogy a költségvetési rendelet értelmében mindaddig, amíg az ajánlat nem kirívóan alacsony, az ajánlat nem utasítható el amiatt, hogy versenyképesebb, mint mások. Az uniós közbeszerzési szabályok célja a lehető legszélesebb körű verseny biztosítása, és a közbeszerzési eljárás célja a lehető legjobb feltételek és a lehető legjobb ár elérése.

29. A Parlament azzal érvelt, hogy az elmúlt húsz évben a fordítási szolgáltatásokra vonatkozó közbeszerzési eljárásokban következetesen csökkenő tendenciát mutattak a pályáztatott átlagárak és a nyertes ajánlattevők átlagárai. Ez a terület technológiai fejlődésével magyarázható, amely növelte a termelékenységet. Az ajánlatkérő szerveknek jogukban áll kihasználni azt a tényt, hogy a fordítási piac versenyképes az árak tekintetében. Míg egyes ajánlattevők szerkezetük és gazdasági stratégiájuk miatt nem biztos, hogy képesek jó minőségű szolgáltatást kínálni versenyképes áron anélkül, hogy árrésüket veszélyeztetnék, ez nem jelenti azt, hogy a Parlament aláássa a tisztességes versenyt és a fenntarthatóságot a fordítási piacon. Ebben az esetben a szerződéseket a legjobb ár-minőség arány alapján ítélték oda, ami biztosítékot jelent a felfaló árazás ellen.

30. A Parlament azt is elmondta, hogy a keretszerződés hatálybalépését követő első három hónapban a fővállalkozó kiváló teljesítményt nyújtott.

31. A Parlament válaszával kapcsolatos észrevételeiben a panaszos azzal érvelt, hogy a Parlament azon döntése, hogy 40%-os küszöbértéket alkalmaz a kirívóan alacsony összegű ajánlatok azonosítására, anélkül, hogy magyarázatot adna a küszöbérték kiválasztásának módjára, önkényes döntés. Ezt a küszöbértéket nem említették a közbeszerzési dokumentumokban, ami az átláthatóság hiányát jelenti. A panaszos azzal érvelt, hogy egy ilyen küszöbérték alkalmazásával az ajánlatkérő szerv lehetővé teszi az ajánlattevők számára, hogy a küszöbértéket éppen meghaladó árakat kínáljanak, hogy elkerüljék a felülvizsgálatot még azokban az esetekben is, amikor azok irreálisan alacsonyak. Az ilyen gyakorlat arra ösztönzi az ajánlattevőket, hogy közvetlenül a határérték felett árazzák be magukat, és elősegíti a „hátrányos versenyt”, ami aláássa a versenyt.

32. A panaszos azzal érvelt, hogy 2024. november 5-i e-mailje nem volt homályos vagy megalapozatlan. Konkrét okokat vázolt fel arra vonatkozóan, hogy az alacsony árak miért aggasztóak az elvárt minőség fényében, és érveinek a második szakaszbeli felülvizsgálatot kellett volna kiváltaniuk.

33. A Parlament nem várhatja el az ajánlattevőtől, hogy bizonyítékot szolgáltasson a nyertes ajánlattevők által benyújtott nyilatkozatok cáfolatára. A panaszos nem fér hozzá a többi ajánlattevő költségstruktúrájához, és nem rendelkezik a nem fenntartható árakat igazoló dokumentumokkal sem. Az uniós jog úgy rendelkezik, hogy amennyiben megalapozott aggályok merülnek fel, az ajánlatkérő szerv feladata a vizsgálat. A Parlament előtt felmerült kétségeit az ombudsmanhoz benyújtott panaszában szereplő további elemek is alátámasztották.

34. A panaszos különösen azt jegyezte meg, hogy a fordítási ágazat bevált gyakorlata megköveteli, hogy minden fordítást egy második fordító vizsgáljon felül. Egyértelműen ez a helyzet akkor is, ha az első ajánlattevő pontszámával megegyező pontszámot lehet elérni. A panaszos kétségeit fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a kiírt árak elegendőek lehetnek-e a felhívás minőségi követelményeinek teljesítéséhez, miközben a fordító költségei mellett a lektorálás és a projektmenedzsment költségeit is fedezik.

35. Ezenkívül az ajánlattevőknek dolgozó fordítóknak vizsgát kellett tenniük. Az ilyen fordítók szükségszerűen képzett szakemberek, akik a pályázati árat elégtelennek tarthatják. Még ha egyes fordítók aláírták is az ajánlattevőkkel való együttműködésre vonatkozó nyilatkozatokat, a gyakorlatban a szerződés végrehajtása során eltérő nyilatkozatokat használhatnak.

36. A panaszos azzal is érvelt, hogy a Parlament az eredeti válaszában nem foglalkozott a panaszos minőséggel kapcsolatos aggályaival. A Parlament csupán megismételte prima facie értékelését és a korábbi felhívására való hivatkozást. E felhívásra hivatkozva a Parlament figyelmen kívül hagyta azt a tényt, hogy a 9,00 EUR vásárlóerő 2021-ben való fenntartásához az infláció miatt ennek megfelelő kamatlábnak 11,80 EUR-nak kellett volna lennie. Emellett az euró és a złoty közötti árfolyam-ingadozások miatt az euró 2024-ben kevesebb złotyt ért, mint 2021-ben.

37. A panaszos úgy vélte továbbá, hogy a Parlamentnek az árak technológiai fejlődés miatti hosszú távú csökkenő tendenciájával kapcsolatos érvei kevésbé konkrétak, mint a panaszos által felvetett kétségek. Nem minden feladat profitálhat az automatizálásból. Az automatikus eszközök javíthatják az árrést, de nem tudják megmagyarázni, hogy az ajánlattevő hogyan tehet ajánlatot a piaci ár alatt. Ezenkívül a második helyre rangsorolt, nagy multinacionális ajánlattevővel ellentétben az első helyre rangsorolt ajánlattevő egy lengyel kisvállalat, és kérdéses, hogy hogyan fektethetne be saját tulajdonú eszközökbe és integrált informatikai rendszerekbe.

38. A panaszos azzal érvelt, hogy az első ajánlattevő a minőségi kritérium alapján olyan előnnyel rendelkezett, hogy akár 25,50 EUR összegű ajánlattétellel is az első helyre került volna. Az ilyen minőségi előnnyel rendelkező ajánlattevő észszerűen fenntartható szinten tenne ajánlatot a bevételek maximalizálása érdekében, miközben továbbra is biztosítja a szerződést. Az a tény, hogy ilyen alacsony áron tett ajánlatot, arra utal, hogy az ajánlat nem valódi költségfeltételeken, hanem stratégiai áralákínáláson alapult. Az ilyen gyakorlat aláássa a tisztességes versenyt, mivel a jó minőségű, de elfogadható árú ajánlattevőket a fenntarthatatlanul alacsony ajánlatok kiszorítják a piacról. A panaszos azt is megjegyezte, hogy az első helyre rangsorolt ajánlattevő Lengyelországban korábban kirívóan alacsonynak minősítette azokat az ajánlatokat, amelyek árai nagyon hasonlóak voltak azokhoz, amelyeket ő maga nyújtott be ebben az eljárásban.

39. Az iparági árakat illetően a panaszos azzal érvelt, hogy az általa hivatkozott weboldal a fordítói díjak legnagyobb adattára világszerte. A fordítók erősen ösztönözve vannak arra, hogy reális számadatokat adjanak meg a weboldalon, mivel a bemeneti arányokat összekapcsolják az állásajánlatokkal, és növelik piaci láthatóságukat. Bár a weboldalon szereplő árak jogilag nem kötelező erejűek, piaci jelzéseket adnak, amelyeknek elegendőnek kell lenniük ahhoz, hogy az ajánlatkérő szervet kötelezzék a második szakasz felülvizsgálatára. Az internetes oldalon feltüntetett árakon túl a lengyel jog az „elvállalt fordítók” törvényes díjazását is meghatározza. Fenntarthatósági aggályokat vet fel, ha az ajánlattevő e tarifák alatt fizetne a fordítóknak, miután kidolgozta az ajánlati árból származó árrését.

40. A panaszos azt is kifogásolta, hogy a Parlament hogyan számította ki az árak csökkenő tendenciáját. A lengyel nyertes ajánlatok átlagárának kiszámításához a Parlament csak a legalacsonyabb nyertes ajánlat átlagát számította ki, ami eltúlozza a tendenciát. A panaszos azzal érvelt, hogy a lengyel pályázatok átlagára stabil maradt. Az a tény, hogy csak a nyertes ajánlatok átlagára csökkent, azt mutatja, hogy a legalacsonyabb ajánlattevők alákínáltak.

Az ombudsman értékelése

41. Az ombudsman megjegyzi, hogy a költségvetési rendelet kimondja, hogy az ajánlat szabálytalan, ha az ajánlatkérő szerv azt kirívóan alacsony összegűnek nyilvánítja.[21] Amint azt a Parlament megjegyezte, a költségvetési rendelet nem határozza meg, hogy mi minősül kirívóan alacsony összegű ajánlatnak, és hogyan állapítható meg, hogy egy ajánlat kirívóan alacsony összegű-e. Csupán azt írja elő, hogy amennyiben az ajánlat kirívóan alacsony összegűnek tűnik, az ajánlatkérő szervnek írásban részletes adatokat kell kérnie az ajánlattevőtől, és lehetőséget kell biztosítania számára észrevételei megtételére.[22] A költségvetési rendelet azt is kimondja, hogy az ajánlatkérő szervnek el kell utasítania az ajánlatot, ha az nem tesz eleget a környezetvédelmi, szociális és munkajog területén alkalmazandó kötelezettségeknek [23].

42. Az ombudsman vizsgálatának célja nem annak megállapítása volt, hogy az ajánlatok kirívóan alacsony összegűek voltak-e, hanem annak értékelése, hogy a Parlament megfelelően kezelte-e a panaszos aggályait, és hogy észszerű indokokkal szolgált-e a második szakasz felülvizsgálatának mellőzésére vonatkozó döntéshez.

43. Az Európai Unió Bírósága megjegyezte, hogy a sikertelen ajánlattevő kétségeket vethet fel a nyertes ajánlat kirívóan alacsony jellegét illetően. Hozzátette, hogy „az a tény, hogy az ilyen elutasított ajánlattevő megalapozottan hivatkozik a nyertes ajánlat kirívóan alacsony jellegére vonatkozó kétségek fennállására, arra készteti az ajánlatkérőt, hogy a jogorvoslat második szakaszába lépjen”. [24] A Bíróság hozzátette, hogy amennyiben az elutasított ajánlattevő érvei nem irrelevánsak vagy indokolás nélküliek, az ajánlatkérő köteles a nyertes ajánlatot részletesen elemezni annak megállapítása érdekében, hogy az nem kirívóan alacsony összegű-e, és erről tájékoztatnia kell az elutasított ajánlattevőt [25].

44. A Törvényszék érvelése azon alapul, hogy ellenkező esetben a sikertelen ajánlattevőt megfosztanák a hatékony jogorvoslathoz való jogától. Lehetetlen lenne, hogy a sikertelen ajánlattevő értékelje az ajánlatkérő szerv azon döntésének megalapozottságát, amely szerint a nyertes ajánlat nem kirívóan alacsony, „ha az ajánlatkérő szerv arra szorítkozhatna, hogy feltétlenül és erre vonatkozó indokolás nélkül kijelenti, hogy úgy tűnik számára, hogy az ajánlattevő megfelel a piaci feltételeknek [...], vagy hogy a nyertes ajánlat ára nem volt kirívóan alacsony”.[26]

45. A Bíróság azt is megállapította, hogy bár az ajánlatkérő szerv prima facie értékelheti az ajánlat kirívóan alacsony jellegét, ez csak belső használatra szolgál, és arra nem lehet hivatkozni a sikertelen ajánlattevővel szemben, aki alátámasztotta az ezen értékeléssel kapcsolatos kétségeit.[27] Amikor az ilyen ajánlattevő megkérdezi az ajánlatkérő szervet, hogy miért nem tekintette az ajánlatot kirívóan alacsonynak, az ajánlatkérő szervnek részletes választ kell adnia [28].

46. Bár a szóban forgó bírósági ügy egy sikertelen ajánlattevő által felvetett kétségekre vonatkozott, nincs ok azt feltételezni, hogy ugyanez ne vonatkozna a nyertes ajánlattevőre, aki a sajátjánál magasabban rangsorolt ajánlatok kirívóan alacsony jellegét vitatja. Ezt a Parlament is elismerte az ombudsmannak adott válaszában.

47. A Parlament azzal érvelt, hogy a Bíróság ezzel kapcsolatos álláspontja obiter dictumnak tekinthető, és így nem biztosítja az alkalmazandó szabályok kötelező értelmezését. Az ombudsman azonban úgy véli, hogy a Számvevőszék egyértelműen jelezte, hogy az ajánlatkérő szervnek hogyan kell eljárnia, ha az ajánlattevőnek kétségei vannak a sikeres ajánlat kirívóan alacsony jellegét illetően. A jelen ügyhöz hasonló esetben, amely a Bíróság által tárgyalt kérdéshez nagyon hasonló kérdést érint, az ombudsman úgy véli, hogy a Bíróság ítélete olyan mércét állít fel, amelyhez képest az ombudsmannak értékelnie kell a Parlament intézkedéseit.

48. Azon megállapításának alapjaként, hogy nem volt köteles részt venni a második szakasz felülvizsgálatában, a Parlament elsősorban azt állította, hogy a panaszos által 2024 novemberében felhozott érvek nem voltak megalapozottak, és hogy következésképpen nem volt köteles részt venni a második szakasz felülvizsgálatában. Az ombudsman megjegyzi, hogy a Számvevőszék valóban kijelentette, hogy megalapozott kétségeket kell felvetni ahhoz, hogy a felülvizsgálat második szakasza megkezdődhessen. Az ítélet következő pontjában azonban a Bíróság megállapította, hogy amennyiben a sikertelen ajánlattevő érvei nem irrelevánsak vagy indokolás nélküliek, az ajánlatkérő szervnek részletesen elemeznie kell a nyertes ajánlatot annak megállapítása érdekében, hogy az nem kirívóan alacsony összegű-e. A két bekezdés együttes olvasata azt sugallja, hogy az ajánlattevő által felvetett kétségek csak akkor tekinthetők megalapozatlannak, ha a felhozott érvek irrelevánsak vagy indokolás nélküliek.

49. Az ombudsman egyetért a Parlamenttel abban, hogy e tekintetben csak azokat az érveket kell figyelembe venni, amelyeket a panaszos 2024 novemberében hozott a Parlament tudomására. A panaszos 2024 novemberében lényegében három érvet hozott fel: i. az ajánlattevők reálisan el tudták-e készíteni a kért minőségű fordításokat az általuk ajánlott árakkal együtt; ii. az ajánlattevők ténylegesen alkalmazhattak-e tesztelt fordítókat, mivel az árak csak kismértékben haladták meg a lengyelországi minimálbért; iii. az a tény, hogy ezek az árak olyan aggasztó tendenciát jeleznek, amely hátrányosan befolyásolhatja a jövőbeli eljárások fenntarthatóságát és méltányosságát.

50. A jelen ügyben az a tény, hogy a Parlament korábban az első ajánlattevővel azonos áron kapott kielégítő fordítási szolgáltatásokat a lengyel nyelvre, határozottan arra utal, hogy az árak fenntarthatóak voltak, és nem voltak kirívóan alacsonyak. Ezt támasztja alá az is, hogy az előző ajánlati felhívás minőségi követelményei nagyon hasonlóak voltak. Ezt egyértelműen figyelembe kell venni az alábbi bekezdésekben annak értékelésekor, hogy a Parlament helyesen ítélte-e meg megalapozatlannak a panaszos érveit.

51. A panaszos azzal érvelt, hogy a Parlament figyelmen kívül hagyta az inflációnak és a valutaváltás ingadozásainak az árakra gyakorolt hatását. A panaszos által 2021-ben az inflációt követően 9,00 EUR-nak megfelelő árként kiszámított ár azonban 11,80 EUR, amely alacsonyabb, mint a második helyre rangsorolt ajánlattevő ára, amelyet a panaszos szintén kirívóan alacsonynak minősített. Emellett a Parlament megjegyezte, hogy jelentős technológiai fejlesztések történtek ezen a területen, amelyek kompenzálhatják az inflációt azáltal, hogy lehetővé teszik a fordítók számára, hogy termelékenyebbek legyenek. Ez az érv ésszerűnek tűnik.

52. A panaszos azzal érvelt, hogy a pályázati árak csak kismértékben haladták meg a lengyelországi óránkénti minimálbért. Az ajánlatban szereplő árak azonban oldalankénti árak. Az ombudsman nem lát közvetlen kapcsolatot az oldalankénti ár és az óránkénti ár között. Amint azt a Parlament kifejtette, fordítási kérelmei előre lefordított csomagokat is tartalmazhatnak, amelyeket csak a fordítóknak kell ellenőrizniük. A panaszos nem adott elő olyan érvet, amely arra utalna, hogy a fordító nem lenne képes óránként egy oldalnál többet lefordítani.

53. A panaszos azon érvét illetően, amely szerint az ajánlattevők nem használhatják az ajánlatukban megnevezett „vizsgált” fordítókat a szerződés szerinti feladatok elvégzésére, az ombudsman megjegyzi, hogy az ajánlattételhez szükséges dokumentáció előírja, hogy a fordítási feladatokat kizárólag az ajánlat mellékleteiben megnevezett fordítók végezhetik. Amennyiben a szerződő fél az ajánlat mellékleteiben felsorolt fordítóktól eltérő fordítókat vesz igénybe, megszegi kötelezettségeit, és az ajánlatkérő szerv felléphet a szerződő féllel szemben. Az esetleges szerződésszegésekkel azonban a szerződés teljesítése során kell foglalkozni. Ezt támasztja alá az is, hogy a megnevezett fordítóknak nyilatkozatot kellett aláírniuk, amelyben megerősítik, hogy készek együttműködni az ajánlattevővel abban az esetben, ha a szerződést nekik ítélik oda.

54. Ami azt az érvet illeti, hogy az ajánlati árak hatással lennének a fordítási piacra és a jövőbeli közbeszerzési eljárásokra, az ombudsman észszerűnek tartja a Parlament azon álláspontját, hogy a közbeszerzési eljárás célja az, hogy az ajánlatkérő szerv a szolgáltatások beszerzése során a legjobb minőségi árarányban részesüljön, és hogy amennyiben a piac versenyképes az ár tekintetében, jogszerű, hogy az ajánlatkérő szerv részesül belőle.

55. Az ombudsman megjegyzi továbbá, hogy a Parlament jelezte, hogy a szerződés végrehajtásának első hónapjaiban az első vállalkozó kielégítően teljesített. Bár a szerződés szerinti teljesítés nyilvánvalóan nem olyan elem, amelyet figyelembe lehetne venni annak értékelésekor, hogy egy ajánlat kirívóan alacsony-e, az a tény, hogy a gyakorlatban az első szerződő fél teljesítménye pozitív, alátámasztja a Parlament eredeti értékelését az ajánlatban szereplő ár megvalósíthatóságáról.

56. Ami azt illeti, hogy a Parlament matematikai képletet használ annak megállapítására, hogy egy ajánlat kirívóan alacsony összegű-e, az ombudsman a Számvevőszék megállapításaival [29] összhangban úgy véli, hogy egy ilyen képlet alkalmazása csak akkor lenne problematikus, ha az az ajánlattevő automatikus kizárásához vezetne.

57. A fentiek fényében az ombudsman észszerűnek tartja a Parlament azon álláspontját, hogy ebben az esetben nem volt szükség második szakaszbeli felülvizsgálatra, mivel a panaszos érvei és kétségei a Parlament birtokában lévő elemek fényében észszerűen irrelevánsnak tekinthetők a felvetett kétségek alátámasztása szempontjából.

58. Az ombudsman azonban úgy véli, hogy ha a Parlament úgy ítélte meg, hogy a panaszos érvei megalapozatlanok, ezt 2024 novemberében a panaszosnak adott válaszában egyértelműen jeleznie kellett volna, és már ebben a szakaszban érvekkel kellett volna alátámasztania álláspontját. Ehelyett a Parlament csak azt közölte, hogy ellenőrizte az ajánlati árakat, és utalt korábbi ajánlati felhívására. Az ombudsman úgy véli, hogy amikor az ajánlatkérő szerv megalapozatlanként elutasítja az ajánlattevőnek az ajánlat kirívóan alacsony jellegével kapcsolatos aggályait, ezt kifejezetten jeleznie kell az aggályokat felvető ajánlattevőnek adott válaszában, és megfelelő indokokkal kell alátámasztania következtetéseit. Tekintettel arra, hogy a Parlament e vizsgálat keretében kifejtette érvelését, és hogy – amint azt fentebb kifejtettem – a Parlament álláspontja észszerű, a jelen ügyben további vizsgálat nem indokolt. Az ombudsman bízik abban, hogy a Parlament a jövőben ilyen magyarázatokkal szolgál majd.

Következtetés

A vizsgálat alapján az ombudsman az alábbi következtetéssel zárja le az ügyet:

További vizsgálatok nem indokoltak, mivel a Parlament az ombudsman vizsgálatával összefüggésben további és észszerű magyarázatokkal szolgált arra vonatkozóan, hogy miként értékelte, hogy a fordítási szolgáltatások nyújtására irányuló két ajánlatban kínált árak kirívóan alacsonyak voltak-e.

A panaszost és az Európai Parlamentet tájékoztatják erről a döntésről.

Teresa Anjinho
európai ombudsman

Strasbourg, 2025.11.19.

 

[1] EP-TRAD/LUX/2024/OP/0001 ajánlati felhívás – 19. tétel, elérhető a következő internetcímen: https://ec.europa.eu/info/funding-tenders/opportunities/portal/screen/opportunities/tender-details/e565dde3-7277-4453-b1ca-3f53b4f133ab-CN.

[2] A minőségi kritériumot egy fordítási projektmenedzsment-teszt alapján értékelnék, amely megkövetelné az ajánlattevőktől, hogy a munkafolyamatra vonatkozó iránymutatásoknak és egyéb utasításoknak megfelelően nyújtsák be a többnyelvű dokumentum fordítását.

[3] A rangsor meghatározza, hogy a Parlament milyen sorrendben osztja ki a keretszerződések szerinti feladatokat.

[4] EP-TRAD/LUX/2024/OP/0001 ajánlati felhívás, 7. melléklet, https://ec.europa.eu/info/funding-tenders/opportunities/portal/screen/opportunities/tender-details/docs/e565dde3-7277-4453-b1ca-3f53b4f133ab-CN/T8-2024-EU%20Specifications_Annex%207_V1.pdf.

[5] Az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) I. mellékletének 23.1. pontja előírja, hogy „ha egy adott szerződés esetében az ajánlatban javasolt ár vagy költségek kirívóan alacsonynak tűnnek, az ajánlatkérő szervnek írásban be kell kérnie az ár vagy költségek általa relevánsnak ítélt alkotóelemeinek részleteit, és lehetőséget kell biztosítania az ajánlattevő számára észrevételei megtételére. [...]”. A 23.2. pont előírja, hogy „[a]z ajánlatkérő szerv csak akkor utasíthatja el az ajánlatot, ha a benyújtott bizonyítékok nem indokolják kielégítően a javasolt alacsony árat vagy költségeket. Az ajánlatkérő szervnek el kell utasítania az ajánlatot, ha megállapította, hogy az ajánlat azért kirívóan alacsony összegű, mert nem felel meg a környezetvédelmi, szociális és munkajog területén alkalmazandó kötelezettségeknek”, https://eur-lex.europa.eu/eli/reg/2018/1046/oj/eng#anx_I. Ezeket a rendelkezéseket nem módosította az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet (átdolgozás), amely 2024. szeptember 30-tól alkalmazandó, https://eur-lex.europa.eu/legal-content/en/TXT/?uri=CELEX%3A32024R2509.

[6] Az ajánlattételhez szükséges dokumentáció szerint az ajánlattevők szakmai kapacitásának értékeléséhez az egyes ajánlatok mellékleteiben megnevezett legalább 20 fordítónak fordítási vizsgát kell tennie. Minden egyes fordítónak bizonyítania kell, hogy rendelkezik az ahhoz szükséges minimális készségekkel, hogy az ajánlat a szerződéses követelményeknek megfelelően el tudja végezni a fordításokat.

[7] T6/EU9/2021. sz. ajánlati felhívás – 6. tétel, https://ec.europa.eu/info/funding-tenders/opportunities/portal/screen/opportunities/tender-details/8098.

[8] A Bíróság 2023. május 11-i ítélete, C-101/22 P, Bizottság kontra Sopra Steria Benelux és Unisys Belgium, 79–82. pont, https://curia.europa.eu/juris/document/document.jsf?text=&docid=273604&pageIndex=0&doclang=EN&mode=lst&dir=&

occ=first&part=1&cid=1834754.

[9] EP-TRAD/LUX/2024/OP/0001 ajánlati felhívás, Specifikációk, 37. o.

[10] A panaszos a ProZ.com weboldal adataira hivatkozik.

[11] TRAD23 ajánlati felhívás, https://ec.europa.eu/info/funding-tenders/opportunities/portal/screen/opportunities/tender-details/13385.

[12] A Bíróság C-285/99. és C-286/99. sz., Impresa Lombardini SpA - Impresa Generale di Costruzioni kontra ANAS - Ente nazionale per le strade és Società Italiana per Condotte d'Acqua SpA és Impresa Ing. Mantovani SpA kontra ANAS - Ente nazionale per le strade és Ditta Paolo Bregoli egyesített ügyekben 2001. november 27-én hozott ítéletének 67-69. pontja, https://curia.europa.eu/juris/document/document.jsf;jsessionid=FCE5E2EDF999CD1B5E37439330831FB8?text=&docid=46878&pageIndex=0&doclang=en&mode=lst&dir=&cco=first&cc=170; a Bíróság C-568/13. sz., Azienda Ospedaliero-Universitaria di Careggi-Firenze kontra Data Medical Service srl ügyben 2014. december 18-án hozott ítélete,

49. pont, https://curia.europa.eu/juris/liste.jsf?nat=or&mat=or&pcs=Oor&jur=C%2CT%2CF&num=C-568%252F13&for=&jge=&dates=&language=en&pro=&cit=none%252CC%252CCJ%252CR%252C2008E%252C%252C%252C%252C%252C%252C%252C%252C%252C%252C%252C%252Ctrue%252Cfalse%252Cfalse&oqp=&td=%3BALL&avg=&lg=&page=1&cid=11709693; A Törvényszék T-640/22. sz., Westpole Belgium kontra Parlament ügyben 2024. március 20-án hozott ítéletének 105. pontja, https://curia.europa.eu/juris/document/document.jsf?text=&docid=284070&pageIndex=0&doclang=FR&mode=lst&dir=&occ=first&part=1&cid=11710440; A Törvényszék 2017. október 10-i ítélete, Solelec SA, T-281/16. sz. ügy

és társai kontra Európai Parlament ítélet, 139. pont, https://curia.europa.eu/juris/document/document.jsf?text=&docid=195365&pageIndex=0&doclang=FR&mode=lst&dir=&occ=first&part=1&cid=11712035; A Törvényszék 2016. szeptember 15-i ítélete, European Dynamics Luxembourg SA és Evropaïki Dynamiki - Proigmena Systimata Tilepikoinonion Pliroforikis kai Tilematikis AE kontra Európai Bizottság, T-698/14, 65. pont, https://curia.europa.eu/juris/document/document.jsf?text=&docid=183334&pageIndex=0&doclang=FR&mode=lst&dir=&occ=first&part=1&cid=11712987.

[13] A Westpole Belgium kontra Parlament ügyben hozott ítélet 102. pontja; A Törvényszék T-402/06. sz., Spanyol Királyság kontra Európai Bizottság ügyben 2013. szeptember 16-án hozott ítéletének 74. pontja, https://curia.europa.eu/juris/document/document.jsf?text=&docid=141402&pageIndex=0&doclang=en&mode=lst&dir=&occ=first&part=1&cid=11716998,

[14] Az első és a második ajánlattevő által megpályázott árak 37%-kal, illetve 17%-kal alacsonyabbak voltak, mint a tételre megpályázott összes ár számtani átlaga.

[15] A Bíróság fent hivatkozott C‑101/22 P. sz., Bizottság kontra Sopra Steria Benelux és Unisys Belgium ügyben 2023. május 11-én hozott ítéletének 79–81. pontja.

[16] A Törvényszék T-299/18. sz., Strabag Belgium kontra Európai Parlament ügyben 2019. június 13-án hozott ítéletének 77–78. pontja, https://curia.europa.eu/juris/document/document.jsf?text=&docid=214958&pageIndex=0&doclang=FR&mode=lst&dir=&occ=first&part=1&cid=11718742.

[17] 37,4%-kal, illetve 81,7%-kal magasabb.

[18] 43,8%-kal, illetve 81,7%-kal magasabb.

[19] Költségvetési rendelet, I. melléklet, 23.2. pont.

[20] EP-TRAD/LUX/2024/OP/0001 ajánlati felhívás, Kiírási feltételek, 24-26. o.

[21] Költségvetési rendelet, I. melléklet, 12.2. pont, d) alpont.

[22] A költségvetési rendelet. Az I. melléklet 23.1. pontjának szövege a következő:

„Ha egy adott szerződés esetében az ajánlatban javasolt ár vagy költségek kirívóan alacsonynak tűnnek, az ajánlatkérő szervnek írásban be kell kérnie az ár vagy költségek általa lényegesnek ítélt alkotóelemeinek részleteit, és lehetőséget kell biztosítania az ajánlattevő számára észrevételei megtételére.

Az ajánlatkérő különösen a következőkkel kapcsolatos észrevételeket veheti figyelembe:

a) a gyártási folyamat, a szolgáltatásnyújtás vagy az építési módszer gazdaságossága;

b) a választott műszaki megoldások vagy az ajánlattevő számára rendelkezésre álló kivételesen kedvező feltételek; 

c) az ajánlat eredetisége;

d) az ajánlattevő megfelelése a vonatkozó környezetvédelmi, szociális és munkajogi kötelezettségeknek;

e) az alvállalkozók megfelelése a vonatkozó környezetvédelmi, szociális és munkajogi kötelezettségeknek;

f) annak lehetősége, hogy az ajánlattevő az alkalmazandó szabályokkal összhangban állami támogatásban részesüljön.”

[23] Költségvetési rendelet, I. melléklet, 23.2. pont.

[24] A fent hivatkozott Bizottság kontra Sopra Steria Benelux és Unisys Belgium ügyben hozott ítélet 81. pontja.

[25] Uo., 82. pont.

[26] Uo., 83. pont.

[27] Uo., 79. pont.

[28] Uo., 80. pont.

[29] Lásd a 13. lábjegyzetet.