A panasz előzményei

1. A panaszos egy portugál vállalat. 2023 novemberében kérelmet nyújtott be az Európai Bizottság birtokában lévő dokumentumokhoz [1], nevezetesen a Bizottság szervezeti egységei és a portugál kormány közötti, egy Portugáliában személyszállító vonatokat üzemeltető másik vállalat pénzügyi átszervezésével kapcsolatos valamennyi levélváltáshoz való nyilvános hozzáférés iránt.

2. Válaszában a Bizottság kifejtette a panaszosnak, hogy számos olyan dokumentumot azonosított, amelyek egy állami támogatással kapcsolatos vizsgálat ügyiratának részét képezik.[2] A Bizottság megtagadta a dokumentumokhoz való hozzáférést, hivatkozva a hozzáférhetővé tétel megtagadásának általános vélelmére.[3] Azzal érvelt, hogy a dokumentumok közzététele veszélyeztetheti információgyűjtési képességét és az állami támogatással kapcsolatos vizsgálatainak jövőbeli lefolytatását.[4] A Bizottság azt állította, hogy a kért dokumentumok olyan vizsgálatra vonatkoznak, amelyben az eljárást lezárták, de amelyre vonatkozóan a Bizottság nem fogadott el végleges határozatot. A Bizottság azzal is érvelt, hogy a dokumentumok közzététele alááshatja egyes vállalkozások kereskedelmi érdekeinek védelmét [5].

3. 2023 decemberében a panaszos felkérte a Bizottságot, hogy vizsgálja felül határozatát („megerősítő kérelem” benyújtásával). A panaszos azzal érvelt, hogy mivel az állami támogatásra vonatkozó vizsgálat ebben az ügyben lezárult, nem áll fenn annak a kockázata, hogy a nyilvánosságra hozatal aláásná a Bizottság döntéshozatali eljárását. A panaszos azt is állította, hogy a közzétételhez nyomós közérdek fűződik, nevezetesen az uniós jog végrehajtásának védelméhez [6] és annak biztosításához fűződő közérdek, hogy a vasúti piacokon nyújtott jogellenes állami támogatás ne torzítsa a versenyt.

4. A Bizottság visszaigazolta a panaszos megerősítő kérelmének kézhezvételét, és közölte, hogy 2024. január 9. előtt válaszolni fog.

5. Válasz hiányában a panaszos 2024 februárjában az ombudsmanhoz fordult.

A vizsgálat

6. Az ombudsman vizsgálatot indított azzal kapcsolatban, hogy a Bizottság nem válaszolt a panaszos megerősítő kérelmére az alkalmazandó határidőn belül.

7. Az ombudsman felkérte a Bizottságot, hogy további késedelem nélkül, de legkésőbb 2024 márciusáig válaszoljon a megerősítő kérelemre. A Bizottság nem tudta betartani az ombudsman által kitűzött határidőt.

8. 2024 októberében a tartós késedelemre tekintettel az ombudsman vizsgálócsoportja felkérte a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a Bizottság által azonosított dokumentumokat.

9. 2024 decemberében a dokumentumok vizsgálata alapján az ombudsman ismét sürgette a Bizottságot, hogy további késedelem nélkül fogadja el végleges határozatát.

10. Egy héttel később, 2024 decemberében a Bizottság kiadta a panaszos megerősítő kérelmére adott válaszát. A Bizottság megerősítette a hozzáférést teljes mértékben megtagadó eredeti határozatot, és megismételte azokat az érveket, amelyek szerint a dokumentumok az ellenőrzések, vizsgálatok és könyvvizsgálatok céljának védelmére vonatkozó kivétel, valamint a hozzáférhetővé tétel megtagadásának általános vélelme alá tartoznak.

Az ombudsman értékelése

11. Mivel a Bizottság most válaszolt a panaszos megerősítő kérelmére, az ombudsman nem tartja indokoltnak az ügy kivizsgálását.

12. Az ombudsman ugyanakkor megjegyzi, hogy a Bizottság ebben az ügyben óriási késedelmet szenvedett. Az 1049/2001/EK rendelet értelmében az uniós intézményeknek a megerősítő kérelem nyilvántartásba vételétől számított 15 munkanapon belül vagy hozzáférést kell biztosítaniuk a kért dokumentumhoz, vagy írásbeli válaszban meg kell indokolniuk a teljes vagy részleges elutasítást. A 15 munkanapos határidő kivételes körülmények között további 15 munkanappal meghosszabbítható [7].

13. Ebben az esetben a Bizottságnak több mint tizenegy hónapra volt szüksége ahhoz, hogy határozatot hozzon a panaszos megerősítő kérelméről.

14. A jelen ügy jelentős késedelmét súlyosbítja az a tény, hogy a Bizottság a hozzáférés megtagadásának általános vélelmére támaszkodott, ami azt jelenti, hogy nem értékelte külön-külön az egyes dokumentumokat.^[8] Ennek fényében különösen aggasztó, hogy a Bizottságnak tizenegy hónapra volt szüksége ahhoz, hogy elfogadjon egy megerősítő határozatot, amely lényegében megismétli eredeti álláspontját.

15. Ez az ügy tehát egy újabb példa arra, hogy a Bizottság jelentős és rendszerszintű késedelmet szenvedett a megerősítő kérelmek kezelésében, ami az ombudsman megállapítása szerint hivatali visszásságnak minősül [9]. Az ombudsman már sürgette a Bizottságot, hogy foglalkozzon az e területen tapasztalható rendszerszintű késedelmekkel, és tartsa be az 1049/2001/EK rendeletben meghatározott határidőket.

16. Az ombudsman a lehető leghatározottabban bírálja, hogy a Bizottság jelentős késedelmet szenvedett a panaszos kérésének megválaszolásában, és lezárja az ügyet.

Következtetés

A vizsgálat alapján az ombudsman az alábbi következtetéssel zárja le az ügyet [10]:

Ebben az esetben további vizsgálatok nem indokoltak.

Az ombudsman a lehető leghatározottabban bírálja, hogy a Bizottság jelentős késedelmet szenvedett a panaszos kérésének megválaszolásában. A jogalkotó által az 1049/2001 rendeletben megállapított határidők be nem tartása nem minősülhet megfelelő ügyintézésnek.

A panaszost és az Európai Bizottságot tájékoztatni fogják erről a határozatról.

Tina Nilsson az ügykezelési osztály
vezetője

Strasbourg, 2025. január 21.

[1] Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001/EK rendelet értelmében; https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/PDF/?uri=CELEX:32001R1049

[2] A hatályos uniós szabályok (az EUMSZ 107. cikke) értelmében általános tilalom vonatkozik az állami támogatásokra, azaz a tagállamok által vállalkozásoknak vagy más szereplőknek nyújtott pénzügyi támogatásokra. A cél a verseny és a kereskedelem torzulásának megakadályozása az EU belső piacán. E tilalom betartásának biztosítása érdekében az Európai Bizottság feladata annak biztosítása, hogy az állami támogatások megfeleljenek az uniós szabályoknak, különösen vizsgálatok révén.

[3] Az uniós bíróságok úgy döntöttek, hogy fennáll a dokumentumok hozzáférhetővé tételének megtagadására vonatkozó általános vélelem, amely lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy megtagadja a hozzáférést anélkül, hogy külön-külön meg kellene vizsgálnia a dokumentumokat, és meg kellene vizsgálnia, hogy egy vagy több dokumentumhoz biztosítható-e részleges hozzáférés.

[4] Az 1049/2001/EK rendelet 4. cikke (2) bekezdésének harmadik francia bekezdése.

[5] Az 1049/2001 rendelet 4. cikke (2) bekezdésének első francia bekezdése.

[6] A panaszos a belföldi személyszállítási szolgáltatások liberalizációjára hivatkozott, amelyet a 2016-ban elfogadott negyedik vasúti csomag vezetett be.

[7] Az 1049/2001/EK rendelet 8. cikke.

[8] Az uniós ítélkezési gyakorlat megállapította, hogy az állami támogatási aktában szereplő valamennyi dokumentum főszabály szerint vélelmezhetően bizalmas, mivel hozzáférhetővé tételük aláásná az állami támogatások felülvizsgálatának rendszerét. Lásd például a Bíróság C-139/07. P. sz., Bizottság kontra TGI ügyben 2010. június 29-én hozott ítéletének 56. és azt követő pontjait: https://curia.europa.eu/juris/liste.jsf?language=en&num=c-139/07.

[9] Ajánlás arról, hogy az Európai Bizottságnak mennyi időbe telik a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés iránti kérelmek kezelése (OI/2/2022/OAM stratégiai vizsgálat), elérhető a következő internetcímen: https://www.ombudsman.europa.eu/en/recommendation/en/167661.

[10] Ezt a panaszt az európai ombudsman végrehajtási rendelkezések elfogadásáról szóló határozatával összhangban átruházott ügykezelés keretében kezelték, amely a következő címen érhető el: https://www.ombudsman.europa.eu/en/legal-basis/implementing-provisions/en