A panasz előzményei

1. A panaszos, egy olasz akadémikus, az Európai Bizottság birtokában lévő dokumentumokhoz [1] való nyilvános hozzáférés iránti kérelmet nyújtott be a tunéziai tengeri és tengeri határőrizetre vonatkozó, az EU által finanszírozott kísérleti projekttel kapcsolatban.[2] Kérelmét 2022. július 12-én nyújtotta be. A Bizottság kérelmét EASE 2022/4122 hivatkozási számon vette nyilvántartásba.

2. A Bizottság 2022. november 18-án válaszolt a panaszos hozzáférési kérelmére. 106 olyan dokumentumot azonosított, amelyek a kérelem hatálya alá tartoznak. Részleges hozzáférést biztosított egy dokumentumhoz (a személyes adatok kitakarásával), és megtagadta a többi dokumentumhoz való teljes körű hozzáférést. A Bizottság a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésre vonatkozó uniós jogszabályok szerinti kivételekre hivatkozott, azzal érvelve, hogy a közzététel veszélyeztetheti az EU közbiztonságát, nemzetközi kapcsolatait, harmadik felek kereskedelmi érdekeit és a dokumentumokban megnevezett személyek magánéletét [3].

3. A panaszos 2022. december 1-jén felkérte a Bizottságot, hogy vizsgálja felül határozatát (megerősítő kérelem benyújtásával).

4. A Bizottság 2022. december 21-én 15 munkanappal meghosszabbította a megerősítő kérelmének feldolgozására rendelkezésre álló határidőt. A meghosszabbított válaszadási határidő lejártakor, azaz 2023. január 23-án a Bizottság arról tájékoztatta a panaszost, hogy nem fogja tudni betartani azt, mivel a kérelem nagyszámú dokumentumot tartalmazott.

5. Miután 2023. február 14-én emlékeztetőt küldött a Bizottságnak (amelyre nem kapott választ), a panaszos 2023. március 24-én az ombudsmanhoz fordult.

A vizsgálat

6. Az ombudsman vizsgálatot indított azzal kapcsolatban, hogy a Bizottság nem válaszolt az alkalmazandó határidőn belül a panaszos megerősítő kérelmére.

7. A vizsgálat során az ombudsman felkérte a Bizottságot, hogy indokolatlan késedelem nélkül, de legkésőbb 2023. április 21-ig válaszoljon a megerősítő kérelemre. Tekintettel a tartós késedelmekre, az ombudsman vizsgálócsoportja megvizsgálta a jelen ügyben szóban forgó dokumentumokat. 2023. október 2-án az ombudsman emlékeztetőt küldött a Bizottságnak, amelyben ismételten sürgette, hogy további késedelem nélkül fogadja el a megerősítő határozatot. Az ombudsman megjegyezte, hogy a szóban forgó 106 dokumentum vizsgálata alapján nagyon nehéz megérteni, hogy a Bizottság miért tartott ilyen sokáig a megerősítő határozat elfogadásáig. Az ombudsman 2024. április 25-én küldött egy utolsó emlékeztetőt.

Az ombudsman értékelése

8. Az 1049/2001/EK rendelet értelmében az uniós intézményeknek a megerősítő kérelem nyilvántartásba vételétől számított 15 munkanapon belül vagy hozzáférést kell biztosítaniuk a kért dokumentumhoz, vagy írásbeli válaszban meg kell indokolniuk a teljes vagy részleges elutasítást. A 15 munkanapos határidő kivételes körülmények között további 15 munkanappal meghosszabbítható [4].

9. Ebben az esetben a Bizottság nem hozott határozatot a panaszos megerősítő kérelméről. Nemcsak hogy nem tartotta be a jogalkotó által az 1049/2001/EK rendeletben megállapított határidőket, hanem - az ombudsman által küldött számos kérés és emlékeztető ellenére - még nem hozott határozatot. E záró határozat megszövegezésekor több mint 16 hónap telt el, és a panaszos még mindig válaszra vár. Ez hivatali visszásság.

10. A Bizottság a vizsgálat során folyamatosan tájékoztatta az ombudsman vizsgálati csoportját. A Bizottság szolgálatai kifejtették, hogy ebben az esetben a késedelmek a kérelem összetettségéből és a szóban forgó dokumentumok számából, valamint a belső és külső konzultációk elvégzésének szükségességéből adódtak. A Bizottság kifejtette továbbá, hogy „néhány következetlenséget találtak a harmadik féllel megvitatott álláspontban és a Bizottság belső politikájában, ami új megbeszéléseket tett szükségessé a vezető főigazgatósággal”.

11. Az ombudsman 2024. május 8-án találkozott a Bizottság főtitkárával, hogy megvitassa, hogyan kezeli a Bizottság a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés biztosításának késedelmét, valamint a helyzet alakulását.[5] Ezen az ülésen az ombudsman ismét sürgette a Bizottságot, hogy kiemelten foglalkozzon a késedelmek kérdésével, és rámutatott számos, különösen hosszú késedelmet okozó esetre, köztük erre is.

12. Az ombudsman elismeri azokat a kihívásokat, amelyekkel a nyilvános hozzáférés iránti kérelmekért felelős bizottsági szolgálatok szembesülnek. Az 1049/2001/EK rendelet azonban szigorú határidőket állapít meg, amelyeket az uniós közigazgatásnak be kell tartania. Az ombudsman következetesen arra az álláspontra helyezkedett, hogy „a késedelmes hozzáférés a hozzáférés megtagadását jelenti”. Késedelem esetén a kérelmező által kért dokumentumok és információk elveszíthetik relevanciájukat.

13. Az ombudsman sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az ügyben folytatott vizsgálata nem segítette a panaszost abban, hogy a Bizottságtól határozatot szerezzen. Mivel kevés célt szolgálna, ha továbbra is emlékeztetőket küldenének a Bizottságnak, az ombudsman lezárja az ügyet, és hivatali visszásságot állapít meg. Az ombudsman ebben az esetben nem tesz ajánlást. Az ombudsman már sürgette a Bizottságot, hogy foglalkozzon az e területen tapasztalható rendszerszintű késedelmekkel, és tartsa be az 1049/2001/EK rendeletben meghatározott határidőket. Az Európai Parlament a 2024. március 14-i plenáris ülésén egyhangú szavazással jóváhagyta az ombudsman által a kérdésről küldött különjelentést.

Következtetés

A vizsgálat alapján az ombudsman az alábbi következtetéssel zárja le az ügyet:

Az, hogy a Bizottság ebben az ügyben nem válaszolt a panaszos megerősítő kérelmére, hivatali visszásságnak minősül.

A panaszost és a Bizottságot tájékoztatják erről a határozatról.

Emily O'Reilly
európai ombudsman

Strasbourg, 2024. július 11.

[1] Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001/EK rendelet értelmében: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/PDF/?uri=CELEX:32001R1049&from=EN.

[2] A panaszos nyilvános hozzáférést kért az uniós finanszírozású tunéziai „integrált határigazgatási projektre” (IBM-projekt) vonatkozó információkat tartalmazó valamennyi dokumentumhoz, különösen a projekt egyik eleméhez, az Integrált tengerfelügyeleti rendszerhez (ISMariS), amely szoftvermegoldás-platform a különböző forrásokból gyűjtött adatok nyomon követésére és térképen való megjelenítésére.

[3] Ezeket a kivételeket az 1049/2001/EK rendelet 4. cikkének (1) és (2) bekezdése határozza meg.

[4] Az 1049/2001/EK rendelet 8. cikke.

[5] Az ülésről készült jelentés elérhető az ombudsman honlapján: https://www.ombudsman.europa.eu/en/document/en/188081