Önnek panasza van egy uniós intézménnyel vagy szervvel szemben?

Keresés a vizsgálatok között

1 - 20 az 119 találatból

Határozat a dokumentumokhoz való hozzáférés iránti korábbi kérelmek nyomán az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) által közzétett dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés iránti kérelem ügynökség általi kezelésének módjáról (4/2022/SF sz. ügy)

Péntek | 09 szeptember 2022

Az újságíróként dolgozó panaszos nyilvános hozzáférést kért minden olyan dokumentumhoz, amelyet a Frontex nyilvános hozzáférés iránti kérelmek nyomán a 2016 és 2018 közötti időszakban, valamint 2020 novemberétől 2021. decemberi kérelmének napjáig közzétett. Ezenkívül hozzáférést kért a benyújtott kérelmekhez is.

A Frontex a kérelmet terjedelmesnek ítélte, és azt javasolta a panaszosnak, hogy ossza a kérelmet több kérelemre, amelyekkel egymás után foglalkoznának. A panaszos ezt elutasította, és az ombudsmanhoz fordult.

A vizsgálat idején a panaszos kérelmét a már nyilvánosságra hozott dokumentumokra korlátozta, amelyeket a Frontex – bár némi késedelemmel – továbbított neki. Ennek következtében, bár az ombudsman nincs meggyőződve arról, hogy a Frontex a kérelmet azon normákkal összhangban kezelte, amelyeket a polgárok jogosan várhatnak el az uniós hatóságoktól, úgy határozott, hogy lezárja az ügyet. Arra kérte azonban a Frontexet, hogy számoljon be arról, hogy a jövőben hogyan fogja hozzáférhetővé tenni nyilvános nyilvántartásában a nyilvános hozzáférés iránti kérelmek nyomán közzétett dokumentumokat.

Határozat a nem uniós országokkal a migránsok visszaküldéséről kötött informális megállapodásokkal (visszafogadási megállapodások) kapcsolatos dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés biztosításának az Európai Unió Tanácsa általi megtagadásáról (815/2022/MIG. sz. ügy)

Csütörtök | 01 szeptember 2022

Az ügy két kutató által benyújtott, az EU által hat nem uniós országgal az irreguláris migránsok visszaküldéséről és visszafogadásáról kötött informális megállapodásokkal kapcsolatos dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés iránti kérelemre vonatkozott. Az Európai Unió Tanácsa megtagadta a hozzáférést, azzal érvelve, hogy a közzététel alááshatja a nemzetközi kapcsolatokat.

Az ombudsman vizsgálócsoportja megvizsgálta a szóban forgó dokumentumokat, és kiegészítő magyarázatokat, köztük bizalmas információkat kapott a Tanácstól. Mindezek alapján, valamint figyelembe véve azt, hogy az uniós intézmények széles mérlegelési jogkört gyakorolhatnak, ha úgy ítélik meg, hogy a közérdek a nemzetközi kapcsolatokat tekintve veszélyben van, az ombudsman megállapította, hogy a Tanács határozata a hozzáférés megtagadásáról nem volt nyilvánvalóan helytelen. Tekintettel arra, hogy a szóban forgó közérdeket nem helyettesítheti más, fontosabbnak ítélt közérdek, az ombudsman az ügyet hivatali visszásság hiányában lezárta. Ugyanakkor minden erőfeszítést meg kell tenni a polgárok arról való biztosítása érdekében, hogy a migránsok alapvető jogait tiszteletben tartják, és e folyamat során megfelelő biztosítékok állnak rendelkezésre.

Határozat a Gambiával a migránsok visszaküldéséről kötött informális megállapodáshoz való nyilvános hozzáférés biztosításának az Európai Bizottság általi megtagadásáról (1271/2022/MIG sz. ügy)

Csütörtök | 01 szeptember 2022

Az ügy az EU által Gambiával az irreguláris migránsok visszaküldéséről és visszafogadásáról kötött informális megállapodással kapcsolatos dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés iránti kérelemre vonatkozott. A Bizottság megtagadta a hozzáférést, azzal érvelve, hogy a közzététel alááshatja a nemzetközi kapcsolatokat.

Az ombudsman vizsgálócsoportja megvizsgálta a szóban forgó dokumentumot, valamint egy párhuzamos vizsgálat keretében öt hasonló, más, nem uniós országokkal kötött megállapodást és a kapcsolódó dokumentumokat. E vizsgálatok alapján, valamint figyelembe véve azt, hogy az uniós intézmények széles mérlegelési jogkört gyakorolhatnak, ha úgy ítélik meg, hogy a közérdek a nemzetközi kapcsolatokat tekintve veszélyben van, az ombudsman megállapította, hogy a Bizottság határozata a hozzáférés megtagadásáról nem volt nyilvánvalóan helytelen. Tekintettel arra, hogy a szóban forgó közérdeket nem helyettesítheti más, fontosabbnak ítélt közérdek, az ombudsman az ügyet hivatali visszásság hiányában lezárta. Ugyanakkor megjegyezte, hogy minden erőfeszítést meg kell tenni a polgárok arról való biztosítása érdekében, hogy a migránsok alapvető jogait megfelelően tiszteletben tartják, és e folyamat során megfelelő biztosítékok állnak rendelkezésre.

Határozat az Európai Bizottság görögországi képviselői két uniós fogadóállomáson fennálló migrációs helyzettel kapcsolatos e-mailjeihez való nyilvános hozzáférés iránti kérelem Bizottság általi kezeléséről (211/2022/TM ügy)

Kedd | 28 június 2022

A panaszos hozzáférést kért az Európai Bizottságtól görögországi képviselőinek két uniós fogadóállomáson fennálló migrációs helyzettel kapcsolatos e-mailjeihez. Ezen e-mailek és egyéb információk alapján a Bizottság „napi jelentéseket” és „migrációkezelési jelentéseket” készít. A panaszos kérésére a Bizottság széles körű hozzáférést biztosított a napi jelentésekhez és a migrációkezelési jelentésekhez, ugyanakkor úgy vélte, hogy helyszíni képviselőinek e-mailjei nem tartoznak a kérelem körébe.

A vizsgálat során a Bizottság pontosítva álláspontját előadta, hogy a szóban forgó e-maileket nem tekinti a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésről szóló uniós szabályozás értelmében vett „dokumentumoknak”. A Bizottság azt is hozzátette, hogy véleménye szerint az e-mailek nem felelnek meg a dokumentumkezelő rendszerében való rögzítés kritériumainak. A Bizottság azt is megerősítette, hogy a panaszos által kért e-mailek már nem léteznek, mivel azokat az alkalmazandó megőrzési politikával összhangban törölték.

Mivel a panaszos által kért e-mailek a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésről szóló uniós szabályozás értelmében vett „dokumentumok” voltak, a Bizottságnak azonosítania kellett volna azokat, és fel kellett volna mérnie, hogy megadható-e a nyilvános hozzáférés a kérelem időpontjában még létező dokumentumokhoz. Azzal, hogy ezt nem tette meg, a Bizottság hivatali visszásságot követett el.

Mivel a Bizottság arról tájékoztatta az ombudsmant, hogy a szóban forgó dokumentumok már nem léteznek, az arra irányuló ajánlás, hogy a Bizottság azonosítsa és értékelje azokat, nem szolgálna semmilyen hasznos célt, és az üggyel kapcsolatos további vizsgálatok nem indokoltak.

Az ombudsman felkéri a Bizottságot, hogy a dokumentumokhoz való hozzáférésről szóló uniós szabályozással összhangban és az ebben az ügyben tett megállapításai fényében azonosítson és értékeljen a jövőbeli kérelmek körébe tartozó valamennyi dokumentumot.

 

Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) alapvető jogok állítólagos megsértésével kapcsolatos panaszkezelési mechanizmusára és az alapjogi tisztviselő szerepére vonatkozó OI/5/2020/MHZ sz. ügyben hozott határozat

Szerda | 08 június 2022

Az ombudsman saját kezdeményezésű vizsgálatot indított annak feltárására, hogy az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) hogyan kezeli a „panaszkezelési mechanizmusán” keresztül az alapvető jogok állítólagos megsértésének eseteit, és azért, hogy ezzel összefüggésben foglalkozzon a Frontex alapjogi tisztviselőjének szerepével és függetlenségével.

Egy korábbi vizsgálat keretében az ombudsman független mechanizmus létrehozását javasolta a Frontex műveleteivel kapcsolatos panaszok kezelésére. A panaszkezelési mechanizmust az uniós jogalkotók jóváhagyták, így az 2016-ban működésbe lépett.

A Frontex a panaszkezelési mechanizmuson keresztül foglalkozik azoknak az egyéneknek a panaszaival, akik úgy érzik, hogy a Frontex műveletei során alapvető jogaik sérültek. Az alapjogi tisztviselő feladata a Frontex személyzetének cselekedeteivel kapcsolatos panaszok közvetlen kezelése, és annak biztosítása, hogy az illetékes hatóságok megfelelően foglalkozzanak a Frontex műveleteiben részt vevő nemzeti hatóságok személyzetével kapcsolatos panaszokkal.

Ez a vizsgálat annak értékelését célozta, hogy a Frontex hogyan hajtotta végre a panaszkezelési mechanizmussal és az alapjogi tisztviselővel kapcsolatos, 2019 novemberében hatályba lépett új szabályokat. Értékelni kívánta emellett a panaszkezelési mechanizmus átfogó eredményességét, a közvélemény alapvető jogok Frontex-műveletek során való megsértésével kapcsolatos aggályainak kontextusában.

Létrehozása óta a panaszkezelési mechanizmus nagyon kevés panasszal foglalkozott, és még nem érkezett panasz a Frontex személyzetének cselekedeteivel kapcsolatban. 2016 és 2021 januárja között az alapjogi tisztviselőhöz 69 panasz érkezett, ezek közül 22 volt elfogadható. Mivel a műveletekben különböző szervektől érkező, különböző hatóságok felé felelősséggel tartozó személyzet vesz részt, a lehetséges panaszosok számára nehéz lehet az állítólagos elkövetők meghatározása, és annak megértése, hogy hogyan és kinek jelenthetik az állítólagos jogsértéseket, és hogyan kérhetnek jogorvoslatot a megfelelő csatornákon keresztül.

Ebben a vizsgálatban az ombudsman a panaszkezelési mechanizmus által kezelt panaszokat is áttekintette, és több lehetséges hiányosságot azonosított be, amelyek megnehezíthetik az egyének számára, hogy jelentsék az alapvető jogok állítólagos megsértését, és jogorvoslat iránt folyamodjanak. Az ombudsman vizsgálata emellett feltárta, hogy a Frontex késedelemmel hajtotta végre a panaszkezelési mechanizmussal és az alapjogi tisztviselővel kapcsolatos új kötelezettségeit.

A vizsgálat alapján az ombudsman javító szándékú javaslatokat tesz a Frontexnek abból a célból, hogy az alapvető jogok megsértésének potenciális áldozatai számára hozzáférhetőbbé váljon a panaszkezelési mechanizmus, és hogy erősödjön a Frontex műveleteinek és a műveletek összes résztvevőjének elszámoltathatósága. Ezek magukban foglalnak arra vonatkozó javaslatokat, hogy az alapvető jogok megsértésének potenciális áldozatai számára hogyan válhatna könnyebbé a jogorvoslati lehetőségekről való tájékozódás, és az incidensek jelentése, valamint arra irányuló javaslatokat, hogy hogyan lehetne javítani a panaszok kezelését és nyomon követését.