A panasz előzményei

1. A részben az EU által finanszírozott Mobi-Kids projekt 2009 és 2016 között zajlott. A projekt célja az agydaganat kockázatának felmérése volt gyermekkorban és serdülőkorban a rádiófrekvenciás mezőknek való kitettségből.[1] A projekt egy nyilvánosan hozzáférhető tanulmányt eredményezett [2].

2. 2020. november 20-án a panaszos a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésről szóló uniós jogszabály (1049/2001/EK rendelet)[3] értelmében nyilvános hozzáférést kért a Mobi-Kids projekttel kapcsolatos valamennyi dokumentumhoz.

3. 2021. február 26-án a Bizottság 29 dokumentumot azonosított a kérelem hatálya alá tartozóként, és (széles körű) részleges hozzáférést biztosított 26 dokumentumhoz. A kereskedelmi érdekek védelmének szükségességére hivatkozva megtagadta három dokumentumhoz való hozzáférést [4].

4. 2021. március 19-én a panaszos arra kérte a Bizottságot, hogy vizsgálja felül határozatát azon három dokumentum tekintetében, amelyek teljes körű hozzáférhetővé tételét a Bizottság megtagadta (a továbbiakban: megerősítő kérelem).

5. A Bizottság 2022. augusztus 10-én elfogadta megerősítő határozatát:

• Részleges hozzáférést biztosított egy dokumentumhoz, a 7. dokumentumhoz („Ötödik időszakos jelentés”), amely néhány korlátozott részt szerkesztett a személyes adatok [5] és a kereskedelmi érdekek védelme érdekében;
• A kereskedelmi érdekek, köztük a szellemi tulajdon védelme érdekében megtagadta a fennmaradó két dokumentum – a 21. sz. dokumentum („Deliverable 4.2 Report on radio frequency measurements”) és a 22. sz. dokumentum („Deliverable 4.3 Report on extremely low frequency measurements”) – teljes körű hozzáférhetővé tételét.

6. A panaszos elégedetlen volt a kérelem elbírálásához szükséges idővel és a beérkezett hozzáféréssel, ezért 2022. november 23-án az ombudsmanhoz fordult.

A vizsgálat

7. Az ombudsman vizsgálatot indított a panasz következő vonatkozásaival kapcsolatban:

1) a nyilvános hozzáférés iránti kérelem Bizottság általi késedelmes kezelése; és

2) a Bizottság azon döntése, hogy megtagadja a szóban forgó dokumentumokhoz való teljes körű hozzáférést (lásd az 5. pontot).

8. A vizsgálat megindításakor az ombudsman megosztotta előzetes véleményét a Bizottsággal arról, hogy a megerősítő kérelem feldolgozásának jelentős késedelme hivatali visszásságnak minősül. A Bizottság válaszolt az ombudsman előzetes véleményére, és a panaszos észrevételeket tett a Bizottság válaszával kapcsolatban.

9. Az ombudsman vizsgálócsoportja megvizsgálta a szóban forgó dokumentumokat és a dokumentumok származási helye szerinti harmadik féllel folytatott konzultációkat.[6] Találkoztak a Bizottság képviselőivel is. A vizsgálat és a találkozó alapján az ombudsman megosztotta a Bizottsággal a szóban forgó dokumentumok (teljes körű) hozzáférhetővé tételének megtagadására vonatkozó előzetes megállapításait. A Bizottság válaszát továbbították a panaszosnak, aki további észrevételeket tett.

A nyilvános hozzáférés iránti kérelem Bizottság általi késedelmes kezelése

Előadott érvek

10. A panaszos mélységesen elégedetlen volt azzal, hogy a Bizottságnak közel 17 hónapra volt szüksége megerősítő kérelmének feldolgozásához. A panaszos véleménye szerint a késedelem célja „az olyan információkhoz való hozzáférés késleltetése és tényleges akadályozása, amelyek a közegészség érdekének a vállalati, személyes és állami nyereséggel szembeni védelmét szolgálnák”.

11. Az ombudsmannak adott válaszában [7] a Bizottság hangsúlyozta a dokumentumok technikai tartalmát, ami különösen bonyolulttá tette a nyilvános hozzáférés iránti kérelem kezelését. Azt állította, hogy több alkalommal is konzultálnia kell azzal a harmadik féllel, akitől a dokumentumok származnak. Ezenkívül a megerősítő kérelem elbírálása során a körülmények megváltoztak, nevezetesen a projekt végső eredményeit közzétették. A Bizottságnak alkalmazkodnia kellett ehhez a változáshoz, ami további késedelmekhez vezetett.

12. A Bizottság válaszával kapcsolatos észrevételeiben a panaszos azt állította, hogy a Bizottság felelőssége a jogszabályban előírt határidők betartása. Mivel a konzultációba bevont harmadik fél nem adott időben választ, a Bizottságnak egyedül kellett volna határozatot hoznia. Azt állította továbbá, hogy a körülményeknek a Bizottság által hivatkozott megváltozása ésszerűen nem vezethetett volna ilyen jelentős késedelemhez.

Az ombudsman értékelése

13. A Bizottságnak közel 17 hónapba telt, hogy válaszoljon a panaszos megerősítő kérelmére ebben az ügyben, ami jóval meghaladta az 1049/2001/EK rendeletben meghatározott 30 munkanapos határidőt.

14. Ez az ügy tehát egy újabb példa a Bizottság által a megerősítő kérelmek kezelése során tapasztalt jelentős és rendszerszintű késedelmekre, amelyeket az ombudsman az üggyel kapcsolatos saját kezdeményezésű vizsgálatával összefüggésben hivatali visszásságnak tekintett [8].

15. A helyszíni vizsgálat kimutatta, hogy a Bizottság több, egy évre kiterjedő információcserét folytatott a dokumentumok harmadik fél kibocsátójával. Az ellenőrzés azt is kimutatta, hogy a Bizottság csak két hónappal a panaszos megerősítő kérelmének kézhezvételét követően indította el a konzultációkat.

16. Az ombudsman nagyra értékeli, hogy a Bizottság arra törekszik, hogy a nyilvánosságra hozatalról szóló határozat meghozatala előtt megszerezze a harmadik fél álláspontját. A harmadik felekkel folytatott konzultációkat azonban az alkalmazandó határidőkön belül le kell zárni. Mindenesetre ezeket nem szabad csak a határidők lejárta után vagy olyan későn kezdeményezni, hogy a határidőket ne lehessen betartani. Az ombudsman a fent említett saját kezdeményezésű vizsgálat keretében már felkérte a Bizottságot, hogy időben indítson külső konzultációkat.

17. Az ombudsman elismeri és üdvözli, hogy a Bizottság elnézést kért az ügy késedelméért.

18. Mindemellett a megerősítő kérelem feldolgozásának jelentős késedelme hivatali visszásságnak minősül. Mivel az ombudsman hivatalból indított vizsgálata keretében már megtette a megfelelő ajánlást, a jelen ügyben erre nincs szükség.

A Bizottságnak a szóban forgó dokumentumokhoz való teljes körű hozzáférés megtagadására vonatkozó határozatáról

Előadott érvek

19. A Bizottság megerősítő határozatában kifejtette, hogy figyelembe vette a Mobi-Kids projekt koordinátorának mint a szóban forgó dokumentumok származási helye szerinti harmadik félnek az álláspontját. A harmadik fél ellenezte a 7. sz. dokumentum egyes részeinek (főként személyes adatok), valamint a 21. és 22. sz. dokumentum egészének hozzáférhetővé tételét.

20. A Bizottság megtagadta a 7. sz. dokumentumban (a továbbiakban: időszakos jelentés) szereplő személyes adatokhoz való hozzáférést, azzal érvelve, hogy a panaszos nem terjesztett elő elegendő indokot annak alátámasztására, hogy ezen adatok meghatározott közérdekű célból történő továbbítása szükséges. Úgy ítélte meg, hogy a panaszos csak általános megfontolásokat terjesztett elő, amelyek nem voltak elegendőek annak megállapításához, hogy szükség van a személyes adatok továbbítására.[9] Ugyanakkor a Bizottság úgy ítélte meg, hogy okkal feltételezhető, hogy a nyilvánosságra hozatal sértené az érintettek jogos érdekeit, mivel kéretlen külső kapcsolatfelvételnek tenné ki őket.

21. Ezenkívül a 7. dokumentum korlátozott részeit illetően a Bizottság úgy ítélte meg, hogy „az érintett felek projekttel kapcsolatos feladatainak, tervezett és bejelentett erőfeszítéseinek részletei” üzleti szempontból érzékeny információk, amelyek nyilvánosságra hozatala felfedheti az érintett szervezetek belső szervezetét és stratégiáit. Még ha a vizsgálatot a múltban végezték is el, az információk továbbra is relevánsak a szervezetek belső szervezete és üzleti stratégiája szempontjából.

22. Ami a 21. és 22. dokumentumot (a két benyújtandó dokumentumot) illeti, a Bizottság kijelentette, hogy ezek a projekt előzetes megállapításait tartalmazzák, amelyeket – amint azt a projekt koordinátora jelezte – tudományosan nem validáltak, és elavultak. Az ilyen adatok nyilvánosságra hozatala „rossz célra” is felhasználható, és félrevezető következtetésekhez vezethet. Lehetővé teheti továbbá a végleges eredmények „potenciális hasznosítását”, amelyeket alaposan újra elemeztek és szakértői értékelésnek vetettek alá. A Bizottság azzal is érvelt, hogy az előzetes megállapítások közzététele reputációs kockázatot jelenthet, és kereskedelmi kárt okozhat a projektben részt vevő szervezeteknek, mivel a nem validált eredményeket a tudományos versenytársak felhasználhatják. Mindez befolyásolhatja az egész projekt hitelességét, és ezáltal alááshatja az érintett felek kereskedelmi érdekeit.

23. A Bizottság hozzátette, hogy a két dokumentum konkrét know-how-t tartalmaz (műszaki részletek, a tanulmány valamennyi országban történő elvégzésére vonatkozó információk, adatok és módszertanok), amelynek nyilvánosságra hozatala aláásná a szellemitulajdon-jogokat, és felfedné a projektben részt vevő szervezetek szakértelmét, ezáltal sértve azok kereskedelmi érdekeit.

24. Végül a Bizottság nem tudta azonosítani a közzétételhez fűződő nyomós közérdeket, és a panaszos ezzel kapcsolatos érveit túl általánosnak tekintette.[10] Hozzátette, hogy a projekt különböző aspektusairól és a végeredményekről több kiadvány is megjelent.

25. Az ombudsman vizsgálócsoportjával tartott találkozón [11] a Bizottság képviselői megismételték a megerősítő határozatban ismertetett érveket. Tisztázták, hogy a Bizottságnak nem volt tudomása arról, hogy a két benyújtandó anyag, nevezetesen a 21. és 22. dokumentum tartalmát időközben közzétették-e vagy sem. A projekt végleges eredményeit azonban közzétették.

26. Az ombudsmanhoz benyújtott panaszában a panaszos hangsúlyozta, hogy a kért dokumentumok a gyermekek egészségügyi problémáival kapcsolatos kutatási projektre vonatkoznak. A kutatás eredményei mind a távközlési ipar, mind a közegészségügy pénzügyi érdekeit érinthetik.

27. Ami a személyes adatokhoz való hozzáférés megtagadását illeti, a panaszos úgy vélte, hogy közérdek fűződik annak megismeréséhez, hogy mely személyek dolgoztak a projekten, „különösen az objektív adatok gyűjtése, elemzése és leírása során”. A panaszos megkísérelte ellenőrizni a résztvevők függetlenségét, tekintettel a kutatásban érintett versengő érdekekre („közegészségügyi kontra pénzügyi nyereség”), és rámutatott, hogy a Bizottságnak tisztában kell lennie az ilyen potenciális összeférhetetlenségekkel. Emellett a panaszos úgy ítélte meg, hogy a Bizottság nem szolgáltatott megfelelő indokokat annak bizonyítására, hogy a nyilvánosságra hozatal érintené az érintettek jogos érdekeit.

28. Ami a kereskedelmi érdekek védelmét illeti, a panaszos azzal érvelt, hogy:

• az előzetes eredmények közzététele nem jelenthet kockázatot harmadik felek kereskedelmi érdekeire nézve;
• nem a Bizottság feladata annak eldöntése, hogy mi minősül „rossz célnak” az adatok felhasználása tekintetében;
• a Bizottság nem teremtett megfelelő egyensúlyt a szóban forgó érdekek, azaz a távközlési vállalatoknak a termékeik biztonságosként való megjelenítéséhez fűződő gazdasági érdekei és a közegészséghez, különösen a gyermekek egészségéhez fűződő közérdek között;
• nemcsak a végleges eredmények érdekesek a tudományos közösség és a nyilvánosság számára, hanem a projektből szerzett összes adat, beleértve annak előzetes megállapításait is;
• téves a Bizottság azon érve, hogy a végleges eredmények közzétehetők, míg az előzetes eredmények nem, mivel azokat a tudományos versenytársak felhasználhatják;
• a kutatói módszerek know-how-ja nem lehet kereskedelmi szempontból érzékeny, mivel az alkalmazott módszereket általában a tudományos folyamat és felülvizsgálat részeként vizsgálják.

29. A panaszos úgy vélte, hogy a közegészséghez fűződő érdek elsőbbséget élvez a jelen ügyben előterjesztett kereskedelmi érdekekkel szemben.

Az ombudsman előzetes megállapításai

30. Az ombudsman úgy vélte [12], hogy a Bizottság nem fejtette ki megfelelően, hogy a szóban forgó ügyben a dokumentumok hozzáférhetővé tétele hogyan sértené az általa védeni kívánt érdekeket.

31. Ami a személyes adatok védelmét (azaz a projektben részt vevő kutatók nevét és beosztását) illeti, az ombudsman rámutatott arra, hogy a projekt „kedvezményezettjeire”[13] vonatkozó egyes személyes adatok már nyilvánosak voltak.

32. A kereskedelmi érdekek védelmét illetően az ombudsman megjegyezte, hogy a dokumentumok 2011-ből (21. és 22. dokumentum) és 2016-ból (7. dokumentum) származnak. A Mobi-Kids projekt 2016-ban zárult le. Az uniós ítélkezési gyakorlat szerint az öt évnél régebbi információkról vélelmezni kell, hogy kereskedelmi szempontból már nem érzékenyek.[14] Ezenkívül a Bizottság nem bizonyította, hogy az előzetes eredmények (21. és 22. sz. dokumentum) közzététele konkrétan és ténylegesen hogyan sértené a projektben részt vevő felek kereskedelmi érdekeit [15].

33. Erre tekintettel az ombudsman felkérte a Bizottságot, hogy vizsgálja felül a nyilvános hozzáférés iránti kérelemmel kapcsolatos álláspontját annak érdekében, hogy a szóban forgó dokumentumokat a lehető legszélesebb körben közzétegye.

34. Válaszul [16] a Bizottság újraértékelte a kivételek alkalmazását, figyelembe véve az ombudsman előzetes megállapításait, az idő múlását és a harmadik felek kereskedelmi érdekeit érintő kockázatot a jelenlegi helyzetben. A Bizottság ismét konzultált a harmadik féllel, amely beleegyezett a további nyilvánosságra hozatalba, kivéve bizonyos személyes adatokat, valamint a tanulmányhoz használt mobiltelefonok márkaneveit és modelljeit.

35. A Bizottság ezért beleegyezett abba, hogy szélesebb körű hozzáférést biztosítson a három dokumentumhoz. Már csak a következő részeket tartják vissza:

• azon személyek személyes adatai, akik nem voltak a Mobi-Kids projekt vezető kutatói, valamint a Bizottság azon alkalmazottai, akik nem töltöttek be vezetői pozíciókat;
• a tanulmányhoz használt mobiltelefonok márkanevei és modelljei, mivel „nem zárható ki, hogy ezen információk közzététele aláásná a gyártók hírnevét, figyelembe véve a szóban forgó tanulmány tárgyát”.

36. A panaszos elégedetlenségének adott hangot a fennmaradó kitakarásokkal kapcsolatban. Véleménye szerint a projekt valamennyi közreműködőjének kilétét nyilvánosságra kellett volna hozni, mivel ez „egy tanulmány függetlenségével, megbízhatóságával és valódiságával kapcsolatos kérdések” szempontjából releváns. A mobiltelefon-márkák és -modellek kitakarását illetően azt állította, hogy a Bizottság nem mutatta be megfelelően, hogy a nyilvánosságra hozatal hogyan sérthetné a gyártók kereskedelmi érdekeit. Véleménye szerint nem tűnik meggyőzőnek az az érv, amely szerint a több mint tizenhárom évvel ezelőtt használatban lévő mobiltelefon-gyártók jó hírnevét védeni kell.

Az ombudsman értékelése

37. Az ombudsman üdvözli a Bizottság azon döntését, hogy beavatkozását követően széles körű részleges hozzáférést biztosít a szóban forgó dokumentumokhoz.

38. A Bizottság fenntartotta az információk korlátozott kitakarását, amelyek hozzáférhetővé tétele véleménye szerint sértené a személyes adatok és a kereskedelmi érdekek védelmét.

A személyes adatok védelmével kapcsolatos kitakarások

39. Az ombudsman megjegyzi, hogy a projekt résztvevőinek két kategóriája van: a Mobi-Kids támogatási megállapodás résztvevői (a továbbiakban: kedvezményezettek) és „egyéb kutatók”, akik szintén hozzájárultak a projekthez, de nem kedvezményezettek.

40. Az ombudsman beavatkozását követően a Bizottság nyilvánosságra hozta a kedvezményezettekre vonatkozó összes adatot, beleértve a kutatásvezetők nevét is. Ami a többi részt vevő kutatót illeti, nevüket még mindig kitakarják. Most azonban nyilvánosságra hozták a feladataikat és a munkaadóikat.

41. Az ombudsman üdvözli a Bizottság azon döntését, hogy nyilvánosságra hozza a kedvezményezettekre vonatkozó összes adatot, mivel ez máshol nyilvánosan hozzáférhető ^[17], valamint a többi kutató funkcióját és munkáltatóját.

42. A többi kutató szerkesztett neve egyértelműen személyes adatnak minősül.

43. Az 1049/2001/EK rendelet és az adatvédelemre vonatkozó uniós jogszabályok [18] nagyon magas jogi küszöbértéket határoztak meg a személyes adatokhoz való hozzáférés engedélyezése tekintetében. Személyes adatok csak akkor közölhetők, ha a hozzáférést kérő személy bizonyítani tudja, hogy a szóban forgó személyes adatok kiadása által szolgált konkrét közérdekű célból szükséges.[19] Még ebben az esetben is meg kell tagadni a személyes adatokat, ha azok közlése aránytalan, figyelembe véve az érintett személy jogos érdekeit.

44. A panaszos által előadott szükségesség annak ellenőrzése, hogy a hozzájárulók függetlenek voltak-e, anélkül azonban, hogy bármilyen konkrét érvet hozna fel, amely kétségeket vetne fel függetlenségüket illetően. Ezért nem világos, hogy a panaszos milyen alapon gyanítja a függetlenség hiányát vagy az esetleges összeférhetetlenséget.

45. Ami a dokumentumokból kitakart uniós alkalmazottak nevét illeti, az ombudsman megjegyzi, hogy ezek a projekt nyomon követéséért felelős projektfelelősök. A panaszos nem terjeszt elő olyan érvet, amely alátámasztaná a nevek nyilvánosságra hozatalának konkrét közérdeken alapuló szükségességét.

46. Az ombudsman ezért észszerűnek tartja a Bizottság azon döntését, hogy nem teszi közzé más kutatók és az uniós személyzet tagjainak nevét.

A kereskedelmi érdekek védelmével kapcsolatos kitakarások

47. A Bizottság szinte teljes egészében közzétette a két benyújtandó anyagot, és csak a tanulmányban használt telefonok márkaneveit és modelljeit szerkesztette ki. Ennek során hivatkozott a harmadik személy azon kifogására, hogy ismét konzultált, valamint arra a lehetőségre, hogy ezen információk hozzáférhetővé tétele sértheti a gyártók kereskedelmi érdekeit, tekintettel a Mobi-Kids projekt tárgyára.

48. A Bizottság nem adott további magyarázatot arra vonatkozóan, hogy a közzététel hogyan sérthetné még mindig a gyártók kereskedelmi érdekeit, különösen mivel a szóban forgó modellek több mint tízévesek [20].

49. Bár az ombudsman tisztában van azzal, hogy a gyártók kereskedelmi érdekei forognak kockán, úgy véli, hogy a Bizottság nem támasztotta alá megfelelően ezen érdekek sérelmének kockázatát, ha a visszatartott információkat nyilvánosságra hozzák.

50. Mindemellett a Bizottság most széles körű részleges hozzáférést biztosított a két termékhez, amelyeket korábban nem tettek közzé. Bár a Bizottság jobban megindokolhatta volna a tanulmányban használt telefonok márkaneveinek és modelljeinek kitakarását, az ombudsman úgy véli, hogy további vizsgálatok nem indokoltak ezzel a kiemelkedő elemmel kapcsolatban.

Következtetések

A vizsgálat alapján az ombudsman az alábbi következtetésekkel zárja le az ügyet:

A panaszos megerősítő kérelmének feldolgozásában bekövetkezett jelentős késedelem hivatali visszásságnak minősült.

Az ombudsman üdvözli a Bizottság azon döntését, hogy beavatkozását követően széles körű részleges hozzáférést biztosít a szóban forgó dokumentumokhoz. Bár a Bizottság jobban meg tudta volna magyarázni a kereskedelmi érdekek védelme érdekében végrehajtott, korlátozott mértékű, fennmaradó kitakarásokat, az ombudsman úgy véli, hogy e lezáratlan elemmel kapcsolatban további vizsgálatok nem indokoltak.

A panaszost és az Európai Bizottságot tájékoztatni fogják erről a határozatról.

 

Emily O'Reilly
európai ombudsman

Strasbourg, 2024. június 27.

 

[1] További információk a Mobi-Kids projektről a következő címen érhetők el: https://cordis.europa.eu/project/id/226873/reporting.

[2] Vezeték nélküli telefonhasználat gyermekkorban és serdülőkorban, valamint neuroepitheliális agydaganatok esetén: A nemzetközi Mobi-Kids tanulmány eredményei, elérhető a következő internetcímen: https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0160412021006942?via%3Dihub.

[3] 1049/2001/EK rendelet az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/ALL/?uri=celex%3A32001R1049.

[4] Az 1049/2001/EK rendelet 4. cikke (2) bekezdésének első francia bekezdésével összhangban.

[5] Az 1049/2001/EK rendelet 4. cikke (1) bekezdésének b) pontjával összhangban.

[6] Az 1049/2001/EK rendelet 4. cikkének (4) bekezdésével összhangban.

[7] Az ombudsman levele a következő címen érhető el: https://www.ombudsman.europa.eu/en/opening-summary/en/163574; a Bizottság válasza a következő címen érhető el: https://www.ombudsman.europa.eu/en/doc/correspondence/en/188323.

[8] OI/2/2022/OAM sz. ügy az Európai Bizottság által a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés iránti kérelmek elbírálásához szükséges időről, elérhető a következő internetcímen: https://www.ombudsman.europa.eu/en/case/en/60766.

[9] A Bizottság a Törvényszék T-639/15–T-666/15. és T-94/16. sz., Psara et al. kontra Európai Parlament ügyben 2018. szeptember 25-én hozott ítéletének 73–76. pontjára hivatkozott: https://curia.europa.eu/juris/liste.jsf?num=T-639/15&language=en.

[10] A Bizottság különböző ítéletekre hivatkozott, többek között a Bíróság C-612/13. P. sz., ClientEarth kontra Bizottság ügyben 2015. július 16-án hozott ítéletének 93. pontjára: https://curia.europa.eu/juris/liste.jsf?num=C-612/13&language=EN.

[11] Az ülésről készült jelentés a következő címen érhető el: https://www.ombudsman.europa.eu/en/doc/inspection-report/en/176841.

[12] Az ombudsman előzetes megállapításai a következő címen érhetők el: https://www.ombudsman.europa.eu/en/doc/preliminary-finding/en/176840.

[13] A kedvezményezettek az EU által finanszírozott Mobi-Kids projekt résztvevői.

[14] A Törvényszék T-727/19. sz., Basaglia kontra Európai Bizottság ügyben 2020. szeptember 23-án hozott ítélete: https://curia.europa.eu/juris/liste.jsf?num=T-727/19&language=EN.  

[15] A Törvényszék T-516/11. sz., MasterCard és társai kontra Bizottság ügyben 2014. szeptember 9-én hozott ítéletének 85–90. pontja: https://curia.europa.eu/juris/liste.jsf?num=T-516/11&language=EN.

[16] A Bizottság válasza a következő címen érhető el: https://www.ombudsman.europa.eu/en/doc/correspondence/en/188322.

[17] Elérhető a következő internetcímen: https://cordis.europa.eu/docs/results/226/226873/final1-list-of-the-participants.pdf.

[18] A természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló (EU) 2018/1725 rendelet: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=CELEX%3A32018R1725.

[19] Lásd a Törvényszék T-639/15–T-666/15. és T-94/16. sz., Psara és társai kontra Parlament ügyekben 2018. szeptember 25-én hozott ítéletét: https://curia.europa.eu/juris/liste.jsf?num=T-639/15&language=en és a Törvényszék T-375/22. sz., Izuzquiza és társai kontra Parlament ügyben 2024. május 8-án hozott ítélete https://curia.europa.eu/juris/liste.jsf?num=T-375/22.

[20] Lásd e tekintetben a Törvényszék T-344/08. sz., EnBW Energie Baden-Württemberg kontra Bizottság ügyben 2012. május 22-én hozott ítéletének 139–142. pontját: https://curia.europa.eu/juris/liste.jsf?num=T-344/08&language=EN.