Tisztelt Dr. M. Úr!

2002. június 4-én Ön panaszt nyújtott be az európai ombudsmanhoz azzal kapcsolatban, hogy az Európai Bizottság állítólag nem válaszolt az Ön leveleire/panaszaira ésszerű határidőn belül és az Ön által használt nyelven.

2002. június 12‐én továbbítottam a panaszt a Bizottság elnökének. A Bizottság 2002. szeptember 11-én küldte meg véleményét. 2002. szeptember 12-én továbbítottam Önnek az észrevételezésre való felhívással együtt, amelyet 2002. október 23-án küldött meg.

Azért írok most, hogy tájékoztassam Önöket az elvégzett vizsgálatok eredményeiről.

A PANASZ

A panaszos, aki német állampolgár, ideiglenes alkalmazottként dolgozik az Európai Bizottság isprai Közös Kutatóközpontjában.

Az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzata VII. melléklete („Javadalmazás és költségtérítés”) 7. cikke (3) bekezdésének első albekezdése a következőképpen rendelkezik: „A tisztviselő származási helyét kinevezésének megkezdésekor kell meghatározni, figyelembe véve felvételének helyét vagy érdekeltségeinek központját. Az így meghatározott származási hely a kinevezésre jogosult hatóság külön határozatával a tisztviselő szolgálati ideje alatt vagy szolgálati jogviszonyának megszűnésekor megváltoztatható. Szolgálati ideje alatt azonban ilyen határozatot csak kivételesen és a tisztviselő által benyújtott megfelelő alátámasztó bizonyíték alapján lehet hozni."(1)

2001. május 2-án a panaszos német nyelven kérelmet nyújtott be származási helyének Stuttgartból (Németország) Bergenbe (Hollandia) történő áthelyezése iránt. A panaszos rámutatott, hogy tulajdonában van egy ház Bergenben, és hogy ez utóbbi az állampolgári érdekeinek központja. Válasz hiányában a panaszos 2001. november 20-án a személyzeti szabályzat 90. cikkének (2) bekezdése alapján panaszt nyújtott be. A Bizottság 2002. április 24-én kelt, francia nyelvű levelében válaszolt erre a panaszra. A Bizottság megjegyezte, hogy 2002. március 1-jén a panaszos kiegészítő kérelmet nyújtott be származási helyének Aachenre (Németország) történő megváltoztatása iránt, és tájékoztatta a panaszost, hogy ez utóbbi kérelmet elfogadták. 2002. május 2-án a panaszos levelet intézett a Személyzeti és Igazgatási Főigazgatósághoz, amelyben kérte annak német (vagy angol, olasz vagy holland) nyelvre történő fordítását, kifejtve, hogy a francia nyelv korlátozott ismerete nem teszi lehetővé számára a szöveg megértését. Amikor a panaszt 2002. június elején benyújtották az ombudsmanhoz, a panaszos még nem kapott választ erre a levélre.

A panaszos ezért azt állította, hogy a Bizottság nem válaszolt leveleire/panaszaira észszerű határidőn belül és az általa használt nyelven.

A VIZSGÁLAT

Véleményében a Bizottság a következő észrevételeket tette:

Az üggyel megbízott szervezeti egysége kezdettől fogva azon a véleményen volt, hogy a panaszos által a személyzeti szabályzat 90. cikkének (2) bekezdése alapján benyújtott panasz jogi okokból nem lehet sikeres. A hatályos szabályok (2) szerint a származási hely meghatározásához a következő három feltételnek, vagy legalább az elsőnek teljesülnie kell: A releváns helynek annak a helynek kellett lennie, a) ahol a tisztviselőnek a legfontosabb családi kötelékei vannak, b) ahol ingatlankapcsolatai vannak épületekhez vagy azok részeihez, és c) ahol aktív és passzív állampolgári érdekeltségei vannak.

A jelen ügyben csak a második feltétel teljesült, mivel a panaszos egy bergeni ház tulajdonosa volt. Amikor azonban a panaszos elhagyta Hollandiát, hogy Isprába menjen, elveszítette választójogát a helyhatósági választásokon, amelyekkel addig rendelkezett, amíg Bergenben élt. A panaszost az isprai közigazgatás szóban tájékoztatta erről.

Ahelyett, hogy elutasította volna a panaszt, az illetékes szolgálat felvette a kapcsolatot a panaszossal annak ellenőrzése érdekében, hogy Bergentől eltérő hely is megállapítható-e származási helyként. Aachen, ahol a panaszos szülei éltek, egy lehetséges alternatíva volt. 2002. március 1-jei kiegészítő levelében a panaszos azt kérte, hogy Aachent határozzák meg származási helyeként. A kérelmet elfogadták, és a panaszos 2002. április 30-án, azaz a húsvéti szünetet is beleértve kevesebb mint nyolc héten belül, tehát ésszerű időn belül megkapta a választ.

A Bizottság sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a 2002. április 24-i válasz német fordítása nem állt a panaszos rendelkezésére. A válasz azonban csak 10 sort tartalmazott. Továbbá egy 2001-ben benyújtott jelentkezési lapon a panaszos a nyelvismeretére vonatkozó kérdésre adott válaszában a francia nyelv megértéséhez a 2. szintet jelölte meg (0 és 3 közötti tartományban). A panaszos az eljárás során németül is tudott kommunikálni az ügyéért felelős köztisztviselővel.

A Bizottság benyújtotta 2002. április 24-i levelének német fordítását.

Észrevételeiben a panaszos rámutatott, hogy 2001. november 20-i panaszát követően, és miután a Bizottság 2002. február vége felé felvette vele a kapcsolatot, 2002. március 1-jei e-mailjében további információkat küldött a Bizottságnak. Ebben az e-mailben fenntartotta eredeti kérelmét (Bergen). E kérelem elutasítása esetén Aachent javasolta lehetséges származási helyként.

A panaszos úgy vélte, hogy bár alapvető francia nyelvtudással rendelkezik, a 2002. április 24-i levél francia eredeti példányából nem tudta megérteni azokat az okokat, amelyek alapján eredeti kérelmét elutasították. Hozzáteszi, hogy a német fordítást látva úgy tűnik, hogy eredeti kérelméről nem született írásbeli döntés, amit a panaszos furcsának tart.

A Bizottság azon álláspontja, amely szerint a c) feltétel nem teljesült, téves, mivel bizonyította, hogy eredeti kérelmének benyújtásakor a neve szerepelt a bergeni választói névjegyzékben. A panaszos megjegyezte, hogy ezért kénytelen volt azt hinni, hogy a Bizottság határozata önkényes volt.

A panaszos 2002. március 1-jén megküldte e-mailjének másolatát a Bizottságnak. Ebben az e-mailben a panaszos egy 2001. november 27-i levélre hivatkozott, amelyben a Bizottság felajánlotta számára a lehetőséget, hogy további információkat nyújtson be.

A HATÁROZAT

1.1 A panaszos, aki német állampolgár, ideiglenes alkalmazottként dolgozik az Európai Bizottságnál. 2001. május 2-án a panaszos német nyelven kérelmet nyújtott be származási helyének Stuttgartból (Németország) Bergenbe (Hollandia) történő áthelyezése iránt. Válasz hiányában a panaszos 2001. november 20-án a személyzeti szabályzat 90. cikkének (2) bekezdése alapján panaszt nyújtott be. 2002. április 24-én kelt, francia nyelvű levelében a Bizottság megjegyezte, hogy 2002. március 1-jén a panaszos kiegészítő kérelmet nyújtott be származási helyének Aachenre (Németország) történő megváltoztatása iránt, és tájékoztatta a panaszost, hogy ez utóbbi kérelmet elfogadták. 2002. május 2-án a panaszos levelet intézett a Személyzeti és Igazgatási Főigazgatósághoz, amelyben kérte annak német nyelvű fordítását, kifejtve, hogy a francia nyelv korlátozott ismerete nem teszi lehetővé számára a szöveg megértését. Az ombudsmanhoz 2002. június elején benyújtott panaszában a panaszos azt állítja, hogy a Bizottság nem válaszolt leveleire/panaszaira ésszerű határidőn belül és az általa használt nyelven.

1.2 Az Európai Bizottság emlékeztet arra, hogy 2002. március 1-jén a panaszos azt kérte, hogy Aachent másodlagosan határozzák meg származási helyeként. Tekintettel arra, hogy ezt a kérelmet elfogadták, és hogy a panaszos 2002. április 30-án, azaz a húsvéti szünetet is beleértve kevesebb mint nyolc héten belül megkapta a választ, a Bizottság úgy véli, hogy ésszerű időn belül válaszolt. A Bizottság sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy e levél német fordítását nem küldték el, de azt állítja, hogy jogosan feltételezhette, hogy a panaszos meg fogja érteni rövid levelét franciául. Ezt követően a panaszos megkapta a német nyelvű fordítást.

1.3 Az Ombudsman megjegyzi, hogy a panaszos 2001. május 2-án kérte a Bizottságot származási helyének megváltoztatására, és hogy a panaszos nem kapott írásbeli választ erre a kérelemre, amikor 2001 novemberében hivatalos panaszt nyújtott be a Bizottsághoz. Helyes igazgatási gyakorlat, ha a kérelmekre ésszerű időn belül reagálnak. A Bizottság nem nyújtott be magyarázatot arra vonatkozóan, hogy az említett kérelem benyújtása után több mint fél évvel a panaszos miért nem kapott még mindig írásbeli választ. Ez hivatali visszásság, és e tekintetben kritikai észrevételt fogunk tenni.

1.4 A 2001. november 20-án benyújtott panaszt illetően az ombudsman megjegyzi, hogy a panaszos 2002. március 1-jei e-mailjében a Bizottság 2001. november 27-i levelére hivatkozott, amelyben a Bizottság lehetőséget biztosított számára további információk benyújtására. Az Ombudsman megjegyzi továbbá, hogy a Bizottság 2002. április 24-i levelében, azaz kevesebb mint két hónapon belül elfogadta a panaszos 2002. március 1-jei másodlagos kérelmét. A jelen ügy körülményei között az ombudsman ezért úgy véli, hogy a panaszos nem bizonyította azon állítását, amely szerint a Bizottság nem válaszolt a panaszára észszerű határidőn belül.

1.5 Ami azt a tényt illeti, hogy az Európai Bizottság 2002. április 24-i levele franciául íródott, az Ombudsman úgy véli, hogy jobb lett volna, ha az Európai Bizottság a panaszos által használt nyelven válaszolt volna. Az ombudsman azonban megjegyzi, hogy a Bizottság levele nagyon rövid volt, és úgy tűnik, hogy a panaszos olyan információkat nyújtott be, amelyek alapján a Bizottság azt a benyomást kelthette, hogy megért egy francia nyelven írt levelet. Azt is meg kell jegyezni, hogy a Bizottság azóta a panaszos rendelkezésére bocsátotta annak német nyelvű fordítását. Ilyen körülmények között az ombudsman úgy véli, hogy nincs szükség a panasz e vonatkozásával kapcsolatos vizsgálatának folytatására.

1.6 Az Európai Bizottság véleményével kapcsolatos észrevételeiben a panaszos bírálja az Európai Bizottság azon döntését, hogy elutasítja eredeti kérelmét, amely szerint Bergent kell származási helyének tekinteni. Úgy tűnik, hogy a panaszos úgy véli, hogy ez a határozat önkényes volt, és azt írásban nem indokolták. Amennyiben ezek az észrevételek további állításokként értelmezhetők, az ombudsman úgy véli, hogy e vizsgálat keretében nem lenne helyénvaló foglalkozni ezekkel az állításokkal. Ebben az összefüggésben meg kell jegyezni, hogy véleményében a Bizottság kifejtette azokat az okokat, amelyek miatt elutasította a panaszos eredeti kérelmét, és hogy véleménye szerint a panaszos a szükséges feltételek közül kettőt nem teljesített.

Az ombudsman e panasszal kapcsolatos vizsgálatai alapján a következő kritikai észrevételt kell tenni:

Tekintettel arra, hogy az ügy ezen aspektusa a múltban bekövetkezett konkrét eseményekkel kapcsolatos eljárásokra vonatkozik, nem helyénvaló az ügy békés rendezésére törekedni. Az ombudsman ezért lezárja az ügyet.

Erről a határozatról a Bizottság elnökét is tájékoztatni fogják.

Tisztelettel:

Jacob SÖDERMAN

(1) Az Európai Közösségek egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek 22. és 26. cikke értelmében ez a rendelkezés a panaszosra is alkalmazandó.

(2) A Bizottság 1980. július 15-i határozata a személyzeti szabályzat VII. melléklete 7. cikke (3) bekezdésének alkalmazására vonatkozó általános végrehajtási rendelkezések elfogadásáról (1980. szeptember 5-i 291. sz. közigazgatási közlemény, későbbi módosításokkal).