Strasbourg, 2004. február 27.

Tisztelt P. Asszony!

2002. május 27-én az Ombudsman megkapta az Ön panaszát az Európai Bizottság ellen. A panasz a COM/R/B/01/2000 sz. kiválasztási eljárásban való részvételére vonatkozott.

2002. június 26-án a panaszt továbbították az Európai Bizottság elnökének. 2002. július 1-jén Ön további tájékoztatást küldött az ombudsmannak panaszáról, amelyet 2002. július 23-án továbbított a Bizottságnak. 2002. augusztus 26-án újabb levelet küldött az ombudsmannak. A Bizottság 2002. szeptember 26-án küldte meg véleményét, amelyet 2002. október 21-én kapott meg az észrevételek megtételére való felhívással együtt.

Az ombudsman úgy ítélte meg, hogy vizsgálatai folytatásához további információkra van szükség. 2003. február 19‐én ezért levelet intézett a Bizottsághoz, és az ügyben második véleményt kért.

2003. április 4-én megkaptam a Bizottság 2003. február 19-i levélre adott válaszát. A 2003. június 2-án beérkezett észrevételezési felhívással együtt továbbítottam Önnek.

2003. december 21-én írásban kértem a Bizottságtól az irataihoz való hozzáférést. Az iratokba való betekintésre 2004. február 2-án került sor. Az ellenőrzésről készült jelentés egy példányát 2004. február 16-án megküldtük Önnek.

Azért írok most, hogy tájékoztassam Önöket az elvégzett vizsgálatok eredményeiről.

Elnézést kérek a panasza elbírálásához szükséges idő tartamáért.

A PANASZ

A panaszos részt vett a közösségi intézmények isprai Közös Kutatóközpontja (JRC) által szervezett COM/R/B/01/2000 kiválasztási eljárásban. A vizsgabizottság az oklevelek alapján első alkalommal választotta ki az összes pályázót. A panaszost felvették az írásbeli vizsgákra, amelyeket sikeresen teljesített. Ezért meghívták a szóbeli vizsgára. 2002. január 10‐i levelében a vizsgabizottság arról tájékoztatta a panaszost, hogy mivel a szóbeli vizsgán a 20 pontból csak 3 pontot szerzett, a felperes neve nem vehető fel a tartaléklistára.

2002. január 28-án a panaszos írásban kérte a vizsgabizottságot, hogy vizsgálja felül szóbeli vizsgáját. A panaszos úgy vélte, hogy nagyon valószínűtlen, hogy a szóbeli vizsgán ilyen alacsony pontszámot ért el, tekintettel az írásbeli vizsgán szerzett magas pontszámra (60-ból 50 pont) és a kiválasztási eljárás tárgyának általános ismeretére. A panaszos azzal érvelt, hogy a szóbeli vizsgálat során nem kérdezték meg a versenyvizsga-felhívásban megjelölt, a kutatás, a technológia és a fejlesztés területére vonatkozó uniós politikákról. Ezért tájékoztatást kért a vizsgabizottság által követett szempontokról, valamint arról, hogy a feltett kérdések miért nem felelnek meg a versenyvizsga-felhívásban szereplő leírásnak. 2002. március 4‐i levelében a panaszost arról tájékoztatták, hogy az eredmények ellenőrzését követően a vizsgabizottság megerősítette a szóbeli vizsgán kapott pontszámot.

2002. március 9-én a panaszos újabb levelet intézett a JRC elnökéhez. Ebben a levélben azt állította, hogy az illetékes szolgálatok nem válaszoltak érdemben a 2002. január 28-i kérelmére. Véleménye szerint a 2002. március 4‐i levél tartalmából kitűnik, hogy a vizsgabizottság annak ellenőrzésére korlátozta tevékenységét, hogy a neki adott pontszám megfelel‐e a 2002. január 10‐i levélben közölt pontszámnak. A panaszos megismételte a 2002. január 28-i levelében kifejtett érveit. Rámutatott továbbá arra, hogy a versenyvizsga-felhívás nem volt könnyen hozzáférhető a potenciális pályázók számára, és azt állította, hogy a Bizottság szolgálatai nem válaszoltak rá tizenöt munkanapon belül, amint azt a Bizottság helyes hivatali magatartásra vonatkozó kódexe (1) (a továbbiakban: magatartási kódex) előírja. A panaszos arra is kérte a Bizottságot, hogy biztosítson számára hozzáférést szóbeli vizsgájának jegyzőkönyvéhez.

2002. május 8-i válaszában a Bizottság hangsúlyozta, hogy a versenyvizsga-felhívást két nagy olasz újságban („Corriere della Sera” és „La Repubblica”), több európai újságban és a www.europa.eu internetes oldalon tették közzé. Ami a panaszosnak a válaszadás késedelmére vonatkozó állítását illeti, a Bizottság hangsúlyozta, hogy ez annak tudható be, hogy a kiválasztási eljárás valamennyi szakasza pontosságának ellenőrzése érdekében fel kellett venni a kapcsolatot a vizsgabizottság valamennyi tagjával. Hozzátette továbbá, hogy a szóbeli vizsgára nem írtak elő jegyzőkönyvet, hanem a vizsgabizottság minden egyes pályázót teljesen függetlenül értékelt.

A panaszos nem volt elégedett a Bizottság válaszaival, és az ombudsmanhoz fordult. Az ombudsmanhoz benyújtott panaszában a panaszos a következőket állította: i. a vizsgabizottság nem átlátható módon bonyolítja le a szóbeli vizsgát; ii. a Bizottság késedelmesen válaszol leveleire. Kérte továbbá, hogy a Bizottság fejtse ki, hogy a vizsgabizottság hogyan ítélheti meg a panaszosnak a kutatás, a technológia és a fejlesztés területére vonatkozó uniós szakpolitikákkal kapcsolatos ismereteit, mivel a szóbeli vizsga során feltett kérdések nem kapcsolódtak ezekhez.

A panaszos első, azonos tárgyú panasza az ombudsmanhoz (a panasz hivatkozási száma: 608/2002/IP) az ombudsman alapokmánya 2. cikkének (4) bekezdése alapján elfogadhatatlannak nyilvánították és lezárták, mivel az ombudsman úgy ítélte meg, hogy a panaszos nem tett előzetes közigazgatási lépéseket.

2002. május 8-án a panaszos kiegészítő információkat küldött, amelyek 2002. május 27-én érkeztek be. Az ombudsman úgy határozott, hogy a panaszos levelét új panaszként nyilvántartásba veszi, és vizsgálatot indított.

A VIZSGÁLAT

Az Európai Bizottság véleménye

A panaszra vonatkozó véleményében a Bizottság a következőket foglalta össze:

A szóbeli vizsga lefolytatásának állítólagos átláthatatlanságát illetően a Bizottság emlékeztetett arra, hogy a személyzeti szabályzat III. mellékletének 6. cikke értelmében a vizsgabizottság eljárása titkos.

A vizsgabizottság tagjaival folytatott konzultációt követően úgy tűnt, hogy a szóbeli vizsgáról nem készült jegyzőkönyv, hanem csak a panaszos által megszerzett pontszámot tartalmazó lap, amelyet megfelelően közöltek vele. A versenyvizsga-felhívásnak megfelelően a szóbeli vizsgára az egyes pályázók által választott második nyelven, a panaszos esetében angolul került sor. A vizsgabizottság úgy döntött, hogy meglehetősen általános kérdéseket tesz fel a pályázóknak annak érdekében, hogy lehetővé tegye számukra, hogy megmutassák saját ismereteiket a Közösség kutatási, technológiai és fejlesztési politikájáról. A panaszos úgy döntött, hogy nem válaszol az első kérdésre: "Ön szerint a tudósoknak teljes kutatási szabadsággal kell rendelkezniük, különösen a molekuláris biológia, a biotechnológia érzékeny területein, vagy felelősséggel kell tartozniuk a társadalomnak? Hogyan lehet ezt megvalósítani?” Ezenkívül a panaszos nem tudott vitát kezdeményezni az általa választott tárgyról. A vizsgabizottság tagjai ezért több kérdést tettek fel a panaszosnak a szakmai tapasztalatával kapcsolatban annak érdekében, hogy kényelmesen érezze magát. Úgy tűnt, hogy a panaszos a legtöbb kérdésre nem tudott válaszolni, ezért szóbeli vizsgáját nem lehetett pozitívan értékelni.

A panaszos több levelet is küldött a Bizottság szolgálatainak. Ezek mindegyikére kellő időben válaszoltak, két kivétellel, amelyekben a Bizottság nem válaszolt a panaszos leveleire 15 munkanapon belül, amint azt a magatartási kódex előirányozza. Ez történt a 2002. január 28-án és március 9-én küldött levelekkel, amelyekre 2002. május 8-án és június 24-én válaszoltak. A Bizottság elnézést kért a késedelemért.

A Bizottság végezetül hangsúlyozta, hogy a panaszos részletes tájékoztatást kapott a felvételi bizottság által a kiválasztási eljárás részét képező szóbeli vizsga során követett eljárásról.

A panaszos észrevételei

A Bizottság véleményével kapcsolatos észrevételeiben a panaszos lényegében fenntartotta panaszát. Megismétli azon véleményét, hogy a szóbeli vizsgálati eljárás nem volt átlátható, és hogy a feltett kérdések nem kapcsolódtak az Unió kutatási, technológiai és fejlesztési politikájához, amint azt a versenyvizsga-felhívás előirányozza. A panaszos hangsúlyozta továbbá, hogy soha nem tették fel neki a Bizottság véleményében említett kérdést. Hozzátette továbbá, hogy meglehetősen valószínűtlen, hogy több mint kilenc hónappal a szóbeli vizsga után a vizsgabizottság tagjai emlékeznének arra, hogy milyen kérdéseket tettek fel neki.

További vizsgálatok

A Bizottság véleményének és a panaszos észrevételeinek gondos mérlegelését követően úgy tűnt, hogy további vizsgálatokra van szükség. Az ombudsman ezért 2003. február 19-én levelet intézett a Bizottsághoz. Levelében arra kérte az intézményt, hogy tegye meg észrevételeit a panaszos észrevételeivel kapcsolatban, nevezetesen azzal az állítással kapcsolatban, hogy a szóbeli vizsgán feltett kérdések nem kapcsolódnak az Unió kutatási, technológiai és fejlesztési politikájához, amint azt a versenyvizsga-felhívás előirányozza.

Válaszában a Bizottság hangsúlyozta, hogy véleménye tartalmához nem fűz további észrevételeket. A Bizottság megismételte a panaszosnak feltett kérdéseket, és hangsúlyozta, hogy az általa adott válaszok alapján a panaszos szóbeli vizsgálata nem értékelhető pozitívan.

Észrevételeiben a panaszos fenntartotta álláspontját.

Annak érdekében, hogy el tudja bírálni a panaszt, az ombudsman 2003. december 21-i levelében arra kérte a Bizottságot, hogy az európai ombudsman alapokmánya 3. cikkének (2) bekezdésével összhangban biztosítson számára hozzáférést az ügy irataihoz.

2004. február 2-án az ombudsman szolgálatai betekintettek a Bizottság aktájába. A Bizottság aktája egy dossziéból állt, amely a panaszosnak a kiválasztási eljárásban való részvételére vonatkozó dokumentumokat tartalmazta, valamint egy felfüggesztési dossziéból, amely a panaszosnak a vizsga felülvizsgálatára irányuló kérelmére vonatkozó dokumentumokat tartalmazta.

Nem volt olyan lista, amely tartalmazta volna azokat a kérdéseket, amelyeket a panaszosnak a szóbeli vizsgálata során feltettek.

A HATÁROZAT

1 A szóbeli vizsga lebonyolításának állítólagos átláthatatlansága

1.1 Panaszában a panaszos azt állította, hogy a vizsgabizottság nem átláthatóan kezelte a szóbeli vizsgát.

1.2 Véleményében az Európai Bizottság kifejtette, hogy a vizsgabizottság hogyan kezelte a szóbeli vizsgálati eljárást. A Bizottság rámutatott arra, hogy a szóbeli vizsgáról nem készült jegyzőkönyv, hanem csak a panaszosnak adott jelzéssel ellátott lap, amelyet ennek megfelelően tájékoztattak. A Bizottság hangsúlyozta, hogy a panaszos a neki feltett kérdések többségére nem tudott válaszolni, ezért a szóbeli vizsgát nem lehetett pozitívan értékelni.

1.3 A munkaerő-felvételi eljárásokat illetően bevált adminisztratív gyakorlat, hogy azoknak a lehető legegyértelműbbnek és legátláthatóbbnak kell lenniük. A pályázóknak ezért elegendő információt kell kapniuk ahhoz, hogy megértsék ezen eljárások végrehajtásának módját. A jelen ügyben úgy tűnik, hogy a Bizottság tájékoztatta a panaszost a vizsgabizottság által a kiválasztási eljárás részét képező szóbeli vizsga során követett eljárásról, és közölte vele az e vizsga során szerzett pontszámát.

1.4 A fentiek alapján tehát úgy tűnik, hogy az Európai Bizottság nem követett el hivatali visszásságot az ügy e vonatkozását illetően.

A panaszos levelezésének Bizottság általi kezelése

2.1 Panaszában a panaszos azt állította, hogy az Európai Bizottság nem válaszolt kellő időben levelezésére.

2.2 Az Európai Bizottság véleményében kifejtette, hogy a panaszos több levelet is küldött az Európai Bizottság szolgálatainak. Ezek mindegyikére kellő időben válaszoltak, mindössze két kivétellel, amelyek esetében a Bizottság nem válaszolt a panaszos leveleire 15 munkanapon belül, amint azt a magatartási kódex előirányozza. A Bizottság elnézést kért a késedelemért.

2.3 A megfelelő ügyintézés elvei megkövetelik, hogy az intézmény ésszerű időn belül válaszoljon a polgárok leveleire. A Bizottság elismerte, hogy a panaszos két levelére nem válaszoltak 15 munkanapon belül, amint azt magatartási kódexe előírja. Az ombudsman azonban megjegyzi, hogy a Bizottság ezt követően válaszolt a levelekre, és elnézést kért a késedelemért.

2.4 Ilyen körülmények között az ombudsman nem tartja szükségesnek az ügy e vonatkozásának további vizsgálatát.

3 A szóbeli vizsga tartalma

3.1 Panaszában a panaszos azt kérte, hogy az Európai Bizottság fejtse ki, hogy a vizsgabizottság hogyan ítélhetné meg, hogy ismeri-e az Unió kutatási, technológiai és fejlesztési politikáját, mivel a szóbeli vizsga során feltett kérdései nem kapcsolódtak ezekhez.

3.2 Véleményeiben az Európai Bizottság hangsúlyozta, hogy úgy tűnik, hogy a panaszos a neki feltett kérdések többségére nem tudott válaszolni, és ezért szóbeli vizsgája nem értékelhető pozitívan.

3.3 Észrevételeiben a panaszos fenntartotta álláspontját, és hangsúlyozta, hogy soha nem tették fel neki az Európai Bizottság véleményeiben említett kérdéseket. Hozzátette továbbá, hogy meglehetősen valószínűtlen, hogy több mint kilenc hónappal a szóbeli vizsga után a vizsgabizottság tagjai emlékeznének arra, hogy milyen kérdéseket tettek fel neki.

3.4 Tekintettel az Európai Bizottság és a panaszos álláspontjára, az ombudsman betekintett az Európai Bizottság aktájába, hogy megbizonyosodjon arról, hogy a szóbeli vizsgálat során a panaszosnak feltett kérdések listája rendelkezésre áll-e. A Bizottság aktájában nem található ilyen lista.

3.5 Tekintettel a birtokában lévő, mind a panaszos, mind az Európai Bizottság által szolgáltatott információkra, valamint a megvizsgált dokumentumok tartalmára, az ombudsman úgy véli, hogy a panaszos nem bizonyította azon állítását, miszerint a szóbeli vizsgálat során feltett kérdések nem kapcsolódtak az Európai Unió kutatási, technológiai és fejlesztési politikájához.

3.6 Az ombudsman ezért úgy véli, hogy nincs bizonyíték az ügy e vonatkozásával kapcsolatos hivatali visszásságra.

2 Következtetések

Az ombudsman e panasszal kapcsolatos vizsgálatai alapján úgy tűnik, hogy nincs szükség további vizsgálatokra a panaszos levelezésének Bizottság általi kezelése tekintetében. Ami az ügy egyéb vonatkozásait illeti, úgy tűnik, hogy az Európai Bizottság nem követett el hivatali visszásságot.

Erről a döntésről az Európai Bizottság elnökét is tájékoztatni fogják.

TOVÁBBI MEGJEGYZÉSEK

Az ombudsman úgy véli, hogy hasznos lenne, ha a jövőbeli versenyvizsgákon a vizsgabizottságok összeállítanák és vezetnék a szóbeli vizsgák során a pályázóknak feltett kérdések listáját. Úgy véli, hogy ez erősítené az átláthatóság elvét a döntéshozatali folyamatban, és ezáltal erősítené a polgárok intézményekbe vetett bizalmát.

Tisztelettel:

 

P. Nikiforos DIAMANDOUROS

---

(1) HL L 267., 2000.10.20., 63. o.