Strasbourg, 2021. 30.

Tárgy: Határozat arról, hogy az Európai Bizottság hogyan veszi figyelembe a munkatapasztalatot a munkaerő-felvételi eljárások során (1124/2021/LM. sz. ügy)

Tisztelt X Úr!

2021. június 18-án Ön panaszt nyújtott be az európai ombudsmanhoz az Európai Bizottsággal szemben. Panasza a Bizottság arra vonatkozó kérdéseire adott válaszára vonatkozik, hogy a Bizottság hogyan veszi figyelembe a munkatapasztalatot a munkaerő-felvételi eljárások során.

A Bizottság kifejtette, hogy az uniós intézmények fő gyakorlata az, hogy csak a megfelelő oklevél megszerzését követően szerzett szakmai tapasztalatot veszik figyelembe, amely az AD besorolási csoportba történő felvétel minimumkövetelményét képezi [1]. A Bizottság szerint az előzetes szakmai tapasztalat relevanciájának eseti elemzése a pályázókkal szembeni egyenlőtlen bánásmódhoz vezetne, mivel ezt az értékelést nem harmonizált információforrások, például a korábbi munkáltatók és a nemzeti hatóságok alapján kellene elvégezni, amelyek saját egyedi szabályaikat és fogalommeghatározásaikat alkalmazzák. A Bizottság továbbá azzal érvelt, hogy az ilyen eseti értékelés lehetetlen bizonyítási terhet róhat a pályázókra a tapasztalat relevanciájának vagy szintjének bizonyítása tekintetében.

Ön nem ért egyet azzal, hogy csak az oklevél megszerzése után szerzett munkatapasztalat lehet releváns és megfelelő szintű. Ön azzal érvel, hogy a Bizottság megközelítése hátrányosan megkülönbözteti azokat a pályázókat, akik (előkészítő) szakmai tapasztalatuk miatt objektíven képzettek egy adott álláshelyre. 

Panaszának alapos elemzését követően sajnálattal tájékoztatom, hogy az ombudsman nem talált hivatali visszásságot az Európai Bizottságnál [2].

Az uniós bíróságok ítélkezési gyakorlata szerint az uniós intézmények széles mérlegelési jogkörrel rendelkeznek az uniós alkalmazottak felvételéhez szükséges oktatásra és szakmai tapasztalatra vonatkozó minimumkövetelmények meghatározása terén. Az ombudsman csak akkor kérdőjelezi meg ezeket a kérdéseket, ha nyilvánvaló hibára utaló jel áll fenn, azaz ha a szóban forgó követelmények a szolgálat érdekeire tekintettel ésszerűtlennek tűnnek [3].

Mivel az oklevél megszerzése előtt szerzett tapasztalat relevanciájának és szintjének meghatározása nehézségekbe ütközik, az uniós intézmények úgy döntöttek, hogy csak az oklevél megszerzése után szerzett tapasztalatot veszik figyelembe annak érdekében, hogy biztosítsák a tapasztalat relevanciájának és szintjének minimális szintjét. Ezt a megközelítést ésszerűnek tartjuk.  

Az illetékes nemzeti hatóságok úgy ítélték meg, hogy az Ön szakmai tapasztalata elegendő ahhoz, hogy Ön mesterképzésben részesüljön. Ilyen helyzetben észszerű nem figyelembe venni az Ön szakmai tapasztalatát sem a mesterképzésre jogosító oklevéllel egyenértékűként, sem pedig többéves szakmai tapasztalatként, mivel ez a tapasztalat kétszeres beszámítását vonná maga után.

Bár megértjük, hogy ez a döntés csalódást okozhat az Ön számára, reméljük, hogy ezeket a magyarázatokat hasznosnak találja.

Tisztelettel: 

Tina Nilsson

az ügyviteli osztály vezetője

[1] Az uniós személyzeti szabályzat 5. cikke (3) bekezdésének b)–c) pontja.

[2] A panaszokkal kapcsolatos eljárásról és jogokról teljes körű tájékoztatás található a következő címen:  

https://www.ombudsman.europa.eu/en/document/70707

[3] A Közszolgálati Törvényszék 2021. november 14-i ítélete, Da Silva Tenreiro kontra Európai Bizottság, F-120/11, 26. és 27. pont, elérhető a következő internetcímen: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/FR/TXT/?uri=CELEX:62011FJ0120.