- HU Magyar
A gépi fordításokban előfordulhatnak az egyértelműséget és a pontosságot potenciálisan csökkentő hibák; az ombudsman nem vállal felelősséget az esetleges eltérésekért. A legmegbízhatóbb és jogilag korrekt tájékoztatásért olvassa el a fenti linken található, angol nyelvű forrásverziót.
Bővebb információért tekintse meg nyelvi és fordítási politikánkat.
Határozat az 1015/2020/MMO ügyben az Európai Bizottság ellen amiatt, hogy nem hívott meg interjúra fogyatékossággal élő személyt
Határozat
Ügy 1015/2020/MMO - Vizsgálat megindítása Hétfő | 06 július 2020 - Határozat Szerda | 21 április 2021 - Érintett intézmények Európai Bizottság ( További vizsgálat nem indokolt ) - Ország Olaszország
Az ügy arra a tényre vonatkozott, hogy az Európai Bizottság soha nem hívta meg interjúra a fogyatékossággal élő panaszost, annak ellenére, hogy az élelmiszer-biztonság területén sikeresen lezajlott egy uniós személyzeti kiválasztási eljárás, és felkerült az előválogatott jelöltek listájára, amelyről sikeres pályázókat lehet felvenni. A panaszos azzal érvelt, hogy fogyatékossága miatt hátrányos megkülönböztetés érte.
Az ombudsman nem talált arra utaló jelet, hogy a Bizottság hátrányos megkülönböztetést alkalmazott volna a panaszossal szemben. Erre tekintettel, valamint tekintettel arra, hogy a sikeres pályázók szűkített listája, amelybe a panaszost felvették, már nem érvényes, az ombudsman arra a következtetésre jutott, hogy a panasszal kapcsolatos további vizsgálatok nem indokoltak.
A panasz előzményei
1. A panaszos, aki fogyatékossággal élő személy, sikeres volt az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal (EPSO) által 2004-ben az élelmiszer-biztonsági politika és jogszabályok területén szervezett uniós személyzeti kiválasztási eljárásban [1].
2. 2005 októberében a panaszos nevét felvették az előválogatott jelöltek listájára, amelyről a sikeres pályázókat fel lehet venni [2]. Az előválogatott jelöltek listáján (négyből) az „első érdemcsoportba”[3] tartozott.
3. 2005 és 2020 között a panaszos többször is felvette a kapcsolatot az EPSO-val és az Európai Bizottsággal, jelezve, hogy érdeklődik a munkaerő-felvétel iránt, és készen áll a felvételre. Az évek során azonban a Bizottság soha nem hívta meg interjúra.
4. 2019 decemberében lejárt a sikeres pályázók releváns előválogatott listájának érvényessége.
5. A panaszos 2020 júniusában az ombudsmanhoz fordult azzal érvelve, hogy fogyatékossága miatt nem vették fel.
A vizsgálat
6. Az ombudsman vizsgálatot indított, és választ kért a Bizottságtól a panaszos sajátos helyzetéről, valamint arról, hogy általában hogyan ösztönzi a fogyatékossággal élő személyek felvételét.
7. A vizsgálat során az ombudsman megkapta a Bizottság panaszra adott válaszát, valamint a panaszosnak a Bizottság válaszára vonatkozó észrevételeit.
Az ombudsman elé terjesztett érvek
8. A panaszos azt vélelmezte, hogy fogyatékossága miatt nem hívták be interjúra, mivel az e szűkített listán szereplő pályázók többségét, köztük az alacsonyabb érdemcsoportba tartozó személyeket is, felvették. Fogyatékosságát a Bizottságnak megküldött önéletrajzában említette.
9. A Bizottság kifejtette, hogy az a tény, hogy a panaszost nem vették fel, nem tulajdonítható fogyatékosságának, mivel az EPSO főszabály szerint nem tájékoztatja a Bizottságot arról, hogy a sikeres pályázók rendelkeznek-e fogyatékossággal. Az uniós intézmények csak akkor szerezhetnek tudomást a pályázók fogyatékosságáról, ha az interjú keretében azt kérik, hogy a fogyatékosságukkal kapcsolatos különleges igényeket elégítsék ki [4].
10. A betöltetlen álláshelyekre vonatkozó felvételi eljárás decentralizált, ami azt jelenti, hogy az érintett osztály vagy igazgatóság dönti el, hogy az előválogatott jelöltek listájáról mely pályázókat kívánja meghívni interjúra. Interjúra csak azok a pályázók kapnak meghívást, akiknek a profilja megfelel az osztály vagy igazgatóság munkaerő-felvételi igényeinek.
11. Az uniós személyzeti szabályzattal [5] összhangban az előválogatott jelöltek listáján legalább kétszer annyi jelölt szerepel, mint a betöltendő álláshelyek száma. Ezért az előválogatott jelöltek listáján való szereplés nem garantálja a munkaerő-felvételt. Az érintett kiválasztási eljárás 100 sikeres pályázója közül 23-at nem vettek fel, akik közül három az első érdemcsoportba tartozott (beleértve a panaszost is).
12. A Bizottság arról is tájékoztatta az ombudsmani hivatalt, hogy milyen intézkedéseket hozott a sokszínűség és a befogadás előmozdítása, valamint a fogyatékossággal élő személyek felvételének ösztönzése érdekében. Ezek közé tartozik az igazgatóságokon dolgozó humánerőforrás-szakemberek kötelező képzése a tudattalan elfogultságról.
Az ombudsman értékelése
13. Az ombudsman nagyon komolyan veszi a panaszosnak az esetleges megkülönböztetéssel kapcsolatos aggályait, mivel kiemelkedő jelentőséget tulajdonít a – többek között a fogyatékosságon alapuló – megkülönböztetéssel kapcsolatos kérdéseknek. Az ombudsman azt is nagyra értékeli, hogy a panaszos csalódott amiatt, hogy nem kapott állást a Bizottságtól.
14. Mindemellett az előválogatott jelöltek listájára való felvétel, amelyről a Bizottság személyzetet vehet fel, nem garantálja a felvételt. Az EU személyzeti szabályzata kimondja, hogy „a listának lehetőség szerint legalább kétszer annyi nevet kell tartalmaznia, mint a betöltendő álláshelyek száma”[6], és a szóban forgó személyzeti kiválasztási eljárásra vonatkozó „versenyvizsga-felhívás”[7] kimondja, hogy a felvétel az üres álláshelyektől és a rendelkezésre álló költségvetési forrásoktól függ [8]. Emellett az uniós bíróságok megállapították, hogy az előválogatott jelöltek listáján szereplő pályázók nem jogosultak a kinevezésre [9]. Más szóval teljesen normális, hogy az előválogatott jelöltek listáján szereplő egyes jelölteket nem veszik fel. A Bizottság szerint a szóban forgó szűkített listán szereplő 23 pályázót nem vették fel.
15. A kérdés az, hogy a panaszost fogyatékossága miatt nem vették-e fel. Elmondása szerint a fogyatékosságára vonatkozó információkat belefoglalták az önéletrajzába, amelyet benyújtott a Bizottságnak. Furcsának tűnhet az is, hogy az előválogatott jelöltek listájának érvényessége alatt 14 éven keresztül egyetlen, a profiljának megfelelő álláshely sem vált betöltetlenné, így a panaszost legalább interjúra hívták volna be.
16. Sajnálatos módon, tekintettel arra a tényre, hogy a szóban forgó események 14 évet ölelnek fel, és hogy az egyes felvételi osztályok és igazgatóságok eltérő igényeik (az oktatás, a profil, a nyelvek stb. tekintetében) alapján döntenek arról, hogy kit hallgatnak meg az üres álláshelyekre, lehetetlennek bizonyult bármilyen bizonyossággal meghatározni, hogy milyen megfontolások vezethettek ahhoz, hogy a panaszost nem hallgatták meg. Az ombudsman vizsgálata nem tudott semmilyen összefüggést megállapítani a panaszos fogyatékossága és azon tény között, hogy a Bizottság nem hívta meg őt interjúra.
17. Mivel a szóban forgó szűkített lista már nem érvényes, a panasz további vizsgálata nem indokolt.
18. Az ombudsman továbbra is figyelemmel kíséri a Bizottság által a fogyatékossággal élő személyek felvételének előmozdítása érdekében hozott intézkedéseket. Mivel a munkaerő-felvétel decentralizált folyamat, biztató, hogy a Bizottság lépéseket tesz, például kötelező képzést szervez igazgatóságai humánerőforrás-szakemberei számára a tudattalan elfogultságról.
19. A 2021–2030-as időszakra szóló európai fogyatékosságügyi stratégia fényében az ombudsman bízik abban, hogy a Bizottság folytatja arra irányuló erőfeszítéseit, hogy az uniós közigazgatást példaértékűvé tegye [10] a kiválasztási, foglalkoztatási és megtartási folyamatok inkluzivitása tekintetében [11].
Következtetés
A vizsgálat alapján az ombudsman az alábbi következtetéssel zárja le az ügyet:
A panasz további vizsgálata nem indokolt.
A panaszost és a Bizottságot tájékoztatják erről a határozatról.
Emily O'Reilly
európai ombudsman
Strasbourg, 2021. 21.
[1] EPSO/A/18/04 – Tanácsos (A7/A6): https://op.europa.eu/hu/publication-detail/-/publication/8191ff75-d810-4434-9b3a-40d29020c235/language-en.
[2] Az általánosan használt kifejezés a „tartaléklista”.
[3] A kiválasztási eljárás végén a vizsgabizottság összeállította a sikeres pályázók érdemcsoportokra (legfeljebb négy csoportra) osztott listáját.
[4] A fogyatékosságon alapuló hátrányos megkülönböztetés megelőzése érdekében az uniós intézmények kötelesek figyelembe venni a fogyatékossággal élő alkalmazottak sajátos szükségleteit („észszerű alkalmazkodás”). Ez az Európai Gazdasági Közösség és az Európai Atomenergia-közösség tisztviselőinek személyzeti szabályzata, valamint egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételei (a továbbiakban: uniós személyzeti szabályzat) 1d. cikkének (4) bekezdése szerint a következő címen érhető el: http://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=CELEX%3A01962R0031-20140501.
[5] Az uniós személyzeti szabályzat III. mellékletének 5. cikke.
[6] Lásd a fenti 2. lábjegyzetet.
[7] A versenyvizsga-felhívás meghatározza a kiválasztási eljárásra alkalmazandó szempontokat és szabályokat.
[8] Lásd a versenyvizsga-felhívás „Felvétel” című V. pontját.
[9] Lásd például az Európai Unió Bíróságának a C-443/07 P. sz. Centeno Mediavilla és társai ügyben 2008. december 22-én hozott ítéletének 64. pontját [https://curia.europa.eu/juris/document/document_print.jsf?docid=73225&text=&dir=&doclang=EN&part=1&occ=first&mode=lst&pageIndex=0&cid=1559845]
[10] Az uniós nyomonkövetési keret hozzájárulása a 2020 utáni európai fogyatékosságügyi stratégiához, elérhető itt: https://fra.europa.eu/hu/cooperation/eu-partners/eu-crpd-framework/resources
[11] Egyenlőségközpontú Unió: Stratégia a fogyatékossággal élő személyek jogainak érvényre juttatásáért (2021–2030), elérhető itt: https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/en/qanda_21_813