Tisztelt G. asszony! 1999. július 26-án
Ön panaszt nyújtott be az európai ombudsmanhoz az Európai Bizottságnál dolgozó kirendelt nemzeti szakértők havi utazási költségei megtérítésének jelentős csökkenése miatt. A probléma csak a Luxemburg és Lisszabon közötti járatokat érintette.
1999. szeptember 13-án továbbítottam a panaszt az Európai Bizottság elnökének. Az Európai Bizottság 1999. november 9-én küldte meg véleményét, amelyet – amennyiben úgy kívánja – megküldtem Önnek azzal a felhívással, hogy tegye meg észrevételeit. 1999. december 2-án megküldte észrevételeit. 2000. január 7-én további információkat kértem a Bizottságtól, amelyeket 2000. március 7-én kaptam meg, és 2000. március 10-én továbbítottam Önnek. Öntől nem kaptam további észrevételeket.
Azért írok most, hogy tájékoztassam Önöket az elvégzett vizsgálatok eredményéről.

A PANASZ

A panaszos az Európai Bizottság luxembourgi kirendelt nemzeti szakértőjeként dolgozott.
A "Bizottsághoz kirendelt nemzeti szakértőkre alkalmazandó szabályok" című bizottsági határozat (1) (a továbbiakban: a határozat) szerint:
14. cikk - Utazási költségek megtérítése
1 Ha a kirendelt nemzeti szakértő nem helyezte át személyes használati tárgyait az alkalmazás helyéről az alkalmazás helyére, minden hónapban jogosult az alkalmazás helyéről az alkalmazás helyére történő visszautazás költségeire. [ ] Amennyiben az utazás meghaladja az 500 km-t, vagy tengeri átkeléssel jár, a kifizetés a csökkentett árú (PEX vagy APEX) repülőjegy ára alapján történik.
Az alkalmazott díjtétel a Bizottság által jóváhagyott brüsszeli utazási irodánál a folyó év január 1-jén hatályban lévő díjtétel. Ezt az arányt július 1-jén felül kell vizsgálni azon utazások esetében, amelyek ára január 1-je óta több mint 5%-kal ingadozott. [ ]
Ennek megfelelően a panaszos havi utazási juttatásra volt jogosult a Luxemburgból Lisszabonba tartó utazásra szóló, csökkentett árú PEX vagy APEX repülőjegy alapján. 1998 januárja előtt a havi utazási támogatás körülbelül 604 ECU volt, míg 1998 januárjában körülbelül 216 ECU-re csökkentették. 1998 januárja és 1999 júniusa között az átlagos utazási ellátmány nagyjából változatlan maradt.
A panaszos azt állította, hogy az utazási támogatás csökkentése jelentős pénzügyi veszteséget okozott neki, mivel nem felelt meg a tényleges áraknak. Állításának alátámasztására a panaszos egy luxemburgi BBL utazási iroda által kiadott nyilatkozatot nyújtott be, amely szerint a Lisszabonba tartó visszaútra vonatkozó PEX-díj 22 900 LUF (körülbelül 567 €) volt. A panaszos a többi kirendelt nemzeti szakértővel együtt a feletteseihez és a Bizottság IX. Főigazgatóságához fordult panasszal.
Végül a panaszos, valamint két másik, Luxemburgból Lisszabonba utazó kirendelt nemzeti szakértő panaszt nyújtott be az európai ombudsmanhoz. Az állítások összefoglalva a következők voltak:
1. A Bizottság nem tájékoztatta a DNE-ket az utazási ellátmány 1998. januári változásáról.
2. A kirendelt nemzeti szakértőknek pénzügyi veszteségeket kellett elszenvedniük, és az utazási ellátmány nem felelt meg a tényleges PEX- vagy APEX-rátáknak.
1999. szeptember 7-én az ombudsmant arról tájékoztatták, hogy 1999 júliusában a havi utazási ellátmány megváltozott, és körülbelül 581-et tett ki, azaz majdnem annyit, mint 1998 januárja előtt.

A VIZSGÁLAT

A Bizottság véleménye
A Bizottság idézte a Bizottsághoz való kirendeléssel foglalkozó nemzeti szakértőkre alkalmazandó szabályok (2) 14. cikkét, és megemlítette, hogy ezeket a rendelkezéseket csatolták a nemzeti szakértő kirendelését kérő levelekhez.
A Bizottság azt is hangsúlyozta, hogy a költségvetési rendelet 2. cikkében foglalt hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elve tekintetében figyelembe kell vennie az adott rendeltetési helyre vonatkozóan rendelkezésre álló legalacsonyabb rátákat. Ezeket az arányokat a pénzügyi ellenőr hagyja jóvá, és tájékoztatás céljából továbbítja a nemzeti szakértők összekötő bizottságának. A panaszost és valamennyi kirendelt nemzeti szakértőt a nemzeti szakértők összekötő bizottságának 30. és 32. számú hírlevelén keresztül tájékoztatták az utazási ellátmány változásairól.
A panaszos esetében az utazási ellátmány megfelelt a Bizottság által jóváhagyott utazási iroda által az adott időszakra vonatkozóan megjelölt összegeknek. A panaszos által benyújtott utazási irodai nyilatkozatban említett árak nem voltak a rendelkezésre álló legalacsonyabbak. Ezenkívül ezt a nyilatkozatot nem a Bizottság által jóváhagyott brüsszeli utazási iroda adta ki. A Bizottság a meglévő rendeletnek megfelelően megtérítette a panaszos költségeit.
A panaszos észrevételei
Az európai ombudsman továbbította az Európai Bizottság véleményét a panaszosnak azzal a felhívással, hogy tegye meg észrevételeit. Válaszában a panaszos azt állította, hogy a Bizottság brüsszeli utazási irodája által jelzett arány nem a bizottsági határozatban előírt APEX- vagy PEX-arány, hanem egy rendkívül szigorú feltételekhez kötött „szuperköltségvetési” arány.
A panaszos véleménye szerint az utazási ellátmány 1999 júliusában bekövetkezett jelentős emelkedése (kb. 581 € a 216 € helyett) a Bizottság utazási irodájának változását követően egyértelműen arra utalt, hogy a korábban jóváhagyott ár irreális volt.
A panaszos végül azt állította, hogy a fent említett nyilatkozatot kibocsátó ügynökség abban az időben a Bizottság által Luxemburgban jóváhagyott ügynökség volt.

TOVÁBBI KÉRDÉSEK

Az ombudsman megkérdezte a Bizottságot, hogy az utazási támogatás mértéke megfelel-e a bizottsági határozat követelményeinek, vagy megfelel-e a kialkudott promóciós áraknak, amelyek nem tekinthetők PEX- vagy APEX-áraknak.
A Bizottság tájékoztatta az ombudsmant, hogy a pénzügyi ellenőrzés kérésének és jóváhagyásának megfelelően az utazási ellátmányok a jóváhagyott utazási iroda által a Bizottsággal közölt legalacsonyabb PEX/APEX arányokon alapulnak.
A panaszos nem nyújtott be további észrevételeket.

A HATÁROZAT

1 A Bizottság nem tájékoztatta a kirendelt nemzeti szakértőket 1.1
A panaszos azt állította, hogy a Bizottság nem tájékoztatta a kirendelt nemzeti szakértőket az utazási ellátmány 1998. január 1-jét követő csökkentéséről.
1.2 Az Európai Bizottság úgy ítélte meg, hogy a kirendelt nemzeti szakértőket az Európai Bizottság kirendelt nemzeti szakértőinek szóló két belső hírlevél útján tájékoztatták: „KÜLÖNBÖZŐ INFORMÁCIÓK”.
1.3 Az Ombudsman megjegyzi, hogy a havi utazási ellátmányok csökkentését valóban hosszasan említették az "EXPERT info"-ban, különösen 1998. március 20-án és 1998. május 20-án. A panaszos nem kérdőjelezte meg a Bizottság álláspontját a jelen állítással kapcsolatban. Az ombudsman ezért nem állapított meg hivatali visszásságot az ügy e vonatkozását illetően.
2 A havi utazási ellátmány meghatározása
2.1 A panaszos úgy vélte, hogy 1998 januárja és 1999 júniusa között a havi utazási ellátmány alapjául szolgáló összegek nem feleltek meg a Bizottsághoz kirendelt nemzeti szakértőkre alkalmazandó szabályokról szóló bizottsági határozat 14. cikkében meghatározott kritériumoknak. Állítólag a Luxemburg–Lisszabon oda-vissza járatnak a Bizottság által jóváhagyott brüsszeli utazási iroda által megjelölt díja irreális volt, és nem felelt meg a PEX- vagy APEX-díjnak.
2.2 Az Európai Bizottság úgy ítélte meg, hogy szolgálatai az utazási ellátmány meghatározására vonatkozó eljárást követték. A költségvetési rendelet értelmében figyelembe kellett vennie a rendelkezésre álló legalacsonyabb PEX/APEX arányokat.
2.3 Az ombudsman megjegyzi, hogy nincs pontos meghatározása a PEX- vagy APEX-díjaknak. Úgy tűnik, hogy ezek az árak légitársaságonként, utazási irodánként és utazási irodánként eltérőek, és a fizetés és a helyfoglalás tekintetében korlátozó feltételeknek vannak alávetve.
2.4 A havi utazási ellátmány meghatározásához az Európai Bizottság "A Bizottsághoz kirendelt nemzeti szakértőkre alkalmazandó szabályok"(3) és a költségvetési rendelet (4) rendelkezéseire hivatkozott. A kifizetéseket a brüsszeli utazási iroda által megjelölt és a Bizottság által jóváhagyott díjak alapján teljesítették. Nincs bizonyíték arra, hogy az ügynökség által jelzett kamatláb nem felelt meg a valóságnak, vagy hogy nem volt olyan PEX/APEX kamatláb, amelyet az ügynökség ügyfelei elérhettek volna.
2.5 Úgy tűnik, hogy az Európai Bizottság a vitatott időszakra vonatkozó havi utazási ellátmány meghatározása során az alkalmazandó eljárást követte. Ami az ügy e vonatkozását illeti, az európai ombudsman által gyűjtött információk alapján nem állapítottak meg hivatali visszásságot.
3 Következtetés
Az európai ombudsman e panasszal kapcsolatos vizsgálatai alapján úgy tűnik, hogy az Európai Bizottság nem követett el hivatali visszásságot. Az ombudsman ezért úgy határozott, hogy lezárja az ügyet.
Erről a döntésről az Európai Bizottság elnökét is tájékoztatni fogják.
Tisztelettel:
Jacob Söderman

---

(1) Az 1999. február 3-i bizottsági határozattal [C(99)220] módosított 1998. január 7-i bizottsági határozat [C(97)3402]

(2) Az 1999. február 3-i bizottsági határozattal [C(99)220] módosított 1998. január 7-i bizottsági határozat [C(97)3402].

(3) [ ] Az alkalmazott díj a Bizottság által jóváhagyott brüsszeli utazási irodánál a folyó év január 1-jén hatályban lévő díj. [ ]

(4) Az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó, 1977. december 21-i módosított költségvetési rendelet (HL L 356., 1977.12.31., 1. o.).