A panasz előzményei

1. 2018 szeptemberében a panaszos informatikai projektvezetői ^[1] állásra jelentkezett az Európai Beruházási Banknál (EBB). Az EBB nem választotta ki kérelmét további vizsgálatra.

2. A panaszos visszajelzést kért, mégpedig azon okok miatt, amelyek miatt az EBB nem őt választotta. Különösen azt akarta tudni, hogy hogyan értékelték az önéletrajzát. Az EBB tájékoztatta a panaszost, hogy a jelentkezők magas száma miatt nem tud részletes visszajelzést adni.

3. A panaszos ezt követően panaszt nyújtott be az EBB panasztételi mechanizmusához ^[2]. Tájékoztatást kér önéletrajzának értékelési kategóriánkénti értékeléséről.

4. Az EBB panaszkezelési mechanizmusa 2018 decemberében válaszolt a panaszosnak. Bocsánatot kért azért, hogy először egy félreértés miatt megtagadták tőle a visszajelzést, és megerősítette, hogy az EBB általában részletes visszajelzést ad a kiválasztási eljárások során, amikor a jelölt kifejezetten kéri azt. Tájékoztatta a panaszost, hogy az EBB-hez 122 pályázat érkezett erre az állásra. 40 kérelmet „hosszú listára”, 12-t pedig „rövid listára” vettek fel. A panaszos a 40 hosszú listán szereplő jelölt között volt, de nem szerepelt a 12 előválogatott jelölt között. Az EBB gyakorlata az, hogy az önéletrajzok összehasonlítása és az alapján választja ki a jelölteket, hogy az önéletrajzok mennyire felelnek meg a meghirdetett állásra vonatkozó követelményeknek. Az EBB kifejtette, hogy „az egyik oka” annak, hogy a panaszos pályázatát nem vették fel az előválogatott jelöltek listájára, az volt, hogy más jelöltek jobban megfeleltek az állásra vonatkozó követelményeknek, és hogy önéletrajza nem felelt meg három konkrét követelménynek ^[3].

5. A panaszos további információkat kért az EBB-től. Felteszi a kérdést, hogy az „egyik oka” kifejezés arra való használata, hogy nem vették fel az előválogatott jelöltek listájára, azt jelenti-e, hogy más okokat nem közöltek vele. Azt is megkérdezi, hogy egyes munkaköri követelményeknek nagyobb súlyt tulajdonítanak-e, mint másoknak, és hogy az EBB milyen nyilvántartásokat vezet az egyes kiválasztási szakaszok után. Az EBB azt válaszolta, hogy a kiválasztással foglalkozó tanácsadó testületek széles mérlegelési jogkörrel rendelkeznek a személyzet kiválasztási eljárásainak megszervezésében. A teljes önéletrajzot a munkaköri leírásban felsorolt képesítések alapján értékelik, de kategóriánként nem végeznek értékelést. Az EBB a munkaerő-felvételi eljárás egyes szakaszaiban nem rögzít értékeléseket.

6. Mivel a panaszos elégedetlen volt az EBB válaszával, 2019 februárjában az európai ombudsmanhoz fordult.

A vizsgálat

7. Az ombudsman vizsgálatot indított azzal a panasszal kapcsolatban, hogy az EBB nem tájékoztatta a panaszost arról, hogy kérelmét hogyan értékelték, és nem adott visszajelzést arról, hogy kérelmét miért nem vették fel az előválogatott jelöltek listájára.

8. A vizsgálat során az ombudsman megkapta az EBB panaszra adott válaszát, majd ezt követően a panaszosnak az EBB válaszára adott észrevételeit ^[4].

9. Válaszában az EBB kifejtette, hogyan értékeli a pályázatokat a kiválasztási eljárások során. Az értékelés négy szakaszból áll, nevezetesen az 1. szakaszból (kezdeti szűrés és hosszú listázás), a 2. szakaszból (technikai szűrés és rövid listázás), a 3. szakaszból (első tesztelés) és a 4. szakaszból (záróinterjú). Az 1. szakasz a pályázatoknak a munkaköri leírásban meghatározott munkaköri követelmények szerinti első átvilágításából áll. Az EBB kiválasztással foglalkozó tanácsadó testülete hosszú listát készít azokról a pályázatokról, amelyek megfelelnek a követelményeknek. A 2. szakasz a hosszú listán szereplő alkalmazások technikai átvilágításából áll, amelynek során az alkalmazásokat összevetik egymással. A követelményeknek leginkább megfelelő alkalmazások szűkített listára kerülnek, és továbblépnek a 3. szakaszba. A panaszos kérelmét nem vették fel az előválogatott jelöltek listájára.

10. Az EBB kijelentette, hogy nem alkalmaz súlyozást a konkrét munkaköri követelményekre. A kiválasztási bizottság összehasonlítja egymással a pályázatokat anélkül, hogy munkakörönkénti pontszámokat használna. Az EBB az 1. és 2. szakaszban nem vezet nyilvántartást az egyes jelöltekre vonatkozó konkrét információkról. Az EBB-nek azonban információi vannak arról, hogy a jelölt hosszú vagy szűkített listára került-e, valamint a döntés indokairól.

11. Végezetül az EBB kijelentette, hogy a panaszosnak adott visszajelzésében az „egyik oka” kifejezés használata azt jelenti, hogy elsőbbséget élveznek azok a pályázók, akiknek a profilja jobban megfelel a munkaköri követelményeknek, míg a másik ok az volt, hogy önéletrajza nem bizonyította, hogy részben vagy egészben megfelel az összes munkaköri követelménynek.

12. A panaszos azzal érvelt, hogy az EBB által adott visszajelzés nem átlátható, mivel nem alkalmaz pontozási rendszert, ami azt jelenti, hogy nincs olyan viszonyítási alap, amelyhez képest értékelni lehetne a kérelmeket. Azt állította, hogy a kapott visszajelzések csupán arról tájékoztatták, hogy más pályázók jobb önéletrajzokkal rendelkeznek. Ily módon úgy ítélte meg, hogy az EBB nem jelölte meg azokat az indokokat, amelyek alapján úgy döntött, hogy nem veszi fel a pályázatát az előválogatott jelöltek listájára. A panaszos azzal is érvelt, hogy a pontozási rendszer alkalmazásának mellőzése ellentétes lehet az uniós ítélkezési gyakorlattal.

Az ombudsman értékelése

A kiválasztási eljárás során alkalmazott módszertanra vonatkozó információkérésről

13. Az ombudsman megállapítja, hogy az EBB elegendő információt nyújtott a panaszosnak a kiválasztási eljárásról. Az EBB világosan elmagyarázta a kiválasztási eljárás különböző szakaszait és a pályázatok értékelésére használt módszertant. Azt is egyértelművé tette, hogy megőrzi a kiválasztási eljárás 1. és 2. szakaszában a hosszú listán szereplő és az előválogatott jelöltek listájára való felvételről hozott döntés mögött meghúzódó indokokkal kapcsolatos információkat. Az ombudsman ezért úgy véli, hogy az EBB rendezte a panasz ezen aspektusát.

Az egyéni visszajelzés iránti kérelemről

14. Az ombudsman megérti a panaszos frusztrációját azzal kapcsolatban, hogy hosszú eljáráson kell keresztülmennie ahhoz, hogy megkapja azokat a visszajelzéseket, amelyeket azonnal meg kellett volna kapnia. Az EBB azt mondta, hogy a panaszos visszajelzésének első elutasítása hiba volt, és bocsánatot kért tőle. Mivel az EBB egyértelművé tette, hogy szokásos gyakorlata az, hogy visszajelzést ad minden olyan jelöltnek, aki ezt kéri, az ombudsman meggyőződött arról, hogy a hiba valószínűleg nem ismétlődik meg.

15. Az ombudsman elismeri, hogy a panaszosnak adott visszajelzést jobban is meg lehetett volna fogalmazni. A visszajelzés ugyanebben a mondatban összehasonlító jellegű (az, hogy más pályázók jobban megfeleltek a munkaköri követelményeknek) és érdemi jellegű (az, hogy önéletrajza nem felelt meg három konkrét munkaköri követelménynek) okokat tartalmazott. Ez, valamint az „egyik oka” kifejezés használata némi zavart okozott. Az EBB azonban most egyértelművé tette, hogy nem volt nyilvánosságra nem hozott ok arra, hogy a panaszost ne vegyék fel az előválogatott jelöltek listájára.

16. A panaszos továbbra is úgy véli, hogy az EBB elmulasztotta megindokolni azon döntését, hogy nem választotta ki a pályázatát. Az uniós ítélkezési gyakorlat szerint a magánszemélyt érintő határozat indokolására vonatkozó kötelezettség célja egyrészt az, hogy elegendő adatot szolgáltasson ahhoz, hogy az érdekelt meggyőződhessen a határozat megalapozottságáról, másrészt pedig az, hogy lehetővé tegye a határozat bíróság előtti megtámadását.^[5] Ebben az esetben az EBB arról tájékoztatta a panaszost, hogy önéletrajza nem felel meg a munkaköri leírás három konkrét követelményének. Az ombudsman ezért úgy véli, hogy a visszajelzések kellően részletezik, hogy a panaszos kérelmét miért nem vették fel az előválogatott jelöltek listájára. Ez a megállapítás nem összeegyeztethetetlen azzal a ténnyel, hogy az eljárás is összehasonlító jellegű volt, vagyis hogy más pályázatok jobban megfeleltek a munkaköri leírás követelményeinek ^[6].

17. A panaszost az is aggasztja, hogy az EBB-nek nincs pontozási rendszere a pályázatokra vonatkozóan, és nincsenek objektív kritériumai az egyes önéletrajzok értékelésére. Az uniós ítélkezési gyakorlat következetesen fenntartotta, hogy „a különböző vizsgákon szerzett pontszámoknak a pályázókkal való közlése, amely tükrözi a vizsgabizottság által róluk készített értékeléseket, a vizsgabizottság határozatainak megfelelő indokolását jelenti .” (utólagos kiemelés)^[7] Az ítélkezési gyakorlat azonban azt is megerősítette, hogy a vizsgabizottság széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik munkájuk elvégzésének módját illetően.^[8] Ez azt jelenti, hogy a vizsgabizottság szabadon eltekinthet a pontszámok felhasználásától. Bár a pontozás megfelelő indokolás, nem kötelezettség. A visszajelzés egyéb módjai, például annak leírása, hogy mely kritériumok nem teljesültek, szintén elfogadhatók. Amint az a fenti 16. pontban kifejtésre került, az EBB kellően részletesen megindokolta a panaszosnak, hogy miért nem vette fel a pályázatát az előválogatott jelöltek listájára. Egyértelmű, hogy az önéletrajzok értékeléséhez és összehasonlításához használt kritériumok a munkaköri leírásban szereplő követelmények voltak.

18. A fentiek alapján az ombudsman megállapítja, hogy az EBB a panasznak ezt a vonatkozását is rendezte.

Következtetés

A vizsgálat alapján az ombudsman az alábbi következtetéssel zárja le az ügyet:

Az EBB tájékoztatást nyújtott a kiválasztási eljárásról, valamint elegendő visszajelzést adott a panaszos pályázatának értékeléséről. Az EBB tehát helyt adott a panasznak.

A panaszost és az EBB-t tájékoztatják erről a döntésről.

Emily O'Reilly

Európai ombudsman

Strasbourg, 2020. 13.

[1] Állásbörze 105312.

[2] Az EBB panaszkezelési mechanizmusának feladata, hogy kivizsgálja a panaszokat annak biztosítása érdekében, hogy az EBB megfeleljen belső politikáinak és eljárásainak, és korrekciós intézkedéseket javasoljon, ha erre nem kerül sor.

[3] Nevezetesen „a Java EE-alapú fejlesztés terén szerzett tapasztalat”, „a pénzügyi szektorban szerzett tapasztalat” és „a házon belüli fejlesztésnek való kitettség”.

[4] Időközben a panaszos egy második fellebbezést is benyújtott az EBB panasztételi mechanizmusához, amelyben megtámadta azt a döntést, hogy nem választja ki a kérelmét további vizsgálatra. Ez a szempont nem képezte az ombudsman vizsgálatának részét.

[5] Lásd a Bíróság 195/80. sz. Bernard Michel kontra Európai Parlament ügyben 1981. november 26-án hozott ítéletének 22. pontját.

[6] Az uniós ítélkezési gyakorlat szerint a pályázók összehasonlító értékelése elfogadható kiválasztási módszer, ha a cél korlátozott számú pályázó kiválasztása, még akkor is, ha a versenyvizsga-felhívás nem írja elő, hogy az értékelés összehasonlító jellegű. Lásd a Közszolgálati Törvényszék F-17/08. sz., Andrzej Wybranowski kontra Európai Bizottság ügyben 2010. július 8-án hozott ítéletének 46. pontját.

[7] Lásd a Bíróság 1996. július 4-i ítéletét, Európai Parlament kontra Angelo Innamorati, C-254/95 P, 31. pont.

[8] A Törvényszék T-244/97. sz., Mertens kontra Bizottság ügyben 1999. február 11-én hozott ítéletének 44. pontja; valamint a Közszolgálati Törvényszék 2008. május 8-i Suvikas kontra Tanács ítélete, 86–90. pont.