- HU Magyar
A gépi fordításokban előfordulhatnak az egyértelműséget és a pontosságot potenciálisan csökkentő hibák; az ombudsman nem vállal felelősséget az esetleges eltérésekért. A legmegbízhatóbb és jogilag korrekt tájékoztatásért olvassa el a fenti linken található, angol nyelvű forrásverziót.
Bővebb információért tekintse meg nyelvi és fordítási politikánkat.
Határozat a gépjárművekkel foglalkozó műszaki bizottság 2016. szeptember és 2017. január közötti üléseinek jegyzőkönyveihez való teljes körű nyilvános hozzáférés Európai Bizottság általi megtagadásáról szóló 1275/2018/THH sz. ügyben
Határozat
Ügy 1275/2018/THH - Vizsgálat megindítása Hétfő | 23 július 2018 - Ajánlás Péntek | 12 október 2018 - Határozat Péntek | 03 május 2019 - Érintett intézmények Európai Bizottság ( Feltárt hivatali visszásság ) - Ország Belgium
Az ügy arra vonatkozott, hogy az Európai Bizottság nem biztosította az átláthatóságot abban a folyamatban, amelynek során a tagállamok képviselői megvitatják a gépjárművek kibocsátására vonatkozó uniós szabályokat és döntenek azokról.
Az ombudsman megállapította, hogy hivatali visszásságnak minősül, hogy a Bizottság megtagadta a nyilvánosság hozzáférését a tagállamok képviselőinek a környezeti információkkal kapcsolatos álláspontjaihoz. Ennek megfelelően ajánlást tett arra vonatkozóan, hogy a Bizottság biztosítson további részleges hozzáférést a vonatkozó dokumentumokhoz. A Bizottság azonban elutasította ezt az ajánlást.
Az ombudsman lezárta a vizsgálatot, megerősítette, hogy hivatali visszásságot állapított meg, és megismételte ajánlását.
A panasz előzményei
1. A panaszos az Európai Parlament tagja.
2. A Gépjárművek Technikai Bizottsága (TCMV) a Bizottság elnökletével működő „komitológiai” bizottság, amelynek keretében az egyes uniós tagállamokat képviselő köztisztviselők megvitatják a gépjárművek szabályozásával kapcsolatos műszaki kérdéseket, és véleményt nyilvánítanak azokról. Ezek a vélemények képezik majd azon „végrehajtási jogi aktusok” alapját, amelyeket a Bizottság a tagállamok egyetértésével fogad el. A TCMV ezért kulcsfontosságú szereplő olyan területeken, mint a járművek kibocsátásának szabályozása, amely a közegészségügy és a környezet szempontjából jelentős kérdés.
3. A panaszos az Európai Parlament gépjárműiparban alkalmazott kibocsátásméréssel foglalkozó bizottságának (EMIS) tagja, ezért e szerepénél fogva hozzáférhet a TCMV-ülések jegyzőkönyveinek másolataihoz. 2017. január 27-én a panaszos azt kérte, hogy az Európai Bizottság biztosítson nyilvános hozzáférést a TCMV 2016. szeptember és 2017. január közötti üléseinek jegyzőkönyveihez és összefoglaló jegyzőkönyveihez. E nyilvános hozzáférés iránti kérelem célja az volt, hogy a TCMV üléseinek jegyzőkönyveit a szélesebb nyilvánosság számára hozzáférhetővé tegye.
4. A Bizottság válaszolt a panaszosnak, és tájékoztatta arról, hogy az öt ülés összefoglaló jegyzőkönyve már nyilvánosan hozzáférhető a komitológiai nyilvántartásban.[1] Azt mondta, hogy nem tudja közzétenni az öt TCMV-ülés teljes jegyzőkönyvét, mivel véleménye szerint a közzététel aláásná a döntéshozatali folyamatot [2].
5. A panaszos e határozat felülvizsgálatát kérte, úgynevezett megerősítő kérelmet nyújtott be a Bizottsághoz, megismételve az öt ülés teljes jegyzőkönyvéhez való nyilvános hozzáférés iránti kérelmét.
6. Válaszul a Bizottság részleges hozzáférést biztosított a TCMV öt ülésének jegyzőkönyvéhez.
7. A panaszos elégedetlen volt, és panaszt tett az ombudsmannál.
Az ombudsman ajánlása
8. A panasszal kapcsolatos vizsgálata alapján az ombudsman a következő következtetésre jutott:[3]
Az, hogy a Bizottság megtagadta a nyilvánosság hozzáférését a tagállamok képviselőinek környezeti információkkal kapcsolatos valamennyi álláspontjához, hivatali visszásságnak minősül.
9. Az ombudsman a következőket javasolta:
A Bizottságnak jelentősen megnövelt részleges hozzáférést kell biztosítania a gépjárművekkel foglalkozó műszaki bizottság 2016. szeptember és 2017. január közötti üléseinek jegyzőkönyveihez, legalább a tagállamok képviselőinek a környezeti információkkal kapcsolatos valamennyi álláspontját közzétéve.
A Bizottság válasza az ombudsman ajánlására
10. Az ombudsmannak adott válaszában a Bizottság megjegyzi, hogy az öt kért dokumentum jelentős részét a panaszos 2017. április 3-i megerősítő kérelmét követően tették közzé. Azzal érvel, hogy az 1049/2001/EK rendelet 4. cikkében előírt kivételekre csak a dokumentumok korlátozott részei tekintetében hivatkoztak, és hogy az ombudsman megerősítette e kivételek közül kettő alkalmazhatóságát.
11. A Bizottság jelzi, hogy az ombudsman által „környezeti információnak” minősített öt dokumentum különböző részei:
- információkat tartalmaznak az érintett tagállamok szavazási magatartásáról,
- a döntéshozatali folyamat egészének eljárási szempontjaira vonatkoznak, vagy
- tisztán adminisztratív jellegűek.
12. Ezeket a szakaszokat a Bizottság döntéshozatali eljárásának védelme érdekében kitakarták. [4] A Bizottság véleménye szerint ezek az információk nem tekinthetők az aarhusi rendelet 2. cikke (1) bekezdésének d) pontja értelmében vett »környezeti információknak«[5].
13. A Bizottság továbbá azzal érvel, hogy az 1049/2001 rendelet 4. cikkében foglalt kivételek megszorító értelmezésére vonatkozó, az aarhusi rendelet 6. cikkének (1) bekezdésében előírt kötelezettség csak akkor alkalmazandó, ha a környezetbe történő kibocsátásról van szó, és nem vonatkozik semmilyen környezeti információra.
14. A Bizottság úgy véli, hogy az ombudsman nem vette figyelembe a bizottságok eljárásiszabályzat-mintája [6] 10. cikkének (2) bekezdésében és 13. cikkének (2) bekezdésében foglalt titoktartási rendelkezéseket, amelyekre a Bizottság 2017. április 29-i megerősítő határozatában hivatkozott. E rendelkezések kimondják, hogy az ülések összefoglaló jegyzőkönyvei nem említik az egyes tagállamok álláspontját a bizottság megbeszélésein, és hogy a bizottság megbeszélései bizalmasak.
15. A Bizottság kijelenti, hogy az általános szabályokat a 182/2011/EU rendelet (a továbbiakban: a komitológiai rendelet) 9. cikke alapján fogadták el.[7] A Bizottság szerint a komitológiai rendelet 10. cikke meghatározza a bizottsági eljárásokra vonatkozó, nyilvánosságra hozható információkat; a kért dokumentumokban szereplő információk nem képezik azok részét. A Bizottság azzal érvel, hogy az 1049/2001/EK rendelet rendelkezéseit a komitológiai rendelettel összhangban kell alkalmazni annak érdekében, hogy a titoktartási követelmény ne veszítse el érdemi hatását.
16. A Bizottság azzal is érvel, hogy a döntéshozatali eljárás jellege ebben az esetben nem „jogalkotási”, mivel a szóban forgó eljárás nem vezet a Szerződés értelmében vett „jogalkotási aktus” elfogadásához.[8] Mint ilyen, a jogalkotási döntéshozatalra esetlegesen alkalmazandó magasabb szintű átláthatóság itt nem alkalmazandó.
17. A Bizottság ezért úgy véli, hogy helyesen és az alkalmazandó ítélkezési gyakorlattal összhangban alkalmazta az 1049/2001/EK rendelet rendelkezéseit.
A panaszos észrevételei
18. A panaszos úgy véli, hogy a tagállamokra nézve kötelező, a környezetre (levegőminőségre) és az európai polgárok egészségére közvetlen hatást gyakorló határozatokra a legmagasabb szintű átláthatósági normáknak kell vonatkozniuk, összhangban az uniós szerződésekkel és az Európai Unió Bíróságának vonatkozó ítélkezési gyakorlatával.
19. A panaszos azzal érvel, hogy a döntéshozatali folyamat, amelyben a TCMV szerepet játszik, jogalkotási jellegű, és mint ilyen, a Bizottságnak magas fokú átláthatóságot kell biztosítania. A panaszos véleménye szerint a TCMV-nek a jogszabályok végrehajtásában betöltött szerepe, az EMIS bizottság létrehozása és az EMIS bizottságnak a TCMV azon képességére vonatkozó megállapításai, hogy aláássa a meglévő jogszabályokat, mind alátámasztják annak a döntéshozatali eljárásnak a jogalkotási jellegét, amelynek a TCMV részét képezi.
20. A panaszos azt állítja, hogy a Bizottság nem állapított meg semmilyen konkrét, előre látható és nem pusztán hipotetikus kockázatot arra vonatkozóan, hogy a tagállamok álláspontjának közzététele aláásná a döntéshozatali eljárást. Éppen ellenkezőleg, hangsúlyozza azon véleményét, hogy a nagyobb kockázat abban rejlik, hogy nem teszik közzé a tagállamok álláspontjait, hivatkozva az EMIS bizottság azon megállapításaira, amelyek szerint „egyes tagállamok eltérő álláspontot mutattak be a nyilvánosságnak, mint amelyet a TCMV résztvevőinek mutattak be ”.
21. A panaszos nem ért egyet a Bizottság azon érveivel, amelyek szerint a kért információk nem minősülnek „környezeti információnak”. Vitatja a Bizottság érveit (amelyek arra a tényre hivatkoztak, hogy az információ a szavazási magatartásra vonatkozik, vagy a döntéshozatali folyamat eljárási és adminisztratív vonatkozásairól szól), és kijelenti, hogy a döntéshozatali folyamat ebben az esetben pontosan a járművek környezetbe történő kibocsátásáról, valamint arról szól, hogy a környezet és a közegészség védelme érdekében milyen szinten kell korlátozni ezeket a kibocsátásokat. A petíció benyújtója rámutat arra a közelmúltbeli ítéletre, amelyben a Bíróság megállapította, hogy a környezetbe kibocsátott anyagok a környezeti információkhoz való hozzáférésre vonatkozó szabályok értelmében előre látható kibocsátások [9].
22. A Bizottság azon érvére válaszolva, amely szerint az ombudsman nem vette figyelembe a bizottságok eljárásiszabályzat-mintájának és a komitológiai rendeletnek a bizalmas kezelésre vonatkozó rendelkezéseit, a panaszos azzal érvel, hogy a komitológiai rendelet 9. cikke csupán felhatalmazza a bizottságokat saját eljárási szabályaik megállapítására. Ez azt jelenti, hogy az 1049/2001/EK rendelet továbbra is alkalmazandó a bizottságokra, és a dokumentumokhoz való hozzáférésről az 1049/2001/EK rendelet alapján kell dönteniük. Kiemeli a bizottságok eljárási szabályzata 13. cikkének (1) bekezdését, amely kimondja, hogy „[a] bizottsági dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmeket az 1049/2001/EK rendelettel összhangban kell kezelni”.
23. A panaszos azzal érvel, hogy az 1049/2001/EK rendelet még a döntéshozatali eljárás súlyos veszélyeztetése esetén is előírja az átláthatóság biztosítását, amennyiben a közzétételhez nyomós közérdek fűződik. Véleménye szerint a jelen ügyben egyértelműen nyomós közérdek fűződik a gépjárművek kibocsátására vonatkozó információk hozzáférhetővé tételéhez. Ezzel összefüggésben a panaszos hivatkozik egy 2017 májusában közzétett, a túlzott kibocsátásokkal kapcsolatos halálesetekről szóló tanulmányra [10], valamint a Bíróság 2018. decemberi határozatára, amelyben a Bizottság ellen foglalt állást a gépjárművek kibocsátásai terén [11].
Az ombudsman értékelése
24. Az ombudsman csalódott a Bizottságnak az ajánlására adott válasza miatt.
25. Ami a Bizottság bizottságokra vonatkozó egységes eljárási szabályzatát illeti, a Bizottság kijelentette, hogy azok nem követelik meg, hogy a bizottsági ülés jegyzőkönyvében szerepeljen a tagállamok kiléte. Általános jelleggel az ombudsman megjegyzi, hogy a szabályok sem zárják ki a tagállamok álláspontjának rögzítését. Arra is rámutat, hogy számos alkalommal kijelentette, hogy helyes gyakorlat lenne, ha a tagállamok álláspontjait ilyen jegyzőkönyvben rögzítenék. Mindenesetre ebben az esetben az ombudsman megvizsgálta a dokumentumokat, és megjegyzi, hogy a szóban forgó jegyzőkönyvek azonosítják az érintett tagállamok konkrét kérdésekkel kapcsolatos álláspontját.
26. Az ombudsman ajánlására adott válaszában a Bizottság ismét a bizottságok eljárásiszabályzat-mintájára [12] és a komitológiai rendeletre [13] támaszkodott annak igazolására, hogy megtagadta a tagállamok képviselői álláspontjának közzétételét. Az ombudsman értelmezése szerint a komitológiai eljárási szabályzat elfogadásának alapja a komitológiai rendelet 9. cikke. Az említett rendelet azonban nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely megtiltaná sem a bizottság jegyzőkönyvének, sem az ilyen ülésen feltárt tagállami álláspontoknak a hozzáférhetővé tételét.
27. Az ombudsman nem ért egyet azzal, hogy ezek a szabályok felhasználhatók az 1049/2001/EK rendelettől és azon ítélkezési gyakorlattól való eltérésre, amelyen keresztül a bíróságok e rendeletet értelmezték. Egyszerűen fogalmazva: az eljárási szabályok nem írhatnak felül egy rendeletet.
28. Az ombudsman nem ért egyet a Bizottság azon megközelítésével, hogy a kért dokumentumok vonatkozó részeit nem tekinti az aarhusi rendelet szerinti „környezeti információnak”[14] Az ombudsman megjegyzi, hogy a szóban forgó jogszabály a környezetbe történő kibocsátások mennyiségére vonatkozik. Az ombudsman megerősíti azon álláspontját, hogy a kért dokumentumok önmagukban tartalmaznak a környezetbe történő kibocsátást valószínűleg befolyásoló intézkedésekre vonatkozó információkat, és így egyértelműen környezeti információknak minősülnek.
29. Az ombudsman továbbra is elégedett azzal, hogy mivel a dokumentumok nemcsak a jogalkotási folyamat részét képezik, hanem környezeti információkat is tartalmaznak, a nyilvános hozzáférés alóli, a Bizottság által hivatkozott bármely kivételt még szigorúbban kell alkalmazni [15].
30. Az ombudsman nem ért egyet az aarhusi rendelet 6. cikke (1) bekezdésének (fenti 13. pontban említett) Bizottság általi értelmezésével. Az ombudsman megjegyzi, hogy a következőképpen szól: „Az egyéb kivételeket illetően...” (azaz a 4. cikk (2) bekezdésének első és második francia bekezdésétől eltérően) „a megtagadás indokait megszorítóan kell értelmezni, figyelembe véve a közzététel által szolgált közérdeket, valamint azt, hogy a kért információ a környezetbe történő kibocsátásra vonatkozik-e.” A Bizottság tévesen állítja, hogy ez a rendelkezés csak a környezetbe történő kibocsátásra vonatkozó információk tekintetében alkalmazandó. Amennyiben a releváns információk a környezetbe történő kibocsátásra vonatkoznak, a közzétételhez fűződő közérdek annál nagyobb.
31. Az ombudsman ajánlására adott válaszában a Bizottság azzal érvelt, hogy a jelen ügyben szóban forgó döntéshozatali eljárás jellege eltér a ClientEarth kontra Bizottság ügyhöz vezető forgatókönyvben alkalmazottól, amely ügy a Bizottság rendes jogalkotási eljárás keretében elfogadandó javaslatát foglalta magában [16].
32. Az ombudsman ezzel kapcsolatos álláspontja egyértelmű, és azt számos alkalommal részletesen kifejtették: az ombudsman úgy véli, hogy a jogalkotási folyamat átláthatósága az uniós demokrácia sarokköve. Álláspontjának alátámasztására az ombudsman a Szerződésre [17], két korábbi stratégiai vizsgálatra [18] és a Törvényszék ítélkezési gyakorlatára [19] hivatkozott. Az ombudsman véleménye szerint a tagállamok képviselőinek az úgynevezett „komitológiai” üléseken képviselt álláspontjához való nyilvános hozzáférést ebben a tágabb összefüggésben kell vizsgálni. Az uniós szabályok szélesebb körű hozzáférést biztosítanak azokban az esetekben, amikor az intézmények jogalkotói minőségükben járnak el, beleértve azokat az eseteket is, amikor ezt felhatalmazáson alapuló hatáskör keretében teszik. Amikor a Bizottság végrehajtási jogi aktust fogad el, e felhatalmazás alapján jár el. Ennek fényében az ombudsman számára egyértelmű, hogy a végrehajtási jogi aktus elfogadásának módjára vonatkozó dokumentumokat a lehető legnagyobb mértékben hozzáférhetővé kell tenni.[20] Annak megértése, hogy egy végrehajtási jogi aktus hogyan jön létre, és hogy a különböző tagállamok milyen álláspontokat képviselnek a folyamatban, létfontosságú egy olyan demokratikus rendszerben, amelyben a közképviselőknek, beleértve a tagállamok képviselőit is, elszámoltathatónak kell lenniük a polgárok felé.
33. Az ombudsman úgy véli, hogy a Bizottság válaszában nem vette kellőképpen figyelembe ezeket a tényezőket.
34. A fentiek alapján az ombudsman megerősíti azon következtetését, hogy hivatali visszásságnak minősül, hogy a Bizottság megtagadta a nyilvánosság hozzáférését a tagállamok képviselőinek környezeti információkkal kapcsolatos valamennyi álláspontjához.
Következtetés
A vizsgálat alapján az ombudsman az alábbi következtetéssel zárja le az ügyet:
Az ombudsman nem elégedett a Bizottságnak az ajánlására adott válaszával. Az ombudsman megismétli azt az ajánlását, hogy a Bizottság biztosítson jelentősen megnövelt részleges hozzáférést a gépjárművekkel foglalkozó műszaki bizottság 2016. szeptember és 2017. január közötti üléseinek jegyzőkönyveihez, legalább a tagállamok képviselőinek a környezeti információkkal kapcsolatos valamennyi álláspontját közzétéve.
A panaszost és az Európai Bizottságot tájékoztatni fogják erről a határozatról.
Emily O'Reilly
Európai ombudsman
Strasbourg, 2019. 05. 03.
[1] Lásd: http://ec.europa.eu/transparency/regcomitology/index.cfm?CLX=en.
[2] Az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikkének (3) bekezdésével összhangban
[3] Az európai ombudsman ajánlása a gépjárművekkel foglalkozó műszaki bizottság 2016. szeptember és 2017. január közötti üléseinek jegyzőkönyveihez való teljes körű nyilvános hozzáférés Európai Bizottság általi megtagadásáról szóló 1275/2018/EWM ügyben, elérhető a https://www.ombudsman.europa.eu/en/recommendation/en/105278 internetcímen.
[4] Az 1049/2001/EK rendelet 4. cikkének (3) bekezdése
[5] Az Európai Parlament és a Tanács 1367/2006/EK rendelete (2006. szeptember 6.) a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhusi Egyezmény rendelkezéseinek a közösségi intézményekre és szervekre való alkalmazásáról, elérhető a következő internetcímen: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/PDF/?uri=CELEX:32006R1367&from=EN
[6] A bizottságok eljárási szabályzatának egységes szerkezetbe foglalt változata (2011/C 206/06): https://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:C:2011:206:0011:0013:EN:PDF
[7] Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról, elérhető a következő internetcímen: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/PDF/?uri=CELEX:32011R0182&from=EN
[8] Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 289. cikke (HL C 326., 2012.10.26.), elérhető a következő internetcímen: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/PDF/?uri=CELEX:12012E/TXT&from=EN
[9] A Törvényszék 2019. március 7-i ítélete, Heidi Hautala és társai kontra Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság, T-329/17, ECLI:EU:T:2019:142, 89. pont, elérhető a következő internetcímen: http://curia.europa.eu/juris/document/document.jsf;jsessionid=001F3FC1339666D6CDEE98CBDA33B377?text=&docid=211426&pageIndex=0&doclang=EN&mode=lst&dir=&occ=first&part=1&cid=4993787
[10] Susan C. Anenberg és mtsai. Impacts and mitigation of excess diesel-related NO emissions in 11 major vehicle markets, Nature 545, 467-471 (2017. május 25.), lásd: https://www.nature.com/articles/nature22086
[11] A Bíróság T-339/16. sz., Ville de Paris kontra Bizottság, T-352/16. sz., Ville de Bruxelles kontra Bizottság és T-391/16. sz., Ayuntamiento de Madrid kontra Bizottság egyesített ügyekben 2018. december 13-án hozott ítélete, ECLI:EU:T:2018:927, elérhető a következő internetcímen: http://curia.europa.eu/juris/liste.jsf?num=T-339/16
[12] Különösen a 10. cikk (2) bekezdése és a 13. cikk (2) bekezdése
[13] Különösen a 10. cikk
[14] Az 1376/2001/EK rendelet 2. cikke (1) bekezdésének d) pontja
[15] A Bíróság 2018. szeptember 4-i ítélete, ClientEarth kontra Bizottság, C-57/16, ECLI:EU:C:2018:660, 101. pont, elérhető a következő internetcímen: http://curia.europa.eu/juris/celex.jsf?celex=62016CJ0057&lang1=en&type=TXT&ancre
[16] Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 289. cikke. Lásd például a ClientEarth ítélet 87., 88., 89., 91. és 92. pontját.
[17] Az Európai Unióról szóló szerződés (HL C 326., 2012.10.26.) 1. cikke és 10. cikkének (3) bekezdése, elérhető a következő internetcímen: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=uriserv:OJ.C_.2012.326.01.0001.01.ENG#C_2012326EN.01001301
[18] 0I/2/2017/TE stratégiai vizsgálat a tanácsi jogalkotási folyamat átláthatóságáról, elérhető a https://www.ombudsman.europa.eu/en/decision/en/94896 internetcímen, valamint OI/8/2015/JAS stratégiai vizsgálat a háromoldalú egyeztetések átláthatóságáról, elérhető a https://www.ombudsman.europa.eu/en/decision/en/69206 internetcímen.
[19] A Törvényszék T-540/15. sz., De Capitani kontra Parlament ügyben 2018. március 22-én hozott ítélete, különösen annak 77–81. pontja, elérhető a következő internetcímen: http://curia.europa.eu/juris/document/document.jsf;jsessionid=FA64F14433D803AA33237E9032D894F9?text=&docid=200551&pageIndex=0&doclang=EN&mode=lst&dir=&occ=first&part=1&cid=775203
[20] Az 1049/2001/EK rendelet (6) preambulumbekezdése