A panasz előzményei

1. A panaszos egy dán mezőgazdasági termelő, aki Lettországban mezőgazdasági földterülettel rendelkezik. Írt az Európai Bizottságnak. Sürgette, hogy avatkozzon be Lettországgal szemben egy 2017 májusában elfogadott törvény (a továbbiakban: lett törvény) miatt, amely Lettországban a mezőgazdasági földterületek megszerzését a lett nyelv B2 szintű nyelvtudásával rendelkező magánszemélyekre korlátozza. A panaszos szerint a lett jog sérti az uniós jogot, nevezetesen a letelepedés szabadságát ^[1], a tőke tagállamok közötti szabad mozgását ^[2] és a vállalkozás szabadságát ^[3].

2. 2018 decemberében a Bizottság azt válaszolta, hogy már kötelezettségszegési eljárást (NIF 2015/2029) indított Lettország ellen a mezőgazdasági földterületek megszerzésére vonatkozó korlátozásai miatt, ezért a panaszos panaszát e kötelezettségszegési eljárás keretében fogják kezelni.

3. Mivel a panaszos nem elégedett a Bizottság válaszával, 2019 januárjában az ombudsmanhoz fordult. Azt állította, hogy a Bizottság passzív maradt azon kötelezettségszegési eljárást illetően, amelynek keretében panaszát kezelték.

A vizsgálat

4. Az ombudsman vizsgálatot indított arra vonatkozóan, hogy az Európai Bizottság megfelelő lépéseket tett-e a Lettországgal szemben a mezőgazdasági földterületek megszerzését a lett nyelv jártas beszélőire korlátozó törvény miatt indított kötelezettségszegési eljárás tekintetében.

5. A vizsgálat során az ombudsman megkapta a Bizottság válaszát, majd ezt követően a panaszosnak a Bizottság válaszára adott észrevételeit.

Az ombudsman elé terjesztett érvek

6. A Bizottság kifejtette, hogy már hivatalos és nem hivatalos lépéseket is tett a szóban forgó kötelezettségszegési ügyben. Mindezen lépéseket részletesen leírta. A Bizottság 2015-ben kötelezettségszegési eljárást indított az akkori lett mezőgazdasági földterület-vásárlási törvénnyel kapcsolatban. 2017 májusában Lettország a mezőgazdasági földterületek megszerzésére vonatkozó korábbi korlátozásokat a lett nyelvre vonatkozó követelménnyel váltotta fel. Úgy tűnik, hogy ez a követelmény továbbra is korlátozza a tőke szabad mozgását. A Bizottság ugyanakkor jelezte, hogy el kell végeznie a Lettország által szolgáltatott indokolás és e korlátozás arányosságának átfogó értékelését. Ezenkívül a lett politikában a mezőgazdasági földterületekkel kapcsolatos kérdések nagyfokú érzékenysége miatt a Bizottság azzal érvelt, hogy egyelőre helyénvalóbb a hivatalos kötelezettségszegési eljáráson kívül folytatni a megbeszéléseket a lett kormánnyal.

7. A Bizottság arra is rámutatott, hogy a vonatkozó ítélkezési gyakorlattal összhangban széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik annak eldöntésében, hogy miként kezelje a kötelezettségszegési ügyet, ami kizárja a magánszemélyek azon jogát, hogy a Bizottságtól a kötelezettségszegési ügyben konkrét álláspont elfogadását kérjék ^[4]. Végezetül a Bizottság kifejezte elkötelezettségét aziránt, hogy tájékoztassa a panaszosokat a panaszaik nyomon követéséről, amit véleménye szerint ebben az esetben megfigyelt azáltal, hogy több alkalommal tájékoztatta a panaszost panaszának aktuális állásáról.

8. A panaszos azzal érvelt, hogy a Bizottság által a Lettországgal szembeni kötelezettségszegési eljárással kapcsolatban hozott intézkedések egyike sem volt hatékony. A panaszos továbbá azt állította, hogy mivel a Bizottság már elismerte, hogy Lettország megsérti az uniós jogot, nem korlátozhatja intézkedéseit informális találkozókra és munkaértekezletekre, hanem az ügyet az Európai Bíróság elé kell terjesztenie.

Az ombudsman értékelése

9. Az ombudsman úgy véli, hogy a Bizottság kielégítő választ adott a panaszra.

10. Részletesen utalt az összes (hivatalos ^[5] és nem hivatalos ^[6]) lépésre, amelyet a panaszos panaszának kezelésére szolgáló jogsértési üggyel kapcsolatban tettek. Ily módon bizonyította, hogy az ügy elbírálása során nem volt passzív.

11. A Bizottság azt is kifejtette, hogy ebben a szakaszban az informális lépések miért alkalmasabbak a lett nyelvtudásra vonatkozó követelmény megoldására, mint a hivatalos kötelezettségszegési lépések ^[7]. E tekintetben az ombudsman rámutat arra, hogy a Bizottság igazgatási mérlegelési jogkörrel rendelkezik annak eldöntésére, hogy mely lépések a megfelelőbbek. Amint azt a Bizottság helyesen megállapította, az Európai Unió Bíróságának állandó ítélkezési gyakorlatából ^[8] az következik, hogy a Bizottság széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik a polgárok által benyújtott panaszok értékelése során, és nem köteles hivatalos kötelezettségszegési eljárást indítani minden olyan esetben, amikor egy tagállam megsértette az uniós jogot. A polgárok ezért nem követelhetik meg a Bizottságtól, hogy a jogsértéssel kapcsolatos panaszaik érdemét illetően konkrét álláspontot képviseljen.

12. Végezetül az ombudsman megjegyzi, hogy a Bizottság folyamatosan tájékoztatta a panaszost panaszának állásáról ^[9].

13. A Bizottság ezért megfelelően és az „Uniós jog: jobb eredmények elérése a jobb alkalmazás révén”^[10].

Következtetés

A vizsgálat alapján az ombudsman az alábbi következtetéssel zárja le az ügyet:

A Bizottság ebben az ügyben nem követett el hivatali visszásságot.

A panaszost és a Bizottságot tájékoztatják erről a határozatról.

Marta Hirsch-Ziembińska

A vizsgálatokért és az IKT-ért felelős osztály vezetője – 1. egység

Strasbourg, 2019. 04. 26.

[1] Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 49. cikke

[2] Az EUMSZ 63–66. cikke

[3] Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 16. cikke

[4] A T-571/93. sz., Lefebvre frères et soeurs és társai kontra Bizottság ügyben hozott ítélet (EBHT 1995., II-2379. o.) 60. pontja.

[5] A Bizottság 2015. április 30-án felszólító levelet küldött Lettországnak. Mivel Lettország nem oszlatta el a felvetett aggályokat, a Bizottság 2016 májusában indokolással ellátott véleményt küldött. Lettország 2017. május 18-án eltörölte a kötelezettségszegési eljárásban kifogásolt korlátozásokat. Ugyanakkor új korlátozásokat vezetett be a mezőgazdasági földterületek megszerzésére vonatkozóan, amelyek magukban foglalták azt a követelményt, hogy a potenciális vevőnek a lett nyelv jártas beszélőjének kell lennie. A Bizottság kiegészítő felszólító levelet küldhet Lettországnak.

[6] A Bizottság két- és többoldalú találkozókat szervezett Lettországgal és más olyan tagállamokkal, amelyek ellen ugyanebben a kérdésben kötelezettségszegési eljárást indítottak (Bulgária, Magyarország, Litvánia és Szlovákia). Ennek keretében több alkalommal informális kapcsolatfelvételre került sor a lett AGRI attaséval, valamint 2017. március 28-án munkaértekezletre került sor azzal a céllal, hogy segítsék a szóban forgó tagállamokat abban, hogy olyan megoldást találjanak, amely az uniós joggal összeegyeztethető módon tudja megvalósítani szakpolitikai célkitűzéseiket. Ezenkívül a Bizottság 2017. október 12-én elfogadta a mezőgazdasági földterületek megvásárlásáról és az uniós jogról szóló értelmező közleményt, amely iránymutatást nyújt a tagállamoknak arra vonatkozóan, hogy miként védjék meg a mezőgazdasági földterületeket az olyan fenyegetésekkel szemben, mint a túlzott árspekuláció és a tulajdonjogi koncentráció, valamint hogyan szabályozzák mezőgazdasági földterületeik piacát az uniós joggal összhangban. A közlemény elfogadását követően a Bizottság szolgálatai két- és többoldalú kapcsolatok keretében arra ösztönözték a tagállamokat, hogy a közlemény fényében értékeljék nemzeti jogszabályaikat, és tegyék meg a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy azokat a lehető leghamarabb összhangba hozzák az uniós jogszabályokkal. Ennek keretében 2017. november 14-én munkaértekezletre került sor.

A lett nyelvre vonatkozó követelményt előíró új törvény 2017. májusi elfogadását követően a Bizottság szolgálatai továbbra is értékelik a hasonló kötelezettségszegési eljárások által érintett többi tagállam jogszabályait, és nyomon követik az e tagállamokban bekövetkezett jogalkotási fejleményeket annak érdekében, hogy koherens módon megtalálják az összes függőben lévő kötelezettségszegés legmegfelelőbb nyomon követését.

[7] A hivatalos kötelezettségszegési eljárás az uniós szerződésekben meghatározott lépéseket követi, amelyek mindegyike hivatalos határozattal zárul:

1. A Bizottság felszólító levelet küld, amelyben további információkat kér az érintett országtól, amelynek meghatározott határidőn, általában két hónapon belül részletes választ kell küldenie.

2. Ha a Bizottság arra a következtetésre jut, hogy az ország nem teljesíti az uniós jog szerinti kötelezettségeit, indokolással ellátott véleményt küldhet: az uniós jognak való megfelelés iránti hivatalos kérelem. Kifejti, hogy a Bizottság miért véli úgy, hogy az ország megsérti az uniós jogot. Kéri továbbá, hogy az ország meghatározott határidőn, általában két hónapon belül tájékoztassa a Bizottságot a meghozott intézkedésekről.

3. Ha az ország továbbra sem tesz eleget a követelményeknek, a Bizottság úgy határozhat, hogy az ügyet a Bíróság elé terjeszti. A legtöbb ügyet a bíróság elé utalás előtt rendezik.

4. Ha egy uniós ország nem közli időben az irányelv rendelkezéseit végrehajtó intézkedéseket, a Bizottság szankciók kiszabását kérheti a bíróságtól.

5. Ha a bíróság megállapítja, hogy egy ország megsértette az uniós jogot, a nemzeti hatóságoknak intézkedniük kell a Bíróság ítéletében foglaltak teljesítése érdekében.

[8] Lásd az 5. lábjegyzetet.

[9] A Bizottság 2018. január 11-én, 2018. április 9-én, 2018. augusztus 7-én és 2018. december 19-én válaszolt a panaszosnak.

[10] A Bizottság közleménye: „Uniós jog: jobb eredmények elérése a jobb alkalmazás révén”, HL C 18., 2017.1.19., 18–20. o.