A panasz előzményei

1. Az ügy egy pályázónak az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal (a továbbiakban: EPSO) által szervezett felvételi eljárásból való kizárására vonatkozik. Az EPSO azzal az indokkal zárta ki a pályázót, hogy a panaszos egyetemi végzettsége összességében nem releváns a titkársági feladatok szempontjából.

2. Az ügyben a panaszos L. olasz állampolgár. 2010-ben részt vett az EPSO/AST/111/10 nyílt versenyvizsgán (titkári asszisztensek, amelynek fő nyelve az angol volt). A panaszos politikatudományi egyetemi diplomával rendelkezik.

3. A számítógépes teszteken való részvételt követően az EPSO arról tájékoztatta a panaszost, hogy elérte a minimálisan elérendő pontszámot.

4. Az EPSO ezt követően tájékoztatta a panaszost, hogy a vizsgabizottság úgy határozott, hogy nem engedélyezi számára az értékelő feladatok elvégzését. Ennek oka az volt, hogy a versenyvizsga-bizottság megállapította, hogy a pályázó nem felel meg a versenyvizsga-felhívásban [1] (a továbbiakban: a versenyvizsga-felhívás) meghatározott tanulmányi követelményeknek.

5. A közlemény III. szakaszának 2.1. pontja előírta, hogy a pályázóknak rendelkezniük kell az alábbiak egyikével: a feladatok jellege szempontjából releváns oklevéllel igazolt, középfokúnál magasabb szintű oktatásban szerzett végzettség; vagy középfokúnál magasabb szintű tanulmányok folytatására jogosító oklevéllel igazolt középfokú végzettség és azt követően szerzett legalább hároméves, a feladatok jellege szempontjából releváns szakmai tapasztalat.

6. A panaszos arra kérte az EPSO-t, hogy vizsgálja felül pályázatát. Válaszában a vizsgabizottság kifejtette, hogy a politikatudomány területén szerzett diplomáját nem tekinti relevánsnak a versenyvizsga tárgyköre (titkárság) szempontjából. Következésképpen legalább hároméves, a feladatok jellege szempontjából releváns szakmai tapasztalattal kell rendelkeznie. Mindössze 5 hónapos releváns tapasztalattal [2] rendelkezett, ezért a Testület megerősítette a kizárására vonatkozó döntését.

7. A panaszos azzal érvelt, hogy helytelen volt az EPSO azon döntése, hogy kizárta őt a versenyvizsgából. Véleménye szerint a politikatudományok területén szerzett mesterfokozata elegendő volt az irodai feladatok ellátásához, „tekintettel arra, hogy posztgraduális diplomára volt szükség, és hogy nincs erre a területre szakosodott egyetemi diploma”. Úgy vélte továbbá, hogy oklevele egyértelműen releváns a feladatok jellege szempontjából, amelyek „főként irodai jellegűek, és meghatározásuknál fogva felsőfokú végzettséggel rendelkeznek”.

A vizsgálat tárgya

8. Az ombudsman a következő állítással és állítással kapcsolatban indított vizsgálatot:

Állítás:

Az EPSO tévesen zárta ki a panaszost az EPSO/AST/111/10 versenyvizsgából.

Állításának alátámasztására a panaszos azt állította, hogy az EPSO nem ismerte el a panaszos oklevelét az EPSO/AST/111/10 versenyvizsga-felhívásban meghatározott feladatok jellege szempontjából relevánsnak.

Igénypont:

Az EPSO-nak lehetővé kell tennie a panaszos számára a versenyvizsgán való részvételt.

A vizsgálat

9. 2011. július 13-án az ombudsman vizsgálatot indított a panasszal kapcsolatban, elemezve a panaszos érveit, valamint az EPSO 2011. április 7-i és 2011. június 21-i válaszait. Arra a következtetésre jutott azonban, hogy mielőtt eldönthetné, hogy ki kell-e kérni az EPSO véleményét a panasszal kapcsolatban, a panaszosnak tisztáznia kell bizonyos kérdéseket. Az ombudsman megjegyezte, hogy a panaszos nem fejtette ki, hogy miért véli úgy, hogy politikatudományi végzettsége releváns az irodai feladatok jellege szempontjából, tekintettel arra, hogy az irodai képzések általában nem képezik a politikatudományi egyetemi szintű tanulmányok részét. Ezért felkérte a panaszost, hogy fejtse ki, miért véli úgy, hogy az EPSO-nak lehetővé kellett volna tennie számára a versenyvizsgán való részvételt. Az ombudsman felhívta a panaszos figyelmét arra, hogy az egyetemi végzettség pusztán azért, mert egyetemi végzettségnek minősül, nem minősül az irodai feladatok jellege szempontjából releváns szükséges iskolai végzettségnek. 2011. augusztus 1-jén a panaszos benyújtotta magyarázatait.

Az ombudsman elemzése és következtetései

A. Azon állítás, miszerint az EPSO tévesen döntött úgy, hogy kizárja a panaszost az EPSO/AST/111/10 versenyvizsgából

A panaszos észrevételei

10. Először is a panaszos azzal érvelt, hogy a közlemény „középfokúnál magasabb szintű oktatást” említ, és egy ilyen különleges követelmény diszkriminatív lenne az olasz pályázókkal szemben. Ez azért volt így, mert Olaszország – néhány más uniós tagállammal ellentétben – nem biztosít egyetemi szintű titkársági oktatást. Másodszor, a panaszos azzal érvelt, hogy politikatudományi egyetemi tanulmányai teljes mértékben összhangban vannak a közleményben meghatározott szakmai profillal.

11. Álláspontjának alátámasztására a panaszos azt állította, hogy tanulmányai pragmatikus megközelítést biztosítottak számára a releváns kérdésekben. Tanulmányai során különösen problémamegoldó technikákat tanított, és széles körű kulturális megértést adott neki, ami lehetővé tette számára, hogy rugalmas és kompetens legyen számos területen. Emellett jogi, közgazdasági és történelmi kurzusokon vett részt és vizsgákat tett. Jogi tanulmányai közé tartozott az uniós jogról szóló haladó kurzus, amely révén alaposan ismerte az intézményeket. Véleménye szerint az ilyen ismeretek döntő fontosságúak az EU-n belüli pozícióra való jelentkezéskor. Ezenkívül a közgazdasági kurzusok biztosították számára a szükséges gazdasági, matematikai és statisztikai készségeket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ilyen környezetben dolgozhasson. A történelemtanfolyamok lehetővé tették számára, hogy megértse a nemzetközi politika jelenlegi kontextusát. Különösen a történelem tanfolyamok magukban foglalták az archív kutatást és a dokumentumok megszövegezését, ami növelte elemzési és szervezési készségeit. Tanulmányai közé tartozott továbbá az informatika és a nyelvtanfolyamok.

12. Következésképpen a panaszos arra az álláspontra helyezkedett, hogy a vele azonos iskolai végzettségű olasz pályázók képesek lettek volna a közleményben meghatározott irodai feladatok ellátására.

13. Végezetül a panaszos azt állította, hogy a versenyvizsga-felhívásnak nincs értelme, mivel aláássa a panaszoshoz hasonló olasz pályázók egyetemi képesítéseit, mivel az előírt konkrét egyetemi végzettség nem létezik az olasz egyetemeken. A panaszos bírálta továbbá a versenyvizsga-felhívást a munkatapasztalat igazolására vonatkozó követelménnyel kapcsolatban.

Az ombudsman értékelése

14. A versenyvizsga-felhívás III.2.1. pontja előírta, hogy a pályázóknak rendelkezniük kell az alábbiak egyikével: a feladatok jellege szempontjából releváns oklevéllel igazolt, középfokúnál magasabb szintű oktatásban szerzett végzettség; vagy középfokúnál magasabb szintű tanulmányok folytatására jogosító oklevéllel igazolt középfokú végzettség és azt követően szerzett legalább hároméves, a feladatok jellege szempontjából releváns szakmai tapasztalat. Jelen esetben elfogadott tény, hogy a panaszos kérelmét a fent felsorolt első követelmény alapján kellett értékelni.

15. Észrevételeiben a panaszos a következő érvet hozta fel: Először is, mivel országában nem létezett megfelelő egyetemi végzettség, hátrányos megkülönböztetés érte. Másodszor, a politikatudomány területén szerzett egyetemi szintű diplomája az irodai feladatok jellege szempontjából releváns oktatási háttérnek minősül.

16. Az ombudsmant nem győzték meg a panaszos érvei. Úgy tűnik, hogy a „középiskola utáni oktatás” és az „egyetemi oktatás” kifejezéseknek különböző jelentésük van. Az előbbi kifejezés a különböző iskolák (szakiskolák, karrieriskolák, intézetek, egyetemek stb.) széles körét fedi le, míg az utóbbi kizárólag olyan felsőoktatási és kutatási intézményekre vonatkozik, amelyek tudományos fokozatot adnak, például egyetemekre. Ezért az utóbbi alkalmazási köre szűkebb, mint az előbbié.

17. A versenyvizsga-felhívás a „középiskola utáni oktatásra” hivatkozott, amely azokra az iskolákra is kiterjed, ahol a tanfolyamok nagy hangsúlyt fektetnek a gyakorlati készségekre és a képzésre. Az ezekben az iskolákban tanuló diákok ezért több gyakorlati képzésben részesülhetnek, mint egyetemi társaik. Az a tény tehát, hogy Olaszország nem kínál egyetemi szintű irodai képzéseket, nem elegendő annak megállapításához, hogy az EPSO állampolgársága miatt hátrányos megkülönböztetést alkalmazott a panaszossal szemben.

18. Ugyanez a következtetés vonatkozik a panaszos azon érvére is, amely szerint a politikatudomány területén szerzett egyetemi szintű diplomája az irodai feladatok jellege szempontjából releváns oktatási háttérnek minősül. A panaszos nem terjesztett elő érveket annak bizonyítására, hogy egyetemi hallgatóként klerikusi képzésen vett volna részt. Ellenkezőleg, utalt a tanulmányai során szerzett elméleti ismeretek széles körére, míg az irodai feladatok jellege meglehetősen gyakorlati. Az uniós bíróságok állandó ítélkezési gyakorlatából következik, hogy a vizsgabizottságok széles mérlegelési jogkörrel rendelkeznek [3] annak eseti alapon történő értékelése során, hogy a pályázók oklevelei vagy szakmai tapasztalata megfelel-e a személyzeti szabályzatban és a versenyvizsga-felhívásban [4] előírt szintnek. A jelen kifogás nem tartalmaz olyan információt vagy érvet, amely arra utalna, hogy a vizsgabizottság túllépte volna mérlegelési jogkörét, amikor kizárta a panaszost a versenyvizsgából.

19. A fentiek fényében az ombudsman úgy véli, hogy meggyőző volt az EPSO arra vonatkozó magyarázata, hogy a panaszos miért nem felelt meg a közleményben meghatározott oktatási követelményeknek, és nem mutatott téves értékelésre utaló jeleket. Ezért nem állapítható meg hivatali visszásság.

B. Következtetés

E panasz kivizsgálása alapján az ombudsman a következő következtetéssel zárja a vizsgálatot:

A jelen panasz nem tárt fel hivatali visszásságot.

A panaszost és az EPSO-t tájékoztatják erről a döntésről.

P. Nikiforos Diamandouros

Kelt Strasbourgban, 2011. október 24-én.

[1] http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:C:2010:312A:0001:0005:EN:PDF

[2] Úgy tűnik, hogy a panaszos nem vitatta az EPSO e nyilatkozatát. Következésképpen egyértelmű, hogy csak a versenyvizsga-felhívás III.2.1. pontjának a) alpontjában meghatározott kategóriában volt jogosult a pozícióra (lásd fent). A panaszos panaszában azt is kijelentette, hogy „egyértelmű számomra, hogy az első ügy hatálya alá tartozom”.

[3] az F-12/05. sz., Tas kontra Bizottság ügyben hozott ítélet (EBHT 2006., FP-I-A-79. o., II-A-285. o.); a T-115/89. sz., González Holguera kontra Parlament ügyben hozott ítélet (EBHT 1990., II-831. o.); a T-101/96. sz., Wolf kontra Bizottság ügyben hozott ítélet (EBHT-KSZ 1997., I-A-351. o. és II-949. o.); a T-244/97. sz., Mertens kontra Bizottság ügyben hozott ítélet (EBHT-KSZ 1999., I-A-23. o. és II-91. o.); valamint a T-25/03. sz., de Stefano kontra Bizottság ügyben hozott ítélet (EBHT-KSZ 2005., I-A-125. o. és II-573. o.).

[4] az F-12/05. sz., Tas kontra Bizottság ügyben hozott ítélet (EBHT 2006., FP-I-A-79. o., II-A-285. o.); a T-158/89. sz., Van Hecken kontra Gazdasági és Szociális Bizottság ügyben hozott ítélet (EBHT 1991., II-1341. o.); a T-214/99. sz., Carrasco Benítez kontra Bizottság ügyben hozott ítélet (EBHT-KSZ 2000., I-A-257. o. és II-1169. o.); valamint a T-332/01. sz., Pujals Gomis kontra Bizottság ügyben hozott ítélet (EBHT-KSZ 2002., I-A-233. o. és II-1155. o.).