Tisztelt L. Úr! Ön 1998. szeptember 24-én
panaszt nyújtott be az európai ombudsmanhoz azzal kapcsolatban, hogy a Bizottság elutasította az Ön posztgraduális Marie Curie kutatási képzési támogatásra vonatkozó kérelmét.
1998. október 29-én továbbítottam a panaszt az Európai Bizottság elnökének. A Bizottság 1999. január 20-án küldte meg véleményét, amelyet 1999. február 3-án továbbítottam Önnek azzal a felhívással, hogy amennyiben kívánja, tegye meg észrevételeit. 1999. február 18-án megkaptam a Bizottság véleményével kapcsolatos észrevételeit.
Azért írok most, hogy tájékoztassam Önöket az elvégzett vizsgálatok eredményéről.

A PANASZ

A panaszos, aki bolygóföldtani szakértő, három projektet nyújtott be az Európai Bizottságnak egy posztgraduális TMR Marie Curie kutatási képzési támogatásra az 1996 júniusa és 1997 júniusa közötti időszakban.
A projektek értékelését követően a Bizottság szolgálatai arról tájékoztatták a panaszost, hogy projektjeit nem tartották meg. Az utolsó elutasító határozatot 1997. október 13-án közölték a panaszossal.
A harmadik elutasítást követően a panaszos több alkalommal írt a Bizottságnak azzal a céllal, hogy további információkat szerezzen a határozatról. Úgy véli, hogy projektjeit helytelenül értékelték, tekintettel javaslatainak nagyon magas minőségére.
1997. október 23. és november 20. között intenzív levélváltásra került sor a panasz, a XII. Főigazgatóság Földtudományi Testülete értékelési folyamatának felelőse és az osztályvezető között a közérdek védelmével kapcsolatban.
Mivel L. nem tartotta kielégítőnek a Bizottság által benyújtott információkat, 1998. szeptember 24-én panaszt nyújtott be az európai ombudsmanhoz, amelyben lényegében a következőket állította: i. a Bizottság által lefolytatott kiválasztási eljárás nem volt kellően átlátható, és az értékelők nem voltak szakértők az ügyben; a pályázatok értékelését az értékelőknek és a pályázóknak egyaránt el kell végezniük; iii. jobban figyelembe kellett volna venni a hátrányos helyzetű régiókból származó kérelmezőket.

A VIZSGÁLAT

A Bizottság véleménye
Az Európai Bizottságnak a panasszal kapcsolatos észrevételei a következők:
Elöljáróban a Bizottság jelezte, hogy a panaszos 1996. június 12-én, 1996. december 20-án és 1997. június 18-án posztgraduális TMR Marie Curie kutatási képzési támogatásra (a továbbiakban: TMR program) pályázott. Minden értékelési fordulót követően megfelelő tájékoztatást kapott mind a pályázata értékelésének eredményeiről, mind a bírálóbizottság azon kategóriájának sikerességi arányáról, amelyre pályázott.
Ami a kiválasztási eljárások és az értékelők kompetenciája átláthatóságának állítólagos hiányát illeti, a Bizottság rámutatott arra, hogy a JFGK-javaslatok értékelését maga a tudományos közösség végezte el egy magas szintű külső tudományos megfigyelők által rendszeresen ellenőrzött szakértői értékelési rendszer alkalmazásával. A testületek létrehozásáról szóló értékelési útmutatóban meghatározottak szerint: „A tagok kinevezésekor a Bizottság arra törekszik, hogy biztosítsa a szakértelem ésszerű megosztását az altudományágak között” a program által lefedett valamennyi területen. „A Bizottság a potenciális tagok nevét a programbizottságon keresztül a nemzeti képviselőktől, valamint a tudományos és szakmai testületektől, különösen az Európai Tudományos és Technológiai Közgyűlésben részt vevő testületektől szerzi be.”
A Bizottság biztosította, hogy értékelését az értékelők teljes mértékben függetlenül végezték, és kizárólag a panaszosnak e-mailben megküldött útmutatóban foglalt kritériumokon és szabályokon alapult.
A Bizottság továbbá úgy ítélte meg, hogy erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy segítsék a panaszost az érintett eljárások megértésében, és hogy a Bizottság tisztviselői és a panaszos közötti levélváltás révén széles körű visszajelzést adjanak a kérelméről.
Az intézmény azt is kijelentette, hogy néhány változtatást vezetett be az ötödik keretprogram kialakításában. Ezeket a változtatásokat a panaszos a Bizottság szolgálataival folytatott levélváltás során javasolta a TMR program javítása érdekében.
Ami a panaszos azon állítását illeti, hogy a pályázatok értékelését mind az értékelőknek, mind a pályázóknak el kell végezniük, a Bizottság megjegyezte, hogy ez a javaslat a pályázók nagy száma miatt nem volt gyakorlatias.
A panaszos azon állításával kapcsolatban, hogy a hátrányos helyzetű régiókból származó pályázókat jobban figyelembe kell venni, az intézmény először is rámutatott arra, hogy a kiválasztásnak kizárólag tudományos érdemeken kell alapulnia. A Bizottság hangsúlyozta továbbá, hogy a TMR-program két különleges intézkedést tartalmaz a hátrányos helyzetű régiók számára: a „Visszatérési támogatások” kategóriája a rendelkezésre álló források legfeljebb 10 %-áig, valamint a „Megállapított kutatási támogatások” kategóriája a rendelkezésre álló források legfeljebb 5 %-áig. Amint azt az „Értékelési útmutató” megállapítja, a szűkített lista végén (amely a költségvetés 5%-ának felel meg) van egy olyan különleges intézkedés, amelynek keretében a pályázatok összehasonlítható tudományos minősége esetén elsőbbséget kell biztosítani azoknak, amelyek esetében az ágazat részt vesz egy kedvezőtlen helyzetű régió fogadó intézményében vagy egy kedvezőtlen helyzetű régióból származó jelöltben. Ezek a javaslatok elsőbbséget élveznek majd a többi javaslattal szemben.
A panaszos észrevételei
Az ombudsman továbbította a Bizottság véleményét a panaszosnak azzal a felhívással, hogy tegye meg észrevételeit. Válaszában a panaszos, aki alapvetően fenntartotta eredeti panaszát, néhány további észrevételt tett a Bizottság véleményének bizonyos vonatkozásaival kapcsolatban.
Ami a kiválasztási eljárás átláthatóságát illeti, a panaszos úgy vélte, hogy a Bizottság azon állítása, miszerint szolgálatai mindig rendelkezésre álltak, nem teljesen igaz. Bár a panaszos elismerte, hogy a Földtudományi Testület értékelési folyamatáért felelős személy megfelelően válaszolt az 1997. október 24-i és 30-i, valamint az 1997. november 6-i, 13-i és 18-i üzeneteire, utalt a XII. Főigazgatóság G igazgatóságának osztályvezetője által aláírt 1997. november 20-i faxra is, amelyben kijelentette, hogy a felelős tisztviselőt arra utasították, hogy a neki adott „sürgős tervezési feladatokra” összpontosítson, és ezért nem lesz abban a helyzetben, hogy folytassa a panaszossal folytatott eszmecserét.
Tekintettel arra, hogy ez a szempont nem képezte az eredeti panasz részét, és ezért az intézménynek nem volt lehetősége arra, hogy észrevételeket tegyen, az ombudsman nem tartja helyénvalónak ezen új állítás vizsgálatát.
A projekt kiválasztási eljárásait illetően a panaszos azt állította, hogy a Bizottságot kötelezni kellene az értékelők nevének és a beérkezett pályázatok számának közzétételére a kiválasztás tényleges átláthatóságának biztosítása érdekében.

A HATÁROZAT

1 A kiválasztási eljárás átláthatósága
1.1 A panaszos azt állította, hogy a Bizottság értékelési eljárása nem átlátható az Unió negyedik európai programja keretében a Marie Curie TMR posztgraduális kutatási képzési támogatásra beérkezett pályázatok tekintetében. Különösen azt hangsúlyozta, hogy projektjeit rosszul értékelték az értékelők, akik nem voltak szakértők a bolygóföldrajzban, javaslatainak tárgyában.
1.2 Emlékeztetni kell arra, hogy a közösségi bíróságok ítélkezési gyakorlatának megfelelően a felelős közösségi intézmény széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik azon releváns tényezők értékelése során, amelyeket figyelembe kell venni az ajánlati felhívást követő szerződés-odaítélésről szóló döntés meghozatalakor (1). Ez a mérlegelési jogkör azonban nem igazolhatja a hatáskörrel való visszaélést vagy a kiválasztási eljárás során elkövetett súlyos és nyilvánvaló hibákat (2).
1.3 Ezenkívül a helyes hivatali magatartás elve megköveteli, hogy a közigazgatási szervek megindokolják döntésüket, és haladéktalanul válaszoljanak a polgárok beadványaira.
1.4 Ami a jelen ügy kiválasztási eljárásának átláthatóságát illeti, az Európai Bizottság biztosította a Bizottságot arról, hogy a jelen ügy értékelését olyan szakértő és független értékelők végezték el, akik véleményüket kizárólag az értékelési útmutatóban meghatározott kritériumokra és szabályokra alapozták. Az útmutató azt is jelezte, hogy „a testületek elnökének és tagjainak nevét a Bizottság teszi közzé, különösen a TMR program éves jelentéseiben”.
1.5 A panaszost arról is tájékoztatták, hogy a legutóbbi projektjét értékelő szakértők különböztek a korábbi javaslatait vizsgáló szakértőktől. A határozat pártatlanságának biztosítása érdekében nem tájékoztatták őket a korábbi kérelmek által elért pontszámról.
1.6 Az ombudsman megjegyzi, hogy az 1997. október 23-i levélben, amelyben a Bizottság szolgálatai tájékoztatták a panaszost az elutasító határozatról, mind az értékelők által a projektre adott pontszámot, mind az azonos kategóriába tartozó sikeres pályázatok átlagát feltüntették. A panaszost arról is tájékoztatták, hogy ugyanebben a kategóriában 47 pályázatot nyújtottak be, és ezek közül csak ötöt tartottak meg, ami azt mutatja, hogy csak kivételesen jó pályázatok jutottak finanszírozáshoz.
1.7 Úgy tűnik, hogy ebben az esetben a panaszos nem nyújtott be bizonyítékot annak bizonyítására, hogy az Európai Bizottság helytelenül járt el a kiválasztási eljárás során. A benyújtott információkból úgy tűnik, hogy az értékelők értékelésüket számos prima facie objektív kritériumra alapozták, és hogy a Bizottság szolgálatai megfelelően válaszoltak a panaszosnak az intézményhez intézett üzeneteire annak érdekében, hogy segítsék őt az érintett eljárások megértésében.
1.8 Ennek megfelelően az ombudsman úgy véli, hogy nincs olyan bizonyíték, amely arra utalna, hogy az Európai Bizottság nem jogi hatáskörének keretein belül járt volna el, amikor úgy határozott, hogy nem ítél oda támogatást a panaszos projektjének. Az ombudsman ezért megállapítja, hogy az ügy e vonatkozásával kapcsolatban nem merült fel hivatali visszásság.
2 A pályázók részvétele a kiválasztási eljárásban
2.1 A panaszos úgy vélte, hogy a Bizottsághoz beérkezett projektek értékelését szakértőkből és pályázókból álló testületnek kell elvégeznie.
2.2 Az Európai Bizottság kifejtette, hogy ez a kérelmek nagy száma miatt nem volt praktikus. Az ombudsman megjegyzi, hogy a panaszhoz csatolt levelezésből úgy tűnik, hogy az 1997. november 5-i üzenetben a Bizottság szolgálatai jelezték a panaszosnak, hogy a pályázók és az értékelők közötti közvetlen kapcsolatfelvétel lényegesen több munkát eredményezne az értékelők számára, és ezt nem tartották lehetségesnek.
2.3 Az ombudsmannak nyújtott tájékoztatás alapján úgy tűnik, hogy az Európai Bizottság az értékelési útmutatóban meghatározott kiválasztási eljárás szabályainak megfelelően járt el. Az ombudsman ezért megállapítja, hogy az ügy e vonatkozásával kapcsolatban nem merült fel hivatali visszásság.
3 Kedvezőtlen helyzetű régiókból származó kérelmezők
3.1 A panaszos azzal érvelt, hogy véleménye szerint jobban figyelembe kellene venni a kedvezőtlen helyzetű régiókból származó kérelmezőket.
3.2. Amint arra a Bizottság egyértelműen rámutatott, figyelembe kell venni, hogy a kiválasztásnak kizárólag tudományos érdemeken kell alapulnia. A pályázók származási helye tehát nem releváns a projektek kiválasztása szempontjából.
3.3 Mindazonáltal az ombudsman felhívja a figyelmet arra, hogy az Európai Bizottság észrevételeiben kijelentette, hogy a TMR-program különleges intézkedéseket tartalmaz a hátrányos helyzetű régiók számára. Ezenkívül a szűkített lista végén egy különleges intézkedés (amely a költségvetés 5%-ának felel meg) lehetővé teszi, hogy a pályázatok összehasonlítható tudományos minősége esetén előnyben részesítsék azokat, amelyek egy kedvezőtlenebb helyzetű régióban működő fogadó intézménnyel vagy egy kedvezőtlenebb helyzetű régióból érkező pályázókkal foglalkoznak.
3.4 A fenti körülményekre tekintettel az ombudsman úgy véli, hogy nincs bizonyíték az Európai Bizottság által elkövetett hivatali visszásságra.
4 Következtetés
Az európai ombudsman e panasszal kapcsolatos vizsgálatai alapján úgy tűnik, hogy az Európai Bizottság nem követett el hivatali visszásságot. Az ombudsman ezért úgy határozott, hogy lezárja az ügyet.
Erről a döntésről az Európai Bizottság elnökét is tájékoztatni fogják.
Tisztelettel:
Jacob SÖDERMAN

---

(1) A 19/95. sz., Adia Interim SA kontra Bizottság ügyben hozott ítélet (EBHT 1996., II-321. o.) 49. pontja.

(2) Az 56/77. sz., Agence Européenne d'Interims kontra Bizottság ügyben hozott ítélet (EBHT 1978., 2215. o.) 20. pontja.