A panasz előzményei

1. A panasz az ajánlattevőkkel szembeni állítólagos tisztességtelen bánásmódra vonatkozik egy ajánlati felhívással összefüggésben (Europeaid/127054/C/SER/Multi [1] ajánlati felhívás, hivatalos címe: Többszereplős keretszerződés rövid távú technikai segítségnyújtásra az EU külső támogatásában részesülő országok kizárólagos javára).

2. A többszereplős keretszerződés célja az volt, hogy szakértőket toborozzon rövid távú megbízásokra. 12 tételből állt, amelyek az EU külső segítségnyújtásának fő ágazatait fedték le: vidékfejlesztés (1. tétel); közlekedés és infrastruktúra (2. tétel); távközlési és információs technológiák (3. tétel); energia- és nukleáris biztonság (4. tétel); konferenciák (5. tétel); környezet (6. tétel); kormányzás és belügyek (7. tétel); egészség (8. tétel); kultúra, oktatás, foglalkoztatás és szociális ügyek (9. tétel); kereskedelem, szabványok és magánszektor (10. tétel); makrogazdaság, statisztika és államháztartási gazdálkodás (11. tétel); humanitárius segítségnyújtás, válságkezelés és válság utáni segítségnyújtás (12. tétel). A jelen ajánlati felhívás 2. tételében a panaszos által vezetett konzorcium vett részt. A Bizottság azonban nem választotta ki. Az állítólagos szabálytalanságokkal kapcsolatban a Bizottsággal folytatott többszöri kapcsolatfelvételt követően a panaszos úgy döntött, hogy az ombudsmanhoz fordul.

A vizsgálat tárgya

3. A panaszos azt állította, hogy tisztességtelen bánásmódban részesítették a EuropeAid/127054/C/SER/Multi ajánlattevőit, amelyek csak a 2. és 9. tételben vettek részt.

Ezen állítás alátámasztására azzal érvelt, hogy a EuropeAid/127054/C/SER/Multi azon ajánlattevőit, akik csak a 2. és 9. részben vettek részt, méltánytalan bánásmódban részesítették, mivel a Bizottság öt nappal korábban megküldte a vonatkozó pontosításokat [2] a 2. és 9. rész azon ajánlattevőinek, akik az 1., 3., 4., 6., 7., 8., 10., 11. és 12. részre vonatkozó ajánlatokban is részt vettek.

4. A panaszos azt is állította, hogy a Bizottság tévesen értékelte ajánlatát.

Ezen állítás alátámasztására a panaszos többek között azzal érvelt, hogy a Bizottság helytelenül értékelte a helyi partnerek földrajzi lefedettségét a kérelmében, mivel a Bizottság kijelentette, hogy a volt Szovjetunió régiója csak egy ukrán partnerrel alulreprezentált, míg a panaszos kérelmében három különböző volt Szovjetunió-ország partnereit említette.

5. A panaszos azt állította, hogy a Bizottságnak újra kell indítania a pályázati eljárást, és biztosítania kell a pályázatok szakmai és objektív értékelését.

A vizsgálat

6. 2009. szeptember 22-én a panaszos az ombudsmanhoz fordult aggályaival. 2009. december 9-én az ombudsman vizsgálatot indított, és továbbította a panaszt a Bizottságnak, amely 2010. március 18-án megküldte véleményét az ombudsmannak. A véleményt továbbították a panaszosnak, aki nem nyújtott be észrevételeket.

Az ombudsman elemzése és következtetései

A. Az ajánlattevőkkel szembeni tisztességtelen bánásmódra vonatkozó állítás

Az ombudsman elé terjesztett érvek

7. A panaszos szerint 2008. október 8-án előminősítési kérelmet nyújtott be a Europeaid/127054/C/SER/Multi ajánlati felhívás 2. tételére. 2009. április 7-én a Bizottság tájékoztatta a panaszost az előválogatott jelöltek listájáról, és felkérte ajánlat benyújtására. A Bizottság a pályázati dokumentációt a panaszosnak is megküldte. 2009. május 20-án a Bizottság felvilágosítást küldött a panaszosnak a 2. és 9. rész ajánlattevői által felvetett kérdésekkel kapcsolatban. E pontosításokhoz csatolták az ajánlattevők által az 1., 3., 4., 6., 7., 8., 10., 11. és 12. rész tekintetében feltett kérdések pontosítását. A Bizottság 2009. május 15-én megküldte ezeket a pontosításokat az 1., 3., 4., 6., 7., 8., 10., 11. és 12. rész ajánlattevőinek.

8. 2009. augusztus 4-én a Bizottság tájékoztatta a panaszost, hogy ajánlatát nem választották ki a 2. tételre.

9. A panaszos szerint a jelen ajánlat 2. és 9. részében részt vevő ajánlattevőket méltánytalanul kezelték, mivel a Bizottság öt nappal korábban megküldte a vonatkozó pontosításokat azoknak az ajánlattevőknek, akik az 1., 3., 4., 6., 7., 8., 10., 11. és 12. részben is részt vettek. Megállapította, hogy a pontosítások lényegiek, és azokat egy későbbi szakaszban bocsátották a rendelkezésére.

10. Az ombudsmanhoz intézett véleményében a Bizottság kifejtette, hogy 2009. augusztus 4-én arról tájékoztatta a panaszost, hogy ajánlatát azért nem választották ki, mert műszaki ajánlata nem felelt meg az odaítélési szempontoknak. Technikai pontszáma mindössze 73,59 pont volt az összesen 100 pontból, míg 80 pontra volt szükség a kvalifikációhoz. A Bizottság hangsúlyozta továbbá, hogy a panaszos konzorciumának tagjai olyan konzorciumokban is képviseltették magukat, amelyeket a 2. és 9. tételtől eltérő tételek tekintetében választottak ki előválogatott jelölteknek. E tagokon keresztül a panaszos a Bizottság 2009. május 20-i e-mailje előtt megkapta az 1., 3., 4., 6., 7., 8., 10., 11. és 12. rész tekintetében előválogatott ajánlattevőknek küldött pontosítások másolatát. A nyilatkozat 8. pontja értelmében, amelyet valamennyi konzorciumi tagnak a pályázata részeként alá kell írnia, a konzorciumi tagok „egyetemleges felelősséggel tartoznak az ajánlatkérő szervvel szemben mind a fenti közbeszerzési eljárásban, mind az annak eredményeként nekik odaítélt szerződésekben való részvétel tekintetében”. Következésképpen a konzorcium egyik tagja által kapott bármely információt úgy kell tekinteni, hogy azt az egész konzorcium megkapta.

11. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy ténybeli szempontból a panaszos pontosan ugyanabban a helyzetben van, mint a 2. rész összes többi ajánlattevője, mivel mindegyiküknek vannak a 2. és 9. résztől eltérő részekben részt vevő tagjai.

12. A Bizottság továbbá arra az álláspontra helyezkedett, hogy a panaszost nem érte kár. Ha az ajánlattételi dokumentáció külön tételekből áll, minden egyes tételt külön értékelnek a saját egyedi követelményeinek megfelelően. A költségvetési rendelet végrehajtási szabályai 155. cikkének (4) bekezdése úgy rendelkezik, hogy „amennyiben a szerződést külön tételek formájában ítélik oda, az ajánlatokat tételenként külön értékelik”. A végrehajtási szabályok 237. cikkének (1) bekezdése értelmében a fent említett cikk a külső támogatási szerződésekre alkalmazandó. A jelen ajánlattételi eljárásban a 2. tételre vonatkozó ajánlattételi dokumentációt különböző időpontokban és külön ajánlattételi felhívásokkal küldték meg. Ez kezdettől fogva jelezte, hogy egyrészt a 2. és 9. részre, másrészt az 1., 3., 4., 6., 7., 8., 10., 11. és 12. részre eltérő határidők vonatkoznának a pontosítási kérelmek, a pontosítási értesítések és az ajánlatok benyújtása tekintetében.

13. A 2. rész valamennyi ajánlattevője egyidejűleg írásbeli felvilágosítást kapott a részükre vonatkozóan feltett valamennyi kérdésről, valamint a többi rész ajánlattevői által feltett valamennyi kérdésről. Az Európai Bizottság külső fellépéseire vonatkozó szerződési eljárásokról szóló gyakorlati útmutató (PRAG) 3. pontja (3) bekezdésének 5. pontja értelmében ezeket a válaszokat legalább 11 nappal az ajánlatok beérkezésének határideje előtt meg kellett kapniuk. Ez a rendelkezés összhangban van a végrehajtási szabályok 251. cikkének (2) bekezdésével.

14. A Bizottság hozzátette, hogy a 2009. május 20-án kiadott pontosítások nem képezték az ajánlattételi dokumentáció kiegészítését. E pontosítások hossza annak tudható be, hogy a Bizottság az ajánlattevők kényelme érdekében részletesen idézte azokat a kérdéseket is, amelyekre a pontosítások válaszoltak. A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a panaszos mind ténybeli, mind jogi szempontból egyenlő bánásmódban részesült a 2. részre vonatkozó pályázati eljárás során, és nem szenvedett hátrányt az 1., 3., 4., 6., 7., 8., 10., 11. és 12. részre vonatkozó pontosítások hossza miatt.

Az ombudsman értékelése

15. Az egyenlő bánásmód elve kizárja, hogy hasonló helyzeteket eltérő módon kezeljenek, kivéve, ha az ilyen bánásmód objektíven igazolható [3].

16. Ha az ajánlat külön tételekből áll, minden egyes tételt külön értékelnek a saját egyedi követelményeinek megfelelően. Ebben az összefüggésben a költségvetési rendelet végrehajtási szabályai 155. cikkének (4) bekezdése úgy rendelkezik, hogy „amennyiben a szerződést külön tételek formájában ítélik oda, az ajánlatokat tételenként külön értékelik”.

17. Összefoglalva, csak azok az ajánlattevők tekinthetők egymással „hasonló helyzetben” lévőnek, amelyek egy adott tételért versenyeznek. Így hátrányos megkülönböztetés csak akkor állhat fenn, ha egy adott rész ajánlattevői hátrányos helyzetbe kerülnek ugyanazon rész többi ajánlattevőjéhez képest.

18. Nem vitatott, hogy a 2. és 9. rész valamennyi ajánlattevőjét egyidejűleg tájékoztatták a pontosításokról. Ily módon e részek tekintetében nem állt fenn hátrányos megkülönböztetés az ajánlattevők között.

19. Az ombudsman megjegyzi továbbá, hogy az ajánlattételi dokumentáció előírja, hogy az ajánlattevők bizonyos határidőn belül pontosítást kérhetnek a Bizottságtól, és a Bizottságnak bizonyos határidőn belül ki kellett adnia ezeket a pontosításokat:

az 1., 3., 4., 6., 7., 8., 10., 11. és 12. rész esetében az ajánlattevők 2009. május 4-ig kérhettek felvilágosítást, és a Bizottságnak 2009. május 15. előtt kellett felvilágosítást adnia;

- a 2. és 9. rész esetében az ajánlattevők 2009. május 11-ig kérhettek pontosítást a Bizottságtól, és a Bizottságnak 2009. május 20-ig kellett kiadnia ezeket a pontosításokat.

20. A Bizottság mindkét esetben pontosításokat tett az ajánlattevők által feltett kérdésekre az ajánlattételi dokumentációban meghatározott határidőn belül. Úgy tűnik, hogy az 1., 3., 4., 6., 7., 8., 10., 11. és 12. részre vonatkozó pontosítások kiadását követően a Bizottság felismerte, hogy ugyanezek a pontosítások hasznosak lehetnek a 2. és 9. rész ajánlattevői számára. Úgy tűnik tehát, hogy a Bizottság úgy határozott, hogy a 2. és 9. részre vonatkozó pontosításokhoz ugyanazokat a pontosításokat csatolja, amelyeket az 1., 3., 4., 6., 7., 8., 10., 11. és 12. részre vonatkozóan már öt nappal korábban kiadott [4].

21. Az ombudsman úgy véli, hogy a Bizottság által tett lépések észszerűek voltak, és összhangban voltak az alkalmazandó szabályokkal.

22. Az ombudsman ezért nem állapít meg hivatali visszásságot ezzel az állítással kapcsolatban.

B. A panaszos ajánlatának állítólagos téves értékelése

Az ombudsman elé terjesztett érvek

23. A Bizottság az ajánlat elutasításával kapcsolatban a következő tájékoztatást adta a panaszosnak:

az ágazati lefedettséget illetően az „e”, az 5. és a 9. ágazat valamennyi szakértője gyenge tapasztalattal rendelkezik, ezért ezeket az ágazatokat nem tekintették megfelelően lefedettnek.

a helyi partnerek esetében a csendes-óceáni alrégió nem képviselteti magát, és a volt Szovjetunió régiója csak egy ukrán partnerrel képviselteti magát.

a módszertan esetében: a rendszer gyenge leírása, a feladatmeghatározással kapcsolatos észrevételek hiánya (a hagyományos saját források megismétlése), az irányítás módszertanára vonatkozó előírások hiánya, az irányítási csoport működéséről szóló részletes leírás hiánya, a támogató csoport tagjai nem ismertek.

a vezetőség 8 tagjából 2 ... nem rendelkezik a tételhez szükséges 10 éves tapasztalattal, és a tagok szerepe nincs egyértelműen meghatározva.

a szakértők esetében nagyszámú szakértő rendelkezik gyenge tapasztalattal az ágazatukban vagy kevesebb mint 10 éves tapasztalattal: 5 (1. ágazat), 9 és 10 (e ágazat), 12–14, 28 (2. ágazat), 33, 37 (7. ágazat), 41 és 42 (9. ágazat).”

24. A panaszos szerint az átlagos pontszám Bizottság általi indokolása pontatlan, önkényes, diszkrecionális és tele van hibákkal. Ami a „helyi partnerek általi földrajzi lefedettséget” illeti, a panaszos azzal érvelt, hogy a Bizottság értékelése téves volt, mivel azt állította, hogy ajánlata csak a volt Szovjetunió egyik országára terjedt ki, annak ellenére, hogy három különböző volt Szovjetunió-országból származó partnert említett: Ukrajna, Moldova és Örményország.

25. Az ombudsmanhoz intézett véleményében a Bizottság kifejtette, hogy az általános feladatmeghatározással és az ajánlattevőknek szóló utasítások 21. cikkének (1) bekezdésével összhangban az egyes műszaki ajánlatok minőségét az ajánlattételi dokumentáció C. részében található értékelési táblázatban részletezett odaítélési szempontokkal és a kapcsolódó súlyozással összhangban értékelték. Az odaítélési szempontok a következők voltak:

Szervezet, módszertan és irányítás: 50 pont a következőképpen elosztva:

szervezés és módszertan: 28 pont

keretszerződés-kezelő csoport: 17 pont

a helyi partnerek földrajzi lefedettsége: 5 pont

Szakértelem: 50 pont a következőképpen elosztva:

szakértők: 40 pont

Ágazati lefedettség: 10 pont

26. Ami a „helyi partnerek általi földrajzi lefedettség” kritériumot illeti, az ajánlattevőknek szóló utasítások 4. cikke (1) bekezdésének 4. pontja kimondja, hogy „a műszaki ajánlat pontosan 40 EU-n kívüli partnert tartalmazó táblázatot fog tartalmazni, amely kiegyensúlyozott módon képviseli az EK külső fellépéseinek következő területeit: 1) Szomszédság, 2) EFA, 3) ALA - Ázsia, 4) ALA - Latin-Amerika és 5) IPA-országok." A 153. kérdés tisztázásában a Bizottság jelezte, hogy "a helyi partnerek listájához szükséges földrajzi területre jogosult országok listája a következő címen található..." A 151. kérdés tisztázásában a Bizottság kifejtette a kiegyensúlyozott földrajzi lefedettség jelentését: „a helyi partnerek listájának kiegyensúlyozott összetételére vonatkozó követelmény azt jelenti, hogy valamennyi említett területet le kell fedni, figyelembe véve különösen az országok arányát egy adott területen a többi területhez képest, valamint az alrégiók képviseletét (pl. Maghreb/Mashreq vagy az EDF esetében: Afrika, Karib-térség és Csendes-óceán), a nyelvek eloszlása egy adott területen belül.”

27. A panaszosnak adott 2009. augusztus 31-i válaszában a Bizottság kijelentette, hogy „a helyi partnerek esetében a csendes-óceáni alrégió nem képviselteti magát, és a volt Szovjetunió régiója alulreprezentált, csupán egy ukrán partnerrel”. A szomszédsági és EFA-övezetek tekintetében a panaszos által benyújtott ajánlat a következő helyi partnerekre terjedt ki:

Szomszédság: Algéria, Moldova, Marokkó, Örményország, Tunézia és Ukrajna;

EFA: Benin, Bostwana, Burundi, Kongó, Etiópia, Ghána, Kenya, Malawi, Mali, Mozambik, Namíbia, Nigéria, Suriname, Tanzánia, Trinidad, Uganda és Zambia.

Sajnálatos módon a helyi partnerek földrajzi lefedettségének értékelése tévesen említette a volt Szovjetunió régiójának alulreprezentáltságát. A Bizottság elnézést kért ezért a hibáért. Mindazonáltal a Bizottság rámutatott arra, hogy a magyarázatban szereplő egyetlen hiba nem befolyásolta a panaszosnak a „helyi partnerek általi földrajzi lefedettségre” vonatkozó pontszámát. Megállapította, hogy – amint az a helyi partnerek listájából kitűnik – a szomszédsági és az EFA-övezetek valóban nem kiegyensúlyozott módon képviseltetik magukat. Ami az EFA-övezetet illeti, vitathatatlan a Bizottság azon észrevétele, hogy a csendes-óceáni alrégiónak nincs helyi partnere. Ami a szomszédsági övezetet illeti, bár a 2009. augusztus 31-i levél tévesen utalt a volt Szovjetunió régiójára, inkább arra kellett volna rámutatnia, hogy a Mashrek alrégiónak nincs képviselője. A Bizottság sajnálatát fejezte ki a téves magyarázat miatt, de megerősítette, hogy az eredeti következtetés fenntartható: a szomszédsági és az EFA-övezetek képviselete nem kiegyensúlyozott. A „helyi partnerek földrajzi lefedettsége” kritérium alapul szolgáló értékelése tehát helyesen 3,92 pontot adott az ajánlatnak a maximális 5 pontból.

28. A Bizottság megjegyezte továbbá, hogy még ha a panaszos meg is kapta volna a „helyi partnerek általi földrajzi lefedettség” kritérium maximális pontszámát, ez nem tette volna lehetővé számára a 80 pontos technikai küszöbérték túllépését. A különböző kritériumok pontszámainak összege ugyanis ebben a hipotetikus helyzetben csak 73,59 pontról 74,67 pontra emelkedett volna.

29. Ami a többi kritériumot illeti, a panaszos ajánlatának adott pontszámok a következő okok miatt erősíthetők meg:

az „Ágazati lefedettség” kritérium esetében hiányosságok tapasztalhatók a szakértők önéletrajzaiban, amelyek több ágazatot nem fedtek le megfelelően;

a „keretszerződés-kezelő csoport” kritérium esetében a nyolcfős csoport két tagja nem rendelkezett a minimálisan megkövetelt 10 éves tapasztalattal, és a vezető csoporton belüli tagok szerepe nem volt egyértelműen meghatározva;

a „Szervezet és módszertan” kritérium esetében számos hiányosság alacsony pontszámot eredményezett. Ezek a hiányosságok a következők voltak: a rendszer gyenge leírása; nincs észrevétel a feladatmeghatározással kapcsolatban; az irányítási módszerekre vonatkozó előírások hiánya; a vezetőség működése részletes leírásának hiánya; és a támogató csoport tagjait nem azonosították;

a „szakértők” kritérium esetében nagyszámú szakértőnek volt gyenge tapasztalata az ágazatában, vagy kevesebb mint 10 éves tapasztalata volt.

Általánosabban fogalmazva, a Bizottság pontosította, hogy egy ajánlatot úgy értékelnek, hogy összehasonlítják azt az ugyanazon tételre vonatkozó többi ajánlattal. Hiányosságait a többi ajánlat erősségeihez és gyengeségeihez viszonyítva értékelik.

Az ombudsman értékelése

30. A panaszos vitatta ajánlatának a Bizottság általi értékelését egy kritérium, nevezetesen a helyi partnerek általi földrajzi lefedettség értékelése tekintetében. Azzal érvelt, hogy a Bizottság tévedett, amikor úgy ítélte meg, hogy a csendes-óceáni alrégió nem képviseltette magát a panaszos ajánlatában, és hogy a volt Szovjetunió alulreprezentált volt a panaszos ajánlatában.

31. Ami a csendes-óceáni alrégiót illeti, az ombudsman gondosan megvizsgálta a helyi partnerek listáját, amelyet a panaszos a panaszához csatolt. Egyetért a Bizottság ezzel kapcsolatos megjegyzésével.

32. Az ombudsman megjegyzi, hogy a Bizottság elismerte, hogy hibát követett el a volt Szovjetunióból származó partnerek értékelését illetően. A Bizottság azonban elnézést kért ezért a hibáért. Az ombudsman megjegyzi továbbá, hogy még ha a panaszos megkapta volna is a maximális pontszámot erre a szakaszra (5 pont), a pontszáma akkor is elmaradt volna az előírt 80 ponttól. Ezért a Bizottság által a 2009. augusztus 31-én kelt levelében elkövetett hiba nem befolyásolta lényegesen a panaszost az előírt pontszám elérésében.

33. Az ombudsman fontosnak tartja, hogy a Bizottság elismerte az általa elkövetett hibát, és biztosította a panaszost arról, hogy a hiba nem volt lényeges hatással a tétel odaítélésére. Ennek az az oka, hogy még e pontszám legjelentősebb korrekciója sem eredményezett volna kellően magas pontszámot ahhoz, hogy elérje a 80 pontos technikai küszöbértéket.

34. Az ombudsman megjegyzi, hogy a panaszos nem nyújtott be észrevételt ebben az ügyben. A petíció benyújtója így megérti, hogy a panaszos nem ért egyet a Bizottság magyarázatával. Következésképpen úgy véli, hogy nincs ok az ügy további vizsgálatára.

C. A pályázat Bizottság általi újraindításának kérelmezése

Az ombudsman elé terjesztett érvek

35. A panaszos úgy vélte, hogy a Bizottságnak újra kell indítania a pályázati eljárást, és biztosítania kell a pályázatok szakmai és objektív értékelését.

36. Az ombudsmanhoz intézett véleményében a Bizottság megerősítette, hogy a pályázati eljárást és a pályázatok értékelését helyesen folytatták le, és nincs ok az eljárás újraindítására. Időközben a 2. rész tekintetében valamennyi keretszerződést aláírták a hét sikeres ajánlattevővel.

Az ombudsman értékelése

37. A 22. és 34. pontban foglalt következtetései fényében a panaszos állítása nem fogadható el.

D. Következtetések

E panasz kivizsgálása alapján az ombudsman a következő következtetéssel zárja le a panaszt:

A Bizottság az első állítást illetően nem követett el hivatali visszásságot.

Semmi nem indokolja a második kifogásban felvetett kérdés további vizsgálatát.

A panaszost és a Bizottságot tájékoztatják erről a döntésről.

 

P. Nikiforos Diamandouros

Kelt Strasbourgban, 2011. július 28-án.

---

[1] HL 2008/S 128-169161.

[2] A pontosításokat „Az 1., 3., 4., 6., 7., 8., 10., 11. és 12. rész ajánlattevői által feltett kérdések pontosítása” című dokumentum tartalmazta.

[3] A C-67/09. P. sz., Nuova Agricast és Cofra kontra Európai Bizottság ügyben 2010. október 14-én hozott ítélet (még nem tették közzé) 78. pontja.

[4] A Bizottság az ajánlattevők által a 2. és 9. részre vonatkozóan feltett kérdések tisztázása során megállapította, hogy „c) az ajánlattevők által az 1., 3., 4., 6., 7., 8., 10., 11. és 12. részre vonatkozóan feltett kérdések pontosítását csatolták, mivel azok a 2. és 9. részre vonatkozó ajánlattételi dokumentációra vonatkoznak, adott esetben”.