Tisztelt X! 1998. május 11-én
Ön panaszt nyújtott be az európai ombudsmanhoz Y nevében (a továbbiakban: a panaszos), azt állítva, hogy az EUR/LA/101 nyílt versenyvizsga vizsgabizottsága elutasította az Y által kapott pontszámok felülvizsgálatát, és részletesebb tájékoztatást nyújtott Y vizsgájának értékeléséről.
1998. szeptember 4-én továbbítottam a panaszt az Európai Parlament elnökének. A Parlament 1998. november 23-án küldte meg véleményét, amelyet megküldtem Önnek azzal a felhívással, hogy amennyiben kívánja, tegye meg észrevételeit. 1998. december 31-én megkaptam a Parlament véleményével kapcsolatos észrevételeit.
Azért írok most, hogy tájékoztassam Önöket az elvégzett vizsgálatok eredményeiről.

A PANASZ

A panasz szerint a releváns tények a következők voltak:
1997-ben Y részt vett az EUR/LA/101 (görög nyelvű fordítók) nyílt versenyvizsgán. 1998. január 19‐i levelében azonban a vizsgabizottság elnöke arról tájékoztatta, hogy nem vehet részt a versenyvizsga következő szakaszaiban, mivel a d) vizsgán csak 17 pontot szerzett, és a kért minimális pontszám 20 pont. Y, miután úgy ítélte meg, hogy a d) teszten nyújtott teljesítményét tévesen ítélték meg, beavatkozást kért X-től.
1998. január 22‐én X levelet intézett a vizsgabizottság elnökéhez, amelyben kérte, hogy vizsgálja felül Y pontszámát, és továbbítsa számára azokat a pontszámokat, amelyeket a vizsgabizottság minden egyes tagja Y‐nek adott. Miután hosszú idő telt el anélkül, hogy a vizsgabizottság válaszolt volna, X azt tanácsolta Y‐nak, hogy írjon egy hasonló levelet, amelyet Y 1998. február 16‐án meg is tett. 1998. február 19-i válaszában az elnök nem mérlegelte Y pontszámainak felülvizsgálatát, de rámutatott arra, hogy a dokumentumok értékelése szigorúan anonim módon történt, és hogy a vizsgabizottságok által végzett munka az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozik. Ezért az elnök nem tudott részletesebb információkkal szolgálni a d) teszt eredményéről.
1998. március 18-án Y levelet írt a DG 5 versenyvizsgákkal és kiválasztási eljárásokkal foglalkozó szolgálatának, amelyben ismét a d) teszt felülvizsgálatát kérte. 1998. március 24‐én a szolgálat vezetője azt válaszolta, hogy nem történt hiba Y dolgozatának értékelése és Y védjegyeinek meghatározása során. X ezért panaszt nyújtott be az európai ombudsmanhoz, amelyben 1) arra hivatkozott, hogy a vizsgabizottság megtagadta a megszerzett pontszámokra és az értékelési szempontokra vonatkozó részletesebb információk szolgáltatását, 2) arra, hogy megtagadta Y pontszámainak felülvizsgálatát a d) vizsgán, valamint arra, hogy az e tekintetben adott indokolás elégtelen, és 3) kérte Y versenyvizsgából való kizárásáról szóló határozat megsemmisítését.

A VIZSGÁLAT

Az Európai Parlament véleménye Észrevételeiben
a Parlament kijelentette, hogy a Bíróság ítélkezési gyakorlata (a C-245/95. P. sz. Innamorati/Parlament ügy) szerint az egyes pályázók vizsgáinak vizsgabizottság általi értékelését bizalmasan kezelik, és hogy a vizsgákon szerzett pontszámoknak az érintettekkel való közlése elegendő motivációt jelent. A közösségi bíróságok ugyanezen ítélkezési gyakorlata elismerte, hogy a vizsgabizottság eljárása a törvényben előírt titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozik, és megtiltja, hogy a pályázókkal közöljék írásbeli vizsgáik kijavítását vagy azokat a szempontokat, amelyeken e kijavítások alapultak.
Továbbá, ami Y-nak a d) teszt felülvizsgálatára irányuló kérelmét illeti, a Parlament jelezte, hogy Y valóban kapott egy 1998. március 24-én kelt választ, amely megerősítette, hogy a védjegyek meghatározása során nem követtek el hibákat. A Parlament végül emlékeztetett arra, hogy a vizsgabizottság befejezte munkáját, és hogy a versenyvizsga 1998. február 13‐án ténylegesen lezárult.
X észrevételeiben
X fenntartotta a panaszt, és kijelentette, hogy a Parlament nem válaszolt arra a kérdésre, hogy Y pontszámainak értékelése tisztességes és átlátható volt-e, mivel az 1998. március 24-i levelében a DG 5 nem tájékoztatta ténylegesen a jelöltet arról, hogy ténylegesen sor került-e az eredmények felülvizsgálatára, és nem jelölte meg a vizsgálat módját és kritériumait.
X hozzátette, hogy mindaddig, amíg a pályázók értékelési szabályai nem hozzáférhetők a pályázók számára, mindig felmerülnek viták a versenyvizsgák átláthatóságával kapcsolatban, és hogy a Parlament nem bújhat a Bíróság ítélkezési gyakorlata mögé, kizárva az ellentétes ítélkezési gyakorlat fennállását vagy a helyes hivatali magatartás elvének alkalmazását.

A HATÁROZAT

1 Az, hogy a vizsgabizottság állítólag megtagadta, hogy részletesebb információkat szolgáltasson a megszerzett pontszámokról és az értékelési szempontokról
1.1 X azt állította, hogy a Parlament megtagadta, hogy részletesebb információkat szolgáltasson a vizsgabizottság különböző tagjai által adott pontszámokról és az értékelési szempontokról. Ezzel az állítással kapcsolatban a Parlament kifejtette, hogy a Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint a vizsgabizottságok eljárása a törvényben előírt titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozik, amely tiltja az írásbeli vizsgáik kijavításának közlését, valamint azokat a kritériumokat, amelyeken e kijavítások alapulnak.
1.2 A közösségi jog jelenlegi állása szerint nincs jogalap annak megállapításához, hogy a Parlament köteles részletes információkat közzétenni a vizsgabizottság minden egyes tagja által a pályázónak adott pontszámokról. A vizsgabizottságnak azonban a Bíróság ítélkezési gyakorlatával és a helyes hivatali magatartás elvével összhangban közölnie kell a pályázókkal az általuk hozott döntések megértéséhez szükséges indokokat és elemeket. Az ombudsman ezért nem tartotta elégségesnek, hogy Y többszöri kérése ellenére a Parlament nem nyújtott részletesebb tájékoztatást a vizsgabizottság által alkalmazott értékelési kritériumokról.
1.3 Az ombudsman felhívja a Parlament figyelmét arra, hogy az értékelési kritériumokra vonatkozó részletesebb információknak a pályázókkal való közlésével a Parlament jelentősen növelné a munkaerő-felvétel átláthatóságát, és megkönnyíthetné a felvételi bizottságok munkáját a pályázók kérelmeinek és panaszainak kezelése terén. E tekintetben az ombudsman hivatkozik a Bizottság által követett munkaerő-felvételi eljárások nagyobb átláthatóságával kapcsolatban 1997 novemberében indított saját kezdeményezésű vizsgálatára (hiv.: 1004/97/PD, lásd a mellékletet). Ez a saját kezdeményezésű vizsgálat többek között arra vonatkozik, hogy a pályázók nem kérhetik a megszerzett pontszámok felülvizsgálatát, és nem kaphatnak másolatot a javított tesztről, valamint arra, hogy a vizsgabizottságok nem közölték az értékelési kritériumokat.
2 A d) teszt vizsgabizottság általi felülvizsgálatának állítólagos hiányáról és az indokolás elégtelenségéről
2.1 Ami azt az állítást illeti, hogy a vizsgabizottság nem vizsgálta felül a d) teszten szerzett pontszámokat, és megsértette az indokolási kötelezettséget, a Parlament emlékeztetett arra, hogy az 1998. március 24-i levélben Y-t tájékoztatták arról, hogy nem történt hiba az Y pontszámainak meghatározása során.
2.2 A vizsgabizottságoknak a Bíróság ítélkezési gyakorlatával és a helyes hivatali magatartás elveivel összhangban tájékoztatniuk kell a pályázókat a döntéseik megértéséhez szükséges indokokról. Ezért az ombudsman nem tartotta elégségesnek, hogy Y-nak a d) teszten kapott pontszámok felülvizsgálatára irányuló kérelmét követően a Parlament pusztán azt állította, hogy „nem történt hiba a pontszámok meghatározása során”. Ez a magyarázat nem tartalmazott elegendő részletet ahhoz, hogy Y megértse a vizsgabizottságnak a pontszámok felülvizsgálatára irányuló kérelemre vonatkozó határozatát.
3 Az ombudsmanhoz intézett, azon határozat megsemmisítésére irányuló kérelem, amellyel Y-t kizárták a versenyvizsga
következő szakaszaiban való részvételből. E tekintetben az ombudsman felhívja X figyelmét arra, hogy 1998. február 13-án a versenyvizsga ténylegesen lezárult.
4 Következtetés
Az európai ombudsman e panasszal kapcsolatos vizsgálatai alapján szükségesnek tűnik a következő kritikai megjegyzéseket tenni:

A vizsgabizottságoknak a Bíróság ítélkezési gyakorlatával és a helyes hivatali magatartás elveivel összhangban közölniük kell a pályázókkal az általuk hozott döntések megértéséhez szükséges indokokat. Az ombudsman ezért nem tartotta elégségesnek, hogy Y többszöri kérése ellenére a Parlament nem nyújtott részletesebb tájékoztatást a vizsgabizottság által alkalmazott értékelési kritériumokról. Továbbá nem volt elegendő, hogy a Parlament annak kijelentésére szorítkozott, hogy „nem történt hiba a védjegyek meghatározása során”. Ez a magyarázat nem tette lehetővé Y számára, hogy megértse a vizsgabizottságnak a pontszámok felülvizsgálatára irányuló kérelemre vonatkozó határozatát.

Tekintettel arra, hogy az ügy ezen aspektusa a múltban bekövetkezett konkrét eseményekkel kapcsolatos eljárásokra vonatkozik, nem helyénvaló az ügy békés rendezésére törekedni. Az ombudsman ezért úgy határozott, hogy lezárja az ügyet.
Erről a döntésről az Európai Parlament elnökét is tájékoztatni fogják.
Tisztelettel:
Jacob SÖDERMAN