FOR PREVIEWING & TESTING PURPOSES ONLY.
This notification will disappear once the page will be published.
This link is available for less than 30 minutes.
  • Könnyen olvasható
  • Szöveg mérete

Önnek panasza van egy uniós intézménnyel vagy szervvel szemben?

Jelenlegi nyelv: 
  • Magyar
Forrásnyelv: 
Nyelvek: 
Ezt az oldalt gépi fordítással fordították le.
A gépi fordításokban előfordulhatnak az egyértelműséget és a pontosságot potenciálisan csökkentő hibák; az ombudsman nem vállal felelősséget az esetleges eltérésekért. A legmegbízhatóbb és jogilag korrekt tájékoztatásért olvassa el a fenti linken található, angol nyelvű forrásverziót.
Bővebb információért tekintse meg nyelvi és fordítási politikánkat.

Az európai ombudsman határozata az Európai Bizottság ellen benyújtott 1010/2010/(ML)FOR panasszal kapcsolatos vizsgálatának lezárásáról

A panasz előzményei

1. A panasz egy kifizetési vitára vonatkozik, amelyben a panaszos, aki az oktatáspolitika szakértője, és az Európai Bizottság vett részt, amely egy olyan oktatási projektet finanszírozott X országban, amelyen a panaszos dolgozott.

2. Az Európai Bizottság „X” országban működő küldöttsége 2008. december 12-én szerződést kötött az „Y” tanácsadó céggel, hogy kidolgozza „X” ország oktatási politikájának tervezetét. A politika célja az volt, hogy kielégítse az országban élő hátrányos helyzetű diákok igényeit. Az Y tanácsadó a Z társaságot bízta meg alvállalkozóként az elvégzendő munka egy részének elvégzésével. A panaszos tanácsadóként dolgozott a Z vállalatnál. 2009 decemberében jelentést (a továbbiakban: jelentéstervezet) kellett benyújtania a Bizottságnak az oktatási politika tervezetéről.

A vizsgálat tárgya

3. Az ombudsmanhoz benyújtott panaszában a panaszos azt állította, hogy a Bizottság nem fizette ki vállalkozójának a szerződésben meghatározott díjazást. E mulasztás miatt a panaszos nem kapott fizetést a munkájáért. A panaszos azt állította, hogy a Bizottságnak a lehető leghamarabb teljesítenie kell a projektre vonatkozó kifizetést.

A vizsgálat

4. 2010. április 26-án a panaszos az ombudsmanhoz fordult. 2010. június 28-án az ombudsman tájékoztatta a Bizottságot a panaszról, és felkérte, hogy nyilvánítson véleményt. A Bizottság 2010. szeptember 9-én nyújtotta be véleményét. A panaszos 2010. szeptember 15-én nyújtotta be a Bizottság véleményével kapcsolatos észrevételeit.

Az ombudsman elemzése és következtetései

A. A Bizottság azon állítása, hogy nem fizette meg a szerződő félnek a szerződésükben előírt díjazást

Az ombudsman elé terjesztett érvek

5. Az ombudsmanhoz benyújtott panaszában a panaszos kijelentette, hogy 2009 decemberében benyújtotta a jelentéstervezetet a Bizottságnak. 2010 februárjában a Bizottság a módosítási javaslatokkal együtt visszaküldte neki a jelentéstervezetet. A panaszos azt állította, hogy nem tudta megtenni az összes szükséges változtatást, mivel véleménye szerint a változtatási javaslatok „érthetetlenek”. Következésképpen a Bizottság nem fogadta el a jelentést. Azzal érvelt, hogy a Bizottság ezt követően nem fizette meg a szerződésben előírt díjazást a szerződő fél, az Y tanácsadó részére. Azzal érvelt, hogy a Bizottság e mulasztása azt eredményezte, hogy nem fizették meg az általa végzett munkáért.

6. Az ombudsmanhoz benyújtott véleményében a Bizottság megjegyezte, hogy az elfogadott tervezési ütemterv szerint a panaszosnak 2009. december 1-jéig kellett benyújtania a jelentéstervezetet a Bizottságnak. A Bizottság azonban jelezte, hogy a jelentéstervezetet csak 2009. december 22-én, azaz három héttel később kapta meg.

7. A Bizottság azt is megjegyezte, hogy a jelentéstervezetet a déli félteke fő éves ünnepeinek előestéjén nyújtották be. Ennek megfelelően X ország érdekelt felei 2010. január 7. és 31. között észrevételeket tehettek a jelentéstervezettel kapcsolatban. A szerződő fél, az Y tanácsadó egyetértett ezzel a felülvizsgált határidővel. 2010. február 1-jén a Bizottság megküldte a Consultancy Y-nak az érdekelt felek észrevételeit X országban. A Bizottság kijelentette, hogy 2010. február 11-én a Consultancy Y megküldött egy dokumentumot, amelyben a panaszos felülvizsgált jelentés megküldése helyett szinte minden érdekelt fél észrevételeit vitatta. A felülvizsgált jelentést (a továbbiakban: felülvizsgált jelentés) csak 2010. február 22-én küldték meg a Bizottságnak. Mivel a felülvizsgált jelentés továbbra sem felelt meg a szerződésben előírt feltételeknek, a Bizottság tájékoztatta az Y tanácsadót a jelentés hiányosságairól.

8. A Bizottság kijelentette, hogy a panaszos ezt követően kijelentette, hogy már nincs szerződése, és nem tud további hozzájárulást nyújtani a felülvizsgált jelentéshez. Végül az Y tanácsadó 2010. március 18-án benyújtotta második felülvizsgált jelentését. Ezt X ország kormánya 2010. április 12-én elfogadta. A Bizottság által az Y tanácsadónak teljesített kifizetést 2010. május 6-án dolgozták fel. Az Y tanácsadó megerősítette, hogy a kifizetést 2010. május 17-én kapta meg.

9. Ami a panaszos azon állítását illeti, hogy a Bizottság nem fizette ki az Y tanácsadónak a szerződésükben meghatározott díjazást, a Bizottság hangsúlyozta, hogy nem áll szerződéses kapcsolatban a panaszossal. Rámutatott, hogy a panaszos munkáltatója a Z vállalat volt, amely az Y tanácsadó cég alvállalkozója volt. A Bizottság vállalkozója az Y tanácsadó cég volt. Ezért a Bizottság egyetlen szerződéses kapcsolata az Y tanácsadó céggel volt.

10. A Bizottság jelezte, hogy a kifizetést csak hat nappal azt követően teljesítette, hogy megkapta a szerződő féltől a végleges számlát. Hangsúlyozta, hogy a keretszerződés általános feltételei szerint az ilyen kifizetéseket 45 napos határidőn belül kell teljesíteni.

11. A jelentés jóváhagyását illetően a Bizottság kifejtette, hogy teljes mértékben tiszteletben tartotta a keretszerződés általános feltételeiben meghatározott szerződéses kötelezettségeit. Mivel a panaszos 2009 decemberében késve nyújtotta be a jelentéstervezetet, késve kapott visszajelzést az érdekelt felektől. A panaszos továbbá ahelyett, hogy válaszolt volna az érdekelt felek kérdéseire, vitatta észrevételeiket.

12. A Bizottság megjegyezte, hogy 2010. február 25-i észrevételeiben a panaszos egyértelművé tette, hogy nem tekinti feladatának a jelentés további felülvizsgálatát. A Bizottság szerint ez ellentétes volt a szerződés feltételeivel és a konkrét feladatmeghatározással. Bár a panaszos helyszíni látogatása 2009. december 22-én véget ért, a szerződés a jelentés végső jóváhagyásáig érvényes volt.

13. Észrevételeiben a panaszos megerősítette, hogy 2010 májusában fizették ki. Nem értett azonban egyet a Bizottságnak a munkájával kapcsolatos észrevételeivel. Kifejti, hogy a jelentéséhez fűzött megjegyzéseket "elégtelennek"találta. Ennek következtében a jelentéstervezeten nem tudott változtatni. A panaszos nem értett egyet azzal, hogy a jelentéstervezetet három héttel később nyújtotta be. Azzal érvelt, hogy a jelentéstervezetet annak benyújtását követően nem tudja módosítani, mivel azt a „bizottság” átfogóan módosította, amelynek jelentést tett, mielőtt azt a Bizottság elé terjesztették volna. A panaszos szerint korábban kellett volna kifizetni, mint 2010 májusában.

Az ombudsman értékelése

14. Az ombudsman megjegyzi, hogy a panaszost végül megfizették az elvégzett munkáért. Az ombudsman azonban lényegében úgy értelmezi az állítást, hogy a Bizottság 2010. április 26-ig (amikor a panaszos benyújtotta a panaszt az ombudsmanhoz) nem teljesítette a szükséges kifizetéseket a vállalkozója, az Y tanácsadó számára. Az ombudsman ezért megvizsgálja, hogy a Bizottság felelős volt-e az Y tanácsadónak történő kifizetés késedelmeiért.

15. Az ombudsmanhoz benyújtott véleményében a Bizottság kijelentette, hogy a megállapított ütemterv szerint a panaszosnak 2009. december 1-jéig jelentéstervezetet kell benyújtania a Bizottsághoz. A panaszos nem vitatta e menetrend meglétét. A jelentéstervezetet azonban csak 2009. december 22-én nyújtották be a Bizottságnak. Mint ilyen, nyilvánvaló, hogy az első késedelem a jelentéstervezet kellő időben történő benyújtásának elmulasztása miatt következett be. A panaszos nem érvelt azzal, hogy a Bizottság bármilyen módon felelős lett volna azért, hogy a jelentéstervezetet a megállapodás szerinti 2009. december 1-jei határidőig nem nyújtotta be.

16. Az általános feltételek 27. cikkének (2) bekezdése (az eredmények jóváhagyása) kimondja, hogy:

„Eltérő rendelkezés hiányában az ajánlatkérő szerv a kézhezvételtől számított 30 napon belül értesíti a keretvállalkozót az outputokra vonatkozó döntéséről, és megindokolja, ha elutasítja az outputokat, vagy módosításokat kér. Ha az ajánlatkérő az említett határidőn belül nem tesz észrevételeket az outputokkal kapcsolatban, a keretvállalkozó kérheti azok írásbeli elfogadását. Az eredményeket az ajánlatkérő szerv által jóváhagyottnak kell tekinteni, ha az írásbeli kérelem kézhezvételétől számított 30 napon belül nem tájékoztatja kifejezetten a keretvállalkozót az észrevételekről.”

17. A jelentéstervezet az általános feltételek 27. cikke értelmében vett „bemenetnek” tekinthető. Az ombudsman az általános feltételek 27. cikkének (2) bekezdése alapján úgy értelmezi, hogy a Bizottságnak általános szabályként az észrevételek kézhezvételétől számított 30 napon belül észrevételeket kell tennie. Az általános feltételek 27. cikkének (2) bekezdése azonban tartalékmechanizmust hoz létre, amely lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy az első 30 napos határidő be nem tartása esetén további 30 napon belül észrevételeket tegyen. Ez a további 30 napos időszak csak akkor kezdődik meg, ha a Bizottság az első 30 napos időszakon belül nem nyújtott be észrevételeket, és a szerződő fél kéri az output írásbeli elfogadását.

18. Az ombudsman megjegyzi, hogy a jelentéstervezet 2009. december 22-én érkezett meg a Bizottsághoz. A Bizottság 2010. január 7-én megküldte a jelentéstervezetet az érdekelt feleknek azzal a kéréssel, hogy 2010. január 31-ig küldjék meg észrevételeiket. A Bizottság az érdekelt felek észrevételeire alapozva 2010. február 1-jén megküldte a jelentéstervezettel kapcsolatos észrevételeit az Y tanácsadó cégnek. Bár igaz, hogy a Bizottság az eredeti 30 napos határidőn belül nem küldte meg észrevételeit az Y tanácsadónak, az ombudsman azon a véleményen van, hogy a Bizottság nem tehető felelőssé ezért a késedelemért. Megjegyzi, hogy X országban a fő éves munkaszüneti napok közvetlenül azután kezdődtek, hogy a Bizottság 2009. december 22-én megkapta a jelentéstervezetet. Az ombudsman ezért egyetért azzal, hogy a Bizottságnak nem volt más választása, mint megvárni ezt az ünnepi időszakot, mielőtt elküldi a jelentéstervezetet X ország érdekelt feleinek.

19. Az ombudsman úgy véli továbbá, hogy a Bizottság azon döntése, hogy 2010. január 31-ig lehetővé teszi az érdekelt felek számára, hogy észrevételeket tegyenek, nem volt ésszerűtlen. Megjegyzi, hogy a zárójelentés-tervezet kiterjedt, összetett és fontos volt. Az ombudsman megjegyzi továbbá, hogy a Bizottság szerződéses megbízottja, az Y. tanácsadó egyetértett ezzel a felülvizsgált határidővel.

20. Ha a Bizottság úgy dönt, hogy általános feltételeibe [1] belefoglal egy 30 napos kezdeti határidőt a hozzá benyújtott jelentésre való reagálásra, megfelelő ügyintézésnek minősül, ha a Bizottság törekszik az eredeti 30 napos határidő betartására. Ha azonban a Bizottság objektív okokból nem tartja be ezt az eredeti 30 napos határidőt, annak elmulasztása nem alapozhatja meg a hivatali visszásság megállapítását. Az ombudsman azon a véleményen van, hogy a Bizottságnak, amint tudomást szerez arról, hogy nem fogja betartani az eredeti 30 napos határidőt, konzultálnia kell a vállalkozójával egy új menetrend véglegesítése céljából. Ez a lépés nemcsak a megfelelő ügyintézést jelenti, hanem elegendő lehet ahhoz is, hogy meggyőzze a szerződő felet arról, hogy ne gyakorolja szerződéses jogát arra, hogy az output írásbeli elfogadását kérje [2]. Valójában ez történt a jelen ügyben. A Bizottság 2010. január 7-én konzultált a vállalkozóval, és megállapodott abban, hogy az érdekelt felek 2010. január végéig benyújthatják észrevételeiket.

21. Az ombudsman alaposan megvizsgálta X ország Oktatási és Készségfejlesztési Minisztériuma Különleges Oktatási Osztályának nyújtott technikai segítségnyújtás feladatmeghatározását (a továbbiakban: feladatmeghatározás). A feladatmeghatározás 3.4. cikkének (11) bekezdése kimondja, hogy a szakértőnek jelentéstervezetet kell készítenie a megbízásról, és azt a benyújtott észrevételeknek megfelelően felül kell vizsgálnia. Így egyértelmű, hogy a szakértő felelőssége nem korlátozódott a jelentéstervezet benyújtására. Feladatai inkább magukban foglalták az említett jelentéstervezetnek a Bizottságtól kapott észrevételek fényében történő felülvizsgálatát is.

22. Az ombudsman megjegyzi, hogy a jelentéstervezetre tett észrevételek alapján készített felülvizsgált jelentést 2010. február 22-én megküldték a Bizottságnak. A felülvizsgált jelentés benyújtása megfelelt a szerződő fél szerződéses kötelezettségeinek.

23. A Bizottság azt állítja, hogy a felülvizsgált jelentés nem felelt meg a szerződésben előírt feltételeknek. Az ombudsman megjegyzi, hogy a költségvetési rendeletben [3] és a végrehajtási rendeletben [4] meghatározott szabályokkal összhangban a Bizottság mindaddig nem jogosult a vállalkozónak történő kifizetések jóváhagyására, amíg meg nem győződött arról, hogy a munkát megfelelően elvégezték. Ha a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a felülvizsgált jelentés nem megfelelő [5], a felelőssége arra korlátozódott, hogy a nyertes ajánlattevőt, az Y tanácsadót az általa feltárt hiányosságokról az output kézhezvételétől számított 30 napon belül tájékoztassa. A Bizottság 2010. február 22-én tájékoztatta a szerződő felet a felülvizsgált jelentés hiányosságairól. Az ombudsman megjegyzi, hogy az általános feltételek 27. cikkének (2) bekezdésében meghatározott 30 napos határidőt így betartották.

24. A Bizottság azt állítja, hogy a panaszos ezt követően kijelentette, hogy már nincs szerződése, és nem tud további hozzájárulást nyújtani a projekthez. A panaszos nem vitatta e nyilatkozat valóságtartalmát. Az ombudsman megjegyzi, hogy a panaszos álláspontja nem volt összhangban a feladatmeghatározás 3.4. cikkének (11) bekezdésével, amely kimondja, hogy a szakértő feladatai közé tartozik a jelentésnek a Bizottságtól kapott észrevételek fényében történő felülvizsgálata is.

25. Végül a szerződő fél 2010. március 18-án benyújtotta második felülvizsgált jelentését. (Az ombudsman feltételezi, hogy a vállalkozó ezt a panaszos segítsége nélkül tette, mivel a panaszos kijelentette, hogy nem tud további hozzájárulást nyújtani a projekthez.) A második felülvizsgált jelentést 2010. április 12-én fogadták el. Mint ilyen, az ombudsman megjegyzi, hogy az általános feltételek 27. cikkének (2) bekezdésében meghatározott 30 napos határidőt ismét betartották.

26. Az Y tanácsadó 2010. április 30-án megküldte a végleges számlát a Bizottságnak. Az Y tanácsadó 2010. május 17-én megerősítette, hogy megkapta a kifizetést. Az általános feltételek 29. cikke kimondja, hogy az ilyen kifizetéseket 45 napos határidőn belül kell teljesíteni. Az ombudsman megállapítja, hogy a Bizottság betartotta ezt a határidőt.

27. A fentiek fényében az ombudsman megállapítja, hogy a Bizottság nem követett el hivatali visszásságot azzal az állítással kapcsolatban, hogy nem fizette ki kellő időben a szerződő félnek a szerződésben meghatározott díjazást. Az ombudsman valóban üdvözli, hogy a Bizottság az ügy különböző aspektusait kezelte.

B. Kérelem arra vonatkozóan, hogy a Bizottság a lehető leghamarabb fizesse ki a projektre vonatkozó kifizetést

Az ombudsman elé terjesztett érvek

28. A panaszos megerősítette, hogy szolgáltatásaiért 2010 májusában díjazásban részesült.

Az ombudsman értékelése

29. Az ombudsman úgy véli, hogy a panaszos követelését az intézmény rendezte.

C. Következtetések

A panasszal kapcsolatos vizsgálata alapján az ombudsman a következő következtetésekkel zárja le a panaszt:

Az európai ombudsman megállapítja, hogy a Bizottság részéről nem történt hivatali visszásság.

A panaszos követelését a Bizottság rendezte, és haladéktalanul teljesítette a kifizetést.

A panaszost és a Bizottságot tájékoztatják erről a döntésről.

 

P. Nikiforos Diamandouros

Kelt Strasbourgban, 2011. március 1-jén.


[1] Lásd az általános feltételek 27. cikkének (2) bekezdését.

[2] Az ombudsman véleménye szerint, ha a Bizottság az első 30 napos időszakon belül nem tesz észrevételeket, és a szerződő fél az output írásbeli elfogadását kéri, a Bizottságnak minden lehetséges erőfeszítést meg kell tennie annak biztosítása érdekében, hogy mindig betartsa a második 30 napos határidőt, mivel e határidő elmulasztása szerződéses jogot biztosítana a szerződő félnek arra, hogy úgy tekintse, hogy az outputot automatikusan jóváhagyták. Az ombudsman úgy véli, hogy a második 30 napos határidő be nem tartása valószínűleg hivatali visszásság megállapításához vezetne.

[3] Az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet (HL 2002. L 248., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 4. kötet, 74. o.).

[4] Helyesbítés az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2002. december 23-i 2342/2002/EK, Euratom bizottsági rendelethez (HL L 357., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 4. kötet, 74. o.).

[5] Az ombudsman hangsúlyozza, hogy vizsgálata nem terjed ki a felülvizsgált jelentés érdemi elemzésére vagy a Bizottságnak a felülvizsgált jelentéssel kapcsolatos álláspontjára. Az ombudsman tehát nem foglal állást a Bizottságnak a felülvizsgált jelentéssel kapcsolatos álláspontjáról. Az ombudsman annak hangsúlyozására szorítkozik, hogy a Bizottságnak szerződéses joga volt arra, hogy mindaddig megtagadja a felülvizsgált jelentés elfogadását, amíg a felülvizsgált jelentés nem felel meg a szerződés követelményeinek.

Mit gondol erről a gépi fordításról? Ossza meg velünk véleményét!