- HU Magyar
Machine translations can contain errors potentially reducing clarity and accuracy; the Ombudsman accepts no liability for any discrepancies. For the most reliable information and legal certainty, please refer to the source version in English linked above.
For more information please consult our language and translation policy.
Határozat arról, hogy az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja hogyan bonyolította le az angol-török fordítási szolgáltatásokra vonatkozó közbeszerzési eljárást (251/2024/KW. sz. ügy)
Decision
Case 251/2024/KW - Opened on Tuesday | 19 March 2024 - Decision on Tuesday | 18 November 2025 - Institution concerned Translation Centre for the Bodies of the European Union ( Maladministration found ) - Country Poland
Complaint submitted
02/02/2024Analysis of the complaint
05/02/2024Inquiry ongoing
28/02/2024Inquiry outcome
18/11/2025
Az ügy arra vonatkozott, hogy az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja (a továbbiakban: Fordítóközpont) hogyan értékelte a fordítási és szerkesztési szolgáltatásokra vonatkozó ajánlatot. A panaszost különösen az aggasztotta, hogy a Fordítóközpont hogyan értelmezi a kiválasztási és odaítélési szempontokat, és hogyan értékeli az odaítélési szempontokat, valamint hogy a Fordítóközpont úgy határozott, hogy eltekint a „kiírási feltételek” (a közbeszerzési eljárásra alkalmazandó szabályok) eljárási lépésétől.
Az ombudsman megállapította, hogy a Fordítóközpont nem határozta meg egyértelműen és nem tett különbséget a kiválasztási és odaítélési szempontok között a kiírási feltételekben. Ez hivatali visszásságnak minősül. Mivel azonban a Fordítóközpont végül nem ítélt oda szerződést a panasz tárgyát képező fordítási szolgáltatásokra vonatkozóan, az ombudsman úgy ítélte meg, hogy az ajánlás nem szolgálna hasznos célt.
Az ombudsman mindazonáltal javítási javaslatot tett arra vonatkozóan, hogy a jövőbeli felhívásokban a Fordítóközpontnak az uniós költségvetési rendeletnek való megfelelés érdekében egyértelműen különbséget kell tennie a kiválasztási és odaítélési szempontok között a kiírási feltételekben. E tekintetben a Fordítóközpontnak egyértelmű utasításokat kell adnia arra vonatkozóan is, hogy milyen bizonyítékokat kell benyújtani mind a kiválasztási, mind az odaítélési szempontok tekintetében. Az ombudsman azt is kijelentette, hogy nyomon fogja követni a jövőbeli ajánlati felhívásokat, és szükség esetén fontolóra veszi az ügy újbóli vizsgálatát.
Az ombudsman arra is rámutatott, hogy helyes igazgatási gyakorlat annak biztosítása, hogy az ajánlattevők tudomást szerezzenek az ajánlattételhez szükséges dokumentációban meghatározott eljárási lépésekről való lemondásra vonatkozó bármely döntésről, és sajnálatos, hogy a Fordítóközpont ezt nem tette meg. Az, hogy az ajánlattevőket nem tájékoztatták az eljárási cselekményről való lemondásról, szintén hivatali visszásságnak minősült. Az ombudsman továbbá úgy ítélte meg, hogy az eljárási lépésről való lemondás ellentétes az alkalmazandó szabályokkal. Ennek megfelelő javaslatot tett e tekintetben a javításra.
A panasz előzményei
1. 2023 augusztusában az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja (a továbbiakban: Fordítóközpont) közbeszerzési eljárást szervezett több, különböző tudományos területeken, angolról 16 nyelvre történő fordítási és szerkesztés utáni szolgáltatásokra vonatkozó keretszerződésre.[1] Az ajánlati felhívás 26 részből állt.
2. A „kiírási feltételek” (amelyek a közbeszerzési eljárásra irányadó szabályok)[2] – egyéb kiválasztási szempontok mellett – előírják, hogy az ajánlattevőknek rendelkezniük kell a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki és szakmai kapacitással. Különösen azt várták el tőlük, hogy több minimumkritérium alapján bizonyítsák a fordítási és szerkesztés utáni tapasztalatot (T1 kiválasztási kritérium).[3] Ezenkívül a projektben részt vevő minden egyes fordítónak/szerkesztőnek meg kellett felelnie bizonyos követelményeknek (T2 kiválasztási kritérium). Az 1. profilba tartozó pályázóknak bizonyítaniuk kell, hogy egyetemi diplomát vagy azzal egyenértékű képesítést szereztek az alábbi tudományos területek egyikén: orvostudomány vagy állatgyógyászat, gyógyszertár, farmakológia, toxikológia, biológia, kémia vagy biokémia. A 2. profilba tartozó pályázóknak bizonyítaniuk kell, hogy egyetemi diplomát vagy azzal egyenértékű képesítést szereztek az alábbi tudományos területek egyikén: környezetvédelem vagy élelmiszer-biztonság. A 3. profilba tartozó pályázóknak bizonyítaniuk kell, hogy fordítói vagy nyelvi oklevéllel igazolt egyetemi vagy azzal egyenértékű képesítést szereztek [4].
3. A Fordítóközpont az alábbi odaítélési szempontok [5] alapján értékelte az ajánlatok minőségét: nyelvi és terminológiai erőforrások (C1 odaítélési szempont), az ajánlattevő tapasztalata és szakosodása a szolgáltatásnyújtás terén (C2 odaítélési szempont), valamint a nyelvi csapat képesítése a szolgáltatásnyújtás terén (C3 odaítélési szempont). A C2 odaítélési szempont esetében a kiírási feltételek öt szempontot határoznak meg, amelyek „eszközöknek” tekintendők, beleértve „az ajánlattevő tudományos területre való szakosodását” és „a fent említett tudományos területek legalább egyikén szerzett szakfordítási tapasztalatot [...] (beleértve a fordítási szolgáltatás relevanciáját és az elért minőségi szintet). A C3 odaítélési szempont esetében az ajánlattételhez szükséges dokumentáció többek között meghatározta, hogy „az előírt területeken szerzett (oklevéllel igazolt) kiegészítő képesítést” eszköznek kell tekinteni.
4. A panaszos fordítócég ajánlatot nyújtott be angolról törökre történő fordítási szolgáltatások nyújtására (26. tétel). 2023. november 3-án a Fordítóközpont arról tájékoztatta a panaszost, hogy ajánlata nem járt sikerrel, mivel nem érte el a minimális minőségi pontszámot [6].
5. Ugyanezen a napon a panaszos felkérte a Fordítóközpontot, hogy szolgáltasson pontos részleteket az ajánlat értékeléséhez használt módszertanról, és megkérdőjelezte a C2 és a C3 odaítélési szempont alapján kapott pontszámokat.
6. A Fordítóközpont 2023. december 1-jén részletes választ küldött a panaszosnak a pontozással kapcsolatban. E választ követően a panaszos kérdéseket vetett fel a C2 és C3 odaítélési szempontok megfogalmazásával, valamint azzal kapcsolatban, hogy a Fordítóközpont hogyan értékelte ajánlatát e szempontok alapján. A panaszos aggályainak adott hangot az ajánlattételi eljárás integritásával kapcsolatban is, mivel a Fordítóközpont nem vette fel a kapcsolatot az ajánlatokban szereplő nyelvészekkel a részvételük ellenőrzése érdekében, amint azt a kiírási feltételek előírják.
7. Mivel a panaszos elégedetlen volt a Fordítóközpont e további levelezésre adott válaszával, 2024. február 2-án az ombudsmanhoz fordult.
A vizsgálat
8. Az ombudsman vizsgálatot indított a panasz következő vonatkozásaival kapcsolatban:
A. Az ajánlattételhez szükséges dokumentációban a kiválasztási és odaítélési szempontok egyértelmű meghatározásának és megkülönböztetésének elmulasztása.
B. Az ajánlattételhez szükséges dokumentáció valamely eljárási lépésének be nem tartásáról.
9. A vizsgálat során az ombudsman megkapta a Fordítóközpont panaszra adott válaszát, a panaszosnak a Fordítóközpont válaszára adott észrevételeit, valamint a felvilágosításkérésre adott további választ. Az ombudsman vizsgálócsoportja a Fordítóközponttal is találkozott, és az ülés keretében további bizalmas dokumentumokat kapott.
Az ajánlattételhez szükséges dokumentációban a kiválasztási és odaítélési szempontok egyértelmű meghatározásának és megkülönböztetésének hiányáról
Az ombudsman elé terjesztett érvek
10. A panaszos megkérdőjelezte a Fordítóközpont értelmezését arról, hogy mi minősül kiválasztási és odaítélési szempontnak. Azzal érvelt, hogy a Fordítóközpont nem értékelte megfelelően a C2 odaítélési kritériumot. Azt állította, hogy a „szakfordítási tapasztalattal (azaz uniós intézményeknél és szerveknél, illetve nemzeti vagy nemzetközi közjogi szerveknél szerzett fordítási tapasztalattal)” való rendelkezés követelménye csak a kiválasztási szempontok között szerepelt, az odaítélési szempontok között azonban nem. Ezenkívül a C3 odaítélési szempontot illetően a panaszos azt állította, hogy a „kiegészítő képesítés (oklevéllel igazolt)” kifejezést nem határozták meg egyértelműen az odaítélési szempontban, ami azt jelenti, hogy az ajánlatban szereplő nyelvészek képesítését szubjektív módon értékelték.
11. A Fordítóközpont azzal érvelt, hogy az „ajánlattevő tudományos szakterületére” és a „szakfordítási tapasztalatra” vonatkozó odaítélési szempontok inkább az ajánlatra, mintsem az ajánlattevő műszaki és szakmai kapacitására vonatkoznak. Véleménye szerint ez lehetővé teszi a Fordítóközpont számára, hogy megértse a hozzárendelt profilok típusait, és jól jelzi az ajánlattevő által a szolgáltatások nyújtásához tervezett személyzetet. A Fordítóközpont ezért ezeket a 2018. évi költségvetési rendelet [7] I. mellékletének 21. pontjával összhangban odaítélési szempontnak tekintette.
12. A Fordítóközpont kifejtette, hogy nem a C2 odaítélési szempont alapján ítélte oda a panaszos ajánlati pontjait, mivel a benyújtott tanúsítványok egyike sem uniós intézményeknek és szerveknek, illetve nemzeti vagy nemzetközi közjogi szerveknek nyújtott fordítási szolgáltatásokhoz kapcsolódott. E tekintetben a Fordítóközpont az ajánlattételhez szükséges dokumentáció 3.2.3. szakaszára (kiválasztási kritérium) hivatkozott, és kijelentette, hogy a szakfordítási tapasztalat megléte nem minimális és kötelező követelmény (kiválasztási kritérium), és hogy ezt az „eszközt” csak az odaítélési szakaszban értékelte. A Fordítóközpont továbbá azzal érvelt, hogy a „szakfordítási tapasztalatért” odaítélt pontok pontos száma az ajánlati felhívás tárgyát képező tudományos területeken az uniós intézmények és szervek, valamint a nemzeti vagy nemzetközi közjogi szervek számára lefordított oldalak számától függ, és az ajánlatban szereplő tapasztalati igazolásokon alapul. E tekintetben a Fordítóközpont kifejtette, hogy az ajánlattételhez szükséges dokumentáció 3.2.3. pontja (T1. kritérium) egyértelműen meghatározza azokat a követelményeket, amelyeknek a tapasztalati igazolásoknak meg kell felelniük. Ami „a nyújtott szolgáltatások minőségét” illeti, a Fordítóközpont kifejtette, hogy ez az eszköz csak az ajánlatban szereplő „szakosodott fordítási tapasztalatra” vonatkozik, az általános fordítási tapasztalatra nem.
13. A C3. odaítélési kritériumot illetően a Fordítóközpont kifejtette, hogy a „kiegészítő képesítés” bizonyítékaként említett oklevél a kiválasztási kritériumokkal azonos jellemzőkkel rendelkező oklevél. A kritérium az egyszerűsítés érdekében a „oklevél” szót használta, de a megkövetelt képesítési szint megfelelt az egyetemi végzettségnek.
14. Elismerve, hogy az ajánlattételhez szükséges dokumentációt javítani lehetett volna, a Fordítóközpont azzal érvelt, hogy az odaítélési szakaszban nem értékelte az ajánlattevő műszaki és szakmai kapacitásával kapcsolatos szempontokat.
Az ombudsman értékelése
15. Az, hogy a Fordítóközpont hogyan határozta meg a kiválasztási és odaítélési szempontokat, ellentétesnek tűnik az alkalmazandó szabályokkal és az állandó ítélkezési gyakorlattal.
16. Az alkalmazandó szabályok szerint a kiválasztási szempontok az ajánlattevőnek a szerződés teljesítésére való képességére, például a műszaki és szakmai alkalmasságra vonatkoznak. A kiválasztási kritériumokat megfelelési/meg nem felelési alapon értékelik, így azok minimumkövetelmények. Az odaítélési szempontok ezzel szemben az ajánlathoz kapcsolódnak, és a műszaki és pénzügyi ajánlat értékelésére szolgálnak a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat kiválasztása céljából.
17. A 2018. évi költségvetési rendelet [8] 167. cikkének (3) bekezdése szerint az ajánlatkérő szerv csak az ajánlat értékeléséhez alkalmazhatja az odaítélési szempontokat. A 2018. évi költségvetési rendelet I. melléklete 21. pontjának első bekezdése felsorolja azokat az elemeket, amelyek minőségi odaítélési szempontoknak tekinthetők.[9] Bár ebben az esetben nem alkalmazandó, az Európai Bizottság közbeszerzésről szóló vademecuma értékes iránymutatást nyújt e tekintetben. Ennek megfelelően a minőségi odaítélési szempontoknak „világosnak és teljesnek kell lenniük, és kapcsolódniuk kell az ajánlat műszaki leírásához és várható tartalmához” [10].
18. Az uniós ítélkezési gyakorlat szerint az ajánlattevőre vonatkozó olyan szempontok, mint a képesítések, a készségek, a tapasztalat vagy a szakértelem, nem tekinthetők odaítélési szempontoknak.[11] Ezeket a szempontokat csak kiválasztási szempontként szabad alkalmazni.[12] Az ajánlat minőségét csak az ajánlat alapján lehet értékelni, nem pedig olyan kiválasztási szempontok alapján, mint például az ajánlattevők műszaki vagy szakmai alkalmassága, amelyeket a kiválasztási szakaszban ellenőriztek, és amelyeket az ajánlatok összehasonlítása céljából nem lehet újra figyelembe venni [13].
19. A fentiek alapján úgy tűnik, hogy az, ahogyan a Fordítóközpont meghatározta a kiválasztási és odaítélési szempontokat, ellentétes volt a költségvetési rendelettel és az alábbi ítélkezési gyakorlattal.
C2 odaítélési szempont – az ajánlattevő tapasztalata és szakosodása
20. Az ombudsmannak adott válaszában a Fordítóközpont kijelentette, hogy a következő elemek tekinthetők „eszközöknek”, és így odaítélési szempontoknak [14]:
i. „az ajánlattevő nyelvkombinációban és tudományos területen szerzett, az előírt minimumot meghaladó fordítási tapasztalata
ii. az ajánlattevő szakosodása az érintett tudományos területeken
iii. az ajánlattevő tapasztalata a szerkesztést követően
iv. szakfordítási tapasztalat tudományos területen (uniós intézményekkel és szervekkel, illetve nemzeti vagy nemzetközi közjogi szervekkel)
v. az ajánlattevő által nyújtott szolgáltatások minősége” [Hozzáadott szám.]
21. Az ombudsman megjegyzi, hogy ez a lista nem felel meg a kiírási feltételek 3.4. pontjában szereplő odaítélési szempontoknak. A Fordítóközpont nem adott magyarázatot erre az eltérésre.
22. Ezenkívül a ii. elem az ajánlattevő „tudományos területekre” való szakosodására vonatkozik. Ezek a tudományos területek csak a T1 kiválasztási kritériumban szerepelnek, és nem szerepelnek az odaítélési kritériumokban.
23. A iv. elemet illetően a Fordítóközpont ismét csak a „tudományos területekre” hivatkozik. A fent említettek szerint azonban ezek a mezők csak a T1 kiválasztási kritériumban szerepelnek. Továbbá, bár a Fordítóközpont „uniós intézményekkel és szervekkel, illetve nemzeti vagy nemzetközi közjogi szervekkel” szerzett tapasztalatokra hivatkozott, ezt a T1 kiválasztási kritérium megemlítette, de nem említette a C2 odaítélési kritériumban, amely csak a [tapasztalat] „relevanciájára” utal.
24. A Fordítóközpont a panaszosnak adott 2024. január 30-i válaszában és az ombudsmannak adott válaszában kifejezetten hivatkozott az ajánlattételhez szükséges dokumentáció 3.2.3. pontjában szereplő kiválasztási kritériumokra – „az uniós intézményekkel és szervekkel, illetve nemzeti vagy nemzetközi közjogi szervekkel szerzett fordítási tapasztalat” – a „speciális fordítási tapasztalat” eszközzel kapcsolatban annak kifejtése érdekében, hogy milyen tapasztalatra számít a szerződés odaítélése céljából. A Fordítóközpont kifejtette, hogy a szakfordítási tapasztalat nem minimumkövetelmény (kiválasztási kritérium), és ezt a követelményt csak az odaítélési szakaszban értékelte.
25. Az ombudsman ezt problematikusnak tartja, mivel e követelmények egyike sem szerepel a C2. odaítélési kritériumban, hanem csak a T1. kiválasztási kritériumban szerepel. Bár a vizsgálat során a Fordítóközpont további magyarázatokkal szolgált arra vonatkozóan, hogy hogyan alkalmazta a szempontokat, nem zárható ki, hogy a kiválasztási és odaítélési szempontoknak az értékelés keretében történő alkalmazása az ajánlatok odaítélési szakaszban történő téves értékeléséhez vezetett. Konkrétabban, úgy tűnik, hogy a kiválasztási szempontokat az odaítélési szakaszban végzett értékelés során is alkalmazták, ami súlyos eljárási hiba lenne, és sértené a költségvetési rendeletet és az ítélkezési gyakorlatot.
C3 odaítélési kritérium – A nyelvi csapat képesítése
26. A C3 odaítélési szempont értékelése szintén problematikus. A Fordítóközpont megállapította, hogy a javasolt nyolc fordító [15] egyike sem rendelkezett a kiírási feltételek 3.4. pontjában előírt, „az 1. és 2. profil által lefedett szükséges tudományos területeken szerzett (oklevéllel igazolt) kiegészítő képesítéssel”. Ez hatással lett volna a C3. kritérium alapján odaítélt pontok teljes számára. A Fordítóközpont szerint ahhoz, hogy az odaítélési szakaszban pontokat kapjanak, az említett „oklevélnek” „egyetemi vagy azzal egyenértékű diplomának” kell lennie. A C3 odaítélési szempont azonban csak a „oklevél” szóra utal. Az oklevél szót a C3 kritérium nem határozza meg, és azt sem határozza meg, hogy milyen bizonyítékot kell szolgáltatni ahhoz, hogy e kritériumért pontokat kapjanak. Az „egyetemi vagy azzal egyenértékű diplomára” való hivatkozás csak a T2 kiválasztási kritériumban található. Az ombudsman megjegyzi, hogy a Fordítóközpont ezért ismét a T2 kiválasztási kritérium minimumkövetelményére hivatkozott annak kifejtése érdekében, hogy milyen bizonyítékokat vár el a C3 odaítélési kritérium értékeléséhez. Ezenkívül az ombudsmant nem győzte meg a Fordítóközpont azon érve, hogy a „diploma” az „egyetemi diploma” egy másik kifejezése. Különböző típusú diplomák léteznek, és az, hogy a képesítés egyenértékű-e, az oktatási rendszertől és a szóban forgó kurzustól függ. Az a tény, hogy a Fordítóközpont mindkét kifejezést felcserélhető módon használja, még akkor is, ha gyakran különböző képesítésekre utalnak, problematikus, mivel zavart okozhat az ajánlattal együtt benyújtandó pontos bizonyítékok tekintetében. A megfelelő ügyintézés elveivel összhangban az ajánlattevőknek képesnek kell lenniük arra, hogy világosan megértsék az egyes szempontokat, és hogy az egyes szempontokra vonatkozóan milyen bizonyítékokat kell benyújtaniuk, a többi szemponttól függetlenül.
27. Bár a Fordítóközpont fenntartotta, hogy különbséget tett a kiválasztási és odaítélési szempontok között, az ombudsman megjegyzi, hogy a vizsgálat során ellenkező értelmű nyilatkozatokat tett. A Fordítóközpont elmondta például, hogy „a kiírási feltételek 3.2.3. szakasza (T1. és T2. kritérium) és 3.4. szakasza szemlélteti azokat a minimumkövetelményeket (kiválasztási kritériumok) és eszközöket (odaítélési kritériumok), amelyek az értékelő bizottságok által az értékelési szakaszban követett irányadó elveket képezik”.
28. Az ombudsman elismeri, hogy nehéz különbséget tenni az ajánlattevő kapacitása (kiválasztási szempontok) és az ajánlat általános minősége (odaítélési szempontok) között a kiírási feltételek kidolgozása során a fordítók által nyújtott fordítási szolgáltatások beszerzésére irányuló eljárások során. Mindazonáltal a költségvetési rendelet és a vonatkozó uniós ítélkezési gyakorlat megköveteli a kiválasztási és odaítélési szempontok egyértelmű megkülönböztetését. Ez azt jelenti, hogy a kritériumokat egyértelműen fogalmazták meg, nem kereszthivatkozásokkal, és nem fedik egymást.
29. A fentiek fényében az ombudsman úgy véli, hogy a Fordítóközpont nem tett egyértelmű különbséget a kiválasztási és odaítélési szempontok között a kiírási feltételekben. Ez végső soron zavart okozott az ajánlat odaítélési szakaszban történő értékeléséhez benyújtandó pontos bizonyítékokkal kapcsolatban. Ez hivatali visszásságnak minősül. Mivel azonban a Fordítóközpont végül nem ítélt oda szerződést a jelen ügyben szóban forgó fordítási szolgáltatásokra vonatkozóan, az ombudsman úgy véli, hogy az ajánlás nem szolgálna hasznos célt. Az ombudsman megjegyzi, hogy a Fordítóközpont időközben kiigazított néhány ajánlati felhívást annak érdekében, hogy azokat összhangba hozza a költségvetési rendelet követelményeivel.[16] Mindazonáltal az alábbiakban javításra irányuló javaslatot fog tenni annak biztosítása érdekében, hogy az ügy a jövőben ne fordulhasson elő.
30. Emellett az ombudsman nyomon fogja követni a Fordítóközpont által közzétett jövőbeli ajánlati felhívásokat annak ellenőrzése érdekében, hogy a Fordítóközpont továbbra is változtatásokat hajt-e végre közbeszerzési gyakorlatában annak érdekében, hogy azokat összhangba hozza a költségvetési rendelettel. Ellenkező esetben az ombudsman fontolóra veheti az ügy újbóli vizsgálatát.
Az ajánlattételhez szükséges dokumentáció valamely eljárási lépésének be nem tartása
Az ombudsman elé terjesztett érvek
31. A panaszos azzal érvelt, hogy a kiírási feltételek lényeges részét képezte az a követelmény, hogy a pályázatban való részvételük ellenőrzése érdekében közvetlenül fel kell venni a kapcsolatot a nyelvészekkel. A Fordítóközpont azon döntése, hogy lemond erről az eljárási lépésről, kérdéseket vet fel a közbeszerzési eljárás integritásával kapcsolatban. A panaszos továbbá azzal érvelt, hogy a Fordítóközpont soha nem tájékoztatta az ajánlattevőket arról, hogy eltekint a nyelvtudással való kapcsolatfelvétel követelményétől.
32. A Fordítóközpont kifejtette, hogy belső időkorlátok és a források hiánya miatt lemondott az eljárás e lépéséről. Azzal érvelt, hogy ez nem járt hátrányos következményekkel az ajánlattevőkre nézve. A Fordítóközpont ezt a döntést egy belső feljegyzéssel tette hivatalossá, amely a közbeszerzési eljárás hivatalos nyilvántartásának részét képezi.
Az ombudsman értékelése
33. Úgy tűnik, hogy a Fordítóközpont egyoldalúan úgy döntött, hogy lemond az ajánlattételhez szükséges dokumentáció valamely eljárási lépéséről. A Fordítóközpont e tekintetben csak belső feljegyzést fogadott el, és nem tájékoztatta az ajánlattevőket arról a döntéséről, hogy lemond erről a lépésről.
34. A 2018. évi költségvetési rendelet 151. és 169. cikke szerint az ajánlattevők a benyújtást követően nem módosíthatják jelentősen ajánlatukat; csak az elírások kijavítása megengedett, szigorú feltételek mellett. Az ombudsman álláspontja szerint analógia útján annak lehetővé tétele, hogy az ajánlatkérő egyoldalúan lemondjon valamely eljárási cselekményről, és így megváltoztassa az eljárást, az ajánlatkérő és az ajánlattevők jogai és kötelezettségei közötti egyenlőtlenséget eredményezne. Amennyiben olyan körülmények állnak fenn, amelyek indokolják az ilyen döntés meghozatalának szükségességét, azt csak az ajánlatok benyújtási határidejének lejárta előtt lehet meghozni.
35. Az ombudsman úgy véli továbbá, hogy helyes igazgatási gyakorlat, ha az ajánlattevőket tájékoztatják az ajánlattételhez szükséges dokumentáció eljárási lépéseiről való lemondásra vonatkozó bármely döntésről. Emellett az idő szűkössége vagy az erőforrások hiánya nem indokolja, hogy ne szolgáltassanak időszerű és pontos információkat a pályázati eljárás változásairól.
36. Ezenkívül a Fordítóközpont azon érve, amely szerint az ezen eljárási cselekményről való lemondás nem járt volna hátrányos következményekkel az ajánlattevőkre nézve, általában nem meggyőző. Az ajánlattételhez szükséges dokumentációban meghatározott szabályok célja, hogy lehetővé tegyék az ajánlatkérő számára annak ellenőrzését, hogy a benyújtott ajánlatok megfelelnek-e a szóban forgó szerződésre alkalmazandó szempontoknak. Ebben az esetben a Fordítóközpontnak az értékelés során validálnia kellett az ajánlattevők által javasolt fordítókat. A szóban forgó eljárási lépés célja az volt, hogy lehetővé tegye a Fordítóközpont számára annak ellenőrzését, hogy az ajánlattevők rendelkeznek-e a szerződés teljesítéséhez szükséges szakmai kapacitással, azáltal, hogy az értékelés megkezdése előtt felveszi a kapcsolatot a javasolt fordítókkal előzetes hozzájárulásuk érdekében, és biztosítja, hogy azokat, akik nem járultak hozzá az ajánlati felhívásban való részvételhez, vagy nem válaszoltak a Fordítóközpontnak, töröljék a javasolt fordítók listájáról, és önéletrajzukat figyelmen kívül hagyják. Ha nem ellenőrzik a javasolt fordítók rendelkezésre állását, amikor ez a kiírási feltételekben követelmény volt, az olyan helyzethez vezethet, amely aláásná az eljárás tisztességességét, amikor a nyertes ajánlattevő olyan fordítókkal nyer, akik jó pontszámot értek el, de valójában soha nem álltak rendelkezésre. Az ajánlat módosításához is vezethet, ha az eredetileg javasolt fordítóval legalább azonos minőségű helyettesítő nem található abban az esetben, ha az ajánlattevő már nem tudja garantálni a fordító rendelkezésre állását. Az ajánlattevők azonban a benyújtási határidő lejártát követően nem változtathatják meg az ajánlat érdemi jellegét. [19], [20]
37. Így hivatali visszásságnak minősül az ajánlattételhez szükséges dokumentáció valamely eljárási szakaszáról való lemondás és az ajánlattevők e határozatról való tájékoztatásának elmulasztása. Bár ez a szóban forgó közbeszerzési eljárás esetében nem megoldható, a jövőbeli közbeszerzési eljárásokban a Fordítóközpont megfelelő módosítás nélkül nem módosíthatja az ajánlattételhez szükséges dokumentációt. Erre csak az ajánlatok benyújtási határidejének lejárta előtt kerülhet sor. Amennyiben ilyen változás következik be, a Fordítóközpontnak haladéktalanul tájékoztatnia kell az összes ajánlattevőt az ajánlattételhez szükséges dokumentáció valamely eljárási lépésének megváltoztatására vagy az attól való eltekintésre vonatkozó döntéséről. Az ombudsman erre vonatkozóan az alábbiakban tesz javaslatot.
Következtetések
A vizsgálat alapján az ombudsman az alábbi következtetésekkel zárja le az ügyet:
A Fordítóközpont hivatali visszásságot követett el, amikor az ajánlattételhez szükséges dokumentációban nem határozta meg egyértelműen és nem tett különbséget a kiválasztási és odaítélési szempontok között.
A Fordítóközpont hivatali visszásságot követett el, amikor lemondott az ajánlattételhez szükséges dokumentáció eljárási lépéséről, és nem tájékoztatta valamennyi ajánlattevőt az erre vonatkozó döntésről.
A fentieknek megfelelően az ajánlás ebben a szakaszban nem szolgálna hasznos célt. Az ombudsman mindazonáltal javítási javaslatokat fog tenni annak elkerülése érdekében, hogy a vizsgálat során feltárt hiányosságok a jövőben ne forduljanak elő.
A panaszost és a Fordítóközpontot tájékoztatják erről a döntésről.
Javítási javaslatok
A jövőbeli ajánlati felhívásokban a Fordítóközpontnak egyértelműen meg kell határoznia és meg kell különböztetnie a kiválasztási és odaítélési szempontokat a kiírási feltételekben, és biztosítania kell azok következetes alkalmazását. E tekintetben a Fordítóközpontnak egyértelmű utasításokat kell adnia arra vonatkozóan is, hogy milyen bizonyítékokat kell benyújtani mind a kiválasztási, mind az odaítélési szempontok tekintetében, amelyeket egyértelműen és külön kell felsorolni.
A Fordítóközpont megfelelő módosítás nélkül nem módosíthatja az ajánlattételhez szükséges dokumentációt. Erre csak az ajánlatok benyújtási határidejének lejárta előtt kerülhet sor. Amennyiben így tesz, haladéktalanul tájékoztatnia kell az összes ajánlattevőt a kiírási feltételek valamely eljárási lépésének bármilyen változásáról vagy az arról való lemondásról.
Teresa Anjinho
európai ombudsman
Strasbourg, 2025.11.18.
melléklet
3.2.3 Műszaki és szakmai alkalmasság
Ø T1 kritérium
|
Az ajánlattevőnek bizonyítania kell angol nyelvről bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, horvát, ír, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák, szlovén, izlandi, norvég és török nyelvre különböző tudományos területeken szerzett fordítási és utószerkesztési tapasztalatát. |
|
|
Minimális kapacitásszint |
Legalább 2000 szabványoldalnyi fordítás azon a nyelvkombináción, amelyre az ajánlatot benyújtották, és az alábbi tudományos területek legalább egyikén: orvostudomány, állatgyógyászat, gyógyszertár, farmakológia, toxikológia, biológia, kémia, környezet, élelmiszer-biztonság vagy biokémia. Az ajánlattevő nyelvi kombinációval kapcsolatos fordítási tapasztalata |
|
minimális követelmény, amelyre az ajánlatot benyújtották: egynél több tudományos terület lefedése ÉS további oldalak fordítása a fent említett tudományos területek legalább egyikén (összesen legfeljebb 5000 további oldal fordítása) előnyt jelent. A nyelvi kombináció és a fent említett tudományos területek legalább egyikének utólagos szerkesztésében (a fordításon felül) szerzett tapasztalat előnyt jelent. |
|
|
A fent említett tudományos területek legalább egyikén (uniós intézményeknél és szerveknél, illetve nemzeti vagy nemzetközi közjogi szerveknél) a kért szolgáltatások nyújtása céljából (beleértve a fordítási szolgáltatás relevanciáját és az elért minőségi szintet) szerzett szakfordítási tapasztalat előnyt jelent. |
|
|
Az értékelés alapja |
Ez a kritérium az ajánlattevő egészére, azaz az összes érintett szervezet összesített kapacitására vonatkozik. |
|
Bizonyítékok |
A minimális kapacitásszintnek megfelelő projektek listája. A jegyzéknek tartalmaznia kell az ajánlattevő fordítás és utószerkesztés terén szerzett szakmai tapasztalatának részleteit. Töltse ki „Az ajánlattevő szakmai tapasztalata” című 7. melléklet táblázatát, és azt minden olyan tételre vonatkozóan tüntesse fel, amelyre ajánlatot nyújtottak be. Kérjük, hogy igazoló dokumentumként a jegyzékben említett minden egyes hivatkozásra vonatkozóan nyújtsa be az adott fordítások megrendelői által kiállított, aláírt nyilatkozatokat. A tapasztalat figyelembevételéhez minden bizonyítványt alá kell írni, és annak tartalmaznia kell a következő elemek mindegyikét: a tanúsító fejléce és elérhetősége, az ajánlattevő neve, az elvégzett feladat (pl. fordítás, módosítás, utólagos szerkesztés), az oldalak száma, a nyelvkombináció és az ajánlati felhívás által érintett mező(k). A referencialeveleket és a tanúsítványokat a kérelmezőnek vagy a fordítási szolgáltatások kedvezményezettjének kézzel vagy megbízható elektronikus aláírási szoftver használatával kell aláírnia. Ebben az összefüggésben a harmadik felek által nem jóváhagyott önbevallások vagy bizonyítékok nem fogadhatók el. A harmadik felek (azaz nem a szolgáltatások közvetlen kérelmezője) által kiállított tanúsítványok nem fogadhatók el, kivéve, ha az ajánlat bizonyítja és dokumentálja a kibocsátó és a végső szolgáltató közötti egyértelmű kapcsolatokat. A megrendeléseket csak akkor fogadjuk el, ha azokat a fenti adatokat egyértelműen feltüntető számlákkal együtt küldjük el. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a Fordítóközpont fenntartja magának a jogot, hogy a benyújtott igazolások érvényességét a harmadik féllel együtt nyomon kövesse. |
Ø T2 kritérium
Az ajánlattevőnek bizonyítania kell, hogy rendelkezik a szerződés teljesítéséhez szükséges szakmai kapacitással.
|
Minimális kapacitásszint |
Minden olyan nyelvkombináció esetében, amelyre az ajánlatot benyújtották, képzett fordítói/utószerkesztői csapatot kell javasolni. A projektben részt vevő valamennyi fordítónak/posztszerkesztőnek meg kell felelnie az alábbiakban leírt minimális képesítési szintnek: vagy 1. profil: Egyetemi oklevél vagy azzal egyenértékű képesítés, amelyet az alábbi tudományos területek egyikén szerzett oklevél igazol: orvostudomány vagy állatgyógyászat, gyógyszertár, farmakológia, toxikológia, biológia, kémia vagy biokémia. Vagy 2. profil: Egyetemi oklevél vagy azzal egyenértékű képesítés, amelyet az alábbi tudományos területek egyikén szerzett oklevél igazol: környezetvédelem vagy élelmiszer-biztonság. Vagy 3. profil: Fordítói vagy nyelvi oklevéllel igazolt egyetemi vagy azzal egyenértékű végzettség. Csapatonként legfeljebb 8 fordítót/posztszerkesztőt lehet javasolni. Az 1. profilban említett területekre szakosodott fordítók/posztszerkesztők javasolt csoportokba való felvétele asse t-nek minősül. A 2. profilba és a 3. profilba tartozó fordítók/posztszerkesztők bevonása további prioritási szinteket kap. Az előírt (az 1. profilban és a 2. profilban megjelölt) mezőkben szerzett (oklevéllel igazolt) további képesítés előnyt jelent. A Fordítóközpont által az értékelés során jóváhagyott fordítók/posztszerkesztők a szerződés IV. mellékletében szereplő fordítói/posztszerkesztői jegyzék(ek) részét fogják képezni. Az ajánlatban javasolt és a Fordítóközpont által érvényesnek elfogadott fordítási/utószerkesztési csapat a Fordítóközpont előzetes beleegyezése nélkül nem módosítható. Egy standard oldal = 1500 karakter, szóközök nélkül, a forrásnyelven. Hat hónap teljes munkaidős fordítói vagy posztszerkesztői munka 500 standard oldalnak (fordítás esetén) vagy 800 standard oldalnak felel meg |
|
Az értékelés alapja |
Ez a kritérium az ajánlattevő egészére, azaz az összes érintett szervezet összesített kapacitására vonatkozik. |
|
Bizonyítékok |
Az ajánlattevőnek csatlakoznia kell a Fordítóközpont ajánlati felhívások portáljához, és ki kell töltenie a „Nyelvi csapat” elnevezésű online űrlapot minden olyan nyelvi kombinációra vonatkozóan, amelyre ajánlatot nyújtottak be (részenként egy űrlap). Az űrlap kitöltését követően az ajánlattevőnek jóvá kell hagynia és be kell nyújtania azt a rendszerbe. Ezt követően az ajánlattevőnek a kitöltött formanyomtatványt fel kell tüntetnie az ajánlatban, mivel a 8. melléklet („Nyelvi csapat”) minden egyes ajánlattételi tételre vonatkozóan benyújtásra kerül. Felhívjuk figyelmét, hogy minden fordító/posztszerkesztő személyes e-mail-címe kötelező. A Fordítóközpont (e-mailben) felveszi a kapcsolatot a fordítókkal/posztszerkesztőkkel, hogy az értékelés megkezdése előtt megállapodjanak róluk. Azokat a fordítókat/posztszerkesztőket, akik nem járulnak hozzá az ajánlati felhívásban való részvételhez, vagy nem válaszolnak a Fordítóközpont üzenetére a megadott határidőn belül, törlik a javasolt fordítók/posztszerkesztők listájáról, és önéletrajzukat figyelmen kívül hagyják. Adja meg az önéletrajzot, beleértve az e projekt keretében végzett munka elvégzésében részt vevő minden egyes fordító/posztszerkesztő személyes elérhetőségét (kötelező e-mail-cím). Kérjük, használja a 9. mellékletben („Curriculum Vitae”) található Europass önéletrajz-sablont. Adja meg az egyes érintett fordítók/posztszerkesztők oklevelének/okleveleinek fénymásolatát/fénymásolatait. |
3.4 Odaítélési szempontok
Ø „Nyelvi és terminológiai erőforrások (10/100).
Ø Az ajánlattevő tapasztalata és szakosodása a kért szolgáltatások nyújtása tekintetében (beleértve az ajánlattevő minimálisan megköveteltnél magasabb szintű fordítási tapasztalatát, az utólagos szerkesztési tapasztalatot, az ajánlattevő speciális fordítási tapasztalatát és az ajánlattevő által nyújtott szolgáltatások minőségét) (50/100).
· Az ajánlattevőnek az ajánlattételhez szükséges nyelvkombinációban és minimálisan megkövetelt szint felett szerzett fordítási tapasztalata előnyt jelent: [a. eszköz]
o Az ajánlattevő tudományos területekre való szakosodása (a fent említett tudományos területek közül egynél több terület lefedése) előnyt jelent.
o A fent említett tudományos területek legalább egyikén további oldalak fordítása (legfeljebb összesen 5000 oldal) előnyt jelent. [C. eszköz]
előnyt jelent a ✓ Tenderer nyelvkombinációban és a fent említett tudományos területek legalább egyikén szerzett (a fordításon felüli) utószerkesztési tapasztalata.
✓ A fent említett tudományos területek legalább egyikén a kért szolgáltatások nyújtása céljából szerzett szakfordítási tapasztalat (beleértve a fordítási szolgáltatás relevanciáját [asset d.] és az elért minőségi szintet [asset e.]) előnyt jelent.
Ø A nyelvi csapat képesítése az igényelt szolgáltatások nyújtása céljából (beleértve a fordítói/utószerkesztői csapat további képesítését az előírt területeken) (40/100).
✓ Az 1. profilhoz tartozó fordítók/posztszerkesztők javasolt csoportjaiba való felvétel előnyt jelent.
✓ A 2. profilhoz és a 3. profilhoz tartozó fordítók/posztszerkesztők javasolt csoportjaiba való felvételt további prioritási szintekhez rendelik.
✓ Az előírt (az 1. profilban és a 2. profilban megjelölt) mezőkben szerzett (oklevéllel igazolt) további képesítés előnyt jelent.” [Italics and highlighting added.]
[1] FL/SCIENT23 ajánlati felhívás: https://ec.europa.eu/info/funding-tenders/opportunities/portal/screen/opportunities/tender-details/15180
[2] A kiválasztási és odaítélési szempontok összefoglalása e határozat mellékletében található.
[3] Lásd a kiírási feltételek mellékletét és 22. oldalát.
[4] Lásd az ajánlattételhez szükséges dokumentáció mellékletét és 23. oldalát.
[5] Lásd az ajánlattételhez szükséges dokumentáció mellékletét és 26. oldalát.
[6] Az ajánlattételhez szükséges dokumentáció 3.4. pontja szerint az összesen 100 pontból kevesebb mint 60 pontot elérő ajánlatok elfogadhatatlanul rossz minőségűnek minősülnének, és azokat nem értékelnék tovább.
[7] Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról [...] (HL L 193., 2018.7.30., 1–222. o.) (már nem hatályos): https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/PDF/?uri=CELEX:32018R1046
[8] „Az ajánlatkérő szerv az ajánlat értékeléséhez az odaítélési szempontokat alkalmazza.”
[9] A 2018. évi költségvetési rendelet I. mellékletének 21. cikke kimondja: „A minőségi kritériumok olyan elemeket foglalhatnak magukban, mint a műszaki érték, az esztétikai és funkcionális jellemzők, a hozzáférhetőség, a valamennyi felhasználó számára alkalmas kialakítás, a társadalmi, környezeti és innovatív jellemzők, a gyártási, ellátási és kereskedelmi folyamat, valamint bármely más konkrét folyamat az építési beruházások, áruk vagy szolgáltatások életciklusának bármely szakaszában, a szerződés teljesítésével megbízott személyzet szervezete, az értékesítés utáni szolgáltatás, a technikai segítségnyújtás vagy a szállítási feltételek, például a szállítási határidő, a szállítási folyamat és a szállítási időszak vagy a teljesítési időszak.” https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/PDF/?uri=CELEX:32018R1046#page=203
[10] Lásd a közbeszerzésről szóló vademecum 4.3.1.11. pontját.
[11] A Törvényszék 2005. július 6-i ítélete, TQ3 Travel Solutions Belgium SA kontra Bizottság, T-148/04, EU:T:2005:274, 86. pont: https://curia.europa.eu/juris/document/document.jsf?text=&docid=59875&pageIndex=0&doclang=EN&mode=lst&dir=&occ=first&part=1&cid=5230963
[12] Lásd a vademecum 4.3.1.13. pontját.
[13] 2011. december 8-i Evropaïki Dynamiki kontra Bizottság ítélet, T‑39/08, EU:T:2011:721, 21–24. és 40–42. módosítás: https://curia.europa.eu/juris/document/document.jsf?text=&docid=116108&pageIndex=0&doclang=EN&mode=lst&dir=&occ=first&part=1&cid=1400093
[14] Ez a lista közvetlenül a Fordítóközpont 2023. december 1-jei leveléből származik. A (félkövér) kiemelést a Fordítóközpont tette hozzá.
[15] Hét 1. profilú fordító/posztszerkesztő és egy 3. profilú fordító/posztszerkesztő.
[16] Lásd például a CDT/2025/OP/0001 ajánlati felhívást és a CDT/2025/OP/0002 ajánlati felhívást.
[17] Lásd például a közbeszerzésről szóló vademecum 4.3.1.8. pontját.
[18] A Fordítóközpont kérte ezen érvek bizalmas kezelését.
[19] A Bíróság C-599/10. sz. SAG ELV Slovensko a.s. ügyben 2012. március 29-én hozott ítéletének 36. pontja, elérhető a következő internetcímen: https://curia.europa.eu/juris/document/document.jsf?text=&docid=121164&pageIndex=0&doclang=EN&mode=lst&dir=&occ=first&part=1&cid=350663
[20] Lásd a vademecum 4.3.1.11. pontját és a 2018. évi költségvetési rendelet I. mellékletének 21. pontjával kapcsolatos magyarázatokat.