Önnek panasza van egy uniós intézménnyel vagy szervvel szemben?

Keresés a vizsgálatok között

Dokumentumszűrési kritériumok
Ügy
Időszak
Kulcsszó
Vagy próbálkozzon régi kulcsszavakkal (2016 előttiekkel)

1 - 20 az 36 találatból

Határozat arról, hogy az Európai Parlament (Helsinki Kapcsolattartó Iroda) hogyan használja az online platformokat nyilvános ülések és konferenciák rendezésére és közvetítésére (552/2023/EIS ügy)

Hétfő | 13 május 2024

Az ügy arra vonatkozott, hogy az Európai Parlament helsinki kapcsolattartó irodája (EPLO) harmadik fél online platformokat használt nyilvános események fogadására és közvetítésére.

A panaszos azt állította, hogy az EP helsinki kapcsolattartó irodája tévesen használt harmadik felek platformjait, például a Facebookot nyilvános ülések és konferenciák közvetítésére.

Az Európai Parlament kijelentette, hogy míg a hivatalos parlamenti munkát online közvetítik és kérésre elérhetővé teszik a honlapján, az EP kapcsolattartó irodái bizonyos fokú rugalmasságot élveznek tájékoztatási tevékenységeik során, és harmadik felek platformjait is használhatják az események online közvetítésére annak érdekében, hogy jobban elérjék célközönségüket.

Az ombudsman észszerűnek találta a Parlament magyarázatát, és azzal a következtetéssel zárta le a vizsgálatot, hogy nem történt hivatali visszásság. Az EP kapcsolattartó irodái tevékenységeinek átláthatóbbá tétele, valamint annak biztosítása érdekében azonban, hogy a közösségi médiát nem használó nyilvánosság tagjait ne zárják ki, három konkrét javítási javaslatot tett a Parlamentnek.

Határozat az 1936/2018/FP sz. ügyben arról, hogy az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség hogyan kezelte a személyes adatokhoz való hozzáférés iránti kérelmet

Kedd | 02 április 2019

Az ügy arra vonatkozott, hogy az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség megtagadta azon alkalmazottak nevének nyilvánosságra hozatalát, akik egy macedón projektet felügyeltek.

Az Ügynökség megtagadta a hozzáférést az uniós adatvédelmi szabályok alapján, amelyek előírják, hogy a személyes adatok – például személyek neve – közlését kérő személynek bizonyítania kell a szóban forgó személyek neve közlésének szükségességét. Amennyiben e követelmény teljesül, a hatóságnak azt is meg kell vizsgálnia, hogy az alkalmazottak jogos érdekeit érintené-e nevük hozzáférhetővé tétele, és ha igen, e jogos érdekek fontosabbak-e, mint a nevek hozzáférhetővé tételét kérő személy által hivatkozott szükségesség.

Az ombudsman megállapította, hogy a panaszos nem fejtette ki, miért volt szükséges, hogy hozzáférjen a nevekhez. Ily módon az Ügynökség megalapozottan tagadta meg a szóban forgó alkalmazottak nevének hozzáférhetővé tételét.