Az ügy a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségének (Europol) személyzeti kiválasztási eljárását érintette. A panaszos úgy vélte, hogy szabálytalanság történt azzal kapcsolatban, hogy az Europol hogyan értelmezte a jelölt okleveleit, és így hogyan számította ki a jelölt korábbi munkatapasztalatát.

Az ombudsman megállapította, hogy az Europol a megfelelő eljárást követte, amikor a jelölt alkalmasságáról döntött, és hogy nem volt szabálytalanság abban, ahogyan az Europol értelmezte az oklevelekben szereplő információkat.

Az ombudsman úgy zárta le a vizsgálatot, hogy nem állapított meg hivatali visszásságot.

A panaszos egy uniós polgári misszió alkalmazottja volt, aki beszámolt az Európai Külügyi Szolgálatnál (EKSZ) általa korruptnak tartott gyakorlatokról. Kérte az EKSZ-t, hogy védje meg őt mint visszaélést bejelentő személyt, de az EKSZ nem válaszolt. A panaszos aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az EKSZ meghirdette állását, és a kiválasztási eljárást megtorló intézkedésként folytatta le vele szemben. Fellebbezett a kiválasztási eljárás eredménye ellen, de az EKSZ nem válaszolt.

Az ombudsman vizsgálata során az EKSZ válaszolt a panaszos fellebbezésére és a visszaélést bejelentő személyek védelmére irányuló kérelmére.

Az ombudsman a panaszos megtorlással kapcsolatos aggályait is megvizsgálta, és nem talált megtorlásra utaló bizonyítékot azzal kapcsolatban, hogy az EKSZ hogyan bonyolította le a kiválasztási eljárást. Így az ügyet hivatali visszásság hiányának megállapításával zárta le.

A panaszos azért fordult az ombudsmanhoz, mert aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az Europol feketelistára vette őt a munkaerő-felvételi eljárásaiból, miután aggályainak adott hangot, és panaszt tett az OLAF-nál egy korábbi munkaerő-felvételi eljárással kapcsolatban.

Az ombudsman megjegyzi, hogy a panaszos magasan képzett személy, akit az Europol egyszer kiválasztott az előválogatott jelöltek listájára. Aggodalmai tehát érthetőek. Ebben az esetben azonban az ombudsman nem talált olyan bizonyítékot, amely arra utalt volna, hogy a panaszos objektív okoktól eltérő okok miatt nem járt sikerrel a későbbi személyzeti kiválasztási eljárásokban. Így az ügyet hivatali visszásság hiányának megállapításával zárta le.

Az ügy arra vonatkozott, hogy egy nem uniós országban működő uniós küldöttség hogyan reagált egy olyan személyre, aki a küldöttség személyzetének egyik tagja által elkövetett jogsértésre és kötelességszegésre vonatkozó állításokat tett. A panaszos tudni akarta, hogyan jelentheti be hivatalosan ezeket a kérdéseket, és hogyan részesülhet a visszaélést bejelentő személyek védelmében.

A vizsgálat során az uniós küldöttségekért felelős Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) jobb választ adott a panaszos rendelkezésére álló lehetőségekről. Az EKSZ így rendezte az ügyet. A jövőben felmerülő hasonló problémák elkerülése érdekében az EKSZ-nek közzé kell tennie honlapján az e területen általa alkalmazott szabályokat, valamint azokat a lehetőségeket, amelyek azon személyek számára állnak rendelkezésre, akik esetleg jelenteni kívánják a jogsértéseket. Az EKSZ fontolóra vehetné az uniós missziókra alkalmazott megközelítéshez hasonló megközelítés elfogadását is, amelyet az ombudsman hivatalból indított vizsgálatát követően vezetett be.

Az ügy arra vonatkozott, hogy az Európai Bizottság nem válaszolt egyértelműen a „Horizont 2020” uniós kutatási és innovációs program keretében közzétett pályázati felhívásra benyújtott projektpályázat értékelésével kapcsolatos számos kérdésre. A Bizottság az ombudsman vizsgálata során megadta a szükséges válaszokat, és az ügyet rendezték.

A vizsgálat során azonban az ombudsman egy olyan kérdéssel találkozott, amelyet a panasz nem vetett fel, nevezetesen azzal, hogy a Bizottság hogyan kezeli a projektjavaslatokat értékelő szakértők összeférhetetlenségét. Az ombudsman úgy találta, hogy a Bizottság javíthatná az ilyen konfliktusok kezelésének módját. Ezért javításra tett javaslatot.

Az ügy arra vonatkozott, hogy az Európai Beruházási Bank (EBB) egyik alkalmazottja beszámolt az EBB-n belüli állítólagos nemi alapú megkülönböztetésről, különösen vezetői szinten.

Az ombudsman megvizsgálta a kérdést, és megállapította, hogy az EBB nem válaszolt átfogóan a jelentésre, többek között azáltal, hogy nem nyújtott áttekintést a nemek közötti egyensúly elérése érdekében tett intézkedésekről. Az ombudsman azt ajánlotta, hogy az EBB orvosolja ezeket a hiányosságokat, és javasolta, hogy az EBB javítsa a visszaélések bejelentésére vonatkozó politikáját is egy olyan rendelkezés beillesztésével, amely határidőt állapít meg az EBB számára a személyzet által készített jelentések megválaszolására.

Az EBB elfogadta az ombudsman javaslatát és ajánlásait. Az ombudsman ezért lezárja a vizsgálatot. Ugyanakkor az ombudsman arra ösztönzi az EBB-t, hogy fokozza erőfeszítéseit a nemek kiegyensúlyozott képviseletének elérése érdekében a vezetés valamennyi szintjén, és törekedjen arra, hogy 2021-re a jelenlegi 33%-os célnál magasabb legyen a nők vezetői pozíciókban betöltött aránya. Amint azt az Európai Bizottság máshol megjegyezte, azok a szervezetek, amelyek sokszínű munkaerőt ölelnek fel, és mindenki számára befogadóak, általában jobb eredményeket érnek el, többet innoválnak és jobb döntéseket tudnak hozni.

A jelen ügyben a panaszt egy európai parlamenti képviselő nyújtotta be, és az egy uniós alkalmazottat érint, aki azt állította, hogy az Európai Bizottságnál végzett munkája keretében zaklatták. A panaszos azt állította, hogy a személyzet tagja visszaélést bejelentő személy, és hogy a Bizottság nem védte meg őt.

Az ombudsman megvizsgálta a kérdést, és megállapította, hogy a Bizottság tisztességesen és az alkalmazandó szabályoknak megfelelően bánt a személyzet tagjával.

Az ombudsman azzal a megállapítással zárta le a vizsgálatot, hogy az Európai Bizottság nem követett el hivatali visszásságot.