Az ügy arra vonatkozott, hogy az Európai Bizottság (az EU Afrikai Unió melletti küldöttsége) hogyan kezelte a támogatási kérelmet, valamint az esetleges összeférhetetlenséggel kapcsolatos aggályokra.

A panaszos részt vett a pánafrikai választási kapacitások támogatására irányuló projektre vonatkozó pályázati felhívásban. A küldöttség elutasította a panaszos kérelmét, mivel a felhívásban engedélyezett maximális százalékos arányt meghaladó uniós finanszírozást kért. A panaszos azt állította, hogy tipográfiai hibáról van szó, és hogy a küldöttségnek a kérelem elutasítása helyett pontosítást kellett volna kérnie. A panaszos azt is állította, hogy az e felhívás keretében finanszírozott projekt kidolgozásában részt vevő szakértő egy olyan szervezetnél dolgozott, amely a felhívás keretében pályázatot nyújtott be.

Az ombudsman megállapította, hogy a Bizottságnak saját belső iránymutatásai alapján a panaszos hibáját „nyilvánvaló elírásnak” kellett volna tekintenie, és felvilágosítást kért a panaszostól és/vagy kijavította a panaszos hibáját. Azt is megállapította, hogy a Bizottság nem értékelte megfelelően a panaszos esetleges összeférhetetlenségre vonatkozó állításait. Ez a két hiányosság hivatali visszásságnak minősült. Az ombudsman mindkét megállapítás tekintetében úgy ítélte meg, hogy nem lenne helyénvaló megfelelő ajánlásokat tenni, mivel időközben a támogatást már odaítélték. Mindazonáltal három javaslatot tett, amelyek célja az ilyen problémák jövőbeni hasonló esetekben való előfordulásának megelőzése.

Az ügy arra vonatkozott, hogy az Európai Bizottság hogyan vizsgálta ki a panaszos állítólagos összeférhetetlenséggel kapcsolatos aggályait. Az EU ukrajnai küldöttsége ajánlati felhívást szervezett az ukrajnai mezőgazdaság szakpolitikai és intézményi reformjainak támogatására. A panaszos, az ajánlatot benyújtó konzorcium vezetője azzal érvelt, hogy a nyertes ajánlattevő versenyelőnnyel rendelkezett, mivel vezető szakértője találkozókon vett részt, ahol olyan információkat szerezhetett volna a projektről, amelyek a többi ajánlattevő számára nem álltak rendelkezésre. A panaszos azt állította, hogy ez sérti az egyenlő bánásmód elvét.

Az ombudsman megállapította, hogy a Bizottság komolyan vette az állításokat, és az alkalmazandó szabályokkal és az uniós ítélkezési gyakorlattal összhangban alaposan kivizsgálta az ügyet. Az ombudsman ezért úgy zárta le a vizsgálatot, hogy nem állapított meg hivatali visszásságot.

A vizsgálat arra vonatkozott, hogy az Európai Bizottság hogyan követi nyomon, hogy a tagállamok hogyan használják fel az uniós strukturális és beruházási alapokat a fogyatékossággal élő személyek és az idősek önálló életvitelhez és a közösségbe való befogadáshoz való jogának előmozdítására (intézményesítettség csökkentése), és hogy a Bizottság alkalmaz-e szankciókat, ha nem.

A vizsgálat során az ombudsman nemzeti ombudsmanoktól és civil társadalmi szervezetektől kapott észrevételeket.  

Az ombudsman megállapította, hogy a Bizottság egyértelműbb iránymutatást nyújthatna arra vonatkozóan, hogy az esb-alapok felhasználásával összefüggésben elő kell mozdítani az intézményi kitagolást. Úgy véli továbbá, hogy a Bizottság lépéseket tehetne az esb-alapokból finanszírozott tevékenységek nyomon követésének javítása érdekében, és hogy proaktívabb megközelítést kellene alkalmaznia a végrehajtás terén, különösen azokban az esetekben, amikor aggályok merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy az esb-alapokból finanszírozott tevékenységek ellentétesek az intézményi kitagolás előmozdítására vonatkozó kötelezettséggel. Az ombudsman arra is rámutatott, hogy különösen ébernek kell lenni a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében felhasznált forrásokkal kapcsolatban.

Az ombudsman lezárta a vizsgálatot, és tíz javaslatot tett a Bizottság által kiadott iránymutatás és a nyomonkövetési folyamat javítására. Hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak gyorsan kell cselekednie, tekintettel a Covid19-világjárványra válaszul létrehozott további finanszírozási programokra, valamint a hatályos szabályok közelmúltbeli változásaira.

Az ombudsman az előrehaladás értékelése érdekében mérlegelni fogja, hogy a jövőben visszatér-e erre a kérdésre.

A panaszos arra kérte az Európai Bizottságot, hogy foglaljon állást abban, hogy van-e jogalapja a Magyarországnak nyújtott uniós támogatás felfüggesztésére. Azért nyújtott be panaszt az ombudsmannak, mert a Bizottság válaszában ezt a konkrét kérdést nem tárgyalta.

Az ombudsman megkérte a Bizottságot, hogy válaszoljon a panaszos kérdésére. Válaszában a Bizottság részletesen ismertette, mely feltételek mellett függesztheti fel a tagállamok számára az európai strukturális és beruházási alapokból nyújtott támogatást. Bemutatta emellett azt is, hogy milyen javaslatai vannak a szabályok módosítására. Az ombudsman úgy találta, hogy a Bizottság válasza kellően egyértelmű és átfogó.

Mivel a Bizottság rendezte a problémát, az ombudsman lezárja az ügyet.