(Az európai ombudsman alapokmánya 3. cikkének (6) bekezdésével összhangban készült (1))

A PANASZ

A panaszos, aki német állampolgár, részt vett a Tanács/C/412. sz., német nyelvű irodai asszisztensek (C5 kategóriás) versenyvizsgáján. A verseny négy részből állt: két feleletválasztós teszt (A és B), egy írásbeli vizsga, amelyhez PC-t kellett használni (C) és egy szóbeli vizsga (D). Az írásbeli vizsgát három vizsgára osztották. E tesztek közül a másodikon (b. teszt) a pályázóknak tiszta szöveget kellett készíteniük, és mintegy 45 sort kellett elhelyezniük, amelyeket írógépre írtak, és amelyek kézi javításokat és hivatkozásokat, valamint gépelési hibákat és nyelvtani hibákat tartalmaztak. Ezt a szöveget 0-tól 40 pontig kell jelölni. A minimálisan elérendő pontszám 24 pont volt.

2002. november 12‐én a Tanács arról tájékoztatta a felperest, hogy a C.b. vizsgán csak 18 pontot szerzett, és ezért nem vehet részt a szóbeli vizsgán.

2002. november 20-i levelében a panaszos arról tájékoztatta a Tanácsot, hogy korábban még soha nem vett részt ilyen vizsgán, és hozzátette, hogy mivel továbbra is érdeklődik az európai intézményeknél való munkavégzés iránt, nagyban segítene neki megismerni azokat az okokat, amelyek miatt nem kapta meg a minimálisan elérendő pontszámot. A panaszos ezért hozzáférést kért a szóban forgó teszt értékeléséhez.

2002. november 27-i válaszában a Tanács tájékoztatta a panaszost arról, hogy a vizsgabizottság áttekintette a felperes dolgozatát, és úgy határozott, hogy megerősíti annak első minősítését. A Tanács hozzátette, hogy sajnálatos módon nem volt lehetőség arra, hogy a panaszos hozzáférjen vizsgálati anyagához.

Az ombudsmanhoz benyújtott panaszában a panaszos hangsúlyozta, hogy elfogadhatatlan, hogy a Tanács megtagadta tőle a hozzáférést a megjelölt vizsgálati anyagához. Rámutat arra, hogy ezt az elutasítást nem indokolták meg. A panaszos hozzátette, hogy ez az elutasítás lehetetlenné tette számára annak megértését, hogy miért nem felelt meg a vonatkozó teszten.

A VIZSGÁLAT

A Tanács véleménye

Véleményében a Tanács a következő észrevételeket tette:

A személyzeti szabályzat III. mellékletének 6. cikke értelmében a vizsgabizottság eljárása titkos. Amint azt a Bíróság már megállapította, ezt a titoktartást azzal a céllal vezették be, hogy biztosítsák a vizsgabizottságok függetlenségét és eljárásuk objektivitását azáltal, hogy megvédik őket minden külső beavatkozástól és nyomástól. Következésképpen e titkosság tiszteletben tartása ellentétes volt a vizsgabizottság egyes tagjai által tanúsított magatartás felfedésével, valamint a pályázók egyéni vagy összehasonlító értékelésével kapcsolatos valamennyi tényező feltárásával.(2) A vizsgabizottság eljárásának e titkossága a versenyvizsga-vizsgák értékelési szempontjainak közlését is kizárta, amely szempontok szerves részét képezték a pályázók érdemeinek a vizsgabizottság általi összehasonlító értékelésének.(3)

A vizsgabizottság eljárása titkosságának megőrzésére vonatkozó kötelezettség megakadályozta a vizsgabizottságot abban, hogy hozzáférést biztosítson a pályázó számára a megjelölt vizsgaanyagához, mivel ez utóbbi feltárta az egyes tagoknak a pályázók értékelésével kapcsolatos magatartását.

A különböző vizsgákon szerzett pontszámok közlése megfelelő indokolást képezett, amelyen a vizsgabizottság határozata alapult.

A panaszos észrevételei

A panaszostól nem érkezett észrevétel.

A HATÁROZAT

1 A megjelölt vizsgadokumentumhoz való hozzáférés megtagadása

1.1 A panaszos, aki német állampolgár, részt vett a Tanács/C/412. sz., német nyelvű irodai asszisztensek (C5 kategóriás) versenyvizsgáján. Miután tájékoztatták arról, hogy a versenyvizsga egyik írásbeli vizsgáján nem érte el a minimálisan elérendő pontszámot, hozzáférést kért a versenyvizsga vizsgadokumentumához. A Tanács elutasította ezt a kérést. Az ombudsmanhoz benyújtott panaszában a panaszos azt az álláspontot képviselte, hogy ez az elutasítás nem elfogadható.

1.2 Véleményében a Tanács rámutatott arra, hogy a személyzeti szabályzat III. mellékletének 6. cikke értelmében a vizsgabizottság eljárása titkos, és ezt a titoktartást a vizsgabizottság függetlenségének és eljárása objektivitásának biztosítása érdekében vezették be. A Tanács szerint a vizsgabizottság eljárása titkosságának megőrzésére vonatkozó kötelezettség megakadályozta a vizsgabizottságot abban, hogy hozzáférést biztosítson a pályázó számára a megjelölt vizsgaanyagához, mivel ez utóbbi feltárta az egyes tagoknak a pályázók értékelésével kapcsolatos hozzáállását.

1.3 Az európai ombudsmannak az Európai Bizottságot (4) és az Európai Parlamentet (5) érintő ügyekben már foglalkoznia kellett a jelöltek megjelölt vizsgaanyagaihoz való hozzáférés kérdésével.

1.4 A Bizottság munkaerő-felvételi eljárásaival kapcsolatos vizsgálatai alapján az ombudsman 1999. október 18-án különjelentést (6) nyújtott be az Európai Parlamentnek, amely a következő megfontolásokat tartalmazza:

„Az ombudsmannak nincs tudomása a közösségi jog vagy a közösségi bíróságok ítélkezési gyakorlatának olyan rendelkezéséről, amely megakadályozná a Bizottságot abban, hogy lehetővé tegye az írásbeli vizsgán részt vevő pályázó számára, hogy megtekinthesse saját megjelölt írásmódját. A személyzeti szabályzat III. mellékletének 6. cikke előírja, hogy „a vizsgabizottság eljárása” titkos. A vizsgabizottság tanácskozásainak tehát titkosnak kell maradniuk, de ebből nem szükségszerűen következik, hogy a pályázót meg kell akadályozni abban, hogy megtekintse saját, megjelölt vizsgadolgozatát.

A Bizottság által az elutasítás igazolására felhozott fő érv a felvételi eljárás jellegére vonatkozik. A Bizottság szerint a vizsgabizottság az egyes pályázók teljesítményét az ugyanazon versenyvizsga összes többi pályázójának teljesítményével összehasonlítva értékeli. A Bizottság ebből azt a következtetést vonja le, hogy a megjelölt vizsgadolgozat hozzáférhetővé tétele nem lenne célravezető, mivel az csak egy olyan személy értékelését tükrözi, aki nem értékelte az összes többi pályázót.

A jelölt számára azonban számos előnnyel jár, ha meg tudja vizsgálni saját megjelölt vizsgaírását. Először is, a jelölt lehetőséget kap arra, hogy felfedezze hibáit, és ezáltal javítsa jövőbeli teljesítményét. Másodszor, a jelölt közigazgatásba vetett bizalma erősödik. Ez azért fontos, mert úgy tűnik, széles körben elterjedt az a meggyőződés, hogy a Bizottság nem mindig értékeli megfelelően a teszteket, sőt, néha egyáltalán nem is értékeli azokat. Harmadszor, ha a pályázó úgy érzi, hogy rosszul értékelték, sokkal pontosabban érvelhet, ha látta a megjelölt vizsgakönyvét. Mindenesetre az információt kérő polgárnak kell megítélnie, hogy az információ hasznos-e, nem pedig a közigazgatásnak.

A Bizottság azokra az adminisztratív és pénzügyi terhekre is hivatkozik, amelyekkel a vizsgadolgozatok hozzáférhetővé tétele járhat. Az ombudsman bízik abban, hogy a Bizottság szolgálatai úgy tudják megszervezni a közzétételi folyamatot, hogy a költségek a lehető legkisebbek legyenek, mivel nem valószínű, hogy minden jelölt látni szeretné a megjelölt vizsgadolgozatát.

(…) (angol nyelven)

A Bizottság arra is helyesen mutat rá, hogy a vizsgabizottságok tevékenysége a közösségi bíróságok bírósági felülvizsgálatának hatálya alá tartozik. Ez azonban azt jelenti, hogy azokat a kérdéseket, amelyek könnyen megoldhatók lettek volna, ha a jelöltnek lehetősége lett volna a megjelölt vizsgaírás megtekintésére, a bíróságoknak kell kezelniük. Az ombudsman úgy véli, hogy ez a jelöltek számára egyáltalán nem kielégítő. Ezzel szemben a megjelölt vizsgaíráshoz való hozzáférés biztosítása valószínűleg sok kérdést kielégít minimális erőfeszítéssel és idővel.

(…) (angol nyelven)

Amint azt az Amszterdami Szerződés megerősítette, a határozatok lehető legnyilvánosabb meghozatalára vonatkozó kötelezettség az Európai Közösségek közigazgatási jogának egyik alapelve. Fontos továbbá annak biztosítása, hogy a polgárok pozitív benyomást kapjanak, amikor először találkoznak a közösségi intézményekkel. Azok a polgárok, akik a Közösségeknél kívánnak dolgozni, nagyon rossz benyomást keltenek, ha kétségeik vannak afelől, hogy tisztességesen és helyesen értékelték-e őket. Az ilyen kétségek eloszlatása érdekében elengedhetetlen, hogy minden pályázónak lehetősége legyen saját vizsgakönyvének megjelölt példányát megtekinteni. Ez a lehetőség semmiképpen sem ellentétes a vizsgabizottság eljárásának titkosságára vonatkozó követelménnyel, mivel nem érinti a vizsgabizottság azon tanácskozásait, amelyek során a pályázók viszonylagos érdemeit értékelik. Ezen okok miatt hivatali visszásságnak tűnik, hogy a Bizottság nem módosította igazgatási eljárásait oly módon, hogy minden pályázónak lehetősége legyen hozzáférni a saját megjelölt vizsgadolgozatához.”

1.5 E megfontolások alapján az ombudsman ajánlást tett a Bizottságnak, amely szerint a Bizottságnak a jövőbeli felvételi versenyvizsgák során, de legkésőbb 2000. július 1-jétől kérésre hozzáférést kell biztosítania a pályázók számára saját, megjelölt vizsgafeladataikhoz. 1999. december 7-i levelében az Európai Bizottság elnöke tájékoztatta az ombudsmant, hogy a Bizottság elfogadta ezt az ajánlást.

1.6 2000. november 17-én az Európai Parlament állásfoglalást (7) fogadott el, amelyben jóváhagyta az ombudsman különjelentését, és gratulált a Bizottságnak az ombudsman ajánlására adott pozitív válaszához. A Parlament reményét fejezte ki továbbá, hogy „az összes többi európai szerv és intézmény követni fogja a Bizottság példáját”.

1.7 2000. július 17-én az ombudsman ajánlástervezeteket intézett az Európai Parlamenthez, amelyekben azt javasolta, hogy ez utóbbi biztosítson hozzáférést az érintett panaszosok számára a megjelölt vizsgálati anyagaikhoz. 2000. november 27-én a Parlament tájékoztatta az ombudsmant, hogy elfogadta azt az elvet, amely szerint a jelöltek számára lehetővé kell tenni, hogy megkapják saját megjelölt vizsgálati anyagaik másolatát, és ismertette, hogyan fogja végrehajtani az ombudsman ajánlástervezetét.(8)

1.8 A Tanács által a jelen ügyben előadott érvek nem utalnak a Tanács által szervezett versenyvizsgák olyan sajátos jellemzőire, amelyek megkülönböztetnék azokat az Európai Parlament és az Európai Bizottság által szervezett versenyvizsgáktól. Az ombudsman ezért úgy véli, hogy a különjelentésében a Bizottság munkaerő-felvételi eljárásaira vonatkozóan kifejtett megfontolások (értelemszerűen) a Tanács által szervezett versenyvizsgákra is vonatkoznak.

2 Következtetések

A fentiekre tekintettel az ombudsman úgy véli, hogy hivatali visszásságnak minősül, ha a Tanács megtagadja a panaszostól a megjelölt vizsgálati anyagához való hozzáférést.

Az ombudsman ezért az alábbi ajánlástervezetet terjeszti a Tanács elé az ombudsman alapokmánya 3. cikkének (6) bekezdésével összhangban:

Az ajánlástervezet

Az Európai Unió Tanácsának lehetővé kell tennie a panaszos számára, hogy hozzáférjen saját, megjelölt vizsgálati anyagához.

A Tanács és a panaszos tájékoztatást kap erről az ajánlástervezetről. Az ombudsman alapokmánya 3. cikkének (6) bekezdésével összhangban a Tanács 2003. július 31-ig részletes véleményt küld. A részletes vélemény magában foglalhatja az ombudsman határozatának elfogadását és az ajánlástervezet végrehajtása érdekében hozott intézkedések leírását.

Strasbourg, 2003. április 16.

 

P. Nikiforos DIAMANDOUROS

---

(1) Az ombudsman feladatainak ellátására vonatkozó szabályokról és általános feltételekről szóló, 1994. március 9-i 94/262 európai parlamenti határozat (HL 1994. L 113., 15. o.).

(2) A 89/79. sz., Bonu kontra Tanács ügyben hozott ítélet (EBHT 1980., 553. o.) 5. pontja.

(3) A C-254/95. P. sz., Európai Parlament kontra Innamorati ügyben hozott ítélet (EBHT 1996., I-3423. o.) 29. pontja.

(4) Saját kezdeményezésű vizsgálat: 1004/97/(PD)/GG.

(5) 457/99/IP, 610/99/IP, 1000/99/IP és 25/2000/IP sz. panasz.

(6) HL 1999. C 371., 12. o.

(7) HL 2001. C 223., 352. és 368. o.

(8) Vö. az ombudsman 2001. május 11-i határozataival a 457/99/IP, 610/99/IP, 1000/99/IP és 25/2000/IP , számú panaszokkal kapcsolatban, amelyek elérhetők az ombudsman honlapján (http://www.ombudsman.europa.eu).