Tisztelt X Asszony!

Panaszt nyújtottak be az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) ellen. A panasz arra vonatkozik, hogy az ECHA megtagadta a növényvédő szerekkel kezelt vetőmagok Dániából történő kivitelével kapcsolatos dokumentumhoz való teljes körű nyilvános hozzáférést.

A panaszos 2024. október 2-i hozzáférési kérelme egy dán vállalat által 2021-re, 2022-re, 2023-ra és 2024-re vonatkozóan a 649/2012/EU rendelet alapján benyújtott kiviteli bejelentésekkel kapcsolatos információkra vonatkozott.[1] 2024. november 15-én az ECHA 13, a kérelem hatálya alá tartozó kiviteli bejelentést azonosított, amelyeket az ePIC-adatbázisból egyetlen dokumentumba gyűjtött össze. Az ECHA úgy határozott, hogy az exportőr kereskedelmi érdekeinek védelme érdekében részleges hozzáférést biztosít e dokumentumhoz az exportált keverékek várható éves mennyiségének és az anyag(ok) keverékben való koncentrációjának kitakarásával. Az ECHA nem azonosított nyomós közérdeket ezen információk közzétételéhez, amelyek véleménye szerint nem kapcsolódnak az Aarhusi Egyezmény és az 1367/2006/EK rendelet (a továbbiakban: aarhusi rendelet) értelmében vett „környezetbe történő kibocsátáshoz”, mivel a kivitel nem folytatható.

2024. december 4-én a panaszos felkérte az ECHA-t, hogy vizsgálja felül eredeti határozatát. Ennek során azzal érvelt, hogy az ECHA által kitakart információk „előrelátható kibocsátásokra” vonatkoztak, mivel a szóban forgó termékek összetételére és mennyiségére vonatkoztak, függetlenül attól, hogy a kivitelre végül sor került-e, vagy sem. Úgy vélte, hogy ezért úgy kell tekinteni, hogy nyomós közérdek áll fenn [2], és teljes körű hozzáférést kell biztosítani a dokumentumhoz. 2025. január 8-án az ECHA elfogadta megerősítő határozatát, amelyben fenntartotta azt a határozatát, hogy a dokumentumban szereplő kitakarásokkal együtt a kezdeti szakaszban részleges hozzáférést biztosít. Az ECHA úgy ítélte meg, hogy a kitakart információk nem a környezetbe történő előrelátható kibocsátásokra vonatkoztak, és kijelentette, hogy nem azonosított más, a közzétételhez fűződő nyomós közérdeket.

A panaszos elégedetlen azzal, hogy az ECHA megtagadta a dokumentumhoz való teljes körű hozzáférést.

Úgy döntöttem, hogy vizsgálatot indítok az ECHA azon határozata ellen benyújtott panasz tárgyában, amely az 1049/2001 rendelet alapján csak részleges hozzáférést biztosított a szóban forgó dokumentumhoz.

Az 1049/2001/EK rendelet kimondja, hogy a hozzáférés iránti kérelmeket haladéktalanul kezelni kell. Ezzel az elvvel összhangban igyekszem az ilyen ügyeket is a lehető leggyorsabban kezelni.

Első lépésként szükségesnek tartom a panasz tárgyát képező dokumentum, valamint az ECHA által a hozzáférés iránti kérelemmel kapcsolatban harmadik felekkel folytatott konzultációk [3] felülvizsgálatát. Hálás lennék, ha az ECHA 2025. március 20-ig rendelkezésre bocsátaná ezeket a dokumentumokat, lehetőleg elektronikus formában, titkosított e-mailben [4].

Ezenkívül úgy döntöttem, hogy hasznos lenne találkozót szervezni a vizsgálócsoportom és az ECHA megfelelő képviselői között, hogy választ kapjunk számos kérdésre, amelyek e levél mellékletében találhatók. Hálás lennék, ha hivatala kapcsolatba lépne a vizsgálatért felelős Amandine Le Bellec asszonnyal, hogy megállapodjon a 2025. április 3. előtt tartandó ülés megszervezéséről.

A nyilvános hozzáférés iránti kérelem tárgyát képező dokumentumokat bizalmasan kezeljük, minden más olyan anyaggal együtt, amelyet az ECHA bizalmasnak minősít. Az ilyen jellegű dokumentumokat ennek a bizalmas státusznak megfelelően kezelik és tárolják, és röviddel a vizsgálat lezárása után törlik őket hivatalom aktáiból. [5]

Tisztelettel:

Teresa Anjinho
európai ombudsman

Strasbourg, 2025. március 13.

Melléklet – Az ülés kérdéseinek listája

A) Megerősítő határozatában az ECHA kijelentette, hogy a kitakart információk nyilvánosságra hozatala felfedné a vállalat stratégiáját és kapacitását, felfedné az érintett termékek összetételének részleteit és a vállalat részesedését az importáló országok piacán. Tudna-e az ECHA további részletekkel szolgálni arról, hogy hogyan értékelte a vállalat kereskedelmi érdekeit ért kárt, különösen az alábbiakkal kapcsolatban:

i. úgy tűnik, hogy néhány évvel ezelőtt hasonló információkat közöltek a nem kormányzati szervezetekkel a mennyiségekről/koncentrációkról (beleértve a nem folytatódó kivitelekkel kapcsolatos információkat is);[6]

ii. Hogyan fedné fel a mennyiség közzététele a vállalat piaci részesedését, figyelembe véve, hogy csak az első (és nem a későbbi) kivitelt kell bejelenteni.

B) Hogyan határozza meg az ECHA a „környezetbe történő kibocsátással kapcsolatos információk” fogalmát a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés iránti kérelmek kezelése során? Kérjük, fejtse ki, hogyan alkalmazta ezt a fogalommeghatározást a kitakart információkra, különbséget téve a szóban forgó két adatkategória között. (mennyiség és koncentráció)

C) Más lenne-e az ECHA azon értékelése, amely szerint ezek az adatok nem „a környezetbe történő kibocsátással kapcsolatos információkra” vonatkoznak, ha az export folytatódott volna?

D) Hogyan közelíti meg az ECHA a folyó évre bejelentett kivitelekkel kapcsolatos hozzáférési kérelmeket, amelyek a kérelem időpontjában a jövőben is folytatódhatnak? (mint a szóban forgó ügyben a 2024-re vonatkozó adatok esetében)

E) Kifejtené-e az ECHA, hogy a kitakart adatokat úgy tekinti-e, hogy azok – ha nem is „a környezetbe történő kibocsátással kapcsolatos információknak”, hanem tágabb értelemben „környezeti információknak” minősülnek, és ha nem, miért nem? Hogyan végezte el az ECHA az 1049/2001/EK rendelet 4. cikkének (2) bekezdésében és az 1367/2006/EK rendelet 6. cikkének (1) bekezdésében előírt mérlegelést?

F) Ismertetné-e az ECHA általánosságban röviden a PIC-rendelet működését a jelen panasz tárgyát képezőhöz hasonló kiviteli és PIC-bejelentések, valamint a mentesség iránti kérelmek tekintetében? Különösen hasznos lenne, ha az ECHA több információt tudna nyújtani a következő pontokról:

i. Milyen célt szolgálnak az ECHA által a bejelentési eljárás részeként gyűjtött adatok? Ellenőrzik és/vagy felhasználják-e ezeket az adatokat bármilyen – akár az ECHA, a Bizottság, akár a tagállam vagy az importőr nemzeti hatóságai által végzett – értékeléshez?

ii. A szóban forgó tizenhárom bejelentés esetében van-e az ECHA-nak több információja arról, hogy miért nem lehetett folytatni a kivitelt, és miért nem nyújtottak be mentesség iránti kérelmet?

iii. Előállították-e már a kivitelre bejelentett termékeket a bejelentés időpontjában? Ha igen, mi történik velük?

[1] A kért információk az importáló fél (nem uniós ország) azonosító adataira, az anyag azonosító adataira (kémiai név, CAS-szám, keverék neve/kereskedelmi neve, koncentráció a keveréktermékben) vonatkoztak; az anyag vagy keverék várható éves mennyisége, tervezett kategóriája és felhasználása az importáló országban, az exportőr neve és címe.

[2] Az 1367/2006/EK rendelet 6. cikkének (1) bekezdésével összhangban, amely a következő címen érhető el: https://eur-lex.europa.eu/eli/reg/2006/1367/oj/eng

[3] Értelmezésünk szerint egy másik nyilvános hozzáférési kérelemben konzultáltak az exportőrrel az értesítések nyilvánosságra hozataláról, amelyet figyelembe vettek az ügy feldolgozása során. 

[4] Titkosított e-maileket küldhet a dedikált postafiókunkba.

[5] Kérjük, egyértelműen jelölje meg az ilyen anyagokat: „Bizalmas”. Az ilyen jellegű információkat és dokumentumokat röviddel a vizsgálat lezárását követően törlik az európai ombudsman aktáiból.

[6] Ebben a cikkben leírtak szerint: https://www.publiceye.ch/en/topics/pesticides/banned-in-europe ; (angol nyelven). amely az alábbi linken elérhető részletes adatkészletet tartalmazza: https://view.officeapps.live.com/op/view.aspx?src=https%3A%2F%2Fwww.publiceye.ch%2Ffileadmin%2Fdoc%2FPestizide%2FEU-banned-pesticide-exports_dataset.xlsx&wdOrigin=BROWSELINK