- HU Magyar
A gépi fordításokban előfordulhatnak az egyértelműséget és a pontosságot potenciálisan csökkentő hibák; az ombudsman nem vállal felelősséget az esetleges eltérésekért. A legmegbízhatóbb és jogilag korrekt tájékoztatásért olvassa el a fenti linken található, angol nyelvű forrásverziót.
Bővebb információért tekintse meg nyelvi és fordítási politikánkat.
Jelentés az európai ombudsman vizsgálócsoportjának az Európai Bizottság képviselőivel a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályra (MI-jogszabály) irányuló javaslattal kapcsolatos dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés megtagadásáról tartott találkozójáról
Vizsgálati jelentés - Dátum Péntek | 24 május 2024
Ügy 318/2024/TM - Vizsgálat megindítása Hétfő | 19 február 2024 - Határozat Kedd | 05 november 2024 - Érintett intézmények Európai Bizottság ( Az intézmény rendezte ) - Ország Írország
Panasz benyújtva
13/02/2024A panasz elemzése
13/02/2024Vizsgálat folyamatban
19/02/2024A vizsgálat eredménye
05/11/2024
Dátum: 2024. május 15., szerda
Online (Webex)
Jelen van
Európai Bizottság
Egy képviselő az Etika, Jó Közigazgatás ésamp; Kapcsolatok az Európai Ombudsmannal Osztály, Főtitkárság
A Főtitkárság Átláthatósági, Dokumentumkezelési és Dokumentumokhoz való Hozzáférési Osztályának négy képviselője
A Szolgáltatások és Digitális Kereskedelem Osztályának három képviselője, Kereskedelmi Főigazgatóság
A Kereskedelmi Főigazgatóság átláthatósággal, civil társadalommal és kommunikációval foglalkozó osztályának két képviselője
Európai ombudsman
Jennifer King, jogi szakértő
Tereza Mandjukova, vizsgálati tisztviselő
Paulien Van de Velde-Van Rumst, vizsgálatvezető
Ella de Jonge, az Inquiries gyakornoka
Háttér
Az ügy arra vonatkozik, hogy a Bizottság megtagadta a nyilvánosság hozzáférését a Kereskedelmi Főigazgatóság által a mesterséges intelligenciáról szóló rendeletre irányuló jogalkotási javaslattal (a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály) kapcsolatban küldött vagy kapott négy dokumentumhoz (vagy azok egy részéhez). A Bizottság teljes egészében megtagadta a hozzáférést két dokumentumhoz (4a. és 9a. dokumentum), részben pedig két dokumentumhoz (10. és 10a. dokumentum), azzal érvelve, hogy a hozzáférhetővé tétel sértené a közérdek védelmét a nemzetközi kapcsolatok, valamint a magánélet és az egyén integritásának védelme tekintetében.
Az ülés célja
A találkozó célja az volt, hogy az ombudsman vizsgálócsoportja jobban megértse, hogy a Bizottság hogyan alkalmazta a közérdek nemzetközi kapcsolatok tekintetében való védelmének szükségességére vonatkozó kivételt a szóban forgó négy dokumentummal kapcsolatban.
Bevezetés és eljárási információk
Az ombudsman vizsgálócsoportja bemutatkozott, megköszönte a Bizottság képviselőinek, hogy találkoztak velük, és meghatározta a találkozó célját. Felvázolták az ombudsman által tartott ülésekre alkalmazandó jogi keretet, különösen azt, hogy az ombudsman a Bizottság előzetes hozzájárulása nélkül nem hoz nyilvánosságra semmilyen, a Bizottság által bizalmasnak minősített információt sem a panaszos, sem az ombudsman hivatalán kívüli más személy számára [1].
A vizsgálócsoport kifejtette, hogy a találkozóról jelentéstervezetet készítenek, amelyet megküldenek a Bizottságnak annak biztosítása érdekében, hogy a tartalom tényszerűen pontos és teljes legyen. Ezt követően véglegesítik az ülésről készült jelentést, csatolják az aktához, és megküldik a panaszosnak. A jelentés nem tartalmaz bizalmas információkat, és azokat nem bocsátják más módon a panaszos vagy bármely harmadik fél rendelkezésére.
Megosztott információk
Az ombudsman vizsgálócsoportja felkérte a Bizottságot, hogy fejtse ki, hogyan azonosította a panaszos nyilvános hozzáférés iránti kérelmének hatálya alá tartozó dokumentumokat. A dokumentumok vizsgálata során az ombudsman vizsgálócsoportja megjegyezte például, hogy a 4a. sz. dokumentum magában a jogalkotási javaslat tervezetében hivatkozik a Kereskedelmi Főigazgatóság észrevételeire. Ezért tisztázni kellett, hogy ez a dokumentum a nyilvános hozzáférés iránti kérelem hatálya alá tartozik-e.
A Bizottság képviselői kifejtették, hogy strukturált megközelítést követnek az egyes nyilvános hozzáférési kérelmek feldolgozása során, a különböző dokumentumkezelési eszközökben tárolt releváns dokumentumok keresésével és azonosításával, valamint adott esetben a kollégákkal folytatott konzultációval. A Bizottság képviselői megerősítették, hogy a kérelem időpontjában úgy tekintették, hogy a szóban forgó 4a. dokumentum egyetlen dokumentumban tartalmazza a Kereskedelmi Főigazgatóság valamennyi észrevételét, kifejtve, hogy az azonosított dokumentumok jegyzékében miért nem hivatkoztak a jogalkotási javaslat tervezetére.
A Bizottság képviselői arról tájékoztatták az ombudsman vizsgálócsoportját, hogy az ülés előkészítéseként újraértékelte a szóban forgó dokumentumokat, különös tekintettel arra, hogy a jogalkotási eljárások és más párhuzamos folyamatok továbbfejlődtek, és azt javasolták, hogy további részleges hozzáférést lehessen biztosítani valamennyi dokumentumhoz, belső konzultációk és végső jóváhagyás függvényében. Javasoljuk, hogy biztosítsanak széles körű részleges hozzáférést a 4a. és a 9a. sz. dokumentumhoz, valamint nagyobb mértékű részleges hozzáférést a 10. és a 10a. sz. dokumentumhoz. A 4a. és 9a. dokumentum tekintetében a Bizottság képviselői megerősítették, hogy a részleges hozzáférés a kísérő jogalkotási javaslattervezeteket is magában foglalja.
Az ombudsman vizsgálócsoportja üdvözölte a Bizottság által a további hozzáférés biztosítása céljából végzett újraértékelést.
Az ombudsman vizsgálócsoportja felkérte a Bizottság képviselőit, hogy fejtsék ki, miért nem tették közzé az egyes dokumentumokat a nyilvános hozzáférés iránti kérelem időpontjában, valamint hogy miért és milyen mértékben biztosítanak részleges hozzáférést a Bizottság újraértékelését követően.
A Bizottság képviselői kifejtették, hogy a panaszos nyilvános hozzáférés iránti kérelmének időpontjában a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály jogalkotási folyamata még folyamatban volt, és hogy a Bizottság közvetlenül részt vett a Japánnal az adatáramlásról folytatott rendkívül érzékeny kétoldalú tárgyalásokban, valamint a Kereskedelmi Világszervezeten (WTO) belül az e-kereskedelemről folytatott többoldalú tárgyalásokban is. Ebben az érzékeny összefüggésben a Bizottság értékelte a közzététel lehetőségét, elkerülve ugyanakkor az EU e tárgyalásokon képviselt álláspontjára és azok eredményére gyakorolt negatív hatásokat.
A mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály elfogadása, a Japánnal folytatott tárgyalások lezárása és a WTO-n belüli tárgyalások tényleges alakulása azonban lehetővé tette a dokumentumok újraértékelését, és a Bizottság a körülmények változásának és az idő múlásának fényében szélesebb körű hozzáférést biztosíthat. A Bizottság azonban egyértelművé tette, hogy más kereskedelmi tárgyalások még folyamatban vannak. Ezért újraértékelése során figyelembe vette ezeket a folyamatban lévő kereskedelmi tárgyalásokat.
Az ülés során a Bizottság képviselői konkrét, részletes példákat és magyarázatokat adtak arra vonatkozóan, hogy a dokumentumok kitakart részeinek (különösen a 4a., 9a. és 10. sz. dokumentumoknak) a lehetséges közzététele hogyan sértheti az EU kereskedelmi ügyekben elfoglalt tárgyalási pozícióját.
A Bizottság ezeket az információkat bizalmasnak tekinti. Ebből következik, hogy az nem közölhető a panaszossal, és az a találkozóról készült jelentés bizalmas mellékletében található.
Az ombudsman vizsgálócsoportja megjegyezte, hogy a 10. sz. dokumentum nagy része nem tartozik a nyilvános hozzáférés iránti kérelem hatálya alá, mivel nem kifejezetten a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályra vonatkozik, és további magyarázatokat kért a kérelem hatálya alá tartozó részekkel kapcsolatban.
A Bizottság képviselői elmondták, hogy a 10. dokumentum újraértékelése némileg szélesebb körű közzétételhez vezethet. A Bizottság további bizalmas indokolást adott arra vonatkozóan, hogy miért tartotta fenn azon álláspontját, miszerint a 10. sz. dokumentum kitakart részeinek hozzáférhetővé tétele a közérdek nemzetközi kapcsolatok tekintetében történő védelme érdekében akadályoztatva van, mivel azokat harmadik országok felhasználhatják az uniós álláspont gyengítésére vagy stratégiai célkitűzéseinek befolyásolására a folyamatban lévő vagy jövőbeli tárgyalások során.
A 10a. dokumentummal kapcsolatban az ombudsman vizsgálócsoportja megjegyezte, hogy a 10a. dokumentum vizsgálata során úgy tűnt, hogy hiba történt a dokumentum azon részében, amelyről azt állították, hogy kívül esik a hatályán. A Bizottság képviselői kifejtették, hogy a nyilvános hozzáférés iránti kérelmet számos más kapcsolódó kérelemmel párhuzamosan nyújtották be, amelyek összesen több mint 200, összesen 1000 oldal terjedelmű, szigorú határidőn belül kezelendő dokumentumra vonatkoztak. A Bizottság jelezte, hogy a dokumentum újraértékelése során elírást is megállapított a dokumentum nyilvánosságra hozott részét illetően. Következésképpen a Bizottság azt javasolja, hogy ezt helyesbítsék, és biztosítsanak szélesebb körű hozzáférést a 10a. sz. dokumentum azon részeihez, amelyek a kérelem hatálya alá tartoznak.
A Bizottság képviselői hangsúlyozták a Bizottság nyilvános hozzáférés iránti elkötelezettségét, és megismételték, hogy a további hozzáférést a belső konzultációk és azok jóváhagyási eljárásának lezárását követően fogják biztosítani.
Az ülés lezárása
A vizsgálócsoport megköszönte a Bizottság képviselőinek az idejüket és a nyújtott magyarázatokat, és az ülés véget ért.
Brüsszel/Strasbourg, 2024. május 24.
Jennifer King Tereza Mandjukova
Jogi szakértői vizsgálatvezető
[1] Az európai ombudsman végrehajtási rendelkezéseinek 4.8. cikke.