Ügy címe: Az Európai Bizottság által az ajánlati felhívásokkal és ajánlattételi felhívásokkal összefüggésben a sikertelen ajánlatokra vonatkozóan szolgáltatott információk

Dátum: 2022. március 2., szerda

Tartózkodási hely: Távoli találkozó a Webexen keresztül

Résztvevők

Az európai ombudsman vizsgálócsoportjától:

Tina Nilsson, ügykezelési osztályvezető

Laura Massocchi, vizsgálatvezető

Federico Narducci, az Inquiries gyakornoka

A Bizottság képviselői:

osztályvezető – Etika, jó közigazgatás és ügyfélkapcsolatok; kapcsolattartás az európai ombudsmannal

· Szakpolitikai koordinátor - Etika, jó közigazgatás ésamp; Kapcsolatok az európai ombudsmannal

Az ülés célja

Az ombudsman vizsgálócsoportja arra törekedett, hogy megvitassa és megoldást találjon arra a problémára, hogy a Bizottság által a Bizottság vagy végrehajtó ügynökségei által szervezett pályázati felhívásokon, ajánlati felhívásokon és versenyvizsgákon részt vevő sikertelen pályázóknak küldött egyes levelekben és dokumentumokban nem egyértelmű a korrekciós szakasz megfogalmazása. Emiatt a panaszosok anélkül fordulnak az ombudsmanhoz, hogy „előzetes közigazgatási lépéseket” tettek volna az érintett szervnél, ami az ombudsmannak való megfelelés elfogadhatóságának követelménye (az ombudsman alapokmánya 2. cikkének (3) bekezdése).

Bevezetés és eljárási információk

Az ombudsman vizsgálócsoportja meghatározta az ülés célját, és ismertette a Hivatal által indított stratégiai kezdeményezések jellemzőit.

Megosztott információk

Az ombudsman vizsgálócsoportja kiemelte, hogy a lehető legegyértelműbb tájékoztatást kell nyújtani arról, hogy a polgároknak lehetőségük van-e az ombudsmanhoz fordulni. E tekintetben az ombudsman által a közelmúltban végzett felmérés azt mutatta, hogy a legelégedetlenebb panaszosok azok, akiknek az ügyét elfogadhatatlannak nyilvánították. Mivel a Bizottság sablonjai általában nagyon jók, és más uniós szervek is széles körben használják őket, még fontosabb, hogy az ilyen sablonokat jól fogalmazzák meg.

Az ombudsman vizsgálócsoportja kijelentette, hogy nem az ombudsman feladata a javaslatok és pályázatok újraértékelése, hanem az esetleges eljárási problémák és nyilvánvaló hibák feltárása. A forráshoz közelebb álló belső felülvizsgálati mechanizmusok tehát a legalkalmasabbak az érdemi kérdések kezelésére. Emellett az intézmények PAA-kra adott válasza döntő fontosságú az ombudsman számára az ügyek értékelése során. Az ombudsman egyre gyakrabban alkalmaz „irodai vizsgálatokat” olyan esetekben, amikor az intézmény válasza alapján megállapítható, hogy nem történt hivatali visszásság, anélkül, hogy az ombudsmannak kapcsolatba kellene lépnie az érintett intézménnyel.

A Bizottság képviselői elismerték, hogy vannak hiányosságok a sablonokban, amelyeket javítani kell. Azt mondták, hogy az összes érintett főigazgatóságot és a jogi szolgálatot bevonják a kérdés kezelésébe. Ez utóbbi tanácsot adhat arra vonatkozóan, hogy miként lehet összeegyeztetni az ombudsmanhoz fordulás lehetőségével kapcsolatos információkat az arra vonatkozó információkkal, hogy hogyan lehet megtámadni a határozatot az EUB előtt.

Az ombudsman vizsgálócsoportja tisztázta, hogy a stratégiai kezdeményezés az ombudsmanhoz fordulás módjára vonatkozó információkra összpontosít, de megjegyezte, hogy hasznos lenne tájékoztatni a sikertelen kérelmezőket arról, hogy az ombudsmanhoz benyújtott panasz nem érinti az EUB-hoz fordulás határidejét.

A Bizottság képviselői azt kérdezték, hogy melyek azok a területek, ahol a nem egyértelmű megfogalmazás miatt a legtöbb ügyet elfogadhatatlannak nyilvánítják. A vizsgálócsoport szerint az esetek többsége vissza nem térítendő támogatásokkal és versenypályázatokkal kapcsolatos. Ami a közbeszerzést illeti, a költségvetési rendelet 10 napos várakozási időszakot határoz meg, amelynek során a sikertelen ajánlattevők a szerződés aláírása előtt benyújthatják észrevételeiket. Mindazonáltal a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos egyes panaszokat elfogadhatatlannak nyilvánítják, mivel a sikertelen pályázók észrevételeket küldenek az ajánlatkérő szerveknek, és egyidejűleg az ombudsmanhoz fordulnak. Emellett az INTPA gyakorlati útmutatója is problémákat okozott, mivel egyenlő feltételek mellett sorolja fel a jogorvoslatokat. Ezért a sikertelen pályázók számára nem egyértelmű, hogy először az ajánlatkérő szervhez, majd az ombudsmanhoz kell fordulniuk.

A Bizottság képviselői azt kérdezték, hogy ez a helyzet a személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó személyzeti ügyek tekintetében is fennáll-e. A vizsgálócsoport szerint a személyzeti ügyek külön kérdéskört képeznek, amely nem tartozik e stratégiai kezdeményezés hatálya alá.

A Bizottság képviselői elmondták, hogy a támogatásoktól és a közbeszerzésektől eltérően nincsenek versenypályázati sablonok. A versenyekre azonban a helyes hivatali magatartásra vonatkozó szabályzat általános szabályai alkalmazandók.

Következtetések

Mindkét fél egyetértett abban, hogy a Bizottság feladata, hogy olyan megfelelő megfogalmazásokat találjon, amelyek biztosítják, hogy a polgárok helyes tájékoztatást kapjanak a rendelkezésre álló jogorvoslatokról. Az ombudsman vizsgálócsoportja írásbeli választ szeretne kapni a Bizottságtól a stratégiai kezdeményezésre, amelyben ismerteti, hogy a Bizottság hogyan fogja kezelni a szóban forgó kérdést. Időközben az ombudsman vizsgálócsoportja rendelkezésre áll, hogy információkkal szolgáljon a sablonok frissített megfogalmazásához.

Brüsszel, 2022. március 8.

Tina Nilsson Laura Massocchi

Az ügyviteli egység vezetője Vizsgálati tisztviselő

Vizsgálati Igazgatóság Vizsgálati Igazgatóság