Strasbourg, 2016. július 22.

Tárgy: 2016. február 22-i levelem (SI/8/2016/AB) nyomon követése

Tisztelt Elnök Úr!

Szeretném megköszönni a 2016. február 22-i levelemre adott konstruktív válaszát, amelyben három javaslatot tettem az Európai Beruházási Banknak (EBB) az átláthatóság iránti elkötelezettségének elmélyítése érdekében.

Az Európai Stratégiai Beruházási Alapot (ESBA) illetően örömmel láttam, hogy az Európai Unió és az EBB között 2015. július 22-én aláírt megállapodást közzétették a Bank honlapján, az alap kezelésével kapcsolatos egyéb fontos dokumentumokkal együtt [1].

Ami a másik két javaslatomat illeti – i. proaktív módon közzé kell tenni az EBB és az EBA [2] igazgatótanácsi üléseinek jegyzőkönyveit, és ii. közzé kell tenni a Bank nyilvános nyilvántartásának fokozatos fejlesztésére vonatkozó terveinek részleteit – Ön jelezte, hogy az EBB mérlegeli azokat. Az Önök szolgálatai a közelmúltban jelezték, hogy ez a reflexió folyamatban van. Hivatalom időközben számos uniós intézmény és ügynökség – köztük az EBB – irányítási rendszerét vizsgálta a folyamatban lévő stratégiai munkánk részeként. Mindezek alapján hálás lennék, ha az Ön függőben lévő válasza az alábbi öt, félkövér betűvel szedett pontra vonatkozó információkat is tartalmazná:

E pontok bevezetőjeként megjegyzem, hogy az EBB különböző ágazatokban nyújt hiteleket, főként magánvállalkozásoknak és kereskedelmi bankoknak. Amellett, hogy közvetített hitelek révén támogatja a kkv-k finanszírozáshoz való hozzáférését, közvetlenül finanszíroz olyan jelentős műveleteket, mint az energiaelosztó hálózatok bővítése, a megújulóenergia-projektek, a közlekedési infrastruktúra korszerűsítése és a széles sávú beruházások. Biztos vagyok benne, hogy egyetért azzal, hogy ehhez hatékony mechanizmusokra van szükség az irányító szerveken belüli esetleges összeférhetetlenségek értékelésére és megelőzésére. Ebben az összefüggésben az a véleményem, hogy az EBB-nek nemcsak az összeférhetetlenség megelőzésére kell törekednie, hanem az összeférhetetlenség látszatának megelőzésére is, és továbbra is proaktívnak kell lennie a kockázatok azonosításában és kezelésében az irányító testület tagjainak hivatali ideje előtt, alatt és után.

Az EBB Igazgatótanácsa felelős a Bank operatív stratégiájának és valamennyi finanszírozási műveletének jóváhagyásáért. A Világbankkal vagy az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) ellentétben az EBB igazgatótanácsának tagjai nem rezidensek, és általában más szakmai pozíciókat töltenek be, amelyeket hivatalba lépésükkor be kell jelenteniük. Az EBB-től nem kapnak fizetést. Az EBB alapokmánya szerint feladataik ellátása során függetlenek, és csak a Banknak tartoznak felelősséggel.

Az Igazgatási Bizottság, amely elnökként Önből és nyolc alelnökből áll, az EBB állandó végrehajtó szerve. Feladata a Bank napi irányítása az Igazgatótanács felügyelete alatt. Az Igazgatási Bizottság tagjai szintén függetlenek, és kizárólag a Banknak tartoznak felelősséggel.

Az EBB eljárási szabályzata 11. cikkének (4) bekezdésével összhangban az igazgatótanácson belül etikai és megfelelési bizottságot hoztak létre. Az eljárási szabályzat [3] kimondja, hogy „[a]z Etikai és Megfelelési Bizottság dönt az Igazgatótanács vagy az Igazgatási Bizottság valamely tagjának vagy korábbi tagjának esetleges összeférhetetlenségéről. A Kormányzótanács által elfogadott, a feladatokkal való összeegyeztethetetlenségre vonatkozó jogi rendelkezéseket alkalmazza. [...] A Kormányzótanács elfogadja az etikai és megfelelési bizottság működési szabályzatát.” Az EBB megfelelési főtisztviselője szavazati jog nélkül vesz részt az ECC ülésein.

Az igazgatótanácsi tagokra és az alelnökökre különböző magatartási kódexek vonatkoznak, amelyeket az Európai Fogyasztói Központ érvényre kíván juttatni. Mivel az ECC működési szabályzata nem érhető el nyilvánosan az EBB honlapján, hasznos lenne, ha az EBB pontosítaná, hogy az igazgatótanács és az irányítóbizottság tagjainak kinevezése előtt hogyan végzik el az összeférhetetlenségi értékeléseket.

Ami az irányítóbizottságot illeti, hasznos lenne azt is tudni, hogy a Bank honlapján közzétett érdekeltségi nyilatkozatok megegyeznek-e a megfelelési főtisztviselőnek benyújtott nyilatkozatokkal. Első ránézésre úgy tűnik, hogy ezek a dokumentumok nem tartalmaznak kellő részletességet az összeférhetetlenség hatékony értékeléséhez [4].

Ami a Testület tagjait illeti, magatartási kódexük nem írja elő az érdekeltségi nyilatkozat vagy a pénzügyi érdekeltségek közzétételének kötelezettségét, ahogyan az más nemzetközi pénzügyi intézmények esetében is gyakorlat. Hasznos lenne tudni, hogy az EBB miért nem tartja szükségesnek, tekintettel arra, hogy bár az igazgatótanács legtöbb tagja közszolgálati tisztviselő, néhány tag nyugdíjas tisztviselő vagy a magánszektorban dolgozik.

Az igazgatótanácsi tagok magatartási kódexe azt is előírja, hogy „ha az igazgatótanács tagjai olyan tevékenységet kívánnak végezni, amely összeférhetetlenséghez vezethet a Bank igazgatótanácsának tagjaként rá háruló feladatok és felelősségi körök tekintetében, erről írásban tájékoztatniuk kell az EFK-t, amely meghatározza, hogy az ilyen álláspont elfogadása összeegyeztethető-e az igazgatótanács tagjaként rá háruló feladatokkal és felelősségi körökkel.”

Az ombudsman a múltban rámutatott arra, hogy az összeférhetetlenség fennállásának megállapítása az érintett uniós intézmény, nem pedig a szóban forgó egyén feladata. Ami az EBB-t illeti, úgy tűnik, hogy az igazgatótanácsi tag felelőssége annak meghatározása, hogy egy új külső tevékenység okozhat-e összeférhetetlenséget. Megjegyzem továbbá, hogy ez ellentétben áll a más nemzetközi pénzügyi intézmények igazgatósági tisztviselőire vonatkozó magatartási kódexszel, amely előírja, hogy az igazgatóság tagjai – korlátozott kivételektől eltekintve – az illetékes etikai bizottság előzetes engedélye nélkül semmilyen külső tevékenységet nem folytathatnak [5].

Ezt szem előtt tartva hasznos lenne, ha az EBB jelezné, hogy hajlandó lenne-e felülvizsgálni gyakorlatát ezen a területen, például azáltal, hogy előírja az igazgatótanács tagjai számára, hogy új tevékenység megkezdése előtt előzetes engedélyt kérjenek az ECC-től.

Végül ugyanezen magatartási kódex szerint az igazgatótanács korábbi tagjai megbízatásuk megszűnését követően hat hónapig nem lobbizhatnak az EBB irányító szerveinek tagjainál vagy a Bank személyzeténél. Az irányítóbizottság magatartási kódexe előírja a tagok számára, hogy tájékoztassák az Európai Fogyasztói Központot, és kérjék annak jóváhagyását ahhoz, hogy hivataluk megszűnését követően 12 hónapig hivatalos vagy szakmai tisztséget tölthessenek be.

Hasznos lenne tudni, hogy ezek a hat hónapos, illetve 12 hónapos várakozási időszakok tükrözik-e a bevált gyakorlatokat, különös tekintettel a nyilvánosság növekvő érdeklődésére és aggályaira a „forgóajtó-jelenséggel” kapcsolatos esetleges problémák iránt.

Még egyszer köszönjük a legmagasabb szintű adminisztráció és a szolgálataink közötti szoros együttműködés iránti folyamatos elkötelezettségét. Ezzel a feljegyzéssel kapcsolatban ismételten hangsúlyozom, hogy élénken érdeklődöm az EBB panaszkezelési mechanizmusának folyamatban lévő felülvizsgálata iránt, és készen állok arra, hogy az ombudsman szemszögéből észrevételeket tegyek.

Amennyiben további információra vagy pontosításra van szüksége az e levélben felvetett kérdésekkel kapcsolatban, szolgálatai kapcsolatba léphetnek Alice Bossière-rel, a Stratégiai Vizsgálatok Osztályának munkatársával.

Tisztelettel:

Emily O'Reilly

[1] Ilyen például az „ESBA multiplikátormódszertanának kiszámítása”, az „alapokba történő beruházások az ESBA-rendelettel összhangban”, a „kulcsfontosságú teljesítménymutatók – a fő nyomonkövetési mutatók módszertana” és az „érdekelt felekkel folytatott konzultáció az ESBA beruházási politikájának irányáról és végrehajtásáról”.

[2] Az Európai Beruházási Alap (EBA), amely az EBB-vel együtt az EBB csoportot alkotja.

[3] Jelenlegi változatában a 2016. január 20-án elfogadott módosítások előtt, amely 2016. szeptember 1-jén lép hatályba.

[4] A részletesség szintje nyilatkozatonként változik. Egyes pénzügyi érdekeltségekről szóló nyilatkozatok nem említik a nyilatkozattevő birtokában lévő részvények számát vagy aktuális értékét. Egyes ingatlannyilatkozatok az összes ingatlant említik, míg mások csak a „relevánsnak” tekintett eszközöket említik. Úgy tűnik, hogy a nyilatkozatok általában nem foglalják magukban a vállalatok és a kereskedelmi vagy gazdasági tevékenységet folytató szervek irányító, felügyeleti és tanácsadó szerveiben betöltött tisztségeket.

[5] Lásd például: Világbank, A vezetőtestületi tisztviselők magatartási kódexe, 2007. november, 5. o. és EBRD, A vezetőtestületi tisztviselők magatartási kódexe, 2012. február, 3. o.