A panasz előzményei

1. 2017. április 19-én a panaszos, aki oknyomozó újságíró, a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésre vonatkozó uniós szabályok (a továbbiakban: 1049/2001/EK rendelet ^{[2]) alapján hozzáférést kért az egyik európai biztos kabinetjének [1]} birtokában lévő valamennyi olyan dokumentumhoz, amely egy megnevezett lobbicéggel való kapcsolatfelvételre vonatkozik.

2. 2017. április 21-én a panaszos megerősítést kapott a Bizottság ´s Főtitkárságától arról, hogy kérelmét nyilvántartásba vették (a GestDem 2017/2383 belső hivatkozási szám alatt). 2017. április 24-én a Bizottság Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs Hálózatok Főigazgatósága (DG CONNECT) szintén elismerte, hogy megkapta a kérelmét (és ugyanezen hivatkozási számra hivatkozott).

3. Mivel a panaszos az 1049/2001/EK rendeletben meghatározott határidőn belül nem kapott választ a Bizottság egyik szervezeti egységétől sem a kérésére, ezt úgy értelmezte, hogy hallgatólagosan megtagadták a hozzáférést. Ennek eredményeként a panaszos arra kérte a Bizottság szervezeti egységeit, hogy vizsgálják felül határozataikat (ami az 1049/2001/EK rendelet értelmében „megerősítő kérelemnek” minősül).

4. 2017. május 18-án a Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs Hálózatok Főigazgatósága levelet intézett a panaszoshoz, amelyben kifejtette, hogy „nem tudja azonosítani azokat a konkrét dokumentumokat, amelyek megfelelnek a kérésének”. Felkérte a panaszost, hogy pontosítsa a kérelmet. Kijelentette, hogy a kérelme elbírálására rendelkezésre álló 15 munkanap csak a kért pontosítások kézhezvételét követően kezdődik meg.

5. A panaszos ugyanazon a napon válaszolt, megismételve, hogy hozzáférés iránti kérelme a biztos kabinetjének birtokában lévő, a szóban forgó lobbicéggel való kapcsolatfelvételre vonatkozó valamennyi dokumentumra vonatkozott.

6. 2017. június 14-én a panaszos az ombudsmanhoz fordult, mivel a Bizottságtól nem kapott további választ.

A vizsgálat

7. Az ombudsman vizsgálatot indított a panasz következő vonatkozásaival kapcsolatban:

1) A Bizottság tévesen utasította el a panaszos dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmét; és

2) A Bizottság nem válaszolt a panaszos kérésére az 1049/2001/EK rendeletben előírt határidőn belül.

8. A vizsgálat során az ombudsman felkérte a Bizottságot, hogy válaszoljon a panaszos kérésére, mivel azt kellően pontosnak ítélte.

9. A Bizottság 2017. július 31-én válaszolt az ombudsmannak, és kijelentette, hogy „a Bizottság szervezeti egységei közötti kommunikációs hiba” miatt a panaszos felülvizsgálati kérelmét csak 2017. július 11-én vették nyilvántartásba. Hozzátette, hogy tekintettel „az ügy érzékenységére”, a Bizottságnak nem állt módjában szeptember előtt határozatot hozni.

10. A Bizottság 2017. augusztus 3-án és 22-én meghosszabbította a panaszos felülvizsgálati kérelmére adandó válasz határidejét.

11. 2017. november 21-én a Bizottság válaszolt a felülvizsgálati kérelemre, jelezve, hogy hét olyan e-mailt azonosított, amelyek mellékletei a panaszos kérelmének hatálya alá tartoznak. Mivel minden dokumentum harmadik felektől származik, a Bizottság kifejtette, hogy köteles volt konzultálni ezekkel a harmadik felekkel, beleértve a lobbicéget ^{is [3].} Mivel a szóban forgó vállalkozás ellenezte, hogy a Bizottság közzétegye a dokumentumokat, a Bizottság csak akkor adhatott hozzáférést más harmadik felektől származó mellékletekhez, szerkesztett személyes adatokkal.

12. A Bizottság azonban hozzátette, hogy úgy határozott, hogy részleges hozzáférést biztosít a lobbicégtől származó többi dokumentumhoz is. Mielőtt a panaszos hozzáférhetett volna ezekhez a dokumentumokhoz, a Bizottságnak először lehetőséget kellett adnia a lobbicégnek arra, hogy megtámadja határozatát. Kijelentette, hogy amennyiben a lobbitársaság tíz munkanapon belül nem támadja meg a határozatát, a Bizottság továbbítja a kitakart dokumentumokat a panaszosnak.

13. 2017. december 12-én a Bizottság a panaszos rendelkezésére bocsátotta a fennmaradó dokumentumokat, azaz a lobbicégtől származó e-maileket, a személyes adatokat pedig kitakarta.

14. A Bizottság válaszával kapcsolatos észrevételeiben a panaszos aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a Bizottság csak a lobbicégtől származó e-maileket azonosította a kérelme alá tartozóként. Megkérdőjelezte, hogy a Bizottság miért nem talált választ a biztos kabinetjének ezen e-mailjeire, és miért nem említett találkozókat sem.

15. 2018 márciusában az ombudsman vizsgálócsoportja találkozott a Bizottsággal, és megvizsgálta a Bizottság által a kérelem szempontjából relevánsnak ítélt dokumentumokat. A találkozón a Bizottság képviselői kifejtették, hogy a Bizottság eredetileg hét olyan dokumentumot azonosított, amelyek a panaszos kérelmének hatálya alá tartoznak. Az ombudsman beavatkozását követő alapos felülvizsgálatot követően a Bizottság úgy ítélte meg, hogy egy másik dokumentum a kérelem hatálya alá tartozik. A Bizottság képviselői egyetértettek az ombudsman vizsgálócsoportjával abban, hogy a Bizottságnak felül kell vizsgálnia a kérelmet annak mérlegelése céljából, hogy ezt a dokumentumot közzé kell-e tenni.

16. 2018. május 16-án a Bizottság hozzáférést biztosított a helyszíni vizsgálat során azonosított kiegészítő dokumentumhoz, kitakart személyes adatokkal.

17. Az ombudsman határozata figyelembe veszi a felek által előterjesztett érveket és álláspontokat.

Az ombudsman értékelése

A kért dokumentumok kiadásának elmulasztása

18. Az ombudsman beavatkozását követően a Bizottság foglalkozott a panaszos kérelmével, és végül részleges hozzáférést biztosított hét, mellékletekkel ellátott e-mailhez, amelyek személyes adatait kitakarták.

19. A Bizottság ezt követően egy további dokumentumot tett közzé, amelyet az ombudsman vizsgálócsoportjával folytatott vizsgálati találkozó során a panaszos kérelmének hatálya alá tartozóként azonosítottak.

20. Az ombudsman megállapítja, hogy a Bizottság azáltal, hogy megfelelő részleges hozzáférést biztosított ezekhez a dokumentumokhoz, rendezte a panasz e vonatkozását.

A kérelem időben történő kezelésének elmulasztása

21. Az ombudsman megjegyzi, hogy az 1049/2001/EK rendelet előírja az uniós intézmények számára, hogy kérjék fel a kérelmezőt a nem „kellően pontos” dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés iránti kérelmek tisztázására ^[4]. Lehetővé teszi továbbá a hozzáférési kérelmek megválaszolására vonatkozó határidő meghosszabbítását „kivételes esetekben, például nagyon hosszú dokumentumra vagy nagyon nagy számú dokumentumra vonatkozó kérelem esetén”^[5]. Ilyen esetekben a kérelmezőt előzetesen értesíteni kell, és „részletes indokolást”^[6] kell adni. Amennyiben az intézmény az előírt határidőn belül nem válaszol, a kérelmező felülvizsgálati kérelmet nyújthat be ^[7].

22. Ebben az esetben az ombudsman úgy ítélte meg, hogy a panaszos kérelme kellően pontos ahhoz, hogy a Bizottság válaszoljon rá. Ezenkívül a kérelem nem vonatkozott sem nagyon hosszú dokumentumokra, sem pedig nagyon nagy számú dokumentumra. Inkább korlátozott számú e-mailre és azok mellékleteire vonatkozott.

23. Az ombudsman azt is megjegyzi, hogy a Bizottság nem tett eleget a 2017. augusztus 3-i és 22-i saját kötelezettségvállalásainak, amelyekben biztosította a panaszost arról, hogy kérelmeit kezelik, és hogy azokra kellő időben választ kap. A panaszos azonban csak 2017 novemberében/decemberében kapott részleges hozzáférést a hét e-mailhez és azok mellékleteihez.

24. Az ellenőrző találkozón a Bizottság képviselői kifejtették, hogy a biztos kabinetjének egyszerre több (hat vagy hét) hozzáférési kérelemmel kellett foglalkoznia, amelyek mindegyike nagyon összetett volt, és sok dokumentumot eredményezett, amelyeket meg kellett vizsgálni. Ezenkívül a Bizottságnak felül kellett bírálnia a lobbistát, amely ellenezte a dokumentumok nyilvánosságra hozatalát, ami további késedelemhez vezetett.

25. Az ombudsman úgy véli, hogy ezek a magyarázatok nem indokolják teljes mértékben a kért dokumentumok kiadásának több hónapos késedelmét.

26. Az ombudsman ezért úgy véli, hogy a határidők be nem tartása megsértette az 1049/2001/EK rendelet eljárási követelményeit. Az ombudsman egyértelművé kívánja tenni, hogy a Bizottságnak törekednie kell arra, hogy teljes mértékben betartsa a dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó uniós szabályokban meghatározott határidőket és rendelkezéseket. Ennek elmulasztása a polgárok jogainak megtagadását jelenti. Úgy véli azonban, hogy a hivatali visszásság ajánlással történő hivatalos megállapítása ebben a konkrét esetben nem szolgálna semmilyen hasznos célt.

Következtetés

Az ombudsman ezért az alábbi következtetéssel zárja le az ügyet:

A Bizottság a kért dokumentumokhoz való megfelelő részleges hozzáférés biztosításával rendezte a panaszt, de nem tett eleget az 1049/2001/EK rendelet eljárási követelményeinek.

A panaszost és az Európai Bizottságot tájékoztatni fogják erről a határozatról.

Emily O'Reilly

Európai ombudsman

Strasbourg, 2018. július 20.

[1] Az Európai Bizottságban a „kabinet” az európai biztos személyes irodája. Feladata, hogy politikai iránymutatást nyújtson biztosának.

[2] Az Európai Parlament és a Tanács 1049/2001/EK rendelete (2001. május 30.) az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről, HL L 145., 2001.5.31. (1049/2001/EK rendelet)

[3] A Bizottság eljárási szabályzatának módosításáról szóló, 2001. december 5-i 2001/937/EK, ESZAK, Euratom bizottsági határozat 5. cikkének (6) bekezdése értelmében harmadik felekkel is konzultálni kell.

[4] Az 1049/2001/EK rendelet 6. cikkének (2) bekezdése.

[5] Az 1049/2001/EK rendelet 7. cikkének (3) bekezdése és 8. cikkének (2) bekezdése.

[6] Az 1049/2001/EK rendelet 7. cikkének (3) bekezdése és 8. cikkének (2) bekezdése.

[7] Az 1049/2001/EK rendelet 7. cikkének (4) bekezdése.