A panasz előzményei

1. 2017 júliusában a panaszos arra kérte az Európai Bizottságot, hogy biztosítson számára hozzáférést a Soros György és a Bizottság több tagja között 2017 áprilisában tartott találkozók „irataihoz, jegyzőkönyveihez vagy azokkal egyenértékű dokumentumokhoz”. A panaszos az uniós nyilvános hozzáférési szabályok [1] alapján nyújtotta be kérelmét.

2. 2017 szeptemberében a Bizottság két külön határozatban tájékoztatta a panaszost arról, hogy nem tudott azonosítani egyetlen olyan dokumentumot sem, amely a kérelme hatálya alá tartozik (kivéve néhány tisztán szervezési jellegű e-mail-váltást).

3. A panaszos arra kérte a Bizottságot, hogy vizsgálja felül határozatait [2], és jelezte, hogy hozzáférést kíván kapni az ülések „tartalmához”.

4. 2017 októberében a Bizottság válaszolt a panaszosnak, megerősítve, hogy nem tudott azonosítani egyetlen olyan dokumentumot sem, amely a panaszos ´s kérelmének hatálya alá tartozna. Hozzátette, hogy a panaszos ´s „a szóban forgó ülések „tartalmával” kapcsolatos információkérését illetően érdemes megjegyezni, hogy a Bizottság átláthatóságra vonatkozó kötelezettségvállalásával összhangban a Bizottság tagjai 2014. december 1-jétől az egyes ülésektől számított két héten belül közzéteszik az Europa honlapon a találkozók időpontját, helyszínét, nevét és a megvitatandó témákat”. A Bizottság a panaszos rendelkezésére bocsátotta a vonatkozó internetes hivatkozásokat [3].

5. Mivel a panaszos elégedetlen volt a Bizottság ´ válaszaival, 2017 decemberében az ombudsmanhoz fordult.

A vizsgálat

6. Az ombudsman vizsgálatot indított a panaszos azon aggályaival kapcsolatban, hogy a Bizottság által a kérelem megválaszolására fordított idő elfogadhatatlan volt, és hogy a Bizottság tévedett, amikor nem biztosított nyilvános hozzáférést a Soros György és a Bizottság több tagja közötti találkozókkal kapcsolatos dokumentumokhoz és információkhoz.  

7. Az Ombudsman ´s vizsgálócsoportja megvizsgálta a benyújtott információkat, különösen a Bizottság panaszosnak adott válaszait.

A nyilvános hozzáférés iránti kérelem Bizottság általi kezelése

A felek által előadott érvek

8. A panaszos úgy véli, hogy a Bizottság által a kérelme elbírálására fordított idő elfogadhatatlan.

9. A panaszos úgy véli továbbá, hogy a Bizottság tévedett, amikor nem bocsátotta rendelkezésére a találkozók tartalmával kapcsolatos dokumentumokat vagy információkat, amelyeknek nyilvánosnak kell lenniük.

10. A Bizottság kijelenti, hogy a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga csak a birtokában lévő meglévő dokumentumokra vonatkozik [4]. Mivel nem rendelkezett a panaszos ´s kérelmének hatálya alá tartozó dokumentumokkal, nem tudott kedvező választ adni a kérelemre.

Az ombudsman értékelése

Az idő szempontja

11. Úgy tűnik, hogy a Bizottság túllépte a hozzáférés iránti kérelmek megválaszolására rendelkezésre álló legfeljebb 30 munkanapos határidőt [5]. Ez a késedelmes válaszadás azonnali jogot biztosított a panaszosnak arra, hogy felülvizsgálati kérelmet nyújtson be a hozzáférés hallgatólagos megtagadása miatt [6]. A panaszos azonban ezt nem tette meg, hanem megvárta a Bizottság érdemi válaszait, mielőtt felülvizsgálati kérelmet nyújtott volna be. A felülvizsgálati kérelmeket a Bizottság az előírt határidőn belül kezelte [7]. Mindezek alapján, és bár el kell kerülni a dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmek elbírálásának késedelmét, az ombudsman úgy véli, hogy nincs elegendő alap arra, hogy e tekintetben hivatali visszásságot állapítsanak meg, vagy további vizsgálatokat folytassanak ebben a kérdésben. 

A kért információkhoz való hozzáférés megtagadásáról

12. Amint arra a Bizottság helyesen rámutatott, a nyilvános hozzáférésre vonatkozó uniós szabályok csak az uniós intézmény birtokában lévő meglévő dokumentumokra vonatkoznak [8]. Az uniós intézmény nem köteles olyan dokumentumot létrehozni, amely még nem létezik a nyilvános hozzáférés iránti kérelem kezeléséhez ^[9].

13. Semmi nem utal arra, hogy a Bizottság tévedett volna, amikor kijelentette, hogy nem rendelkezik a Soros György és a biztosok között tartott találkozók „átirataival, jegyzőkönyveivel vagy azokkal egyenértékű dokumentumokkal”.

14. Ezért a Bizottságnak a panaszos hozzáférés iránti kérelmére adott válasza jogilag helyes volt.

15.  Ha egy intézmény nem rendelkezik releváns dokumentummal, de a citizen´s kérése szempontjából releváns információkkal rendelkezik, helyes igazgatási gyakorlat, ha a helyes hivatali magatartásra vonatkozó szabályzat alapján válaszol, és ennek megfelelően tájékoztatja a polgárt [10]. Ebben az esetben úgy tűnik, hogy a Bizottság ezt megtette [11], és olyan weboldalakra mutató linkeket bocsátott a panaszos rendelkezésére, amelyeken információkat tett közzé a Soros György és a Bizottság tagjai közötti találkozók tartalmáról, helyszínéről és időpontjáról. Semmi nem utal arra, hogy a Bizottság a kérelem szempontjából releváns további információkkal rendelkezne.

15. Az Ombudsman ezért megállapítja, hogy a Bizottság a panaszos ´ nyilvános hozzáférés iránti kérelmét az alkalmazandó szabályokkal összhangban kezelte.

Következtetés

Az ombudsman a következő következtetéssel zárja le a vizsgálatot:

Az Európai Bizottság nem követett el hivatali visszásságot.

A panaszost és az Európai Bizottságot tájékoztatni fogják erről a határozatról.

Emily O'Reilly

Európai ombudsman

Strasbourg, 2018. 01. 16.

[1] 1049/2001/EK rendelet az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről, elérhető a következő internetcímen: http://www.europarl.europa.eu/RegData/PDF/r1049_en.pdf

[2] Az 1049/2001/EK rendelet 8. cikkében előírt megerősítő kérelmek révén.

[3] Juncker elnök részéről: http://ec.europa.eu/transparencyinitiative/meetings/meeting.do?host=829436d0-1850-424f-aebe-6dd76c793be2&d-6679426-p.

Timmermans első alelnök: http://ec.europa.eu/transparencyinitiative/meetings/meeting.do?host=b47bf526-b773-40e7-9392-89d454e0672f.

Jourová biztos részéről: http://ec.europa.eu/transparencyinitiative/meetings/meeting.do?host=cc463fab-bfff-4595-bb45-6d0af96b5e83.

[4] Az 1049/2001/EK rendelet 2. cikkének (3) bekezdése

[5] Az 1049/2001/EK rendelet 7. cikke kimondja, hogy „[a] kérelem nyilvántartásba vételétől számított 15 munkanapon belül az intézmény vagy megadja a hozzáférést a kért dokumentumhoz, és a 10. cikkel összhangban ezen időtartamon belül biztosítja a hozzáférést, vagy írásbeli válaszban megindokolja a teljes vagy részleges elutasítást, és tájékoztatja a kérelmezőt arról a jogáról, hogy e cikk (2) bekezdésével összhangban megerősítő kérelmet nyújthat be. [...] Kivételes esetekben, például ha a kérelem nagyon hosszú dokumentumra vagy nagyon nagy számú dokumentumra vonatkozik, az (1) bekezdésben előírt határidő 15 munkanappal meghosszabbítható, feltéve, hogy a kérelmezőt előzetesen értesítik, és a kérelmet részletesen megindokolják.” A hozzáférés iránti kérelmet 2017. július 14-én nyújtották be, és a Bizottság két különböző érintett szervezeti egysége szeptember 19-én, illetve 26-án nyújtotta be kérelmét.

[6] Az 1049/2001/EK rendelet 7. cikkének (4) bekezdése kimondja, hogy „[a]mennyiben az intézmény az előírt határidőn belül nem válaszol, a kérelmező megerősítő kérelem benyújtására jogosult.”

[7] Az 1049/2001/EK rendelet 8. cikke kimondja, hogy „Az ilyen kérelem nyilvántartásba vételétől számított 15 munkanapon belül az intézmény vagy megadja a kért dokumentumhoz való hozzáférést, és a 10. cikkel összhangban ezen időtartamon belül biztosítja a hozzáférést, vagy írásbeli válaszban megindokolja a teljes vagy részleges elutasítást. Teljes vagy részleges elutasítás esetén az intézmény tájékoztatja a kérelmezőt a rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőségekről [...] Kivételes esetekben, például ha a kérelem nagyon hosszú dokumentumra vagy nagyon nagy számú dokumentumra vonatkozik, az (1) bekezdésben előírt határidő 15 munkanappal meghosszabbítható, feltéve, hogy a kérelmezőt előzetesen értesítik, és a kérelmet részletesen megindokolják. [...]”

[8] Az 1049/2001/EK rendelet 2. cikkének (3) bekezdésében előírtak szerint.

[9] Az Elsőfokú Bíróság T-123/99. sz., JT´s Corporation Ltd kontra Bizottság ügyben  2000. október 12-én hozott ítéletének (ECLI:EU:T:2000:230) 67. pontja.

[10] Lásd az ombudsman 541/2008/VIK ügyben hozott határozatát a Bizottság ellen.

[11] „Kérdésének azon részét illetően, amely a szóban forgó ülések „tartalmával” kapcsolatos információkérésből áll [...]”