A panasz előzményei

1. 2017júliusában a panaszos felkérte az Európai Bizottságot, hogy biztosítson számára hozzáférést Soros György és a Bizottság több tagja között 2017 áprilisában tartott ülések „átirataihoz, jegyzőkönyveihez vagy azokkal egyenértékűdokumentumokhoz”. A panaszos a nyilvános hozzáférésre vonatkozó uniós szabályok[1] alapján nyújtotta be kérelmét.

2. 2017szeptemberében a Bizottság két külön határozatban tájékoztatta a panaszost arról, hogy nem tudott azonosítani egyetlen olyan dokumentumot sem, amely a kérelmének hatálya alá tartozik (kivéve néhány tisztán szervezeti jellegű elektronikus levelezést).

3. A panaszos felkérte a Bizottságot, hogy vizsgálja felül határozatait[2], jelezve, hogy hozzá kíván férni az ülések „tartalmához”.

4. A Bizottság 2017 októberében válaszolt a panaszosnak, megerősítve, hogy nem tudta azonosítani azokat a dokumentumokat, amelyek a panaszos kérelmének hatálya alá tartoznának. Hozzátette, hogy a panaszos„a szóban forgó ülések „tartalmára” vonatkozó információkérését illetően érdemes megjegyezni, hogy a Bizottság átláthatósági kötelezettségvállalásának megfelelően a Bizottság tagjai 2014. december 1-je óta minden üléstől számított két héten belül közzéteszik az Europa honlapon az ülés időpontjait, helyszíneit, a szervezetek és az önálló vállalkozók nevét, valamint a megbeszélések témáit. A Bizottság eljuttatta a panaszosnak a vonatkozó internetes linkeket[3].

5. A Bizottság válaszaival elégedetlenül a panaszos 2017 decemberében az ombudsmanhoz fordult.

A vizsgálat

6. Az ombudsman vizsgálatot indított a panaszos azon aggályaival kapcsolatban, hogy a Bizottság által a kérésének megválaszolására fordított idő elfogadhatatlan, és hogy a Bizottság tévesen nem biztosított nyilvános hozzáférést Soros György és a Bizottság több tagja közötti találkozókról szóló dokumentumokhoz és információkhoz.  

7. Az ombudsman vizsgálócsoportja megvizsgálta a benyújtott információkat, különösen a Bizottság panaszosnak adott válaszait.

A nyilvános hozzáférés iránti kérelem Bizottság általi kezelése

A felek által előterjesztett érvek

8. A panaszos úgy véli, hogy a Bizottság által a kérelmének elbírálására fordított idő elfogadhatatlan.

9. A panaszos úgy véli továbbá, hogy a Bizottság tévesen nem adott neki dokumentumokat vagy információkat az ülések tartalmáról, amelyeknek nyilvános ellenőrzésnek kell lenniük.

10. A Bizottság kijelenti, hogy a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga csak a birtokában lévő meglévő dokumentumokra vonatkozik[4]. Mivel nem rendelkezett a panaszos kérelmének hatálya alá tartozó dokumentumokkal, nem tudott kedvező választ adni a kérelemre.

Az ombudsman értékelése

Az idő szempontjából

11. Úgy tűnik, hogy aBizottság túllépte a hozzáférés iránti kérelmek megválaszolására rendelkezésre álló legfeljebb 30 munkanapos határidőt[5]. Ez a késedelmes válaszadás lehetővé tette a panaszos számára, hogy haladéktalanul felülvizsgálati kérelmet nyújtson be a hozzáférés hallgatólagos megtagadására vonatkozóan[6]. A panaszos azonban ezt nem tette meg, de megvárta a Bizottság érdemi válaszait, mielőtt felülvizsgálati kérelmet nyújtott volna be. A felülvizsgálati kérelmeket a Bizottság az előírt határidőn belül kezelte[7]. Mindezek alapján, és bár el kell kerülni a dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmek késedelmes kezelését, az ombudsman úgy véli, hogy nincs elegendő indok a hivatali visszásságok megállapítására és a kérdés további kivizsgálására. 

A kért információkhoz való hozzáférés megtagadásáról

12. Amint arra a Bizottság helyesen rámutatott, a nyilvános hozzáférésre vonatkozó uniós szabályok csak az uniós intézmény birtokában lévő meglévő dokumentumokra vonatkoznak[8]. Az uniós intézmény nem köteles olyan dokumentumot létrehozni, amely még nem létezik a nyilvános hozzáférés iránti kérelem megválaszolása érdekében^[9].

13. Semmi sem utal arra, hogy a Bizottság tévedett volna, amikor kijelentette, hogy nem rendelkezik Soros György és a biztosok közötti találkozókrólkészült „átiratokkal, jegyzőkönyvekkel vagy azokkal egyenértékűdokumentumokkal”.

14. Ezért a Bizottság a panaszos hozzáférés iránti kérelmére adott válasza jogilag helytálló volt.

15.  Ha egy intézménynek nincs vonatkozó dokumentuma, de birtokában van a polgár kérése szempontjából releváns információnak, helyes közigazgatási gyakorlat a helyes hivatali magatartásról szóló kódex alapján válaszolni, és ennek megfelelően tájékoztatni a polgárt[10]. Ebben az esetben úgy tűnik, hogy a Bizottság ezt[11] megtette, és a panaszos rendelkezésére bocsátotta azokat a weboldalakat, ahol információkat tett közzé Soros György és a Bizottság tagjai közötti találkozók tartalmáról, helyéről és időpontjáról. Semmi nem utal arra, hogy a Bizottság a kérelemmel kapcsolatos további információkkal rendelkezne.

15. Az ombudsman ezért megállapítja, hogy a Bizottság az alkalmazandó szabályoknak megfelelően kezelte a panaszos nyilvános hozzáférés iránti kérelmét.

Következtetés

Az ombudsman a következő következtetéssel zárja le ezt a vizsgálatot:

Az Európai Bizottság nem követett el hivatali visszásságot.

A panaszost és az Európai Bizottságot tájékoztatják erről a döntésről.

Emily O’Reilly

Európai ombudsman

Strasbourg, 2018. 01. 16.

[1] 1049/2001/EK rendelet az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről, elérhető a http://www.europarl.europa.eu/RegData/PDF/r1049_en.pdf címen.

[2] Az 1049/2001/EK rendelet 8. cikkében előírt megerősítő kérelmek révén.

[3] Juncker elnök részéről: http://ec.europa.eu/transparencyinitiative/meetings/meeting.do?host=829436d0-1850-424f-aebe-6dd76c793be2&d-6679426-p.

Az első alelnök, Timmermans esetében: http://ec.europa.eu/transparencyinitiative/meetings/meeting.do?host=b47bf526-b773-40e7-9392-89d454e0672f.

Jourová biztos részéről: http://ec.europa.eu/transparencyinitiative/meetings/meeting.do?host=cc463fab-bfff-4595-bb45-6d0af96b5e83.

[4] Az 1049/2001/EK rendelet 2. cikkének (3) bekezdése

[5] Az 1049/2001/EK rendelet 7. cikke kimondja, hogy „[...] a kérelem nyilvántartásba vételétől számított 15 munkanapon belül az intézmény vagy megadja a hozzáférést a kért dokumentumhoz, és a 10. cikknek megfelelően ezen időszakon belül hozzáférést biztosít, vagy írásbeli válaszban megindokolja a teljes vagy részleges elutasítást, és tájékoztatja a kérelmezőt arról, hogy e cikk (2) bekezdésével összhangban megerősítő kérelmet nyújthat be. [...] Kivételes esetekben, például nagyon hosszú dokumentumra vagy nagyon nagyszámú dokumentumra vonatkozó kérelem esetén az (1) bekezdésben előírt határidő 15 munkanappal meghosszabbítható, feltéve, hogy a kérelmezőt előzetesen értesítik és részletes indokolást adnak.” A hozzáférés iránti kérelmet 2017. július 14-én nyújtották be, a két érintett bizottsági szervezeti egység pedig szeptember 19-én, illetve 26-án.

[6] Az 1049/2001/EK rendelet 7. cikkének (4) bekezdése kimondja, hogy „[a]z intézmény által az előírt határidőn belül történő válaszadás elmulasztása feljogosítja a kérelmezőt arra, hogy megerősítő kérelmet nyújtson be.”

[7] Az 1049/2001/EK rendelet 8. cikke kimondja, hogy „az ilyen kérelem nyilvántartásba vételétől számított 15 munkanapon belül az intézmény vagy megadja a hozzáférést a kért dokumentumhoz, és a 10. cikkel összhangban ezen határidőn belül biztosítja a hozzáférést, vagy írásbeli válaszban megindokolja a teljes vagy részleges elutasítást. Teljes vagy részleges elutasítás esetén az intézmény tájékoztatja a kérelmezőt a számára nyitva álló jogorvoslati lehetőségekről [...] Kivételes esetekben, például nagyon hosszú dokumentumra vagy nagyon nagyszámú dokumentumra vonatkozó kérelem esetén, az (1) bekezdésben előírt határidő 15 munkanappal meghosszabbítható, feltéve, hogy a kérelmezőt előzetesen értesítik és részletes indokolást adnak [...].”

[8] Az 1049/2001/EK rendelet 2. cikkének (3) bekezdése szerint.

[9] Az Elsőfokú Bíróság 2000. október 12-i ítélete, JT’s Corporation Ltd kontra Bizottság, T-123/99, ECLI:EU:T:2000:230, 67. pont.

[10] Lásd az ombudsmannak a Bizottság elleni 541/2008/VIK ügyben hozott határozatát.

[11] „A lekérdezés azon részét illetően, amely a szóban forgó ülések „tartalmára” vonatkozó információkérésből áll, [...]”