Tisztelt L. Asszony! 1996. augusztus 5-én
Ön panaszt nyújtott be az európai ombudsmanhoz az Európai Parlament azon döntésével kapcsolatban, hogy nem tesz közzé a finn jelölteket az európai választásokon bemutató füzetet.
1996. szeptember 26-án továbbítottam a panaszt az Európai Parlament elnökének. A Parlament 1996. október 23-án küldte meg véleményét, amelyet továbbítottam Önnek azzal a felhívással, hogy amennyiben kívánja, tegye meg észrevételeit. 1996. december 20-án megkaptam a Parlament véleményével kapcsolatos észrevételeit.
1998. február 12-én arra kértem a Parlamentet, hogy nyújtsa be a Parlament finnországi tájékoztatási irodája vezetőjének észrevételeit, hogy lezárhassa az üggyel kapcsolatos vizsgálatát.
1998. április 6‐án a Parlament elnöke arról tájékoztatott, hogy a Parlament 1996. október 23‐i véleménye figyelembe vette a tájékoztatási iroda vezetője által adott magyarázatokat.
1998. június 4‐én kértem a Parlament illetékes szolgálataitól annak lehetőségét, hogy a Parlament helyiségeiben vizsgálatot folytassanak a jelen panasszal kapcsolatos akták vizsgálata céljából.
1998. szeptember 18‐án emlékeztető levelet küldtem, amelyben újból benyújtottam a helyszíni vizsgálat lefolytatására irányuló korábbi kérelmét.
1998. október 5-én szolgálataim betekinthettek a Parlament e panasszal kapcsolatos aktáiba.
Elnézést kérek a panaszának feldolgozásához szükséges időért, amely az ombudsman titkárságának nagy munkaterhelése és a Parlament aktáiba való betekintés szükségessége miatt következett be.
Azért írok most, hogy tájékoztassam Önöket az elvégzett vizsgálatok eredményeiről.

A PANASZ

1996. június végén
az Európai Parlament finnországi tájékoztatási irodája kérdőívet küldött a panaszosnak azzal a szándékkal, hogy információkat gyűjtsön egy illusztrált füzethez, amely bemutatná az 1996. október 20-án tartott európai parlamenti választásokon induló finn jelölteket. A válaszadás határideje 1996. július 10. volt.
A panaszos továbbította a kérdőívet a Parlament finnországi tájékoztatási irodájának. Később megtudta, hogy a Parlament úgy határozott, hogy törli a füzet közzétételét.
Panaszában a panaszos azt kérte az ombudsmantól, hogy vizsgálja meg, hogy a kiadvány közzétételének mellőzéséről szóló határozatot a megfelelő ügyintézés és a polgárokkal szembeni egyenlő bánásmód elvének megfelelően hozták-e meg. A panaszos kifejtette, hogy számára és más, kevésbé ismert jelöltek számára fontos lett volna egy ilyen, közpénzek felhasználásával kiadott füzet, különös tekintettel az egyenlő országos nyilvánosság szükségességére.
A panaszos azt állította, hogy nem kapott hivatalos tájékoztatást a füzet törléséről, és nem kapott magyarázatot arra vonatkozóan sem, hogy miért törölték azt.
Végül megjegyzi, hogy a Parlamentnek közvetlenül tájékoztatnia kellett volna a jelölteket a döntéséről.

A VIZSGÁLAT

A Parlament véleménye
A Parlament véleményében összefoglalva a következő pontokat fogalmazta meg:

A Parlament finnországi tájékoztatási irodája az 1996. október 20-i választásokra jelölt mind a 207 jelöltről füzetet kívánt kiadni.

A Parlament elnöke úgy döntött, hogy törli a kiadványt, mivel az nem felel meg a hagyományos tájékoztatási módszerek keretének.

E módszerek célja – és a jövőben is az lesz –, hogy tájékoztassák a polgárokat az Európai Parlament szerepéről és feladatairól. A politikai pártok feladata jelöltjeik bemutatása és népszerűsítése.

A panaszos észrevételei
A panaszos fenntartotta panaszát. Ezenkívül a következő észrevételeket tette:

A panaszos fel kívánta hívni a figyelmet arra, hogy az Európai Parlament finnországi tájékoztatási irodája hogyan kezelte őt. Nem volt oka azt feltételezni, hogy a Parlament Tájékoztatási Irodája vezetőjének nyilatkozata nem lesz kötelező az Európai Parlamentre nézve.

Ami a jelöltek lemondásról való tájékoztatását illeti, a panaszos úgy vélte, hogy az Európai Parlament elnökének személyesen kellett volna tájékoztatnia az összes finn jelöltet a lemondásról, nem pedig az ülésező európai parlamenti képviselők közvetítésével.

A panaszos szerint tökéletesen összeegyeztethető lett volna a tájékoztatási iroda azon szerepével, hogy tájékoztatást nyújtson arról, hogy ki indul az európai parlamenti választásokon.

A panaszos azon a véleményen volt, hogy panaszának középpontjában az európai uniós polgárokkal szembeni egyenlő bánásmód áll, akár választási jelöltként, akár az európai uniós közigazgatás „ügyfeleként”.

A HATÁROZAT

1 Az Európai Parlament tájékoztató kampánya és egy füzet törlése
1.1 1996 áprilisában a Parlament az ausztriai és finnországi európai választások alkalmából tájékoztató kampányokról állapodott meg. A Parlament úgy határozott, hogy a választásokat megelőző szakaszban tájékoztató kampányt vezet annak érdekében, hogy ismertebbé tegye a Parlament munkáját, ösztönözze az európai vitát, és hangsúlyozza az Unió demokratizálódásának szükségességét, előkészítve ezáltal a terepet a képviselőcsoportok által vezetett nagy választási kampányokhoz.
1.2 A Parlament különösen hangsúlyozta, hogy a választási kampányt a szó valódi értelmében a képviselőcsoportok kezében kell hagyni.
1.3 A Parlament elnöke az Európai Parlament hivatalban lévő képviselőihez intézett 1996. augusztus 5-i levelében megindokolta a közzététel törlésére vonatkozó döntését, kifejtve, hogy az ilyen tájékoztató kampányok célja az volt, hogy tájékoztassák a választókat az Európai Parlament szerepéről és munkájáról. Ezenkívül a Parlament tájékoztató kampányainak egyetlen tagállamban sem volt célja a jelöltek nyilvánosságra hozatala. Ez a politikai pártok szerepe.
1.4 Az európai ombudsman 1997-es éves jelentésében megállapította, hogy az ombudsman nem törekszik a diszkrecionális közigazgatási határozatok megkérdőjelezésére, feltéve, hogy az érintett intézmény vagy szerv jogi hatáskörének határain belül járt el.
1.5 Ami egy tájékoztató kampány bevezetését és egy füzet közzétételének törlését illeti, az Európai Parlament széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik arra vonatkozóan, hogy hogyan járjon el az ilyen közigazgatási határozatokkal kapcsolatban, feltéve, hogy jogi hatáskörének határain belül jár el. A jelen ügyben az ombudsman nem talált olyan elemet, amely arra utalna, hogy a Parlament megsértette volna a rá nézve kötelező bármely szabályt vagy elvet.
1.6 A fenti megállapítások alapján az ombudsman nem állapított meg hivatali visszásságot az ügy e vonatkozásával kapcsolatban.
2 A jelöltek tájékoztatása a füzet törléséről 2.1
A Parlament korábbi elnöke, HÄNSCH úr 1996. augusztus 5-én levelet küldött az Európai Parlament hivatalban lévő képviselőinek, amelyben tájékoztatta őket a füzet törléséről.
2.2 Figyelembe véve, hogy a Parlamentnek a füzet közzétételének törlésére vonatkozó döntése az európai választásokon részt vevő valamennyi finn jelöltet érintette, és hogy ezeket a jelölteket értesítették a közelgő közzétételről, és felkérték őket, hogy a panaszoshoz hasonlóan járuljanak hozzá, az ombudsman megállapítja, hogy az egyenlő bánásmód elve megköveteli, hogy a törlésre vonatkozó határozatot és annak indokolását valamennyi jelöltnek megküldjék.
Következtetés
Az európai ombudsman e panasszal kapcsolatos vizsgálatai alapján szükségesnek tűnik a következő kritikai megjegyzést tenni:

Figyelembe véve, hogy a Parlamentnek a füzet közzétételének törlésére vonatkozó határozata az európai választásokon részt vevő valamennyi finn jelöltet érintette, és hogy ezeket a jelölteket értesítették a közelgő közzétételről, és felkérték őket, hogy a panaszoshoz hasonlóan járuljanak hozzá, az ombudsman megállapítja, hogy az egyenlő bánásmód elve megköveteli, hogy a törlésre vonatkozó határozatot és annak indokolását valamennyi jelöltnek továbbítani kellett volna.

Tekintettel arra, hogy az ügy ezen aspektusa a múltban bekövetkezett konkrét eseményekkel kapcsolatos eljárásokra vonatkozik, nem helyénvaló az ügy békés rendezésére törekedni. Az ombudsman ezért úgy határozott, hogy lezárja az ügyet.
Erről a döntésről az Európai Parlament elnökét is tájékoztatni fogják.
Tisztelettel:
Jacob SÖDERMAN