Strasbourg, 2007. július 31.

Tisztelt X Úr!

2006. július 6-án Ön panaszt nyújtott be az Európai Személyzeti Felvételi Hivatallal (EPSO) szemben. Az Ön panasza az EPSO/AD/35/05 nyílt versenyvizsgára vonatkozott, amelynek célja a bolgár nyelvi tanácsosok felvétele volt a fordítás területén, és azt a 2244/2006/MHZ. sz. panaszként vették nyilvántartásba.

Panasza idején Ön nem tartózkodott az Európai Unió egyik tagállamának területén sem, és úgy tűnt, hogy Ön nem uniós polgár. Ezért arra az álláspontra helyezkedtem, hogy Ön nem jogosult panasszal fordulni az ombudsmanhoz. Úgy véltem azonban, hogy a panaszában felvetett kérdésekkel hivatalból indított vizsgálat keretében kell foglalkoznom.

Ezért 2006. augusztus 10-én továbbítottam panaszát az EPSO igazgatójának, tájékoztatva őt arról, hogy úgy döntöttem, hogy saját kezdeményezésemre érdeklődöm az abban felvetett kérdésekben. Megkértem, hogy 2006. október 31-ig foglaljon állást a panaszával kapcsolatban.

2006. október 18-án az EPSO kérte a határidő meghosszabbítását, amelyet 2006. november 30-ig engedélyeztem.

2006. december 19‐én az EPSO arról tájékoztatott, hogy tekintettel a panaszban felvetett kérdés belső megvitatására, az EPSO 2006. december 31. előtt nem küldheti el véleményét. Ezért 2007. január 31-ig egy második hosszabbítást engedélyeztem.

Tekintettel arra, hogy az Európai Unió 2007. január 1-jei bővítését követően Ön az Európai Unió egyik tagállamának állampolgára lett, úgy döntöttem, hogy ügyét ezentúl a korábbi 2244/2006/MHZ hivatkozási számon panaszként kezelem, nem pedig hivatalból indított vizsgálatként. Ezért az OI/5/2006/MHZ számú hivatalból indított vizsgálatot 2007. január 1-jével lezárták.

2007. február 2-án az EPSO francia nyelven megküldte véleményét, 2007. február 22-én pedig annak angol nyelvű fordítását, amelyet észrevételezésre való felhívással együtt továbbítottam Önnek.

2007. március 20-án és április 25-én kaptam meg észrevételeit.

2007. június 28-án szolgálataim telefonon és e-mailben megkeresték Önt a lehetséges békés megoldásra vonatkozó javaslattal kapcsolatban. 2007. július 3-án Ön választ küldött.

Azért írok most, hogy tájékoztassam Önöket az elvégzett vizsgálatok eredményeiről.

A PANASZ

A panaszos részt vett az EPSO/AD/35/05 nyílt versenyvizsgán, amelynek célja bolgár nyelvi tanácsosok (AD5) felvétele volt a fordítás területén.

Az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal (EPSO) arról tájékoztatta a panaszost, hogy sikeresen teljesítette az előválogató/felvételi vizsgákat, és felkérte a teljes pályázat benyújtására.

2006. június 23-án e-mailben arra kérte az EPSO-t, hogy i. küldje meg neki a válaszainak másolatát a helyes válaszok listájával együtt, és ii. tájékoztassa őt az összes sikeres pályázó közötti rangsoráról. Kérelmében kifejtette, hogy a pályázati útmutató szerint a pályázók jogosultak arra, hogy a helyes válaszok listájával együtt megkapják válaszaik másolatát.

Ugyanezen a napon az EPSO azt válaszolta, hogy csak azok a pályázók jogosultak pontszámra, akik a versenyvizsga egy részét nem teljesítik, a versenyvizsga következő fordulójában részt vevő pályázók nem.

2006. június 29-i válaszában az EPSO jelezte, hogy az előválogató teszt kérdései az EPSO adatbázisából származnak, amelyet más versenyvizsgák keretében is fel fognak használni. Ezért a válaszok közzététele veszélyeztetheti a vizsgabizottság teljes döntéshozatali folyamatát, és előnyösebb helyzetbe hozhatja azokat a pályázókat, akik végül megkaphatják a válaszokat. Az EPSO arról is tájékoztatta a panaszost, hogy honlapján megtalálhatók a kérdéseket és válaszokat tartalmazó tesztminták.

2006. június 30-án kelt válaszában a panaszos arra az álláspontra helyezkedett, hogy az EPSO „észszerű indokokkal” szolgált. A panaszos azonban felteszi a kérdést, hogy az EPSO hogyan tudja összeegyeztetni ezeket a magyarázatokat a pályázati útmutatóban szereplő azon állításával, hogy a pályázók hozzáférhetnek a vizsga válaszaihoz, és hogy az EPSO azonos bánásmódot alkalmazott-e minden olyan pályázóval szemben, aki azon a vizsgán kért választ, amelyen részt vett.

A panaszos szerint az EPSO magatartása következetlen: egyrészt a pályázati útmutatóban megígérte a pályázóknak, hogy hozzáférhetnek a vizsgadokumentumaikhoz, másrészt azonban megtagadta ezt a jogot, ha a pályázó gyakorolni kívánja azt. A panaszos ezért az európai ombudsmanhoz fordult.

A panaszos azt állította, hogy az EPSO i. a pályázati útmutatójában foglalt információk ellenére tévesen tagadta meg a válaszai másolatainak és a helyes válaszok listájának megküldését, és ii. nem tájékoztatta őt a rangsoráról, és nem indokolta meg az elutasítást.

A VIZSGÁLAT

Az EPSO véleménye

Az EPSO véleménye a következőképpen foglalható össze:

A panaszos az EPSO/AD/35/05 nyílt versenyvizsga pályázója volt, amely tartaléklistát állított össze a bolgár nyelvi tanácsosoknak a fordítás területén való munkavégzés céljából történő felvételéhez. A versenyvizsga-felhívást 2005. november 15-én tették közzé a Hivatalos Lap C 282A. számában. A versenyvizsga-felhívás B. szakasza (Felvételi vizsgák) előírta, hogy a versenyvizsga előzetes kiválasztási eljárásának lefolytatása céljából az EPSO az előválogató teszteket valamennyi pályázó számára vagy közvetlenül számítógéppel, az EPSO által meghatározott időtartamon belül szakosodott központokban, vagy papíron, valamennyi pályázó számára ugyanazon a napon vizsgaközpontokban szervezi meg.

2006. február 27‐én az EPSO tájékoztatta a pályázókat, köztük a panaszost, akinek jelentkezését helyesen vették nyilvántartásba, hogy az előválogató tesztekre számítógépen kerül sor, és hogy ezért le kell foglalniuk a vizsgákon való részvételre szánt időt és időpontot.

A panaszos 2006. május 27-én felvételi vizsgát tett a szófiai vizsgaközpontban.

A versenyvizsga-felhívás B.1. szakaszának megfelelően két előválogató tesztre került sor, amelyek mindegyike feleletválasztós kérdések sorozatából állt: i. az Európai Unióval, annak intézményeivel és politikáival kapcsolatos ismeretek felmérésére szolgáló a) tesztet 0-tól 5-ig terjedő skálán értékelték, a minimálisan elérendő pontszám pedig 5 volt, és ii. a b) tesztet az általános képességek, különösen a verbális és a készségfelmérő készségek felmérésére tervezték, és a 0–20 , skálán értékelték, a minimálisan elérendő pontszám pedig 10 volt.

A panaszos mindkét vizsgán megszerezte a minimálisan elérendő pontszámot, és összpontszáma elegendő volt ahhoz, hogy a legmagasabb pontszámot elérő 450 pályázó közé sorolják.

2006. június 22-én az EPSO tájékoztatta a panaszost az eredményeiről és a versenyvizsga következő szakaszába való felvételéről. Az EPSO arra is felkérte, hogy töltse ki végleges jelentkezési lapját, és küldje el azt az EPSO-nak az összes igazoló dokumentummal együtt. Az EPSO arról is tájékoztatta azt a 450 pályázót – köztük a panaszost –, akiket írásbeli vizsgára hívtak be, hogy szervezeti okokból írásbeli vizsgájukat csak akkor értékelik, ha megfelelnek a versenyvizsga-felhívásban meghatározott konkrét felvételi kritériumoknak.

2006. június 23-án a panaszos felkérte az EPSO-t, hogy küldje meg számára előválogató vizsgáinak másolatát, a helyes válaszok listáját és a teljes pályázat benyújtására felkért többi pályázóhoz viszonyított rangsorát.

Ugyanezen a napon az EPSO e-mailben azt válaszolta, hogy a pontszámokat csak a sikertelen pályázókkal közölték, és hogy a következő szakaszba felvett pályázók rangsorát nem hozták nyilvánosságra. Az EPSO hozzátette, hogy az előválogató teszteken elért pontszámok nem befolyásolták az írásbeli tesztek eredményeit.

2006. június 26-án a panaszos e-mailt küldött az EPSO-nak, és kijelentette, hogy a pályázati útmutató valóban jelezte, hogy a versenyvizsga következő szakaszába felvett pályázók jogosultak arra, hogy megkapják tesztjeik másolatát, valamint a helyes válaszokat. Kérte továbbá az EPSO-t, hogy fejtse ki azokat a szabályokat, amelyek alapján nem közölték vele a pályázók rangsorát.

2006. június 28-án az EPSO visszaigazolást küldött a panaszosnak az utolsó e-mailje kézhezvételéről, és 2006. július 5-én (1) lényegében azt válaszolta, hogy az általa megválaszolt kérdések egy kiterjedt, tárgy és nehézségi fok szerint lebontott, más versenyvizsgákon is használt kérdésadatbázis részét képezik. Az EPSO ezért nem adhatott ki kérdéseket ebből az adatbázisból anélkül, hogy ne veszélyeztette volna a kiválasztási eljárások működését. Ezenkívül az adatbázis tartalmának hozzáférhetővé tétele egyes pályázók számára előnyös lehet mások kárára. Ez az eshetőség ellentétes lenne a pályázókkal szembeni egyenlő bánásmód elvével, és potenciálisan veszélyeztetné a jövőbeli kiválasztási eljárásokat, ami hátrányos következményekkel járna valamennyi versenyvizsga-eljárásra nézve. Az EPSO azt is közölte, hogy honlapján elérhetők a tesztminták, amelyek lehetővé teszik a pályázók számára, hogy megismerkedjenek azokkal a teszttípusokkal, amelyekre felkérhetik őket.

2006. július 20-án a panaszos részt vett a szófiai vizsgaközpont írásbeli vizsgáin. A versenyvizsga-felhívás szerint az írásbeli vizsgák a pályázók fő nyelvére történő két fordításból álltak, az elsőt az első kötelező forrásnyelvükön, a másodikat pedig a második kötelező nyelvükön.

2006. szeptember 13-án az EPSO tájékoztatta a panaszost, hogy a vizsgabizottság úgy határozott, hogy a pályázó valamennyi felvételi kritériumnak megfelel. Ennek eredményeként írásbeli vizsgáit kijavították, és az eredményekről valószínűleg 2006 októberében tájékoztatják EPSO-profilján keresztül.

2006. október 3-án az EPSO arról tájékoztatta a pályázót, hogy az írásbeli vizsgákon 40 pontból 21,5 pontot szerzett, és hogy ez a pontszám nem elegendő ahhoz, hogy a vizsgabizottság a versenyvizsga következő szakaszába léphessen.

Ami a panaszos azon állítását illeti, hogy az EPSO megtagadta a válaszai (és a vonatkozó kérdések (2)), valamint a helyes válaszok megküldését, az EPSO kijelentette, hogy a versenyvizsga-felhívás két lehetőséget irányoz elő az előválogató tesztek megszervezésére: i. közvetlenül számítógépen, az EPSO által meghatározott időtartamon keresztül, vagy ii. papíron, valamennyi pályázó számára egyidejűleg. Az EPSO azt is megjegyezte, hogy a számítógépes tesztek új kezdetet jelentenek a versenyjogi eljárásokban. A pályázati útmutató azonban csak egy lehetőséget említ az előválogató tesztek versenyvizsga-felhívás szerinti megszervezésére, nevezetesen a papíralapú teszteket. Az útmutató többek között a következőket írja elő:

„Amennyiben a versenyvizsga előválogató teszteket is tartalmaz, a vizsgákra és/vagy írásbeli vizsgákra általában valamennyi pályázó számára egyidejűleg kerül sor valamennyi kijelölt vizsgahelyszínen (...), a pályázók jogosultak arra, hogy kérésre megkapják válaszaik másolatát a helyes válaszok listájával együtt.”

Azon versenyvizsgák esetében, amelyeknél a papíralapú teszteket valamennyi pályázó esetében ugyanazon a napon és valamennyi kijelölt vizsgahelyszínen egyidejűleg tartják, a tesztek valamennyi pályázó esetében azonosak. Ezzel szemben a számítógépes előválogató teszteken a pályázók kiválaszthatják az igényeiknek megfelelő dátumot és időpontot, az összes pályázóval közölt meghatározott határidőn belül. Ezenkívül valamennyi pályázó tíz kérdést kapott, amelyek összege megegyezik az összes többi pályázó által kapott kérdések nehézségével. A kérdéseket minden egyes pályázó esetében tisztán véletlenszerűen választják ki egy adatbázisból, így a pályázók természetüknél fogva nem ugyanazt a vizsgát teszik le.

A pályázati útmutatóban szereplő információk tehát csak azokra a vizsgákra vonatkoztak, amelyek valamennyi pályázó esetében azonosak voltak, és amelyekre ugyanazon a napon került sor. Az EPSO azt is jelezte, hogy mindenesetre a számítógépes teszteknek a szóban forgó versenyvizsga óta tartott versenyvizsgákon való egyre gyakoribb alkalmazására tekintettel az útmutatót ennek megfelelően módosították, és az útmutatóban szereplő jelenlegi információk immár egyértelműek azon dokumentumokat illetően, amelyekhez a pályázók hozzáférhetnek.

Az EPSO utalt továbbá a számítógépes tesztek előnyeire, nevezetesen arra, hogy i. adatbázist hoztak létre annak érdekében, hogy a pályázók számítógépes vizsgát tehessenek, és ii. ez az új eszköz lehetővé teszi a pályázók számára, hogy az adatbázisban szereplő kérdések véletlenszerű kiválasztásán alapuló egyéni vizsgát tegyenek a pályázók választásának napján, az EPSO által meghatározott határidőn belül.

Egy ilyen rendszer azonban azt jelenti, hogy az előválogató tesztekre kizárólag online kerül sor, és a pályázók nem vehetik el tesztdokumentumaikat, illetve nem kérhetik a kérdések vagy a válaszok kinyomtatását. Az e versenyvizsgához használt kérdések szerves részét képezik annak az adatbázisnak, amelyet folyamatosan használnak mind a jelenlegi versenyvizsgák, mind pedig az EPSO által a jövőben megrendezendő versenyvizsgák esetében. Ezért az adatbázisban szereplő információk nem hozhatók nyilvánosságra.

Az EPSO rámutatott arra, hogy amennyiben a panaszos dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmét az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) (a továbbiakban: 1049/2001/EK rendelet) alapján vizsgálnák, egyértelmű lenne, hogy a hozzáférési jognak vannak korlátai, különösen közérdekből, az európai intézmények számára a legjobb személyzet kiválasztására irányuló célkitűzés védelme érdekében. E tekintetben az EPSO a T-110/03., T-150/03. és T-405/03. sz., Sison kontra Tanács egyesített ügyekre (4) hivatkozott. Ezekben az ügyekben a Bíróság megállapította, hogy

1. „a rendelet célja, hogy mindenki számára biztosítsa a nyilvános dokumentumokhoz való hozzáférést, és ne csak a kérelmező fél számára a rá vonatkozó dokumentumokhoz való hozzáférést”;
2. „a dokumentumokhoz való hozzáférés alóli, az 1049/2001/EK rendelet 4. cikke (1) bekezdésének a) pontjában előírt kivételeket kötelező jelleggel határozzák meg”; és
3. ii. „az 1049/2001/EK rendelet 4. cikke (1) bekezdésének a) pontjában előírt kötelező kivételek alkalmazásakor nem vehető figyelembe az a különös érdek, amelyet a kérelmező fél a személyesen őt érintő dokumentumhoz való hozzáféréshez fűzhet.”(5)

Az EPSO azzal érvelt, hogy a dokumentumokhoz való hozzáférés joga a lex specialis derogat legi generali elve szerint korlátozott vagy kizárt, vagyis hogy egy különös szabály eltér az általános szabálytól, amennyiben konkrét kérdésekre vonatkozó különös szabályok vannak érvényben. E tekintetben az EPSO a T-371/03. sz., Le Voci kontra Tanács ügyre (6) hivatkozott. Az EPSO arra is hivatkozott, hogy a jelen ügyben a személyzeti szabályzatnak konkrét célja van, amelyet közérdek igazol.

Az EPSO hivatkozott továbbá a T-376/03. sz., Hendrickx kontra Tanács ügyre (7) és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatra, és különösen a T-53/00. sz., Angioli kontra Bizottság ügyre (8). Ez utóbbi esetben a Törvényszék úgy ítélte meg, hogy a felperes nem hivatkozhat az EK-Szerződés 255. cikkének (1) bekezdésére vagy az 1049/2001 rendeletre a személyzeti szabályzat III. melléklete 6. cikke alkalmazhatóságának megkérdőjelezése érdekében, amely cikk rögzíti a vizsgabizottság eljárása titkosságának elvét.

Végül az EPSO kijelentette, hogy nem teheti közzé a kérdéseket/válaszokat anélkül, hogy ne sértené a kiválasztási eljárást az 1049/2001 rendelet 4. cikkének (3) bekezdése értelmében. Az adatbázis tartalmának vagy egy részének az 1049/2001/EK rendelet alapján történő hozzáférhetővé tétele előnyös lenne azon jövőbeli pályázók számára, akik hozzá tudtak férni az adatbázishoz, és így a jövőbeli versenyvizsga-eljárásokra nézve hátrányos következményekkel járhatna azáltal, hogy aláásná a pályázókkal szembeni egyenlő bánásmódot. Az EPSO arra is rámutatott, hogy az 1049/2001/EK rendelet 4. cikkének (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a dokumentumokhoz való hozzáférést „meg kell tagadni, kivéve, ha a közzétételhez nyomós közérdek fűződik”. A jelen ügyben azonban az érdek egyértelműen magánérdek, és kétségtelenül közérdek, hogy az európai intézmények kiválasztási eljárásainak objektivitása és a pályázókkal szembeni egyenlő bánásmód teljes mértékben biztosított legyen.

Az EPSO ezért úgy véli, hogy a kérdésekhez/válaszokhoz és a helyes válaszok listájához való hozzáférés megtagadása teljes mértékben indokolt. Az adatbázisban szereplő kérdésekhez való általános rendszerszintű és hivatalos hozzáférés minden olyan jelölt számára, aki ezt kéri, súlyosan károsítaná ezt az új módszert. Az EPSO továbbá úgy véli, hogy a speciális panasztételi eljárás keretében a vizsgákhoz való eseti hozzáférés hasonlóan hátrányos hatással lenne az értékelési rendszerre.

Egyébiránt a határozat indokolásának elvét illetően az EPSO hangsúlyozta, hogy minden hátrányos hatással járó határozatot meg kell indokolni. A jelen ügyben a panaszos sikeresen teljesítette a versenyvizsga első szakaszát, vagyis az előválogató teszteket, és panasza ezekre az előválogató tesztekre vonatkozik. Ezért nincs ok arra, hogy az e vizsgákon való sikeres megfelelésről szóló határozatot olyan határozatnak tekintsük, amely őt hátrányosan érinti. A fokozott átláthatóság és láthatóság érdekében azonban az EPSO a véleményéhez csatolt egy dokumentumot a panaszos előválogató teszteken elért eredményeiről. Az EPSO szerint ez a dokumentum bemutatta a panaszos által a vizsgákon az egyes kérdések tekintetében elért pontszámok kiszámításának módszerét, a helyes válaszok számát, valamint az eredményeket és az összesített pontszám kiszámítását. Az EPSO bízott abban, hogy a panaszos értékelni fogja a panaszára válaszul küldött kiegészítő információkat. Az EPSO kifejtette, hogy ez a kiegészítő információ a jelen ügyben elegendő annak megállapításához, hogy a teljesítményére vonatkozóan hozott határozat, amely nem sérelmet okozó határozat, megalapozott, hibátlan és vitathatatlan-e.

Ami a panaszosnak a teljes pályázat benyújtására felkért pályázókhoz viszonyított rangsorát illeti, az EPSO kijelentette, hogy a panaszos egyike annak a 450 pályázónak, akik az előválogató teszteken a legmagasabb pontszámot érték el, és ezért felkérték, hogy nyújtsa be teljes pályázatát. A panaszos összesen 23 282 pontot ért el a teszteken. Ez az eredmény azonban, és tágabb értelemben a 450 legjobb pályázó között elfoglalt helye nem befolyásolta a versenyvizsga-eljárás többi részét, amint azt egyébként a versenyvizsga-felhívás is egyértelművé tette. Annak érdekében, hogy a panaszos képet kapjon a többi pályázóhoz viszonyított rangsoráról, az EPSO megállapította, hogy ahhoz, hogy a 450 legjobb pályázó között lehessen, legalább 22 616 pontra van szükség.

Az EPSO azt is jelezte, hogy az írásbeli vagy szóbeli vizsgát, azaz a versenyvizsga további szakaszait meghiúsító pályázókat az EPSO tájékoztatja az általuk elért pontszámokról. Ily módon az EPSO eleget tesz az ítélkezési gyakorlatból eredő azon kötelezettségének, hogy tájékoztassa a pályázókat az őket hátrányosan érintő határozat indokairól. Ha azonban ezek a pályázók sikeresek, a pontszámokat nem hozzák nyilvánosságra. A versenyvizsga-felhívás rendelkezéseinek megfelelően a vizsgabizottság az egyes érdemcsoportokon belül ábécésorrendben összeállítja a pályázók tartaléklistáját. Ez azt jelenti, hogy az egyes érdemcsoportok sikeres pályázói egyenrangúak, mivel valamennyien egyformán alkalmasak az előírt feladatok ellátására. Az EPSO ezért hangsúlyozta, hogy nem tájékoztatja az európai intézmények felvételi osztályait a tartaléklistára felvett pályázók pontszámairól.

A panaszos észrevételei

Először is a panaszos az EPSO-nak a panaszossal 2006-ban folytatott levelezésben szereplő nyilatkozatára hivatkozik, amely szerint a versenyvizsga második szakaszába felvett pályázók nem jogosultak a vizsgaanyag megtekintésére. E tekintetben a panaszos megérti, hogy azok, akiket nem vettek fel a versenyvizsga második szakaszába, jogosultak megtekinteni a tanulmányukat. A panaszos felteszi a kérdést, hogy a vizsgadokumentumoknak a sikertelen pályázókkal való közlése valójában sokkal nagyobb fenyegetést jelent-e a jövőbeli versenyvizsgák megszervezésére nézve, mint a sikeres pályázókkal való közlés. A panaszos számításai szerint körülbelül 2000 sikertelen pályázó volt az EPSO/AD/35/05 nyílt versenyvizsgán, mivel a szóban forgó előválogató teszteken 2500 pályázó vett részt, és 450 pályázó volt sikeres.

Másodszor, a panaszos úgy véli, hogy az EPSO elismeri, hogy hibát követett el a pályázati útmutató vonatkozó részének megfogalmazása során, amikor kijelentette, hogy „a pályázati útmutatót ennek megfelelően módosították, és az abban foglalt információk teljesen egyértelműek azon dokumentumok tekintetében, amelyekhez a pályázók kérésre hozzáférhetnek.” A fentiek fényében a panaszos úgy véli, hogy az EPSO-nak fontolóra kell vennie a panaszosnak okozott kár megtérítését. Ez az állítás különösen azon a véleményen alapul, hogy az EPSO „rosszindulatúság” jeleit mutatta a panaszossal szemben azáltal, hogy az írásbeli vizsgákat követően megszüntette a versenyvizsgán való részvételét. A panaszos úgy véli, hogy az EPSO azért járt el, mert meg merte vitatni a szóban forgó dokumentumokhoz való hozzáférést megtagadó határozatát.

A panaszos ezért azokra a dokumentumokra hivatkozik, amelyeket az EPSO 2006 októberében küldött neki, azaz írásbeli vizsgájának másolatára; a 2006. szeptember 12-i értékelő lap; valamint az EPSO 2006. október 11-i levele, amelyben arról tájékoztatta, hogy kérésére megküldi számára írásbeli vizsgáinak másolatát és az értékelő lapot. Úgy véli, hogy az EPSO 2006. szeptember 13-án engedte be őt az írásbeli vizsgákra, és 2006. szeptember 12-én jelölte meg az írásbeli vizsgáját, amikor a vizsgabizottság elnöke aláírta a panaszos értékelőlapját.

Ezenkívül a panaszos rámutat arra, hogy írásbeli vizsgájának az EPSO által megküldött másolata nem tartalmaz megjegyzéseket, ami szerinte azt mutatja, hogy vizsgáját senki sem ellenőrizte.

A panaszos arra a következtetésre jut, hogy azért zárták ki a kiválasztási eljárásból, mert az EPSO „rosszindulatúan” bánt vele, és mert az EPSO személyzetével folytatott közvetlen kommunikációjában „vesztegetéssel vádolt személyként és más néven” említette őket. Úgy véli tehát, hogy az EPSO által szervezett további versenyvizsgákon minden esélyét elvesztette a sikerre.

A panaszossal folytatott kommunikáció a békés megoldás lehetőségéről

2007. június 28-án az ombudsman szolgálatai telefonon és e-mailben felvették a kapcsolatot a panaszossal, hogy megbizonyosodjanak arról, készen áll-e arra, hogy elfogadja a békés megoldásra irányuló alábbi javaslatot az ügyében: (1) Az EPSO hozzáférést biztosíthat a panaszosnak a CBT előválogató teszteken adott válaszaihoz, vagy meggyőzően megindokolhatja, hogy miért nem teheti ezt meg; (2) Az EPSO fontolóra vehetné, hogy elnézést kérjen a pályázati útmutató nem egyértelmű megfogalmazása miatt, és (3) az EPSO az előválogató teszteket követően is tájékoztathatná a panaszost a rangsorolásáról, vagy meggyőzően megindokolhatná, hogy ezt miért nem teheti meg.

29007. július 3-án a panaszos e-mailben válaszolt. Összefoglalva, nem fogadta el a fenti javaslatot, de ellenjavaslatot tett, hogy az EPSO: (1) „pert indít a Közszolgálati Törvényszék előtt annak bizonyítása és bizonyítása érdekében, hogy [a panaszosnak] a versenyvizsgából a második szakaszt követően történő kizárására vonatkozó határozata jogszerű”, és eközben (2) „kifizeti [a panaszosnak] azt a havi illetményt, amelyet akkor kapott volna, ha az [EPSO] nem úgy járt volna el, ahogyan tette, kamatokkal együtt.”

A HATÁROZAT

1 Előzetes megjegyzés

1.1 Az ombudsman megjegyzi, hogy észrevételeiben a panaszos aggodalmát fejezi ki írásbeli vizsgájának az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal (EPSO) általi értékelésével kapcsolatban.

Úgy tűnik, azt állítja, hogy írásbeli vizsgáját egyáltalán nem javították ki.

Úgy tűnik, hogy a panaszos azt is állítja, hogy az EPSO azért nem felelt meg az írásbeli vizsgán, mert i. a pályázati útmutatóban szereplő információk alapján gyakorolta a felvételi vizsga válaszaihoz való hozzáféréshez való jogát, és az EPSO elutasítását követően ii. e tekintetben panaszt nyújtott be az ombudsmanhoz. A panaszos ezért azt kéri, hogy az EPSO fontolja meg az általa okozott kár megtérítését.

1.2 Az ombudsman azonban rámutat arra, hogy a panaszos eredeti állításai csak az előválogató tesztekre vonatkoznak. Az ombudsman ezért úgy véli, hogy a panaszos észrevételeiben felvetett kérdések nem tartoznak az eredeti panasz hatálya alá, és hogy az ombudsman alapokmánya 2. cikkének (4) bekezdésével összhangban a panaszosnak közigazgatási úton kell megkeresnie az EPSO-t, mielőtt az üggyel kapcsolatban az ombudsmanhoz fordulna.

1.3 Az Ombudsman ezért határozatát a panaszos eredeti állításaira korlátozza.

Hozzáférés a számítógépes tesztelés (CBT) kérdéseihez/válaszaihoz

2.1 A panaszos, aki sikeresen részt vett az EPSO/AD/35/05 nyílt versenyvizsga számítógépes előválogató vizsgáin, azt állította, hogy a pályázati útmutató rendelkezéseivel ellentétben az EPSO tévesen tagadta meg válaszai másolatainak és a helyes válaszok listájának megküldését.

2.2 Összefoglalva, az EPSO azzal érvelt, hogy a pályázati útmutató az összes pályázó által egyidejűleg lebonyolított papíralapú tesztekre hivatkozott, nem pedig azokra a CBT előválogató tesztekre, amelyeken a panaszos részt vett. E tekintetben az EPSO kijelentette, hogy mindenesetre, tekintettel arra, hogy a panaszos panaszában szereplő versenyvizsga óta a versenyvizsgákon egyre gyakrabban alkalmaznak CBT-t, az útmutatót módosították a CBT-tesztekhez való hozzáféréssel kapcsolatos félreértések elkerülése érdekében. Az útmutatóban jelenleg szereplő információk immár egyértelműek azon dokumentumok tekintetében, amelyekhez a pályázók hozzáférhetnek, a vizsgák szervezésének különböző módozatai szerint, azaz közvetlenül a számítógépen vagy papíron.

Véleményében az EPSO továbbá arra az álláspontra helyezkedett, hogy a CBT előválogató tesztek kérdéseihez/válaszaihoz való hozzáférés iránti kérelmeket minden körülmények között el kell utasítani, ami azt jelenti, hogy mind az „általános rendszerszintű és hivatalos” hozzáférést, mind az eseti hozzáférést el kell utasítani. Az EPSO a hozzáférés megtagadásáról szóló határozatát az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (9) (a továbbiakban: 1049/2001/EK rendelet), valamint a közösségi bíróságok vonatkozó ítélkezési gyakorlatára alapozta. Az EPSO különösen azzal érvelt, hogy a CBT-tesztek kérdései/válaszai nem közölhetők a pályázókkal, mivel ez aláásná a kiválasztási eljárást.

2.3 Az ombudsman először is rámutat arra, hogy a panaszos jelenlegi állítása kettős: A kérelem i. a pályázati útmutatóban szereplő információk megfelelőségére, valamint ii. az EPSO azon álláspontjának alátámasztására felhozott indokokra vonatkozik, amely szerint a CBT előválogató tesztek kérdéseihez/válaszaihoz való hozzáférést főszabály szerint meg kell tagadni.

Pályázati útmutató

2.4 Az ombudsman megjegyzi, hogy a szóban forgó versenyvizsga idején az EPSO honlapján közzétett pályázati útmutató a következő állításokat tartalmazza:

„A vizsga jellege versenyvizsgánként eltérő (lásd a versenyvizsga-felhívást). Általános szabályként a vizsgákat és/vagy írásbeli vizsgákat valamennyi pályázó számára egyidejűleg tartják valamennyi kijelölt vizsgahelyszínen. Mivel versenyvizsgáról van szó, e szabály alól nem lehet kivételt tenni, és a pályázók semmilyen okból nem vehetnek részt a vizsgákon más időpontban vagy más helyen. (...)

Amennyiben a versenyvizsgán előválogató tesztekre kerül sor, a pályázók kérésre megkaphatják válaszaik másolatát a helyes válaszok listájával együtt.

Az írásbeli vizsgákat követően a pályázók kérésre megkaphatják írásbeli dolgozatuk másolatát, valamint személyes értékelőlapjuk másolatát, amely tartalmazza a vizsgabizottság írásbeli vizsgájukkal/vizsgáikkal kapcsolatos észrevételeit is.

Ezeket a kérelmeket az eredményről értesítő levél vagy a pályázó versenyvizsgán való részvételének megszüntetéséről szóló határozat keltétől számított egy hónapon belül kell benyújtani.”

2.5 Az ombudsman tudomásul veszi továbbá a vonatkozó versenyvizsga-felhívás B. szakaszának (Felvételi tesztek) bevezető nyilatkozatát:

„Az EPSO előválogató teszteket szervez a versenyvizsgára bocsátást lehetővé tevő előzetes kiválasztás céljából. Az EPSO valamennyi pályázó számára megszervezi ezeket a vizsgákat:

közvetlenül a számítógépen, amennyiben az ilyen típusú vizsgákra szakosodott központokban elegendő létszám áll rendelkezésre, a vizsgákra az EPSO által meghatározott időtartamon belül kerül sor, vagy

papíron a vizsgaközpontokban, amely esetben a vizsgákra minden pályázó esetében ugyanazon a napon kerül sor.”

2.6 A fentiek fényében nem tűnik úgy, hogy a pályázati útmutató vagy a versenyvizsga-felhívás bármilyen módon utalna arra, hogy az útmutató rendelkezése "[a]mennyiben a versenyvizsgán előválogató tesztek vannak, a pályázóknak joguk van arra, hogy kérésre megkapják válaszaik másolatát a helyes válaszok listájával együtt", csak a papíralapú tesztekre vonatkozik.

2.7 Az ombudsman emlékeztet arra, hogy a megfelelő ügyintézés elvei megkövetelik, hogy a polgároknak nyújtott tájékoztatás a lehető legpontosabb és legteljesebb legyen.

A panasz jelen aspektusát illetően az ombudsman úgy véli, hogy az EPSO nem tájékoztatta megfelelően a pályázókat a válaszaik közléséhez való jogukról, mivel pályázati útmutatójában nem tett egyértelmű különbséget a vizsgák között. Ezért nem volt egyértelmű az EPSO azon szándéka, hogy korlátozza a papíralapú vizsgákhoz való hozzáférést. Ezenkívül a panaszra vonatkozó véleményében az EPSO nem kért elnézést amiatt, hogy nem tájékoztatta megfelelően a pályázókat.

Az ombudsman ezért arra az ideiglenes álláspontra helyezkedett, hogy hivatali visszásság történt.

Az ombudsman szolgálatai ezt követően kapcsolatba léptek a panaszossal, hogy javaslatot tegyenek a panasz e vonatkozásának békés rendezésére. Tekintettel azonban a panaszos e javaslatra adott válaszára, valamint arra a tényre, hogy az EPSO szerint időközben javított az útmutató szövegén, az ombudsman úgy véli, hogy a panasz e vonatkozásával kapcsolatos jelenlegi vizsgálat meghosszabbítása nem szolgálna hasznos célt.

Az EPSO megtagadja a hozzáférést a CBT kérdéseire/válaszaira adott válaszokhoz

2.8 Az ombudsman megjegyzi, hogy az EPSO a dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó meglévő szabályok, nevezetesen az 1049/2001/EK rendelet és a közösségi bíróságok vonatkozó ítélkezési gyakorlata fényében fejtette ki álláspontját, "amennyiben a panaszos dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmét az 1049/2001/EK rendelet alapján bírálták el."

2.9 Az EPSO azzal érvelt, hogy a hozzáférési jognak vannak korlátai, és szemléltető példaként "közérdekű okokra" hivatkozott (amelyeket az ombudsman is hangsúlyozott), amelyekre hivatkozni lehet az európai intézmények számára a legjobb személyzet kiválasztására irányuló célkitűzés védelme érdekében. Ezen álláspont alátámasztása érdekében a T-110/03., T-150/03. és T-405/03. sz., Sison kontra Tanács egyesített ügyekben hozott ítéletből(10) azt is idézte, hogy:

1. „a dokumentumokhoz való hozzáférés alóli, az 1049/2001/EK rendelet 4. cikke (1) bekezdésének a) pontjában előírt kivételeket kötelező jelleggel határozzák meg”; és
2. „az 1049/2001/EK rendelet 4. cikke (1) bekezdésének a) pontjában előírt kötelező kivételek alkalmazásakor nem vehető figyelembe az a különös érdek, amelyet a kérelmező fél a rá vonatkozó dokumentumhoz való hozzáféréshez fűzhet.”(11)

Az ombudsman azonban rámutat arra, hogy az EPSO nem hivatkozott kifejezetten a 4. cikk (1) bekezdésének a) pontjában (12) foglalt, a közérdek védelmén alapuló kivételre. Csak az említett rendelet 4. cikkének (3) bekezdésében meghatározott kivételre hivatkozott.

Az ombudsman ezért úgy értelmezi, hogy az EPSO a jelek szerint az 1049/2001/EK rendelet 4. cikkének (3) bekezdésében foglalt, az európai intézmények legjobb személyzetének kiválasztására vonatkozó közérdeken alapuló kivételre kívánt hivatkozni. E tekintetben az ombudsman rámutat arra, hogy az 1049/2001/EK rendelet 4. cikkének (3) bekezdése „belső használatra szánt vagy valamely intézményhez (...) beérkezett dokumentumokra vonatkozik, amennyiben a határozatot nem az intézmény hozta meg”.

Az EPSO kijelentette, hogy nem fedheti fel a kérdéseket/válaszokat a kiválasztási eljárás veszélyeztetése nélkül. Ezt követően azzal érvelt, hogy a kérdések/válaszok annak az adatbázisnak a részét képezik, amelyet folyamatosan használnak mind a jelenlegi versenyvizsgák, mind pedig az EPSO által a jövőben megrendezendő versenyvizsgák esetében. Az EPSO szerint az adatbázis tartalmának vagy egy részének az 1049/2001 rendelet alapján történő hozzáférhetővé tétele előnyös lenne azon jövőbeli pályázók számára, akik hozzá tudnak férni az adatbázishoz. Az ilyen hozzáférés tehát kedvezőtlen hatással lehet a jövőbeli versenyvizsga-eljárásokra, mivel aláássa a pályázókkal szembeni egyenlő bánásmódot, mivel egyesek megkaphatják a kérdéseket/válaszokat, mások pedig nem. Az EPSO arra is rámutatott, hogy az 1049/2001/EK rendelet 4. cikkének (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a dokumentumokhoz való hozzáférést „meg kell tagadni, kivéve, ha a közzétételhez nyomós közérdek fűződik”, és hozzátette, hogy ebben az esetben az érdek egyértelműen magánjellegű. Ezenkívül az EPSO kifejtette, hogy közérdek fűződik ahhoz, hogy az európai intézmények kiválasztási eljárásainak objektív jellege és a pályázókkal szembeni egyenlő bánásmód teljes mértékben biztosított legyen.

Az ombudsman azonban úgy véli, hogy az EPSO nem szolgáltatott meggyőző indokokat annak bizonyítására, hogy a CBT-tesztek kérdéseinek/válaszainak nyilvánosságra hozatala valóban alapvetően alááshatja a kiválasztási folyamatot. Az EPSO érvelése mind a folyamatban lévő versenyvizsgára, mind más folyamatban lévő vagy jövőbeli versenyvizsgákra vonatkozik. A szóban forgó versenyvizsgát illetően az EPSO nem fejtette ki, hogy a kérdéseknek/válaszoknak a versenyvizsga releváns szakaszának befejezését követő közzététele miért sértené a versenyvizsga többi részének tisztességes jellegét. Ami az egyéb versenyvizsgákat illeti, az EPSO nem fejtette ki, hogy miért lenne szükséges az egyik versenyvizsga pályázóinak feltett kérdéseket más versenyvizsgákkal összefüggésben is felhasználni. Ezért az EPSO fenti érvelését nem támasztották alá.

2.10 Az EPSO emlékeztetett továbbá arra, hogy az Elsőfokú Bíróság úgy határozott, hogy a vizsgabizottság eljárásának a személyzeti szabályzat III. mellékletének 6. cikkében meghatározott titkosságát a dokumentumokhoz való hozzáférés általános szabályaitól eltérő lex specialisnak kell tekinteni. E tekintetben az EPSO a T-376/03. sz., Hendrickx kontra Tanács ügyre (13) és a T-371/03. sz., Le Voci kontra Tanács ügyre (14) hivatkozott.

Az ombudsman először is rámutat arra, hogy a fent említett ítélkezési gyakorlat nem vonatkozik a tesztkérdésekhez való hozzáférésre.

Ezenkívül a jelen ügyben a panaszos nem az 1049/2002/EK rendelet alapján nyújtotta be a CBT kérdéseihez/válaszaihoz való hozzáférés iránti kérelmét, hanem az EPSO által a pályázati útmutatóban szolgáltatott információk alapján. Az útmutató különösen azt jelezte, hogy azok a pályázók, akik úgy kívánják, hozzáférhetnek az előválogató tesztek kérdéseihez/válaszaihoz. Ezért önmagában ez a tény aláássa az EPSO-nak a titoktartási szabály alkalmazására vonatkozó érvét, mivel annak célját és tartalmát a Törvényszék az EPSO által említett ügyekben azonosította.

2.11 A fentiek fényében az EPSO-nak az 1049/2001/EK rendelet alapján adott magyarázata - anélkül, hogy meghatározná, hogy az említett rendelet alkalmazandó-e - a jelen ügyben nem tekinthető relevánsnak.

Az ombudsman ezért megállapítja, hogy a jelen ügyben az EPSO sem az ombudsmannak, sem a panaszosnak nem adott megfelelő magyarázatot arra vonatkozóan, hogy miért nem tudott hozzáférést biztosítani a CBT kérdéseihez/válaszaihoz (mivel a vizsgálat során elküldött beadványokat mindkét félnek megküldték).

Az ombudsman ezért arra az ideiglenes álláspontra helyezkedett, hogy hivatali visszásság történt.

Az ombudsman szolgálatai ezt követően kapcsolatba léptek a panaszossal, hogy javaslatot tegyenek a panasz e vonatkozásának békés rendezésére. Tekintettel azonban a panaszos e javaslatra adott válaszára, az ombudsman úgy véli, hogy a jelen panasz e vonatkozására vonatkozó jelenlegi vizsgálat meghosszabbítása nem szolgálna hasznos célt.

Az ombudsman azonban rámutat arra, hogy ugyanez az elvi kérdés (a CBT kérdéseihez/válaszaihoz való hozzáférés) más, folyamatban lévő vizsgálatokban is felmerült.

3 A pályázónak a vizsgák utáni rangsoráról való tájékoztatásának megtagadásáról

3.1 A panaszos azt is állította, hogy az EPSO tévesen tagadta meg, hogy tájékoztassa őt az előválogató teszteken elfoglalt helyéről, és nem indokolta meg az elutasítást.

3.2 Összefoglalva, az EPSO kifejtette álláspontját azzal kapcsolatban, hogy miért nem tájékoztatta a pályázókat - köztük a panaszost - a rangsorról, kijelentve, hogy a rangsor nem befolyásolja a pályázók (i) esélyeit a versenyvizsga következő szakaszában, (ii) a tartaléklistán szereplő végleges pozíciót, vagy (iii) a tartaléklistáról történő felvételt.

3.3 Az ombudsman véleménye szerint a panaszos által kért tájékoztatás megtagadását nem indokolhatja az az érv, hogy ez az információ nem fontos, mivel nem az EPSO, hanem a panaszos feladata annak megítélése, hogy a kért információ fontos-e számára.

3.4 Az ombudsman megjegyzi továbbá, hogy az EPSO nem minősítette bizalmasnak a rangsorra vonatkozó információkat.

3.5 Végül, még ha az EPSO úgy is döntött, hogy "ötletet ad"a panaszosnak az előválogató teszteken részt vevő többi pályázóval szembeni álláspontjáról, és kijelentette, hogy a 450 legjobb pályázó közé kerüléshez minimálisan 22,616 pontra van szükség, miközben a panaszos 23,2282 pontot kapott, a panaszos nem ezt az információt kérte a rangsoráról.

3.6 Az ombudsman úgy véli, hogy az a tény, hogy a CBT-teszten megfelelt pályázók esetében a javításokat és a pontszámokat számítógéppel végzik el, arra az előzetes következtetésre vezet, hogy a rendelkezésre álló informatikai eszközök lehetővé tennék az EPSO számára, hogy jelentős adminisztratív munka nélkül a panaszos rendelkezésére bocsássa a kért információkat. Az ombudsman azonban emlékeztet arra, hogy az EPSO nem azzal indokolta az elutasítást, hogy ezek az információk nem álltak rendelkezésre, vagy hogy azok rendelkezésre bocsátása túlzott adminisztratív terhet igényelne, hanem csak azzal a ténnyel, hogy a kért információk nem voltak fontosak a jövőbeli kiválasztási eljárás szempontjából. Az ombudsman emlékeztet arra, hogy a megfelelő ügyintézés elvei megkövetelik, hogy a polgároknak nyújtott tájékoztatás a lehető legpontosabb és legteljesebb legyen. Amennyiben nem adható tájékoztatás, az elutasítás okait egyértelműen meg kell indokolni.

3.7 A fentiek fényében az ombudsman arra az előzetes álláspontra helyezkedett, hogy úgy tűnik, az EPSO hivatali visszásságot követett el azáltal, hogy nem tájékoztatta a panaszost a rangsoráról, és nem indokolta meg ennek okait.

Az ombudsman szolgálatai ezt követően felvették a kapcsolatot a panaszossal, hogy javaslatot tegyenek az állítás békés rendezésére. Tekintettel azonban a panaszos e javaslatra adott válaszára, az ombudsman úgy véli, hogy a panasz e vonatkozására vonatkozó vizsgálat meghosszabbítása nem szolgálna hasznos célt.

Ezenkívül az ombudsman véleménye szerint a jelöltek rangsorolására vonatkozó információkhoz való hozzáférés általános kérdése hasznosabban kezelhető az egyéb panaszokkal kapcsolatos vizsgálatok során.

4 Következtetések

Az ombudsman úgy véli, hogy a jelen ügyre vonatkozó vizsgálat meghosszabbítása nem szolgálna hasznos célt. Az ombudsman a panaszosnak a békés megoldásra irányuló javaslatra adott reakciója és a következő okok fényében jutott erre a következtetésre:

1. ami a pályázati útmutatóban szereplő információkat illeti, az a tény, hogy az EPSO időközben javította az útmutató szövegét;
2. a CBT-jelöltek kérdéseihez/válaszaihoz való hozzáférés elvi kérdését illetően az a tény, hogy ugyanez az elvi kérdés más, folyamatban lévő vizsgálatokban is felmerült;
3. a panaszos rangsorolására vonatkozó információk tekintetében az a tény, hogy az ombudsman véleménye szerint a jelöltek rangsorolására vonatkozó információkhoz való hozzáférés általános kérdése hasznosabban kezelhető más panaszok vizsgálata során.

Az ombudsman ezért lezárja az ügyet. Az EPSO igazgatóját tájékoztatni fogják erről a döntésről.

Tisztelettel:

 

P. Nikiforos DIAMANDOUROS

---

(1) Az ombudsman értelmezése szerint az EPSO a panaszosnak 2006. június 29-én küldött e-mailjére hivatkozik, amelynek másolatát a panaszos az ombudsmanhoz benyújtott panaszával együtt benyújtotta.

(2) Az ombudsman rámutat arra, hogy a feleletválasztós kérdések tekintetében a válaszok felsorolása csak akkor hasznos, ha azt a vonatkozó kérdések kísérik.

(3) HL 2001. L 145., 43. o.

(4) A T-110/03., T-150/03. és T-405/03. sz., Sison kontra Tanács egyesített ügyekben hozott ítélet (EBHT 2005., II-1429. o.).

(5) A T-110/03., T-150/03. és T-405/03. sz., Sison kontra Tanács egyesített ügyekben hozott ítélet (EBHT 2005., II-1429. o.) 50–52. pontja.

(6) A T-371/03. sz., Le Voci kontra Tanács ügyben hozott ítélet (EBHT-KSZ 2005., I-A-209. o. és II-957. o.) 122. pontja.

(7) A T-376/03. sz., Hendrickx kontra Tanács ügyben hozott ítélet (EBHT-KSZ 2005., I-A-83. o. és II-379. o.).

(8) A T-53/00. sz., Angioli kontra Bizottság ügyben hozott ítélet (EBHT-KSZ 2003., I-A-13. o. és II-73. o.) 84. pontja.

(9) HL 2001. L 145., 43. o.

(10) A T-110/03., T-150/03. és T-405/03. sz., Sison kontra Tanács egyesített ügyekben hozott ítélet (EBHT 2005., II-1429. o.).

(11) A T-110/03., T-150/03. és T-405/03. sz., Sison kontra Tanács egyesített ügyekben hozott ítélet (EBHT 2005., II-1429. o.) 50–52. pontja.

(12) Az ombudsman ezért emlékeztet arra, hogy az 1049/2001/EK rendelet 4. cikke (1) bekezdésének a) pontja kimondja, hogy az intézmények megtagadják a dokumentumokhoz való hozzáférést, ha a közzététel sértené a közérdek védelmét a következők tekintetében:

• közbiztonság,
• védelmi és katonai ügyek,
• nemzetközi kapcsolatok,
• a Közösség vagy valamely tagállam pénzügyi, monetáris vagy gazdaságpolitikája

(13) A T-376/03. sz., Hendrickx kontra Tanács ügyben hozott ítélet (EBHT-KSZ 2005., I-A-83. o. és II-379. o.).

(14) A T-371/03. sz., Le Voci kontra Tanács ügyben hozott ítélet (EBHT-KSZ 2005., I-A-209. o. és II-957. o.).