Strasbourg, 2007. október 2.

Tisztelt X Úr!

2006. április 21-én Ön panaszt nyújtott be az európai ombudsmanhoz az Európai Parlament ellen a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért Képviselőcsoport által szervezett G 682. számú felvételi eljárással kapcsolatban.

A panaszával kapcsolatos dokumentumokat 2006. május 29-én e-mailben és 2006. május 31-én levélben küldték meg.

Kérésének megfelelően panaszát bizalmasan kezeljük.

2006. június 21-én továbbítottam panaszát a Parlament elnökének, és felkértem a Parlamentet, hogy nyújtson be véleményt.

2006. szeptember 25‐i levelében a Parlament a véleménynyilvánítási határidő meghosszabbítását kérte, és azt 2006. október 31‐én megküldte. Az észrevételezésre való felkéréssel együtt továbbítottam Önnek, amelyet 2006. november 28-án küldött meg.

2007. július 17-én kelt levelemben tájékoztattam Önt arról, hogy birtokában vagyok a panasza elbírálásához szükséges valamennyi elemnek, így további vizsgálatokra nincs szükség.

Azért írok most, hogy tájékoztassam Önöket az elvégzett vizsgálatok eredményeiről.

A PANASZ

A panaszos részt vett az Európai Parlament Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért képviselőcsoportja (ALDE) által szervezett G 682. számú felvételi eljárásban, amelynek célja egy francia nyelvű ideiglenes alkalmazott felvétele tanácsosi álláshelyre. A kiválasztási bizottság a panaszos írásbeli vizsgáját A.3. pontnak ítélte oda. (angol nyelvű esszé) 30 pontból 12 pont a tartalomra (15-ös ponthatár) és 10-ből 6 pont a nyelvi minőségre (5-ös ponthatár). Mivel a vizsgán nem érte el a minimálisan elérendő pontszámot, a panaszost nem engedték be a meghallgatásra.

2005. december 7-én a panaszos írásban fordult a felvételi bizottság elnökéhez, és kérte i. vizsgájának felülvizsgálatát; ii. a vizsga másolata; és iii. a jelölőrács egy példánya( la grille de correction).

2005. december 8-i levelében(1) a felvételi bizottság elnöke megerősítette a panaszos számára az A.1–A.3 írásbeli vizsgák mindegyikén elért eredményeket, és tájékoztatta őt, hogy esszéjét újra megvizsgálták, és az továbbra is elégtelennek bizonyult. Azt is megjegyezte, hogy a részletes eredmények számára történő rendelkezésre bocsátása a jelölőrács számára történő rendelkezésre bocsátását is jelenti.

2005. december 28-án a panaszos a 90. cikk (2) bekezdése szerinti panaszt nyújtott be az ALDE főtitkárához, amelyben főként:

1. kijelentette, hogy a felvételi bizottság által a 2005. december 7-i ismételt vizsgálat iránti kérelmére adott 2005. december 8-i válasz gyorsasága kétségessé tette számára, hogy esszéjét a felvételi bizottság valóban újból megvizsgálta-e;
2. úgy vélte, hogy a felvételi bizottság nem bocsátotta rendelkezésére a jelölőtáblázat egy példányát, és kétségei voltak afelől, hogy valóban létrehoztak-e ilyen táblázatot;
3. tájékoztatja az ALDE-t, hogy esszéjét egy angol nyelvű szakértő újraolvastatta, aki úgy véli, hogy az legalább 50%-os pontszámot érdemel; és
4. kérte i. a jelölőtáblázat egy példányát, ii. írásbeli vizsgájának független értékelő általi tényszerű felülvizsgálatát, valamint iii. a meghallgatásra való meghívást.

2006. április 4-i levelében az ALDE vezetője hivatalosan elutasította a panaszos 90. cikk (2) bekezdése szerinti panaszát az alábbi indokok alapján:

1. A felvételi bizottságok függetlenségére tekintettel a kinevezésre jogosult hatóság nem semmisítheti meg és nem módosíthatja a felvételi bizottság határozatát. Amennyiben a kinevezésre jogosult hatóság jogellenességet vagy formai hibát állapít meg, csak a vonatkozó felvételi eljárást semmisítheti meg, és indíthat újat.
2. A felvételi bizottság panaszosra vonatkozó határozatának vizsgálatát követően azonban a kinevezésre jogosult hatóság nem állapított meg semmilyen jogellenességet vagy alaki hibát. A felvételi hirdetmény VI.A.3. pontjának megfelelően a felvételi bizottság az A.3. vizsgára kizárta azokat a pályázókat, akik nem szereztek legalább 20 pontot, azaz 30 pontból 15 pontot, 10 pontból pedig 5 pontot. Ezenkívül a felvételi bizottság következetesen ugyanazokat az értékelési kritériumokat alkalmazta valamennyi pályázóra, és nem tárt fel szabálytalanságot; és tiszteletben tartotta az egyenlő bánásmód elvét.
3. A panaszos esszéjét a felvételi bizottság mind a négy tagja újra megvizsgálta, és egyhangúlag fenntartotta az eredeti jelölést.
4. A felvételi bizottság eljárásának titkossága ellenére a felvételi bizottság elnöke 2006. január 13-i levelében(2) részletesen kifejtette a panaszosnak azokat az okokat, amelyek miatt a teljesítményét elégtelennek találta.
5. A kiválasztási bizottság ismét arról tájékoztatta a panaszost, hogy a jelölőtáblázat az esszé tartalma tekintetében 0–30 pontos, nyelvi szintje tekintetében pedig 0–10 pontos skálát ír elő. E jelölőtáblázatot a felvételi bizottság valamennyi pályázó vizsgájának kijavítására használta, és lehetővé tette a vizsgáknak a felvételi hirdetmény VI.A.3. pontja szerinti értékelését. A panaszos tesztjét ezért nem vizsgálhatja felül a felvételi bizottságon kívüli személy, mivel ez aláásná a pályázókkal szembeni egyenlő bánásmódot.
6. Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint (T-19/03. sz., Konstantopoulou kontra Bíróság ügy (3))a kiválasztási bizottság széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik a korrekciós módszerek tekintetében. A jelen ügyben a panaszos nem terjesztett elő semmilyen bizonyítékot annak bizonyítására, hogy a kiválasztási bizottság által alkalmazott korrekciós módszer nem biztosította a pályázókkal szembeni egyenlő bánásmódot és a kiválasztásuk objektivitását.
7. Azt a kérdést, hogy a felvételi bizottság értékítéletei megalapozottak-e vagy sem, csak a közösségi bíróságok vizsgálhatják felül, a bizottság eljárására vonatkozó szabályok megsértése esetén. E szabályokat azonban a jelen ügyben tiszteletben tartották.

Az európai ombudsmanhoz benyújtott panaszában a panaszos azt állította, hogy a Parlament nem bocsátotta rendelkezésére kérésére a részletes jelölőtáblát. Kéri, hogy a Parlament bocsásson rendelkezésére egy ilyen részletes jelölőtáblát, és amennyiben ezt nem teszi meg, a felvételi eljárást meg kell semmisíteni, és újat kell indítani.

A VIZSGÁLAT

A Parlament véleménye

Az ombudsman továbbította a panaszt a Parlamentnek, és felkérte, hogy nyújtson be véleményt a panaszos állításáról és állításairól. Az ombudsman arra is felkérte a Parlamentet, hogy nyújtsa be a felvételi bizottság által alkalmazott értékelési kritériumok egy példányát.

A Parlament véleménye a következőképpen foglalható össze:

A Parlament jelezte, hogy a felvételi bizottság szigorúan alkalmazta a felvételi hirdetmény rendelkezéseit, amikor az eljárás további szakaszaira nem engedte be azokat a pályázókat, akik nem érték el az említett hirdetményben meghatározott küszöbértékeket. A Parlament a felvételi közlemény VI.A. pontjára hivatkozott, amely a következőképpen szól(4):

„Avizsgálatok jellege, időtartama és jelölése

1. Egy sor feleletválasztós kérdésből álló teszt angol vagy francia nyelven, amelynek célja az Európai Unióval, annak intézményeivel és politikáival, valamint kulturális és társadalmi környezetével kapcsolatos ismeretek értékelése.

A vizsgálat időtartama: 20 perc
Jelölés: 0-tól 20 pontig

Minden 12/20-nál alacsonyabb jel törléshez vezet.

2. Összefoglaló francia vagy angol nyelven, angol vagy francia nyelven terjesztett dokumentum alapján. Ennek a tesztnek az a célja, hogy felmérje, hogy a pályázók mennyire képesek elemezni és összefoglalni egy adott témát, valamint hogy milyen szintű nyelvtudással rendelkeznek.

A vizsgálat időtartama: 45 perc
Jelölés: 0–10 pont a tartalomért
0–10 pont a nyelvi szintért

Minden 5/10 + 5/10-nél alacsonyabb jel törléshez vezet.

3. Esszé francia vagy angol nyelven a pályázók által az Európai Unió tevékenységi körébe tartozó három vizsgabizottsági javaslat közül kiválasztott témában – angol vagy francia nyelven. A vizsga célja, hogy felmérje a pályázók szövegezési képességeit, tudásszintjét és nyelvi szintjét.

A vizsgálat időtartama: 60 perc
Jelölés: 0–30 pont a tartalomért
0–10 pont a nyelvi szintért

Minden 15/30 + 5/10-nél alacsonyabb jel törléshez vezet.

(...)

A csoport kinevezésre jogosult tisztviselője által kinevezett felvételi bizottság csak azokat a pályázókat hívhatja be az interjúra, akik az egész vizsgán legalább 42/80 pontot értek el, és az egyes részek tekintetében minimális pontszámot értek el.”

A Parlament emlékeztetett arra, hogy a panaszos A.3. tesztje (esszé) 30-ból 12 pontot kapott a tartalomért és 10-ből 6 pontot a nyelvért. Rámutatott, hogy e jelekre tekintettel a panaszos nem érte el a 15 pontos tartalmi küszöböt, így a felvételi közleménynek megfelelően nem vehetett részt a meghallgatáson. A Parlament hozzátette, hogy a panaszos esszéjét a felvételi bizottság négy tagja javította ki, akik egyhangúlag állapították meg a végső pontszámot.

A Parlament hozzátette, hogy a panaszos 2005. december 7-i, esszéjének felülvizsgálatára irányuló kérelmét követően a felvételi bizottság elnöke 2005. december 8-án, 2005. december 9-én és 2006. január 13-án írásban fordult hozzá. A Parlament benyújtotta e levelek másolatát, és véleményében összefoglalta azok tartalmát.

Pontosabban a felvételi bizottság elnöke 2005. december 8‐i levelében megerősítette a panaszosnak az A.1. írásbeli vizsgán elért eredményeket. - A.3., az alábbiak szerint:

„1.sz. vizsgálat (MCQ) 23/35.sz.
vizsgálat (összefoglaló) 5,5/10 tartalom és 8/10 francia nyelv (összesen: 13/20) [(5)] 3.
teszt (essay) 12/30 a tartalomban és 6/10 az angol nyelvben (Összesen: 18/40)"(6).

Ugyanebben a 2005. december 8-i levélben a felvételi bizottság elnöke megjegyezte, hogy a fenti információknak a panaszos rendelkezésére bocsátása a jelölőtáblának a panaszos részére történő rendelkezésre bocsátását jelenti. Azt is kijelentette, hogy miután a Parlament személyzeti bizottságának képviselőjével együtt újra megvizsgálta a panaszos esszéjét, továbbra is elégtelennek találta azt.

Az e panaszra vonatkozó véleményében a Parlament tisztázta, hogy a fenti levélből az következik, hogy a felvételi bizottság elnöke egy taggal, nevezetesen a Parlament személyzeti bizottságának képviselőjével együtt azonnal újra megvizsgálta a panaszos esszéjét, és megerősítette a kapott pontszámot.

Ezenkívül a felvételi bizottság elnöke 2005. december 9‐i levelében ismét tájékoztatta a panaszost az írásbeli vizsgákon elért eredményeiről, és megismételte, hogy ezen információk rendelkezésre bocsátása a felperes számára a jelölőtáblázat rendelkezésre bocsátásának minősül. A levélhez csatolták a panaszos három írásbeli vizsgájának másolatát.

Továbbá a felvételi bizottság elnöke a panaszoshoz intézett 2006. január 13-i levelében megdöbbenését fejezte ki amiatt, hogy (a 90. cikk (2) bekezdése szerinti panaszban) megkérdőjelezte a felvételi bizottság feddhetetlenségét a 2005. december 7-i felülvizsgálati kérelmére adott 2005. december 8-i gyors és szakszerű válasza alapján. A felvételi bizottság elnöke biztosította arról, hogy a vizsgák javításában részt vevő valamennyi személy teljes mértékben elkötelezett a legmagasabb szintű pártatlanság és professzionalizmus mellett. Arról is tájékoztatta a panaszost, hogy alapos felülvizsgálatot követően esszéjének eredeti értékelése változatlan maradt, az alábbi okok miatt:

1. A felvételi bizottság egyhangú döntése, hogy az esszé nem tartalmazza a politikai elemzés minimális szintjét és az ALDE politikai tanácsadójától megkövetelt témák megfelelő ismeretét.
2. Az esszé kritikai megközelítésének hiánya, rövidsége és következetlen következtetései azt mutatják, hogy képtelen elemezni a politikai pártok összetett jelenségeit az európai társadalomban.
3. A tanulmányból hiányzik számos hagyományos európai politikai párt válságának történelmi háttere, és nem írja le az újonnan létrehozott európai pártok fejlődését.
4. Hiányzik a jelenség polgárok általi érzékelése, valamint az esetleges új ötletek arra vonatkozóan, hogy miként lehetne javítani a politikai pártok és a tágabb értelemben vett európai társadalom közötti kapcsolatot.

A Parlament a jelen panasszal kapcsolatos véleményében kifejtette, hogy a fenti levélben a panaszos teljes körű és részletes indokolást kapott arra vonatkozóan, hogy esszéje miért nem érte el a minimális pontszámot.

Véleményében a Parlament az Elsőfokú Bíróságnak a nyílt versenyvizsgák vizsgabizottságaival kapcsolatos ítélkezési gyakorlatára is hivatkozott. A Parlament kifejtette, hogy ez az ítélkezési gyakorlat analógia útján a felvételi bizottságok eljárásaira is alkalmazandó. A Parlament különösen a T-24/01. sz., Staelen kontra Parlament ügyre hivatkozott, amely szerint a kinevezésre jogosult hatóság széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik a versenyvizsga feltételeinek meghatározása terén, és kifejtette, hogy a vizsgabizottságot köti a közzétett versenyvizsga-felhívás szövege(7). A Parlament hozzátette, hogy amennyiben a kinevezésre jogosult hatóság jogellenességet vagy eljárási hibát állapít meg, csak a felvételi eljárást semmisítheti meg. Amennyiben nem állapítanak meg jogellenességet vagy eljárási hibát, a kinevezésre jogosult hatóság csak arra kérheti fel a vizsgabizottságot, hogy vizsgálja felül a pályázóval kapcsolatban hozott határozatát.

A Parlament hivatkozott továbbá a T-291/94. sz., Pimley-Smith kontra Bizottság ügyre, amely szerint a vizsgabizottság széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik a vizsgák tartalmát illetően. Ezen ügy szerint a közösségi bíróságok csak abban az esetben vizsgálhatják felül a Testület választását, ha az meghaladja a versenyvizsga-felhívásban megjelölt keretet, vagy semmilyen módon nem kapcsolódik a vizsga vagy a versenyvizsga céljához(8). Ebből a Parlament szerint az következik, hogy a versenyvizsga-bizottság széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik annak meghatározása során, hogy a versenyvizsga-felhívásból eredő értékelési szempontok kellően pontosak-e ahhoz, hogy betölthesse szerepét.

A Parlament a T-237/95. sz., Carbajo Ferrero kontra Parlament ügyre is hivatkozott. Ebben az ügyben a Bíróság megállapította, hogy i. a vizsgabizottság széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik a versenyvizsga vizsgaeredményeinek értékelése során, és ii. a vizsgabizottság értékítéleteinek megalapozottságát, amelyek összehasonlító jellegűek, csak a vizsgabizottság eljárására vonatkozó szabályok megsértése esetén vizsgálhatja felül(9). A Parlament azonban hangsúlyozta, hogy a jelen ügyben e szabályokat tiszteletben tartották.

A jelölőtáblázatot illetően a Parlament kijelentette, hogy a táblázatot a felvételi közlemény VI.A.3. pontjával összhangban dolgozták ki, és az esszé tartalma tekintetében 0-tól 30 pontig, nyelvi szintje tekintetében pedig 0-tól 10 pontig terjedő skálát írt elő. E jelölőtáblázat, amelyet a felvételi bizottság valamennyi pályázó tesztjének jelölésére használt, azt a célt szolgálta, hogy biztosítsa a pályázókkal szembeni egyenlő bánásmódot, és lehetővé tegye a bizottság számára, hogy a pályázókra egységesen objektív kritériumokat alkalmazzon. Ezért a panaszos esszéjét a felvételi közlemény VI.A.3. pontjával összhangban értékelték, és azt a felvételi bizottságon kívüli marker nem tudta újra megvizsgálni.

A jelölési kritériumokat illetően a Parlament kijelentette, hogy a jelölés módozatait és kritériumait a tesztek előtt határozták meg. A Parlament azonban a T-19/03. sz., Konstantopoulou kontra Bíróság ügyre is hivatkozott, amely szerint a pályázók képességei értékelésének szakaszában a vizsgabizottság eljárásai mindenekelőtt összehasonlító jellegűek, és így az ilyen eljárásokban rejlő titoktartás hatálya alá tartoznak. Ugyanezen ítélet szerint a Testület által a vizsgák előtt meghatározott értékelési kritériumok a Testület értékelésének szerves részét képezik, és így a Testület eljárásával járó titoktartás hatálya alá tartoznak(10). A fenti ítéletből az is következik, hogy a felvételi bizottság széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik a vizsgák kijavításának módszereit illetően, amelyeket a közösségi bíróságok csak a pályázók közötti egyenlő bánásmód és a pályázók közötti választás objektivitásának biztosításához szükséges mértékben vizsgálhatnak felül(11).

A fenti érvek alapján a Parlament arra a következtetésre jutott, hogy a panaszost tájékoztatták a felvételi bizottság által létrehozott jelölőtábláról, és úgy ítélte meg, hogy a panaszában felvetett valamennyi kérdést megfelelően kezelték a Parlamentnek a panaszra vonatkozó véleményében.

A panaszos észrevételei

Észrevételeiben a panaszos megismételte, hogy továbbra sem győzte meg a felvételi bizottság 2005. december 7-i felülvizsgálati kérelmére adott 2005. december 8-i válaszának gyorsasága. Kijelenti, hogy a Parlament nem küldött olyan bizonyítékot – például értesítést az újbóli vizsgálaton való részvételről – vagy annak jegyzőkönyvét, amely arra utalna, hogy valóban sor került volna a felvételi bizottság sürgős ülésére.

A jelölőrácsot illetően a panaszos megjegyezte, hogy a Parlament véleményében hivatkozott rá. Úgy vélte, hogy a táblázat egy példányát meg kellett volna küldeni az ombudsmannak annak érdekében, hogy az megállapíthassa annak tényszerű létezését, és meggyőződhessen arról, hogy az megalapozott-e vagy sem. Hozzáteszi, hogy egy ilyen eljárás nem tette volna szükségessé a táblázat továbbítását a panaszosnak, és hozzáteszi, hogy teljes mértékben elfogadja a titoktartás elvét.

A fentiek alapján a panaszos úgy ítélte meg, hogy hivatali visszásság, szabálytalanság és az átláthatóság hiánya indokolta a felvételi eljárás újbóli megnyitását és a meghallgatásra szóló meghívás megküldéséről szóló határozatot.

A HATÁROZAT

1.1 A panaszos részt vett a Parlament Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért képviselőcsoportja (ALDE) által szervezett G 682. számú felvételi eljárásban, amelynek célja egy francia nyelvű ideiglenes alkalmazott felvétele tanácsosi álláshelyre. Az A.3. írásbeli vizsgán nem érte el a tartalomra vonatkozó minimális pontszámot. (angol nyelvű esszé), ezért nem vették fel az interjúra.

Az ALDE-val folytatott levélváltás során, amely 2005. december 7-én kezdődött, valamint a 90. cikk (2) bekezdése szerinti, 2005. december 28-i panaszában a panaszos többek között i. esszéjének felülvizsgálatát kérte; ii. az esszé másolata; és iii. a jelölőrács egy példánya.

2005. december 8-i, 2005. december 9-i és 2006. január 13-i levelében a felvételi bizottság elnöke i. tájékoztatta a panaszost, hogy esszéjét az elnök a felvételi bizottság egy másik tagjával együtt újra megvizsgálta, és továbbra is elégtelennek találta; ii. átadta neki három írásbeli vizsgájának egy-egy példányát; iii. tájékoztatta őt az e vizsgálatok során kapott eredményekről, és megjegyezte, hogy ezen információk rendelkezésre bocsátása jelenti számára a jelölőtábla rendelkezésre bocsátását; és iv. részletes magyarázatot adott neki arról, hogy miért végezte el az A.3. tesztet. (Esszé) elégtelennek bizonyult. 2006. április 4-i levelében az ALDE vezetője hivatalosan elutasította a panaszos 90. cikk (2) bekezdése szerinti panaszát. Többek között arról is tájékoztatta, hogy a felvételi bizottság panaszosra vonatkozó határozatának vizsgálatát követően a kinevezésre jogosult hatóság nem állapított meg semmilyen jogellenességet vagy formai hibát esszéjének megjelölésében. Ezenkívül ezt az esszét a felvételi bizottság mind a négy tagja újra megvizsgálta, és egyhangúlag fenntartotta eredeti eredményeit. Arról is tájékoztatta a panaszost, hogy a jelölőtáblázat 0-tól 30 pontig terjedő skálát ír elő az esszé tartalmának értékelésére, és 0-tól 10 pontig terjedő skálát az esszé nyelvi szintjének értékelésére. Az ALDE vezetője azt is kijelentette, hogy a felvételi bizottság következetesen ugyanazokat a minősítési kritériumokat alkalmazta valamennyi pályázóra. Ezenkívül tiszteletben tartotta az egyenlő bánásmód elvét, és nem mutatta a szabálytalanság jeleit.

Az európai ombudsmanhoz benyújtott panaszában a panaszos azt állította, hogy a Parlament nem bocsátotta rendelkezésére kérésére a részletes jelölőtáblát. Azt kérte, hogy a Parlament bocsásson rendelkezésére egy részletes jelölőtáblát, és amennyiben ezt elmulasztja, semmisítse meg a felvételi eljárást, és indítson újat.

1.2 Véleményében a Parlament azzal érvelt, hogy tájékoztatta a panaszost a jelölőtábláról. E tekintetben a Parlament utalt a panaszoshoz intézett 2005. december 8-i és 2005. december 9-i leveleire, amelyekben a felvételi bizottság elnöke tájékoztatta őt az írásbeli vizsgákon elért eredményeiről, és amelyekben megjegyezte, hogy ezen információknak a panaszos rendelkezésére bocsátása a jelölőtáblának a felperes részére történő rendelkezésre bocsátását jelenti.

A Parlament hozzátette, hogy a jelölési táblázatot a felvételi közlemény VI.A.3. pontjával összhangban dolgozták ki, és megismételte, hogy 0–30 pont közötti skálát ír elő az esszé tartalmának értékelésére, és 0–10 pontot annak nyelvi szintjére. Ez a jelölőtáblázat, amelyet a felvételi bizottság valamennyi pályázó tesztjének jelölésére használt, azt a célt szolgálta, hogy biztosítsa a pályázókkal szembeni egyenlő bánásmódot, és lehetővé tegye a bizottság számára, hogy valamennyi pályázóra egységesen objektív kritériumokat alkalmazzon. A Parlament hivatkozott arra az ítélkezési gyakorlatra is, amely szerint i. a vizsgabizottság széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik a vizsgák kijavításának módszereit illetően, és ii. ezeket a módszereket a közösségi bíróságok csak a pályázók közötti egyenlő bánásmód és a kiválasztásuk tárgyilagosságának biztosításához szükséges mértékben vizsgálhatják felül(12).

A Parlament azt is kijelentette, hogy a jelölési kritériumokat a tesztek előtt határozták meg. Hivatkozott továbbá arra az ítélkezési gyakorlatra, amely szerint a pályázók képességei értékelésének szakaszában a vizsgabizottság eljárása a pályázókkal járó titoktartás hatálya alá tartozik, csakúgy, mint az értékelési szempontok, amelyek a vizsgabizottság értékelésének szerves részét képezik(13). A Parlament azonban rámutatott arra, hogy 2006. január 13-i levelében teljes körű és részletes indokolást adott a panaszosnak arra vonatkozóan, hogy esszéje miért nem érte el a minimális pontszámot.

1.3 Az ombudsman megjegyzi, hogy a panaszos 2005. december 7-i, a jelölőtáblázat másolatára irányuló kérelmét követően a felvételi bizottság elnöke 2005. december 8-i levelében a következőket közölte vele:

„(...)Megerősítem (...) a fenti versenyvizsga írásbeli vizsgáin elért eredményeket, és átadom Önnek a jelölőtáblát.

sz. teszt (MCQ) 23/35 sz.
teszt (összefoglaló) 5,5/10 tartalom és 8/10 francia nyelv (összesen: 13/20) [(14)]

Test No 3 (essay) 12/30 in Content és 6/10 in English language (Összesen: 18/40)"(15).

Az ombudsman megjegyzi továbbá, hogy a felvételi bizottság elnöke 2005. december 9-i levelében hasonlóképpen tájékoztatta a panaszost:

"A kapott eredményeket és így a jelölőrácsot is újra elküldjük Önnek."(16)

Az ombudsman úgy véli, hogy a fentiekből az következik, hogy a felvételi bizottság úgy ítélte meg, hogy ezen információknak a panaszos részére történő rendelkezésre bocsátása a jelölőtáblának a panaszos részére történő rendelkezésre bocsátását jelenti.

1.4 Az ombudsman megjegyzi továbbá, hogy a panaszos 90. cikk (2) bekezdése szerinti panaszáról szóló, 2006. április 4-i határozatában az ALDE többek között arról tájékoztatta a panaszost, hogy "azÖn által kért táblázat a következő: rendelkezik az esszé tartalmának 0–30 pontos skálán, valamint a nyelvi szintnek 0–10 pontos skálán történő értékeléséről.”(17)

Az ombudsman megjegyzi továbbá, hogy a jelen panaszra vonatkozó véleményében a Parlament kijelentette, hogy a táblázatot a munkaerő-felvételről szóló közlemény VI.A.3. pontjával összhangban fejlesztették ki, és megismételte, hogy az esszé tartalmának 0–30 pontos skálán, nyelvi szintjének pedig 0–10 pontos skálán történő értékelését írta elő.

1.5 A fenti 1.3. és 1.4. pontban összefoglalt tények alapján az ombudsman úgy értelmezi, hogy a jelen ügyben az értékelő táblázat a kiválasztási bizottság által kidolgozott dokumentum volt, amelyet a szóban forgó vizsgákat megelőzően hoztak létre, és amelynek célja az volt, hogy a vizsga különböző részeinek súlyozása révén iránymutatást nyújtson e vizsgák jövőbeli értékeléséhez. Az ombudsman azonban azt is megjegyzi, hogy panaszában a panaszos egyértelművé tette, hogy nem tartja kellően részletesnek ezt a jelölőtáblát, és azt kérte, hogy a Parlament bocsásson rendelkezésére részletes táblázatot.

E tekintetben az ombudsman azokra az információkra hivatkozik, amelyeket az ALDE adott a panaszosnak a vele folytatott levélváltás során, valamint azokra az információkra, amelyeket a Parlament e vizsgálat során nyújtott. Ezen információk alapján az ombudsman rámutat arra, hogy a felvételi bizottság által létrehozott jelölőtáblázat az esszé tartalmának 0–30 pontos skálán, nyelvi szintjének pedig 0–10 pontos skálán történő értékelését írta elő, és hogy nincs más jelölőtáblázat. Így a felvételi bizottság úgy döntött, hogy az esszéket a felvételi felhívás VI.A.3. pontjában szereplő táblázattal azonos jelölőtáblázat alapján jelöli meg, anélkül hogy ezt a táblázatot részletesebben kidolgozta volna.

A fentiek alapján az ombudsman megjegyzi, hogy a Parlament nem tudja a panaszos rendelkezésére bocsátani azt, amit részletes jelölőrácsnak vélne, mivel úgy tűnik, hogy ilyen „részletes” rács nem létezik.

1.6 Az ombudsman tudomásul veszi, hogy a Parlament véleményében utal arra az ítélkezési gyakorlatra, amely szerint a vizsgabizottság széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik a vizsgák kijavításának módszereit illetően. Ez az ítélkezési gyakorlat azt is előírja, hogy a közösségi bíróságok csak annyiban vizsgálhatják felül a Testület korrekciós módszereit, amennyiben ez a pályázók közötti egyenlő bánásmód és a pályázók közötti választás objektivitásának biztosításához szükséges(18).

Ebben az összefüggésben az ombudsman úgy véli, hogy a panaszos nem nyújtott be bizonyítékot vagy érvet annak alátámasztására, hogy i. a felvételi bizottság azáltal, hogy úgy döntött, hogy az esszéket a felvételi közlemény VI.A.3. pontjában szereplővel azonos jelölőrács alapján jelöli meg, széles mérlegelési jogkörén kívül járt el, vagy ii. a felvételi bizottság által használt jelölőrács nem tette lehetővé számára a pályázók képességeinek összehasonlító értékelését, és nem biztosította a pályázókkal szembeni egyenlő bánásmódot és a kiválasztásuk objektivitását.

1.7 Az ombudsman tudomásul veszi továbbá a Parlament nyilatkozatát, amely szerint az írásbeli vizsgák értékelésének kritériumait a vizsgák előtt határozták meg. A Parlament hivatkozott arra az ítélkezési gyakorlatra is, amely szerint a pályázók képességei értékelésének szakaszában a vizsgabizottság eljárásaira – csakúgy, mint az értékelési kritériumokra(19) – kiterjed az eljárások összehasonlító jellegéből fakadó titoktartás.

E tekintetben az ombudsman megjegyzi, hogy a felvételi bizottság elnöke 2006. január 13-i levelében tájékoztatta a panaszost azokról az okokról, amelyek miatt esszéje nem érte el a minimális pontszámot. Ezek a következők voltak:

1. a politikai elemzés minimális szintjének és az ALDE politikai tanácsadójától megkövetelt témák megfelelő ismeretének hiánya;
2. A kritikai megközelítés hiánya a tanulmányban, rövidség és következetlen következtetések, amelyek azt mutatják, hogy nem képesek elemezni az európai társadalom politikai pártjainak összetett jelenségeit;
3. a hagyományos európai politikai pártok válsága történelmi hátterének hiánya és az újonnan létrehozott európai politikai pártok fejlődésének említése; és
4. i. a polgárok nem érzékelik ezeket a jelenségeket, és ii. nincsenek új elképzelések arra vonatkozóan, hogy miként lehetne javítani a politikai pártok és az európai társadalom közötti kapcsolatot, ahogyan azt széles körben értelmezik.

1.8 Az ombudsman véleménye szerint a Parlament által a panaszosnak nyújtott fenti magyarázatok azt mutatják, hogy esszéjét olyan kritériumok alapján jelölték meg, amelyeket a tesztek előtt határoztak meg, és amelyek összhangban voltak az A.3. írásbeli teszt céljával. (essay) a felvételi közlemény II. pontjával összefüggésben értelmezett VI.A.3. pontjában meghatározottak szerint. Ennek célja az volt, hogy felmérjék a jelöltek szövegezési képességeit, a tudásszintet, valamint az ALDE-tagok feladatainak ellátásához szükséges nyelvi minőséget. E funkciók közé tartoznak a következők: részvétel a parlamenti bizottságok jogalkotási munkájában; politikai tanácsadás; koherens parlamenti álláspontok kialakítása az Európai Unió fő tevékenységi területein; ülések szervezése és nyomon követése; tájékoztatási és kommunikációs feladatok; valamint az ALDE megfelelő működéséhez szükséges bármely tevékenység. Továbbá a felvételi közlemény ugyanezen II. pontja szerint az állás betöltéséhez az Európai Unión belüli politikai rendszerek alapos ismerete szükséges.

Ezért az ombudsman úgy véli, hogy a panaszos olyan átfogó információkkal rendelkezett, amelyek lehetővé tették számára, hogy megértse azokat a kritériumokat, amelyek alapján esszéjét megjelölték. Ugyanezen okokból az ombudsmannak nincs oka kétségbe vonni a jelölési kritériumok tényszerű fennállását.

1.9 Végezetül az ombudsman helyénvalónak tartja, hogy foglalkozzon a panaszosnak az esszéje megjelölésével és felülvizsgálatával kapcsolatos aggályaival.

Először is, az ombudsman emlékeztet a panaszosnak a 90. cikk (2) bekezdése szerinti panaszában kifejtett érvére, amely szerint az esszét egy angol nyelvű szakértő újraolvastatta, aki úgy vélte, hogy az esszét legalább 50%-os jelöléssel kell ellátni. E tekintetben az ombudsman rámutat arra, hogy a panaszos esszéje nyelvi minőségét tekintve 10-ből 6 pontot kapott. Ezért az ombudsman véleménye szerint a panaszos érve csak megerősíti a Parlament azon álláspontját, hogy esszéjének megjelölése során nem tártak fel szabálytalanságot.

Másodszor, az ombudsman tudomásul veszi a panaszosnak a 90. cikk (2) bekezdése szerinti panaszában és a Parlament véleményével kapcsolatos észrevételeiben kifejezett kétségeit, hogy a felvételi bizottság 2005. december 7-i felülvizsgálati kérelmére adott 2005. december 8-i válaszának gyorsasága fényében a felvételi bizottság 2005. december 8-án valóban újra megvizsgálta-e az esszéjét. E tekintetben az ombudsman rámutat, hogy a Parlament soha nem érvelt azzal, hogy 2005. december 8-án a felvételi bizottság mind a négy tagja újra megvizsgálta volna a panaszos esszéjét. Éppen ellenkezőleg, a rendelkezésre álló bizonyítékokból kitűnik, hogy a panaszos 2005. december 7-i kérését követően a felvételi bizottság elnöke a bizottság egy másik tagjával, nevezetesen a Parlament személyzeti bizottságának képviselőjével együtt azonnal újra megvizsgálta esszéjét. Ugyanezen bizonyítékok alapján úgy tűnik továbbá, hogy a panaszos 90. cikk (2) bekezdése szerinti panaszát követően esszéjét a felvételi bizottság mind a négy tagja újra megvizsgálta.

1.10 A fentiek fényében az ombudsman nem talált hivatali visszásságot a panaszos állításával kapcsolatban, és úgy véli, hogy követelései nem tarthatók fenn.

2 Következtetések

Az ombudsman megállapítja, hogy e panasz vizsgálata nem tárt fel hivatali visszásságot. Az ombudsman ezért lezárja az ügyet.

A Parlament elnökét tájékoztatni fogják erről a döntésről.

Tisztelettel:

 

P. Nikiforos DIAMANDOUROS

---

(1) E levél egy példányát a Parlament e vizsgálat során rendelkezésre bocsátotta.

(2) E levél másolatát csak a Parlament küldte meg az ombudsmannak véleményének mellékleteként. Ennek tartalmát az alábbi, „A Parlament véleménye” című szakasz foglalja össze.

(3) A T-19/03. sz., Konstantopoulou kontra Bíróság ügyben hozott ítélet (EBHT-KSZ 2004., I-A-25. o. és II-107. o.) 60. pontja.

(4) A felvételi közlemény egy példányát csatolták a Parlament véleményéhez. Fordítás francia nyelvről az ombudsman szolgálatai által.

(5) Az ombudsman megjegyzi, hogy az ebbe a sorba tartozó számítási vagy gépelési hibát a panaszos nem kezelte és nem is vitatta. A jelen vizsgálat tehát nem foglalkozik ezzel a kérdéssel.

(6) Fordítás francia nyelvről az ombudsman szolgálatai által.

(7) A T-24/01. sz., Staelen kontra Parlament ügyben hozott ítélet (EBHT-KSZ 2003., I-A-79. o. és II-423. o.) 47. pontja.

(8) A T-291/45. sz., Pimley-Smith kontra Bizottság ügyben hozott ítélet (EBHT-KSZ 1995., I-A-209. o. és II-637. o.) 26. pontja.

(9) A T-237/95. sz., Carbajo Ferrero kontra Parlament ügyben hozott ítélet (EBHT-KSZ 1997., I-A-141. o. és II-429. o.) 101. pontja.

(10) A T-19/03. sz., Konstantopoulou kontra Bíróság ügyben hozott ítélet (EBHT-KSZ 2004., I-A-25. o. és II-107. o.) 28–30. pontja.

(11) A fent hivatkozott T-19/03. sz., Konstantopoulou kontra Bíróság ügyben hozott ítélet 60. pontja.

(12) A T-19/03. sz., Konstantopoulou kontra Bíróság ügyben hozott ítélet (EBHT-KSZ 2004., I-A-25. o. és II-107. o.) 60. pontja.

(13) A fent hivatkozott T-19/03. sz., Konstantopoulou kontra Bíróság ügyben hozott ítélet 28-32. pontja.

(14) Lásd a fenti 5. megjegyzést.

(15) Az ombudsman szolgálatai által készített fordítás francia nyelvről.

(16) Az ombudsman szolgálatai által készített fordítás francia nyelvről.

(17) Az ombudsman szolgálatai által készített fordítás francia nyelvről.

(18) A T-19/03. sz., Konstantopoulou kontra Bíróság ügyben hozott ítélet (EBHT-KSZ 2004., I-A-25. o. és II-107. o.) 60. pontja.

(19) A fent hivatkozott T-19/03. sz., Konstantopoulou kontra Bíróság ügyben hozott ítélet 28–30. pontja.