Strasbourg, 2007. szeptember 28.

Tisztelt J. Úr!

2006. február 3-án Ön panaszt nyújtott be az európai ombudsmanhoz azzal kapcsolatban, hogy az Európai Bizottság állítólag nem adott kielégítő választ a 2005. október 3-i e-mailjében foglalt kérdésekre. 2006. február 9-i és 20-i e-mailjeiben panaszát további információkkal egészítette ki.

2006. március 10‐én továbbítottam a panaszt a Bizottság elnökének. A Bizottság 2006. június 1-jén küldte meg véleményét. Az észrevételezésre való felkéréssel együtt továbbítottam Önnek, amelyet 2006. december 17-én küldött meg.

Azért írok most, hogy tájékoztassam Önöket az elvégzett vizsgálatok eredményeiről.

A PANASZ

Panaszában (és a hozzá csatolt kapcsolódó dokumentumokban) a panaszos a következő észrevételeket tette. 2005. október 3-án a panaszos e-mailt küldött Markos Kyprianou biztosnak, amely egy sor konkrét kérdést tartalmazott a géntechnológiával módosított (GM) élelmiszerek lehetséges előnyeivel kapcsolatban az uniós fogyasztók számára. Válasz hiányában a panaszos 2005. november 3-án hivatalos panaszt nyújtott be a biztoshoz. 2005. november 10‐én a Bizottság ideiglenes választ, 2005. december 16‐án pedig érdemi választ küldött. Mivel a panaszos nem volt elégedett a Bizottság válaszával, 2006. január 21-én végleges választ kért a biztostól a kérdéseire. Jelezte továbbá, hogy amennyiben 2006. január 30-ig nem kap választ, panaszt nyújt be az európai ombudsmanhoz. Válasz hiányában a panaszos ezt a panaszt 2006. február 3-án nyújtotta be az ombudsmanhoz.

Panaszában a panaszos azt állította, hogy a Bizottság nem adott kielégítő választ a 2005. október 3-i e-mailjében szereplő alábbi kérdésekre: (1) „Elmondaná nekünk, hogy a géntechnológiával módosított anyagok állati takarmányba és egyéb élelmiszeripari termékekbe történő bejuttatására vonatkozó közelmúltbeli engedélyei milyen előnyökkel járnak a fogyasztók számára?”; (2) "Hogyan fogják növelni az élelmiszer-biztonságot?"; (3) "Hogyan fogják javítani az élelmiszerek minőségét, ízét és táplálkozási jellegét?"; (4) "Hogyan javítják a közegészségügyet?"; (5) "Hogyan fogják leszorítani az élelmiszerárakat?"; (6) "Hogyan járulnak hozzá az "egészséges életkörülmények" megteremtéséhez?"; (7) "Hogyan fogják javítani az állatjólétet?"; (8) "És Ön szerint hogyan erősödtek a fogyasztók jogai azáltal, hogy a Bizottság a géntechnológiával módosított termékekkel kapcsolatos valamennyi közvélemény-kutatást elutasított?"; és (9) „Milyen bizonyítékokkal támasztja alá azt az állítást, hogy egyes uniós fogyasztók valóban géntechnológiával módosított élelmiszereket kívánnak vásárolni és fogyasztani?”

A panaszos azt állította, hogy Kyprianou biztosnak elnézést kell kérnie, és hivatalosan meg kell büntetni, amiért nem válaszolt a kérdéseire. 2006. február 9-én a panaszos újabb e-mailt küldött az ombudsmannak, amelyben arról tájékoztatta, hogy 2006. február 8-án választ kapott a Bizottságtól. Az ombudsmanhoz intézett e-mailjében továbbá azt állította, hogy 2006. február 8-i válaszában a Bizottság arrogánsan válaszolt, és ezért a biztos lemondását kérte.

2006. március 10-én az ombudsman vizsgálatot indított a panaszos panaszával kapcsolatban, és felkérte a Bizottságot, hogy nyilvánítson véleményt a következő állításról és állításról:

A panaszos azt állítja, hogy az Európai Bizottság nem adott kielégítő választ a 2005. október 3-i e-mailjében a géntechnológiával módosított termékekre vonatkozóan előterjesztett kérdésekre.

A panaszos azt állítja, hogy Kyprianou biztosnak elnézést kell kérnie, és hivatalosan meg kell büntetni azért, mert nem volt hajlandó válaszolni a panaszos kérdéseire.

Az ombudsman azonban arról tájékoztatta a panaszost, hogy nincs elegendő alap a 2006. február 9-i e-mailjében ismertetett további állításának és állításának kivizsgálására, mivel a panaszos nem tisztázta, hogy milyen módon tartja a Bizottság 2006. február 8-i válaszának tartalmát arrogánsnak.

2006. április 27-én kelt e-mailjében a panaszos arra kérte az ombudsmant, hogy vizsgálja felül azon döntését, hogy nem folytatja tovább azon állítását, miszerint a Bizottság 2006. február 8-i válaszában arrogánsan válaszolt, valamint Kyprianou biztos lemondását.

2006. július 17-i válaszában az ombudsman kifejtette a panaszosnak, hogy tekintettel a Bizottság által a jelen panaszra vonatkozó 2006. június 1-jei véleményében nyújtott további magyarázatokra, helyénvalónak tartja megvárni a panaszosnak a Bizottság véleményére vonatkozó észrevételeit, mielőtt döntene arról, hogy kiterjeszti-e vizsgálatát a 2006. április 27-i e-mailjében említett kérdésekkel kapcsolatban.

A VIZSGÁLAT

A Bizottság véleménye

Véleményében a Bizottság először emlékeztetett az ügy hátterére, kifejtve, hogy 2005. október 3-án a panaszos e-mailt küldött Kyprianou biztosnak, amely egy sor kérdést tartalmazott a géntechnológiával módosított szervezetek (GMO-k) közelmúltbeli engedélyezésével kapcsolatban. 2005. november 10-én ideiglenes választ küldtek a panaszosnak, amelyet 2005. december 16-án érdemi válasz követett. Időközben, 2005. november 3-án a panaszos hivatalos panaszt nyújtott be a biztoshoz a válasz késedelmes megküldése miatt. A biztosnak küldött 2006. január 21-i elektronikus levelében a panaszos jelezte, hogy nem elégedett a Bizottságnak a kérdéseire adott válaszaival, és amennyiben 2006. január 30-ig nem kap megfelelő választ, hivatalos panaszt nyújt be az ombudsmanhoz. A Bizottság 2006. február 8-án válaszolt a panaszos 2006. január 21-i e-mailjére. A panaszos azonban időközben panaszt nyújtott be az ombudsmanhoz. Ehhez kapcsolódóan a panaszos az ombudsmanhoz intézett 2006. február 9-i további e-mailjében jelezte, hogy a Bizottság válaszát nem tartja megfelelőnek és arrogánsnak.

A panaszos érdemét illetően a Bizottság először is hangsúlyozta, hogy rendkívül fontosnak tartja, hogy a polgárok és az érdekelt felek számára egyértelművé tegye intézkedéseinek különböző szempontjait. E tekintetben a különböző szervezeti egységek nap mint nap jelentős számú kérdéssel foglalkoznak, amelyek néha összetett és egymással összefüggő kérdéseket érintenek. Az ilyen kérdések kezelése során a Bizottság igyekszik a lehető legidőszerűbb és legteljesebb lenni.

Ami a panaszos 2005. október 3-i e-mailjében szereplő kérdéseket illeti, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy azok a géntechnológiával módosított (GM) élelmiszerek és takarmányok forgalomba hozatalának engedélyezésére irányuló eljárás általános összefüggéseihez kapcsolódnak. E tekintetben a Bizottság 2005. december 16-i átfogó válaszában minden szükséges információt megadott a politikai háttérrel, az ágazatra vonatkozó uniós jogszabályi kerettel, valamint a géntechnológiával módosított termékekre vonatkozó jelenlegi bizottsági politika indokaival kapcsolatban. A Bizottság ezért úgy ítélte meg, hogy minden olyan információt benyújtott, amely megmagyarázta intézkedéseit. Ezenkívül egyértelműen kifejtette a panaszosnak, hogy a GMO-k engedélyezésével kapcsolatos tevékenységei során a Bizottság csupán az Európai Parlament és a Tanács által a közelmúltban jóváhagyott uniós jogszabályokat alkalmazza.

E megfontolások szemléltetése érdekében a Bizottság részletes áttekintést nyújtott azokról a kérdésekről, amelyekre a panaszos választ kívánt kapni, valamint az ezekre a kérdésekre adott válaszairól, amint azt 2005. december 16-i eredeti válaszában megadta.

kérdés („Kérjük, mondja el nekünk, hogy a géntechnológiával módosított anyagok takarmányba és egyéb élelmiszeripari termékekbe történő bejuttatására vonatkozó közelmúltbeli engedélyei milyen előnyökkel járnak a fogyasztók számára?”) általában véve hogyan kapcsolódtak a fogyasztói előnyökhöz. Ez egy széles körű kérdés volt, amely összefügghet az élelmiszer/takarmány minőségével, valamint más tényezőkkel, például a fogyasztók gazdasági érdekeivel.

kérdés („Hogyan fogják javítani az élelmiszer-biztonságot?”); 3 („Hogyan fogják javítani az élelmiszerek minőségét, ízét és táplálkozási jellegét?”); 4 („Hogyan javítják a közegészségügyet?”); és 7 („Hogyan fogják javítani az állatjólétet?”) a GMO-k engedélyezését követően az élelmiszer-biztonság vagy az állatjólét lehetséges fokozásához kapcsolódtak. Amint az a 2005. december 16-án adott válaszból kitűnik, az élelmiszer-biztonság lehetséges fokozását akkoriban nem vették figyelembe a GMO-k engedélyezésének kritériumai között. Ezzel például a válaszához csatolt dokumentum következő kivonata foglalkozott:

„A Bizottságnak továbbá a közösségi jogszabályok előírásainak megfelelően jóvá kell hagynia a következőket: az új GMO-termékek forgalomba hozatalára vonatkozó határozattervezetek folyamatos, eseti alapon történő benyújtása a szabályozási bizottságokhoz, amennyiben nem áll fenn tudományos értékelésen alapuló kockázat az emberi egészségre és a környezetre nézve [...]”.

Az ötödik kérdés („Hogyan fogják leszorítani az élelmiszerárakat?”) a géntechnológiával módosított élelmiszerek engedélyezésének az élelmiszerek árára gyakorolt hatására vonatkozott. Mivel ez különböző és piacfüggő tényezők eredménye volt, nehéz volt megválaszolni ezt a kérdést még a géntechnológiával módosított élelmiszerek alacsonyabb előállítási költségeinek feltételezése esetén is.

A 8. kérdés („És Ön szerint hogyan erősödtek a fogyasztók jogai azáltal, hogy a Bizottság a géntechnológiával módosított termékekkel kapcsolatos valamennyi közvélemény-kutatást elutasított?”) a fogyasztók azon jogához kapcsolódott, hogy válasszanak a géntechnológiával módosított és a géntechnológiával nem módosított termékek között, amellyel a Bizottság válaszának következő része kifejezetten foglalkozott:

„Ez a rendelet meghatározza az ilyen típusú termékek forgalomba hozatalának engedélyezésére vonatkozó eljárásokat és követelményeket. Szeretném hangsúlyozni, hogy ez nem kötelezi a forgalomba hozandó termékeket, és még inkább a fogyasztókat azok megvásárlására [sic]. E tekintetben a rendelet címkézési szabályokat is meghatároz annak érdekében, hogy tájékoztassa a fogyasztókat a termékek géntechnológiával módosított eredetéről, és ezáltal biztosítsa számukra a géntechnológiával módosított és a géntechnológiával nem módosított termékek közötti választás jogát. Figyelembe véve például a Greenpeace közelmúltbeli jelentését („No market for GM label food in Europe” [A géntechnológiával módosított élelmiszereknek nincs piaca Európában], 2005. január), meg vagyok győződve arról, hogy a géntechnológiával módosított élelmiszerek címkézésére vonatkozó jelenlegi szabályok ténylegesen lehetővé teszik azoknak a fogyasztóknak, akik nem kívánnak ilyen típusú termékeket vásárolni [], hogy ezt megtegyék.”

A 9. kérdéssel („Milyen bizonyítéka van annak az állításnak, hogy egyes uniós fogyasztók valóban géntechnológiával módosított élelmiszereket kívánnak vásárolni és fogyasztani?”) a Bizottság átfogó válasza is foglalkozott.

A Bizottság azzal zárta véleményét, hogy 2005. december 16-i levelében kielégítő választ adott a panaszos 2005. október 3-i e-mailjére, és a GMO-k engedélyezésével kapcsolatban minden szükséges információt a rendelkezésére bocsátott. Ezért úgy ítélte meg, hogy Kyprianou biztos megrovása nem szükséges és nem is helyénvaló. A Bizottság ezért felkérte az ombudsmant, hogy zárja le az ügyet.

A panaszos észrevételei

Észrevételeiben a panaszos fenntartotta panaszát, és összefoglalva a következő észrevételeket tette. Először emlékeztetett arra, hogy 2005. október 3-i levelére 2005. november 10-én ideiglenes választ, majd 2005. december 16-án érdemi választ kapott. A panaszos azon a véleményen volt, hogy a Bizottság érdemi válasza egy „tipikus közszolgálati levél” volt, amely az általa feltett kérdések egyikére sem tért ki. Ezért 2006. január 21-i levelében panaszt tett a Bizottságnál e mulasztás miatt, amelyben megismételte kérdéseit „amennyiben a biztos vagy munkatársai első alkalommal nem értették meg azokat”. Ezt követően 2006. február 8‐án választ kapott a Bizottságtól, amely azonban ismét nem válaszolt a kérdéseire, míg az intézmény azt állította, hogy korábbi közleményeiben valamennyi válasz szerepelt.

A panaszos úgy találta, hogy ez a helyzet alapvetően nem kielégítő, ezért fenn kívánta tartani panaszát. Előadta továbbá, hogy kérdései konkrétak és egyszerűek, és azokat Kyprianou biztosnak címezték azzal az indokkal, hogy a biztosokat felelősségre kell vonni az általuk előmozdítani kívánt politikákért. A biztosnak ezért közvetlenül kellett volna válaszolnia a kérdéseire, ahelyett, hogy „visszavonul a köztisztviselők mögé, és olyan nyilatkozatokat készít”, amelyek csak átfogó politikai kérdésekkel foglalkoznak.

A panaszos megismételte arra irányuló kérelmét, hogy Kyprianou biztost súlyos megrovásban részesítsék, amiért nem válaszolt a kérdéseire.

A HATÁROZAT

1 A Bizottság állítólagos mulasztása, hogy kielégítő választ adjon a panaszos 2005. október 3-i e-mailjében foglalt kérdésekre

1.1 A panaszos azt állította, hogy a Bizottság nem adott kielégítő választ a 2005. október 3-i e-mailjében foglalt kérdésekre, mivel azokat 2006. január 21-i e-mailjében megismételte és kiegészítette. Ezek a kérdések a következők voltak: (1) „Elmondaná nekünk, hogy a géntechnológiával módosított anyagok állati takarmányba és egyéb élelmiszeripari termékekbe történő bejuttatására vonatkozó közelmúltbeli engedélyei milyen előnyökkel járnak a fogyasztók számára?”; (2) "Hogyan fogják növelni az élelmiszer-biztonságot?"; (3) "Hogyan fogják javítani az élelmiszerek minőségét, ízét és táplálkozási jellegét?"; (4) "Hogyan javítják a közegészségügyet?"; (5) "Hogyan fogják leszorítani az élelmiszerárakat?"; (6) "Hogyan járulnak hozzá az "egészséges életkörülmények" megteremtéséhez?"; (7) "Hogyan fogják javítani az állatjólétet?"; (8) "És Ön szerint hogyan erősödtek a fogyasztók jogai azáltal, hogy a Bizottság a géntechnológiával módosított termékekkel kapcsolatos valamennyi közvélemény-kutatást elutasított?"; és (9) „Milyen bizonyítéka van annak az állításnak, hogy egyes uniós fogyasztók valóban géntechnológiával módosított élelmiszereket kívánnak vásárolni és fogyasztani?” Ezeket a kérdéseket számos észrevétel kísérte, amelyek a panaszos három konkrét GMO-engedély ellenzését fejezték ki.

1.2 Véleményében az Európai Bizottság megállapította, hogy a panaszos valamennyi kérdése a géntechnológiával módosított (GM) élelmiszerek és takarmányok forgalomba hozatalának engedélyezésére irányuló eljárás általános összefüggéseire vonatkozott. 2005. december 16-i átfogó válaszában a Bizottság minden szükséges információt megadott a panaszosnak a politikai háttérrel, az EU jogszabályi keretével, valamint a GMO-kra vonatkozó politikájával kapcsolatban. Ugyanezen 2005. december 16‐i válaszában a Bizottság egyértelműen kifejtette a panaszosnak, hogy a szóban forgó ügyre vonatkozó kereseteiben csupán a GMO‐k engedélyezésére vonatkozó, az Európai Parlament és a Tanács által a közelmúltban jóváhagyott uniós jogszabályokat alkalmazza. Véleményében a Bizottság konkrétabb észrevételeket is tett azzal kapcsolatban, hogy 2005. december 16-i válaszában hogyan foglalkozott a panaszos kilenc kérdésének mindegyikével.

1.3 Észrevételeiben a panaszos fenntartotta panaszát, és azt állította, hogy kérdései konkrétak és egyszerűek, és azokat Markos Kyprianou biztos elé terjesztették azzal az indokkal, hogy a biztosokat felelősségre kell vonni az általuk előmozdítani kívánt politikákért. A biztosnak ezért közvetlenül kellett volna válaszolnia a kérdéseire, ahelyett, hogy „visszavonul a köztisztviselők mögé, és olyan nyilatkozatokat készít”, amelyek csak átfogó politikai kérdésekkel foglalkoznak.

1.4 Az ombudsman először is megjegyzi, hogy a Bizottság helyes hivatali magatartásra vonatkozó kódexének (1) 4. pontjában foglalt, a megfelelő ügyintézésre vonatkozó elvek megkövetelik, hogy a Bizottság megfelelően foglalkozzon a panaszos 2005. október 3-i e-mailjében foglalt kérdésekkel.

1.5 Másodszor, az ombudsman megjegyzi, hogy 2005. december 16-án a panaszos a következő választ kapta a Bizottságtól 2005. október 3-i e-mailjére:

„Amint bizonyára Ön is tudja, az elmúlt években az EU átfogóan felülvizsgálta a GMO-kra vonatkozó szabályozási keretét azzal a céllal, hogy biztosítsa az egészség és a környezet magas szintű védelmét, valamint garantálja a fogyasztók választási jogát. A géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok forgalomba hozatalának engedélyezését az EU-ban az 1829/2003/EK rendelet szabályozza. Ez a rendelet meghatározza az ilyen típusú termékek forgalomba hozatalának engedélyezésére vonatkozó eljárásokat és követelményeket. Szeretném hangsúlyozni, hogy ez nem követeli meg a géntechnológiával módosított termékek forgalomba hozatalát [], sem pedig azt, hogy a fogyasztók (...) megvásárolják azokat. E tekintetben a rendelet címkézési szabályokat is meghatároz annak érdekében, hogy tájékoztassa a fogyasztókat a termékek géntechnológiával módosított eredetéről, és ezáltal biztosítsa számukra a géntechnológiával módosított és a géntechnológiával nem módosított termékek közötti választás jogát. Figyelembe véve például a Greenpeace közelmúltbeli jelentését ("Nincs piaca a géntechnológiával módosított élelmiszereknek Európában", 2005. január), meg vagyok győződve arról, hogy a géntechnológiával módosított élelmiszerek címkézésére vonatkozó jelenlegi szabályok ténylegesen lehetővé teszik a fogyasztók számára, hogy éljenek ezzel a választási lehetőséggel, ha nem akarnak ilyen típusú termékeket vásárolni. Az 1829/2003/EK rendeletet (és így mindezeket a szempontokat) viszonylag nemrégiben (2003 szeptemberében) fogadták el, miután a Bizottság, a Tanács és az Európai Parlament széles körű konzultációt folytatott az összes érintett érdekelt féllel. Mindkét intézmény megállapodott abban, hogy felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy szabályozási bizottsági eljárás keretében engedélyezze a GMO-kat. A GMO-k engedélyezésekor a Bizottság tehát csupán ezt a környezetvédelmi és fogyasztóközpontú jogi keretet hajtja végre. A biotechnológia jelenlegi előnyei a gyógyszeriparban nem képezik vita tárgyát. Ugyanígy a biotechnológia is előnyökkel járhat az élelmiszerek vagy takarmányok előállítása, illetve e termékek végső minőségének javítása szempontjából. Mindemellett igaz, hogy a GMO-k engedélyezése továbbra is ellentmondásos kérdés. Az Európai Bizottság egésze március 22-én irányadó vitát folytatott erről a kérdésről. Ezúton hivatkozom a "Közlemény a Bizottságnak a géntechnológiával módosított szervezetekről szóló irányadó vitáról" című mellékelt dokumentumra, amelyet ez alkalommal készítettek. Meggyőződésem, hogy ez a dokumentum minden szükséges információt megad Önnek a politikai háttérrel, a GMO-k forgalomba hozatalára vonatkozó uniós jogszabályokkal, valamint a GMO-kra vonatkozó jelenlegi bizottsági politika indokaival kapcsolatban.”

A Bizottság válaszához csatolta a géntechnológiával módosított szervezetekre vonatkozó iránymutatásról szóló, a Bizottságnak címzett közleményt (a továbbiakban: a közlemény). Ez a hétoldalas dokumentum különösen a GMO-kkal kapcsolatos politikai háttérre, a GMO-k forgalomba hozatalára vonatkozó uniós jogszabályokra, a függőben lévő jóváhagyási eljárásokra, valamint az alkalmazandó uniós jogszabályok tekintetében várható intézkedésekre vonatkozó információkat tartalmazta. Ez az intézkedés többek között a következőket foglalta magában:

„az új GMO-termékek forgalomba hozatalára vonatkozó határozattervezetek folyamatos, eseti alapon történő benyújtása a szabályozási bizottságokhoz, amennyiben azok tudományos értékelés alapján nem jelentenek kockázatot az emberi egészségre és a környezetre.”

A Bizottsághoz intézett 2006. január 21-i e-mailjében a panaszos kijelentette, hogy a kapott válasz nem válaszolt a kérdéseire. Megismételte őket, és néhány napon belül választ kért. 2006. február 8-i levelében a Bizottság azt válaszolta, hogy mindezen kérdések a géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok forgalomba hozatalának engedélyezésére irányuló eljárás általános összefüggéseire vonatkoznak. Ugyanebben a levélben a Bizottság azt is kifejtette, hogy 2005. december 16-i levele minden szükséges információt tartalmazott a politikai háttérrel, a GMO-k jelölőn való elhelyezésére vonatkozó uniós jogszabályokkal, valamint a Bizottság GMO-kra vonatkozó akkori politikájának indokaival kapcsolatban.

1.6 Az Ombudsman megjegyzi, hogy a panaszos kérdéseit tartalmazó e-mailjei (i) tartalmazták bizonyos GMO-engedélyek ellenzését, és (ii) legalább nagy részben érintették ezen engedélyek előnyeit a fogyasztók, az élelmiszer-biztonság, az élelmiszerek minősége, íze és tápértéke, a közegészségügy és az állatjólét szempontjából. A Bizottság 2005. december 16-án meglehetősen általánosan válaszolt, hivatkozva a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (2) (a továbbiakban: 1829/2003 rendelet), amely meghatározza az engedélyezési eljárásokat és követelményeket, valamint a címkézési szabályokat, továbbá a közleményre. Megjegyezte többek között, hogy a GMO-k engedélyezése az 1829/2003/EK rendelettel összhangban történt, amelyet a Tanács és a Parlament az összes érintett érdekelt féllel folytatott széles körű konzultációt követően fogadott el. Mindazonáltal a Bizottság válasza (beleértve a hozzá csatolt közleményt is) nem foglalkozott kellően konkrét és megfelelő módon a panaszos 1–7. kérdésével, amelyek három konkrét GMO-engedélyre és azoknak bizonyos területekre gyakorolt hatásaira vonatkoztak. A Bizottság inkább általános tájékoztatást adott a GMO-engedélyekről (a GMO-k engedélyezésére vonatkozó szabályokról és eljárásokról), anélkül, hogy kifejtette volna, miért nem nyújtotta be a panaszos által kért információkat (3). Ezért úgy tűnik, hogy a Bizottság az (1)–(7) kérdéssel kapcsolatban nem tett eleget a fenti 1.4. pontban említett követelménynek.

1.7 Az ombudsmannak ezt követően meg kell vizsgálnia, hogy a fenti hiányosságot a jelen vizsgálat keretében orvosolták-e.

Az első kérdésről

Véleményében a Bizottság megjegyezte, hogy az 1. kérdés általában a fogyasztói előnyökhöz kapcsolódik, és hogy ez egy széles körű kérdés, amely összefügghet az élelmiszerek és takarmányok minőségével, valamint más tényezőkkel, például a fogyasztók gazdasági érdekeivel. Az ombudsman úgy véli, hogy prima facie a Bizottság véleményének ez a része, amely az 1. kérdés széles körére utal, megfelelően foglalkozik ezzel a kérdéssel. Megjegyzi továbbá, hogy észrevételeiben a panaszos konkrét módon nem vitatta e válasz megfelelőségét.

A 2., 3., 4., 6. és 7. kérdésről

Véleményében a Bizottság megjegyezte, hogy a 2., 3., 4. és 7. kérdés az élelmiszer-biztonságnak vagy az állatjólétnek a GMO-k engedélyezését követő lehetséges fokozásával kapcsolatos, és hogy az élelmiszer-biztonság lehetséges fokozását nem vették figyelembe a GMO-k engedélyezésekor. Ezek a megjegyzések egyértelműen jelzik, hogy a Bizottság nem tudta megadni a fenti kérdésekben, valamint a (6) kérdésben kért információkat, amelyek hasonló kérdésekre vonatkoztak, mivel ezeket az információkat nem vették figyelembe a GMO-k engedélyezésekor. Az ombudsman megállapítja, hogy prima facie a Bizottság véleményének ez a része megfelelően foglalkozik a fenti kérdésekkel. Megjegyzi továbbá, hogy észrevételeiben a panaszos konkrét módon nem vitatta e válasz megfelelőségét.

kérdés:

Véleményében a Bizottság megjegyezte, hogy i. az 5. kérdés a géntechnológiával módosított élelmiszerek engedélyezésének az élelmiszerek árára gyakorolt hatására vonatkozott, és ii. mivel ez különböző és piacfüggő tényezők eredménye, ezt a kérdést még a géntechnológiával módosított élelmiszerek alacsonyabb előállítási költségeinek feltételezése esetén is nehéz megválaszolni. Az ombudsman megállapítja, hogy prima facie a Bizottság véleményének ez a része megfelelően foglalkozik a fenti kérdéssel. Azt is megjegyzi, hogy észrevételeiben a panaszos konkrét módon nem vitatta e válasz megfelelőségét.

A fentiek fényében az ombudsman arra a következtetésre jut, hogy úgy tűnik, hogy a fenti 1.6. pontban megállapított hivatali visszásságot a jelenlegi vizsgálatával összefüggésben megszüntették. Az ombudsman arra a következtetésre jut, hogy ezért nem indokolt az ügy további vizsgálata.

1.8 A (8) és (9) kérdést illetően a Bizottság véleményében emlékeztetett a panaszosnak adott válaszának következő részére:

„A 8. kérdés a »géntechnológiával kapcsolatos ügyekben az összes közvélemény kavalieri elutasítására« vonatkozik. A válasz kifejezetten foglalkozik a fogyasztók azon jogával, hogy válasszanak a géntechnológiával módosított és a géntechnológiával nem módosított termékek között: Ez a rendelet meghatározza az ilyen típusú termékek forgalomba hozatalának engedélyezésére vonatkozó eljárásokat és követelményeket. Szeretném hangsúlyozni, hogy ez nem kötelezi a forgalomba hozandó termékeket, és még inkább a fogyasztókat azok megvásárlására [sic]. E tekintetben a rendelet címkézési szabályokat is meghatároz annak érdekében, hogy tájékoztassa a fogyasztókat a termékek géntechnológiával módosított eredetéről, és ezáltal biztosítsa számukra a géntechnológiával módosított és a géntechnológiával nem módosított termékek közötti választás jogát. Figyelembe véve például a Greenpeace közelmúltbeli jelentését („No market for GM label food in Europe” [A géntechnológiával módosított élelmiszereknek nincs piaca Európában], 2005. január), meg vagyok győződve arról, hogy a géntechnológiával módosított élelmiszerek címkézésére vonatkozó jelenlegi szabályok ténylegesen lehetővé teszik azoknak a fogyasztóknak, akik nem kívánnak ilyen típusú termékeket vásárolni [], hogy ezt megtegyék.” Ami a 9. kérdést és a [ sic ] lehetséges bizonyíték kérését illeti, hogy a fogyasztók géntechnológiával módosított termékeket kívánnak vásárolni, ezeket a szempontokat az átfogó válaszban is kezelték.”

Az ombudsman megállapítja, hogy a Bizottság válaszának ez a része – legalábbis prima facie – megfelelően kezelte a fenti kérdéseket. Azt is megjegyzi, hogy a panaszos konkrét módon nem vitatta e válasz megfelelőségét. Az ombudsman ezért arra a következtetésre jut, hogy a panaszos állítását a (8) és (9) kérdés tekintetében nem támasztották alá. Ezért az ombudsman nem talált ennek megfelelő hivatali visszásságot a Bizottság részéről.

1.9 Végül a panaszos 2006. április 27-i e-mailjével kapcsolatban, amelyben arra kérte az ombudsmant, hogy vizsgálja felül azon döntését, hogy nem folytatja tovább azon állítását, miszerint a Bizottság 2006. február 8-i válaszában arrogánsan válaszolt, valamint Kyprianou biztos lemondására vonatkozó kérelmét, az ombudsman a következőket kívánja közölni. Az Ombudsman a panaszosnak adott 2006. július 17-i válaszában megjegyezte, hogy a Bizottság a jelen panasszal kapcsolatos véleményében további magyarázatokkal szolgált a 2006. február 8-i e-mailjének tartalmát illetően, és ezért helyénvalónak tartotta megvárni a panaszos észrevételeit, mielőtt újra megvizsgálná a panaszos fenti állítását és állítását.

Az ombudsman megjegyzi továbbá, hogy 2006. február 8-i válaszában a Bizottság a következőket írta: „Köszönjük 2006. január 21-i e-mailjét. Kyprianou biztos megkért, hogy a nevében válaszoljak. Ebben az e-mailben felsorolja a korábbi (2005. október 3-i és november 3-i) e-mailjeiben felvetett kérdéseket, amelyek mind a géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok forgalomba hozatalának engedélyezésével kapcsolatos eljárás általános összefüggéseire vonatkoznak. A 2005. december 16-án Önnek megküldött válasz minden szükséges információt tartalmaz a politikai háttérrel, a GMO-k forgalomba hozatalára vonatkozó uniós jogszabályokkal, valamint a Bizottság GMO-kra vonatkozó jelenlegi politikájának indokaival kapcsolatban.„E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy 2006. március 10-i levelében az ombudsman tájékoztatta a panaszost, hogy nem talált elegendő indokot a fenti állítás és állítás kivizsgálására, mivel „a panaszos nem tisztázta, hogy milyen módon tartja a Bizottság 2006. február 8-i válaszának tartalmát arrogánsnak.„ Az ombudsman megállapítja, hogy annak ellenére, hogy a panaszos figyelmét kifejezetten felhívták arra a tényre, hogy tisztáznia kell, hogy milyen módon találta a Bizottság válaszát arrogánsnak, úgy tűnik, nem tette meg. Az ombudsman megjegyzi továbbá, hogy a fenti levél tartalma nem tűnik arrogánsnak.

A fentiekre tekintettel az ombudsman úgy véli, hogy nem lenne indokolt kiterjeszteni a panaszosnak a Bizottság 2006. február 8-i válaszának arrogáns hangvételére vonatkozó állításával kapcsolatos vizsgálatát, és következésképpen kiterjeszteni a felelős biztos lemondására vonatkozó állításával kapcsolatos vizsgálatát.

2 Kyprianou biztos bocsánatkérése és formális megrovása
iránti kérelemről

2.1 Panaszában a panaszos azt állította, hogy Kyprianou biztosnak elnézést kell kérnie, és hivatalosan meg kell büntetni azért, mert megtagadta, hogy válaszoljon a panaszos kérdéseire.

2.2 Tekintettel az 1.7. és 1.8. pontban foglalt megállapításaira, az ombudsman úgy véli, hogy a panasz e vonatkozásával kapcsolatban nincs szükség további vizsgálatokra.

3 Következtetések

Úgy tűnik, hogy a fenti 1.6. pontban megállapított hivatali visszásság a jelen vizsgálat keretében megszűnt. Az ombudsman ezért lezárja az ügyet.

Erről a határozatról a Bizottság elnökét is tájékoztatni fogják.

Tisztelettel:

 

P. Nikiforos DIAMANDOUROS

---

(1) Az eljárási szabályzatának módosításáról szóló, 2000. október 17-i bizottsági határozat (HL 2000. L 267., 63. o.) melléklete.

(2) HL 2003. L 268., 1. o.

(3) Véleményében a Bizottság azzal érvelt, hogy válaszából egyértelműen kiderül, hogy a GMO-k engedélyezésekor nem vették figyelembe az élelmiszer-biztonság lehetséges fokozását. Ezen érv alátámasztására a Bizottság a közlemény következő részére hivatkozott:

„A Bizottságnak továbbá a közösségi jogszabályok előírásainak megfelelően jóvá kell hagynia a következőket: az új GMO-termékek forgalomba hozatalára vonatkozó határozattervezetek folyamatos, eseti alapon történő benyújtása a szabályozási bizottságokhoz, amennyiben azok tudományos értékelés alapján nem jelentenek kockázatot az emberi egészségre és a környezetre (...)”.

E tekintetben az ombudsman megjegyzi, hogy véleménye szerint a Bizottság nem hivatkozott kifejezetten a hétoldalas közlemény előző részére, amelyet válaszához csatolt. Az ombudsman ezért azon a véleményen van, hogy a Bizottság fenti válasza ésszerűen nem tekinthető egyértelmű jelzésnek a panaszos számára arra vonatkozóan, hogy nem tudta megadni a kért releváns információkat, mivel ezeket az információkat nem vették figyelembe a GMO-k engedélyezésekor.