Strasbourg, 2007. július 17.

Tisztelt X Úr!

2005. november 17-én Ön panaszt nyújtott be az európai ombudsmanhoz az Európai Bizottság ellen az Y cég nevében. Panasza az Ön cége által a Bizottság által kiírt ajánlati felhívásra válaszul benyújtott kérelemre vonatkozott.

2005. december 15-én tájékoztattam a Bizottság elnökét panaszáról, és felkértem, hogy 2006. március 31-ig nyilvánítson véleményt arról. 2007. április 7-én a Bizottság arról tájékoztatott, hogy véleménye kissé késni fog. A Bizottság 2006. április 11-én megküldte véleményét, amelyet 2006. április 19-én továbbítottak Önnek, és felkérte, hogy amennyiben kívánja, tegye meg észrevételeit.

2006. június 1‐jén megküldte nekem írásbeli észrevételeit.

2006. szeptember 28-án e-mailt küldött nekem, amelyben tájékoztatást kért panaszának állásáról. 2006. november 14-én válaszoltam a kérésére.

2007. március 8-án tájékoztattam Önt, hogy belső szervezési okokból megváltozott a panaszának kezeléséért felelős jogi tisztviselő személye.

Azért írok most, hogy tájékoztassam Önöket az elvégzett vizsgálatok eredményeiről. Elnézést kérek a panasza elbírálásához szükséges idő tartamáért.

A PANASZ

A panaszos szerint az ügy tényállása összefoglalva a következő:

A panaszos az Y cég elnöke. 2005. május 17-én Y pályázatot nyújtott be a Bizottság által szervezett ajánlati felhívásra.

2005. szeptember 27‐én Y‐t arról tájékoztatták, hogy nem kapta meg a projektet. Ugyanezen a napon a panaszos levelet intézett a Bizottsághoz, amelyben tájékoztatást kért a nyertes ajánlattevő kilétéről, ajánlatának összegéről és az értékelési szempontokról. 2005. szeptember 29-én a Bizottság válaszolt a panaszos kérésére, és tájékoztatta őt a nyertes ajánlat kilétéről, azaz a Z cégről, annak ajánlatáról, valamint az Y és Z által elért pontozásról.

2005. szeptember 29-én a panaszos további információkat kért a sikeres ajánlattevő finanszírozásáról, valamint a tisztességes eljárás kérdéséről azokban a pályázatokban, amelyekben a Bizottság által támogatott nem kormányzati szervezetek és magánvállalkozások versenyeznek. Új levelében a panaszos öt kérdést tett fel a Bizottságnak. Ezek közé tartoztak a Z jogállására, a Z-nek nyújtott európai finanszírozásra, valamint a Z költségvetésének más közpénzekből fedezett százalékos arányára vonatkozó kérdések.

A Bizottság 2005. október 12-én válaszolt a panaszosnak. A panaszos véleménye szerint a Bizottság új levele csak megismételte a korábbi, 2005. szeptember 29-i levelében már szereplő információkat. Ami a panaszosnak a nem kormányzati szervezetek európai finanszírozásával kapcsolatos információkérését illeti, az csupán az „Europa” honlapra irányította.

2005. október 17-i telefaxában a panaszos tájékoztatást kért a Bizottságtól Z európai finanszírozásáról, mivel véleménye szerint a Bizottság korábbi levelezésében nem válaszolt kielégítően erre a kérdésre.

2005. október 21-én a panaszos utókövető levelet küldött a Bizottságnak, amelyben rámutatott, hogy 2003-ban a Z bevételeinek 51 %-a a szolgálataitól származott. Véleménye szerint versenyellenes volt, hogy egy nagyrészt közpénzekből, főként uniós forrásokból finanszírozott szervezet a Bizottság által szervezett közbeszerzési eljárás keretében versenyezzen a rendes kereskedelmi vállalkozásokkal. 2005. október 21-i válaszában a Bizottság vállalta, hogy kivizsgálja az aktát, és amint összegyűjtötte az összes vonatkozó információt, tájékoztatja a panaszost.

2005. november 15-én a Bizottság levelet intézett a panaszoshoz, amelyben kijelentette, hogy szolgáltatásai a Z működési költségeinek 54,67 %-át biztosították. A panaszos véleménye szerint azonban a Bizottság nem válaszolt a 2005. szeptember 29-i levelében felvetett egyéb kérdésekre, például a nyertes ajánlat árára vagy a részletes értékelési kritériumok iránti kérelemre.

Mivel a panaszos nem volt elégedett a Bizottság válaszával, 2005. november 17-én panaszt nyújtott be az európai ombudsmanhoz a Bizottság ellen. Panaszában csatolta a Bizottsággal folytatott levelezésének másolatait.

Az ombudsman a következő állításokkal kapcsolatban kérte a Bizottság véleményét:

1. A Bizottság nem bocsátotta a panaszos rendelkezésére a 2005. szeptember 29-i levelében kért valamennyi információt;
2. A Bizottságnak a szerződés odaítélésére vonatkozó határozata tisztességtelen volt.

A panaszos továbbá a következő állításokat tette:

1. Alapos, átlátható és egyértelmű politikára van szükség a nyílt piacon a kereskedelmi vállalatokkal versengő, erősen támogatott nem kormányzati szervezetek tekintetében;
2. Tisztességes és „egyenlő versenyfeltételeket” kell biztosítani a közbeszerzés kérdésében.

A VIZSGÁLAT

A Bizottság véleménye

Véleményében a Bizottság először is hangsúlyozta, hogy a szóban forgó ajánlati felhívásra vonatkozó valamennyi ajánlatot megvizsgálta, és azokat az alkalmazandó jogi rendelkezésekkel, különösen az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelettel (1) (a továbbiakban: költségvetési rendelet) és az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2002. december 23-i 2342/2002/EK, Euratom bizottsági rendelettel (2) (a továbbiakban: végrehajtási szabályok) összhangban ítélte oda.

A Bizottság ismertette az általa követett eljárást. Kifejtette, hogy az ajánlati felhívás műszaki mellékletében meghatározott szempontoknak megfelelően hét elfogadható ajánlat érkezett be, amelyek közül öt elérte az úgynevezett műszaki kiválósági szintet, és ezért kiválasztásra került az odaítélési szakaszba. Annak ellenére, hogy az Y által benyújtott ajánlat kapta a legmagasabb műszaki pontszámot, az illetékes szervezeti egységeiből álló értékelő bizottság 2005. június 6-án úgy határozott, hogy a szerződést Z-nek ítéli oda, mivel ez a szervezet nyújtotta be a legolcsóbb ajánlatot.

Az értékelő bizottság javaslatát tanácsadás céljából továbbították az illetékes bizottságnak, mivel a szerződés értéke meghaladta a 175 000 EUR-t. Az Európai Bizottság kifejtette, hogy az EGSZB szerepe az átláthatóság biztosítása és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének tiszteletben tartása. 2005. június 22-én a bizottság jóváhagyta a Bizottság szolgálatainak javaslatát, azzal a feltétellel, hogy tisztázzák a kettős finanszírozás kockázatát, figyelembe véve, hogy Z 2005-ben bizottsági működési támogatásban részesült. Az EGSZB tanácsának megfelelően a Bizottság tájékoztatást kért Z-től arról, hogy ajánlata hogyan kapcsolódik a 2005. évi működési támogatási megállapodáshoz. E kérelemre válaszul Z kifejtette, hogy számviteli gyakorlata összhangban van a 2005. évi támogatási megállapodását szabályozó határozattal (3). A Z vállalta továbbá, hogy a 2005-ös és 2006-os beszámolója elkészítésekor tiszteletben tartja ezeket az elveket, biztosítva, hogy az általános költségekre és az egyedi programokra vonatkozó bizottsági bevételeket egyértelműen megemlítik, és a belső pénzügyi irányítás, a külső ellenőrzés és az EK-ellenőrzés révén elkerülik a kettős elszámolást. E magyarázatok fényében 2005. augusztus 4-én konzultációra került sor a Bizottság pénzügyekért felelős szolgálataival az esetleges kettős finanszírozás és a tisztességtelen verseny kockázatairól. Figyelembe véve a Z által benyújtott kiegészítő információkat és a pénzügyi szolgálatainak véleményét, a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy Z-t nem lehet kizárni a közbeszerzésből, csak azon az alapon, hogy ő is részesült a Bizottság működési támogatásában. A végrehajtási szabályok 139. cikke alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a Z által benyújtott ajánlat nem tűnik kirívóan alacsony összegű ajánlatnak.

2005. szeptember 27-én a Bizottság az ajánlat valamennyi résztvevőjével közölte az eredményt, és kéthetes határidőt biztosított számukra a határozat megtámadására. 2005. október 13-án, az észrevételek megtételére rendelkezésre álló kéthetes időszak lejártát követően a Bizottság aláírta a megállapodást Z-vel.

Véleményében a Bizottság rámutatott arra, hogy két ajánlattevő, nevezetesen az „A” és az „Y” cég további információkat kért, de míg „A” kielégítőnek találta a Bizottság válaszát, „Y” további információkat kért.

Az ügy előzményeinek ismertetését követően a Bizottság foglalkozott a panaszos állításaival és állításaival. Ami a kért információk állítólagos hiányát illeti, a Bizottság kifejtette, hogy a sikertelen ajánlattevőnek nyújtandó információk körét a költségvetési rendelet 100. cikke és végrehajtási szabályainak 149. cikke, valamint a Bizottság által a költségvetési rendelet 105. cikke alapján odaítélt közbeszerzési szerződések tekintetében a szerződés odaítélését követően és a tényleges szerződés aláírását megelőzően a részvételre jelentkezők és az ajánlattevők tájékoztatására vonatkozó eljárásról szóló, 2003. július 16-i bizottsági közlemény (4) (a továbbiakban: bizottsági közlemény) határozza meg. A bizottsági közlemény értelmében az ajánlatkérő szervnek tájékoztatnia kell a sikertelen ajánlattevőket arról, hogy ajánlatukat nem fogadták el. Levelében az ajánlatkérő szervnek meg kell indokolnia, hogy miért nem tartotta meg az ajánlatot, és tájékoztatnia kell az ajánlattevőt arról, hogy a szerződést az értesítési üzenetek napjától számított két naptári hétig nem írja alá. Az ajánlatkérő szervnek azt is jeleznie kell, hogy az ajánlat elutasításának okairól írásban, levélben, faxon vagy e-mailben benyújtott kérelemre 15 napon belül további információk szerezhetők be. Az elfogadható ajánlatot benyújtó ajánlattevők tájékoztatást kaphatnak az elfogadott ajánlat jellemzőiről és viszonylagos előnyeiről, valamint a nyertes ajánlattevő nevéről is.

A Bizottság a közösségi bíróságok azon ítélkezési gyakorlatára hivatkozott, amely alapján a Bíróság felülvizsgálata a közbeszerzés területén annak ellenőrzésére korlátozódik, hogy nem történt-e súlyos és nyilvánvaló hiba (5). Ítélkezési gyakorlatában a közösségi bíróságok azt is egyértelművé tették, hogy ezekben az esetekben a bizonyítási teher a panaszosra hárul.

A Bizottság megjegyezte, hogy szolgálatai 2005. szeptember 28-án válaszoltak az Y által 2005. szeptember 27-én benyújtott információkérésre. Válaszában a Bizottság mind Y, mind a nyertes ajánlat által az odaítélési szempontok egyes kategóriáiban elért pontszámokra hivatkozott. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy információi elegendőek voltak ahhoz, hogy Y eldönthesse, hogy megkísérelje-e megtámadni az odaítélésről szóló határozatot.

2005. szeptember 29-i, október 17-i és 21-i további leveleiben Y további információkat kért, amelyeket a Bizottság 2005. október 12-én és 21-én, illetve november 15-én adott meg. 2005. november 15-én a Bizottság az összes érintett szolgálattal folytatott konzultációt követően úgy határozott, hogy nem adja meg a Z-nek nyújtott nemzeti finanszírozásra vonatkozóan kért információkat, mivel ezek az adatok nem tartoztak a költségvetési rendelet 100. cikkének és a végrehajtási rendelet 149. cikkének hatálya alá. A Bizottság továbbá úgy ítélte meg, hogy Y-nak az egyes szempontok tekintetében a tökéletes pontszámra vonatkozó kérése irreleváns az ajánlattevők végső rangsorolása szempontjából, mivel az odaítélési szakaszba bejutott valamennyi ajánlattevő elérte a műszaki kiválósági szintet, következésképpen a legolcsóbb ajánlatot választották ki. Ennek megfelelően, még ha Y tökéletes pontszámot is ért volna el, a végső kiválasztásra az ár alapján került volna sor, és ezért a panaszost még mindig nem választották volna ki.

A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy Y-t időben és pontosan megfelelő információkkal látta el, és a teljes aktát vizsgálat céljából az ombudsman rendelkezésére bocsátotta.

Ami a panaszosnak a szerződés odaítéléséről szóló határozatának tisztességtelen jellegére vonatkozó második állítását illeti, a Bizottság kijelentette, hogy az eljárás valamennyi szakaszában tisztességesen járt el. A Bizottság különösen azzal érvelt, hogy a költségvetési rendelet 89. cikke és végrehajtási szabályai 139. cikkének (2) bekezdése értelmében a támogatott szervezetek részvétele önmagában nem sérti az egyenlő bánásmód elvét, feltéve, hogy maga a támogatás megfelel az alkalmazandó jogszabályoknak. Ezt az értelmezést a közösségi bíróságok ítélkezési gyakorlata is alátámasztotta (6).

A Bizottság azonban elismerte, hogy a bizottsági támogatások kedvezményezettjeire számos korlátozás vonatkozik, különösen i. a költségvetési rendelet 109. cikkének (2) bekezdésében meghatározott „nyereségmentességi szabály”, amely szerint a támogatásnak nem lehet célja vagy hatása nyereség termelése a kedvezményezett számára; és ii. a költségvetési rendelet 113. cikkének (2) bekezdésében meghatározott „működési támogatások csökkentésének elve”, amely azt jelenti, hogy a Bizottság hozzájárulása idővel csökkenni fog. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy ezek az elvek a közösségi politikák előmozdításának célkitűzésével összeegyeztethető egyenlő versenyfeltételek alapját képezik, és hogy azokat ebben az esetben teljes mértékben tiszteletben tartották.

A panaszos észrevételei a Bizottság véleményével kapcsolatban

Észrevételeiben a panaszos üdvözölte a Bizottság véleményét, kijelentve, hogy az számos kérdést tisztázott, és rávilágított a közbeszerzési eljárásra. Utal azonban a Bizottsághoz intézett leveleiben kért olyan információkra, amelyeket nem nyújtottak be. A panaszos kijelentette, hogy a Bizottsághoz intézett 2005. szeptember 27-i levelében azt kérdezte, hogy a panaszos ajánlatában miért lett volna nyilvánvalóbb az együttműködőbb szerep előmozdításának szükségessége. Véleménye szerint nem kielégítő a Bizottság válasza, amelyben az értékelő bizottság úgy ítélte meg, hogy az ajánlat ezen aspektusát nem mutatták be kellőképpen. A panaszos azt is megjegyezte, hogy a 2005. szeptember 29-i levelében feltett öt kérdés egyikére sem kapott megfelelő választ, mivel a Bizottság csupán azt javasolta, hogy a panaszos ellenőrizze honlapját. Elismerte, hogy a Bizottság további információkat szolgáltatott, bár úgy vélte, hogy ezek az információk nem elegendőek annak értékeléséhez, hogy meg kell-e vitatni az ajánlati felhívás odaítéléséről szóló határozatot. A panaszos azt is megjegyezte, hogy 2005. október 17-i levelében részletes információkat kért a cégének adott pontszámokról, és hogy ezeket az információkat nem nyújtották be.

A panaszos továbbá azzal érvelt, hogy az, hogy a Bizottság nem szolgáltatott kellő időben teljes körű információt, megakadályozta abban, hogy a közösségi bíróságok előtt keresetet indítson az odaítélésről szóló határozattal szemben. A panaszos végezetül nagyobb átláthatóságot követelt az uniós intézményeken belüli közbeszerzési eljárásokban, különösen azokban az esetekben, amikor uniós finanszírozásban részesülő szervezetek nyújtottak be kirívóan alacsony összegű ajánlatokat.

A HATÁROZAT

1 A panaszos által kért információ

1.1 A panaszos, a brüsszeli székhelyű Y cég elnöke, akinek nevében a jelen panaszt benyújtotta, azt állítja, hogy az Európai Bizottság nem bocsátotta rendelkezésére a 2005. szeptember 29-i levelében kért, a nyertes ajánlattevő kilétére, az ajánlat összegére és az értékelési szempontokra vonatkozó valamennyi információt.

1.2 Az Európai Bizottság kifejti, hogy a sikertelen ajánlattevők számára nyújtandó információk körét az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet (7) ("költségvetési rendelet") 100. cikke határozza meg; az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2003. december 23-i 2342/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet (8) (a továbbiakban: végrehajtási szabályok) 149. cikke; valamint a Bizottság által a költségvetési rendelet 105. cikke alapján odaítélt közbeszerzési szerződések esetében a szerződés odaítélését követően és a tényleges szerződés aláírását megelőzően a részvételre jelentkezők és az ajánlattevők tájékoztatására vonatkozó eljárásról szóló, 2003. július 16-i bizottsági közleményt (9) (a továbbiakban: a bizottsági közlemény).

Ami a panaszos információkérését illeti, a Bizottság azzal érvel, hogy a , szolgálatai 2005. szeptember 28-án válaszoltak a panaszos 2005. szeptember 27-i kérdéseire, és válaszukban kifejtették mind Y, mind a nyertes ajánlattevő, Z által az odaítélési szempontok egyes kategóriáiban elért pontszámokat. A Bizottság úgy véli, hogy az információk elegendőek voltak ahhoz, hogy Y eldönthesse, hogy meg kívánja-e támadni az odaítélésről szóló határozatot.

A Bizottság azt is kifejti, hogy Y 2005. szeptember 29-i, október 17-i és 21-i kérelmére válaszul 2005. október 12-én és 21-én, illetve november 15-én megküldte a kért információkat. A Bizottság megjegyezte továbbá, hogy 2005. november 15-én megtagadta Y-tól a Z nemzeti finanszírozására vonatkozó információkat, mivel ezek az információk nem tartoztak sem a költségvetési rendelet 100. cikkének, sem a végrehajtási szabályok 149. cikkének hatálya alá. A Bizottság továbbá úgy véli, hogy Y-nak az egyes szempontokra vonatkozó tökéletes pontszámmal kapcsolatos kérése irreleváns volt az ajánlattevők végső rangsorolása szempontjából, mivel az odaítélési szakaszban részt vevő valamennyi ajánlattevő elérte a műszaki kiválósági szintet, következésképpen a legolcsóbb ajánlatot kellett kiválasztani.

A Bizottság ezért úgy véli, hogy kellő időben és pontosan megfelelő tájékoztatást nyújtott Y-nak.

1.3 Az Európai Bizottság véleményével kapcsolatos észrevételében a panaszos hangsúlyozza, hogy az Európai Bizottsághoz intézett leveleiben felvetett számos kérdésre - például ajánlatának hiányosságaira vagy a cégének adott pontszámokra - nem adtak teljes körű választ.

1.4 A rendelkezésre álló információk alapján úgy tűnik, hogy a Bizottság 2005. szeptember 27-én kelt levelében tájékoztatta a panaszost, hogy ajánlatát nem választották ki a szóban forgó közbeszerzési eljárásra. Levelében a Bizottság utalt határozatának indokaira, és idézte az értékelő bizottságnak a panaszos ajánlatának az egyes ajánlati kritériumok tekintetében történő értékelésével kapcsolatos következtetéseit.

1.5 Az ombudsman megjegyzi, hogy a fenti levélre adott válaszában a panaszos 2005. szeptember 27-én levelet küldött a Bizottságnak, amelyben az alábbi kérdések tisztázását kérte: (i) kinek ítélték oda a szerződést?; ii. hány cég jelentkezett erre az ajánlati felhívásra? iii. technikai kérdések és iv. pénzügyi ajánlat.

1.6 Az Ombudsman megjegyzi továbbá, hogy a Bizottság 2005. szeptember 28-i faxában válaszolt a panaszosnak. Úgy tűnik, hogy a panaszos által a 2005. szeptember 27-i levelében feltett kérdések többsége, nevezetesen az 1., 2., 3a., 3b., 3c., 3d., 3e., 4a. és 4b. kérdés, konkrét tényadatokra vonatkozott. A Bizottság 2005. szeptember 28-i levelének felülvizsgálatát követően az ombudsman arra a következtetésre jutott, hogy a Bizottság ténylegesen rendelkezésre bocsátotta a vonatkozó információkat.

Két kérdésben azonban a panaszos általánosabb tájékoztatást kért az ajánlata elutasításának okairól (3f. kérdés), valamint ajánlatának a nyertes ajánlathoz viszonyított hiányosságáról (3g. kérdés). Az ombudsman megjegyzi, hogy az első kérdést illetően a Bizottság kifejtette, hogy az összes ajánlat első felülvizsgálatára az úgynevezett műszaki kiválósági szint alapján került sor, amely a 80-as vagy annál magasabb pontszámot elérő ajánlatokra korlátozódott, és ezt követően az áron alapuló végső kiválasztásra került sor. Az ombudsman azt is megjegyzi, hogy a panaszos ajánlatának a nyertes ajánlathoz viszonyított hiányosságával kapcsolatban a Bizottság kifejtette, hogy „az értékelő bizottság szerint a nem kormányzati szervezetek együttműködési szerepét [...] nem mutatták be kellőképpen az Ön ajánlatában.”

1.7 Úgy tűnik, hogy a 2005. szeptember 29-én kelt új levelében a panaszos további információkat kért a Bizottságtól az ajánlati felhívásra vonatkozó döntésével kapcsolatos számos kérdésről, nevezetesen: 1. a nyertes ajánlattevő jogállása; (2) a Bizottság által a nyertes ajánlattevőnek nyújtott finanszírozás, valamint (3) egyéb állami források; (4) az olyan szerződések odaítélésére vonatkozó EK-szabályok tartalma, amelyekben közfinanszírozású szervezetek vesznek részt; (5) a Bizottság eszközei a szóban forgó ajánlati felhívások tisztességes lebonyolításának biztosítására; és 6. részletes információk a panaszos cége és a nyertes ajánlattevő által elért pontszámról.

Az ombudsman megjegyzi, hogy a panaszos 2005. október 17-én és 21-én ismét levelet küldött a Bizottságnak, amelyben részletes választ kért kérdéseire.

1.8 Az ombudsman tudatában van annak, hogy a Bizottság 2005. október 12-i és 21-i, valamint november 15-i levelében válaszolt a panaszos kérdéseire.

Az ombudsman gondosan áttekintette a panaszos és a Bizottság közötti levélváltások tartalmát. A panaszos 2005. október 21-i levelében foglalt információk alapján úgy tűnik, hogy a panaszos úgy ítélte meg, hogy első három kérdésére valóban válaszoltak. Az ombudsman megjegyzi továbbá, hogy a Bizottság 2005. november 15-i levele tájékoztatást nyújtott a 4. kérdésre (amely az államilag finanszírozott szervezetek részvételével zajló szerződések odaítélésére vonatkozó közösségi szabályokra vonatkozott) és az 5. kérdésre (amely a szóban forgó ajánlati felhívásban a tisztességes játékra vonatkozott). Továbbá a 6. kérdést illetően (amely a panaszos cége és a nyertes ajánlattevő által elért pontszámra vonatkozó részletes információkra vonatkozott), az Ombudsman megjegyzi, hogy a panaszos ajánlatának elutasítását a Bizottság 2005. szeptember 27-i és 28-i válaszában megindokolta.

1.9 Az ombudsman megjegyzi, hogy az ajánlati felhívások odaítélésére vonatkozó szabályok a sikertelen ajánlattevők tájékoztatására vonatkozó rendelkezéseket is tartalmaznak, különösen a költségvetési rendelet 100. cikkében és végrehajtási szabályainak 149. cikkében. Ezeket a rendelkezéseket a bizottsági közlemény továbbfejlesztette.

A költségvetési rendelet 100. cikkének (2) bekezdése kimondja, hogy:

„Az ajánlatkérő szerv minden olyan részvételre jelentkezőt vagy ajánlattevőt, akinek a pályázatát vagy ajánlatát elutasították, értesít a döntés indokairól, valamint minden olyan ajánlattevőt, akinek az ajánlata elfogadható, és aki írásban kéri a sikeres ajánlat jellemzőiről és viszonylagos előnyeiről, valamint a szerződést elnyerő ajánlattevő nevéről.

Bizonyos részleteket azonban nem kell közzétenni, ha a közzététel akadályozná a jog alkalmazását, ellentétes lenne a közérdekkel, sértené a köz- vagy magánvállalkozások jogos üzleti érdekeit, vagy torzítaná az e vállalkozások közötti tisztességes versenyt.”

Az ombudsman megjegyzi, hogy végrehajtási szabályainak 149. cikke (10) hasonló rendelkezéseket tartalmaz.

Ami a bizottsági közleményt illeti, az a következőképpen hivatkozik a sikertelen ajánlattevők számára nyújtandó információkra:

„Az ajánlatkérő szerv az odaítélésről szóló határozatot követően a lehető leghamarabb, de legkésőbb a következő héten értesíti az összes sikertelen ajánlattevőt (...). Minden egyes ajánlattevőt vagy részvételre jelentkezőt külön értesítenek; minden esetben meg kell jelölni az ajánlat vagy a kérelem elutasításának okait, például az odaítélésről szóló határozatban foglalt tömör, de egyértelmű formában. (...) Minden olyan ajánlattevő esetében, aki elfogadható ajánlatot tett, ez az információ kiterjedhet az elfogadott ajánlat jellemzőire és viszonylagos előnyeire, valamint a nyertes ajánlattevő nevére is.”(11)

1.10 Az Ombudsman, miután gondosan áttekintette az Európai Bizottságnak a panaszos kérdéseire adott válaszait mind a fenti jogi szabályok, mind az Európai Bizottság közleményében meghatározott kritériumok fényében, úgy ítéli meg, hogy az Európai Bizottság által szolgáltatott információk között szerepeltek a határozatának alapjául szolgáló indokok, a panaszos által benyújtott ajánlat elutasításának okai, a nyertes ajánlat viszonylagos előnyei és a szerződést elnyerő ajánlattevő neve.

Az ombudsman ezért arra a következtetésre jutott, hogy úgy tűnik, a Bizottság által a panaszos kérdéseire adott válasz megfelel a költségvetési rendelet 100. cikkében, végrehajtási szabályainak 149. cikkében, valamint a Bizottság közleményében meghatározott kritériumoknak. Az ombudsman ezért úgy véli, hogy a Bizottságnak a panaszos 2005. szeptember 29-i levelében megfogalmazott kérdésekre adott válasza megfelelő tájékoztatást nyújtott a panaszos kéréseivel kapcsolatban.

Az ombudsman ezért arra a következtetésre jut, hogy az ügy e vonatkozását illetően nem áll fenn hivatali visszásság.

2 Az ajánlati felhívás odaítéléséről szóló bizottsági határozat

2.1 A panaszos azt állítja, hogy az Európai Bizottságnak a szerződés odaítélésére vonatkozó határozata tisztességtelen volt.

A panaszos megjegyzi, hogy 2003-ban a Bizottság volt a nyertes ajánlattevő, Z. összes bevételének 51%-a. Véleménye szerint versenyellenes volt, hogy egy nagyrészt közpénzekből finanszírozott szervezet, főként az EU-ból, a Bizottság által szervezett közbeszerzési eljárásban versenyezzen a rendes kereskedelmi vállalkozásokkal.

2.2 Az Európai Bizottság azzal érvel, hogy - amint azt a költségvetési rendelet 89. cikke és végrehajtási szabályai 139. cikkének (2) bekezdése kimondja, és amint azt a közösségi bíróságok ítélkezési gyakorlata is megerősíti (12) - a támogatott szervezetek részvétele önmagában nem sérti az egyenlő bánásmód elvét, feltéve, hogy maga a támogatás megfelel az e támogatásra alkalmazandó szabályoknak. Ezek a szabályok magukban foglalják a költségvetési rendelet 109. cikkének (2) bekezdése szerinti „nyereségmentességi szabályt” is, amely szerint a támogatás célja vagy hatása nem lehet nyereség termelése a kedvezményezett számára; valamint a költségvetési rendelet 113. cikkének (2) bekezdése szerinti „működési támogatások csökkentésének elve”, ami azt jelenti, hogy a Bizottság hozzájárulása idővel csökkenni fog. A Bizottság úgy véli, hogy ezek az elvek a közösségi politikák előmozdításának célkitűzésével összeegyeztethető egyenlő versenyfeltételek alapját képezik.

Ami a szóban forgó ajánlati felhívást illeti, a Bizottság kifejti, hogy az illetékes szolgálatok konzultáltak az illetékes bizottsággal e határozatról, és hogy ez utóbbi jóváhagyta azt, a kettős finanszírozás kockázatának tisztázása mellett. Ezt követően a Bizottság kérésére Z ismertette számviteli gyakorlatát, és kötelezettséget vállalt arra, hogy a 2005-ös és 2006-os pénzügyi évre vonatkozó beszámolójának benyújtásakor tiszteletben tartja a 2005. évi támogatási megállapodást szabályozó bizottsági határozatban (13) meghatározott elveket annak érdekében, hogy az általános költségekre és az egyedi programokra vonatkozó bizottsági szolgálatoktól származó bevételeket egyértelműen meg lehessen említeni, és a belső pénzügyi irányítás, a külső ellenőrzés és az EK-ellenőrzés révén el lehessen kerülni a kettős elszámolást.

Figyelembe véve Z információit, a Bizottság arra a következtetésre jut, hogy a felperest nem lehetett kizárni a közbeszerzésből pusztán azon az alapon, hogy ő is részesült a Bizottság működési támogatásában. A Bizottság azt is megjegyzi, hogy a végrehajtási szabályok 139. cikkében foglalt szabályok figyelembevételével úgy ítélte meg, hogy Z ajánlata nem volt kirívóan alacsony.

2.3 Az ombudsman megjegyzi, hogy az ajánlati felhívásokra vonatkozó szabályokat, különösen a potenciális ajánlattevőkre vonatkozó feltételeket a költségvetési rendelet és annak végrehajtási szabályai határozzák meg.

Az ombudsman megjegyzi, hogy a költségvetési rendelet nem tiltja meg az állami támogatásban vagy közösségi támogatásban részesülő ajánlattevőknek, hogy részt vegyenek a közösségi intézmények által szervezett ajánlati felhívásokon.

Ennek megfelelően a 89. cikk megállapítja, hogy a részben vagy egészben a közösségi költségvetésből finanszírozott valamennyi közbeszerzési szerződésnek meg kell felelnie többek között az egyenlő bánásmód és a megkülönböztetésmentesség elvének. Amint azt a közösségi bíróságok megállapították, önmagában az a tény, hogy az ajánlatkérő szerv lehetővé teszi a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződés odaítélési eljárásában való részvételt minden olyan, akár ezen ajánlatkérő szervtől, akár más hatóságtól származó támogatásban részesülő szerv számára, amely lehetővé teszi számára, hogy a többi (nem támogatott) ajánlattevőnél lényegesen alacsonyabb áron nyújtson be ajánlatot, nem jelenti az egyenlő bánásmód elvének megsértését(14).

Az ombudsman megjegyzi továbbá, hogy az állami támogatásban részesülő ajánlattevők részvétele csak a végrehajtási szabályok 139. cikkének (2) bekezdésében meghatározott kivételes körülmények között korlátozható, amely cikk kimondja, hogy:

„Amennyiben az ajánlatkérő szerv megállapítja, hogy az ajánlat a nyújtott állami támogatás eredményeként kirívóan alacsony összegű, kizárólag ezen az alapon utasíthatja el az ajánlatot, amennyiben az ajánlattevő az ajánlatkérő szerv által meghatározott ésszerű határidőn belül nem tudja bizonyítani, hogy a szóban forgó támogatást véglegesen, az állami támogatásokra vonatkozó közösségi szabályokban meghatározott eljárásoknak és határozatoknak megfelelően ítélték oda.”

2.4 A fenti rendelkezésekre tekintettel az ombudsman úgy véli, hogy nincs olyan jogi szabály, amely szerint a nyertes ajánlattevőt egyszerűen azért kellene kizárni az ajánlati felhívásban való részvételből, mert közösségi támogatásban részesült. Ellenkezőleg, az automatikus kizárás, amely kizárólag azon a tényen alapul, hogy az ajánlattevő közösségi támogatásban részesült, az egyenlő bánásmód elve megsértésének minősülne.

2.5 Meg kell azonban vizsgálni, hogy a nyertes ajánlattevő a neki nyújtott közösségi támogatás nem megfelelő felhasználása miatt kirívóan alacsony összegű ajánlatot tett-e, megsértve ezzel az e támogatásra alkalmazandó szabályokat, beleértve a költségvetési rendelet 109. cikkének (2) bekezdésében foglalt "nyereségmentességi szabályt" és az ugyanezen rendelet 113. cikkének (2) bekezdésében foglalt "működési támogatások csökkentésének elvét".

2.6 Az ombudsman tudatában van annak, hogy ebben az esetben az Európai Bizottság számos óvintézkedést tett a nyertes ajánlattevővel szemben az esetleges kettős finanszírozás elkerülése érdekében. Ennek megfelelően az ombudsman megjegyzi, hogy a szerződés odaítéléséről szóló határozat meghozatalakor a Bizottság figyelembe vette a nyertes ajánlattevő arra vonatkozó kötelezettségvállalását, hogy a 2005. és 2006. évi beszámolójának benyújtásakor tiszteletben tartja a 2005. évi támogatási megállapodására alkalmazandó feltételekben meghatározott elveket. A nyertes ajánlattevő beleegyezett abba, hogy egyértelműen megemlíti, hogy a Bizottság szolgálataitól származó bevételt általános költségekre és egyéb egyedi programokra fordítják, elkerülve ezáltal a belső pénzügyi irányítás, a külső ellenőrzés és az EK-ellenőrzés általi kettős elszámolás kockázatát.

Vizsgálata során az ombudsman nem kapott olyan információt, amely alapján azt hihette volna, hogy a Bizottság helytelenül járt el, amikor a nyertes ajánlattevő által nyújtott biztosítékok fényében úgy határozott, hogy ez utóbbi ajánlata nem minősül kirívóan alacsony összegű ajánlatnak, amelyet a végrehajtási szabályok 139. cikkének (2) bekezdése alapján meg kell semmisíteni.

Az ombudsman megjegyzi továbbá, hogy 2005. november 15-i levelében a Bizottság részletesen elmagyarázta a panaszosnak a helyzetre alkalmazott jogi kritériumokat.

A fentiekre tekintettel az ombudsman arra a következtetésre jutott, hogy az ügy e vonatkozását illetően nem áll fenn hivatali visszásság.

3 Az "egyenlő versenyfeltételek" megléte a közbeszerzési kérdésekben

3.1 A panaszos azt állítja, hogy alapos, átlátható és egyértelmű politikára van szükség a nyílt piacon a kereskedelmi vállalatokkal versengő, erősen támogatott nem kormányzati szervezetek tekintetében, valamint hogy tisztességes és "egyenlő versenyfeltételeket" kell teremteni a közbeszerzések terén.

3.2 Az ombudsman megjegyzi, hogy a panaszos állításai nem konkrét ajánlati felhívást foglalnak magukban, hanem a támogatott szervekre vonatkozó közösségi közbeszerzési politika végrehajtásának jogszabályi keretét érintik.

Az ombudsman rámutat arra, hogy a Bizottság válasza alapján azon ajánlati felhívások tekintetében, amelyekben Y részt vett, úgy tűnik, hogy a közösségi jogalkotó már mérlegelte a támogatott nem kormányzati szervezeteknek a közösségi közbeszerzési eljárásokban való lehetséges részvételét, és ténylegesen létrehozta az ilyen típusú helyzeteket szabályozó jogszabályi keretet annak érdekében, hogy tisztességes és "egyenlő versenyfeltételek" alakuljanak ki . Ezeket a kritériumokat különösen a költségvetési rendelet 89. cikke és végrehajtási szabályai 139. cikkének (2) bekezdése határozza meg.

3.3 Az EK-Szerződés 195. cikke értelmében az ombudsman hivatalból vagy a hozzá benyújtott panaszok alapján vizsgálatot folytat a közösségi intézmények vagy szervek - kivéve az igazságszolgáltatási feladatkörükben eljáró Bíróságot és Elsőfokú Bíróságot - tevékenysége során felmerülő hivatali visszásságok ügyében. Az ombudsman 1997-es éves jelentése a hivatali visszásság alábbi meghatározását tartalmazta:

„A hivatali visszásság akkor következik be, ha egy közjogi szerv nem a rá nézve kötelező szabálynak vagy elvnek megfelelően jár el.”(15)

Az ombudsman az 1997-es éves jelentésében azt is megjegyezte, hogy a hivatali visszásságnak minősülő esetek száma korlátozott. Következésképpen a nem közigazgatási, hanem politikai jellegű határozatokkal szembeni kifogásokat elfogadhatatlannak kell tekinteni, mint például a Közösségek jogalkotási aktusainak, azaz rendeleteknek és/vagy irányelveknek az érdemére vonatkozó kifogásokat.

3.4 Az ombudsman úgy véli, hogy a panaszos állításai a meglévő közösségi szabályok érdemeire vonatkoznak, és ezért nem tartoznak a hatáskörébe.

Bár az ombudsman nem tud vizsgálatot indítani a panasz e vonatkozásával kapcsolatban, a panaszos fontolóra veheti petíció benyújtását az Európai Parlamenthez. Ez az intézmény közösségi jogalkotói szerepében ezt követően felmérheti, hogy szükséges lenne-e jogszabályi változtatásokat bevezetni a közösségi közbeszerzési szabályokba a támogatott szervek részvétele tekintetében a tisztességes és „egyenlő versenyfeltételek” biztosítása érdekében.

4 Következtetések

Az ombudsman e panasszal kapcsolatos vizsgálatai alapján úgy tűnik, hogy a Bizottság nem követett el hivatali visszásságot. Az ombudsman ezért lezárja az ügyet.

Erről a határozatról a Bizottság elnökét is tájékoztatni fogják.

Tisztelettel:

 

P. Nikiforos DIAMANDOUROS

---

(1) HL 2002. L 248., 1. o.

(2) HL 2002. L 357., 72. o.

(3) az elsősorban a környezetvédelem területén működő nem kormányzati szervezeteket támogató közösségi cselekvési program megállapításáról szóló, 2002. március 1-jei 466/2002/EK európai parlamenti és tanácsi határozat; HL 2002. L 75., 1. o.

(4) COM (2003) 395 végleges.

(5) Az 56/77. sz., Agence Européenne d'Interims kontra Bizottság ügyben hozott ítélet (EBHT 1978., 2215. o.) 20. pontja; a T-19/95. sz., Adia Interim SA kontra Bizottság ügyben hozott ítélet (EBHT 1996., II-321. o.) 49. pontja; a T-13/96. sz., Team Srl kontra Bizottság ügyben hozott ítélet (EBHT 1998., II-4073. o.) 76. pontja; A T-203/96. sz., Embassy Limousines & Services kontra Parlament ügyben hozott ítélet (EBHT 1998., II-4239. o.) 56. pontja.

(6) C-94/99. sz. ARGE-ügy (EBHT 2000., I-11037. o.).

(7) HL 2002. L 248., 1. o.

(8) HL 2002. L 357., 72. o.

(9) COM (2003) 395 végleges.

(10) "1. Az ajánlatkérő szerv a lehető legrövidebb időn belül tájékoztatja a részvételre jelentkezőket és az ajánlattevőket a szerződés odaítélésével kapcsolatban hozott döntésekről, beleértve a versenytárgyalási eljárás tárgyát képező szerződés odaítélésének mellőzésére vagy az eljárás újraindítására vonatkozó döntések indokait is.

2. Az ajánlatkérő szerv az írásbeli kérelem kézhezvételétől számított legfeljebb tizenöt naptári napon belül közli a költségvetési rendelet 100. cikkének (2) bekezdésében előírt információkat.”

(11) 3. szakasz (A javasolt eljárás), 4. o.

(12) A C-94/99. sz. ARGE-ügy (EBHT 2000., I-11037. o.).

(13) Az elsősorban a környezetvédelem területén működő nem kormányzati szervezeteket támogató közösségi cselekvési program meghatározásáról szóló, 2002. március 1-jei 466/2002/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (HL 2002. L 75., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 6. kötet, 466. o.).

(14) A C-94/99. sz. ARGE-ügyben hozott ítélet (EBHT 2000., I-11037. o.) 32. pontja.

(15) Az európai ombudsman 1997. évi éves jelentése, 2.2.1. szakasz, HL 1998. C 380., 14. o.